EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.2.2.

COM(2022) 31 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az EU szabványosítási stratégiája
Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében

Az EU szabványosítási stratégiája

Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében

I.Bevezetés – Az uniós értékeket, szakpolitikai célkitűzéseket és a szabályozás végrehajtását előmozdító szabványok

A szabványok az egységes európai piac központi elemét alkotják. Az elmúlt 30 évben az európai szabványosítási rendszer keretében több mint 3 600 harmonizált szabványt dolgoztak ki, amelyek révén a vállalatok bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az uniós jogszabályoknak, valamint számos további európai szabványt és műszaki előírást fogadtak el az interoperabilitás, az uniós polgárok biztonságának és a környezet védelmének előmozdítása érdekében. Az európai szabványok jelentős előnyökkel jártak a vállalkozások és a fogyasztók számára, egyenlő versenyfeltételeket teremtettek a vállalkozások számára az egységes piacon, és erősítették a fogyasztói bizalmat.

Az európai szabványosítás azonban egyre nehezebb globális piaci versenykörülmények között működik. Számos harmadik ország magabiztos álláspontot képvisel a szabványosítás tekintetében, versenyelőnyt biztosítva iparágaik számára a piacra jutás és a technológiák bevezetése tekintetében.

Európa versenyképessége, technológiai szuverenitása, a függőségek csökkentésére való képessége és az uniós értékek – többek között társadalmi és környezetvédelmi törekvéseink – védelme függ attól, hogy az európai szereplők mennyire bizonyulnak sikeresnek a nemzetközi szintű szabványosítás terén. Ehhez nemcsak komoly szabványosítási szakértelemre van szükség az ipari és a tudományos körökben, hanem arra is, hogy az európai szabványosítás agilisabbá, rugalmasabbá és fókuszáltabbá váljon, és képes legyen előre jelezni a szabványosítási igényeket.

Ezzel egyidejűleg az európai szabványosításnak reagálnia kell az innováció gyorsuló ütemére, és a szabványok kidolgozását gyorsan, ugyanakkor a magas színvonal megőrzése mellett kell elvégezni. Más, gyakran magánszektorbeli és nem európai iparágak által vezetett konzorciumok szabványalkotása egyszerűbb és gyorsabb. Az európai szabványosítási rendszer különösen az új és kialakulóban lévő technológiák esetében sokszor nem képes kellő időben eredményt felmutatni, így az Unió lemarad az „elsőként cselekvők” által a szabványosítás révén elérhető jelentős előnyökről.

Bár az európai szabványosítás az EU egységes piacának létrehozása szempontjából sikertörténetnek tekinthető, eddig nem jutott kellő figyelem a szabványok stratégiai jelentőségének, és ez a szabványalkotás terén betöltött vezető szerep szempontjából az EU hátrányára vált. Ennek meg kell változnia. Figyelembe véve az ütemtervről kapott visszajelzéseket 1 , ez a stratégia egy intézkedéscsomagot javasol annak érdekében, hogy a szabványok ismét a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac középpontjába kerüljenek, és megerősödjön az európai szabványosítási rendszer globális szerepe.

II.Az európai szabványosítási rendszer kiaknázása az ökológiai és digitális kettős átállás megvalósítása, valamint az egységes piac rezilienciájának támogatása érdekében

Az uniós iparágak digitális és ökológiai átállása, valamint a jól működő és reziliens egységes piac olyan szabványosítási rendszerre támaszkodik, amely megfelelően tükrözi az Unió szakpolitikai prioritásait. A klímasemleges, reziliens és körforgásos gazdaságra irányuló uniós törekvések nem valósíthatók meg a tesztelési módszerekre, irányítási rendszerekre vagy interoperabilitási megoldásokra vonatkozó európai szabványok nélkül. A digitális vezető szerepért folyó globális versenyben az EU versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú, hogy képes legyen globális referenciaként kialakítani a digitális termékekre, folyamatokra és szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi szabványokat. Röviden összefoglalva, az EU reziliens, zöld és digitális gazdaságra vonatkozó szakpolitikai törekvései nem fognak teljesülni, ha a kapcsolódó szabványokat a világ más régiói határozzák meg.

Ezért az iparági ökoszisztémákban folyó szabványosítási munka mellett napjainkban az Európai Unió több területen is kritikus jelentőségű szabványosítási prioritásokkal szembesül, ahol az elkövetkező években a stratégiai függőségek elkerülése, valamint az EU zöld és digitális technológiák terén betöltött globális vezető szerepének kinyilvánítása érdekében szabványokra lesz szükség. A stratégiai függőségeknek az aktualizált uniós iparstratégia 2 keretében végzett elemzése, valamint az érdekelt felek ipari szövetségeken keresztül biztosított hozzájárulása fényében a következő stratégiai területeken sürgős szükség van szabványok kidolgozására: a Covid19-oltóanyag- és -gyógyszergyártás jelenlegi akadályainak leküzdését lehetővé tevő szabványok; a kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozását támogató szabványok; a tiszta hidrogén értékláncának bevezetését támogató szabványok; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású cementgyártást támogató szabványok, tekintettel a jelentős kibocsátásmegtakarítási potenciálra; a chipek tanúsítására vonatkozó szabványok a biztonság, hitelesség és megbízhatóság tekintetében; valamint az adatok átjárhatóságát, az adatmegosztást és az adatok további felhasználását javító adatszabványok a közös európai adatterek támogatása érdekében.

E szabványosítási prioritások kezelése, valamint a jövőbeli prioritások és igények jobb azonosítása és előrejelzése érdekében a Bizottság több intézkedésre tesz javaslatot.

Először is, a Bizottság hamarosan intézkedni fog a fent felsorolt szabványosítási prioritásokkal kapcsolatban, mint azt az Unió 2022. évi éves szabványosítási munkaprogramja is tükrözi. A Bizottság szabványosítási kérelmeket indít, kellő időben együttműködik az érintett érdekelt közösségekkel, és finanszírozással is támogatni fogja a munkát. A Bizottság felszólítja az európai szabványügyi szervezeteket, hogy kezeljék prioritásként e munka haladéktalan végrehajtását.

Másodszor, egy új magas szintű fórum keretében a tagállamok, az európai szabványügyi szervezetek és a nemzeti szabványügyi testületek, az ipar, a civil társadalom 3 és a tudományos élet képviselői együtt vesznek részt a prioritások meghatározásában, a jövőbeli szabványosítási igényekkel kapcsolatos tanácsadásban, az európai érdekek (nemzetközi) szabványosítási fórumokon való hatékony képviseletének koordinálásában, valamint annak biztosításában, hogy az európai szabványosítási tevékenységek megfeleljenek azoknak az igényeknek, amelyeket az uniós gazdaság zöldebbé, digitálisabbá, méltányosabbá és reziliensebbé tétele támaszt. A fórum emellett a szabványokkal kapcsolatos műszaki szakértelem és készségek megerősítésén is dolgozni fog. Munkáját szakosított alcsoportok fogják irányítani operatív szinten. A magas szintű fórum szorosan együttműködik a meglévő szakértői csoportokkal, például az Ipari Fórummal, az Adatinnovációs Testülettel, az ipari szövetségekkel és az Európai Biztonságkutatási Fórummal 4 . Ez lehetővé teszi a szabványosítási közösség számára, hogy gyorsabban, az innovátorok és felhasználók igényeivel összhangban reagáljon. Az Európai Parlament és a Tanács részvétele az uniós szabványosítás prioritásainak megvitatásában kulcsfontosságú a politikai egyeztetés biztosításához; ennek érdekében évente magas szintű rendezvény megrendezésére kerül sor.

Harmadszor, a Bizottság a magas szintű fórummal együtt elindítja a meglévő szabványok felülvizsgálatának folyamatát, hogy az európai zöld megállapodás és az Európa digitális évtizede célkitűzéseinek teljesítése, valamint az egységes piac rezilienciájának támogatása érdekében meg lehessen állapítani, hogy mely szabványok szorulnak felülvizsgálatra és mely területeken van szükség újakra.

Negyedszer, a Bizottság szakértői szinten a szabványokkal kapcsolatos uniós kiválósági központot hoz létre a meglévő, a Bizottságon, az uniós ügynökségeken és a közös vállalkozásokon belül szétszórt szabványosítási szakértelem jobb összehangolása és kiaknázása érdekében. A központ a tagállamokkal szoros együttműködésben a jövőbeli szabványosítási igények előrejelzésén dolgozik, támogatja a kiemelt szabványosítási területeken végzett munkát, és nyomon követi a nemzetközi szabványosítási tevékenységeket. A központ lehetővé teszi a közszféra azon igényeinek kielégítését, hogy iránymutatások és előírások szülessenek olyan területeken, mint az elektronikus azonosítás, az e-kormányzat vagy az európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra. A Bizottság létrehozza a szabványosítási főtisztviselő funkcióját, aki irányítja a kiválósági központ munkáját, és biztosítja a Bizottságon belül zajló szabványosítási tevékenységek átfogó felügyeletét és koordinációját.

Ötödször, az európai szabványügyi szervezetekkel partnerségben a Bizottság megoldásokat dolgoz ki és egyértelmű célokat tűz ki az uniós jogszabályok végrehajtását alátámasztó szabványok kidolgozása minden egyes lépésének felgyorsítása érdekében. Ehhez minden fél részéről fokozott erőfeszítésekre van szükség. Többek között javítani kell az újonnan kidolgozott szabványok összhangját az uniós joggal annak érdekében, hogy a szabványok elfogadása kellő időben megtörténjen. Szükséges továbbá, hogy az európai szabványügyi szervezetek csökkentsék a harmonizált szabványok elfogadása és a Bizottságnak történő hivatalos benyújtásuk közötti időt 5 . Bár a szabványok benyújtása és a hivatkozásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése között eltelt idő 2020-ban és 2021-ben csökkent, a Bizottság folytatja a kihirdetés felgyorsítása érdekében végzett munkát, miközben továbbra is eleget tesz azon kötelezettségének, hogy ellenőrizze, a szabványok megfelelnek-e az uniós jog követelményeinek.

Az üzleti szolgáltatások terén a múltban viszonylag lassú volt az előrehaladás, és a szolgáltatási szabványok továbbra is az összes európai szabvány mindössze 2 %-át teszik ki. A Bizottság előrehaladást ért el azon területek felmérésében, hogy a harmonizált szabványok hol javíthatják leginkább a versenyképességet és csökkenthetik a piaci akadályokat, többek közt a fejlett gyártási és az építőipari szolgáltatási szabványok tekintetében. A Bizottság együttműködik az érdekelt felekkel az üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatos munka előbbre vitele érdekében.

Egy másik terület, amelyet a Bizottság az érdekelt felekkel közösen fog értékelni, a közbeszerzés mint az innovatív, zöld és digitális termékekre vonatkozó szabványok elterjedésének előmozdítására szolgáló eszköz.

III.Az európai szabványosítási rendszer integritásának, inkluzivitásának és hozzáférhetőségének fenntartása a jó kormányzás elveinek érvényesítése érdekében

Az európai szabványosítási rendszerben az európai szabványügyi szervezetek (ESO-k), az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) kiemelt és kiemelkedő szerepet töltenek be: egyedül ezek a szervezetek jogosultak a Bizottság által kiadott szabványosítási felkérésekkel kapcsolatos munka elvégzésére. Ez a szerep onnan ered, hogy az uniós jogalkotó úgy döntött, ezeket a magánjogi szervezeteket kéri fel, hogy az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének megfelelően dolgozzanak ki szabványokat és szabvány jellegű dokumentumokat.

Az európai szabványügyi szervezetek különleges jogállása kötelességekkel is jár. A szabványoknak nem csupán technikai elemekkel kell foglalkoznia, hanem minden eddiginél nagyobb mértékben az Unió alapvető demokratikus értékeit és érdekeit, valamint ökológiai és szociális elveket is magukban kell foglalniuk. A kiberbiztonsági szabványok vagy a kritikus infrastruktúrák rezilienciája például stratégiai dimenzióval rendelkezik. Ez különösen fontos azon harmonizált szabványok esetében, amelyeket az uniós harmonizációs jogszabályok alapján fogadtak el, és amelyek hivatkozásait kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, ezeket ugyanis a Bíróság e szabványok értelmezése céljából az uniós jog részének tekinti 6 . Annak érdekében, hogy az európai szabványosítási rendszer e tekintetben eredményeket mutasson fel, intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a rendszer valóban előmozdítsa az EU érdekeit és értékeit.

A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai szabványügyi szervezeteken – különösen az ETSI-n – belüli döntéshozatali folyamatok napjainkban egyenlőtlen szavazati jogot biztosítanak bizonyos vállalati érdekek számára: egyes multinacionális vállalatok ugyanis több szavazatot szereztek, mint azok a testületek, amelyek az érdekelt felek teljes közösségét képviselik. A Bizottság ezért úgy véli, hogy szükség van az adminisztratív és jó kormányzási elvek érvényesítésére azokban az esetekben, amikor az európai szabványügyi szervezetek az európai szabványosítási felkérések alapján járnak el, és olyan szabványokat dolgoznak ki, amelyek az uniós polgárok érdekében előírt szabályoknak való megfelelést igazolják.

Ezért a Bizottság a mai napon az 1025/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendeletjavaslatot terjeszt elő. A módosító javaslat előírja, hogy ahhoz, hogy a szervezetek a Bizottság szabványosítási felkérésére jogosultak legyenek, az EU és az EGT nemzeti szabványügyi testületei küldötteinek kell döntési jogkörrel rendelkeznie a Bizottság által megbízott szabvány kidolgozásának minden egyes szakaszában. Ez a nemzeti szabványügyi testületekben a társadalmi érdekelt feleket is magában foglaló kiegyensúlyozott képviselet révén növelni fogja a folyamat nyitottságát, átláthatóságát és inkluzivitását.

A kkv-k az innováció fontos mozgatórugói és a szabványok jelentős felhasználói. Ugyanakkor javítani kell a szabványfejlesztési folyamatokhoz és a szabványokhoz való hozzáférésüket. Az 1025/2012/EU rendelet 6. cikke kkv-barátabb feltételeket ír elő (szabad hozzáférés a szabványtervezetekhez, a nemzeti szabványügyi testületek tevékenységeihez való hozzáférés, a szabványokra vonatkozó egyedi díjak alkalmazása stb.).

Ezt szem előtt tartva, az 1025/2012/EU rendelet módosításának kiegészítéseként a Bizottság felszólítja az európai szabványügyi szervezeteket, hogy 2022 végéig tegyenek javaslatot szervezetirányításuk korszerűsítésére. Ennek ki kell terjednie az ipari érdekek egyenlőtlen és átláthatatlan képviseletének kezelésére, valamint a kkv-k, a civil társadalom és a felhasználók fokozott bevonására. Az európai szabványügyi szervezeteknek fontolóra kell venniük a szabványokhoz és egyéb szabvány jellegű dokumentumokhoz való szabad hozzáférést is. A Bizottság készen áll arra, hogy a meglévő fórumok felhasználásával konstruktív párbeszédet folytasson az európai szabványügyi szervezetekkel és segítse őket e célkitűzés elérésében. Amennyiben nem történik megfelelő előrelépés, a Bizottság szükség esetén mérlegelni fogja az 1025/2012/EU rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat előterjesztését. A Bizottság 2022 második negyedévében megkezdi az 1025/2012/EU rendelet értékelését.

Nemzeti szinten többet lehet tenni a szabványosítási fejlesztésekhez és magukhoz a szabványokhoz való hozzáférés javítása érdekében. A Bizottság ezért szakértői értékelési folyamatot indít az uniós tagállamok és a nemzeti szabványügyi testületek között a bevált gyakorlatok cseréje és az arra vonatkozó új elképzelések előmozdítása érdekében, hogy miként lehetne előmozdítani a kkv-barát feltételeket, valamint a civil társadalom és a felhasználók bevonását az egész Unióban. Emellett a Bizottság fel fogja használni a meglévő hálózatokat – köztük az Enterprise Europe Networköt (EEN) is – annak érdekében, hogy a kkv-k szélesebb közönségéhez jusson el, képzéseket, tájékoztató előadásokat szervezzen és útmutató anyagokat készítsen.

A közelmúltban elfogadott jogszabályok 7 és bizottsági javaslatok 8 a Bizottság számára felhatalmazást adnak arra, hogy egyedi esetekben végrehajtási jogi aktusok révén technikai vagy közös előírásokat fogadjon el. Tekintettel a harmonizált szabványoknak az uniós harmonizációs jogszabályokban betöltött szerepére, ez a lehetőség tartalékmegoldásként került beillesztésre annak biztosítása érdekében, hogy a közérdek ne sérüljön azokban az esetekben, ha a harmonizált szabványok hiányoznak vagy nem elégségesek. Az ágazati megközelítések szétaprózódásának elkerülése érdekében a Bizottság horizontális megközelítés kialakítására fog törekedni azon kritériumok és eljárások tekintetében, amelyek alapján a Bizottság felhatalmazást kaphatna arra, hogy végrehajtási jogi aktusok révén közös előírásokat dolgozzon ki azokban az esetekben, amikor a vonatkozó jogszabályok ezt lehetővé teszik. Ez lehet a helyzet például akkor, ha a szabványok elfogadása késik, vagy a folyamat az érdekelt felek közötti konszenzus hiánya miatt megakad. Az ezen stratégiában bejelentett, újonnan létrehozott uniós kiválósági központ biztosítja az említett közös előírások kidolgozásához szükséges technikai szakértelmet.

IV.Globális szabványalkotás: az EU vezető szerepének támogatása a kulcsfontosságú technológiák éllovasaként, valamint az uniós alapértékek előmozdítása

Az Európai Unió hagyományosan jelentős globális tényező a nemzetközi szabványosítási tevékenységek terén, és jó eredményeket ért el a nemzetközi szabványok európai szabványokra való átültetése terén. Napjainkban az európai szakértők és nemzeti szabványügyi testületek továbbra is fontos szereplők, de a geopolitikai helyzet az elmúlt években jelentősen megváltozott: más szereplők az EU-nál sokkal határozottabb megközelítést követnek a nemzetközi szabványosítás terén, és befolyásra tettek szert a nemzetközi szabványügyi bizottságokban. Az EU célja, hogy a nemzetközi normákat az értékeivel és érdekeivel összhangban alakítsa, de erős versennyel kell szembenéznie 9 .

Az EU-nak és tagállamainak elő kell mozdítaniuk a nemzetközi szabványosítási tevékenységek stratégiaibb megközelítését, nevezetesen a Nemzetközi Távközlési Egyesületben (ITU), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetben (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságban (IEC), de más releváns globális partnerségekben, fórumokon és konzorciumokban 10 is, az EU globális versenyképességének, biztonságának és nyitott stratégiai autonómiájának, valamint azon képességének biztosítása érdekében, hogy az uniós értékeket előmozdítsa.

Az Unió tagállamai, szabványügyi testületei és az uniós iparágak nem hangolják össze és nem osztják meg hatékonyan erőforrásaikat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nemzetközi szabványosítási folyamatainak és elveinek – úgymint a nyitottság, az átláthatóság és a konszenzus – támogatása céljából. Ez ahhoz a helyzethez vezetett, hogy a nemzetközi műszaki bizottságokban a világ más régiói jutnak vezető szerephez olyan érzékeny területeken, mint a lítiumakkumulátor, az arcfelismerés vagy a digitális ikermodell technológiája, saját technológiai megoldásaikat népszerűsítve, amelyek gyakran összeegyeztethetetlenek az EU értékeivel, szakpolitikáival és szabályozási keretével.

Annak érdekében, hogy erősödjön az EU hangja a globális szabványosításban, javítani kell az uniós tagállamok, a nemzeti szabványügyi testületek és az uniós érdekelt felek közötti koordinációt. A szabványokkal kapcsolatos uniós kiválósági központ nyomon fogja követni a vonatkozó nemzetközi szabványosítási tevékenységeket, és politikai szinten elő fogja mozdítani a koordinációt az ezen stratégiában bejelentett magas szintű fórumon keresztül.

Különösen kritikus a helyzet az internet szabványosítása, a szabad, nyílt, hozzáférhető, inkluzív és biztonságos globális internet előmozdítása kapcsán. Az elmúlt években az internetprotokollok nemzetközi szabványosítása egyre átpolitizáltabbá vált, ami azzal a veszéllyel jár, hogy korlátozza a globális nyílt internet fejlődését, és világszerte akadályozza a digitalizálási folyamatot. A Bizottság aktívan foglalkozni fog ezzel a kérdéssel: hasonlóan gondolkodó partnereinkkel szoros együttműködésben, a G7-ek 11 és az EU-USA Technológiai és Kereskedelmi Tanács (TTC) munkájához kapcsolódva törekedni fog az európai jelenlét megerősítésére az érintett nemzetközi fórumokon. Az újonnan létrehozott és e stratégiában bejelentett, a szabványokkal kapcsolatos uniós kiválósági központ támogatni fogja ezt a munkát. A Bizottság nyomon fogja követni a nemzetközileg elfogadott kulcsfontosságú internetes szabványok alkalmazását, és ezeket az információkat, illetve a kapcsolódó bevált gyakorlatokat elérhetővé teszi egy uniós internetes szabványok nyomon követésére szolgáló weboldalon. A Bizottság olyan lehetséges szakpolitikai intézkedéseket is javasolni fog, amelyek elősegítik az olyan kulcsfontosságú internetes szabványok bevezetését, mint az IPv6 12 .

A környezettudatos tervezés és a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés keretében bevezetendő fenntarthatósági követelmények szükségessé teszik az európai piacra vonatkozó szabványok kidolgozását. Az EU-nak törekednie kell e szabványok globális elfogadásának előmozdítására annak érdekében, hogy biztosítsa az alapul szolgáló szakpolitikai célok szélesebb körű nemzetközi követését, és versenyelőnyt biztosítson az elsőként cselekvő iparágak számára.

A Bizottság figyelemmel kíséri továbbá az űrforgalom-irányítás nemzetközi szabványosítását és uniós megközelítést dolgoz ki e téren, tekintettel ennek közvetlen hatásaira a világűr biztonságos és fenntartható használata szempontjából, valamint az űrtechnológiák szerepére az EU technológiai szuverenitásra irányuló erőfeszítései kapcsán. A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv 13 részeként a Bizottság – más kulcsfontosságú érdekeltekkel szoros együttműködésben – tervet fog előterjeszteni a meglévő polgári/védelmi hibrid szabványok alkalmazásának előmozdítására, és vezető szerepet fog vállalni az új szabványok nemzetközi szintű kidolgozásában.

A Bizottság arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy támogassák a civil társadalom, a kkv-szakértők, a szakszervezetek és a fogyasztók képviselőinek részvételét a nemzetközi szabványosítási tevékenységekben. Mivel a szabványok nemcsak a termék műszaki vonatkozásait szabályozzák, hanem hatással lehetnek az emberekre, a munkavállalókra és a környezetre is, az inkluzív és több érdekelt felet bevonó megközelítés fontos szerepet játszik a szabványalkotással kapcsolatos fékek és ellensúlyok rendszerében.

Az EU társadalmi, környezetvédelmi és etikai értékeit számos hasonlóan gondolkodó globális partner is osztja. Az EU által kötött kereskedelmi megállapodásokban a kereskedelem technikai akadályairól és a helyes szabályozási gyakorlatokról szóló fejezetek már most is szerepet játszanak az uniós szabványosítási célkitűzések előmozdításában, különösen a nemzetközi szabványok kereskedelmi partnereink általi elfogadásának előmozdítása és az érintett szabványügyi testületek együttműködése révén. Ugyanakkor a kereskedelmi megállapodásokat és partnerségeket fokozottabb stratégiai megközelítésben is mozgósítani lehetne annak érdekében, hogy a főbb partnereinkkel közös érdekeket támogassák a nemzetközi szabványalkotás keretében. Az EU nemzetközi partnerekkel folytatott szabványosítási együttműködésének jó példái az Egyesült Államokkal a Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) keretében folytatott fokozottabb együttműködésről folyó megbeszélések, illetve a Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral tervezett digitális partnerségek keretében a szabványokról folytatandó jövőbeli megbeszélések.

A Bizottság folytatni fogja a párbeszédet más országokkal, például Kínával, és fel fogja térképezni az együttműködés lehetséges területeit, például az európai zöld megállapodás támogatása érdekében. Az Unió szomszédos országokkal és más fontos partnerrégiókkal – például Afrikával vagy Latin-Amerikával és a Karib-térséggel – fennálló gazdasági kapcsolatainak megerősítése érdekében elő kell mozdítani és meg kell könnyíteni az európai és nemzetközi szabványok ezen országok általi elfogadását, valamint részvételüket a szabványok meghatározásában. E célból a Bizottság kezdeményezéseket fog kidolgozni, többek között az európai szabványügyi szervezetek és a harmadik országokban működő szabványügyi testületek között meglévő partnerségekre és együttműködési projektekre építve. Emellett a Global Gateway stratégia révén infrastrukturális finanszírozási tevékenységein 14 keresztül is előmozdítja ezen szabványokat. A nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés hasonlóan fontos szerepet játszik az EU mint globális szabványalkotó vezető szerepének előmozdításában.

V.Az időszerű szabványokat előmozdító élvonalbeli innováció

Az EU vezető szerepe a szabványosítás terén ipari ökoszisztémáinak innovációs képességétől függ. Az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) projektek lehetővé teszik, hogy az új technológiák érettebb szakaszba lépjenek, ami kedvez nagyobb léptékben való alkalmazhatóságuknak, és előmozdítja piaci elterjedésüket. Ezért Európa K+I bázisát – többek között a Horizont Európa és elődprogramjai révén – jobban ki kell használni az új szabványokkal kapcsolatos releváns kutatások azonosítása és átadása céljából.

Az EU által finanszírozott szabványosítási célú előkészítő kutatások kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek magukban a szabványosítási igények támogatása tekintetében. A szabványosítási célú előkészítő kutatások megfelelő erőforrás-elosztása segíthet annak biztosításában, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a nemzetközi szabványosítási folyamatokban. A Bizottság éves szabványosítási előrejelzése, amely a (több) tudományos eredmény szabványokba való átültetését célzó PSIS-kezdeményezés keretében a CEN-nel és a CENELEC-kel együttműködésben valósul meg, fontos gyakorlat a jövőbeli szabványosítási lehetőségek korai felismerése és a kutatói, innovátori és szabványalkotói közösségek közötti kulcsfontosságú kapcsolódások kiépítésére.

Fontos szerep jut a Horizont Európának és az Euratom kutatási és képzési programjának, többek között közvetlen cselekvéseik és partnerségeik (mint a közös vállalkozások és a Digitális Európa program), valamint az EKT közös ipari technológiai ütemtervei révén, amelyek előrevetítik a szabványosítási igényeket, és összekapcsolják a stratégiai prioritásokat a szabványosítási célú megelőző kutatással. Ezért az uniós finanszírozású K+F+I projektek értékelési és felülvizsgálati folyamata már figyelembe veszi a szabványosítási igényeket, például a fő teljesítménymutatók és a jelentéstételi kötelezettségek részeként.

A Bizottság értékelni fogja, hogy miként lehetne jobban támogatni az uniós finanszírozású K+F+I projektekben részt vevő kutatókat és innovátorokat a kapcsolódó szabványosítási tevékenységekben való részvételben. Elindítja a „szabványosítási ösztönző” elnevezésű platformot, amely segítséget nyújt azoknak a kedvezményezetteknek, akiknek a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében végzett kutatási eredményei valószínűleg egy szabvány felülvizsgálatához vagy létrehozásához vezetnek, hogy felmérjék eredményeik szabványosítási jelentőségét. A kutatói és innovációs közösségnek a szabványok kidolgozásába történő korai bevonása szintén lehetőséget kínál a szabványosítással kapcsolatos szakértelem és készségek fejlesztésére. Napjainkban a kutatók, a spin-off vállalkozások és az induló vállalkozások gyakran nem tekintik prioritásnak a szabványosítást: nem mindig ismerik a szabványosítás előnyeit, nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal, vagy úgy vélik, hogy a szabványosítási tevékenységekre fordított idő nem elég kifizetődő. A szabványosítási tevékenységek megkönnyítésére és a kutatók és innovátorok stratégiai tudatosságának növelésére irányuló következetes megközelítést fogja előmozdítani a kutatók szabványosításra vonatkozó európai gyakorlati kódexe.

A K+F+I mellett a szabványok sikeres bevezetése közvetlenül függ attól, hogy milyen gyorsan lehet vezető piacokat létrehozni az Unióban. Az olyan technológiák korai bevezetéséhez szükséges kritikus tömeg kiépítése, mint a hálózatba kapcsolt autók, az intelligens gyárak, a digitális egészségügyi rendszerek, európai szintű lendületet ad, ami alátámasztja az EU vezető szerepét ezeken a területeken. Ebben az összefüggésben az olyan kiépítési programok, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és a Digitális Európa program (DEP) kritikus fontosságúak a globális szabványokon alapuló európai ipari kapacitásépítés szempontjából, és szerepüket a jövőben meg kell erősíteni.

A jövő szabványainak át kell térniük a szövegesről a géppel olvasható formátumokra, amelyek felhasználóbarátabbak, különösen a kkv-k számára. A Bizottság támogatni fogja ezt az átállást. Emellett fel fogja kérni az európai szabványügyi szervezeteket, hogy tevékenységeikbe építsenek be nyílt forráskódú megoldásokat is, amelyek gyors interoperabilitási megoldásokat biztosíthatnak a kkv-k számára a technológiai megoldások elterjedéséhez.

VI.A szabványosítási szakértelem biztosítása a jövőben – az oktatás és képzés iránti igény

A szabványok használata egyre nő, a szabványosítás jelentősége a versenyképesség és a közjó szempontjából vitathatatlan, de a szabványosítással kapcsolatos általános ismeretek és tudás viszonylag csekély. Nem létezik sem formális oktatás, sem szakképzés a szabványosítással kapcsolatban. Számos uniós vállalkozás – nagyok és kicsik egyaránt – nem rendelkezik a szabványosításra vonatkozó strukturált és stratégiai megközelítéssel, amely figyelembe venné a szabványosítás jelentőségét a különböző gazdasági műveletek szempontjából, függetlenül attól, hogy jogszabályi megfelelésről, piacra jutásról vagy általános üzleti stratégiáról van-e szó.

Ez aggasztó, és tükröződik abban is, hogy a szabványosítás-fejlesztési munkához általában nehéz technikai szakértőket találni. Az európai szabványosítási rendszer sikere az iparból, a közigazgatásból, a civil társadalomból, a kutatásból és a tudományos körökből érkező számos szakértőn múlik, akik a szabványfejlesztés valamennyi kritikus területén elvégzik a munkát. Az európai szabványosítási rendszer eddigi sikere nagyrészt a vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek és közigazgatási szervek beruházásainak köszönhető. Európának azonban a legjobb szabványosítási szakértőkre van szüksége ahhoz, hogy sikeresen megvalósítsa globális törekvéseit, és támogassa a digitális, zöld és reziliens egységes piacot.

A problémát súlyosbítja a közelgő generációs váltás. Az elmúlt évtizedekben a szabványosítás területén dolgozó szakértők közül sokan nyugdíjba vonulnak. Ugyanakkor a szabványosítási környezet összetettebbé válik: az új technológiai kihívások és horizontális megfontolások – például a mesterséges intelligencia, az adatvédelem vagy a kiberbiztonság – új készségeket tesznek szükségessé a szabványok kidolgozása során. A szabványosítási tevékenységek különböző szinteken valósulnak meg, és a nemzeti, európai és nemzetközi szervezetek kezdeményezései képezik a szabványosítási tendenciák és azok elterjedésének alapját.

Az oktatásban fontos lendületet adhat a szabványosítással kapcsolatos tudatosság és ismeretek bővítésének célzott szabványokkal foglalkozó modulok kidolgozása az üzleti, jogi vagy mérnöki diplomák keretében. A Bizottság elő fogja mozdítani az egyetemi oktatók és diákok tájékoztatását szolgáló egyetemi szabványosítási napok megszervezését. Az oktatási modulok kidolgozásához megfelelő fórumot kínálhatnak a tapasztalatcserére és az ösztönzésre a szabványosításban aktív tudományos szakembereket tömörítő platformok, például a Bizottság EU Akadémiája 15 .

A régiókon és klasztereken belül szélesebb körben végzett tájékoztatás hatékony eszköze lehet a szabványosítással kapcsolatos ismeretek előmozdításának és a szabványosítási szakértelem szakoktatáson és a szakképzésen keresztül történő fejlesztésének. Lehetőségek rejlenek az uniós finanszírozási programokon keresztül végzett szabványosítási célú megelőző tevékenységekben is, hiszen ezek során a kutatók fontos ismereteket szereznek, amelyek hozzájárulhatnak a szabványok fejlesztéséhez. Eddig nem születtek kezdeményezések e kutatói szakértelem kiaknázására, ezért a Bizottság most megkezdi egy szabványokkal foglalkozó kutatási hálózat feltérképezését az európai tudományos és technológiai együttműködés (COST) intézkedéseinek keretében.

VII.Az előttünk álló út: az európai szabványosítási rendszer jövője

A szabványok önmagukban nem jelentenek célt. Olyan szakpolitikai célkitűzések részét képezik, amelyek az ipari versenyképességre, az áruk és szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgására, az innovációra, a biztonságra, a fogyasztók, a munkavállalók és a környezet védelmére, valamint a nyitott stratégiai autonómiára és a klímasemleges, reziliens és körforgásos gazdaságra irányulnak. Ezért rendkívül lényeges, hogy biztosítsuk a szabványok használhatóságát, hatékonyságát és hasznosságát az ipari értékláncok mentén, beleértve a kkv-kat és a társadalmi szereplőket is.

Az EU-nak megvan a lehetősége arra, hogy elsőként cselekvő élcsapatot alkotva vezető szerepet töltsön be a nemzetközi szabványok kialakításában, kihasználva a hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel fennálló együttműködését, különös tekintettel a jövőbeli stratégiai jelentőségű technológiai területekre. A Bizottság ezért elkötelezett amellett, hogy az európai szabványosítási rendszert működőképesebbé és agilisabbá tegye, illetve biztosítsa azokat a szabványokat, amelyek versenyképesebbé teszik iparunkat, az uniós közérdeket szolgálják, előmozdítják a fenntarthatóságot, valamint megőrzik és megszilárdítják a demokratikus értékeket.

A szabványalkotási folyamat átláthatósága hozzá fog járulni a szabványosítás szűk keresztmetszeteinek megszüntetéséhez és az európai szabványosítási rendszer hatékonyabbá tételéhez. Az átláthatóság azt is lehetővé teszi az állami és magánszereplők számára, hogy jobban megértsék a szabványokkal kapcsolatos jelenlegi hiányosságokat és jövőbeli szükségleteket.

Az európai szabványosítási rendszer sikere szempontjából döntő fontosságú lesz összes érintett szereplő – köztük az intézményközi partnerek, az európai szabványügyi szervezetek, a civil társadalom, az ipar és a tudományos körök – bevonása és rendszeres hozzájárulása, valamint a fékek és ellensúlyok hatékonysága.

Ezen stratégiával a Bizottság megerősíti az EU globális élenjáró szerepét a szabványok kidolgozásában, amely az uniós értékeket támogatja és versenyelőnyt biztosít az uniós iparágaknak.

(1)

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13099-Szabvanyositasi-strategia/feedback_hu?p_id=25976796

(2)

COM(2021) 350 final.

(3)

Beleértve a fogyasztóvédelmi szervezeteket, valamint a környezetvédelmi és dolgozói érdekcsoportokat.

(4)

A fórum lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára, hogy megosszák egymással nézeteiket és tapasztalataikat a biztonsági kutatások elterjedését gátló fő akadályok felszámolásával kapcsolatban; célja továbbá, hogy támogassa a következetes és stratégiai megközelítést a biztonsági kutatásokkal kapcsolatos uniós szakpolitikai döntéshozatalban.

(5)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, SWD(2022) xxx.

(6)

A Bíróság 2016. október 27-i ítélete, C-613/14, ECLI:EU:C:2016:821. .

(7)

Az uniós termésnövelő anyagokról szóló (EU) 2019/1009 rendelet, az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendelet, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2017. április 5.), a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2016. október 26.), valamint az (EU) 2019/881 rendelet (kiberbiztonsági jogszabály).

(8)

Mesterséges intelligencia (COM(2021) 206), akkumulátorok (COM(2020) 798), gépipari termékek (COM(2021) 202), hidrogén- és gázpiac (COM(2021) 804).

(9)

Lásd még a Bizottság 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentésében szereplő elemzést.

(10)

Pl. 3GPP, OneM2M, IETF, IEEE, W3C, OASIS, ECMA International, UN/CEFACT.

(11)

A G7-ek digitális és technológiai minisztereinek találkozóján kiadott miniszteri nyilatkozat (2021. április 28.)

(12)

JOIN(2020) 18 final.

(13)

COM(2021) 70 final.

(14)

JOIN(2021) 30.

(15)

https://academy.europa.eu/