A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A LULUCF-rendelet és a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgálata

(2022/C 301/17)

Előadó: Åsa ÅGREN WIKSTRÖM (SE/EPP), Västerbotten megye közgyűlésének tagja Referenciaszövegek: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a megfelelési szabályok egyszerűsítése, a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, továbbá a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazat klímasemlegességének 2035-ig történő közös megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról COM(2021) 554 Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) 2018/842 rendelet módosításáról COM (2021) 555

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a megfelelési szabályok egyszerűsítése, a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, továbbá a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazat klímasemlegességének 2035-ig történő közös megvalósítására irányuló kötelezettségvállalás tekintetében, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek az ellenőrzés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról

COM(2021) 554

1. módosítás

(7) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(7) Az EU 2030-as éghajlatvédelmi törekvésének fokozásáról szóló 2020. szeptember 17-i közlemény vázolta annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaság szén-dioxidtól eltérő üvegházhatásúgáz-kibocsátását a földhasználat, földhasználat-megváltoztatása és erdőgazdálkodás nettó elnyelésével ötvözzék, ily módon létrehozva egy újonnan szabályozott földhasználati ágazatot. E kombináció előmozdíthatja a szárazföldi alapú mérséklési intézkedések közötti szinergiákat, nemzeti és uniós szinten pedig integráltabb szakpolitikai döntéshozatalt és szakpolitikai végrehajtást tehet lehetővé. E célból meg kell erősíteni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy integrált mérséklési terveket nyújtsanak be a földhasználati ágazatra vonatkozóan.

Törölve

Indokolás

A két ágazat összevonása azzal a kockázattal jár, hogy kontraproduktív, nem hatékony és igazságtalan lesz. Az EU-nak elsősorban a kibocsátások csökkentésére kell összpontosítania, ugyanakkor optimalizálnia kell a LULUCF-ágazat mérséklési potenciálját.

2. módosítás

(8a) preambulumbekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	(8a) A szántóföldek, a gyepterületek és a vizes élőhelyek jelenleg az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátói az Unióban, de potenciálisan az üvegházhatást okozó gázok nettó elnyelésének forrásává válhatnak, különösen a vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítása révén.

3. módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az üvegházhatásúgáz-elnyelés fokozása érdekében az egyes mezőgazdasági termelőknek vagy erdőgazdálkodóknak közvetlen ösztönzést kell kapniuk arra, hogy több szén-dioxidot tároljanak földjeiken és erdőikben. […] Ezek az ösztönzők és üzleti modellek elősegítik az éghajlatváltozás mérséklését a biogazdaságban, többek között fenntartható fakitermelésből származó termékek használata révén, a biológiai sokféleséget és a körforgásos gazdaságot előmozdító ökológiai elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ennélfogva a faipari termékek mellett a szén-dioxid-tároló termékek új kategóriáit is be kell vezetni. Az elnyelés fokozása érdekében létrejövő üzleti modellek, mezőgazdasági és földgazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztéséhez és gazdasági növekedéséhez. […]

Az üvegházhatásúgáz-elnyelés fokozása érdekében az egyes mezőgazdasági termelőknek vagy erdőgazdálkodóknak közvetlen ösztönzést kell kapniuk arra, hogy több szén-dioxidot tároljanak földjeiken, erdőikben és szén-dioxid-tároló termékekben . […] Ezek az ösztönzők és üzleti modellek elősegítik az éghajlatváltozás mérséklését a biogazdaságban, többek között fenntartható fakitermelésből származó termékek használata és fosszilis vagy szén-dioxid-intenzív anyagok helyettesítése révén, a biológiai sokféleséget és a körforgásos gazdaságot előmozdító ökológiai elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ennélfogva a faipari termékek mellett valamennyi szén-dioxid-tároló termék új kategóriáit is be kell vezetni , beleértve az új innovatív megoldásokat, valamint a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással járó bioenergiát . A tagállamoknak becsléseket kell készíteniük a fosszilis vagy szén-dioxid-intenzív anyagok fával való helyettesítésének mérséklési potenciáljáról is. Az elnyelés fokozása és a biogazdaságba történő hosszú távú beruházások érdekében létrejövő üzleti modellek, a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat alkalmazó bioenergia további fejlesztése, mezőgazdasági és földgazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztéséhez és gazdasági növekedéséhez. […]

Indokolás

Az innovatív bioalapú termékek éghajlatra gyakorolt hatását teljes mértékben figyelembe kell venni. Minden releváns kategóriát, így a cellulóz, papír, karton, furnér, farostlemez, forgácslap, deszka, deszkák, mesterséges fa, textil, kompozitok, lignin, vegyi anyagok, bioszén és egyéb biogén szénalapú termékek kategóriáit is figyelembe kell venni.

Az EU éghajlati célkitűzése a szén-dioxid-semlegesség, azaz a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának 2050-ig történő megszüntetése. Tudósok és modellezők (pl. az ENSZ és az IPCC) egyetértenek abban, hogy a technológiai alapú szén-dioxid-eltávolítás alkalmazása nélkül nem valószínű, hogy el tudjuk érni a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat. A szén-dioxid-eltávolítással és -tárolással járó bioenergia (BECCS) a bioenergia biomasszából történő kinyerése, valamint a szén-dioxid megkötése és tárolása, ezáltal a légkörből való eltávolítása.

A BECCS-nek a rendeletbe való felvétele logikus, mivel a biogén kibocsátások megújuló, földön termesztett forrásokból származnak. Az ágazatból származó valamennyi szén-dioxid-tároló termék, kibocsátás és szén-dioxid-eltávolítás esetében azonos elszámolási keretrendszer alkalmazása segít elkerülni a kettős elszámolást.

4. módosítás

(11a) preambulumbekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(11a) Tekintettel arra, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás fokozza a szén-dioxid-megkötést, valamint ellensúlyozza az erdők elöregedését és a természeti katasztrófákat, amelyek az utóbbi években a földterületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkenéséhez hozzájáruló tényezők közé tartoznak, e rendeletnek ösztönöznie kell a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat (minden erdőtípusban az EU-ban), amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, ahogyan azt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia is felvázolja.

Indokolás

Az aktív erdőgazdálkodás lehetőségeinek túlzott korlátozása kiszolgáltatottabbá tenné az erdőket az olyan károknak, mint a tüzek és a kártevő inváziók, valamint csökkentené az erdők hosszú távú szénmegkötési potenciálját.

5. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 1. pont

(EU) 2018/841 rendelet

1. cikk (1) bekezdés e) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
e) a tagállamok kötelezettségvállalása arra, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket az uniós szintű klímasemlegesség 2035-ös közös céljának eléréséhez a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban , beleértve a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági tevékenységeket is .	e) a tagállamok kötelezettségvállalása arra, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket az uniós szintű klímasemlegesség 2035-ös közös céljának eléréséhez a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazatban.

Indokolás

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a földhasználat és a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazat összekapcsolása gyengítheti a mezőgazdasági ágazatban szükséges előrelépést, mivel a kibocsátáscsökkentés terén mutatkozó nehézségeket más ágazatok, például az erdők kompenzálhatják. A LULUCF-ágazatból származó szén-dioxid-eltávolítás kulcsszerepet játszik az EU éghajlati célkitűzéseinek elérésében. A két ágazat összevonása azzal a kockázattal jár, hogy kontraproduktív, nem hatékony és igazságtalan lesz. Az EU-nak elsősorban a kibocsátások csökkentésére kell összpontosítania, ugyanakkor optimalizálnia kell a LULUCF-ágazat mérséklési potenciálját.

6. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 2. pont

(EU) 2018/841 rendelet

2. cikk (2) bekezdés – bevezető rész

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
2.   E rendelet az I. melléklet A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett, a tagállamok területén a 2026–2030-as időszakban előforduló, a következő területjelentési kategóriákba és/vagy ágazatokba tartozó kibocsátására és elnyelésére is alkalmazandó:	2.   E rendelet az I. melléklet A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett, a tagállamok területén a 2026-ot követő időszakban előforduló, a következő területjelentési kategóriákba és/vagy ágazatokba tartozó kibocsátására és elnyelésére is alkalmazandó:

Indokolás

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a földhasználat és a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazat összekapcsolása gyengítheti a mezőgazdasági ágazatban szükséges előrelépést, mivel a kibocsátáscsökkentés terén mutatkozó nehézségeket más ágazatok, például az erdők kompenzálhatják. A LULUCF-ágazatból származó szén-dioxid-eltávolítás kulcsszerepet játszik az EU éghajlati célkitűzéseinek elérésében. A két ágazat összevonása azzal a kockázattal jár, hogy kontraproduktív, nem hatékony és igazságtalan lesz. Az EU-nak elsősorban a kibocsátások csökkentésére kell összpontosítania, ugyanakkor optimalizálnia kell a LULUCF-ágazat mérséklési potenciálját.

7. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 2. pont

(EU) 2018/841 rendelet

2. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3.     E rendelet az I. melléklet A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett, a tagállamok területén 2031-től kezdődően előforduló, a (2) bekezdés a)–j) pontjában felsorolt bármelyik kategóriába és bármelyik alábbi ágazatba tartozó kibocsátására és elnyelésére is alkalmazandó: a) emésztőrendszeri fermentáció; b) trágyakezelés; c) rizstermesztés; d) mezőgazdasági talajok; e) füves területek előírt felégetése; f) mezőgazdasági maradványok tarlóégetése; g) meszezés; h) karbamid alkalmazása; i) egyéb széntartalmú trágyák; j) „egyéb.”

Törölve

Indokolás

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a földhasználat és a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazat összekapcsolása gyengítheti a mezőgazdasági ágazatban szükséges előrelépést, mivel a kibocsátáscsökkentés terén mutatkozó nehézségeket más ágazatok, például az erdők kompenzálhatják. A LULUCF-ágazatból származó szén-dioxid-eltávolítás kulcsszerepet játszik az EU éghajlati célkitűzéseinek elérésében. A két ágazat összevonása azzal a kockázattal jár, hogy kontraproduktív, nem hatékony és igazságtalan lesz. Az EU-nak elsősorban a kibocsátások csökkentésére kell összpontosítania, ugyanakkor optimalizálnia kell a LULUCF-ágazat mérséklési potenciálját.

8. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 3. pont

(EU) 2018/841 rendelet

4. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
2.   A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés 2030-ra vonatkozó uniós célértéke – az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott tagállami célértékek összegeként – 310 millió tonna CO2-egyenérték, amely a 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék adatainak átlagán alapul.	2.   A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés 2030-ra vonatkozó uniós célértéke – az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott tagállami célértékek összegeként – 310 millió tonna CO2-egyenérték, amely a 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék adatainak átlagán alapul.
[…]	[…]
	2024. június 30-ig minden tagállam olyan nemzeti hozzájárulást határoz meg az e cikk (2) bekezdésében említett, 2030-ra vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-elnyelési célértékhez, amely magasabb a IIa. mellékletben meghatározott nemzeti célértéknél. Ez a hozzájárulás szerepelhet az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és klímatervekben. A nemzeti hozzájárulásnak a 2016-ra, 2017-re és 2018-ra vonatkozóan jelentett adatokhoz képest tartalmaznia kell a szántóföldekről, gyepterületekről és vizes élőhelyekről származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy az üvegházhatású gázok elnyelésének fokozására vonatkozó információkat és célokat.

Indokolás

Az RB támogatja az ambiciózus, igazságos és inkluzív LULUCF-célkitűzést, amely hozzájárul az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. A helyi és regionális önkormányzatok tisztában vannak az éghajlatváltozás helyi következményeivel, és támogatják az ambiciózus és igazságos éghajlat-politikai fellépést.

9. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 3. pont

(EU) 2018/841 rendelet

4. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3.   […] E nemzeti teljesítési pályáknak a 2021., 2022. és 2023. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék tagállamok által jelentett adatainak az átlagán kell alapulniuk. A 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó eltávolítás értéke, mint a tagállamok számára a IIa. mellékletben meghatározott célértékek összege, technikai korrekció tárgyát képezheti a módszertan tagállamok általi megváltozása miatt. A tagállamok célértékeihez hozzáadandó technikai korrekció meghatározásának módszerét ezekben a végrehajtási jogi aktusokban kell rögzíteni. […]

3.   […] E nemzeti teljesítési pályáknak a 2021., 2022. és 2023. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék tagállamok által jelentett adatainak az átlagán kell alapulniuk. A IIa. mellékletben foglalt tagállami célérték és a 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó eltávolítás értéke, mint a tagállamok számára a IIa. mellékletben meghatározott célértékek összege, technikai korrekció tárgyát képezheti a módszertan tagállamok általi megváltozása miatt. A tagállam célértékéhez hozzáadandó technikai korrekciónak meg kell felelnie a módszertannal és az adatforrásokkal kapcsolatos változás célértékekre gyakorolt hatásának, és azt ezekben a végrehajtási jogi aktusokban kell rögzíteni. […]

Indokolás

Fontos, hogy a tagállamok folyamatosan dolgozzanak módszertanuk javításán, és hogy ezek a fejlesztések a célértékelésben is tükröződjenek, hogy elkerülhetőek legyenek az aránytalanul alacsony vagy magas célkitűzések. A tevékenységi adatok és a finomított kibocsátási tényezők szolgáltatására szolgáló módszerek folyamatos fejlesztése összhangban van a jelenlegi jelentéstételi gyakorlattal. A tagállamokat ezért arra kell ösztönözni, hogy használják a hazai kutatások új eredményeit, valamint az IPCC és más nemzetközi kutatások frissített iránymutatásait.

10. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 3. pont

(EU) 2018/841 rendelet

4. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4.     A 2. cikk (3) bekezdésének a)–j) pontjában meghatározott ágazatokban az Unió egészére kiterjedő üvegházhatásúgáz-kibocsátás esetében az a cél, hogy értéke nulla nettó legyen 2035-re, ezt követően pedig az Unió negatív kibocsátást érjen el. Az Unió és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a 2035-re kitűzött cél közös elérését. Az egyes tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke alapján 2024. június 30-ig benyújtott integrált nemzeti energia- és klímatervek alapján a Bizottság 2025. december 31-ig javaslatokat tesz az egyes tagállamok nettó kibocsátáscsökkentéshez való hozzájárulására.”

Törölve

Indokolás

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a földhasználat és a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat kibocsátó mezőgazdasági ágazat összekapcsolása gyengítheti a mezőgazdasági ágazatban szükséges előrelépést, mivel a kibocsátáscsökkentés terén mutatkozó nehézségeket más ágazatok, például az erdők kompenzálhatják. A LULUCF-ágazatból származó szén-dioxid-eltávolítás kulcsszerepet játszik az EU éghajlati célkitűzéseinek elérésében. A két ágazat összevonása azzal a kockázattal jár, hogy kontraproduktív, nem hatékony és igazságtalan lesz. Az EU-nak elsősorban a kibocsátások csökkentésére kell összpontosítania, ugyanakkor optimalizálnia kell a LULUCF-ágazat mérséklési potenciálját.

11. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 7. pont – b) pont

(EU) 2018/841 rendelet

9. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2)   A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdése és az V. melléklet annak érdekében történő módosítása céljából, hogy– az UNFCCC feleinek konferenciája vagy a feleknek a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló konferenciája által elfogadott IPCC-iránymutatások alapján – a szén-dioxid-tároló termékek, köztük a faipari termékek szénmegkötő hatással rendelkező új kategóriákkal egészüljenek ki és biztosítva legyen a környezeti integritás.”

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2)   A Bizottság a 16. cikknek megfelelően , a közeljövőben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdése és az V. melléklet annak érdekében történő módosítása céljából, hogy– az UNFCCC feleinek konferenciája vagy a feleknek a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló konferenciája által elfogadott IPCC-iránymutatások alapján – a szén-dioxid-tároló termékek, köztük a faipari termékek , a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás alkalmazásával előállított bioenergia és más releváns bioalapú termékkategóriák szénmegkötő hatással rendelkező új kategóriákkal egészüljenek ki és biztosítva legyen a környezeti integritás.”

Indokolás

Az innovatív bioalapú termékek éghajlatra gyakorolt hatását teljes mértékben figyelembe kell venni. Minden releváns kategóriát, így a cellulóz, papír, karton, furnér, farostlemez, forgácslap, deszka, deszkák, mesterséges fa, textil, kompozitok, lignin, vegyi anyagok, bioszén és egyéb biogén szénalapú termékek kategóriáit is figyelembe kell venni.

12. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 14. pont

(EU) 2018/841 rendelet

13c. cikk (1) bekezdés második albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az üvegházhatású gázok nettó kibocsátástöbbletének tonna CO2-egyenértékével egyenlő mennyiséget, egy 1,08 -as tényezővel való szorzást követően, hozzá kell adni az adott tagállam által a következő évben bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékéhez, a 15. cikk szerint elfogadott intézkedésekkel összhangban.	Törölve

Indokolás

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az éves jelentéstételi követelmények hatással lehetnek a helyi és regionális szintre, mivel lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a gazdálkodási tevékenységek és a földhasználat gyors megváltoztatására vonatkozó döntésekkel ellensúlyozzák az előre nem látható éves változásokat. Ez negatívan befolyásolhatja a helyi és regionális szint azon képességét, hogy saját biogazdaságát fejlessze.

A LULUCF-ágazatot természetes ingadozások és bizonytalanságok jellemzik a szénáramlás mérésében. Egy tagállam számára nem lehetséges, hogy minden egyes évre vonatkozóan ellenőrizze a földterületi ágazat szén-dioxid-áramlását. Ezért nem lehet éves célértékeket meghatározni, és nem lehet éves alapon kötelességszegést ítélni a meg nem felelés esetén.

13. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 15. pont

(EU) 2018/841 rendelet

14. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
[…]	[…]
A megfelelési jelentés a következők értékelését tartalmazza:	A megfelelési jelentés a következők értékelését tartalmazza:
a) a kompromisszumokkal kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések;	a) a kompromisszumokkal kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések;
b) az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiák;	b) az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiák;
c) az éghajlatváltozás mérséklése és a biológiai sokféleség közötti szinergiák.	c) az éghajlatváltozás mérséklése és a biológiai sokféleség közötti szinergiák.
	d) az éghajlatváltozás mérséklése, az ághajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a biogazdaság fejlesztése közötti szinergiák, beleértve a nagy szén- és fosszilisenergia-igényű anyagok faalapú anyagokkal való helyettesítésével járó üvegházhatásúgáz-megtakarításokra vonatkozó becsléseket.
[…]	[…]

Indokolás

Az összes erdőalapú termék felhasználásának támogatása felgyorsítja a fosszilis alapú anyagokat és kibocsátásokat felváltó körforgásos biogazdaságra való átállást. Meg kell jegyezni, hogy a helyettesítés előnye (azaz a faalapú termékek előállításához kapcsolódó kibocsátás csökkentése más, funkcionálisan egyenértékű anyagokkal és termékekkel szemben) a hosszú élettartamú fatermékekhez és a rostalapú termékekhez is kapcsolódik.

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) 2018/842 rendelet módosításáról

COM (2021) 555

14. módosítás

(6a) preambulumbekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A közös kötelezettségvállalással kapcsolatos tagállami célértékek közötti túlzott eltérés akadályozhatja a klímasemlegességi célkitűzés legkésőbb 2050-ig történő elérését; a 2021–2027-es időszakkal összefüggésben a kohéziós politikai alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap programozása során olyan célzott programokat, prioritási tengelyeket, stratégiákat és területi terveket kell előirányozni, amelyek célja egyúttal, hogy fokozzák a tagállamok üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kapacitásait az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban, és ezáltal a tagállami célértékek terén már e programozási időszakban is elősegítsék a jobb konvergenciát.

15. módosítás

(18a) preambulumbekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(18a) Ahhoz, hogy a 1,5  oC-os célkitűzés elérhető közelségben maradjon, valamint biztosítsák az éghajlati igazságosságot, valamennyi gazdasági ágazat, többek között a mezőgazdaság részéről is közös erőfeszítésekre van szükség. Az Európai Bizottság a virágzó, korszerű, versenyképes és klímasemleges gazdaságra vonatkozó hosszú távú stratégiai elképzelésének  (1) kidolgozása során megerősítette, hogy a mezőgazdaságból származó, szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázok kibocsátása 2050-re 211 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre csökkenthető, ennélfogva pedig a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás eléréséhez kevésbé lesz szükség nem fenntartható, negatív kibocsátású technológiákra. Az e rendelet hatálya alá tartozó egyes ágazatok azonban az elmúlt években igen csekély haladást értek el. Az e rendeletben 2030-ra és az azt követő időszakra meghatározott, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós szintű célérték eléréséhez való minimális ágazati hozzájárulások – amelyekhez az Európai Bizottság részéről megfelelő nyomon követés, jelentéstétel és intézkedések társultak – biztosítanák, hogy a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó összes ágazat hozzájáruljon az éghajlat-politikai célkitűzések időben történő eléréséhez. Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a tagállamoknak olyan hosszú távú stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek az uniós klímasemlegességi célkitűzéssel összhangban minden ágazatban elősegítik a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez kapcsolódó tagállami kötelezettségvállalások teljesítését, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás hosszú távú csökkentését, valamint a szénelnyelők általi eltávolítás fokozását. E stratégiákat, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti egyéb tagállami terveket és jelentéseket a Bizottság arra fogja felhasználni, hogy meghatározza a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó ágazatokra vonatkozó uniós szintű célértékeket, valamint nyomon kövesse azok együttes elérését.

16. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 3a) pont–(új)

(EU) 2018/842 rendelet

4. cikk – (3a) bekezdés (új)

Hatályos szöveg

Az RB módosítása

(3a) A 4. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: A tagállamok 2030-ra és az azt követő évekre vonatkozó kibocsátáscsökkentési céljai Az (EU) 2021/1119 rendelet (a továbbiakban: az európai klímarendelet) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzés és az (EU) 2021/1119 rendelet szerinti, 2040-re vonatkozó uniós szintű éghajlat-politikai célérték elérése érdekében a Bizottság 2025 végéig adott esetben részletes hatásvizsgálaton alapuló jogalkotási javaslatot nyújt be e rendelet módosítására annak érdekében, hogy minimális ágazati hozzájárulásokat vezessen be az e rendeletben 2030-ra és azt követően meghatározott uniós szintű üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célérték eléréséhez, megfelelő nyomon követés, jelentéstétel és olyan intézkedések kíséretében, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi ágazat hozzájáruljon az éghajlat-politikai célkitűzések időben történő eléréséhez.

Indokolás

Annak biztosítása, hogy valamennyi ágazat hozzájáruljon az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez.

17. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 3b) pont (új)

(EU) 2018/842 rendelet

5. cikk (1) és (2) bekezdés

Hatályos szöveg	Az RB módosítása
	(3b) 5. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
1.     A 2021-től 2025-ig tartó időszak éveiben a tagállamok a következő évi éves kibocsátási jogosultságaik legfeljebb 10 %-ának megfelelő mennyiséget előzetesen felhasználhatnak.	„(1)     A 2021-től 2029-ig tartó időszak éveiben a tagállamok a következő évi éves kibocsátási jogosultságaik legfeljebb 5 %-ának megfelelő mennyiséget előzetesen felhasználhatnak.”
2.     A 2026-tól 2029-ig tartó időszak éveiben a tagállamok a következő évi éves kibocsátási jogosultságaik legfeljebb 5 %-ának megfelelő mennyiséget előzetesen felhasználhatnak.

Indokolás

A rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében célszerű csökkenteni a rugalmasságot, hogy a hitelfelvétel miatti rövid távú szüneteltetés középtávon ne okozzon végrehajtási problémákat többek között a helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyek gyakran nem vesznek részt közvetlenül a rugalmasságra vonatkozó nemzeti döntésekben.

18. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 3c) pont (új)

(EU) 2018/842 rendelet

5. cikk (4) bekezdés

Hatályos szöveg	Az RB módosítása
	(3c) Az 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
4.   A 2021-től 2025-ig tartó időszak éveiben a tagállamok átadhatnak más tagállamok részére az adott évi éves kibocsátási jogosultságaik legfeljebb 5 %-ának, a 2026-tól 2030-ig tartó időszak évei tekintetében pedig az adott évi éves kibocsátási jogosultságaik legfeljebb 10 %-ának megfelelő mennyiséget. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés céljából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.	4.   A tagállamok átadhatnak más tagállamok részére az adott évi éves kibocsátási jogosultságaik legfeljebb 5 %-át a 2026-tól 2030-ig tartó időszak évei tekintetében. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés céljából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.

Indokolás

Az átadásokat valamennyi tagállamban korlátozni kell a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében. Hangsúlyozni kell, hogy az átadásra alkalmas tagállamok között regionális különbségek lehetnek. A regionális kihívásokat figyelembe kell venni, mielőtt más országokba történő átadásokat fontolóra vennénk.

19. módosítás

1. cikk – (1) bekezdés – 5. a) pont (új)

(EU) 2018/842 rendelet

8. cikk

Hatályos szöveg	Az RB módosítása
	(5a) A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:
1.   Amennyiben az 525/2013/EU rendelet 21. cikke szerinti éves értékelése során és figyelembe véve az e rendelet 5., 6. és 7. cikkében említett rugalmassági mechanizmusok igénybevételére vonatkozó szándékot a Bizottság úgy találja, hogy valamely tagállam nem tesz kellő előrelépést az e rendelet 4. cikke szerinti kötelezettségei teljesítésében, az adott tagállamnak három hónapon belül korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a Bizottságnak, amely tartalmazza:	1.   Amennyiben az 525/2013/EU rendelet 21. cikke szerinti éves értékelése során és figyelembe véve az e rendelet 5., 6. és 7. cikkében említett rugalmassági mechanizmusok igénybevételére vonatkozó szándékot a Bizottság úgy találja, hogy valamely tagállam nem tesz kellő előrelépést az e rendelet 4. cikke szerinti kötelezettségei teljesítésében, az adott tagállamnak három hónapon belül korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a Bizottságnak, amely tartalmazza:
[…]	[…]
	c) jelentős regionális teljesítménykülönbségek vagy regionális szintű súlyos strukturális kihívások esetén (például bizonyos szigeti térségek esetében) a korrekciós intézkedési tervnek konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia e problémákra vonatkozóan. […],
2.   Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség – éves munkaprogramjával összhangban – segíti a Bizottságot minden ilyen korrekciós intézkedési terv értékelésében.	2.   Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség – éves munkaprogramjával összhangban – segíti a Bizottságot minden ilyen korrekciós intézkedési terv értékelésében.
3.   A Bizottság – a tervek kézhezvételétől számított négy hónapon belül – véleményt adhat ki az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott korrekciós intézkedési tervek megalapozottságáról. Az érintett tagállam a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Bizottság véleményét, és annak megfelelően módosíthatja korrekciós intézkedési tervét.	3.   A Bizottság – a tervek kézhezvételétől számított négy hónapon belül – véleményt adhat ki az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott korrekciós intézkedési tervek megalapozottságáról. Az érintett tagállam a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Bizottság véleményét, és annak megfelelően módosíthatja korrekciós intézkedési tervét. A tagállam nyilvánosságra hozza a Bizottság véleményét, és biztosítja annak terjesztését a helyi és regionális önkormányzatok körében. 4.     A tagállam biztosítja a korrekciós intézkedési terv közzétételét és esetleges felülvizsgálatát, valamint terjesztését a helyi és regionális önkormányzatok körében.

Indokolás

A problémás helyzetek megoldására irányuló intézkedési terveknek regionális szintű intézkedéseket kell tartalmazniuk, ha a regionális problémák jelentős mértékben kiváltó okát képzik a helyzetnek. A helyi és regionális önkormányzatokat tájékoztatni kell az intézkedési tervekről, hogy teljes mértékben hozzájárulhassanak az éghajlat-politikához.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (CoR)

1.

tisztában van az éghajlatváltozás helyi közösségekre gyakorolt pusztító hatásaival, és elismeri, hogy határozott fellépésre van szükség a szükséges uniós éghajlat-politikai célok elérése érdekében. Az RB támogatja a LULUCF-ra vonatkozó magas szintű kötelezettségvállalást, ugyanakkor ismételten hangsúlyozza, hogy a célok elérése érdekében rugalmasságra van szükség;

2.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak kétségtelenül meghatározó szerepük van a közös kötelezettségvállalási rendelet (2) és a LULUCF-rendelet (3) hatálya alá tartozó ágazatokban, mivel ezek a rendeletek megkövetelik a területi dimenzió bevonását. Ezek azok a területek, ahol a helyi és regionális önkormányzatok aktívak lehetnek, tekintettel jogi felelősségi- és hatásköreikre;

3.

kéri, hogy a LULUCF-rendelet intézkedéseit tartsák összhangban a biodiverzitási stratégia és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós stratégia célkitűzéseivel. Az éghajlat-politikai célok elérése érdekében elengedhetetlen, hogy minden tagállam a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve olyan jogi keretet hozzon létre az erdőkre vonatkozóan, amely biztosítja a termelés, a biológiai sokféleség és a védelem közötti egyensúlyt;

4.

hangsúlyozza, hogy az átmenet nem mehet a területi kohézió rovására, és nem veszélyeztetheti a legkiszolgáltatottabb csoportokat és területeket. A méltányosság és a szolidaritás szempontjait kiegyensúlyozottan figyelembe véve minden tagállamnak és gazdasági ágazatnak hozzá kellene járulnia a kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez; e tekintetben úgy véli, hogy az egyes mezőgazdasági termelőkre és erdészekre vonatkozó területi hatásvizsgálatok világosabb áttekintést nyújthatnának a tényleges költségekről és előnyökről;

5.

határozottan ellenzi, hogy a javaslat elsősorban az erdőkre mint szénelnyelőkre összpontosít, és nem veszi figyelembe a fosszilis alternatívák helyettesítésére szolgáló fenntartható nyersanyagok biztosításában játszott szerepüket, így nem értékeli az erdészeti ágazatban rejlő teljes potenciált az éghajlatváltozás mérséklésében és a helyi és regionális biogazdaság fejlesztésében;

6.

megjegyzi, hogy a LULUCF-ágazat céljainak eléréséhez csökkenteni kell a fás biomassza energetikai hasznosítását. A hangsúlyt a lépcsőzetes felhasználásra kell helyezni, először anyagként való, minél igényesebb módokon történő, többszörös felhasználással, amelyet végül az energetikai hasznosítás követ;

7.

hangsúlyozza, hogy a LULUCF-ágazatban a megnövekedett ambíciók nem vezethetnek bizonytalan eredetű nyersanyagok behozatalához az EU-n kívülről. Ez azt jelentheti, hogy a LULUCF-ágazatban a nettó elnyelés fokozása érdekében hozott intézkedések globálisan nem vezetnek valódi javuláshoz az éghajlatváltozás szempontjából. Szélesebb rendszerszemléletre van szükség annak holisztikus megközelítéséhez, hogy az erdőben történő szénmegkötés, a termékfelhasználás és az erdőből származó bioenergia hogyan segíthet az éghajlatra gyakorolt hatás csökkentésében;

8.

osztja az Európai Bizottság értékelését, miszerint az EU-ban a szénelnyelés csökkenésének negatív tendenciáját az éghajlat-semlegesség hosszú távú céljának eléréséhez ellensúlyozni kell; javasolja, hogy a 2030-ra 310 millió tonna CO2-egyenérték nettó felvételére vonatkozó uniós célt a IIa. mellékletben a tagállamok által egyénileg meghatározott nemzeti célértékeknél magasabb, a 2030-as nettó célértékhez való további nemzeti hozzájárulással kombinálják. A LULUCF-ágazatban a nettó szén-dioxid-felvétel növelésének és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének lehetőségei tagállamonként igen eltérőek. Ez függ a földterületek természetes termelési kapacitásától és a teljes földterület különböző földhasználati kategóriákra való eloszlásától is. Az RB úgy véli, hogy a 2030-ig elérendő megnövelt céloknak olyan szinten kell lenniük, amely összeegyeztethető a tagállamok nemzeti éghajlat-politikai keretével, és lehetővé teszi a biogazdaság fejlődését az egyes tagállamokban;

9.

úgy véli, hogy a mezőgazdaság és az erdészet ágazatainak összevonása azzal a kockázattal jár, hogy csökken a mezőgazdasági ágazatban a kibocsátás csökkentésére irányuló nyomás, és hogy a nagy nettó erdőfelvétellel rendelkező, erdőkben gazdag országok „kompenzálják” a nagy mezőgazdasági ágazattal rendelkező országok kibocsátásait vagy általában a fosszilis kibocsátásokat. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedéseket minden ágazatban és országban az adott ország sajátos feltételei alapján kell meghozni;

10.

hangsúlyozza, hogy a LULUCF-rendeletet nem szabad kiterjeszteni más szakpolitikai területek nyomon követésére és jelentéstételére, amelyeket más jogszabályok szabályoznak. Az Európai Bizottság javaslata, miszerint a LULUCF-jelentésnek tartalmaznia kellene a szénben gazdag talajokban, a nagy biológiai sokféleséggel rendelkező területeken, a helyreállított talajokban és a természetes zavarás által veszélyeztetett talajokban lévő szén megőrzésére vonatkozó információkat, nem javítja a LULUCF-ágazat üvegházhatású gázokra vonatkozó jelentésének minőségét;

11.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoktól érkező finanszírozás nem megy a régiók rovására. Az RB elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat tájékoztatni kell az éghajlat-politikai intézkedések támogatásának finanszírozási lehetőségeiről;

12.

figyelmeztet a végrehajtás eredménytelenségének kockázatára. Az RB támogatja a tervezett felülvizsgálatot és azt, hogy figyelembe kell venni a Covid19-világjárvány következményeit, de hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az közös kötelezettségvállalási rendeletben javasolt pályák követését;

13.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszertant ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a nemzeti célkitűzésekkel összhangban tudják kiszámítani kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseiket, elkerülve az aránytalan torzulásokat;

14.

rámutat a túlzott rugalmasság kockázataira az éves allokációkból és a tagállamok közötti átcsoportosításokból történő hitelfelvétel tekintetében. A helyi és regionális önkormányzatoknak bizonyosságra van szükségük ahhoz, hogy megtervezhessék klíma- és gazdaságpolitikájukat. Az olyan nemzeti helyzetek, amelyek a rendelet értelmében rugalmasságot biztosítanak, jelentős regionális eltéréseket okozhatnak;

15.

elismeri, hogy megoldást (elsősorban jövedelemtermelő ösztönzőket) kell találni azon régiók problémájára, amelyek nehézségekkel vagy hanyatlással szembesülhetnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való szükséges átállás során; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a fenntartható fejlődési pályák kidolgozásába, amelyek stimulálhatják e régiók gazdaságát;

16.

támogatja a korrekciós intézkedési tervekre és az átláthatóságra vonatkozó szigorúbb rendelkezéseket, amelyek hangsúlyozzák a regionális dimenziót, és előírják, hogy a regionális egyenlőtlenségek kezelésének módját meg kell határozni, elősegítve a regionális kihívások gyakorlati megoldását;

17.

hangsúlyozza a megfelelés ellenőrzésének fontosságát, és javasolja, hogy a meg nem felelés esetén vizsgálják meg a pénzügyi szankciók lehetőségét. A büntetésekből származó bevételeket vissza kellene fordítani az éghajlat-politikai intézkedésekre és az igazságos átmenetre, különös tekintettel a regionális kihívásokra;

18.

javasolja, hogy az alacsony egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamok számára gondolkodjanak el a biztonsági tartalékon. A GDP-t már figyelembe veszik a nemzeti célok meghatározásakor, és megkérdőjelezhető, hogy ez-e az egyetlen mérvadó érték, mivel nem veszi figyelembe a régiók teljes helyzetét, és nem feltétlenül korrelál egy adott terület összetett fejlesztési szükségleteivel.

---

(1)   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).