Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és a tanácsi irányelvre a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK irányelv felváltásáról

[COM(2021) 851 final – 2021/0422 (COD)]

(2022/C 290/23)

Előadó:	Arnaud SCHWARTZ
Társelőadó:	Ozlem YILDIRIM

Felkérés:	Európai Bizottság, 2022.5.2.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (2) bekezdése
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.3.8.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.3.23.
Plenáris ülés száma:	568.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	215/3/6

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv felülvizsgálatára és a 2008/99/EK irányelv felváltására irányuló javaslatát, mivel az orvosolja a jelenlegi irányelv főbb hiányosságait, és megoldást kíván találni a környezeti bűncselekmények számának európai növekedésére.

1.2.

Az EGSZB rámutat, hogy a javaslat a bűncselekmények felsorolása révén megtartja a korábbi hatáskörét, és nem tartalmazza a környezet károsításának vagy veszélyeztetésének mint önálló, általános bűncselekményi tényállásnak a meghatározását. Az EGSZB úgy véli, hogy a lehető legtöbb bűncselekménytípus felvételével ki kellene bővíteni a bűncselekmények listáját, hogy elkerülhető legyen a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv újbóli felülvizsgálata röviddel a hatálybalépése után, és hogy ne maradjanak büntetlenül bizonyos környezeti bűncselekmények.

1.3.

Az EGSZB elismeri, hogy sürgősen hatékonyabbá kell tenni a környezetvédelmi büntetőjog végrehajtását Európában, és tudomásul veszi, hogy egy egyértelműbb rendelkezéseket tartalmazó, a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv hozzájárulna az eredményesebb végrehajtáshoz. Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt elemek, amelyeket figyelembe kell venni annak megállapításakor, hogy a kár jelentős-e, nem megfelelőek, hogy további iránymutatásra lehet szükség, valamint hogy a „jelentős kár” önálló meghatározása egyértelműbb lenne.

1.4.

Az EGSZB üdvözli az „ökocídiumra” való utalást a preambulumban. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy helyénvaló lenne az irányelv operatív részében szerepeltetni ezt a kifejezést.

1.5.

Az EGSZB helyesli, hogy az irányelv minimumértékeket tartalmaz a magánszemélyekre vonatkozó büntetések felső tételének megállapítására, illetve a jogi személyekre vonatkozó szankciók felső tételének megállapítására vonatkozóan. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy ahhoz, hogy a szankciók valóban hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, jelentősen meg kellene emelni a felső tételeket.

1.6.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét kiterjesszék a környezeti bűnözésre, és ezáltal létrehozzanak egy Zöld Európai Ügyészséget, amely képes lenne támogatni a szervezett bűnözéssel köztudottan kapcsolatban álló környezeti bűnözés elleni küzdelmet.

1.7.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a jogérvényesítési láncot és végre kell hajtani az európai környezetvédelmi büntetőjogot. Megismétli „A környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv értékelése” című, NAT/767. számú tájékoztató jelentésben (1) megfogalmazott ajánlását, amely szerint az EU tagállamainak a környezeti bűnözés területére szakosodott rendőri, ügyészi, bírói és bírósági szerveket kell létrehozniuk. Az EGSZB úgy véli, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv csak akkor lehet hatékony, ha tagállami szinten megfelelő forrásokkal és képzéssel párosul.

2.   Háttér

2.1.

A környezeti bűnözés a negyedik legjövedelmezőbb bűnözési kategória világszerte, és az Eurojust szerint az Európai Unióban is egyre nagyobb számban fordul elő (2). Míg a környezeti bűncselekményekkel kapcsolatos, határokon átnyúló ítéletek száma nem nőtt jelentősen, addig az Európában elkövetett környezeti bűncselekmények aránya igen.

2.2.

Az Európai Bizottság 2021. december 15-én közzétette a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv felülvizsgálatára és a 2008/99/EK irányelv felváltására irányuló javaslatát.

2.3.

Az irányelv célja, hogy a jelenlegi 2008/99/EK irányelv hiányosságainak kiküszöbölésével közös minimumszabályokat állapítson meg a környezeti bűnözés bűncselekménnyé nyilvánítására.

2.4.

Az Európai Bizottság 2020-ban közzétette a 2008/99/EK irányelv értékelését (3). Az értékelés jelentős hiányosságokat állapított meg a helyszíni jogérvényesítéssel, a hatály korlátozásával, a bűncselekmények meghatározásával, a szankciók szintjével, a jogi terminológia tisztázatlanságával, a határokon átnyúló együttműködés hiányával, a jogi személyek felelősségi rendszerével és az irányelv egyéb területeivel kapcsolatban.

2.5.

A javasolt irányelv célja a nyomozások és büntetőeljárások hatékonyságának javítása az irányelv hatályának aktualizálásával és a környezeti bűncselekmények fogalommeghatározásaiban használt homályos kifejezések tisztázásával vagy megszüntetésével, a környezeti bűncselekményekre vonatkozó hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciótípusok és -szintek biztosítása, a határon átnyúló nyomozás és büntetőeljárás előmozdítása, a környezeti bűncselekményekkel kapcsolatos megalapozott döntéshozatal hatékonyabb statisztikaiadat-gyűjtés és -terjesztés révén történő javítása, valamint a nemzeti jogérvényesítési láncok működési hatékonyságának a nyomozás, a büntetőeljárás és a szankcionálás előmozdítása érdekében történő javítása.

2.6.

A javaslat az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előttről származó, korábbi jogalaptól eltérően erősebben kötődik a környezeti bűnözés határon átnyúló jellegéhez, és felruházza az EU-t a bűncselekmények és szankciók meghatározására vonatkozó minimumszabályok megállapítására irányuló hatáskörrel.

2.7.

A javaslat célja tehát az, hogy harmonizálja a büntetőjog végső eszközként történő alkalmazását az uniós környezetvédelmi jogi vívmányok teljes körének, ezen belül az európai zöld megállapodásnak az érvényesítése érdekében, tiszteletben tartva a fenntartható fejlődésre, a jobb környezetminőségre és a „szennyező fizet” elvre vonatkozó uniós célkitűzéseket.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv felülvizsgálatára és a 2008/99/EK irányelv felváltására irányuló javaslatát, mivel az orvosolja a jelenlegi irányelv főbb hiányosságait, és megoldást kíván találni a környezeti bűncselekmények számának európai növekedésére.

3.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Unió nemzetközi szinten vezető szerepet tölt be a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a környezetvédelemben. Az EGSZB véleménye szerint a környezeti bűnözés és a szervezett környezeti bűnözés elleni európai szintű küzdelem e vezető szerep döntő eleme, és hangsúlyozza, hogy fokozni kell az együttműködést az EU szomszédos országaival és más harmadik országokkal.

3.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a felülvizsgálat üdvözlendő lépés a környezeti bűnözés és a szervezett környezeti bűnözés európai növekedésének kezelése felé. Az EGSZB nagyra értékeli azt a döntést, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló régi, nem működő irányelvet teljes egészében lecserélik, nem pedig módosítják.

3.4.

Az EGSZB elismeri, hogy sürgősen hatékonyabbá kell tenni a környezetvédelmi büntetőjog végrehajtását Európában, és megállapítja, hogy egy egyértelműbb rendelkezéseket tartalmazó, a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv hozzá fog járulni az eredményesebb végrehajtáshoz. Az EGSZB továbbá határozottan támogatja a nemzeti stratégiák konkrét végrehajtására irányuló és a jelentéstételi kötelezettségeket, valamint a forrásokra, a képzésre és a nyomozati eszközökre vonatkozó minimumkövetelményeket.

3.5.

Az EGSZB üdvözli a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv hatályának javasolt kiterjesztését. Az EGSZB megjegyzi, hogy a „jogellenes” fogalmának javasolt felülvizsgált meghatározása megszünteti a kétértelműség egyik fő okát, a bűncselekmények listájának javasolt jelentős bővítése pedig lehetővé teszi az uniós környezetvédelmi vívmányok sokkal hatékonyabb védelmét.

3.6.

Az EGSZB rámutat, hogy a javaslat nem tartalmazza a környezet károsításának vagy veszélyeztetésének mint önálló, általános bűncselekményi tényállásnak a meghatározását. Bár a javaslat jelentősen kiterjeszti a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv hatályát, azt továbbra is több más jogághoz és másodlagos uniós jogszabályokhoz köti, így az többek között a közigazgatási jogtól függ, és nem teszi lehetővé, hogy a jövőben is megállja a helyét. Az EGSZB megjegyzi, hogy a bűncselekmények javasolt kizárólagos listájának frissítéséhez a jövőben jogalkotási eljárásokra lehet szükség.

3.7.

Az EGSZB üdvözli az ökocídiumra való utalást a preambulumban. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy helyénvaló lenne az irányelv rendelkező részében szerepeltetni az ökocídiumot. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy az ökocídiumra való hivatkozásnak meg kell felelnie az ökocídium jogi meghatározásával foglalkozó független szakértői testület által 2021 júniusában javasolt megfogalmazásnak (4). Az EGSZB azt javasolja, hogy az ökocídiumra olyan jogellenes vagy szándékos cselekményekként hivatkozzanak, amelyeket annak teljes tudatában követnek el, hogy nagy valószínűség szerint e cselekmények súlyos és kiterjedt vagy hosszú távú környezeti károkat okoznak. Az EGSZB üdvözölné, ha a fegyveres konfliktusokat megemlítenék a preambulumban, és megjegyzi, hogy ezek természetüknél fogva gyakorlatilag mindig ökocídiumnak minősülnek. Az EGSZB sajnálja, hogy a javasolt intézkedések és határozatok egyike sem volt, illetve most sem alkalmazható ezekre az esetekre.

3.8.

Az EGSZB az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó ajánlásait A környezet büntető jog általi védelméről szóló irányelv értékelése című, NAT/767. számú tájékoztató jelentésében fogalmazta meg. A közzétett javaslat fényében az EGSZB megismétli korábbi ajánlásait, amelyek szerint a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv felülvizsgálata során létre kell hozni a környezet veszélyeztetését mint általános bűncselekmény-kategóriát, állandó párbeszédet kell kialakítani a hatóságok és a civil társadalmi szervezetek között, és a környezetvédelmi büntetőjog hatályát ki kell terjeszteni a környezeti kiberbűnözésre is.

3.9.

Számos nyomozás során kiderült, hogy a környezeti bűncselekményeket egyre gyakrabban alkalmazzák korrupció eszközeként, illetve ahhoz kapcsolódva, vagy pénzmosás alapbűncselekményeként. Mivel az uniós költségvetésből több forrást különítenek el a zöld átállásra, arra számítunk, hogy az érintett alapok felhasználásához kapcsolódó környezeti bűncselekmények kockázata is nőni fog. Igaz, hogy a hulladékgazdálkodás az egyik olyan ágazat, ahol magas a kockázat, ugyanakkor a korrupció, a pénzmosás vagy a csalás számos más, a környezetvédelemre hatást gyakorló területet érinthet. Az EGSZB üdvözli, hogy a preambulumban szerepelnek ezek a kockázatok, de felhívja a figyelmet arra, hogy több forrást kell elkülöníteni az ilyen bűncselekmények feltárására és kivizsgálására, a bűnüldözési szakemberek képzésére, valamint arra, hogy a civil társadalom és az újságírók hozzáférjenek azokhoz az információkhoz, amelyek révén fény derülhet az ilyen magatartásra.

3.10.

A környezetvédelem mint az alapvető jogok tiszteletben tartásának előfeltétele című, NAT/824. számú tájékoztató jelentésében (5) az EGSZB hangsúlyozta, hogy az EU-nak a környezetvédők, az újságírók és a visszaélést bejelentő személyek védelme érdekében sürgősen javaslatot kell előterjesztenie a fenntartható vállalatirányításról szóló irányelvre és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (SLAPP) elleni uniós jogszabályra vonatkozóan. Az EGSZB megismétli ezeket az ajánlásokat, és üdvözli a környezeti bűncselekményeket bejelentő vagy a nyomozást segítő személyek védelmére vonatkozó rendelkezés irányelvbe történő beillesztését.

3.11.

Az EGSZB üdvözli a büntetésekre és szankciókra vonatkozó minimumszabályok harmonizálását, valamint a súlyos gondatlanság és veszélyeztetés mint bűncselekmény felvételét a büntetendő magatartások közé, a súlyosbító és enyhítő körülmények beillesztését az irányelvbe, valamint a további büntetésekre és szankciókra való utalást.

3.12.

Az EGSZB támogatja a Parlament 2020/2027(INI) számú jelentésben megfogalmazott, a vállalatok környezeti károkért való felelősségére vonatkozó kérést, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét kiterjesszék a környezeti bűncselekményekre, és ezáltal létrehozzanak egy Zöld Európai Ügyészséget, amely képes lenne támogatni a szervezett bűnözéssel köztudottan kapcsolatban álló környezeti bűnözés elleni küzdelmet. Az EGSZB továbbá arra ösztönzi az Európai Bizottságot: vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal megbízatását kiterjessze a környezetvédelmi bűncselekmények közigazgatási vizsgálatára.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.   Büntetések és szankciók

4.1.1.

Az EGSZB helyesli, hogy az irányelv minimumértékeket tartalmaz a magánszemélyekre vonatkozó büntetések felső tételének megállapítására, illetve a jogi személyekre vonatkozó szankciók felső tételének megállapítására vonatkozóan. Az EGSZB nagyra értékeli továbbá a közigazgatási és büntetőjogi bírságok, valamint a befagyasztási és elkobzási intézkedések egyidejű alkalmazásának lehetővé tételére irányuló igény felismerését, tiszteletben tartva azt az alapelvet, hogy ugyanazért a bűncselekményért nem indul kétszer büntetőeljárás. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy ahhoz, hogy a szankciók valóban hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, jelentősen meg kellene emelni a felső tételeket. Ha a környezetvédelmi jogszabályok megsértése esetén az uniós jog más területein, például a versenyjogban alkalmazottaknál enyhébb szankciókat szabnak ki, az téves jelzést küld az EU környezetvédelmi jogi vívmányainak, köztük az európai zöld megállapodásnak és a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzéseknek a jelentőségéről.

4.2.   Környezeti bűnözés

4.2.1.

Az EGSZB támogatja a Parlament 2020/2027(INI) számú, a vállalatok környezeti károkért való felelősségéről szóló jelentésében megfogalmazott kérést, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy felvehetők-e a környezeti bűncselekmények az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tíz átfogó bűncselekményi kategória közé (6).

4.2.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvre irányuló javaslatban kibővítették a bűncselekmények listáját. Külön örömmel fogadja, hogy a büntetendő cselekmények közé felvették az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv megsértését.

4.2.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a lehető legtöbb bűncselekménytípus felvételével ki kellene bővíteni a bűncselekmények listáját, hogy az irányelvet ne kelljen röviddel a hatálybalépése után újbóli felülvizsgálni, és hogy ne maradjanak büntetlenül bizonyos környezeti bűncselekmények. Az EGSZB arra ösztönzi a társjogalkotókat, hogy tegyenek javaslatot azon magatartások listájának bővítésére, amelyek bűncselekménynek minősülnek, ha jogellenesek és szándékosan vagy súlyos gondatlanságból követik el őket.

4.3.   A jelentős kár meghatározása

4.3.1.

Tekintettel arra, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló régi irányelvben a „jelentős kár” fogalmának kétértelműségét a hatékony nyomozások és büntetőeljárások egyik fő akadályaként azonosították, az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt elemek, amelyeket figyelembe kell venni annak megállapításakor, hogy a kár jelentős-e, nem megfelelőek, hogy további iránymutatásra lehet szükség, valamint hogy a „jelentős kár” önálló meghatározása egyértelműbb lenne. Ez jelentősen hozzájárulhatna a fogalommeghatározásoknak, paramétereknek és értelmezéseknek a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelven belül történő elengedhetetlen teljeskörű harmonizációjához.

4.4.   Jogi személyek büntetőjogi felelőssége

4.4.1.

Az EGSZB elismeri, hogy a társaságok és az anyavállalatok felelősségének szabályozása jelentősen eltér a tagállamok jogrendszereiben, ugyanakkor sajnálja, hogy az Európai Bizottság javaslata nem vizsgálja felül a jogi személyek felelősségével kapcsolatos eredeti megfogalmazást, így nem törekszik nagyobb fokú harmonizációra.

4.4.2.

Az EGSZB hangsúlyozza a Parlament 2020/2027(INI) számú, a vállalatok környezeti károkért való felelősségéről szóló jelentésében kifejtett azon megfontolását, hogy a „szennyező fizet” elvvel összhangban a vállalatoknak viselniük kell az általuk közvetlenül okozott környezeti károk teljes költségét, hogy ösztönözzék őket a környezeti externáliák internalizálására és a költségek externalizálásának elkerülésére.

4.4.3.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az állami hatóságok felelősségének kifejezett kizárása miatt, és úgy véli, hogy nem szabadna akadályozni a környezetszennyezők felelősségre vonását, különösen akkor, ha az engedélyeket és jogosítványokat a hatóságok megvesztegetése révén szerezték meg.

4.5.   Együttműködés a nyilvánossággal

4.5.1.

Az EGSZB üdvözli a visszaélést vagy környezeti bűnözést bejelentő, illetve a nyomozást segítő személyek védelmére vonatkozó rendelkezés irányelvbe történő beillesztését. Az EGSZB kiemeli a lakosságnak és a civil társadalmi szervezeteknek a környezeti bűncselekmények felderítésében és bejelentésében játszott szerepét, és hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak meg kell erősíteniük a környezetvédők védelmét és a velük folytatott párbeszédet. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a környezeti bűnözést bejelentő vagy a nyomozást segítő személyeknek nyújtott védelemnek ki kell terjednie a természetes és jogi személyekre is.

4.5.2.

Az EGSZB támogatja, hogy a javaslat figyelmet fordít a környezeti bűnözést bejelentő vagy a nyomozást segítő személyek védelmére. Az elmúlt években azonban nemcsak a visszaélést bejelentő személyek, hanem a környezetvédelmi aktivisták és a környezeti bűncselekményekről tudósító oknyomozó újságírók is súlyos nyomás, sőt erőszak áldozataivá váltak. Ezért arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy valamennyi tagállamban megfelelő védelmet biztosítsanak a visszaélést bejelentő személyek, valamint azok számára, akik segíthetik őket bejelentéseik nyilvánosságra hozatalában, ilyenek például az aktivisták vagy az újságírók.

4.5.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy elismerik a nyilvánosság érintett tagjainak az eljárásban való részvételi jogát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy e jogot az Aarhusi Egyezmény (7) 2. cikkének (5) bekezdése fényében kell alkalmazni és értelmezni. Továbbá mivel a környezet nem tudja sem megvédeni magát, sem képviselni magát a bíróság előtt, az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint a nyilvánosság számára megfelelő hozzáférést biztosítsanak az igazságszolgáltatáshoz.

4.5.4.

Az EGSZB arra ösztönzi az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy diplomáciai, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) kínálta és civil társadalmi csatornákon keresztül az Európai Unión kívül is fokozzák a környezetvédők támogatását.

4.5.5.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a civil társadalmat vonják be a környezet büntetőjog általi védelméről szóló új irányelv végrehajtásába.

4.5.6.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy a „jogérvényesítési lánc” csak a második fele a környezeti bűnözés jelenségét és kezelését is magában foglaló teljes „ellátási láncnak” (lásd: elkövetett, feltárt, bejelentett, eljárás alá vont, szankcionált bűncselekmények). Az EGSZB NAT/767. számú tájékoztató jelentését megelőző tanulmányok a lánc első felében óriási, egymásból következő hiányosságokat mutattak ki, melyek elsősorban a társadalomnak a környezeti bűncselekményekkel kapcsolatos eltérő ismereteiből és felfogásából adódnak. A társadalmi felelősségvállalás fejlesztésének kulcsa, hogy a társadalom egészét tájékoztassák a kérdésről és felhívják rá a figyelmét, ennek hiánya pedig aláássa a jogérvényesítési lánc hatékonyságát. Képzésre és nyilvános kommunikációra van szükség, ehhez pedig a civil társadalom hozzájárulása alapvetően fontos.

4.6.   Jogérvényesítési lánc

4.6.1.

Az EGSZB üdvözli a megelőzésre, a forrásokra, a képzésre, a nyomozati eszközökre, a határokon átnyúló együttműködésre és a nemzeti stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket. Az EGSZB megismétli a NAT/767. számú tájékoztató jelentésben megfogalmazott ajánlását, amely szerint az EU tagállamainak a környezeti bűnözés területére szakosodott rendőri, ügyészi, bírói és bírósági szerveket kell létrehozniuk. Amint azt a környezet büntetőjog általi védelméről szóló jelenlegi irányelv értékelése során, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk alkalmával és a tudományos életben is megállapították, a tagállamokban a környezeti bűnözés és a szervezett környezeti bűnözés elleni küzdelemhez rendelkezésre álló szakértelem és erőforrások alacsony szintje jelentős akadályokat gördít a felderítés, a büntetőeljárás és a bűnüldözés elé. Az EGSZB úgy véli, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv csak akkor lehet hatékony, ha tagállami szinten megfelelő forrásokkal és képzéssel párosul. Az EGSZB úgy véli, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvjavaslatban szereplő nemzeti stratégiák a helyes irányba megtett első pozitív lépést jelentik.

4.6.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a környezeti információk – beleértve a jogi személyek által elkövetett bűncselekményekre vonatkozó információkat is – beépítése a cégek éves beszámolójának nem pénzügyi részébe a vállalati társadalmi felelősségvállalás fontos eleme lehet.

4.7.   Képzés és oktatás

4.7.1.

Az EGSZB rávilágít, hogy az oktatásnak mind a nemzeti tisztviselők képzésére, mind a lakosság tudatosságának növelésére ki kell terjednie. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság közleményét a környezeti bűnözés elleni küzdelem fokozásáról, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson további támogatást a tagállamoknak szakmai hálózatok biztosításával, új felderítési és jogérvényesítési eszközök kidolgozásával, valamint a bírák és ügyészek képzési programjainak felülvizsgálatával. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a képzési és oktatási programoknak nem szabadna kizárólag a nemzeti tisztviselőknek a jogérvényesítési láncban való részvételére irányulniuk, hanem szélesebb körre is ki kellene terjeszteni azokat.

4.8.   Adatszolgáltatás és bűnügyi statisztikák

4.8.1.

Az EGSZB üdvözli az előirányzott adatgyűjtési és jelentéstételi kötelezettségeket. Kiemeli azonban az Eurojust jelentését, amely megállapítja és bizonyítja, hogy a környezeti bűnözés általánosan elfogadott definíciójának hiánya kihívást jelent az értékelhető adatok gyűjtése és bűnügyi statisztikák szempontjából (8).

4.8.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság vállalta, hogy kétévente jelentést ad ki a tagállamok által továbbított adatokról, és rámutat arra, hogy az éves nemzeti bűnügyi statisztikákat fel kell használni a környezetvédelmi politikák végrehajtásának kétévenkénti felülvizsgálatához, megerősítve azt.

5.   Átültetés és pénzügyi végrehajtás

5.1.

A környezeti bűnözés mindenekelőtt a környezetet és az egészséget károsítja, de torzítja a versenyt és a körforgásos jelleget is, a helyreállítási és kármentesítési költségek externalizálása révén kimeríti az állami forrásokat, és „a szennyező fizet” elv megkerülésével az adófizetőket is megkárosítja. A környezetkárosítás megfelelő – többek között büntetőjogi – üldözése és szankcionálása nélkül a környezeti bűnözés aláássa az egész európai zöld megállapodás hatékonyságát. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv átültetéséhez és végrehajtásához szükséges forrásokat ellensúlyozni fogja az irányelvnek az EU és a tagállamok közforrásaira gyakorolt pozitív hatása.

6.   Regionalitás és szubszidiaritás

6.1.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a környezetvédelmi előírások be nem tartása gyakorlatilag mindig helyi/települési vagy kistérségi/szubregionális forrásból ered, még akkor is, ha hatásuk kiterjedt lehet, pl. a szennyezési források nemcsak specifikusak, intenzívek vagy szétszórtak, hanem additívak és kumulatívak is.

6.2.

A feltárási és jelentéstételi lépéseket meg kell erősíteni, és helyi alapú megközelítést kell követni. A műszaki felszereléseket, az emberi erőforrásokat és a szakértelmet, a funkcionális felelősséget, a költségvetést és a finanszírozást e regionális kihívásnak megfelelően és azt tükrözve kell meghatározni, illetve biztosítani.

---

(1)  NAT/767 – A környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv értékelése (tájékoztató jelentés).

(2)  Jelentés az Eurojust környezeti bűnözéssel kapcsolatos ügyeiről, 2021. január.

(3)  SWD(2020) 259 final, 2020. október 28.

(4)  Stop Ecocide Foundation, 2021. június, Independent Expert Panel for the Legal Definition of Ecocide, Commentary and Core Text.

(5)  NAT/824 – A környezetvédelem mint az alapvető jogok tiszteletben tartásának előfeltétele (tájékoztató jelentés).

(6)  A Parlament 2020/2027(INI) számú jelentése.

(7)  Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménye.

(8)  Jelentés az Eurojust környezeti bűnözéssel kapcsolatos ügyeiről, 2021. január.