EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.1.17.

COM(2023) 32 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

x0009
Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása

1.Bevezetés

Társadalmainkban és gazdaságainkban akut demográfiai átalakulások mennek végbe 1 . Összességében elmondható, hogy az EU népessége öregszik, és a születési ráták az 1960-as évek óta folyamatosan csökkennek. Az EU számos régiója szembesül a fiatal és képzett munkaerő nagyarányú elvándorlásának problémájával 2 .

E demográfiai tendenciák együttesen a munkaképes korú népesség zsugorodásához vezettek 3 . A 2015 és 2020 közötti 3,5 millió fős csökkenést követően az EU munkaképes korú népessége a következő években és évtizedekben tovább fog csökkenni, 2050-re várhatóan további 35 millió fővel.

A legtöbb tagállam érintett, de egyes régiók súlyosabban érintettek, mint mások. A Covid19-világjárvány által okozott zavarokkal párhuzamosan ugyanis a gyakran már eleve hátrányos helyzetű régiók számára újabb csapást jelent, hogy elveszítik a legjobb, legbriliánsabb elméiket, akik máshol próbálnak szerencsét, miközben a régiójuk nem tud máshonnan vonzani tehetségeket.

Ha nem teszünk ellene, ez a folyamat új és egyre növekvő területi egyenlőtlenségekhez fog vezetni, mivel egyes régiók elöregednek és lemaradásba kerülnek a munkaerő létszáma és készségei tekintetében. Európa demográfiai helyzetének változása gyengíteni fogja az EU egészének rezilienciáját és versenyképességét, és veszélyeztetni fogja a kohéziót. Mindeközben globális szinten éles verseny folyik a tehetségekért, és más strukturális átalakulások is zajlanak, például a klímasemleges és reziliens gazdaságra való átállás, valamint technológiai változások, amelyek szintén súlyosbíthatják a régiók közötti egyenlőtlenségeket.

A munkaerő csökkenése tehát egyszerre demográfiai, gazdasági és társadalmi jelenség. Egyes régiókban az ebből eredő kihívásokat súlyosbítja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony és stagnáló aránya. Ezzel pedig gyengül a régió képessége a csökkenő munkaerő gazdasági következményeinek kezelésére. Mindez különösen a vidéki területeket sújtja, de a peremterületeket, a legkülső régiókat 4 és az ipari átalakulás által érintett térségeket is érinti az elnéptelenedés, a gazdagabb régiókba való elvándorlás – különösen a fiatalabb és képzett munkavállalóké –, valamint a tehetségek kibontakoztatásának, megtartásának és vonzásának nehézségei.

Ez a közlemény egyrészt azokra a régiókra összpontosít, amelyek egyszerre több, egymással összefüggő problémakörrel néznek szembe, nevezetesen a munkaképes korú népesség jelentős csökkenésével, amelyhez a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony és stagnáló aránya párosul; másrészt a fiatalok nagymértékű elvándorlását tapasztaló régiókra.

Ezek a régiók tehetségfejlesztési csapdában vannak, vagy ennek veszélye fenyegeti őket. A munkaképes korú népesség elöregedése és csökkenése, valamint a gazdasági dinamizmus hiánya a magas szintű képzettséggel rendelkező és fiatalabb munkavállalók számának csökkenéséhez vezet. Emellett az ilyen régiók jelentős társadalmi-gazdasági kihívásokkal néznek szembe, például a gazdasági diverzifikációs lehetőségek hiányával, a hanyatló ágazatoktól való túlzott függőséggel és az alacsony innovációs kapacitással. Ez szorosan összefügg az alulteljesítő munkaerőpiacokkal, az alacsonyabb felnőttkori tanulási rátákkal, a rosszabb szociális eredményekkel és az alapvető szolgáltatásokhoz való korlátozottabb hozzáféréssel 5 . E kihívások együttesen korlátozzák e régiók azon képességét, hogy fenntartható, versenyképes és tudásalapú gazdaságokat építsenek.

Az ilyen tehetségfejlesztési csapdákból eredő megnövekedett területi egyenlőtlenségek azt eredményeznék, hogy egyre több ember és közösség érezné úgy, hogy le van maradva, ami tovább erősítheti a politikai elégedetlenség jelenlegi tendenciáit 6 . Továbbá csökkentenék a demokratikus értékeinkbe vetett bizalmat, és gyengítenék a – többek között a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó – reformok támogatása a népesség körében.

A tehetségfejlesztési csapdák növekedésének elkerülése érdekében elengedhetetlen mind a tehetségek iránti kereslet növelése, különösen a dinamikusabb és sokszínűbb gazdasági lehetőségek ösztönzése révén, mind pedig a tehetségkínálat növelése. Ehhez beruházásokra és reformokra van szükség, amelyeket többek között a kohéziós politikai programok új generációja és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek is támogatnak. A szakpolitikai válasznak helyi alapú megközelítések alapján kidolgozott és végrehajtott, a helyi körülményekhez igazodó, a kohéziós politika által irányított és ágazati stratégiákkal kiegészített, célzott intézkedések átfogó csomagját kell magában foglalnia. Az érintett régióknak javítaniuk kell az üzleti környezetet és az életminőséget is annak érdekében, hogy vonzóbbá váljanak a letelepedés és a munkavállalás szempontjából. Ez segíthet a tehetségek gondozásában, amelyekre a régióknak – a tudástól és az innovációtól, és ebből következően a magas szintű képzettséggel rendelkező emberektől egyre inkább függő – gazdasági fejlődésükhöz szükségük van. Ezzel párhuzamosan az európai szemeszter aktív szerepet fog játszani a tehetségfejlesztés ösztönzéséhez – különösen a munkaerőpiacon vagy az oktatási rendszerben – szükséges reformok előmozdításában.

Ez a közlemény a – Bizottság által javasolt – készségek európai évének első kulcsfontosságú kezdeményezése, amelynek célja az átképzés és a továbbképzés további előmozdítása, valamint annak biztosítása, hogy senki se maradjon le a kettős – zöld és digitális – átállásban és a gazdasági helyreállításban. A területi dimenzió döntő fontosságú lesz ebben a törekvésben, mivel a hátrányos helyzetű és távoli régiók, köztük a legkülső régiók súlyosabb kihívásokkal néznek szembe.

Ez a közlemény célzott intézkedéseket vázol fel a tehetségek fejlesztésére, megtartására és vonzására annak érdekében, hogy valamennyi régió dinamikus, tehetségközpontú hellyé váljon. Az ilyen intézkedésekhez mindenekelőtt a nemzeti és regionális szintek mozgósítására van szükség, olyan kulcsfontosságú regionális eszközökre építve, mint a nagyközségek, a közepes méretű városok, az egyetemek, a szakképzési intézmények, a felnőttoktatási szolgáltatók, a kutatási létesítmények, valamint a vállalatok és a kisvállalkozási klaszterek, amelyek képesek biztosítani a hosszú távú regionális fejlődést. Ezek a célkitűzések összhangban vannak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel is.

Az e közleményben javasolt intézkedéseket egyrészt egy célzott uniós mechanizmus fogja alátámasztani, amely támogatja a régiók sajátos helyzetén és értékein alapuló célzott regionális és területi stratégiák kialakítását és végrehajtását, másrészt a szociális jogok európai pillérének és az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképnek az ambiciózus végrehajtása, a meglévő uniós alapok célzott felhasználásával, arra törekedve, hogy felhasználásukat az EU-ban tapasztalt demográfiai tendenciákhoz igazítsák.

2.Számos uniós régió nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy kiaknázza a fejlődéséhez szükséges tehetségeket

2.1.Több uniós régióban is felgyorsult a munkaképes korú népesség csökkenése, és lemaradás tapasztalható a szakképzett munkaerő fejlesztése, vonzása és/vagy megtartása terén

Míg a munkaképes korú népesség csökkenése széles körben tapasztalható jelenség – tekintve, hogy az EU lakosságának több mint fele olyan régióban él, ahol csökken a munkaképes korú népesség –, ez a csökkenés egyes régiókban további strukturális kihívásokkal párosul. Az uniós átlaghoz képest egyes régiókban jelentősen alacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, és a fiatal (20 és 24 év közötti) felnőttek viszonylag kisebb valószínűséggel vesznek részt felsőfokú oktatásban. Emellett, bár a 25–64 éves korosztályban uniós szinten növekszik a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya – mivel a fiatalabb korosztályok iskolázottabbak, mint az idősebbek –, ez az arány ezekben a régiókban lassabban nőtt, és ez a tendencia az előrejelzések szerint folytatódni fog. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csökkenő vagy stagnáló aránya miatt ezek a régiók nem lesznek képesek arra, hogy a csökkenő munkaerőt magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalókkal ellensúlyozzák. Ha nem teszünk ellene, ez növelni fogja a tehetségbeli és a gazdasági szakadékot a dinamikusabb uniós régiókhoz képest.

A tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókban a korai iskolaelhagyók aránya is nagyobb. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) aránya ezekben a régiókban jelentősen magasabb (19 %, szemben a 13 %-os uniós átlaggal). Ezekben a régiókban túl sok fiatal nem fejezi be felső középfokú tanulmányait, és ezért a foglalkoztatási kilátásaik rosszak.

A felnőttoktatásban részt vevők aránya jelentősen alacsonyabb a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókban (5,6 %, szemben a 10 %-os uniós átlaggal): kevesebben frissítik készségeiket vagy sajátítanak el új készségeket, beleértve a kettős átálláshoz szükséges készségeket is, ami azzal a kockázattal jár, hogy a készségkínálat kevésbé lesz összhangban a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekkel. A tagállamokon belül a felnőttoktatásban részt vevők arányában jelentősen eltérések mutatkoznak: a városi területeken sokkal magasabb az arány, mint a vidéki területeken.

Ezekben a régiókban az oktatási infrastruktúra fizikai megközelíthetősége is problémásabb. Bár e régiók mindegyike otthont ad egy vagy több egyetemnek, más régiókhoz képest kevesebben élnek 45 perces autóútnyi távolságra a legközelebbi egyetemtől.

Jelentős különbségek vannak a tagállamokon belül, különösen a fővárosi régiók és más régiók között, sőt, néha az egyes régiókon belül is vannak területi egyenlőtlenségek. A legtöbb tagállamban a fővárosi régió sok fiatalt vonz egyetemeinek, a magas képzettséget igénylő munkahelyeknek, a gazdasági lehetőségeknek, valamint az élénk kulturális és társadalmi életnek köszönhetően. A fiatalok ideköltöznek tanulni vagy tanulmányaik befejeztével itt keresnek munkát. Idősebb korukban lehet, hogy kiköltöznek a fővárosi régióból. A tehetségek ezen körforgása mindenki számára előnyös helyzet, de csak akkor valósulhat meg, ha minden régió egyformán alkalmas a tehetségek vonzására.

2.2.A fiatal tehetségek elvándorlásával szembesülő régiók esetében fennáll a veszélye annak, hogy tehetségfejlesztési csapdába esnek

A felsőoktatás jelentősen hozzájárulhat a regionális dinamizmushoz és vonzerőhöz. Azonban ugyanilyen fontos egyrészt gazdasági lehetőségeket teremteni annak érdekében, hogy a régió megtarthassa tehetségeit és újakat vonzzon, másrészt pedig a munkaerő-kínálatot összehangolni a jelenlegi és jövőbeli piaci igényekkel. A karrierlehetőségek hiánya eltántoríthatja a fiatalokat attól, hogy részt vegyenek a felsőoktatásban, és arra késztethet egyeseket, hogy máshol keressenek karrierlehetőségeket. A fiatalok (15–34 évesek) munkanélküliségi rátája 14,6 % azokban a régiókban, amelyek tehetségfejlesztési csapdában vannak vagy ennek veszélye fenyegeti őket, ami jelentősen magasabb, mint e korosztály uniós munkanélküliségi rátája (11,1 %). Továbbá, bár a fiatalok elvándorlása új lehetőségeket teremt maguk az egyének számára, a munkaerőpiacon további feszültségekhez vezethet, és egyes ágazatokban súlyosbíthatja a munkaerőhiányt.

Az emberek mobilitását különböző tényezők befolyásolják: a munkalehetőségek, a bérek, a munkakörülmények, az esélyegyenlőség, a lakóhely elhelyezkedése és a környezetében elérhető szolgáltatások, valamint az intézményekbe vetett bizalom.

Márpedig a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókban a bérek, a jövedelem és a gazdasági fejlődés lényegesen alacsonyabb, mint az EU többi részén (az egy munkavállalóra jutó jövedelem az uniós átlag 82 %-át teszi ki). Az intézmények minősége is gyengébb, mivel e régiók európai kormányzati minőség mutatója jelenleg az uniós átlagnak csupán mintegy 60 %-át teszi ki.

A tehetségek kibontakoztatására és az új fejlődési lehetőségek megteremtésére irányuló integrált stratégia nélkül azok a régiók, ahol jelentős a fiatalok elvándorlása, hasonló strukturális helyzetbe kerülhetnek, mint a munkaképes korú népesség lassú, de gyorsuló csökkenésével és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők stagnáló arányával szembesülő régiók.

2.3.A tehetségfejlesztés csapdájában lévő vagy e veszély által fenyegetett régiók

A tehetségfejlesztés csapdája többdimenziós, és jelentős kockázatot jelent a régiók hosszú távú jólétére nézve.

A térkép (pirossal) 46 olyan régiót emel ki, amelyek tehetségfejlesztési csapdában vannak. Ezekben a régiókban a munkaképes korú népesség gyorsuló csökkenése, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony és stagnáló száma volt tapasztalható 2015 és 2020 között. Ez a régiócsoport az EU népességének 16 %-át teszi ki. E régiók többsége kevésbé fejlett, az egy főre jutó átlagos GDP-jük az uniós átlag 64 %-a. Ez a régiócsoport vidékibb jellegű, mint az EU többi része – lakosságának 31 %-a vidéki területeken él, szemben az uniós átlaggal, amely 21 %.

A térkép egy második, 36 régióból álló csoportot is megjelöl (sárga színnel), amelyek esetében fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben tehetségfejlesztési csapdába esnek, mivel a 15–39 éves népesség elvándorlása jelentős mértékben érinti őket (az ezer főre jutó éves csökkenés több mint –2, míg az uniós átlag 5,3). Ez a régiócsoport az EU népességének 13 %-át teszi ki.

A régiók ezen két kategóriája 7 együttesen az EU népességének 30 %-át képviseli 8 .

A fent említett különböző tényezők kombinációja ezekben a régiókban olyan lefelé irányuló spirál kialakulásához vezet, amely akadályozza és hátráltatja a hosszú távú növekedést. Az ördögi kör megtöréséhez és a gazdasági dinamizmus fokozásához átfogó erőforrás- és ösztönző stratégiára van szükség.

3.A tehetségek iránti kereslet és a tehetségkínálat növelése a fejlődési csapdák elkerülése érdekében

Annak érdekében, hogy elkerüljék a tehetségfejlesztési csapdát vagy ki tudjanak abból kerülni, a régióknak meg kell találniuk a módját annak, hogyan ösztönözzék a tehetségek kínálatát és keresletét úgy, hogy azok egyidejűleg igazodjanak gazdaságuk változó igényeihez. Ehhez kezelniük kell a munkaerőpiacuk, valamint az oktatási, képzési és felnőttoktatási rendszereik hatékonyságbeli hiányosságait, javítaniuk kell az innováció és a közigazgatás teljesítményét, valamint az üzleti környezetet, továbbá növelniük kell a szolgáltatások szintjét és hozzáférhetőségét. Minden olyan uniós régió és terület számára, amely a munkaképes korú népesség csökkenésével szembesül, és hajlandó vonzereje növelésére, valamint a tehetségek eredményesebb fejlesztésére, vonzására és megtartására, előnyös lesz egy új, célzott uniós kezdeményezés: a tehetségpotenciál-növelési mechanizmus. Ezenkívül azok a régiók, amelyek tehetségfejlesztési csapdában vannak, vagy ennek veszélye fenyegeti őket, e mechanizmus egyes elemei keretében célzott támogatásban részesülnek (lásd a 3.5. pontot).

3.1.A tehetségfejlesztés kiaknázása a helyi alapú szakpolitikák támogatásával

3.1.1.A gazdasági fellendülés és a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés támogatása

A régiók újjáélesztéséhez gazdasági szerkezetük diverzifikációjára, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására van szükség helyi alapú stratégiák keretében. Az EU kohéziós politikája a helyi alapú politikák katalizátoraként – a közös agrárpolitika vidékfejlesztési dimenziójával szinergiában – integrált stratégiai keretet biztosít e régiók számára a hosszú távú beruházások tervezéséhez, hatékony irányítás és a helyi szereplők bevonása révén 9 . Tekintettel a szubnacionális demográfiai különbségekre, e stratégiák sikeréhez elengedhetetlen, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat bevonják a 2021–2027-es kohéziós programok finanszírozási prioritásainak meghatározásába és végrehajtásába.

Ezek a helyi alapú stratégiák, amelyek támogatják a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiók gazdasági újjáélesztését, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célkitűzések által vezérelt gyors ipari átalakulás kezelésében is segíthetnek. A gazdasági dinamizmus és a magas potenciállal rendelkező tevékenységek vonzásához szükséges megfelelő készségbázis nélkül a zöld és digitális átállás növekedési lehetőségeit és előnyeit nem fogják teljes mértékben kiaknázni e régiók fejlődéséhez. Tekintettel arra, hogy ezekhez az átalakulásokhoz innovációra és új technológiákra van szükség, valamint arra, hogy a munkavállalók a megváltozott igényekhez igazítják készségeiket, és munkahelyet vagy foglalkozást váltanak, különösen fontos lesz a jó készségbázis és a képzési lehetőségek fenntartásának képessége 10 .

Az igazságos átmenet mechanizmus különböző pillérei, amelyek kiegészítik a kohéziós politika egyéb eszközeit, támogatják átfogó stratégiák kidolgozását és végrehajtását az érintett területeken, lehetővé téve azok gazdasági szerkezetének diverzifikálását, valamint a munkaerő továbbképzését és átképzését, és ezáltal növelve e területek dinamizmusát és vonzerejét.

Helyi szinten – a közös agrárpolitika keretében a LEADER-rel kezdeményezett és jelenleg az EMVA-ból, az ETHAA-ból és a kohéziós politikai alapokból támogatott – helyi akciócsoportok által kidolgozott, alulról építkező és helyi alapú megközelítés lehetővé teszi a helyi közösségek számára, hogy olyan stratégiákat és projekteket alakítsanak ki, amelyek alkalmasak a területek újjáélesztésére. Például azokon a területeken, ahol a halászat és az akvakultúra fontos tevékenységek, az ETHAA által támogatott helyi akciócsoportok integrált stratégiákat dolgoznak ki és hajtanak végre a halászati közösségek jövedelmének és foglalkoztatásának csökkenése ellen.

Az ezüst gazdaság egyike azon gazdasági ágazatoknak, amelyek javíthatják a tehetségfejlesztés csapdájával szembesülő régiók társadalmi-gazdasági körülményeit.

A turizmus is fontos gazdasági ágazat sok régióban. A turizmus átállási pályája 11 rávilágít arra, hogy jól megtervezett stratégiákra van szükség, amelyek figyelembe veszik a turizmus környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait, és bevonják a helyi közösségeket. Ezek a stratégiák új lehetőségeket teremthetnek, és elősegíthetik a helyi közösségek jóllétét. Az európai turisztikai tevékenységek zöld és digitális átállását, valamint társadalmi-gazdasági ellenálló képességét nyomon követő uniós turisztikai platform 12 illusztrálja, hogy ezek milyen jelentős eltéréseket mutathatnak az egyes régiókban.

Az olyan minőségi szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való egyenlő hozzáférés, mint a koragyermekkori nevelés és gondozás, az oktatás és képzés, az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás, a megfizethető lakhatás és a kulturális szolgáltatások, a közlekedés, az energiaellátás és az internethez való hozzáférés, kulcsfontosságú szerepet játszik a tehetségek fejlesztésére, vonzására és megtartására irányuló globális versenyben.

A Covid19-világjárvány hatással volt egyes emberek lakóhelyválasztására. Megváltoztatta az irodák és munkaterek méretét és elhelyezkedését is. Ez növelheti azoknak a régióknak a vonzerejét, amelyek alacsonyabb ingatlanköltségeket és jobb életminőséget kínálnak, lehetőségeket teremtve e régiók számára, viszont ezeknek a régióknak megfelelő infrastruktúrát és elérhető szolgáltatásokat is biztosítaniuk kell, mert ez kulcsszerepet játszik az emberek azon döntésében, hogy a régióban maradjanak-e vagy más régióba költözzenek.

Mindezekre figyelemmel a szigorú költségvetési környezetben a tehetségfejlesztés csapdájával szembesülő – és közülük is különösen a kevésbé fejlett – régióknak nehéz döntéseket kell hozniuk. Költségvetési bevételeik a népesség és a gazdasági tevékenység visszaesésével arányosan csökkennek, míg az idősödő népességet támogató szolgáltatásokra fordított kiadások várhatóan növekedni fognak.

A tehetségfejlesztési csapdába került régiók digitális konnektivitásának javítása elengedhetetlen a digitális átállás által kínált előnyök teljes körű kiaknázásához. Jelenleg ezekben a régiókban a háztartások kisebb valószínűséggel rendelkeznek széles sávú kapcsolattal otthon, és a nagy sebességű széles sávú kapcsolattal rendelkező lakosság aránya sokkal alacsonyabb, mint más régiókban.

A széles sávú kapcsolat javítása ezekben a régiókban több gazdasági lehetőséget teremt a vállalatok és a távmunka számára. Emellett több lehetőséget teremt a távoktatásra és -képzésre, ami segíthet a készséghiány csökkentésében.

Több uniós finanszírozási eszköz, nevezetesen a kohéziós politika, a vidékfejlesztési politika és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogathatja a nagyon nagy sebességű és 5G hálózatok kiépítésének felgyorsításához szükséges beruházásokat, különösen a vidéki és távoli területeken, ahol az alacsonyabb népsűrűség az állami beavatkozást indokoló piaci rést teremthet.

Az állami beruházások kiegészíthetők olyan megfelelő szabályozási intézkedésekkel, amelyek célja, hogy mindenki számára megfelelő hozzáférést biztosítsanak az alapvető szolgáltatásokhoz.

Az Interreg programok által támogatott, határokon átnyúló együttműködés hozzájárul a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő határrégiók vonzerejének növeléséhez. Az emberi erőforrások, a berendezések és az infrastruktúra kölcsönös használata, valamint a határokon átnyúlóan működő digitális közszolgáltatások rendelkezésre állása 13 javíthatja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, és több munkalehetőséget biztosíthat a határokon átnyúló munkaerőpiacon.

A digitális közszolgáltatások interoperabilitásának biztosításával a határok meglétéből eredő jogi és adminisztratív akadályok leküzdése mellett a technikai akadályok is kezelhetők 14 . Ez javítaná a szomszédos régiók érdekelt felei közötti interakciót, és ezáltal bővítené a határ másik oldalán a munkalehetőségeket, lehetővé téve a határokon átnyúló régiók számára, hogy több tehetséget tartsanak meg.

3.1.2.A dinamikus innovációs ökoszisztémák ösztönzése intelligens szakosodási stratégiák, valamint technológiai és társadalmi innováció révén

A regionális gazdaság szerkezete az egyik oka annak, hogy a tehetségfejlesztés csapdájával szembesülő régiókban alacsonyabb a magas képzettséget igénylő munkahelyek aránya. Az új gazdasági perspektíva és az ehhez szükséges, magas képzettséget igénylő munkalehetőségek megteremtése előfeltétele annak, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ezeken a területeken maradjanak.

Emellett fokozni kell a termelékenységet, mivel ezzel enyhíthető a munkaképes korú népesség csökkenésének hatása, és e tekintetben alapvető fontosságú az innováció. A tehetségfejlesztési csapdával vagy annak kockázatával szembesülő régiók innovációs teljesítménye jóval elmarad az uniós átlagtól 15 .

Jelentős különbségek vannak az innovációs képesség terén a fővárosi régiók és más régiók között.

Az új ötletek és technológiák terjesztésével és alkalmazásával kapcsolatos hiányosságok kezelése, valamint a széles körű innováció ösztönzése, továbbá a kiválóság elismerése és ösztönzése biztosítani fogja, hogy e régiók termelékenyebbé váljanak, jobb munkalehetőségeket biztosítsanak, és élvezhessék az egyre inkább tudásintenzív gazdaság előnyeit. 

Ezeknek a régióknak ennek megfelelően helyi alapú innovációs stratégiákat kell végrehajtaniuk, és optimalizálniuk kell a kohéziós politika és a tagállamuk Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze keretében rendelkezésre álló források hatását. Az innovációt tágan kell értelmezni, beleértve a termelési folyamatokat, a marketinget – többek között a digitális marketinget – és a szolgáltatások digitalizálását is. Fellendítheti az üzleti és munkalehetőségeket az új és növekvő ágazatokban, de az olyan hagyományos ágazatokban is, mint a mezőgazdaság vagy a turizmus. Ezek a stratégiák közvetlenül hozzájárulnak a regionális gazdasági rendszerek korszerűsítéséhez, a vállalkozói szellem, valamint a magas képzettséget igénylő és vonzó munkahelyek létrehozásának ösztönzéséhez, a készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiányának kezeléséhez, és végső soron előmozdítják e régiókban a tehetségek gyarapítását, új versenyképességi és vonzerőközpontok révén.

Több uniós szintű eszköz is aktiválható az innováció fellendítése érdekében a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókban.

A kohéziós politika égisze alá tartozó intelligens szakosodási stratégiák (a továbbiakban: S3) 16 előnyben részesítik a helyi eszközökön alapuló beruházásokat, ösztönzik a tudás- és innovációalapú gazdaságra való átállást, és megerősítik az együttműködést a különböző innovációs ökoszisztémák érdekelt felei (közigazgatások, egyetemek, vállalkozások, szakképzési intézmények) között a kormányzás minden szintjén.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: EIT) a tudományos és innovációs társulásain (a továbbiakban: TIT-ek) keresztül helyi alapú innovációs megközelítést alkalmaz, amely az oktatási, üzleti és kutatási ágazatokat képviselő helyi szereplők bevonásával integrálja az S3-at 17 . Az EIT regionális innovációs programja (a továbbiakban: EIT RIS) különösen az innováció szempontjából mérsékelten vagy átlag alatt teljesítő régiók innovációs teljesítményét támogatja. Eddig 18 EIT RIS-országban több mint 90 regionális EIT-központ létezik, nagyrészt tehetségfejlesztési csapdával rendelkező régiókban; e központok elősegítik a helyi partnerek részvételét a helyi innovátorok támogatásában, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok tudatosságnövelésében, valamint a tehetségfejlesztésben.

A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében zajló kutatói mobilitásról nemrégiben készült tanulmány azt mutatja, hogy a kiváló kutatók mobilitását elsősorban olyan tényezők vezérlik, amelyek közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy minőségi kutatásokat végezzenek és fejlesszék készségeiket, nevezetesen a vezető tudósokkal való együttműködés lehetősége, valamint a felkínált kutatási infrastruktúra és képzés minősége.

Az új európai innovációs menetrend 18 létrehozta a Deep Tech tehetségekre irányuló kezdeményezést, amely az összes európai régiót integráló, a mélytechnológiai ágazatokban tapasztalható tehetséghiány kezelésére szolgáló külön kiemelt kezdeményezés. Az EIT által koordinált kezdeményezés három éven keresztül valamennyi tagállam mélytechnológiai szakembereit célozza meg, és 2023-ban innovációs gyakornoki programot indít annak érdekében, hogy több mint 600 kutató és diplomás – többek között a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókból származó kutatók és diplomások – szerezhessen tapasztalatot az innováció terén az EIC és az EIT partnervállalataiban. Az adattudomány, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a kvantumtechnológia terén a szakértők képzésére a Digitális Európa program keretében kerül sor. Ez a kezdeményezés innovatívabb és kevésbé innovatív régiókat fog össze, hogy megkönnyítse az együttműködést az új uniós értékláncok kiépítése terén az egyes régiók egyedi értékeinek kiaknázása révén. Az összekapcsolt regionális deep tech innovációs völgyek létrehozása az EU-ban lehetővé teszi a tehetségek megőrzését és gondozását. A kezdeményezés elismeri, hogy milyen fontos szerepet játszik a szakképzés az innovációban és a regionális fejlesztésben, különösen a szakképzési kiválósági központokon 19 keresztül, melyeket az Erasmus+ támogat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt vagy a kohéziós politikai alapokat kiegészítve.

Az Erasmus+ innovációs szövetségek támogatni fogják a vállalkozói készségek fejlesztését, különös tekintettel a mélytechnológiai készségekre annak érdekében, hogy segítsék a tehetségfejlesztési csapdával küzdő régiókból érkező diákvállalkozókat abban, hogy ötleteiket vállalkozássá alakítsák – összhangban az európai egyetemi stratégiával.

A Horizont Európa programban a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében az EKT-ösztöndíjak lehetővé teszik, hogy azok a kiváló kutatók, akik a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében nem részesülhettek támogatásban, ösztöndíjat kaphassanak valamely, a részvétel szélesítésében érintett országban 20 , elősegítve ezzel a képzett munkaerő kiegyensúlyozottabb cirkulációját ezen országok felé. A kiszélesített részvételt célzó ösztöndíjak („Widening Fellowships”) – amelyek az EKT-ösztöndíjak elődei voltak a „Horizont 2020” keretprogramon belül – jelentős pozitív hatást gyakoroltak a tehetségek ezen országokba irányuló mobilitására, és segítették ezeket az országokat abban, hogy visszacsábítsák a tapasztalt kutatókat és megtartsák a tehetségeket.

Emellett a Horizont Európa szakpolitika-támogató eszköze, amely egy, a tagállamok rendelkezésére álló, keresletvezérelt eszköz, több tagállamban elő kell, hogy mozdítsa a K+I-rendszer működésének javítását célzó, már megfogalmazott ajánlások némelyikének megvalósítását. Ez különösen fontos a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókban, főleg Romániában, Görögországban és Horvátországban.

Ezekben a régiókban a kkv-k és a vállalkozások részesülhetnek a digitális innovációs központok által az innovációhoz és a digitalizációhoz nyújtott támogatásból.

3.1.3.A vidéki területek újjáélesztése

A vidéki régiók különösen ki vannak téve a demográfiai hanyatlás és az elégtelen tehetségfejlesztés kettős hatásának.

Az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép folyományaként átfogó intézkedéscsomag elindítására került sor. Az uniós vidékfejlesztési cselekvési terv konkrét intézkedési területeket határozott meg a humántőkével kapcsolatban, amely intézkedések 2040-re várhatóan erősebbé, összekapcsoltabbá, reziliensebbé és virágzóbbá teszik ezeket a területeket és az ott élő közösségeket. A cselekvési terv végrehajtása hozzá fog járulni ahhoz, hogy a vidéki területek vonzóbbá váljanak a tehetségek számára – új lehetőségeket teremtve az innovatív vállalkozások vonzására, minőségi munkahelyeket biztosítva, előmozdítva az új készségek elsajátítását és a meglévőek fejlesztését, továbbá a jobb infrastruktúrát és szolgáltatásokat –, valamint kiaknázzák a gazdasági tevékenységeik diverzifikálásából származó előnyöket.

·A vidéki térségek újjáélesztését célzó platform információkkal és bevált gyakorlatokkal látja el a népességcsökkenés, az elöregedés és a gazdasági lehetőségek hiánya által sújtott területek vidéki hatóságait a tehetségek elvesztésének kezelésére szolgáló eszközökkel és stratégiákkal kapcsolatban.

·A Horizont Európa (Kutatás és innováció a vidéki közösségek számára) keretében célzott pályázati felhívásokat tesznek közzé vidéki területeken, és támogatást fognak nyújtani a képzéshez és az ismeretek cseréjéhez az innovációk elterjedésének és elfogadásának felgyorsítása érdekében – ennek példája a RURALITIES projektek keretében létrehozott „vidéki innovációval foglalkozó szakértői és képzési központ”. A kiemelt kezdeményezés keretében elindították továbbá a Startup Villages (induló innovatív falvak) európai fórumot, amely segít jobban megérteni a vidéki induló vállalkozások szükségleteit.

·A vidéki területek digitális jövője elnevezésű kiemelt kezdeményezés, amely kiemelkedő humántőke-dimenzióval rendelkezik, a vidéki területek digitális átalakulásához szükséges készségek fejlesztését célozza, ideértve a digitális készségeket és a vállalkozói készséget is.

·A „vállalkozói lét és szociális gazdaság a vidéki térségekben” intézkedés a vállalkozók ösztönzésével és szerepvállalásának növelésével támogatja az innovatív környezeteket a vidéki területeken.

A vidéki területek jövőképe mellett a 2030-ig tartó időszakra szóló területfejlesztési menetrend projektje keretében a többszintű kormányzási együttműködés támogatni fogja a nagyközségek és falvak központi szerepét az integrált területfejlesztés fejlesztésében, és erősíteni fogja a területek közötti együttműködést. Célja, hogy fenntartsa és fejlessze a kistelepüléseket, hogy azok a fiatalok számára vonzó élet- és munkakörülményeket tudjanak kínálni.

Emellett a kohéziós politika által helyi szinten támogatott integrált fejlesztési politikák hozzá fognak járulni a vidéki területek fejlődéséhez, és ösztönözni fogják a város és a vidék közötti kapcsolatokat. Új gazdasági tevékenységeket vonzhatnak, megszüntethetik a digitális szakadékot, több oktatási lehetőséget biztosíthatnak, megkönnyíthetik az infrastruktúrákhoz, a szolgáltatásokhoz és a kulturális létesítményekhez való hozzáférést, és javíthatják az életminőséget, és ezáltal tehetségeket vonzhatnak a vidéki területekre, valamint helyben maradásra ösztönözhetik őket.

3.1.4.A közigazgatás és a kormányzás minőségének javítása

A közigazgatás és a kormányzás minősége és eredményessége az egyik legfontosabb tényező, amely a régiók beruházási vonzerejét befolyásolja.

A kormányzás gyenge minősége, különösen a korrupció, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásának hiánya aláássa a növekedési potenciált, de a befektetők és a gazdasági szereplők bizalmát is, és közismert, hogy a régió elhagyására vonatkozó döntést befolyásoló tényezők egyike. Ezzel szemben a kormányzás minőségébe beruházó régiók esetében nagyobb a valószínűsége, hogy hatékonyan és eredményesen hajtanak végre fejlesztési stratégiákat.

Ezért a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régióknak tovább kell javítaniuk közigazgatásuk és kormányzásuk minőségét 21 , többek között a Technikai Támogatási Eszköz által kínált lehetőségek kihasználásával.

3.2.Az oktatás és a munkaerőpiac hatékonyságának javítása

A tehetségfejlesztési csapdába került régiók alulteljesítenek a fenntartható fejlődésükhöz szükséges tehetségek fejlesztése és vonzása terén, különösen az oktatási és képzési rendszerek, a készségek, a munkaerőpiaci integráció és a munkakörülmények tekintetében. Ezért több embert kell integrálni a munkaerőpiacra, miközben új gazdasági lehetőségeket kell teremteni és növelni kell a termelékenységet.

A szociális jogok európai pillérének és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervnek a végrehajtása nemcsak az EU foglalkoztatásra, készségekre és szegénységre vonatkozó 2030-as kiemelt céljainak elérése szempontjából kulcsfontosságú, hanem a régiók közötti és az azokon belüli társadalmi és gazdasági konvergencia szempontjából is. Az egyenlőségközpontú Unió stratégiái 22 végrehajtásának folytatása továbbra is alapvető fontosságú a társadalmi és gazdasági reziliencia eléréséhez. A pillér sikeres végrehajtásához nélkülözhetetlen, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a pillér húsz alapelvének végrehajtásába azok specificitásainak megfelelően.

Az európai szemeszter a pillér nemzeti és regionális szintű végrehajtásának nyomon követésére szolgáló fő eszköz. A legutóbbi európai szemeszter keretében a Bizottság országspecifikus ajánlásokat adott ki az oktatás, a készségek, valamint a szakképzés, az esélyegyenlőség és a munkaerőpiaci részvétel terén szinte valamennyi tagállam számára. A szemeszter ezáltal irányította a kohéziós politika finanszírozásának (ERFA, ESZA+, Kohéziós Alap és Igazságos Átmenet Alap) 2021–2027-es programozási időszakra szóló programozását a regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

Az ESZA+ például támogatni fogja az embereket az élet minden szakaszában, és minden készségekkel kapcsolatos kérdésben beavatkozik, a jövőbeli – különösen a zöld és digitális átállás miatt felmerülő – igények előrejelzésétől a strukturális munkaerőhiány megszüntetéséig. Támogatni fogja továbbá ezen átmenetek kezelését is a foglalkoztatási szolgálatok modernizálása, valamint az oktatási és képzési rendszerek rezilienciájának javítása révén.

3.2.1.Az oktatási és képzési rendszerek eredményességének növelése

Az oktatás és a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételének előmozdítása javítja a termelékenységet, és ezáltal hozzájárul e régiók versenyképességéhez, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra.

A felnőttkori tanulásban való részvétel a tehetségkínálat meghatározó eleme (az EU arra törekszik, hogy 2030-ra évente az összes felnőtt 60 %-a vegyen részt képzésben), különösen a gyorsan változó technológiai környezet, a digitalizáció és a zöld átállás összefüggésében, melyek miatt a munkavállalók készségeit naprakészen kell tartani.

A szakképzés szintén döntően hozzájárulhat ehhez, és a szakképzésről szóló 2020. évi tanácsi ajánlás 23 meghatározza azokat az alapelveket, amelyek biztosítják, hogy a szakképzés gyorsan alkalmazkodjon a munkaerőpiaci igényekhez, és minőségi tanulási lehetőségeket biztosítson a fiatalok és a felnőttek számára egyaránt. Az ajánlás nagy hangsúlyt fektet a szakképzés nagyobb rugalmasságára, a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzések lehetőségeinek megerősítésére, valamint a jobb minőségbiztosításra. A Tanács továbbá stratégiai prioritásként határozta meg „a mindenki számára elérhető egész életen át tartó tanulás és mobilitás megvalósítását” 24 . A tanulási szakadék megszüntetése érdekében a tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az ESZA+ révén jelentős számú reformot és beruházást hajtanak végre a készségekkel és a felnőttkori tanulással kapcsolatban.

A fent kiemelt prioritásokat különösen hatékonyan kell végrehajtani a tehetségfejlesztés csapdájával szembesülő régiókban.

3.2.2.A munkaerőpiaci integráció javítása

Míg a regionális foglalkoztatási ráták uniós szinten már egy évtizede közelednek egymáshoz, a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókban alacsonyabb a foglalkoztatási ráta és magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az EU többi részén, és néhány régió kivételével az elmúlt évtizedben nem tudták csökkenteni ezeket a különbségeket. Az alulreprezentált csoportok – különösen a nők, a fiatalok és az idősek, valamint a fogyatékossággal élők – foglalkoztatásának növelése hozzájárulna e szakadék csökkentéséhez. Azokban a régiókban, ahol a romák a fiatal népesség jelentős részét teszik ki, szintén fontos a foglalkoztatásuk ösztönzése.

Ezekben a régiókban a foglalkoztatási ráta növelésére fontos kiaknázatlan lehetőséget jelent a nők foglalkoztatásának növelése (az érintett régiókban ugyanis a foglalkoztatási ráta 59 %, ami alatta marad a 66 %-os uniós átlagnak), mivel a munkaképes korú nők nagyobb valószínűséggel költöznek ki ezekből a régiókból, mint a férfiak. Az EU elkötelezett amellett, hogy a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv keretében 2030-ra legalább a felére csökkenti a nemek közötti foglalkoztatási különbséget. E célból a fizetett családi és gondozási szabadság biztosítása, a minőségi kisgyermekkori nevelés és gondozás biztosítása, valamint a nemek közötti bérszakadék csökkentése kulcsfontosságú eszközöket jelent e régiók számára a nők munkaerőpiaci részvételének növeléséhez.

Több kezdeményezés támogatja a nők foglalkoztatását, különösen a technológiai területeken, ahol hangsúlyosabb alulreprezentáltságuk:

·Egy női vállalkozói és vezetői program továbbra is támogatja a korai szakaszban lévő, nők által vezetett technológiai induló vállalkozásokat, többek között a „WomenTech EU” felhívás révén. Más kapcsolódó uniós kezdeményezések, például a „Women4Cyber” és potenciálisan a nemzeti akcelerátorprogramok hozzá fognak járulni a nők által vezetett vállalatok növekedésének felgyorsításához azokban a régiókban, amelyek tehetségfejlesztési csapdával néznek szembe.

·Az Erasmus+ által finanszírozott E-STEAM projekt támogatta a felsőoktatást és a munkaerőpiaci részvételt, különösen a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (a továbbiakban: TTMM) területén, és segíthet szinergiákat teremteni ezekben a régiókban az iskolák és a munkaerőpiac között annak érdekében, hogy előmozdítsa a lányok kreatív és érdemi részvételét a TTMM-oktatásban (egy mentori program révén).

·Emellett az EIT és a TIT-ek által a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv keretében végrehajtott Girls Go Circular intézkedés fejleszti a lányok digitális és vállalkozói készségeit, hogy aktív szerepet vállaljanak és pozitívan viszonyuljanak az e területen való pályaválasztáshoz.

Az idősebbek foglalkoztatásának ösztönzése 25 – akiknek a foglalkoztatási rátája az érintett régiókban 54 %, ami az 59 %-os uniós átlag alatt van – szintén fontos a készséghiány és a munkahelyhiány mérséklése szempontjából. Különösen a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókban alapvető fontosságú motiváló munkalehetőségeket biztosítani az idősebbek számára, többek között rugalmas részmunkaidős foglalkoztatás, egész életen át tartó tanulási lehetőségek és mentori partnerségek révén. Az idősebbek tudás- és képzési forrást jelentenek a fiatalok számára. A társadalom idősebb tagjainak az önkéntességi ágazathoz való hozzájárulása szintén kulcsfontosságú szempont ebben a tekintetben.

Továbbá a minőségi foglalkoztatási és tanulási lehetőségek fiatalok számára történő megteremtése is döntő szerepet játszik abban, hogy a tehetségeket meg tudják-e tartani azokban a régiókban, amelyek a tehetségfejlesztés csapdájába kerültek, vagy ennek veszélye fenyegeti őket. Uniós szinten a megerősített ifjúsági garancia biztosítja a szakpolitikai keretet, és olyan kezdeményezések támogatják, mint a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége 26 és az ALMA-kezdeményezés 27 . Az ESZA+ és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a fiatalok foglalkoztatásába és a fiatal álláskeresők munkaerőpiaci integrációjába történő beruházásokkal járul hozzá ezekhez a célkitűzésekhez, a 2021–2027-es időszakban közel 22 milliárd EUR értékben.

3.2.3.Beruházás az átképzésbe és továbbképzésbe a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés és a munkaerőhiány kezelése érdekében

Az EU munkaerőpiacának egésze már évek óta egyre növekvő munkaerőhiánnyal néz szembe, amely a klímasemlegességre való átállás felgyorsításával összefüggésben növekedhet, kivéve, ha a készségek megfelelően igazodnak a változó munkaerőpiaci igényekhez. A munkaerőhiány azonban nem egyenletesen oszlik meg az EU-ban, egyes ágazatok és régiók e tekintetben ugyanis különösen súlyos kihívásokkal néznek szembe.

A súlyos munkaerő- és szakemberhiánnyal küzdő régiók versenyképességi kihívásokkal szembesülhetnek, és elveszíthetik vonzerejüket a beruházások szempontjából. Ezért ezekben a régiókban különösen szükség van az átképzés és a továbbképzés fellendítésére.

Az oktatásba, képzésbe és egész életen át tartó tanulásba történő beruházások azonban csak akkor eredményesek, ha azokra a készségekre összpontosítanak, amelyek megfelelnek a helyi munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeli igényeinek. Ez kiemeli a készségekkel kapcsolatos jó információgyűjtés, valamint a regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerszervezetek, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatok, a helyi vállalkozások, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók közötti szoros együttműködés fontosságát, mert így biztosítható, hogy az oktatás, képzés és az egész életen át tartó tanulás terén tett közös erőfeszítések az adott régióban szükséges megfelelő készségekre összpontosítsanak.

A tehetségfejlesztési csapdával szembesülő területeken a regionális és helyi hatóságok és más közigazgatási szervek fontos szerepet játszhatnak a pályaorientációs szolgáltatások, a képzési lehetőségek és a tájékoztatás biztosításában. A kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlás felkéri a nemzeti és regionális hatóságokat annak biztosítására, hogy az alacsony szintű készségekkel és képesítésekkel rendelkező felnőttek „kompetenciafejlesztési pályákat” vehessenek igénybe készségeik fejlesztése és a képesítés megszerzése felé való esetleges előrelépés érdekében. Az ilyen pályáknak készségfelmérésen, testre szabott tanulási ajánlatokon, valamint a készségek megfelelő érvényesítésén és elismerésén keresztül kell támogatást nyújtaniuk, amit tájékoztatással, iránymutatással és az oktatási személyzet képzésével kell kiegészíteni.

Az európai készségfejlesztési paktum keretében a Bizottság jelenleg 14 nagyszabású partnerséget támogat 28 különböző európai ipari ökoszisztémákban, segítve őket abban, hogy felvértezzék a munkavállalókat azokkal a készségekkel, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodni tudjanak a karbonsemleges és digitális gazdaságra való átálláshoz. Időközben több mint 1 000 tag csatlakozott, többek között nagy multinacionális vállalatok, kkv-k, helyi képzési szolgáltatók és kereskedelmi kamarák. Együttesen 6 millió ember továbbképzését segítik elő. A paktum keretében együttműködő mintegy 50 regionális vagy helyi önkormányzat az iparral, a szociális partnerekkel, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókkal együttműködésben már dolgozik a továbbképzési és átképzési megoldások kidolgozásán, és a Bizottság valamennyi régiót és különösen a fejlesztési csapdában lévőket arra ösztönzi, hogy csatlakozzanak a paktumhoz, és hozzanak létre regionális készségfejlesztési partnerségeket egy célzott támogatási szolgáltatás segítségével 29 .

A Bizottság arra irányuló javaslata, hogy 2023-at a készségek európai évévé tegyék, elő fog mozdítani olyan konkrét intézkedéseket, melyek célja az európai vállalatok versenyképességének növelése, valamint a digitális és zöld átállásban rejlő lehetőségek társadalmilag méltányos és igazságos módon történő teljes körű kiaknázása. A készségek európai éve elő fogja mozdítani a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és beruházásokat annak érdekében, hogy kezelni lehessen a képzettebb és alkalmazkodóképes munkaerő hiányát az EU-ban 30 . Ez jó lehetőséget kínál a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régióknak arra, hogy azonosítsák azokat az akadályokat, amelyek gátolják vállalkozásaikat és munkavállalóikat abban, hogy termelékenyebb és a jövő kihívásainak megfelelő ágazatok felé mozduljanak el. Ez fontos lépés lesz, különösen azon, fejlődésben lemaradt térségekben, ahol az alacsony egy főre jutó GDP-t az okozza, hogy az alacsony termelékenységű ágazatokban magas a foglalkoztatás aránya.

Az EU jelentős digitális készséghiánnyal néz szembe, amely – ha nem kezeljük a problémát – tovább fog nőni. A munkahelyek 90 %-a már most is igényel bizonyos szintű digitális készségeket, és vállalatok milliói küzdenek azzal, hogy nehezen találnak digitálisan képzett munkavállalókat, különösen IKT-szakembereket. E kihívások kezelése érdekében a digitális évtizedre vonatkozó szakpolitikai program két fontos célt határoz meg. Az első az, hogy 2030-ra a jelenlegi 54 %-ról 80 %-ra emeljék az alapvető digitális készségekkel rendelkező felnőttek számát. A második pedig a foglalkoztatott IKT-szakemberek számának 20 millióra való növelése 2030-ig, a nők e területre való bejutásának elősegítése és az IKT-diplomások számának növelése mellett. A tagállamok kiaknázták a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a felnőttoktatási rendszerük megreformálására, és jelentős erőforrásokat fordítottak a továbbképzés/átképzés minőségének és hozzáférhetőségének javítására.

A felsőoktatási intézmények kulcsszerepet játszanak a strukturális munkaerőhiány és a szűk keresztmetszetek megelőzésében. 2022 júniusában a Tanács ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványok európai megközelítéséről. Az ezzel kapcsolatos gyors intézkedés mozgósítani fogja a felsőoktatási és a szakképzési szervezeteket az egész életen át tartó tanulás támogatására, és hozzá fog járulni a társadalom és a munkaerőpiac új és újonnan felmerülő igényeinek kielégítéséhez szükséges szakmai át- és továbbképzésekhez.

Az Erasmus+ keretében kiválasztott európai egyetemek szövetségei és a szakképzési kiválósági központok a felnőttek – köztük az aktív szakemberek – magas szintű és előretekintő kompetenciák kialakítását célzó képzésének és átképzésének központjaiként is működnek, segítve a képzett munkaerő hiányával küzdő vállalkozásokat.

3.2.4.Tisztességes munkafeltételek biztosítása a tehetségek kibontakozásához

A tehetségfejlesztési csapdában lévő vagy az által fenyegetett régiók vonzereje végső soron attól függ, hogy mennyire képesek felismerni és jutalmazni a tehetségeket.

A megfelelő minimálbérek elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a verseny magas szintű szociális normákon alapuljon az egységes piacon, ösztönözve a termelékenység javítását és előmozdítva a gazdasági és társadalmi konvergenciát ezekben a régiókban. Ehhez kapcsolódóan különösen fontos a megfelelő minimálbérekről szóló új irányelv, mivel olyan keretet hoz létre a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének biztosítására, amely előmozdítja a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalásokat, és javítja a munkavállalók hozzáférését a minimálbérek nyújtotta védelemhez.

A tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókban a szociális partnerek fokozottabb bevonása különösen értékes a jobb munkakörülmények és a megfelelő bérek megteremtésében, valamint a készség- és munkaerőhiány kezelésében.

Ezt a konvergenciát a kohéziós politika és a megfelelő reformok támogatják, amelyek hozzájárulnak a bérszakadék felszámolásához és a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiók vonzerejének növeléséhez.

3.3.A tehetségek mobilitásának fokozása és a munkavállalók származási régiójukba való visszatérésének ösztönzése

A növekvő munkaerőpiaci igények hosszú távon nem elégíthetők ki kizárólag a hazai munkaerő mozgósításával. A tehetségfejlesztési csapdában lévő vagy az által fenyegetett régióknak ki kell használniuk az EU-n belüli mobilitást, és vonzóvá kell tenniük magukat a más uniós régiókból és tagállamokból érkező fiatalok számára. Míg a hangsúly gyakran a fiatalok kiáramlásán van, túl kevés régió foglalkozik azzal, hogy vonzó lehetőségeket biztosítson a visszatérő munkavállalók számára.

A más tagállamokból származó tehetségek vonzását illetően néhány régió arra is törekszik, hogy kiaknázza a diaszpórát, és arra ösztönözze a kivándorolt szakképzett munkaerőt, hogy térjen vissza a hazájába, támogatva ezzel származási régióját. Bulgária, Portugália és Görögország például egyedi programokat hozott létre a nemzetközi tudományos diaszpórájuk kutatóival való kapcsolatok megerősítésére, részben az általános vonzerejük növelése, részben pedig saját állampolgáraik hazacsábítása érdekében.

A tehetségek visszacsábítására irányuló hosszú távú stratégiáknak azonban elsősorban a strukturális vonzerő mozgatórugóira kell épülniük, a vállalkozói készségre és az egyéb készségekre, valamint a munkaerőpiacon leginkább keresett végzettségekre összpontosítva. A régióknak ezért átfogó, hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk a gazdasági diverzifikáció és az innováció előmozdítására, bevonva a helyi és regionális önkormányzatokat, a magánszektort, a munkaügyi és képzési központokat, a kutató- és felsőoktatási intézményeket, valamint a szakképzési intézményeket.

3.4.A legális migráció és az integráció támogatása az EU-ban

A Bizottság ambiciózus és fenntartható politikát szorgalmaz az EU-ba irányuló legális migrációra vonatkozóan. A globális versenyképesség megőrzése érdekében a hallgatókról és kutatókról szóló irányelv 31 és az átdolgozott kékkártya-irányelv 32 hozzájárul ahhoz, hogy az uniós régiók vonzóbbá váljanak a harmadik országokból származó, magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók számára, és egyszerűsített eljárások révén megkönnyíti mobilitásukat az EU-n belül.

A Bizottság javasolta továbbá a célzott partnerországokkal folytatott együttműködés fokozását, többek között a 2020. évi migrációs és menekültügyi paktumban bejelentett tehetséggondozási partnerségek elindítása révén. Ezek a harmadik országokkal kialakított, testre szabott partnerségek bővítik az EU-ba irányuló legális beutazási lehetőségeket, miközben stratégiailag bevonják a partnerországokat a migrációkezelésbe. A tehetséggondozási partnerségek célja, hogy átfogó szakpolitikai keretet biztosítsanak, valamint finanszírozási támogatást nyújtsanak a kölcsönösen előnyös, a munkaerőpiaci igények és a készségek jobb összehangolásán alapuló nemzetközi mobilitás fellendítéséhez az EU és a partnerországok között, miközben szem előtt tartják az agyelszívás kockázatait. Egy uniós tehetségbázis kialakítására is sor kerül annak érdekében, hogy összehangolják az EU-n kívülről érkező szakképzett munkavállalókat az uniós tagállamokon belüli potenciális állásokkal.

Az EU-ba irányuló legális migráció terén tett erőfeszítéseket hatékony integrációs politikákkal kell kiegészíteni a tényleges és fenntartható eredmények elérése érdekében. Amint azt az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv 33 is hangsúlyozza, a helyi szint elengedhetetlen a migránsok integrációját célzó hatékony politikákhoz, többek között a helyi és regionális önkormányzatokkal és a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés révén.

Az összes érdekelt fél (a tagállamok, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek, a magánszektor és a befogadó társadalom) részéről átfogó erőfeszítésekre van szükség, hogy segítsenek a régióknak javítani az arra való képességüket, hogy új tehetségeket vonzzanak és a harmadik országbeli állampolgárokat integrálni tudják a területükön.

3.5.A régiók támogatása egy új, célzott uniós mechanizmus révén: a tehetségpotenciál-növelési mechanizmus

E meglévő vagy bejelentett uniós kezdeményezések és szakpolitikák mellett a Bizottság 2023-ban új, nyolc pilléren alapuló mechanizmust fog létrehozni a tehetségfejlesztés csapdájával szembesülő vagy az által fenyegetett régiókban élő tehetségek fejlesztése érdekében. A mechanizmus keretében létrehoznak egy kifejezetten e célra szolgáló portált, amely átfogó hozzáférést biztosít a régiók és az érdekelt felek számára valamennyi pillérhez.

1.Egy új kísérleti projekt, amelynek célja, hogy segítse a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókat a tehetségek képzésére, vonzására és megtartására irányuló, testre szabott és átfogó stratégiák kidolgozásában, megszilárdításában, továbbfejlesztésében és végrehajtásában. Ez a kiválasztott régióknak nyújtott célzott technikai támogatás formájában valósul meg, amelyet szélesebb körű tudatosságnövelő és kapacitásépítési intézkedések kísérnek.

2.„A demográfiai átmenethez intelligensen alkalmazkodó régiók” elnevezésű új kezdeményezés, amelynek célja, hogy segítse a tehetségfejlesztési csapda veszélye által fenyegetett régiókat abban, hogy új megközelítéseket dolgozzanak ki a demográfiai átmenetre és a tehetségfejlesztésre vonatkozóan, a szükséges beruházásokra és reformokra összpontosító, testre szabott, helyi alapú szakpolitikák révén.

3.A Technikai Támogatási Eszköz (a továbbiakban: TSI) továbbra is lehetőséget kínál a tagállamoknak arra, hogy nemzeti és regionális szinten reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A 2023-as TSI-felhívás keretében a Bizottság továbbra is törekedni fog arra, hogy támogassa a regionális hatóságokat a regionális fejlesztés előtt álló akadályok leküzdésében.

4.Közvetlen pénzügyi támogatást nyújtanak a meglévő eszközök keretében.

Az innováció és a magas képzettséget igénylő munkahelyek létrehozási lehetőségeinek ösztönzése érdekében az interregionális innovációs beruházási eszköz (I3) pályázati felhívásaiban figyelembe veszik azokat a régiókat, amelyek nehézségekkel szembesülnek a tehetségek megtartása és vonzása terén. Ennek az ERFA által finanszírozott uniós eszköznek a célja, hogy ösztönözze a több uniós régiót magában foglaló innovációs ökoszisztémákat azáltal, hogy tanácsadási és pénzügyi támogatást nyújt a közös intelligens szakosodási területeken megvalósuló innovációs projektekhez. Az eszköz „kapacitásépítés” elnevezésű új ága hozzá fog járulni az új megközelítések teszteléséhez, és serkenteni fogja a tehetségfejlesztési csapdában lévő régiók arra való képességét, hogy magasan képzett munkavállalókat vonzzanak. 

Emellett az uniós és nemzeti szakpolitikák és eszközök nagyobb figyelmet fognak fordítani a tehetségfejlesztési csapdával szembesülő régiókra. A 2021–2027-es kohéziós politikai programoknak a 2024-ben elfogadott országspecifikus ajánlások alapján történő, 2025 elejére tervezett félidős felülvizsgálata lehetőséget nyújt majd e régiók helyzetének értékelésére és adott esetben a kohéziós politikai alapok programozásának összehangolására.

5.Emellett az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés – az ERFA által finanszírozott átfogó eszköz – részeként, amely mérettől függetlenül támogatja a városokat a kapacitás- és tudásépítésben, az innováció támogatásában, valamint az uniós jelentőségű városi kihívásokra alkalmazható, átadható és méretezhető innovatív megoldások kifejlesztésében, a Bizottság a városok által irányított, helyi alapú megoldások tesztelését célzó innovatív intézkedésekre irányuló 2023-as felhívásban foglalkozni fog a zsugorodó városok előtt álló kihívásokkal, ideértve a tehetségek fejlesztésének, megtartásának vagy vonzásának nehézségeit is.

6.A tehetségek fejlesztését támogató uniós kezdeményezések ismertetése. A mechanizmus tájékoztatást nyújt az érdekelt régióknak a kutatás és innováció, a képzés, az oktatás és a fiatalok mobilitása, a klaszterpolitikák és a digitális innováció területén folytatott azon uniós szakpolitikákról, amelyek hozzájárulhatnak a regionális vonzerő növeléséhez és a készségszintek növeléséhez.

7.Tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok terjesztése: az egyes régiókban már alkalmazott különféle gyakorlatok mások számára is inspirálóak lehetnek. A régiók tematikus és regionális munkacsoportokat hozhatnak majd létre, hogy testre szabottabb módon kezeljék a konkrét szakmai vagy területi kihívásokat. A bevált gyakorlatok terjesztése azon meglévő platformok – például a területi igazságos átmenet platform vagy a vidék újjáélesztésével foglalkozó platform – eredményeire is épít, amelyek a közös kihívásokkal szembesülő régiókkal és területekkel foglalkoznak.

8.Az elemzési tudásbázis bővítése a regionális fejlesztésre és a migrációra vonatkozó, tényeken alapuló szakpolitikák támogatása és a szakpolitikai döntéshozatal megkönnyítése érdekében. A Közös Kutatóközpont által a regionális szintű szociális eredménytáblával kapcsolatban végzett munka folytatódni fog. A Bizottság (Eurostat) arra is felkéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak be átfogóbb statisztikai adatokat az EU-n belüli népességmozgásokról, különösen a regionális migrációs áramlásokról, életkor és nem szerinti bontásban. Emellett az EU-n belüli alapvető szolgáltatások – például az oktatás és az egészségügy – Unión belüli elhelyezkedésére vonatkozó adatok gyűjtésére is sor fog kerülni annak érdekében, hogy értékes kutatások és információk álljanak az érdekelt felek rendelkezésére arról, hogy miként lehet kezelni a társadalmi kohézió és az igazságos átmenet előtt álló legfontosabb kihívásokat.

4.KÖVETKEZTETÉS

Az Unió azon kötelezettségvállalása szempontjából, hogy senkit és egyetlen helyet se hagyjon hátra, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a tehetségfejlesztési csapdába került vagy az által fenyegetett régiók reziliensebbé és vonzóbbá váljanak. A csapda nem elkerülhetetlen, és a kihívások eredményesen kezelhetők, amint azt a különböző régiók sikeres tapasztalatai is alátámasztják, és amelyeket e közlemény is kiemel.

Az átfogó, stratégiai és célzott megközelítés elengedhetetlen az összes tényező kezeléséhez, valamint az érintett szereplők és kormányzati szintek mozgósításához. Bár e különböző szinteken kulcsfontosságú a fellépés, egyre nyilvánvalóbb, hogy európai szinten fejleszteni kell az adatok és a szaktudás összegyűjtésére és értékelésére szolgáló kapacitást, hogy iránymutatást lehessen nyújtani a megfelelő megoldásokkal kapcsolatban.

Mivel a tehetségfejlesztési csapdában lévő régiók helyzete heterogén, a támogatandó megoldások is eltérőek. A gazdasági dinamizmus és az életminőség javítása érdekében testre szabott, helyi alapú stratégiákat és szakpolitikákat kell kidolgozni és végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a differenciált megközelítést, kezelik a régiók sajátos gyengeségeit és előmozdítják azok komparatív előnyeit.

A Bizottság az új tehetségpotenciál-növelési mechanizmus révén – amely a Bizottság által javasolt „készségek európai évének” első kulcsfontosságú kezdeményezése – célzott segítséget és tudást fog nyújtani a tehetségfejlesztési csapdába került régióknak, támogatva őket a testre szabott stratégiák kidolgozásában és sikeres végrehajtásában. Az új mechanizmus egyedülálló lehetőséget biztosít e régióknak arra, hogy kibontakoztassák fejlődési potenciáljukat az ehhez szükséges tehetségek kiaknázásával, és ezáltal hozzájárul a régiók strukturális hátrányainak leküzdéséhez. Mivel a tudás és a készségek jelentik a jövőbeli gazdasági növekedés és fejlődés valódi motorját, ezek a régiók továbbra is játékban tudnak maradni, vonzóak lesznek a befektetők számára, és olyan prosperáló, innovatív helyekké válnak, ahol az emberek szívesen élnek és dolgoznak.

(1)    Az Európai Bizottság jelentése a demográfiai változások hatásairól, 2020 és 2023.

(2)    Ez a helyzet különösen Martinique, Guadeloupe, Horvátország kontinentális része és a Vidurio ir vakarų Lietuvos régió esetében.

(3)    E közleményben ez a 25–64 éves korosztályt jelenti.

(4)    Az EU legkülső régiói az Atlanti-óceánon és az Indiai-óceánon, a Karib-térségben és Latin-Amerikában találhatók. Az EUMSZ 349. cikkével és a kifejezetten az ezekre a régiókra vonatkozó 2022. májusi stratégiával (COM(2022) 198 final) összhangban ezeket a régiókat egyedi intézkedések segítik állandó korlátaik kezelésében.

(5)    Ez tükröződik a szociális eredménytábla regionális dimenziójában. A szociális eredménytábla a szociális jogok európai pillére nemzeti és regionális szintű végrehajtásának nyomon követésére szolgál.

(6)    „The Geography of EU discontent” [Az elégedetlenség földrajza az EU-ban], 2020, https://ec.europa.eu/regional_policy/information-sources/publications/working-papers/2018/the-geography-of-eu-discontent_en  

(7)    Egyes régiók a munkaképes korú népesség csökkenése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának lemaradása mellett a 15–39 évesek nettó elvándorlásával is szembesülhetnek.

(8)    Előfordulhat, hogy más régiók egyes területei is ezekkel a kihívásokkal szembesülnek, de erre nem derül fény, mert a rendelkezésre álló regionális statisztikák nem kellően részletesek.

(9)    A 2021–2027-es kohéziós politika öt szakpolitikai célkitűzésének egyike, hogy Európát közelebb hozza a polgárokhoz azáltal, hogy előmozdítja valamennyi területtípus fenntartható és integrált fejlődését és a helyi kezdeményezéseket. Helyi szinten külön területi eszközök hozhatók létre az integrált fejlesztési stratégiák végrehajtására.

(10)    Lásd: Európai Bizottság (2019) – Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló jelentés, 5. fejezet.

(11)     https://ec.europa.eu/docsroom/documents/49498/attachments/1/translations/en/renditions/native

(12)     https://tourism-dashboard.ec.europa.eu/?lng=en&ctx=tourism  

(13)    Lásd az interoperábilis Európáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot (COM(2022) 720 final) és az azt kísérő közleményt (COM(2022) 710 final).

(14)    Lásd az interoperábilis Európáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot (COM(2022) 720 final) és az azt kísérő közleményt (COM(2022) 710 final).

(15)    Regionális innovációs eredménytábla, 2021.

(16)    Az intelligens szakosodás olyan helyi alapú megközelítés, amelynek keretében a gazdaság erősségeinek és lehetőségeinek elemzése alapján azonosítják a stratégiai beavatkozási területeket.

(17)    Az európai innovációs eredménytábla meghatározása szerint.

(18)    COM(2022) 332 final.

(19)    A szakképzési kiválósági központok olyan transznacionális együttműködési hálózatok, amelyek célja az innováció és a kiválóság ösztönzése a szakoktatásban és -képzésben.

(20)    Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

(21)    Lásd a 8. kohéziós jelentés 7. fejezetét, COM(2022) 34 final.

(22)    A 2020–2025-ös időszakra vonatkozó nemi esélyegyenlőségi stratégia; a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv; a 2020–2030-as időszakra vonatkozó, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer; az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia, a 2021–2030-as időszakra vonatkozó, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia; valamint az antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia.

(23)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32020H1202%2801%29

(24)    A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) (HL C 66., 2021.2.26., 1. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32021G0226(01)

(25)    Az 55–64 év közötti korosztály.

(26)     A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu) .

(27)     ALMA (Aim, Learn, Master, Achieve) – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu) .

(28)    A gépjárműipari készségekkel foglalkozó szövetség – a mikroelektronikával foglalkozó készségfejlesztési partnerség – az űrrepüléssel és a védelmi készségekkel foglalkozó készségfejlesztési partnerség – a tengeri energiára vonatkozó készségfejlesztési paktum – a hajógyártásban és a tengerészeti technológiában dolgozók továbbképzése Európában – a textil-, ruházati, bőripari és cipőipari ágazat – az idegenforgalmi ökoszisztémát célzó készségfejlesztési partnerség – az építőipari készségfejlesztési partnerség – az agrár-élelmiszeripari ökoszisztémát célzó készségfejlesztési partnerség – a kulturális és kreatív iparágakat célzó készségfejlesztési partnerség – készségpartnerség a proximitásalapú és a szociális gazdaság ökoszisztémájáért – a digitális ökoszisztémára vonatkozó készségfejlesztési partnerség – a kiskereskedelmi ökoszisztémára vonatkozó készségfejlesztési partnerség – az egészségügyi ökoszisztémára vonatkozó készségfejlesztési partnerség.

(29)     Készségfejlesztési paktum – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu) .

(30)    Az európai év emellett konkrét lendületet ad majd a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv azon célkitűzésének, hogy 2030-ra 78 %-os legyen a foglalkoztatási arány, és minden évben a felnőttek 60 %-a vegyen részt továbbképzésben és átképzésben.

(31)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről.

(32)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1883 irányelve (2021. október 20.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(33)     COM(2020) 758 final, 2020.11.24.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.1.17.

COM(2023) 32 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

x0009
Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása

MELLÉKLET

1.Demográfiai átmenet az EU-ban

2.A munkaképes korú népesség csökkenése és az elégtelen tehetségfejlesztés, valamint a 15–39 éves korosztály nettó elvándorlása által érintett régiók

Az alábbi NUTS-2 régiókat a következő kritériumok alapján választották ki:

A munkaképes korú népesség csökkenése és a felsőoktatásban részt vevők arányának alacsony szintje:

·2015. január 1. és 2020. január 1. között a 25 és 64 év közötti népesség átlagos éves változása 1 000 lakosra vetítve kevesebb mint –7,5.

·A 25 és 64 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya 2020-ban az uniós átlag alatt volt.

·A 25 és 64 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya az uniós szintű növekedéshez (2,2 százalékpont) képest kevesebb mint felével nőtt.

Nettó elvándorlás a 15–39 éves korosztályban:

·2015. január 1. és 2020. január 1. között a 15 és 39 év közötti korosztály átlagos nyers nettó migrációs rátája 1 000 lakosra vetítve kevesebb mint –2.

3.Régiók közötti különbségek az iskolai végzettség terén

4.A felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek kohorszszerkezete

5.A leginkább érintett régiók jellemzői

A természetes változások dominálnak

A régiók túlnyomórészt vidéki és köztes régiók

A mezőgazdaság jelentősége nagyobb, bár csökken

Kevésbé vonzó javadalmazások és fejlettségi szint

A foglalkoztatási ráták növelésének lehetősége

Jelentősebb különbség a nemek közötti foglalkoztatás terén

Kevésbé jól teljesítő oktatási rendszer

Digitális szakadék

A kormányzás minőségének romlása