Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52023AE1573

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról, valamint a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre [COM(2023) 160 final — 2023/0079 (COD)] – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálata a kettős átállás támogatására (COM(2023) 165 final)

    EESC 2023/01573

    HL C 349., 2023.9.29, p. 142–154 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2023.9.29.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 349/142


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról, valamint a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre

    [COM(2023) 160 final — 2023/0079 (COD)]

    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálata a kettős átállás támogatására

    (COM(2023) 165 final)

    (2023/C 349/22)

    Előadó:

    Maurizio MENSI

    Társelőadó:

    Michal PINTÉR

    Felkérés:

    Európai Parlament: 2023.5.8.

    az Európai Unió Tanácsa, 2023.5.16.

    Jogalap:

    EUMSZ 114. és 304. cikk

    Illetékes szekció:

    Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2023.6.22.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2023.7.12.

    Plenáris ülésszak száma:

    580.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    183/1/6

    I.   AJÁNLÁSOK (1)

    AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG:

    1.

    üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy a zöld megállapodás célkitűzéseivel és a kapcsolódó összes jogszabállyal összhangban koherens uniós politikát dolgozzon ki a kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagokra, valamint a nyersanyag-kitermelő, finomítói és újrafeldolgozó iparágak értékláncainak fejlesztésére vonatkozóan;

    2.

    kéri az Európai Bizottságot, hogy összehangolt uniós politikákkal biztosítson átfogó megközelítést annak érdekében, hogy szabályozási biztonságot nyújtson a nyersanyagok, melléktermékeik és alapvető ásványaik feltárására, kitermelésére, feldolgozására, finomítására és újrafeldolgozására irányuló beruházások számára, a gazdasági és műszaki megvalósíthatóság, a szakpolitikai koherencia és a szóban forgó ágazatok gazdasági szereplőinek jogbiztonsága alapján;

    3.

    sürgeti a nyersanyag-politika és az uniós szociálpolitikák összehangolását, valamint az egész EU-ra kiterjedő kapacitásépítés támogatását a nyersanyag-kitermelő iparágak készségei tekintetében, a meglévő munkaerő átképzését és továbbképzését, valamint az irányítási kapacitás fejlesztését célozva az uniós tagállamok közigazgatásában;

    4.

    javasolja, hogy a zöld technológiai/tiszta technológiai ágazatok számára döntő fontosságú egyéb anyagokat vegyék fel a kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékébe, szem előtt tartva, hogy ezeket a jegyzékeket rendszeresen frissíteni kell, és e jegyzékeknek a kritikusság és/vagy a stratégiai érték alapos, átlátható és tényeken alapuló értékelésére kell támaszkodniuk, amelyet az ipar képviselőivel és szakértőivel konzultálva kell elvégezni;

    5.

    sürgeti a jelenlegi és az új Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a versenyképes energiaárakhoz és a célzott finanszírozáshoz való hozzáférést az uniós nyersanyag-kitermelő iparágak és az újrafeldolgozás számára, és gondoskodjon arról is, hogy az új nyersanyag-projektek engedélyezési eljárásait egyszerűsítsék és lerövidítsék, valamint hogy a vállalkozásokra vonatkozó új jelentéstételi vagy ellenőrzési követelmények korlátozódjanak a szükséges minimumra;

    6.

    támogatja a piacvédelmi intézkedések hatékony végrehajtását az új uniós nyersanyagprojektek védelme, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és korlátozások WTO-szabályoknak megfelelő válaszokkal történő kezelése érdekében;

    7.

    javasolja, hogy az újrafeldolgozásra és a hulladékra vonatkozó jogszabályokban részesítsék előnyben a kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagokat, és támogassák a másodlagos nyersanyagok piacait, különösen a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú anyagok esetében;

    8.

    javasolja, hogy közfinanszírozással támogassák a kritikus fontosságú nyersanyagok feltárási és kitermelési projektjeit az EU területén, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való koordináció révén;

    9.

    ajánlja a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletjavaslat és az uniós antitröszt eszközök közötti koordináció biztosítását a belső piac indokolatlan torzulásainak elkerülése érdekében;

    10.

    javasolja, hogy vizsgálják meg a tagjelölt országokkal való konkrét partnerségek és együttműködési megállapodások lehetőségeit is;

    11.

    ajánlja, hogy a többi uniós szakpolitikai intézkedéssel való összhang értékelése során teremtsék meg a megfelelő (környezeti) egyensúlyt.

    II.   MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK/KIFEJTÉS

    1.

    Az Európai Bizottság 2023. március 16-án egy közleménnyel együtt előterjesztette a kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítását célzó új rendeletre irányuló javaslatát (a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet vagy CRMA). Míg a rendelet szabályozási keretet határoz meg a hazai kapacitások fejlesztésének támogatására, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncai fenntarthatóságának és körforgásos jellegének megerősítésére az EU-ban, a közlemény intézkedéseket javasol az ellátási láncok diverzifikálására, amely új, egymást kölcsönösen támogató nemzetközi partnerségek révén valósul meg.

    2.

    A CRMA általános célkitűzése, hogy kezelje azt a problémát, hogy az EU nem rendelkezik biztonságos és fenntartható hozzáféréssel a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz; ennek érdekében növeli az uniós ipar tudatosságát és enyhíti a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos kockázatokat a globális ellátási láncban, növeli a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós értékláncának kapacitását a belső piacon, és csökkenti a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós felhasználásának környezeti lábnyomát.

    3.

    Azáltal, hogy egy koherens uniós megközelítést javasol a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátásbiztonságának javítására és biztosítására, a kezdeményezés hozzá fog járulni a verseny esetleges torzulásának és az egységes piac széttagolódásának megelőzéséhez, amely valószínűleg a nem egyeztetett fellépésekből ered, és egyenlő versenyfeltételeket fog biztosítani a vállalkozások számára az Unión belül.

    Átfogó megközelítés biztosítása az uniós szakpolitikákban a szabályozási biztonság megteremtése érdekében

    4.

    Az EU jelenleg számos nyersanyag importjától függ (az ellátás 75–100 %-a), ezért az ellátási láncok sebezhetőségének és jelentős árvolatilitásnak van kitéve. Az OECD által az anyagi erőforrások 2060-ig szóló globális kilátásairól készített jelentés szerint a világ nyersanyag-felhasználása 2060-ra várhatóan csaknem megkétszereződik, a fémfelhasználás pedig várhatóan a leggyorsabban fog növekedni az elsődleges, mind a másodlagos fémek esetében. Ugyanakkor az EU a világ ásványi nyersanyag termelésének kevesebb mint 5 %-át állítja elő. Kína önmagában a lítiumion-akkumulátorcellák globális termelési kapacitásának mintegy 75 %-át biztosítja, és a világ tíz legnagyobb fotovoltaikusberendezés-beszállítójának ad otthont. Ezzel szemben az EU-ban a lítiumion-akkumulátorcellák globális gyártási kapacitásának mindössze 3 %-a található.

    5.

    A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet előírja a stratégiai projektek azonosítását és támogatását a stratégiai nyersanyagok kitermelése, feldolgozása vagy újrafeldolgozása terén. Az ilyen – viszonylag hosszú időtávú – beruházások vonzása érdekében az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a szabályozási biztonság kérdésével. A kiszámítható és stabil szabályozási környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak a nyersanyagok feltárásába és kitermelésébe, hanem a feldolgozásba és az újrafeldolgozásba is beruházásokat vonjanak be.

    6.

    Több jogszabályi keret befolyásolja az uniós üzleti környezet stabilitását és vonzerejét, és a gyakran egymással versengő és párhuzamos jelentéstételi követelmények hozzájárulnak a szabályozási bizonytalansághoz (lásd többek között az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet (2), az akkumulátorokról szóló rendeletet (3), a REACH felülvizsgálatát, a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályokat, fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletet, a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályt, az új uniós iparpolitikát, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, a környezettudatos tervezésről szóló irányelvet (4) stb.). Ezért alapvető fontosságú a kettős szabályozás és a túlszabályozás elkerülése annak érdekében, hogy beruházásokat vonzzanak a feltárási. bányászati, finomítási, anyagfeldolgozási és újrafeldolgozási hazai ipari kapacitásokba, és ösztönözzék ezeket a beruházásokat. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletnek az Európai Bizottság által más területeken végzett munkára kell épülnie, és teljes mértékben összhangban kell állnia a zöld megállapodás célkitűzéseivel, valamint összeegyeztethetőnek kell lennie a kapcsolódó jogszabályokkal. A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó szakpolitikai intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben kutatási eredményeken kell alapulniuk, figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat (lásd a Közös Kutatóközpont „Kritikus fontosságú nyersanyagok az EU stratégiai technológiái és ágazatai számára” című 2020. évi előretekintő tanulmányát vagy a Közös Kutatóközpont „Az ellátási lánc elemzése és az anyagok iránti kereslet előrejelzése az EU stratégiai technológiáiban és ágazataiban” című jelentését).

    7.

    A másik kérdéskör azzal függ össze, hogy pontos iránymutatást kell nyújtani az érdekelt feleknek arra vonatkozóan, hogy miként fogják bevezetni a stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékeit az uniós szakpolitikákban, és miként fogják ezeket a jegyzékeket kiigazítani a kritikus fontosságú nyersanyagok piacának jövőbeli alakulásától függően. A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzéke segíthet abban, hogy megvilágítja a politikai döntéshozók számára bizonyos anyagok fontosságát és szerepét az EU gazdaságában, de tovább kell menni, ha a jelenlegi és a jövőbeli jogszabályokban is megfelelően támogatni kívánjuk a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékében szereplő anyagokat. A kritikus fontosságú nyersanyagokat egyértelműen prioritásként kell kezelni a szakpolitikai döntéshozatalban, különösen az iparpolitika, a kereskedelempolitika, az állami támogatások, a K+F, az éghajlat- és a környezetvédelem, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok területén. Mindezeket a politikákat és céljaikat össze kell hangolni annak érdekében, hogy kedvező feltételeket és kedvező szabályozási rendszert teremtsenek a kritikus fontosságú nyersanyagok és értékláncaik fejlesztése számára. További pontosításra van szükség az olyan projektek rangsorolása tekintetében is, ahol a fő kitermelt anyag nem stratégiai vagy kritikus fontosságú anyag, de a melléktermékek azok (pl. egy vasérckitermelési projekt, amelynek eredményeként melléktermékként ritkaföldfémeket termelnek ki). Tisztázni kell továbbá az „egyéb”, azaz a „nem stratégiai” projektek státuszát, hogy világosan érthető legyen, hogy ezeket a projekteket hogyan és milyen határidők szerint értékelik és támogatják pénzügyileg. Végezetül a nyersanyagokkal kapcsolatos stratégiai projektek erősebb súlyozása semmilyen körülmények között nem vezethet más fontos nyersanyagokkal kapcsolatos projektek vagy a nyersanyag-értéklánc mentén megvalósuló projektek hátrább sorolásához.

    8.

    Amellett, hogy jogbiztonságot nyújtanak az érdekelt felek számára, az Európai Bizottság nyersanyagokra vonatkozó kezdeményezéseinek szélesebb körű állami támogatáson kell alapulniuk. A bányászati, feldolgozó és újrafeldolgozó iparágak bővülése új munkahelyeket fog teremteni, és hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, ugyanakkor kiemelt fontosságú a társadalmi elfogadottság biztosítása. Kiemelkedő fontosságú a polgárok körében végzett figyelemfelhívás: az Európai Bizottság célzott kommunikációs stratégiákat hajt végre annak érdekében, hogy tájékoztassa az uniós polgárokat a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos új ipari beruházások előnyeiről, valamint fenntarthatóságáról és környezeti hatásairól, és hogy kezelje az egyes érdekképviseleti csoportoknak, helyi közösségeknek és uniós polgároknak a feltárási és bányászati tevékenységek kiterjesztésével kapcsolatos aggályait.

    Koordináció az uniós szociálpolitikai intézkedésekkel: az uniós szintű kapacitások támogatása a nyersanyag-kitermelő iparágakhoz szükséges készségek tekintetében

    9.

    A nyersanyagágazat mintegy 350 000 munkahelyet jelent az EU-ban, a feldolgozóiparban pedig több mint 30 millió olyan munkahelyet biztosít, amely az ásványi nyersanyagokhoz való megbízható és akadálytalan hozzáféréstől függ. Ahhoz, hogy az EU fenntartható kínálattal rendelkezzen a nyersanyagok és fejlett anyagok területén, 2030-ig több mint 1,2 millió új munkahelyre lesz szükség (5). A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet ezért össze kell hangolni az EU szociálpolitikai intézkedéseivel, és támogatni kell a tagállami szintű kapacitásépítési erőfeszítéseket a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncaiban, a nyersanyag-kitermelő iparágakban, a feldolgozásban és az újrafeldolgozásban dolgozó munkaerő megerősítése érdekében. Alapvető fontosságú az oktatás és a készségfejlesztés támogatása a tudományos életben, de az is, hogy a kapacitásépítési erőfeszítések az ipari szakembereket is megcélozzák a nyersanyagok ágazatában és a tagállamok közigazgatási szerveiben. Ez olyan új, célzott intézmények létrehozásával (és/vagy a már meglévők támogatásával) érhető el, amelyek támogatják a felsőoktatást és a szakmai képzést a nyersanyag-ágazat területén, és előmozdítják a meglévő uniós munkaerő átképzését és továbbképzését. Végezetül fokozott erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy megteremtsük és támogassuk az alkalmazott tanulást és a technológiatranszfert a tudományos élet, az ipar és a kutatási szervezetek között.

    A zöld technológiai/tiszta technológiai ágazatok szempontjából döntő fontosságú egyéb anyagok bevonása, valamint az összhang biztosítása más szakpolitikákkal

    10.

    A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletben stratégiai vagy kritikus fontosságú anyagként felsorolt anyagok mellett vannak olyan nem kritikus nyersanyagok is, amelyek közép- és hosszú távon kritikus fontosságúvá válhatnak. Ehhez rugalmas jegyzékre van szükség, amely könnyen kiigazítható és rendszeresen – legalább kétévente, de szükség esetén gyakrabban is – frissíthető, a terület jövőbeli fejleményeitől függően. A különböző anyagok stratégiai jelentőségének értékelését az ágazatspecifikusság szempontjából is el kell végezni, hogy tükrözze a keresletet a különböző feldolgozóipari ágazatokban. Ezenkívül el kell végezni az alapvető nyersanyagokhoz való hozzáférés értékelését, hogy teljes mértékben kiegészítsék az Európai Bizottság kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagok támogatására irányuló erőfeszítéseit.

    11.

    Az értékelésnek tükröznie kell az energetikai átállással kapcsolatos uniós prioritásokat és szükségleteket, lehetőség szerint egészen 2030-ig, és ki kell terjednie azokra az anyagokra, amelyek esetében jelenleg nincs látható kockázata az ellátási zavaroknak, de nagy a kereslet irántuk az EU dekarbonizációs céljai, valamint a zöld és digitális átállás szempontjából kritikus ágazatokban, illetve alapvető ásványi anyagoknak minősülnek. E prioritás képező menetrendek kiemelt kezelése során megfelelően figyelembe kell venni az olyan alapvető értékláncokat, mint az élelmezésbiztonság vagy az egészségügyi cikkek. A különböző jegyzékekbe felveendő anyagok azonosításának mindig alapos, átlátható és egyértelműen meghatározott elemzésen kell alapulnia, amely értékeli kritikus jellegüket és/vagy stratégiai értéküket, figyelembe véve a nyersanyagok teljes értékláncát, a feldolgozási követelményeket és a helyettesítő anyagok rendelkezésre állását. Rendszeresen konzultálni kell az ipar képviselőivel és szakértőivel, és biztosítani kell az Európai Bizottság és az ágazat közötti működőképes, nyílt párbeszédet.

    A versenyképes energiaárakhoz és a célzott finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása az uniós iparágak számára

    12.

    A jelenlegi energiaválság kritikus hatást gyakorolt valamennyi uniós vállalkozásra, de különösen az energiaigényes iparágakra, beleértve a nyersanyag-kitermelő iparágakat és az újrafeldolgozást is. A jól működő uniós energiapiac biztosításához összehangolt uniós válaszra van szükség. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos uniós politika sikere attól függ, hogy versenyképes árakon biztosított-e a megbízható hozzáférés az elegendő mennyiségű, fosszilis energiahordozóktól mentes villamos energiához. Az EGSZB üdvözölné a rendelkezésre álló finanszírozási keretek reformját, amely tükrözi az USA infláció csökkentéséről szóló jogszabályának törekvéseit, azaz, hogy a finanszírozás erőteljesebben a kereskedelmi hasznosítási szakaszra irányuljon, és fedezze a működési költségeket, szemben a jelenlegi uniós finanszírozás prioritásával, amely az új stratégiai projektek K+F szakaszára összpontosít. Bár fontos, hogy az innovatív technológiákra és kutatásra összpontosítsunk, az így létrejött termékeket a kereskedelmi hasznosítási szakaszban is megfelelően támogatni kell.

    13.

    Határozottan üdvözlendő az Európai Bizottság azon törekvése, hogy fel kívánja gyorsítani az engedélyezési eljárásokat, és ezt prioritásként kell kezelni annak érdekében, hogy az ilyen eljárások maximális időtartama 12–18 hónap legyen. Az új, kritikus fontosságú projekteket gyorsított eljárásban kell értékelni, és szigorú határidőket kell megállapítani az engedélyezési eljárások maximális időtartamára. Az engedélyezési eljárások reformjának az időtartam lerövidítésére és az eljárások bonyolultságának csökkentésére kell irányulnia, ugyanakkor fenn kell tartania a környezeti, társadalmi és irányítási normák szigorúságát is. Az engedélyezési eljárás felgyorsítását az egyablakos mechanizmus megerősítésével is biztosítani kell. Ez utóbbit előre meghatározott határidőkön belül kell kialakítani annak érdekében, hogy a központosított engedélyezési eljárás hatékonyabbá és kevésbé megterhelővé váljon. A megreformált engedélyezési rendelkezéseket alkalmazni kell a feltárási, bányászati, finomító, feldolgozó és újrafeldolgozó létesítményekre, és a rendelkezéseknek megfelelő szabályozási biztonságot kell nyújtaniuk az eredményeik tekintetében. Emellett a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletben foglalt új jelentéstételi vagy könyvvizsgálati követelményeket a szükséges mértékre kell korlátozni annak érdekében, hogy méretüktől függetlenül ne rójanak további adminisztratív terheket az uniós vállalkozásokra. A tervezett kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó testület kulcsfontosságú szerepet játszik a CRMA végrehajtásának támogatásában, beleértve az engedélyezési eljárásokat is. E célból, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzési feladatai hatékonyak legyenek, tanácsos a testületbe nemcsak az intézményi képviselőket, hanem a terület független technikai szakértőit is bevonni.

    A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése

    14.

    A CRMA ambiciózus céljai ellenére bizonyos nyersanyagok rendelkezésre állása természetes korlátokba ütközik az EU-ban, ezért az import továbbra is döntő fontosságú lesz a zöld és digitális gazdaságra való átállás szempontjából.

    15.

    Az új európai beruházások védelme és a harmadik országokkal szembeni egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében fenn kell tartani a hatékony piacvédelmi intézkedéseket. A harmadik országokból származó dömping elleni védelem érdekében korszerűsíteni kell az uniós piacvédelmi intézkedéseket. Az EU-nak különösen arra kell törekednie, hogy a tisztességtelen behozatal elleni küzdelem érdekében biztosítsa a piacvédelmi intézkedések gyorsabb végrehajtását, gyorsabb és hatékonyabb vizsgálatokat folytasson, és lehetővé tegye az ideiglenes intézkedések széles körű, korai végrehajtását.

    16.

    A kereskedelempolitika területén az uniós fellépésnek ki kell egészítenie a CRMA céljait és az ahhoz kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseket, beleértve a szociális jogokat is, és prioritásként kell kezelnie a jelenleg tárgyalás alatt álló vagy ratifikálásra váró szabadkereskedelmi megállapodások gyors megkötését az erőforrásokban gazdag országokkal (Ausztrália, Indonézia stb.). A már megkötött szabadkereskedelmi megállapodások tekintetében értékelni kell és lehetőség szerint meg kell erősíteni az energiára és a nyersanyagokra vonatkozó meglévő rendelkezéseket. Figyelmet kell fordítani továbbá a nyersanyagokra alkalmazandó kereskedelempolitika és vámszabályok/származási szabályok koherenciájára, valamint a nyersanyagokra alkalmazandó szankciók kijátszásával kapcsolatos konkrét kérdésekre.

    A nyersanyagok rangsorolása az újrafeldolgozásra és a hulladékra vonatkozó jogszabályokban, valamint a másodlagos nyersanyagok piacának támogatása

    17.

    Az újrafeldolgozás fontos szerepet játszik az EU stratégiai autonómiájának növelésében. Az EU-nak a termelési folyamatokban újrafeldolgozandó másodlagos nyersanyagok előkészítésén keresztül támogatnia kell hulladékkezelő és -feldolgozó iparát, és a hulladékokra vonatkozó meglévő jogszabályokat úgy kell módosítania, hogy a legnagyobb műszaki és gazdasági újrafeldogozási potenciállal (megvalósíthatóság) rendelkező kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozása és körforgásos jellege prioritást élvezzen. Az EU-nak támogatnia kellene a másodlagos nyersanyagok piacait is. A másodlagos nyersanyagokkal kapcsolatban az EGSZB azt javasolja, hogy hozzanak intézkedéseket a jól működő piacok létrehozása és a hulladékszennyezés áthelyezésének minimalizálása érdekében.

    18.

    A másodlagos nyersanyagok hozzájárulhatnak az egyes kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőség csökkentéséhez, ezért azokat a CRMA hatálya alá kell vonni. Hogy csak egy példát említsünk meg a sok közül, a vashulladék hatékony újrafeldolgozása csökkentheti a fémgyártás nyersanyag-beszerzési igényeit. A vas- és acélmaradékból 2030 előtt várhatóan hiány lép majd fel, ami ellátási zavarokhoz vezethet, annak ellenére, hogy ez az energetikai átállás kritikus eleme.

    19.

    A CRMA-nak biztosítania kell az összes kritikus fontosságú anyaghoz való hozzáférést az iparágak és az elektromos járművek számára. Ez nemcsak a ritkaföldfémeket, a mangánt, a zöld átállás szempontjából döntő fontosságú anyagokat, többek között az acélt, az alumíniumot és a rézt, az ipari ásványokat, a grafitot vagy a nikkelt foglalja magában, hanem a másodlagos nyersanyagokat is. Az fémek a zöld átállás egyik alapvető fontosságú infrastruktúraelemei, és ezeket a tényezőket a CRMA keretében megfelelően azonosítani kell és kellően figyelembe kell venni a teljes értékláncban.

    Gazdasági és környezeti tanulmányok a kritikus nyersanyagok kitermeléséről: koordináció az állami támogatásra vonatkozó rendelkezésekkel

    20.

    Tekintettel arra, hogy mennyire bizonytalan a kritikus fontosságú nyersanyagok tényleges jelenléte az EU-ban, csak akkor lehet észszerűen vállalni az Unió területén elindított feltárási és kitermelési projektekkel járó kockázatot, ha azt közfinanszírozással támogatják. Mivel a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet azt is megköveteli, hogy az ilyen kampányok megfeleljenek a zöld megállapodás célkitűzéseinek, az EGSZB azt javasolja, hogy a közfinanszírozást könnyebben biztosítsák, ha a kitermelés a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésének szennyező hatását értékelő előzetes gazdasági és környezeti tanulmányokon alapul.

    21.

    Abban az esetben, ha ezek az előzetes tanulmányok kívül esnek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletben előirányzott stratégiai projektek alkalmazási körén, azok közfinanszírozását úgy kell ösztönözni, hogy a finanszírozást összehangolják az állami támogatási szabályokkal, konkrétabban az általános csoportmentességi rendeletnek a zöld megállapodás szempontjából történő 2023-as módosításával. Az említett előzetes tanulmányok lényegében „környezetvédelmi támogatásnak” vagy „K+F+I támogatásnak”, illetve több tagállamot érintő „közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek” minősülnek.

    22.

    Az uniós állami támogatási intézkedésekkel való hatékony koordináció már az előzetes K+F szakaszban biztosíthatná, hogy a stratégiai projektek későbbi végrehajtását támogató közfinanszírozást ténylegesen a fenntartható célkitűzések felé irányítsák, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek esetében pedig biztosítsák, hogy azok összehangolt eredményt érjenek el. Állami finanszírozási mechanizmusokat (pl. gyorsított és könnyebb hozzáférés pénzügyi mechanizmusokhoz kölcsönök/hitelgaranciák/támogatások révén) is csak az uniós vállalatok által a szabadkereskedelmi megállapodások projektjei keretében végrehajtott beruházások tekintetében lehet bevezetni.

    Antitröszt eszközök: az összefonódások ellenőrzéséről előnyben részesíti az uniós bajnokokat a kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozása és kitermelése terén

    23.

    Ha szükséges előfeltételnek tekintjük egyrészt a kritikus fontosságú nyersanyagok Unión belüli, még mindig feltáratlan rendelkezésre állását, másrészt a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátási láncának megvalósításához szükséges jelentős beruházásokat, tanácsos lehet kiigazítani néhány uniós antitröszt eszközt a CRMA alapján meghatározott célkitűzések elősegítése érdekében, elkerülve ugyanakkor a belső piaci verseny indokolatlan torzulását (pl. hasznos lehet rugalmasabb és fenntarthatóbb módon alkalmazni az összefonódások ellenőrzésére szolgáló keretet, figyelembe véve nemcsak a zöld megállapodás célkitűzéseit – amint azt az Európai Bizottság már előirányozta –, hanem a CRMA céljait is).

    24.

    Ezért tanácsos lenne az összefonódásokat a CRMA keretében végrehajtandó stratégiai projektek fényében értékelni annak érdekében, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a szóban forgó különböző érdekek között.

    25.

    A versenyhatóságokat ezért fel kellene kérni arra, hogy mérlegeljék a hatékonyságnövelés új típusait, például az ellátási zavarok csökkentését és az ipar felkészültségének növelését a kritikus fontosságú nyersanyagok külső hiánya esetén. Ezeknek az értékeléseknek figyelembe kell venniük az Európai Bizottság azon célját is, hogy összesítse a kritikus fontosságú nyersanyagok érdekelt vevői által támasztott keresletet, és végső soron hozzájáruljon a jelenlegi magas árak csökkentéséhez.

    Nemzetközi szerepvállalás és az erőforrások diverzifikálása: a tagjelölt országok bevonása és a kétoldalú együttműködés koordinációja a nemzetközi fórumokon

    26.

    Az Európai Bizottság azon célkitűzésével összhangban, hogy diverzifikálni kívánja a kritikus fontosságú nyersanyagok külső forrásait, az EGSZB azt ajánlja, hogy vizsgálják meg a konkrét partnerségek és együttműködési megállapodások lehetőségeit, többek között a tagjelölt országokkal. Ezek a partnerségek kiterjedhetnek az EU által finanszírozott projektekre, amelyek célja a feltárási kampányok kidolgozása az új kiválasztott helyszíneken és/vagy az elhagyott bányatelepeken, összhangban az Európai Bizottság új javaslatai alapján az uniós tagállamokban elindítandó stratégiai projektekkel.

    27.

    Ezekre a partnerségekre alkalmazni lehet a tagjelölt országok azon kötelezettségvállalását, hogy környezetvédelmi politikáikat gyorsabban összehangolják az uniós vívmányokkal. Az ilyen partnerségeknek a jelenleg folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások keretébe való bevonása értelemszerűen kétféle előnnyel járhat az EU egésze számára azáltal, hogy fokozza annak esélyét, hogy a jövőben jelentősebbé válnak majd a kritikus fontosságú nyersanyagok hazai forrásai, valamint megkönnyíti a tagjelölt országok számára az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést (pl. a hulladék, a víz, az ipari szennyezés és a levegőminőség területén).

    28.

    A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet nemcsak a többi uniós szakpolitikai intézkedéssel és a nemzetközi kereskedelmi fellépésekkel kell összehangolni, hanem az EU által a nemzetközi fórumokon folytatott kétoldalú együttműködéssel is (ilyen az EU–USA együttműködés olyan fórumokon, mint az ásványkincsbiztonsági partnerség, a kritikus fontosságú anyagokról és ásványokról szóló konferencia és a Nemzetközi Energiaügynökség kritikus fontosságú ásványi anyagokkal foglalkozó munkacsoportja, amelyet az EU–USA Energiatanács nemrégiben megerősített).

    29.

    A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet nemcsak belső önellátást biztosít az EU számára a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében, hanem megteremti a külső autonómiát is ahhoz, hogy új normákat határozzon meg a globális színtéren a saját ellátási láncok biztonságának és fenntarthatóságának garantálása terén. Az EU globális színtéren betöltött normaalkotói szerepe tovább növeli annak esélyét, hogy elérjük az Európai Bizottság javaslatában meghatározott általános célkitűzéseket, amelyek kezelni kívánják a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos szennyező és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.

    A hosszú távú célok mérlegelése a rövid távú célokkal szemben az egyéb uniós szakpolitikai intézkedésekkel való összhang értékelése során: a megfelelő (környezeti) egyensúly megteremtése

    30.

    Végeredményben nem zárható ki, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet hatékony végrehajtása hosszú távon szükségessé teheti a zöld megállapodás egyes konkrét, e rendelethez szorosan kapcsolódó célkitűzéseinek rövid távú átalakítását. Egy (majdnem) önellátó EU távlati lehetősége, még ha több időre van is szükség ahhoz, hogy teljes mértékben eredményes legyen, végső soron hosszú távon elérhetőbbé teheti a fenntarthatósági/klímasemlegességi célokat (figyelembe véve az egyes fejlődő országokban jelenleg alkalmazott nyersanyag-kitermelési módszerek által okozott viszonylag nagyobb szennyezést is).

    III.   JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOK a COM(2023) 160 final jelű dokumentumhoz

    1. módosítás

    (29) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (29)

    A vállalatok, a pénzügyi befektetők és a beruházáshasznosítók magánbefektetése alapvető fontosságú. Amennyiben a magánbefektetés önmagában nem elegendő, a projekteknek a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncán belüli eredményes bevezetéséhez köztámogatásra lehet szükség, például garanciák, kölcsönök vagy sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések formájában. Ez a köztámogatás állami támogatás is lehet. Ennek a támogatásnak ösztönző hatásúnak, szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie. Az állami támogatásokra vonatkozó, a közelmúltban a kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel összhangban alaposan felülvizsgált, hatályos iránymutatás – bizonyos feltételek mellett – számos lehetőséget biztosít a kritikus fontosságú nyersanyagok értéklánca mentén megvalósuló beruházásokhoz.

    (29)

    A vállalatok, a pénzügyi befektetők és a beruházáshasznosítók magánbefektetése alapvető fontosságú. Amennyiben a magánbefektetés önmagában nem elegendő, a projekteknek a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncán belüli eredményes bevezetéséhez köztámogatásra lehet szükség, például garanciák, kölcsönök vagy sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések formájában. Ez a köztámogatás állami támogatás is lehet. Ennek a támogatásnak ösztönző hatásúnak, szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie. Az állami támogatásokra vonatkozó, a közelmúltban a kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel összhangban alaposan felülvizsgált, hatályos iránymutatás – bizonyos feltételek mellett – számos lehetőséget biztosít a kritikus fontosságú nyersanyagok értéklánca mentén megvalósuló beruházásokhoz. A Bizottságnak és a tagállamoknak egyértelműbbé kellene tenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának módját, és támogatási, hitel- és adójóváírási mechanizmusokat kellene bevezetniük az EU meglévő ipari kapacitásainak támogatására, valamint új létesítmények létrehozására az EU-ban és megbízható harmadik partnerországokban. Fontos, hogy ezek a mechanizmusok a működési és a tőkekiadásokat egyaránt figyelembe vegyék.

    Indokolás

    A jelenleg tervezett állami támogatási intézkedések nem egyértelműek, és hiányoznak a meglévő ipari kapacitások támogatására szolgáló mechanizmusok, amelyeket jelentős mértékben, hátrányosan érintettek az emelkedő energiaárak és a kritikus fontosságú nyersanyagok új létesítményeinek létrehozása az EU-ban és külföldön.

    2. módosítás

    1. cikk (2) bekezdés a) pont, új albekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    a)

    átlátható és egyértelműen meghatározott módszertan alkalmazása a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékébe felveendő anyagok értékelésére, többek között technikai adatlapok használatával, a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékére alkalmazott módszertanhoz hasonlóan. A stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok jövőbeli jegyzékeit a hatályos uniós jogszabályok hatásvizsgálatának és az e jegyzékekben szereplő anyagokra gyakorolt hatásuk vizsgálatának kell kísérnie.

    Indokolás

    A kritikus fontosságú nyersanyagokat a kritikus fontosság olyan egyedi módszertanon alapuló mérlegelése keretében értékelik, amely magában foglal egy hosszú és alapos validálási folyamatot külső szakértők, iparági képviselők és kutatóintézetek segítségével. Ezzel szemben a stratégiai fontosságú nyersanyagok azonosítása nem közzétett módszertanon alapult, és nem foglalt magában korábbi konzultációkat sem. A stratégiai fontosságú nyersanyagoknak a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékébe (2. melléklet) való felvétele azt sugallja, hogy valamennyi anyag elérte a kritikus fontosságú nyersanyagok módszertanában meghatározott küszöbértékeket, ami félrevezető.

    3. módosítás

    1. cikk (3) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3)   Amennyiben a 42. cikkben említett jelentés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az Unió valószínűleg nem fogja elérni a (2) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket, a célkitűzések elérésének biztosítása érdekében értékeli az intézkedésekre irányuló javaslatok tételének, illetve a hatáskörei uniós szintű gyakorlásának megvalósíthatóságát és arányosságát.

    (3)   Amennyiben a 42. cikkben említett jelentés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az Unió valószínűleg nem fogja elérni a (2) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket, bizonyos fokú rugalmasságot tesz lehetővé annak érdekében, hogy a lehető legjobban figyelembe vegyék a megcélzott nyersanyag értékláncának egyediségét, mivel minden egyes anyag sajátos tulajdonságokkal és kihívásokkal rendelkezik beszerzésével, feldolgozásával és újrafeldolgozásával kapcsolatban. A Bizottságnak a meglévő kapacitások fenntartására és támogatására kell összpontosítania. Ösztönözni kell az ipar és a politikai döntéshozók közötti nyílt és állandó párbeszédet annak érdekében, hogy olyan referenciaértékeket határozzanak meg, amelyek műszakilag és gazdaságilag egyaránt megvalósíthatók, valamint összhangban vannak az EU célkitűzéseivel.

    Indokolás

    A beszerzésre, feldolgozásra és újrafeldolgozásra vonatkozó referenciaértékek túl általánosak és irreálisak, és nem szándékolt, negatív következményekhez vezethetnek. A rendelkezéseket gondosan mérlegelni kell a végrehajtásukhoz kapcsolódó gazdasági és műszaki nehézségek, valamint az uniós ipar, különösen a kkv-k túlterheltségének kockázata fényében.

    4. módosítás

    I. melléklet

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    A következő nyersanyagok tekintendők stratégiai fontosságúnak:

    a)

    Bizmut

    b)

    Bór – kohászati minőségű

    c)

    Kobalt

    d)

    Réz

    e)

    Gallium

    f)

    Germanium

    g)

    Lítium – akkumulátorminőségű

    h)

    Magnéziumfém

    i)

    Mangán – akkumulátorminőségű

    j)

    Természetes grafit – akkumulátorminőségű

    k)

    Nikkel – akkumulátorminőségű

    l)

    Platinacsoportba tartozó fémek

    m)

    Mágnesekhez használt ritkaföldfémek (Nd, Pr, Tb, Dy, Gd, Sm és Ce)

    n)

    Szilíciumfém

    o)

    Titánfém

    p)

    Volfrám

    A következő elsődleges és másodlagos nyersanyagok stratégiai fontosságúnak tekintendők, beleértve azok hordozófémeit és ásványi anyagait, amelyekkel ezeket a stratégiai fontosságú nyersanyagokat kitermelik :

    a)

    Bizmut

    b)

    Boron

    c)

    Kobalt

    d)

    Réz

    da)

    Vas- és acélmaradék (beleértve a rozsdamentes hulladékot is)

    e)

    Gallium

    f)

    Germanium

    g)

    Lítium

    ga)

    Magnezit/magnézia

    h)

    Magnézium

    i)

    Mangán

    j)

    Grafit

    k)

    Nikkel

    ka)

    Foszfor

    kb)

    kálium-karbonát

    l)

    Platinacsoportba tartozó fémek

    m)

    Ritkaföldfémek (Nd, Pr, Tb, Dy, Gd, Sm és Ce)

    n)

    Szilícium

    o)

    Titán

    p)

    Volfrám

    pa)

    Cink

    5. módosítás

    II. melléklet

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    A következő nyersanyagok tekintendők kritikus fontosságúnak:

    a)

    Antimon

    b)

    Arzén

    c)

    Bauxit

    d)

    Barit

    c)

    Berillium

    d)

    Bizmut

    g)

    Bór

    h)

    Kobalt

    i)

    Kokszolható szén

    j)

    Réz

    k)

    Földpát

    l)

    Folypát

    m)

    Gallium

    n)

    Germánium

    o)

    Hafnium

    p)

    Hélium

    q)

    Nehéz ritkaföldfémek

    r)

    Könnyű ritkaföldfémek

    s)

    Lítium

    t)

    Magnézium

    u)

    Mangán

    v)

    Természetes grafit

    w)

    Nikkel – akkumulátorminőségű

    x)

    Nióbium

    y)

    Nyersfoszfát

    z)

    Foszfor

    aa)

    Platinacsoportba tartozó fémek

    bb)

    Szkandium

    cc)

    Szilíciumfém

    dd)

    Stroncium

    ee)

    Tantalum

    ff)

    Titánfém

    gg)

    Volfrám

    hh)

    Vanádium

    A következő elsődleges és másodlagos nyersanyagok kritikai fontosságúnak tekintendők, beleértve azok hordozófémeit és ásványi anyagait, amelyekkel ezeket a kritikus fontosságú nyersanyagokat kitermelik :

    a)

    Antimon

    b)

    Arzén

    c)

    Bauxit

    d)

    Barit

    c)

    Berillium

    d)

    Bizmut

    g)

    Bór

    h)

    Kobalt

    i)

    Kokszolható szén

    j)

    Réz

    k)

    Földpát

    ka)

    Vas- és acélmaradék (beleértve a rozsdamentes hulladékot is)

    l)

    Folypát

    m)

    Gallium

    n)

    Germánium

    o)

    Hafnium

    p)

    Hélium

    q)

    Nehéz ritkaföldfémek

    r)

    Könnyű ritkaföldfémek

    s)

    Lítium

    sa)

    Magnezit/magnézia

    t)

    Magnézium

    u)

    Mangán

    v)

    Grafit

    w)

    Nikkel

    x)

    Nióbium

    y)

    Nyersfoszfát

    z)

    Foszfor

    aa)

    Platinacsoportba tartozó fémek

    aaa)

    Kálium-karbonát

    bb)

    Szkandium

    cc)

    Szilíciumfém

    dd)

    Stroncium

    ee)

    Tantalum

    ff)

    Titánfém

    gg)

    Volfrám

    hh)

    Vanádium

    ii)

    Cink

    Indokolás a 4. és 5. módosításhoz

    Bizonyos anyagokat általában csak más, nem nemesfémmel – például vasércet tartalmazó ritkaföldfémekkel – együtt lehet bányászni, és nem lehet külön kitermelni. Emellett bizonyos anyagokra is szükség van az anyagok előállításának, finomításának és újrafeldolgozásának ökoszisztémájában, pl. magnezitre a kohók számára, amely nélkül a fémeket/anyagokat nem lehet magas hőmérsékleten újrafeldolgozni. El kell kerülnünk a korlátozásokat ezen a területen (mind a kritikus fontosságú, mind a stratégiai fontosságú nyersanyagok esetében), és el kell kerülnünk, hogy az értékláncban bizonyos nyersanyagoknak konkrét felhasználásokat írjanak elő. Ellenkező esetben csak az utolsó finomítási lépés lenne támogatható, a kitermelés azonban nem.

    Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságra való átállás egyre fontosabbá teszi a másodlagos nyersanyagokat, mivel hozzájárulnak a primer nyersanyagoktól való függőség csökkentéséhez, valamint az erőforrás-hatékonyság, a hulladékcsökkentés és a fenntarthatóság támogatásához. Emellett ezen anyagok némelyike elengedhetetlen az ipar dekarbonizációjához, a zöld átálláshoz és a nettó zéró célok eléréséhez.

    6. módosítás

    2 cikk – 15. pont (új pont)

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (15)

    „stratégiai fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek”: a II. mellékletben felsorolt nyersanyagok kitermelésével, feldolgozásával vagy újrafeldolgozásával foglalkozó bármely tervezett létesítmény vagy valamely meglévő létesítmény tervezett jelentős bővítése vagy rendeltetésének módosítása, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezek a nyersanyagok az I. vagy II. mellékletben fel nem sorolt hordozó nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának melléktermékeként fordulnak elő.

    Indokolás

    A stratégiai fontosságú nyersanyagok gyakran előfordulnak hordozófém/nem nemes fém vagy ásványi anyag melléktermékeként. További pontosításra van szükség az ilyen nem nemes és hordozófémekre és ásványi anyagokra vonatkozó kitermelési projekteknek a CRMA stratégiai projektjeinek hatálya alá vonásával kapcsolatban.

    7. módosítás

    3a., cikk (új cikk)

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    3a. cikk

    (1)    A másodlagos nyersanyagokat figyelembe kell venni a stratégiai (I. melléklet) és a kritikus (II. melléklet) fontosságú nyersanyagok jegyzékében.

    (2)    A Bizottság legalább kétévente felülvizsgálja, és szükség esetén frissíti az I. és II. mellékletben szereplő stratégiai és kritikus fontosságú másodlagos nyersanyagok jegyzékét, figyelembe véve a dekarbonizációban és a zöld átállásban játszott stratégiai szerepüket, az előre jelzett keresletnövekedést vagy a globális szintű készlethiányt, a növekvő mértékű begyűjtés/hasznosítás nehézségeit az EU-ban, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok visszanyerésének magas potenciálját az EU-ban.

    Indokolás

    A másodlagos nyersanyagok fontos szerepet játszanak az európai iparágak dekarbonizációjában, különös tekintettel a zöld és digitális átálláshoz szükséges stratégiai technológiákat előállító iparágakra. Stratégiai értékük elismerése támogatja a felelős beszerzést, és csökkenti a primer anyagok kitermelését. A stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékén belül létre kell hozni a stratégiai másodlagos nyersanyagok aljegyzékét, figyelembe véve többek között ezeket a kritériumokat: stratégiai szerep a dekarbonizációban és a zöld átállásban; előre jelzett globális keresletnövekedés; a begyűjtés, a hasznosítás vagy az újrafeldolgozás nehézségei az EU-ban; a kritikus fontosságú nyersanyagok visszanyerésének magas potenciálja. A készletek jövőbeli szűkössége vagy az ellátási zavarok kezelése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, valamint a kereslet és a kínálat egy megfelelő referencia-időszakra előre jelzett alakulását.

    8. Módosítás

    5 cikk – (1) bekezdés – c) pont

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    c)

    a projekt végrehajtása fenntartható módon történne, különös tekintettel a környezeti hatások nyomon követésére, megelőzésére és minimalizálására, a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő gyakorlatok alkalmazására, többek között az emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartására, a minőségi munkahelyek teremtésének lehetőségeire, valamint a helyi közösségekkel és az érintett szociális partnerekkel való érdemi együttműködésre, továbbá a közigazgatás megfelelő működésére gyakorolt káros hatások – többek között a korrupció és a vesztegetés – megelőzését és minimálisra csökkentését célzó, megfelelő megfelelési politikák mellett végzett átlátható üzleti gyakorlatok alkalmazására;

    c)

    a projekt végrehajtása fenntartható módon történne, különös tekintettel az elsősorban hosszú távú és globális szintű környezeti hatások nyomon követésére, megelőzésére és minimalizálására, a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő gyakorlatok alkalmazására, többek között az emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartására, a minőségi munkahelyek teremtésének lehetőségeire, valamint a helyi közösségekkel és az érintett szociális partnerekkel való érdemi együttműködésre, továbbá a közigazgatás megfelelő működésére gyakorolt káros hatások – többek között a korrupció és a vesztegetés – megelőzését és minimálisra csökkentését célzó, megfelelő megfelelési politikák mellett végzett átlátható üzleti gyakorlatok alkalmazására;

    Indokolás

    A hosszú távú fenntarthatósági célkitűzések és a rövid távú célkitűzések közötti megfelelő egyensúly megteremtése (figyelembe véve az egyes fejlődő országokban jelenleg alkalmazott anyagkitermelési módszerek által okozott viszonylag nagyobb szennyezést és azt a körülményt is, hogy ugyanazon a bolygón élünk).

    9. módosítás

    19. cikk, (1) bekezdés e) pont (új pont)

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    e)

    tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a Bizottság fenntartja és megerősíti a kereskedelemvédelmi intézkedéseket. Az EU-nak az egyenlő versenyfeltételek globális biztosítása érdekében prioritásként kell kezelnie a WTO-előírásoknak megfelelő ösztönzők létrehozását is. Ezek megvalósulhatnak a fenntartható európai nyersanyagokra irányuló fogyasztói ösztönzők vagy fejlettebb létesítmények gyártásának támogatása formájában.

    Indokolás

    Az európai nyersanyagipar globális versenyhátrányban van, és gondoskodni kell arról, hogy piacvédelmi intézkedéseket alkalmazzanak az ipar tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme érdekében.

    10. módosítás

    35. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1)   A testület a tagállamokból és a Bizottságtól áll. Elnöke a Bizottság képviselője.

    (1)   A testület a tagállamokból és a Bizottságból , valamint független műszaki szakértőkből áll. Elnöke a Bizottság képviselője.

    Indokolás

    A tervezett kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó testület kulcsfontosságú szerepet játszik a CRMA végrehajtásának támogatásában, beleértve az engedélyezési eljárásokat is. E célból, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzési feladatai hatékonyak legyenek, tanácsos a testületbe nemcsak intézményi képviselőket, hanem a terület független technikai szakértőit is bevonni.

    Kelt Brüsszelben, 2023. július 12-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Oliver RÖPKE


    (1)  Ezeket az ajánlásokat e dokumentum végén módosító javaslatok egészítik ki.

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)(HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

    (3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2023.7.28., 1. o.).

    (4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

    (5)  Az EIT nyersanyagokra vonatkozó becslése.


    Top