a)

vegyék figyelembe az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat a katasztrófavédelmi ciklus során, például használják ki a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közösen létrehozott eszközöket, többek között a Climate-ADAPT platformot;

b)

mozdítsák elő az arra irányuló munkát és kutatást, hogy miként lehetne áttekinteni az éghajlatváltozás hatásait és beépíteni azokat a katasztrófakockázat-kezelési rendszereikbe; az ilyen munkát és kutatást integrálják az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat 6. cikkében előírtak szerinti tagállami nemzeti kockázatértékelésbe, a kockázatkezelési képesség értékelésének továbbfejlesztésébe és a katasztrófakockázat-kezelési tervezés javításába;

c)

támogassák és fogják össze a kutatást és az innovációt a nemzeti polgári védelmi kapacitásoknak az éghajlatváltozással összefüggésben történő javítása érdekében, különösen az uniós polgári védelmi tudáshálózaton (a továbbiakban: a tudáshálózat) keresztül, valamint ennek keretében a kiválósági központokon, az egyetemeken, a kutatókon és a tematikus közösségeken vagy a szakértői központokon keresztül;

d)

az éghajlatváltozással összefüggésben ösztönözzék a polgári védelem területén a kutatásba és az innovációba történő beruházásokat, és vegyék igénybe a vonatkozó európai finanszírozást;

e)

dolgozzanak ki olyan megfelelő megelőzési és felkészültségi intézkedéseket – beleértve az elegendő kapacitás rendelkezésre állásának biztosítását is –, amelyek az éghajlatváltozásból eredő kockázatokra, például az erdőtüzekre és az áradásokra irányulnak, mivel mindkettő növekvő kockázatot jelent az uniós polgárok számára;

f)

e tekintetben folytassák az európai polgári védelmi eszköztár és a rescEU-képességek fejlesztését többek között az 1313/2013/EU határozat 10. cikkében előírt aktuális és előretekintő forgatókönyvek alapján, figyelembe véve – különösen a légi erdőtűzoltásra, a vegyi, a biológiai, a radiológiai és a nukleáris incidensekre, a sürgősségi orvosi ellátásra, valamint a közlekedésre, a szállításra és a menedékhelyekre kiterjedően – a már azonosított és az újonnan felmerülő kockázatokat, valamint az uniós szintű képességek és hiányosságok összességét;

g)

tegyék környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá a polgári védelmi műveleteket a katasztrófavédelmi ciklus valamennyi szakaszában, továbbá mozdítsák elő a kutatást, az innovációt és a tudásmegosztást;

h)

az UCPM keretében történő segítségnyújtás során vegyék figyelembe a környezeti hatásokat és az éghajlatváltozás hatásait, mégpedig úgy, hogy adott esetben vonják össze az erőforrásokat;

i)

támogassák az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak kitett lakosság felkészültségét és rezilienciáját olyan konkrét tájékoztatás, oktatás, képzés és gyakorlatok révén, amelyek nemzeti és szubnacionális szintekre, sőt akár a határokon átnyúló dimenzióra is kiterjedhetnek, különös figyelmet fordítva a sajátos sebezhetőségeknek kitett személyekre;

j)

erősítsék meg az önkéntes szervezeteket a polgári védelem szerves részeként;

k)

vegyék fontolóra, hogy e tekintetben – adott esetben és a helyi hatóságokkal koordinálva – spontán kezdeményezéseket építsenek be a reagálási műveletekbe;

l)

helyezzenek hangsúlyt a polgárok saját biztonságukhoz és rezilienciájukhoz való hozzájárulásának a fontosságára, és ösztönözzenek minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a polgárok önkéntes katasztrófareagálási fellépésekben és intézkedésekben való aktív részvételének a nagyra értékelése, elismerése és előmozdítása, adott esetben jogi kereteken keresztül is;

m)

vegyék figyelembe a fiatalok e tekintetben betöltött sajátos szerepét;

n)

támogassák azokat a polgárokat, akik saját biztonságuk és rezilienciájuk érdekében cselekedve vagy a polgári védelemhez hozzájáruló nemzeti vagy helyi polgári struktúrák tagjaként aktívan közreműködnek, a következő három dimenzión keresztül:

o)

vegyék figyelembe a hosszúra nyúló veszélyhelyzetek jelentőségét és azokat a növekvő kockázatokat, amelyeket az ilyen helyzetek nemzeti és európai szinten a polgári védelmi rendszerekre jelenthetnek;

p)

vegyék tekintetbe az éghajlatváltozás hatásait a nemzetközi polgári védelmi intézkedések során azáltal, hogy megerősítik az együttműködést és támogatják a katasztrófavédelmet és a válságkezelést;

a)

az éghajlatváltozás hatásainak a tagállamok nemzeti kockázatértékelési jelentései alapján történő figyelembevételével a továbbiakban is frissítse rendszeresen „azon természeti és ember által előidézett katasztrófák kockázatainak (...) ágazatközi áttekintését, (...) amelyek az Uniót fenyegethetik”;

b)

biztosítsa, hogy az éghajlatváltozás hatásait a katasztrófavédelmi ciklus során szisztematikusan figyelembe vegyék;

c)

biztosítsa, hogy az UCPM oly módon vegye figyelembe a katasztrófák sokféleségét, hogy egyszerre tudjon reagálni és alkalmazkodni, és lehetőség szerint proaktív is legyen;

d)

erősítse meg a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással foglalkozó szakértők rendelkezésre állását abból a célból, hogy bevethessék őket az UCPM keretében;

e)

mozdítsa elő az UCPM és más uniós válságkezelési mechanizmusok egymást kiegészítő jellegét;

f)

támogassa a polgári védelem területén folytatott kutatást és innovációt, nevezetesen a rendelkezésre álló ismeretek jegyzékének összeállítása, továbbá a tudáshálózat, a katasztrófakockázat-kezelési tudásközpont és az e kereten belül létrehozható kiválósági központok, valamint a nemzetközi szervezetek által fenntartott központok gazdagítása révén;

g)

erősítse meg és igazítsa ki a közös veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszer, az európai aszálymegfigyelő központ, az európai árvíz-előrejelző rendszer, az európai erdőtűz-információs rendszer, valamint a Galileo, a Kopernikusz és az uniós állami műholdas kommunikációs programok keretében rendelkezésre álló, a katasztrófavédelmet és a válságkezelést, valamint a döntéshozatalt támogató uniós eszközöket és platformokat;

h)

javítsa a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ előrejelzési és reagálási képességeit, különösen annak feltárásával, hogy miként lehetne jobban használni a technológiai innovációkat, többek között a mesterséges intelligenciát és a rendelkezésre álló adatforrásokat a szélsőséges éghajlati kockázatok észlelése és előrejelzése érdekében;

i)

mozdítson elő környezetbarátabb és fenntarthatóbb európai polgári védelmi műveleteket azáltal, hogy támogatja a kutatást és az innovációt, áttekintést nyújt a jelenlegi helyzetről, és iránymutatásokat dolgoz ki az e területen alkalmazott bevált gyakorlatokról;

j)

fokozottan segítse elő a civil társadalom részvételét az éghajlatváltozás megelőzésében és az arra való operatív reagálásban azáltal, hogy támogatja a polgárok saját biztonságukhoz és rezilienciájukhoz való hozzájárulását, és a nemzeti vagy szubnacionális hatóságokkal koordinálva előmozdítja az önkéntes alapú katasztrófareagálási kezdeményezéseket, többek között európai díjak révén;

k)

dolgozzon ki képzési programokat és gyakorlatokat a környezeti és az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal szembeni védelem terén, többek között az uniós képzési program keretében, és ösztönözze, hogy az UCPM keretében történő bevetés céljából szakértelem álljon rendelkezésre;

l)

vizsgálja meg az éghajlatváltozás kérdését a nemzetközi polgári védelmi intézkedések összefüggésében, és e célból többek között mozdítsa elő a tapasztalatoknak és a bevált gyakorlatoknak – például a nyugat-balkáni partnerekkel és az európai szomszédságpolitika keretébe tartozó partnerekkel való – cseréjét;