Összefoglaló

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a légi közlekedés tekintetében történő felülvizsgálatára vonatkozó hatásvizsgálat

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

A kezdeményezés három problémával foglalkozik. Először is, a zöld megállapodással összhangban biztosítani kell, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon a 2030-ra vonatkozó új ÜHG-kibocsátáscsökkentési célhoz és a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzéshez. Másodszor, az EU ETS-t adott esetben módosítani kell az ICAO nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszere (CORSIA) tekintetében, összhangban az Uniónak az uniós gazdaság egészére kiterjedő, 2030-ra vonatkozó ÜHG-csökkentési kötelezettségvállalásával. Végezetül a kibocsátási egységek légi közlekedés tekintetében történő kiosztását csökkenteni kell a szén-dioxidár-jelzés hatékonyságának növelése és a piaci torzulások megszüntetése érdekében.

Mit kellene elérni?

A cél az EU ETS költséghatékony és koherens módon történő felülvizsgálata a légi közlekedés tekintetében, összhangban a megnövelt éghajlat-politikai célkitűzéssel, ugyanakkor figyelembe véve a méltányos átállás szükségességét és azt, hogy valamennyi ágazatnak hozzá kell járulnia az EU éghajlat-politikai erőfeszítéseihez.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? 

Az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer mint szén-dioxid-piac elsősorban a leginkább költséghatékony megoldásokkal ösztönzi a kibocsátáscsökkentést az általa lefedett tevékenységek és országok tekintetében, és méreténél fogva nagyobb hatékonyságot ér el. Egy hasonló intézkedés nemzeti szintű végrehajtása kisebb, széttöredezettebb szén-dioxid-piacokat eredményezne, ami a verseny torzulását kockáztatná, és valószínűleg magasabb általános kibocsátáscsökkentési költségeket eredményezne. Mivel a légi közlekedés elsősorban országok között zajlik, a szupranacionális fellépés hatékonyabban kezeli a légi közlekedésből származó kibocsátásokat, miközben az uniós jog révén egyenlő bánásmódot biztosít.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs?

Kulcsfontosságú elem a meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése annak érdekében, hogy a 2030-ra kitűzött –55 %-os nettó célkitűzéssel összhangban egyre ambiciózusabb törekvéseket fogalmazzanak meg, és a rendszer biztosítsa, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon e cél eléréséhez. A CORSIA végrehajtására vonatkozó alternatívák eltérőek abban a tekintetben, hogy mértékben tartják fenn, csökkentik vagy bővítik az EU ETS jelenlegi hatályát. Az előnyben részesített alternatíva (C3CLEAN) a jelenlegi EU ETS-hatály fenntartása (EGT-n belüli járatok, beleértve a Svájcba és az Egyesült Királyságba induló járatokat is), valamint a CORSIA ellentételezési megközelítéseinek alkalmazása az EU ETS hatálya alá jelenleg nem tartozó járatokra is (a rendszerben részt vevő más harmadik országokba irányuló vagy onnan induló járatokra), míg az ellentételezési egységeknek a CORSIA-t végrehajtó Párizsi Megállapodás szerinti országokból kell származniuk, és a kétszeres elszámolást ki kell zárni. Ez az alternatíva ötvözi egy olyan hatékony és bevált európai szakpolitikai eszköz folytatását, amely ösztönzi a kibocsátáscsökkentést, ugyanakkor konstruktív nemzetközi jelzést ad arról, hogy az EU sikerre szeretné vinni a CORSIA kibocsátási rendszert, és érdemi kibocsátáscsökkentést kíván elérni. A légi közlekedési kibocsátási egységek kiosztása során az árverésre bocsátott mennyiség részarányának növelésére vonatkozó alternatívák a növekedés ütemében különböznek. Az előnyben részesített alternatíva az azonnali teljes árverezés a módosítás hatálybalépésétől kezdve.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

A nyilvános konzultáció tanúsága szerint a válaszadók 91 %-a egyetért azzal, hogy a légi közlekedési ágazatnak nagyobb mértékben kellene hozzájárulnia az éghajlat-politikai intézkedésekhez. A válaszadók 88 %-a véli úgy, hogy a piaci alapú eszközök hatékonyan kezelhetik a légi közlekedésből származó kibocsátásokat az éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban. A nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók 82 %-a egyetértett azzal, hogy a piaci alapú eszközöket kombinálni kellene más szakpolitikákkal, például az innovatív légiközlekedési technikák támogatásával, üzemeltetési fejlesztésekkel, adózási eszközökkel, valamint a fenntartható légijármű-üzemanyagok előállításával és használatával. Az érdekelt felek vegyesen vélekedtek a CORSIA végrehajtási alternatíváiról. Az árverési mennyiség részarányának növelése érdekében az érdekelt felek leginkább az azonnali kivezetést részesítették előnyben, míg a jelenlegi helyzet fenntartását tartották a legkedvezőtlenebb alternatívának. Az érdekelt felek nagy többsége úgy vélte, hogy az árverési mennyiség részarányának növelése megemelné a repülés költségeit, ugyanakkor a többség egyetértett abban is, hogy ez az intézkedés hozzájárulna az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?

Az árösztönzők elengedhetetlenek a kibocsátáscsökkentés ösztönzéséhez és a „szennyező fizet” elv végrehajtásához. Az EU ETS szerinti ösztönzők pozitív eredményeket értek el, és nagyságrendekkel magasabbak, mint a CORSIA ellentételezéseiből származó ösztönző. Ennek megfelelően az előnyben részesített alternatíva jobban hozzájárul az EU kibocsátáscsökkentési céljához, miközben belföldi szinten tartja a kibocsátáscsökkentést is.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?

Az árverési részarány növelése növelni fogja a légitársaságok szén-dioxid-kibocsátási költségeit. Mivel a költségek a légi közlekedésben viszonylag magasak, ez a jegyárak emelkedéséhez vezet. Az értékelés szerint a növekedés minimális hatást gyakorol a fogyasztókra.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

A verseny torzulása akkor merülne fel, ha a politikák nem egyformán alkalmazandók az útvonalakon, és ott, ahol azokat nem egyformán hajtják végre. A végrehajtás döntő fontosságú volt az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer eddigi sikere szempontjából. Az előnyben részesített alternatíva egységesen alkalmazza az EU ETS-t az azonos útvonalon közlekedő valamennyi légitársaságra, így nem okoz közvetlen torzulásokat. Fennáll annak a kockázata, hogy azok a légitársaságok, amelyek nagyobb arányban repülnek magas szén-dioxid-kibocsátási költségekkel járó útvonalakon, nagyobb mértékben érintettek, mint az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátási költségekkel járó útvonalakon repülő légitársaságok. Ez a hatás azonban minimálisnak tekinthető az ipar számára.

Az előnyben részesített alternatíva nem érinti jelentősen a kkv-kat.

Lesz-e jelentős hatása az intézkedésnek a tagállamok költségvetésére és közigazgatására? 

A jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében az árverésből származó bevételek túlnyomórészt a tagállamokat illetik meg, így pozitív hatást gyakorolnak a nemzeti költségvetésekre. Az előnyben részesített alternatívák leginkább az EU-n belüli jövedelemtermeléshez járulnak hozzá. Az, hogy milyen mértékben áll fenn ez a helyzet a megnövelt árverezésből származó többletbevételek esetében, attól függ, hogy milyen mértékben használják fel a bevételeket az EU saját forrásaira.
Az EU ETS jelenlegi hatálya nem jár további adminisztratív következményekkel a nemzeti közigazgatásokra nézve. A CORSIA végrehajtásának hatásait ugyanazon infrastruktúrák használatával lehetne korlátozni.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Az előnyben részesített alternatíva fenntartja mindkét nemzeti törekvést, ugyanakkor konstruktív nemzetközi jelzést ad arra vonatkozóan, hogy az EU sikerre szeretné vinni a globális kibocsátáscsökkentési rendszert, és érdemi kibocsátáscsökkentést kíván elérni. Ez összhangban van az EU nagyratörő éghajlat-politikai törekvésével és azzal, hogy a Párizsi Megállapodáson és más ENSZ-szervezeteken keresztül támogatja a többoldalú éghajlat-politikai fellépést. Ahhoz, hogy a CORSIA működjön és hatékony legyen, valamennyi stratégiai partner részvételére szükség van, és vállalniuk kell a rendszer hazai végrehajtását. Az EU továbbra is támogatni fogja – többoldalúan az ICAO keretében és a stratégiai partnerekkel kétoldalúan – a részvétel és a hazai végrehajtás ösztönzését, valamint törekedni fog arra, hogy a CORSIA legalább az eredeti célszintjét teljesítse és tovább erősítsék, elkerülve a visszaesést a 2022-re tervezett első felülvizsgálat alkalmával.

Arányosság? 

A fő szakpolitikai alternatívák arányosak a legalább 55 %-os kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez szükséges mértékkel. Ezt a lehető legköltséghatékonyabb módon érik el.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A jelenlegi helyzethez hasonlóan az EU ETS-irányelv rendszeres felülvizsgálatot irányoz elő.