52021PC0625

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52021PC0625 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021PC0625

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

COM/2021/625 final

HTML

DOC

PDF

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.10.5.

COM(2021) 625 final

2021/0319(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 285 final}

2021/0319 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Észtország gazdaságára. 2019-ben Észtország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 67 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. nyári előrejelzése szerint Észtország reál-GDP-je 2,9 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan viszont várhatóan 1,8 %-kal növekszik. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló szempontok közé tartozik a népesség elöregedése, a regionális és társadalmi egyenlőtlenségek, a viszonylag alacsony erőforrás-termelékenység és a nagymértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Észtországhoz. A Tanács mindenekelőtt azt ajánlotta Észtországnak, hogy javítsa a szociális biztonsági háló megfelelőségét többek között a munkanélküli ellátás körének kiszélesítésével, valamint a megfizethető és integrált szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá tegyen intézkedéseket a nemek közötti bérszakadék csökkentésére, többek között a bérek átláthatóságának javítása révén. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy javítsa az egészségügyi rendszer hozzáférhetőségét és ellenálló képességét, többek között az egészségügyi dolgozók hiányának kezelése, az alapellátás megerősítése és a kritikus fontosságú gyógyszerekkel való ellátás biztosítása révén. Ezenkívül kezelje a szakemberhiányt és ösztönözze az innovációt az oktatási és képzési rendszer kapacitásának és munkaerőpiaci relevanciájának javításával. A Tanács azt is ajánlotta Észtországnak, hogy helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a vállalatok digitalizációját, a kutatást és az innovációt, többek között a kis- és középvállalkozások innovációs kapacitásának támogatásával, a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, az erőforrás-hatékonyságot, valamint a fenntartható közlekedést, amely hozzájárul a gazdaság fokozatos dekarbonizációjához. Ezenkívül biztosítson megfelelő hozzáférést a finanszírozási eszközökhöz, valamint fokozza a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosítására irányuló erőfeszítéseket. Végezetül a Covid19-válság kezelése érdekében a Tanács azt javasolta Észtországnak, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, valamint a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében, továbbá amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat. Az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapította, hogy Észtország maradéktalanul végrehajtotta azt az ajánlást, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. A Bizottság megállapította továbbá, hogy jelentős előrelépés történt azon ajánlások kapcsán, miszerint az ország helyezze a beruházások középpontjába az energiahálózatok összekapcsolását.

(3)Az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásában a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – biztosítsanak a gazdaság helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonalat, és javítsák tovább a konvergenciát, a rezilienciát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. A tanácsi ajánlás azt is tartalmazta, hogy az euróövezeti tagállamok erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket, biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást, valamint teljesítsék ki a gazdasági és monetáris uniót és erősítsék meg az euró nemzetközi szerepét.

(4)Június 18-án Észtország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(5)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: eszköz), valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 2 létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(6)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. Az összehangolt és egyidejű végrehajtás, valamint a határokon átnyúló és több országot átfogó projektek végrehajtása révén a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik majd egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek Unió-szerte. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(7)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az említett rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi az érintett tagállam vonatkozásában a konkrét kihívásokat és a pénzügyi allokációt.

(8)A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek mind a hat pillérhez hozzájárulnak, a terv hat komponense pedig egy vagy több pillért céloz. Ez a megközelítés hozzájárul annak biztosításához, hogy a pillérek mindegyikével átfogó és koherens módon foglalkozzanak. A zöld átállást célzó első pillérhez való hozzájárulást várhatóan támogatni fogják a fenntartható energiaforrások felhasználását ösztönző intézkedések, az energiahatékonyság javítását célzó épületfelújítás, továbbá a tömegközlekedési összeköttetések javítása, a zöld hidrogén elterjedésének ösztönzése, valamint a vállalkozások zöld átállásának felgyorsítására irányuló általános ösztönzők, beleértve az átálláshoz szükséges készségek fejlesztését. A közszféra és a vállalkozások digitalizációjára, valamint a digitális készségek javítására irányuló beruházások és reformok várhatóan együttesen hozzá fognak járulni a digitális átállást célzó második pillér céljának eléréséhez.

(9)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése révén várhatóan hozzájárul a makrogazdasági teljesítmény javulásához, miközben a digitális és zöld megoldások révén elősegíti Észtország export-versenyképességét, az innovációt és a vállalkozói készségeket, ezáltal pedig támogatja a harmadik pillérhez tartozó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést. A társadalmi és területi kohézióval kapcsolatos negyedik pillért célozza a közszolgáltatások hozzáférhetőségének a digitalizáció révén történő javítása, különösen a vidéki térségekben az internetkapcsolat javítása és ezáltal a digitális szakadék csökkentése, Észtország különböző részein a közlekedési összeköttetés javítása, valamint a fenntartható munkahelyek teremtése és a fenntartható készségek fejlesztése révén.

(10)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz továbbá az ország egészségügyi, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájának erősítését célzó intézkedéseket is az ötödik pillér keretében. Konkrétan, az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv közvetlenül az egészségügyi rendszer rezilienciájának és hozzáférhetőségének a javítására helyezi a hangsúlyt, de tartalmaz a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó intézkedéseket is. A következő generációval kapcsolatos hatodik pillért a fiatalok munkaerőpiacra lépését segítő intézkedések támogatják bértámogatás, képzési támogatás és az oktatási és képzési rendszert érintő strukturális változások révén az információs és kommunikációs technológiák ösztönzése és a nők említett képzéseken való részvételének és általában az IKT-ágazaton belüli arányának növelése érdekében.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(11)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul az Észtországnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is. Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal az észt terv nem foglalkozik, mindazonáltal Észtország a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban 2020-ban és 2021-ben általánosságban megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében.

(12)A terv olyan egymást kölcsönösen erősítő reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Észtországnak címzett, országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének különböző mértékű kezeléséhez, főként a zöld átállással összefüggő következő területeken: energia- és erőforrás-hatékonyság, digitális átállás, ezen belül a digitális készségek és a vállalatok digitalizációjának támogatása, egészségügy, ezen belül az egészségügyi rendszer hozzáférhetősége és ellenálló képessége, társadalmi befogadás, ezen belül a megfizethető és integrált szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a pénzmosás elleni fellépés, ezen belül a pénzmosás elleni kerethez kapcsolódó elemzési kapacitások megerősítése.

(13)A terv a vállalkozások zöld és digitális átállását segítő beruházásokat támogató intézkedéseket is tartalmaz és ezáltal hozzájárul a kapcsolódó országspecifikus ajánlások végrehajtásához. Ide tartoznak mindenekelőtt az innovatív technológiák, például a zöld hidrogén fejlesztése, a szakemberhiány kezelését célzó zöld és digitális készségek fejlesztése, valamint az észt vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat a digitális és zöld átállásban segítő és a finanszírozáshoz való hozzáférésüket javító pénzügyi támogatási programok. Az energia területére irányuló reformok és beruházások célja a megújuló energiaforrások elterjedésének ösztönzése, az épületek energiahatékonyságának javítása és a gazdaság dekarbonizációja az olajpala kitermelésének és felhasználásának fokozatos megszüntetésére irányuló célok és intézkedések révén. A közlekedési ágazatra irányuló intézkedések várhatóan támogatják a kibocsátáscsökkentést és ösztönzik a fenntartható közlekedési módok elterjedését. A reformok között szerepel a Tallinn fővárosi régióban az összekapcsolt és megosztott mobilitás fejlesztése egy átfogó tömegközlekedési rendszer és a vasút villamosítása révén. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv az állomásokhoz vezető vasúti, villamos-, kerékpár- és gyalogosközlekedési infrastruktúrával, valamint a Rail Baltic multimodális terminállal kapcsolatos beruházások révén várhatóan hozzájárul a határokon átnyúló Rail Baltica projekt fejlesztéséhez, amely összekapcsolja a három balti államot és fővárosaikat Lengyelországgal és az Unió fennmaradó részével.

(14)Az alapellátás megerősítésére, az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére, az e-egészségügyi irányítás modernizációjára és az egészségügyi infrastruktúra javítására, többek között az észak-észt orvosi campus építésére irányuló reformok és beruházások várhatóan növelni fogják az egészségügyi rendszer hozzáférhetőségét és rezilienciáját. A tartós ápolás-gondozást célzó intézkedések, többek között a fokozott gondozást igénylő gyermekeket érintő támogatási rendszer modernizálása és egyszerűsítése, valamint a szociális és egészségügyi ellátások integrációjára vonatkozó cselekvési terv következtében várhatóan javulni fog a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A nemek közötti bérszakadék csökkentésével kapcsolatos intézkedések várhatóan hozzá fognak járulni a szociális kohézióhoz. A fiatalok munkatapasztalat-szerzését és készségfejlesztését támogató beruházások várhatóan hozzájárulnak a szakemberhiány orvoslásához, valamint az ifjúsági munkanélküliség mérsékléséhez. A munkanélküli-biztosítási ellátás időtartamának kedvezőtlen munkaerőpiaci feltételek esetén 60 nappal való meghosszabbítása bizonyos mértékben hozzájárul a szociális védőháló megerősítéséhez. Az egészségügyi, szociális és digitális területen megvalósítandó reformok és beruházások szintén támogatják a regionális különbségek csökkentését.

(15)A pénzmosás elleni közelmúltbeli intézkedéseket kiegészítve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz egy, a pénzügyi információs egységen belüli stratégiai elemző központ létrehozását célzó intézkedést, hogy lehetővé tegye a pénzmosással összefüggő kockázatok azonosítását, kezelését és megelőzését és ezáltal hozzájáruljon a pénzmosás elleni keret megerősítéséhez.

(16)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv megalapozza a további reformokat a szociális és az egészségügyi területen a munkaerőhiány kezelése, az összes gondozásra szoruló személy tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférésének biztosítása és az ellátás színvonalának javítása, a munkanélküli ellátás körének kiszélesítése, valamint a nemek közötti bérszakadék – többek között a bértranszparencia növelésével való – csökkentése érdekében. A tervnek a gazdaság dekarbonizációjára vonatkozó intézkedései elsősorban beruházásokhoz kötődnek. A reformokat illetően az olajpala kitermelésének és felhasználásának fokozatos megszüntetésére irányuló konkrét intézkedések várhatóan csak 2025 végén kerülnek meghatározásra az energiaszektorra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervben.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(17)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, Észtország gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(18)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációkból kiderül, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz többi intézkedésével kombinálva alkalmas arra, hogy Észtország GDP-jét 2026-ig 0,9–1,3 % közötti mértékben növelje. A szimulációk nem tartalmazzák a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.

(19)A megújuló energiával, a fenntartható mobilitással és a közszolgáltatások további digitalizálásával kapcsolatos reformok és beruházások közép- és hosszú távon várhatóan ösztönözni fogják a fenntartható növekedést és a foglalkoztatást. A zöld technológiák fejlesztésével, az energiahatékonyság javításával és az ipar dekarbonizációjával kapcsolatos intézkedések, többek között a zöld hidrogén és más kialakulóban lévő új technológiák elterjedése várhatóan hozzájárulnak a dekarbonizációhoz és ezáltal a gazdaság rezilienciájának növeléséhez.

(20)A zöld és digitális átállást segítő beruházások várhatóan növelni fogják a vállalati innovációt és kutatás-fejlesztést, ezáltal pedig lehetőségeket teremtenek a jobb termelékenység, a gazdasági versenyképesség és a munkahelyteremtés területén, egyidejűleg pedig hozzájárulnak a strukturális gazdasági változások megvalósításához és megalapozzák a reziliencia fokozását, az aktualizált európai iparstratégiával összhangban. A gazdasági szerkezet tervezett modernizációját várhatóan támogatni fogják a munkaerő készségszintjének javítását célzó, zöld és digitális készségfejlesztést ösztönző és a régóta fennálló észt strukturális munkaerőhiány megoldását célzó intézkedések. A terv a nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítésére irányuló támogatást is magában foglal, amely várhatóan hozzá fog járulni a vidéki és városi térségek közötti digitális szakadék áthidalásához. A fenntartható közlekedési módokat ösztönző beruházások és a jobb digitális összekapcsoltság célja a társadalmi és területi kohézió elősegítése.

(21)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szerepelnek a foglalkoztatási, szociális és egészségügyi kihívások kezelését célzó intézkedések, amelyek várhatóan hozzájárulnak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához. Az alapellátás megerősítésére, az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére, az egészségügyi infrastruktúra és az e-egészségügyi rendszer javítására irányuló intézkedések célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, ezáltal pedig a régóta fennálló, kielégítetlen egészségügyi szükséglet kezelése. Az ifjúsági foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések célja, hogy támogassák a fiatalok munkatapasztalat-szerzését és készségfejlesztését, valamint erősítsék az ország növekedési potenciálját. Az intézkedések eredményeképpen várhatóan javulni fog Észtország szociális és egészségügyi rendszerének rezilienciája.

A jelentős károkozás elkerülése

(22)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében („A” minősítés) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(23)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv minden intézkedést szisztematikusan értékel abból a szempontból, hogy teljesíti-e a jelentős károkozás elkerülésének elvét az Európai Bizottság jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően. A rendelkezésre bocsátott információk – például az arra vonatkozó részletes magyarázat, hogy miként kell figyelembe venni az építési projektek esetében a körforgásos gazdasággal kapcsolatos megfontolásokat – alátámasztják az értékelést, miszerint az intézkedések megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.

(24)Az olyan intézkedések esetében, amelyeknél pályázati felhívást vagy részvételi szándék kifejezésére való felhívást kell közzétenni a jövőbeli meghatározott projektek kiválasztásához vagy a pénzügyi eszközöket – például a Zöld Alapból – biztosító intézkedéseknél a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelést annak biztosításával kell elérni, például az intézkedésekhez társuló megfelelő mérföldkövek révén, hogy a pályázati felhívás vagy részvételi szándék kifejezésére való felhívás feltételrendszere megakadályozza olyan tevékenységek kiválasztását, amelyek jelentős kárt okozhatnak a környezetvédelmi célkitűzések tekintetében.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(25)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 41,5 %-át teszik ki. Az említett rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(26)Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv zöld átálláshoz való hozzájárulása három pillérre épül: a vállalkozások zöld átállása, a fenntartható energia és energiahatékonyság, valamint a fenntartható közlekedés. A gazdaság dekarbonizációja alapvető kihívás Észtország számára, ezért a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyértelmű útvonalat határoz meg az ország számára, az energiaszektorra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervben meghatározandó, az olajpala kitermelésének és felhasználásának fokozatos megszüntetésére irányuló célok és intézkedések alkalmazásával. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv az adminisztratív akadályok megszüntetésével, az energiahálózat megerősítésével és a hálózathoz való csatlakozás megkönnyítésével, valamint energiatárolási megoldásokra irányuló kísérleti projektek formájában ösztönzi a megújuló energiaforrások elterjedését. A terv emellett várhatóan hozzájárul a zöld hidrogénhez kapcsolódó technológiáknak a termeléstől a fogyasztásig a teljes értékláncra kiterjedő bevezetéséhez. A terv értelmében a fenntarthatóbb közlekedés megvalósítása a különböző fenntartható közlekedési módok közötti új összeköttetések létrehozásával történik, különös tekintettel a vasútra és az aktív közlekedési módokra, például a kerékpározásra. A vállalkozói szektor zöld átállását fogja támogatni a zöld technológiák fejlesztése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és klímasemleges kutatási és innovációs kapacitások és az erőforrás-hatékonyság növelése, a gyártóvállalatok modernizációjának és az üzleti modell megváltoztatásának támogatása, valamint a zöld átállással összefüggő készségfejlesztés. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv erőteljes vetülete a körforgásos gazdaság. A terv nem tartalmaz a biológiai sokféleségre irányuló intézkedéseket. Mindazonáltal az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések némelyike a biológiai sokféleség megőrzését is segítheti, mivel az éghajlatváltozás jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából.

(27)A terv támogatja Észtország dekarbonizációra és energetikai átállásra vonatkozó, 2030-ra, illetve 2050-re szóló nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célkitűzéseinek megvalósítását. A tervben foglalt intézkedések várhatóan támogatni fogják Észtország azon uniós célkitűzésének elérését, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2030-ra eléri a bruttó végső energiafogyasztás 42%-át. A villamosenergia-hálózatba és a villamosenergia-tárolásba irányuló beruházások várhatóan hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Észtország teljesítse az említett célkitűzést. Ezenkívül az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv támogatja a legalább közepes mélységű és legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást eredményező épületfelújítást, ami várhatóan hozzá fog járulni ahhoz, hogy Észtország 2030-ra teljesítse energiamegtakarítási célkitűzését és végrehajtsa hosszú távú felújítási stratégiáját. A fenntartható közlekedést célzó intézkedések várhatóan hozzájárulnak majd a személygépkocsik által okozott szennyezés csökkentéséhez és ezáltal a levegőminőség javításához, valamint ösztönözni fogják a fenntartható közlekedési módok, például a vasúti közlekedés elterjedését.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(28)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 21,5 %-át teszik ki.

(29)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv digitális átálláshoz való hozzájárulása lényegében két prioritásra összpontosul: a vállalkozások digitális átalakulására és a közszolgáltatások további korszerűsítésére. Annak érdekében, hogy segítse valamennyi ágazat vállalkozásait, különösen a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy ki tudják aknázni a digitális technológiák kínálta lehetőségeket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egy olyan beruházási program létrehozását irányozza elő, amely pénzügyi támogatást hivatott nyújtani a vállalkozásoknak a digitális átállás különböző vetületeihez, a kutatás-fejlesztéstől kezdve a stratégiák kidolgozásán át a technológiák felhasználásáig. E beruházást kiegészíti két intézkedés, amely két konkrét ágazat, az építőipar és a közúti árufuvarozás digitális átalakulását célozza, amely ágazatokban ezidáig nem sikerült a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket kellőképpen hasznosítani. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezenkívül foglalkozik a digitális készségek fontos kérdésével, mégpedig a kis- és középvállalkozások vezetőinek tájékozottságát javító intézkedések, valamint az információs és kommunikációs technológiai szakemberek továbbképzésének és átképzésének támogatása révén.

(30)Észtországnak a közszolgáltatások digitalizációja terén betöltött vezető szerepére alapozva a terv több olyan intézkedést is tartalmaz, amely új lendületet kíván adni a közigazgatás digitális átalakításához. A javasolt reformok és beruházások között szerepel a kormány információs rendszerének biztonságos felhőalapú rendszerre való részbeni átállása, a polgárok és a vállalkozások számára egyszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatás-nyújtást biztosító új digitális megoldások kifejlesztése, valamint az információs rendszerek irányításának és a közhivatalok birtokában lévő adatok kezelésének átszervezése. A piaci hiányosságokkal küzdő területeken a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítését támogató beruházás várhatóan csökkenti a digitális szakadékot és biztosítja, hogy valamennyi polgár élvezhesse a digitális közszolgáltatások megvalósítása terén előirányzott eredmények előnyeit.

Tartós hatás

(31)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Észtországra.

(32)A tervezett reformok végrehajtása a várakozások szerint strukturális változásokat fog eredményezni. A zöld és digitális átállást ösztönző reformok a jobb hatékonyság, a munkahelyteremtés és a termelékenységnövekedés révén várhatóan pozitív hatással lesznek a növekedési potenciálra és a gazdasági átalakulásra. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv az energiahatékonyság ösztönzését és a megújuló energiaforrásokba való beruházást hátráltató szabályozási akadályok csökkentését célzó reformokat is tartalmaz, amelyek várhatóan elégséges mértékben javítják majd a piac működését ahhoz, hogy élénkítsék a területre irányuló magánbefektetéseket. A digitális közszolgáltatásokra összpontosító reformok várhatóan hozzájárulnak a közigazgatás hatékonyságának további javításához, ami egyaránt előnyös a vállalkozások és a polgárok számára. A digitális készségfejlesztést célzó reformok a várakozások szerint tartósan előmozdítják az észt vállalkozások számára problémát jelentő szakemberhiány csökkentését. A nemek közötti bérkülönbségek csökkentésével kapcsolatos további intézkedések hatására várhatóan javulni fog a nemek közötti egyenlőség és a gazdasági növekedés.

(33)Az egészségügyi intézkedések valószínűleg szintén pozitív strukturális változást fognak előidézni a szakpolitikák, illetve az intézmények szintjén. Az egészségügyi reformoknak köszönhetően várhatóan javulni fog az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és e szolgáltatások színvonala, valamint csökkenni fognak a regionális különbségek a szolgáltatásnyújtás tekintetében, hozzájárulva a jobb egészségügyi eredmények eléréséhez.

(34)Várhatóan a tervezett beruházások végrehajtása, főként e beruházások versenyképességre gyakorolt pozitív hatása révén, szintén strukturális változásokat fog eredményezni. A digitális megoldások építőipari és közúti árufuvarozási ágazatban való elterjedését célzó beruházásoknak várhatóan tartós hatásuk lesz. A piaci hiányosságokkal küzdő területeken a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítését célzó beruházás segíteni fogja a városi és vidéki térségek közötti digitális különbségek csökkentését. A közlekedési infrastruktúrára (vasút, villamos, vasútállomások, kerékpárutak) irányuló beruházások várhatóan tartósan kihatnak a mobilitásra azáltal, hogy megkönnyítik a különböző fenntartható közlekedési módok összekapcsolását.

(35)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartós hatása a terv és a többek között a kohéziós politikai alapokból finanszírozott egyéb programok közötti szinergiák révén is fokozható, különösen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.

Nyomon követés és végrehajtás

(36)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(37)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv a strukturális alapok irányításával összefüggésben meghatározott eljárással összhangban bemutatja a terv végrehajtásában illetékes igazgatási szervezetet. A terv áttekintést nyújt az előirányzott ellenőrzési és jelentéstételi intézkedésekről és azonosítja az egyes szereplőket, valamint azok szerep- és feladatkörét. Az Állami Közös Szolgáltatóközpont látja el az irányító és koordináló szerv szerepét. Az Állami Közös Szolgáltatóközpont a pénzügyminisztériummal közösen a koordinálásért, nyomon követésért és értékelésért felelős központi szolgálat, míg a szakminisztériumok feladata a hatáskörükbe tartozó területet érintő reformok és beruházások végrehajtása és nyomon követése.

(38)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő, a reform- és beruházási intézkedéseket kísérő mérföldkövek és célok egyértelműek és reálisak, az ezek tekintetében javasolt mutatók pedig relevánsak, elfogadhatók és megalapozottak. A terv intézkedéseinek végrehajtását a végrehajtási időszakot lefedő mérföldkövek és célok támogatják, ugyanakkor több projekt, köztük a legnagyobb beruházás megvalósítása a tervek szerint csak 2026-ban esedékes. A mérföldkövek és célok az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. Az említett mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

(39)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. Az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 által létrehozott technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtásához.

Költségszámítás

(40)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(41)Észtország a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő valamennyi beruházásra vonatkozóan egyéni költségbecsléseket nyújtott be. A költségbecsléseket egy belső kormányzati szerv, az Állami Közös Szolgáltatóközpont támogatásfejlesztési osztályának támogatáskezelési egysége validálta. A költségek bontása általában részletes és megfelelően alátámasztott. A tervben szereplő pénzügyi programok arányosak a megfelelő észt ágazatok méretével, a programok költségei pedig észszerűnek és valószerűnek tekinthetők. A többi intézkedés esetében rendelkezésre áll a hasonló jellegű korábbi beruházásokkal való összehasonlítás. A költségbecslések és a hozzájuk tartozó igazoló dokumentumok értékelése azt mutatja, hogy a költségek többsége kellően indokolt és észszerű. A javasolt finanszírozási összegek megfelelőnek tekinthetők, bár néha a korábbi tapasztalatokhoz vagy hasonló projektekhez képest magasak. Ezért az alátámasztó indokolások csak közepes mértékben tekinthetők valószerűnek. Végül, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(42)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az ebben a határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az uniós költségvetésnek az (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 5 összhangban történő védelme tekintetében.

(43)Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt kontrollrendszer és intézkedések megbízható folyamatokon és struktúrákon alapulnak, amelyeket a strukturális alapok végrehajtását szolgáló meglévő nemzeti keretben használnak. A terv egyértelműen meghatározza a belső kontrollfeladatok ellátásával megbízott szereplőket, valamint azok szerep- és felelősségi körét. A kontrollrendszer és más releváns intézkedések, így az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szabványosított adatkategóriák gyűjtése és közzététele megfelelő a források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az (EU) 2021/241 rendelet és más uniós programok alapján nyújtott kettős finanszírozás elkerülése tekintetében.

(44)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv előirányozza, hogy a meglévő integrált információs rendszert, a strukturális alap operációs rendszerét minden olyan intézménynek használnia kell, amely részt vesz a terv végrehajtásában, és hogy a terv által lefedett projekteket nyilván kell tartani ebben az információs rendszerben. A strukturális alap operációs rendszerében kell tárolni az egyes projektekkel kapcsolatos információkat (a kérelmező adatai, a projektre vonatkozó általános adatok, célok, költségvetés, finanszírozási források, köztes és végső mérföldkövek és célok, a végrehajtással kapcsolatos információk, kifizetések, jogsértési eljárások, stb.). A rendszerben kell rögzíteni a projektekkel, az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos ellenőrzés eredményeit és a rendszernek támogatnia kell az (EU) 2021/241 rendelet alkalmazásában a különböző intézkedésekkel, mérföldkövekkel és célokkal összefüggő ellenőrzési nyomvonalat és jelentéstételt.

(45)A terv végrehajtásáért és koordinálásáért felelős központi szolgálatok, nevezetesen a pénzügyminisztérium, az Állami Közös Szolgáltatóközpont és az érintett ágazati minisztériumok igazgatási kapacitása megfelelő tervezett szerep- és feladatkörük ellátásához. Mérföldkőként kell rögzíteni annak a jogszabálynak az első kifizetési kérelem előtti időpontra eső hatálybalépését, amely meghatározza az (EU) 2021/241 rendelet végrehajtásában részt vevő különböző szervek jogi megbízatását.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherenciája

(46)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. kritériumával összhangban a terv közepes mértékben („B” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(47)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv minden egyes komponensen belül koherens, a különböző komponensek, főleg a digitális átalakulással és a zöld átállással kapcsolatos komponensek között tematikus kapcsolatok és szinergiák vannak. Egyes területeken ugyanakkor nem valósul meg teljes mértékben a koherencia. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelentős beruházásokat tartalmaz a zöld és digitális átállás ösztönzésére és a gazdasági növekedés támogatására, ugyanakkor a szociális biztonsági háló erősítését, különösen a munkanélküli-biztosítási ellátás körének kiszélesítését célzó több reformmal enyhíteni lehetne az egyes csoportokat érintő esetleges kedvezőtlen hatásokat. Az egészségügyi infrastruktúrát célzó jelentős beruházásokhoz társulhattak volna az egészségügyi dolgozók létszámának nagyobb arányú növekedését eredményező intézkedések a munkaerőhiány enyhítése érdekében. Bár több tervezett intézkedés is szolgálja a tartós ápolás-gondozást, a tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés és az ellátás színvonalának javítását célzó átfogóbb reformokkal jobban biztosítani lehetett volna az ezen intézkedések közötti koherenciát és kapcsolatot. A tervnek a gazdaság dekarbonizációjára vonatkozó intézkedései elsősorban beruházásokhoz kötődnek, ugyanakkor az olajpala kitermelésének és felhasználásának fokozatos megszüntetésére irányuló konkrét intézkedések várhatóan csak 2025 végén kerülnek meghatározásra az energiaszektorra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervben, és a terv nem irányoz elő átfogóbb reformokat, például a környezetvédelmi adóztatást. Összességében a terv nagyobb hangsúlyt helyez a beruházásokra, mint a reformokra.

Egyenlőség

(48)A terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek várhatóan hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséggel és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséggel kapcsolatos fő kihívások kezeléséhez. Ilyenek például a közvetlenül vagy közvetve a nemek közötti bérkülönbségek csökkentésére és a fogyatékossággal élők szükségleteire, például a lakókörnyezet akadálymentesítésére irányuló intézkedések. A digitális készségfejlesztést elősegítő intézkedés várhatóan hozzá fog járulni ahhoz, hogy több nő dolgozzon az információs és kommunikációs technológiák területén és ezáltal a munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának kezeléséhez. Az ifjúsági foglalkoztatást támogató beruházás segíteni fogja a fiatalok foglalkoztatását és ezáltal hozzájárul társadalmi befogadásukhoz. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő reformok és beruházások várhatóan csökkenteni fogják a fennálló társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségeket. A tervben említett jogalkotási és szakpolitikai kezdeményezések várhatóan kiegészítik a tervben szereplő reformokat és beruházásokat.

Biztonsági önértékelés

(49)Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban Észtország nem nyújtott be biztonsági önértékelést, mivel úgy ítélte meg, hogy az nem helyénvaló.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(50)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szerepel a Rail Baltic-vonal kiindulási pontjának, a Rail Baltic tallinni termináljának a megépítése. A Rail Baltic határokon átnyúló projekt összekapcsolja a három balti államot és a fővárosokat Lengyelországgal és az Unió fennmaradó részével. A digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférést segítő virtuális asszisztens fejlesztésére irányuló intézkedés végrehajtása kapcsán Észtország előirányozza a Finnországgal való együttműködést.

Konzultációs folyamat

(51)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kidolgozása során Észtország konzultációkat folytatott az érdekelt felek és a nagyközönség bevonásával. Az érdekeltekkel két alkalommal, 2020 decemberében és 2021 áprilisában került sor szemináriumokra a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kidolgozása során. A szemináriumok tematikus szempontok alapján az érdekeltek különböző csoportjait célozták meg, a helyi és regionális önkormányzatokat, a szociális partnereket, a civil társadalmi szervezeteket, az ifjúsági szervezeteket és más érdekelt feleket. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes tervezetéről 2021 májusában nyilvános konzultációra került sor.

(52)A tervek szerint Észtország a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések végrehajtásához figyelembe veszi a konzultációs folyamat során az érdekeltek körében összegyűjtött információkat. A releváns szereplők elkötelezettségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett regionális és helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(53)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott az észt helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(54)Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 982 490 000 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb az Észtország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(55)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Észtországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Észtország részére rendelkezésre kell bocsátani az említett rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett maximális pénzügyi hozzájárulást meg nem haladó összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az említett rendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban kiszámított aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(56)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 6 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből kell finanszírozni. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Észtország kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(57)Észtország a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt megállapodás (a továbbiakban: finanszírozási megállapodás) hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Észtország rendelkezésére bocsátani.

(58)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az eszköztől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 969 299 213 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Észtország rendelkezésére 7 . 759 545 893 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Észtországra vonatkozóan a 969 299 213 EUR összeggel egyenlő vagy annál nagyobb maximális pénzügyi hozzájárulást állapít meg, további 209 753 320 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Észtországra vonatkozóan 969 299 213 EUR összegnél alacsonyabb összegű aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást állapít meg, az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás és a 759 545 893 EUR összeg különbözetét kell rendelkezésre bocsátani, amely az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást az e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Észtország rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának megfelelő összeget, azaz 126 008 898 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást a finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Észtország kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak az Észt Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).

(6) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(7) Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Észtországra jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amely az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban kerül kiszámításra.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.10.5.

COM(2021) 625 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 285 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A. 1. KOMPONENS: A vállalkozások digitális átalakulása

Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja az észt vállalatok digitális átalakulásának és versenyképességének előmozdítása, különösen az exportpiacokon. Pénzügyi támogatást nyújt valamennyi ágazat vállalatainak, különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra a digitális átalakulás különböző szakaszaiban, valamint konkrét hozzájárulásokat nyújt a digitális megoldásoknak az építőipari és közúti árufuvarozási ágazatban történő bevezetéséhez és bevezetéséhez. Ezen túlmenően a komponensnek foglalkoznia kell a digitális készségek kulcsfontosságú kérdésével a kkv-vezetők tudatosságának növelése, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szakértői továbbképzésének és átképzésének támogatása révén.

Az exportlehetőségek azonosításának és az észt vállalatok külföldi támogatásának támogatását célzó intézkedéseket az Enterprise Estonia tevékenységeivel szinergiában kell végrehajtani.

A komponens támogatja a digitális átállásba való beruházásról szóló országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. ajánlás) és a készséghiányra (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás) vonatkozó országspecifikus ajánlások kezelését.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1.1.Beruházás: Digitális átalakulás a vállalkozásokban

Az intézkedés célja a vállalkozások digitális átalakulásának előmozdítása, különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra.

Az intézkedés az Észtországban található kkv-knak és mikrovállalkozásoknak nyújt pénzügyi támogatást valamennyi ágazatból a digitális átalakulásukhoz kapcsolódó tevékenységekhez és beruházásokhoz. Ez a pénzügyi támogatás, amelyet a vállalatok saját forrásaival egészítenek ki, a következő szempontok közül egyre vagy többre terjed ki:

-digitális technológiák bevezetése,

-ipari adatfelhők fejlesztése,

-ipari kutatási, fejlesztési, tesztelési és kísérleti tevékenységek,

-megvalósíthatósági tanulmányok, tanácsadási és támogatási szolgáltatások,

-a személyzet képzése.

A finanszírozást nyílt pályázati felhívások útján kell elosztani.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a a feldolgozóipari felhasználást is 1 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 2 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 3 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 4 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

1.2.Beruházás: Az e-építés fejlesztése

Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az építőipar digitális átalakulásának felgyorsításához annak termelékenységének növelése, környezeti lábnyomának csökkentése és az épületek minőségének javítása érdekében. Ez a beruházás várhatóan elősegíti az érdekelt felek közötti szélesebb körű és hatékonyabb adatmegosztást is.

Az intézkedés három különböző részből áll:

(I)szoftverinterfészek kialakítása a nemzeti e-építési platform (amelyet a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium Építési és Lakásügyi Osztálya dolgoz ki) és az ágazatban használt meglévő állami és magán információs rendszerek között, többek között annak érdekében, hogy automatizálják az épületek különböző szabályozási követelményeknek való megfelelésének ellenőrzését, valamint a tanúsítványok és engedélyek kiadását; Ez magában foglalja az e-építési platform felhasználóinak képzését (ideértve a képzési anyagok kidolgozását is);

(II)az építőipar digitalizálásával és az épületek karbantartásával kapcsolatos nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok bevezetésének támogatása, többek között az építési adatok osztályozási rendszerének bevezetése, az építőanyagokra és építési termékekre vonatkozó adatbázis létrehozása, a BIM (építési információk modellezése) bevezetése révén az ingatlan-karbantartás területén;

(III) Olyan (nyílt pályázati felhívások útján kiválasztott) projektek támogatása, amelyek célja digitális építési eszközök bevezetése és a nemzeti e-építési platformhoz kapcsolódó innovatív magán- és közszolgáltatások kifejlesztése (szintén prototípusgyártás).

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

1.3.Beruházás: Digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése

Az intézkedés célja a közúti árufuvarozásra vonatkozó információcsere digitalizálásának támogatása digitális fuvarlevelek bevezetése révén, az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2020/1056 rendelettel összhangban, hozzájárulva ezáltal a belső piac zavartalan működéséhez.

Az intézkedés a következők támogatásából áll:

(I)szolgáltatók a digitális fuvarlevelek (eCMR – elektronikus fuvarlevél) bevezetését lehetővé tevő eFTI-platformok létrehozása terén,

(II)szállítási és logisztikai vállalkozások rendszereik és folyamataik eFTI-platformokkal való összekapcsolása során, lehetővé téve számukra a digitális fuvarlevelek (eCMR) használatát.

A megfelelő projekteket két külön pályázati felhívás útján kell kiválasztani.

Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

1.4.Reform: Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához

A reform célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozások irányítási szintű kapacitásának megerősítéséhez a digitális átállás irányítása és előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy elegendő, naprakész készségekkel és tudással rendelkező IKT-szakember álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy az észt vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a digitális átállás kínálta lehetőségeket. Célja továbbá, hogy új karrierlehetőségeket kínáljon mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek számára az IKT-n belüli továbbképzés és átképzés, valamint a formális tanuláson kívül elsajátított készségek jobb elismerése révén. Az intézkedés célja továbbá, hogy hozzájáruljon a nők IKT-képzésben és IKT-szakmákban való részvételének növeléséhez.

Az intézkedés a következő négy ágból áll:

(I)a vállalatok (különösen a kkv-k) vezetőinek képzése IKT-készségeik és -ismereteik növelése, valamint az IKT használatából származó potenciális előnyök tudatosítása érdekében,

(II)az IKT-szakértők képzésének tartalmi és szervezési felülvizsgálata, figyelembe véve a legújabb technológiai fejleményeket, a kiberbiztonság növekvő jelentőségét és a vállalatok igényeit,

(III) Az IKT-szakemberek képesítési keretrendszerének átalakítására irányuló kísérleti projekt,

(IV) IKT-szakemberek továbbképzése és átképzése, többek között a kiberbiztonság területén.

Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

1.5.Reform: A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon

Az intézkedés célja az észt vállalatok exportkapacitásának és versenyképességének növelése, ideértve különösen az IKT-ágazat vállalkozásait. Az intézkedés várhatóan különösen a kkv-k számára lesz releváns. Ki kell használnia továbbá a digitális eszközök kínálta lehetőségeket is.

Az intézkedés három alintézkedésből áll:

(I)meghatározott országokra vagy régiókra irányuló exportstratégiák kidolgozása;

(II)üzleti központok létrehozása a kulcsfontosságú exportpiacokon;

(III) Az észt termékek és szolgáltatások promóciója (különösen az IKT-ágazatból) fizikai, virtuális vagy hibrid küldetések és rendezvények révén.

Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

1.5.1.Részreform: Országos és regionális stratégiák

Ez a részreform egy sor átfogó exportstratégia kidolgozását foglalja magában, amelyek a kulcsfontosságú célországokra és régiókra irányulnak, azaz azokra, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek az észt vállalatok számára. Külön fejezeteket kell tartalmazniuk az IKT-ágazat exportlehetőségeiről, és tágabb értelemben a különböző alkalmazási területeken (pl. kormányzás, oktatás vagy közlekedés) kidolgozott digitális megoldásokról.

E stratégiák célja, hogy tanácsot adjanak az érintett piacokra belépő vagy ott már működő vállalkozásoknak.

A stratégiák által érintett országokat és régiókat az ezen alintézkedés végrehajtásának részeként elvégzendő elemzés révén kell meghatározni.

Ezen intézkedés végrehajtása során – más partnerek mellett – az Enterprise Estonia tevékenységeivel szinergiában kell eljárni.

1.5.2.Részreform: Innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon

Ez a részreform abból áll, hogy hét országban (az Unión belül és/vagy kívül) fontos exportpiacoknak tekintett üzleti központokat hoznak létre. Ezeknek az üzleti központoknak megfelelő eszközöket kell tartalmazniuk az észt vállalkozások által az adott piacra irányuló valamennyi ágazatban szervezett fizikai, virtuális és hibrid ülésekhez, fogadásokhoz és prezentációkhoz. Ezeket a berendezéseket rendezvényeken kívül is fel lehet használni egy klaszter vagy egy adott észtországi vállalkozás potenciális ügyfeleinek történő bevezetéshez. Az üzleti központok hozzájárulnak az észt vállalatok előmozdításához, támogatják őket az exporttevékenységeikben, és segítenek külföldi befektetők vonzásában. Az üzleti központok tevékenységeit más partnerek mellett az Enterprise Estonia tevékenységeivel szinergiában kell végezni.

Az üzleti központok elhelyezkedését az ezen alintézkedés végrehajtásának részeként elvégzendő elemzést követően kell meghatározni.

1.5.3.Részreform: Globális e-exporttal foglalkozó hatásvizsgálati csoportok és virtuális szakaszok

Ez az alreform magában foglalja a hatóságok és más érdekelt felek képviselőiből álló csoportok létrehozását, ideértve különösen a magánvállalkozásokat is, valamint az észt termékek és szolgáltatások (különösen az ikt-ágazat) e csoportok általi népszerűsítésének támogatását küldetések és fizikai, virtuális vagy hibrid rendezvényeken való részvétel révén.

E részreform végrehajtása magában foglalja az észt termékek és szolgáltatások jelentős eseményeken, digitális eszközök felhasználásával történő népszerűsítésének megerősítését is. Az úgynevezett „virtuális szakaszok” több részvételi lehetőséget teremtenek az észt érdekelt felek számára, és bemutatják az észt digitális megoldásokat. Ezek a „virtuális szakaszok” fizikai és digitális elemeket ötvöző műszaki megoldásokból állnak, amelyek lehetővé teszik, hogy Észtországban egy exporttal kapcsolatos esemény eljusson a világközönséghez, vagy az észt exportőrök részt vehessenek a külföldön szervezett globális eseményeken.

Ezen intézkedés végrehajtása során – más partnerek mellett – az Enterprise Estonia tevékenységeivel szinergiában kell eljárni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
1	1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban	Mérföldkő	Pályázati felhívás odaítélési szempontokkal és odaítélési feltételekkel	A pályázati felhívásról szóló hirdetmény közzététele				2. negyedév	2022	A Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium pályázati felhívást tesz közzé a vállalkozások digitális átalakulásának támogatására, az odaítélési kritériumokkal együtt. Az értékelési kritériumokat és a támogatás nyújtásának feltételeit az észt vállalatok szükségleteinek és az intézkedés várható hatásának elemzése alapján kell meghatározni. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
2	1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban	Cél	Támogatások odaítélése		Támogatásban részesülő vállalkozások száma	0	110	4. negyedév	2023	Azon vállalkozások száma, amelyeknek a Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium támogatást ítél oda digitális átalakulásuk támogatására a pályázati felhívással összhangban.
3	1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban	Cél	Támogatások odaítélése		Támogatásban részesülő vállalkozások száma	110	230	4. negyedév	2025	Azon vállalkozások száma, amelyeknek a Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium támogatást ítél oda digitális átalakulásuk támogatására a pályázati felhívással összhangban.
4	1.2. Az e-építés fejlesztése	Mérföldkő	A digitális technológiák építőiparban való alkalmazására vonatkozó nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok elfogadása	Nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok elfogadása				4. negyedév	2024	A Gazdasági és Hírközlési Minisztériumnak kell irányítania és koordinálnia a digitális technológiák építőiparban és épületkezelésben való használatára vonatkozó nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok elfogadására irányuló munkát, az építési adatok osztályozási rendszerének bevezetésével, az építőanyagok és építési termékek nyilvánosan hozzáférhető adatbázisának létrehozásával, valamint az ingatlan-karbantartás területén az épületinformációs modellezés bevezetésével.
5	1.2. Az e-építés fejlesztése	Mérföldkő	Közszolgáltatások rendelkezésre állása az e-építő platformon	Az e-építő platform és a kapcsolódó közszolgáltatások közötti interfészek üzembe helyezése				4. negyedév	2025	Az e-építési fejlesztési tervben előírt közszolgáltatásokat ki kell fejleszteni, működtetni kell és az e-építő platformon közzé kell tenni. A felhasználók számára képzési anyagokat is rendelkezésre kell bocsátani. Ide tartoznak az épített környezethez kapcsolódó szolgáltatások, például az építési és tervezési engedélyek, az épületnyilvántartás (napló), valamint a felújítási útlevél.
6	1.2. Az e-építés fejlesztése	Cél	Fejlesztési és prototípus-készítési projektek lezárása		Befejezett projektek száma	0	120	4. negyedév	2025	Az e-építő platformon alapuló digitális építési eszközök és innovatív digitális megoldások prototípusainak fejlesztésére és/vagy megvalósítására irányuló befejezett projektek száma.
7	1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése	Cél	eFTI (elektronikus áruszállítási információs) platformok fejlesztése		Elindított projektek száma	0	5	2. negyedév	2023	Azon projektek száma, amelyek eFTI-platformot fejlesztenek, és amelyek támogatási határozatot kaptak.
8	1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése	Cél	az ECMR (elektronikus fuvarlevél) interfész fejlesztése		Elindított projektek száma	0	270	4. negyedév	2024	Azoknak a projekteknek a száma, amelyek lehetővé teszik a közlekedési és logisztikai szereplők eFTI-platformokhoz való kapcsolódását és az eCMR használatát, amelyek kedvező támogatási határozatot kaptak.
9	1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése	Cél	Befejezett projektek száma összesen		Befejezett projektek száma	0	275	4. negyedév	2025	A digitális fuvarlevelek bevezetéséhez hozzájáruló befejezett eFTI- és eCMR-projektek száma.
10	1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése	Mérföldkő	A digitális fuvarlevelek kidolgozásának és bevezetésének utólagos értékelése	A Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium utólagos értékelő jelentésének elfogadása				2. negyedév	2026	Egy külső szerv elemzi a támogatási intézkedésnek a közúti árufuvarozási ágazatra gyakorolt hatását, és értékelő jelentést készít, amelyet a Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium fogad el.
11	Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Mérföldkő	A digitális készségek fejlesztéséhez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó másodlagos jogszabályok hatálybalépése	A másodlagos jog hatálybalépése				2. negyedév	2022	A támogatás alkalmazásához és elosztásához szükséges másodlagos jogszabályok hatályba lépnek. A támogatás feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg, amelyet össze kell hangolni a Pénzügyminisztériummal és az Állami Közös Szolgáltatási Központtal. A miniszteri rendelet a következő elemeket tartalmazza: - az intézkedés célja, - a támogatott tevékenységek leírása, - kedvezményezett csoportok és célcsoportok - a végrehajtás feltételei, - elszámolható költségek és alkalmazott egyszerűsítések, - a kifizetések feltételei, - a jelentéstételre és a nyomon követésre vonatkozó feltételek.
12	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Cél	Képzési tevékenységekbe való beiratkozás		A résztvevők száma	0	500	4. negyedév	2023	Azon személyek száma, akik részt vettek az ezen intézkedés keretében támogatott képzési tevékenységekben, amelyek közé tartozik a kkv-k vezetőinek tájékoztatása, valamint az IKT-szakemberek továbbképzése és átképzése. A képzési tevékenységekben részt vevők legalább 35 %-a nő.
13	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Cél	A képzési tevékenységek befejezése		A résztvevők száma	0	2000	2. negyedév	2026	Azon személyek száma, akik az ezen intézkedés keretében támogatott képzési tevékenységek, többek között a kkv-k vezetőinek tájékoztatása, valamint az IKT-szakemberek továbbképzése és átképzése révén befejezték képzésüket. A képzési tevékenységeket elvégző résztvevők legalább 35 %-a nő.
14	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Cél	Új továbbképzési és átképzési modulok száma		Az észt oktatási információs rendszerben (EHIS) nyilvántartott tantervek száma.	0	5	4. negyedév	2023	A digitális készségekkel kapcsolatos képzést biztosító, részletes képzési tartalommal, struktúrával és képzési anyagokkal ellátott továbbképzési és átképzési modulok száma. Az e modulokhoz kidolgozott új tanterveket Észtország oktatási tájékoztatásos rendszerébe (EHIS) kell bejegyezni.
15	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Cél	Az IKT-szakemberek képesítési szabványainak felülvizsgálata.		Az elemzett és szükség esetén kiigazított képesítési szabványok száma	0	5	4. negyedév	2024	Az IKT-szakemberek számára kidolgozott képesítési szabványok száma a képesítési szabványok nemzeti nyilvántartásából, amelyeket szükség szerint elemeztek és kiigazítottak.
16	1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.1. Ország- és regionális stratégiák	Mérföldkő	A stratégiák kidolgozásának előkészítése	Előkészítő feladatok elvégzése				2. negyedév	2022	Az exportstratégiák kidolgozásához szükséges előkészítő feladatokat el kell végezni. E feladatok magukban foglalják a következőket: - annak elemzése, hogy mely külső piacok fontosak a stratégiák kidolgozásához, - a vállalkozások érdekeinek elemzése, - az exportáló vállalkozások azon igényeinek feltérképezése, hogy növeljék versenyképességüket az exportpiacokon, A szükségletek rangsorolása.
17	1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.1. Ország- és regionális stratégiák	Mérföldkő	Tanulmányok beszerzése	A szerződések aláírása				2. negyedév	2024	A külföldi piacokra vonatkozó részletes piaci információk megszerzését célzó stratégiák és termékcsomagok kidolgozására irányuló pályázatokat a Külügyminisztérium bonyolítja le. A vonatkozó szerződéseket alá kell írni.
18	1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.1. Ország- és regionális stratégiák	Cél	Országos és regionális exportstratégiák száma		Közzétett stratégiák száma	0	13	2. negyedév	2026	A kidolgozandó nemzeti és/vagy regionális exportstratégiák száma. Ezeknek a stratégiáknak átfogó elemzéseket kell tartalmazniuk, és proaktív, intelligens tanácsadást kell nyújtaniuk a külföldi piacokra belépő és ott működő vállalkozások számára.
19	1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.2. Innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon	Mérföldkő	Az üzleti központok tartalmának és helyszínének meghatározására irányuló előkészítő elemzés	Előkészítő elemzés készítése				2. negyedév	2022	A Külügyminisztérium elkészíti az üzleti központok tartalmának és helyszínének meghatározását lehetővé tevő előkészítő elemzést. Az elemzésnek fel kell tárnia, hol kell üzleti központokat létrehozni az észt gyártású termékek és szolgáltatások iránti kereslet növelése érdekében az exportpiacokon.
20	1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.2. Innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon	Cél	Megnyitott üzleti központok száma		Üzleti központok száma	0	7	2. negyedév	2026	A Külügyminisztérium által megnyitott üzleti központok száma, amelyek célja, hogy támogassák a vállalatokat a fontos exportpiacokra való belépésben és az azokon való működésben, valamint hogy segítsék őket az észt gyártású termékek és szolgáltatások olyan módon történő népszerűsítésében, amely figyelembe veszi a helyi üzleti környezet és kultúra sajátosságait.
21	1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.3. Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok	Mérföldkő	Hatáscsoport felállítása és a globális digitális küldetések helyszíneinek kiválasztása	Határozatok a globális digitális küldetések hatáscsoportjainak összetételéről és célállomásairól				2. negyedév	2022	Elemzés alapján a Külügyminisztérium kiválasztja a digitális küldetések globális célállomásait és hatáscsoportjait, hogy növelje az észt digitális szolgáltatások exportjának hozzáadott értékét, növelje az észt vállalatok – köztük különösen az ikt-vállalatok – exportkapacitását, és további külföldi beruházásokat vonzzon az innovációba.
22	1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.3. Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok	Cél	A globális hatáscsoport által végrehajtott kiküldetések száma és azon fontosabb események száma, amelyeken Észtország „virtuális szakaszokban” képviseltette magát		A végrehajtott kiküldetések és események száma összesen	0	29	2. negyedév	2026	A külügyminisztérium által létrehozott globális hatáscsapatoknak legalább 14 küldetést kell végrehajtaniuk az észt digitális szolgáltatási export hozzáadott értékének növelése, az észt vállalatok – köztük különösen az IKT-vállalatok – exportkapacitásának növelése, valamint további külföldi innovációs beruházások vonzása céljából. Észtország legalább 15 rendezvényen „virtuális szakaszokon” keresztül képviselteti magát.

B. 2. KOMPONENS: A vállalkozások zöld átállásának felgyorsítása

B.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja, hogy felgyorsítsa az észt üzleti ágazat zöld átállását, és megragadja az általa kínált üzleti lehetőségeket. A komponens két reformból és hat beruházásból áll, és célja a zöld technológiák fejlesztésének támogatása, a zöld K+F és innovációs képességek és az erőforrás-hatékonyság növelése, új üzleti modellek bevezetése, valamint a zöld átálláshoz kapcsolódó területeken a készségek és a szakértelem javítása. Az e komponenshez tartozó intézkedések célja a zöld átállás átfogó megközelítése, amely kezeli a kulcsfontosságú piaci hiányosságokat, és elősegíti a technológiai és magatartásbeli áttörést az üzleti ágazat versenyképességének növelése érdekében. Az intézkedések a tőkepiac és az üzleti környezet további fejlesztését is támogatják.

A komponens támogatja a kis- és középvállalkozások innovációs kapacitásának támogatására, a beruházásoknak a zöld átállásra való összpontosítására, a finanszírozáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítására (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a szakemberhiányra (2019.évi 2. országspecifikus ajánlás) vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtását.

2.1.Reform: A vállalkozások zöld átállása

A reform célja a zöld átállás javítása az üzleti ágazatban, amely várhatóan gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel fog járni azáltal, hogy hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi a meglévő vállalkozásokat (erőforrás-hatékonyság, új zöld átállási tanúsítványok és termékek forgalomba hozatali engedélye), valamint támogatja új zöld technológiai vállalatok megjelenését (zöld technológiák kifejlesztése és bevezetése, új lehetőségek a bioerőforrások hasznosítására).

A reform a zöld átállással foglalkozó, széles alapokon nyugvó munkacsoport felállításából áll, amelynek célja a zöld technológiákban érdekelt felek közötti együttműködés előmozdítása, valamint az alábbi öt kiegészítő beruházás végrehajtásához szükséges jogszabályok elfogadása: 1. Zöld készségek a vállalatok zöld átállásának támogatása érdekében; 2. Környezetbarát technológiafejlesztési programok; 3 az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál; 4. Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése; és 5. Zöld Alap.

A reform összefügg az 1. elemmel, mivel a digitalizáció és az automatizálás hozzájárul a zöld technológiák fejlesztéséhez és a zöld átálláshoz az üzleti ágazatban.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

2.2.Beruházás: Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatására

A beruházás célja, hogy magas színvonalú szakértelem álljon rendelkezésre a vállalkozások zöld átállásának végrehajtásához. A beruházás a felnőtteknek szóló naprakész továbbképzési és átképzési programok bevezetéséből, a felsőoktatási és szakképzési tanulmányi programok korszerűsítéséből, valamint a mikrotanúsítványokat kínáló, rugalmasabb képzési programok kidolgozásából és teszteléséből áll, figyelembe véve a zöld gazdaság jövőbeli igényeit.

A zöld készségeket olyan készségekként határozzák meg, amelyek olyan munkahelyekhez szükségesek, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, javítják az energia- és erőforrás-hatékonyságot, és magukban foglalják a körforgásos gazdaság elveinek szélesebb körű bevezetését. Az érdekelt felekkel együttműködve naprakésszé kell tenni a szakmai normákat és a készségprofilokat, és adott esetben új profilokat kell kidolgozni, meghatározva a várható tanulási eredményeket és kiválasztva azokat a konkrét területeket, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a zöld átállásra. Átképzési lehetőségeket kell biztosítani a zöld átállás által már érintett ágazatokban (energia, közlekedés, hulladékgazdálkodás; Új iparágak és ágazatok, amelyek munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek a zöld átállásból adódóan vagy ahhoz kapcsolódóan), valamint a karrierjük megváltoztatására törekvő új iparágak és ágazatok.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2.3.Beruházás: Környezetbarát technológiafejlesztési programok

A beruházás célja, hogy az innovatív zöld technológiák fejlesztésének és elterjedésének előmozdítása révén hozzájáruljon a vállalatok zöld átállásához. A beruházás várhatóan növelni fogja a kutatásintenzív zöld technológiai vállalatok számát a piacon, és támogatja az induló vállalkozások ökoszisztémáját. A beruházás az induló vállalkozásoknak és a fejlesztési klasztereknek nyújtott támogatásból áll, amely az integrált környezetbarát technológiai megoldásokra összpontosít különböző fejlesztési szolgáltatásokon keresztül (beleértve az akcelerátorokat, az inkubációt, a vállalkozásfejlesztést, a prototípus-fejlesztést, a kísérleti projekteket), valamint a piacon már aktív különböző típusú szervezetek és szereplők (egyetemek, vállalkozások, egyéb érdekelt felek) közötti együttműködés javítását.

A beruházásnak az energia- és erőforrás-hatékonyságra, a körforgásos gazdaság előmozdítására, az új üzleti modellekre, a digitalizációra és az automatizálásra kell összpontosítania. A beruházás keretében támogatott projekteknek hozzá kell járulniuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az erőforrások termelékenységének növeléséhez Észtországban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2.4.Beruházás: Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál

A beruházás célja a gyártással kapcsolatos üzleti modellek megváltoztatásának támogatása annak biztosítása érdekében, hogy az észt termékek megfeleljenek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseknek, többek között a körforgásos gazdaság elveinek, valamint a gyártó vállalatok versenyképességének növelése. Az intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek korszerűsítik a gyártó vállalatok éghajlati és környezetvédelmi célkitűzésekhez kapcsolódó üzleti modelljeit. A projekteket pályázati felhívás alapján kell kiválasztani.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a a feldolgozóipari felhasználást is 5 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 6 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 7 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 8 kapcsolatos tevékenységek; És iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2.5.Beruházás: Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése

A beruházás célja a vállalatok erőforrás-hatékonyságának javítása, beleértve az energiahatékonyságot is, különös tekintettel a kihasználatlan bioerőforrások, például a maradékanyagok és melléktermékek hasznosítására. A beruházás célja, hogy támogassa a termelési technológiákkal kapcsolatos innovációt és a vállalkozások termékfejlesztését, és hozzájáruljon a körforgásos gazdaságra vonatkozó megoldásokhoz.

Az intézkedés kétféle beruházást támogat:

-erőforrás-hatékony zöld technológiák előmozdítása az ipari üzemekben;

-a biológiai erőforrások hasznosítása.

A projekteket pályázati felhívás alapján kell kiválasztani. A támogatásban részesítendő projektek kiválasztásának fő kritériumai — relevanciájuk szerint – az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének hatékonysága, az erőforrás-hatékonyság, a költséghatékonyság, a maradékanyagok és a hulladékkeletkezés csökkentése, a bioerőforrások hozzáadott értéke és a kidolgozandó megoldások innovatív jellege.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a a feldolgozóipari felhasználást is 9 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 10 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 11 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 12 kapcsolatos tevékenységek; És iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2.6.Beruházás: Zöld Alap

A beruházás célja, hogy tőkét biztosítson az új zöld technológiák fejlesztéséhez olyan stratégiai területeken, mint az energia, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a közlekedés és logisztika, az anyagok és a vegyipar. A Zöld Alap finanszírozást nyújt azoknak a vállalatoknak és ágazatoknak, amelyek termékeit, szolgáltatásait vagy folyamatait kutatásintenzív zöld technológiák jellemzik, és amelyek tevékenysége hozzájárul a környezeti problémák megoldásához, az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő vagy megragadó új termékek, szolgáltatások vagy technológiák kifejlesztéséhez, illetve a környezetbarát tervezés követelményei által vezérelt tevékenységekhez. A beruházásokat fenntartható projektekbe kell végrehajtani, figyelembe véve az uniós taxonómiáról szóló rendeletet.

Az intézkedést pénzügyi eszközként kell végrehajtani egy szélesebb értelemben vett környezetbarát technológiai beruházási program részeként, amely közvetlen tőkebefektetés formájában és kockázatitőke-alapokon keresztül tőkebefektetéseket biztosít a vállalkozásoknak, és amelyet az OpenCap állami alapkezelő kezel.

Az intézkedésnek meg kell felelnie a „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). Az Észtország és a SmartCap között aláírt jogi megállapodás és a zöld alap ezt követő beruházási politikája:

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatával kapcsolatos bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása; valamint

II.azon vállalatok számára, amelyek az előző pénzügyi évben bevételük több mint 50 %-át a következő tevékenységekből és/vagy eszközökből szerezték, hogy zöld átállási terveket fogadjanak el és tegyenek közzé: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek és eszközök, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 13 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 14 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 15 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 16 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; valamint

III.előírják a kedvezményezett vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való jogi megfelelésének a SmartCap általi ellenőrzését minden ügylet esetében, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2.7.Beruházás: Lehetőségek teremtése a megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák alkalmazására

A beruházás célja a hidrogénintegrált értékláncok kiépítésének és tesztelésének támogatása az energiatermeléstől és az ellátási megoldásoktól a végső fogyasztásig a különböző alkalmazási területeken.

A támogatandó projekteket ajánlattételi felhívást követően választják ki. A pályázati felhívás valamennyi gazdasági ágazat projektjeire vonatkozik. A hidrogén előállításához használt villamos energiát megújuló energiából kell előállítani, a zöld hidrogén fogyasztására pedig Észtországban kerül sor.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 17 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 18 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 19 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 20 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

B.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mértékegység	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)		A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
						Alapérték	Cél	Negyedév	Év
23	2.1. A vállalkozások zöld átalakulása	Mérföldkő	A zöld átállással foglalkozó munkacsoport létrehozása a zöld átállás végrehajtása és nyomon követése érdekében	Munkacsoport és munkacsoportok felállítása			<<<<<<<<<<<<<<<<<	4. negyedév	2021	A Környezetvédelmi Minisztérium megreformálja a (2020-ban létrehozott) zöld technológiával foglalkozó munkacsoportot az RRP zöld átállással foglalkozó munkacsoportjává, hogy összehangolja a vállalatok zöld átállásával kapcsolatos intézkedéseket, valamint javítsa a közszféra, az érdekelt felek és az érdekcsoportok közötti együttműködést és információcserét. Az egyedi intézkedésekhez szükséges munkacsoportokat kell létrehozni.
24	2.1. A vállalkozások zöld átalakulása	Mérföldkő	A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervnek a zöld átállással foglalkozó munkacsoport általi elfogadása	A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elfogadása				4. negyedév	2022	A zöld átállással foglalkozó munkacsoport felülvizsgálja a körforgásos gazdasággal kapcsolatos meglévő tevékenységeket és a különböző cselekvési terveket a körforgásos gazdaságra vonatkozó egységes cselekvési terv formájában, amely vezeti Észtország körforgásos gazdaságra való átállását.
25	2.2. Kölcsönös készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatására	Mérföldkő	A zöld készségek fejlesztéséhez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó másodlagos jogszabályok hatálybalépése	A másodlagos jog hatálybalépése				2. negyedév	2022	A támogatás alkalmazásához és elosztásához szükséges másodlagos jogszabályok hatályba lépnek. Olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az ezen intézkedés keretében támogatott tevékenységek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló területekre összpontosuljanak.
26	2.2. Kölcsönös készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatására	Cél	Továbbképzési és átképzési modulok száma		Modulok száma	0	5	4. negyedév	2023	A kidolgozott továbbképzési és átképzési modulok száma, beleértve a részletes képzési tartalmat, struktúrát és képzési anyagokat a zöld készségekhez kapcsolódó képzés biztosítása érdekében.
27	2.2. Kölcsönös készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatására	Cél	Továbbképzési és átképzési programokban részt vevő személyek		A résztvevők száma	0	2830	2. negyedév	2026	Azon személyek száma, akik elvégezték az ezen intézkedés keretében támogatott képzések egyikét.
28	2.3. Zöld technológiák fejlesztési programja	Mérföldkő	Munkacsoport létrehozása a fejlesztési program megtervezésére és kialakítására	Projektmenedzser felvétele és munkacsoport felállítása				4. negyedév	2021	Projektmenedzsert kell felvenni, és az érdekelt felek széles körű csoportját kell létrehozni a beruházások tervezésének és végrehajtásának koordinálása céljából. A projektmenedzser szerepét úgy kell meghatározni, hogy információkat gyűjtsön a piaci szereplőktől, és megtervezze a szükséges támogató intézkedéseket és beszerzéseket. A munkacsoport a vállalkozói készség fejlesztésében részt vevő felekből áll, és vállalja, hogy évente legalább három alkalommal ülésezik, hogy áttekintse a beruházásokkal kapcsolatos tevékenységek alakulását, és ajánlásokat fogalmazzon meg a további intézkedésekre vonatkozóan. A munkacsoport rendelkezéseket dolgoz ki a fejlesztési program keretében támogatandó intézkedések kiválasztására vonatkozóan oly módon, hogy minden egyes tevékenység közvetlenül hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásához.
29	2.3. Zöld technológiák fejlesztési programja	Mérföldkő	A környezetbarát technológiák fejlesztési programjának létrehozása	Az összes tervezett és megnyitott fejlesztési klaszterre és támogatási intézkedésre vonatkozóan aláírt szerződések				2. negyedév	2024	Legalább 5 fejlesztési klaszter közbeszerzési eljárásait le kell zárni, és a szerződéseket a nyertes feleknek kell odaítélni. A támogatási intézkedéseket meg kell tervezni, és első fordulójukat legalább 10 induló vállalkozás számára meg kell nyitni. A kiválasztási eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy minden egyes támogatott intézkedés közvetlenül hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásához.
30	2.3. Zöld technológiák fejlesztési programja	Cél	A zöld technológiafejlesztési program keretében támogatott klaszterek száma		Klaszterek száma	0	5	2. negyedév	2026	A fejlesztési program által támogatott klaszterek száma.
31	2.3. Zöld technológiák fejlesztési programja	Cél	A zöld technológiafejlesztési program keretében támogatott és magánberuházásokban részesült induló vállalkozások száma		Induló vállalkozások száma	0	10	2. negyedév	2026	A fejlesztési program által támogatott induló vállalkozások száma, amelyek a fejlesztési program során vagy azt követően magánbefektetőktől kaptak forrásokat.
32	2.4. Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál	Mérföldkő	A támogatásra való jogosultság feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépése	A miniszteri rendelet hatálybalépése				2. negyedév	2022	A támogatás nyújtásának feltételeit a felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A megállapított követelmények támogathatósági kritériumokat tartalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A kiválasztási/támogathatósági kritériumok meghatározzák, hogy a támogatott tevékenységek és/vagy vállalkozások hozzájárulnak a klímasemleges gazdasághoz, a rezilienciához és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, beleértve a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseket, például a körforgásos gazdaság elveinek házon belüli végrehajtását, a vállalkozások szállítását és tárolását új alapítványoknak.
33	2.4. Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál	Cél	Támogatott projektek száma		Projektek száma	0	70	4. negyedév	2025	Olyan projektek, amelyek a klímasemleges gazdaságra való átállást, a rezilienciát és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást támogató üzleti modellek bevezetésére irányuló pályázati felhívásban meghatározott támogathatósági feltételeknek megfelelően vissza nem térítendő támogatásban részesültek, ideértve a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseket is.
34	Erőforrás-hatékony zöld technológiák alkalmazása	Mérföldkő	A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások közzététele	A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások közzététele				2. negyedév	2022	Az erőforrás-hatékony zöld technológiák és a bioerőforrások hasznosításának támogatására irányuló pályázati felhívásokat közzé kell tenni és meg kell nyitni a pályázatok előtt, beleértve azokat a jogosultsági kritériumokat is, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai útmutatónak (2021/C58/01). A kiválasztási/támogathatósági kritériumok meghatározzák, hogy a támogatott tevékenységek és/vagy vállalkozások hozzájárulnak a klímasemleges gazdasághoz, az ellenálló képességhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
35	Erőforrás-hatékony zöld technológiák alkalmazása	Cél	A pályázati felhívást követően odaítélt szerződések száma		A szerződés odaítélése	0	25	4. negyedév	2023	A szerződések odaítélése a versenypályázati felhívás keretében kiválasztott legalább 25 projekt számára, az ipari üzemek környezetbarát technológiái és a bioerőforrások hasznosítása tekintetében, a feladatmeghatározásnak megfelelően
36	Erőforrás-hatékony zöld technológiák alkalmazása	Cél	Befejezett projektek száma		Projektek száma	0	25	2. negyedév	2026	Azon befejezett projektek száma, amelyek célja az erőforrás-hatékonyság javítása a zöld technológiák és a bioerőforrások fejlesztése révén, pályázati felhívások és meghatározott támogathatósági kritériumok alapján.
37	2.6. Zöld Alap	Mérföldkő	A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és a SmartCap közötti szerződéses megállapodás aláírása	A szerződéses megállapodás aláírása				4. negyedév	2021	A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és a SmartCap szerződéses megállapodást ír alá a zöld alap kezelésére, amely a következőket tartalmazza: - A klímasemleges gazdasághoz és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javításához hozzájáruló vállalkozásokba és tevékenységekbe történő beruházásra irányuló beruházási célkitűzések, beleértve a tudatosságnövelő intézkedéseket, - A támogatott kedvezményezettek „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatásának (2021/C58/01) való megfelelésre vonatkozó támogathatósági kritériumok a fenntarthatósági vizsgálat, a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
38	2.6. Zöld Alap	Mérföldkő	A beruházáspolitikai dokumentumnak a SmartCap általi elfogadása	A SmartCap által elfogadott beruházáspolitikai dokumentum				4. negyedév	2021	Az SmartCap elfogadja a zöld alapra vonatkozó beruházási politikát, összhangban a Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium és a SmartCap között aláírt szerződéses megállapodással, beleértve a beruházási célkitűzéseket és az ezen intézkedés keretében támogatott kedvezményezettek „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatásának (2021/C58/01) való megfelelés biztosítására vonatkozó támogathatósági kritériumokat a fenntarthatósági vizsgálat, a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye, valamint azon kedvezményezettek számára, akik az előző pénzügyi évben bevételük több mint 50 %-át az átmeneti tevékenységekből vagy az eszközökből való kizárásra kötelezik.
39	2.6. Zöld Alap	Cél	A kockázatitőke-alapokba történt befektetések vagy a vállalkozásokban lévő tőkebefektetések volumene		A befektetett tőke volumene (euróban)	0	60 000 000	4. negyedév	2024	A Zöld Alap a beruházási politikával összhangban legalább 60 millió EUR-t fektet be kockázatitőke-alapokba vagy vállalkozásokba.
40	2.6. Zöld Alap	Cél	A kockázatitőke-alapokba történt befektetések vagy a vállalkozásokban lévő tőkebefektetések volumene		A befektetett tőke volumene (euróban)	60 000 000	100 000 000	2. negyedév	2026	A Zöld Alap a beruházási politikával összhangban legalább 100 millió EUR-t fektet be kockázatitőke-alapokba vagy vállalkozásokba.
41	2.7. A megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák elterjedési lehetőségeinek megteremtése	Mérföldkő	A támogatás nyújtásának feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépése	A miniszteri rendelet hatálybalépése				4. negyedév	2022	Projektkiválasztási kritériumok kidolgozása, valamint az integrált zöld hidrogéntechnológiákkal kapcsolatos projektek támogatásának feltételeiről szóló miniszteri rendelet hatálybalépése. E támogatás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek célkitűzései egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
42	2.7. A megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák elterjedési lehetőségeinek megteremtése	Mérföldkő	A zöld hidrogén teljes értékláncainak létrehozására szolgáló technológiák és berendezések	Technológiák és berendezések beszerzése, telepítése és üzembe helyezése				1. negyedév	2025	A zöld hidrogén előállításához szükséges berendezéseket a pályázati felhívásban kiválasztott projektgazdáknak kell megvásárolniuk, üzembe helyezniük és üzembe helyezniük.
43	2.7. A megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák elterjedési lehetőségeinek megteremtése	Cél	A megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiákhoz rendelt, legalább 49,49 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatások		EUR	0	49 490 000	2. negyedév	2026	A beruházási politikával összhangban a vissza nem térítendő támogatásokat legalább 49,49 millió EUR értékben kell elkülöníteni a megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiákba történő beruházásokra.

C. 3. KOMPONENS: Digitális állapot

Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja, hogy – az elmúlt években Észtországban közszolgáltatásokat nyújtó digitális technológiák sikeres bevezetésére építve – továbbfejlessze a digitális kormányzati szolgáltatásokat, különösen a felhasználóközpontúság és az ellenálló képesség tekintetében (többek között a növekvő kiberbiztonsági fenyegetések fényében). Az összetevő olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a legújabb technológiák, különösen a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek kiaknázását, de a front- és a back-end szolgáltatások jelentős átalakítását is. Mind a polgárok, mind a vállalkozások javát szolgálják. Konkrét intézkedéseket irányoztak elő annak érdekében, hogy megerősítsék az ország pénzmosás elleni küzdelemre irányuló kapacitásait. A nagyon nagy kapacitású hálózatok vidéki területeken történő kiépítésének támogatása várhatóan biztosítja az online szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférést is, és általánosabban hozzájárul az ország további digitális átalakulásához.

A komponens támogatja a digitális átállásba történő beruházásról szóló országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. ajánlás) és a pénzmosás elleni keret (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás és 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás) végrehajtását.

C.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

3.1.Reform: Az adatkormányzással és a nyílt adatokkal foglalkozó kiválósági központ létrehozása és fejlesztése

Az intézkedés célja, hogy elősegítse az észt hatóságok által gyűjtött és tárolt adatok jobb kezelését. Célja az adatok minőségének javítása, a döntéshozatal céljára történő felhasználásuk növelése, valamint nyílt hozzáférésű adatként való rendelkezésre állása annak érdekében, hogy azokat más érdekelt felek is felhasználhassák.

Az intézkedés a következőkből áll:

-kiválósági központ létrehozása az Észt Statisztikai Hivatalon (a hivatalos statisztikák előállításáért felelős észt kormányzati ügynökségen belül) az adatkormányzás más hatóságokon belüli fejlesztésének koordinálása és támogatása érdekében,

-adatkormányzási és adatmegosztási eszközök/információs rendszerek fejlesztése,

-a hatóságok által tárolt adatok minőségének javítását és a nyílt hozzáférésű adatok elérhetőségének növelését célzó projektek végrehajtása.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3.2.Reform: Az egyéneknek szóló rendezvényszervezési szolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások fejlesztése

Az intézkedés célja a közszolgáltatások hatékonyságának javítása és a polgárok adminisztratív terheinek csökkentése.

Az intézkedés egy sor közszolgáltatás (és az azok alapjául szolgáló informatikai rendszerek) átalakításából áll, hogy azok automatikus és proaktív módon, a polgárok élete vagy üzleti eseményei (például házasságkötés, gyermek születése vagy vállalkozásalapítás) alapján valósulhassanak meg. Különösen lehetővé teszi az informatikai rendszerek különböző hatóságok közötti jobb integrációját, és hozzájárul az egyszeri adatszolgáltatás elvének végrehajtásához.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3.3.Reform: Rendezvényszervezési szolgáltatások és digitális portál kialakítása a vállalkozók számára

Az intézkedés célja a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása, valamint a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése.

Az intézkedés egy digitális portál létrehozását jelenti a vállalkozóknak nyújtott közszolgáltatások számára, valamint egy sor szolgáltatás (és az azok alapjául szolgáló informatikai rendszerek) újratervezését annak érdekében, hogy azok kapcsolódjanak a kapuhoz, támogatja a szolgáltatások felhasználóbarát jellegét, az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását, és lehetőség szerint lehetővé teszi a vállalkozások által tapasztalt eseményeken alapuló proaktív információszolgáltatást.

Figyelembe veszi az információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról szóló (EU) 2018/1724 rendelet végrehajtásával összefüggésben kidolgozott megoldásokat.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3.4.Beruházás: #Bürokratt program (nemzeti virtuális platform és ökoszisztéma)

Az intézkedés célja a közszolgáltatások felhasználóbarát jellegének és hozzáférhetőségének javítása Észtországban.

Az intézkedés egy beszédalapú és szövegalapú mesterségesintelligencia-asszisztens kifejlesztéséből áll az online közszolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében. A munka a 2020-ban és 2021-ben már végrehajtott kísérleti projektekre épül.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3.5.Beruházás: Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás

Az intézkedés célja az észt hatóságok informatikai rendszereinek és szolgáltatásainak ellenálló képességének, biztonságának és megbízhatóságának növelése magánfelhőre való átállásuk és átfogó biztonsági tesztelés révén.

Az intézkedés a következő elemekből áll:

-a közintézmények alapvető informatikai szolgáltatásainak és infrastruktúráinak központi irányításáért felelős új közjogi szerv létrehozása,

-Új biztonsági tesztelési képesség létrehozása az Észt Információs Rendszer Hatóságon (RIA) belül,

-a felhőalapú infrastruktúra magánforrásainak beszerzése,

-a meglévő információs rendszerek áthelyezése a magánfelhőre,

-a hatóságok által használt új felhőalapú információs rendszerek, valamint a meglévő információs rendszerek biztonságának átfogó tesztelése,

-az adatnagyság (azaz a katasztrófa esetén a kritikus adatbázisok folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében külföldön létrehozott informatikai tárhelykapacitások) fejlesztése a 2017 és 2020 között Luxemburgban végrehajtott kísérleti projektre építve,

-a magánfelhő kiterjesztése az adat nagykövetségre, hogy a felhőre migráló rendszereket az adat nagykövetségen is lehessen elhelyezni és működtetni,

-a kritikus rendszerek átállása az adatnagyság infrastruktúrájára.

Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

3.6.Reform: Az észtországi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás stratégiai elemzésének létrehozásáról

A reform célja a pénzügyi információs egység kapacitásának megerősítése a pénzmosási rendszerek és csatornák korai szakaszban történő azonosítása érdekében.

Az intézkedés keretében a pénzügyi információs egységen belül létre kell hozni egy stratégiai elemzési központot. Ez a Stratégiai Elemzési Központ várhatóan lehetővé teszi a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás hatékonyabb megelőzését és felderítését. A Stratégiai Elemzési Központ csapata felel különösen egy új informatikai eszköz specifikációinak kidolgozásáért, a különböző forrásokból rendelkezésre álló adatok alapján. A Stratégiai Elemzési Központ a szükséges jogszabályi változtatásokat is meghatározhatja.

Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

3.7.Beruházás: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának valós idejű stratégiai elemzésére szolgáló információs rendszer

A 3.6. reform végrehajtásának részeként elvégzett elemzésre építve a beruházás célja, hogy a pénzügyi információs egységet olyan új, célzott informatikai rendszerrel lássa el, amely lehetővé teszi a különböző hatóságoktól származó adatok hasznosítását, valamint a lehetséges pénzmosási rendszerek és csatornák valós idejű azonosítását. Az intézkedés az új informatikai rendszer kifejlesztéséből áll.

Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

3.8.Beruházás: Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítése

A beruházás célja a háztartások és a társadalmi-gazdasági szempontból fontos intézmények, például kórházak, iskolák, közszolgáltatások és vállalkozások számára a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokhoz (VHCN) való hozzáférés javítása, amelyek legalább 100 Mbps sebességű kapcsolatot biztosítanak.

Az intézkedés pénzügyi támogatást nyújt a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok piaci hiányosságokkal küzdő területeken történő kiépítéséhez (a 651/2014/EU bizottsági rendelet 52. cikkének rendelkezéseivel összhangban). A finanszírozás elosztásához használt támogathatósági és kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a megfelelő regionális egyensúlyt.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
44	3.1. Az adatkormányzás és a nyílt hozzáférésű adatok kiválósági központjának létrehozása és fejlesztése	Mérföldkő	Adatkezelési csoport létrehozása a Statisztikai Hivatalban, a Gazdasági és Hírközlési Minisztériumban és az Állami Információs Rendszer Hatóságnál	Az adatkezelés koordinálásához szükséges szervezeti struktúra kialakítása				4. negyedév	2021	Adatgazdálkodási csoport létrehozása az észt statisztikai hivatalban az adatirányítási keret koordinálásával és más hatóságok támogatásával megbízott szakértői személyzet felvételével. Ezen túlmenően a Gazdasági és Kommunikációs Minisztériumban és az Állami Információs Rendszer Ügynökségnél álláshelyeket hoznak létre fejlesztési projektek végrehajtására. 2021 végéig legalább öt személyt kell felvenni a három szervezetbe.
45	3.1. Az adatkormányzás és a nyílt hozzáférésű adatok kiválósági központjának létrehozása és fejlesztése	Cél	Az adatminőség javítását célzó projektek lezárása		Projektek száma	0	430	2. negyedév	2025	A közintézményekből származó adatok jobb újrafelhasználhatóságának biztosításához hozzájáruló befejezett projektek száma, az adatbázisok és adatkészletek naprakész és pontos leírásával.
46	3.1. Az adatkormányzás és a nyílt hozzáférésű adatok kiválósági központjának létrehozása és fejlesztése	Cél	Adatkészletek közzététele a nyílt hozzáférésű adatok nemzeti portálján		Közzétett adatkészletek száma	707	2600	4. negyedév	2025	A nyílt hozzáférésű adatok nemzeti portálján közzétett és így a nyílt hozzáférésű adatok uniós portálján elérhető adatkészletek számát a 2021. augusztus 13-i 707-ről 2600-ra kell növelni.
47	3.2. Pénzügyi szolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások kialakítása magánszemélyek számára	Cél	A személyes élet eseményeivel kapcsolatos szolgáltatások és/vagy proaktív szolgáltatások elindítása		Működő szolgáltatások száma	0	2	4. negyedév	2022	Online indított polgári életesemény-szolgáltatások és/vagy proaktív szolgáltatások száma. A szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő megfelelő informatikai megoldásoknak legalább az adott szolgáltatás alapvető részeiben működőképesnek kell lenniük, és az intézkedés végrehajtása során tovább kell fejleszteni őket. Az érintett szolgáltatások kiválasztása a személyes élet eseményeire és a proaktív szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési terven alapul.
48	3.2. Pénzügyi szolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások kialakítása magánszemélyek számára	Cél	Személyes életeseményekkel kapcsolatos szolgáltatások és/vagy proaktív szolgáltatások elindítása		Működő szolgáltatások száma	2	10	4. negyedév	2025	Online indított polgári életesemény-szolgáltatások és/vagy proaktív szolgáltatások száma. A szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő megfelelő informatikai megoldásoknak legalább az adott szolgáltatás alapvető részeiben működőképesnek kell lenniük, és az intézkedés végrehajtása során tovább kell fejleszteni őket. Az érintett szolgáltatások kiválasztása a személyes élet eseményeire és a proaktív szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési terven alapul.
49	3.3. Rendezvény-szolgáltatások és digitális portál kialakítása vállalkozók számára	Cél	Az üzleti rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások és portál megvalósításához hozzájáruló informatikai fejlesztések telepítése		Azon projektek száma, amelyek sikeresen telepítettek új fejlesztéseket az interneten	0	1	4. negyedév	2022	Azoknak az informatikai fejlesztési projekteknek a száma, amelyek hozzájárulnak az üzleti rendezvény-szolgáltatások és a portál megvalósításához, és amelyek sikeresen bevezették az online fejlesztéseket. Ezeknek a fejlesztési projekteknek vagy közvetlenül kapcsolódniuk kell a vállalkozók digitális portáljának fejlesztéséhez vagy az üzleti rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztéséhez, amelyek magukban foglalják a digitális portállal való összeköttetést biztosító különböző kapcsolódó rendszerek kifejlesztését is. Minden egyes fejlesztési projekt eredményeként legalább egy minimálisan működőképes informatikai megoldást kell befejezni (azaz az informatikai megoldásnak legalább a végfelhasználók (vállalkozók) alapvető részeiben működőképesnek kell lennie, és képesnek kell lennie arra, hogy visszajelzést adjon a további fejlesztési igényekről a reform végrehajtási időszakában vagy azt követően).
50	3.3. Rendezvény-szolgáltatások és digitális portál kialakítása vállalkozók számára	Cél	Az üzleti rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások és portál megvalósításához hozzájáruló informatikai fejlesztések telepítése		Azon projektek száma, amelyek sikeresen telepítettek új fejlesztéseket az interneten	1	10	4. negyedév	2025	Azoknak az informatikai fejlesztési projekteknek a száma, amelyek hozzájárulnak az üzleti rendezvény-szolgáltatások és a portál megvalósításához, és amelyek sikeresen bevezették az online fejlesztéseket. Ezeknek a fejlesztési projekteknek vagy közvetlenül kapcsolódniuk kell a vállalkozók digitális portáljának fejlesztéséhez vagy az üzleti rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztéséhez, amelyek magukban foglalják a digitális portállal való összeköttetést biztosító különböző kapcsolódó rendszerek kifejlesztését is. Minden egyes fejlesztési projekt eredményeként legalább egy minimálisan működőképes informatikai megoldást kell befejezni (azaz az informatikai megoldásnak legalább a végfelhasználók (vállalkozók) alapvető részeiben működőképesnek kell lennie, és képesnek kell lennie arra, hogy visszajelzést adjon a további fejlesztési igényekről a reform végrehajtási időszakában vagy azt követően).
51	3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális platform és ökoszisztéma)	Cél	Hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz a virtuális asszisztensi platformon keresztül		A virtuális asszisztensen keresztül elérhető nyilvános digitális szolgáltatások száma	0	1	2. negyedév	2022	A virtuális asszisztens platformján keresztül elérhető digitális közszolgáltatások száma.
52	3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális platform és ökoszisztéma)	Cél	A Bürokratt virtuális asszisztensének bevezetése a digitális közszolgáltatási környezetben		Szolgáltatási környezetek száma	0	18	4. negyedév	2025	Azon szolgáltatási környezetek száma, amelyekben a virtuális asszisztensnek működnie kell. A „szolgáltatási környezet” a hatóságok weboldalára utal.
53	3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális platform és ökoszisztéma)	Cél	Hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz a virtuális asszisztensi platformon keresztül		A virtuális asszisztensen keresztül elérhető nyilvános digitális szolgáltatások száma	1	20	4. negyedév	2025	A virtuális asszisztens platformján keresztül elérhető digitális közszolgáltatások száma.
54	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Mérföldkő	Központilag nyújtott/megosztott informatikai bázisszolgáltatások fejlesztése	Megosztott szerver-tárhely-szolgáltatás és számítógépes munkaállomás megnyitása a hatóságok előtt				3. negyedév	2022	A központilag nyújtott/megosztott alapvető informatikai szolgáltatásoknak új felhasználók (minisztériumok és egyéb hatóságok) előtt nyitva kell állniuk az előfizetésre.
55	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Cél	A nemzeti magánfelhő-infrastruktúra hatóságok általi kiépítése		A nemzeti magánfelhőbe áttelepített információs rendszerek száma	0	10	4. negyedév	2023	Azon információs rendszerek száma, amelyek esetében be kell fejezni a magánfelhő-infrastruktúrára való átállást.
56	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Mérföldkő	A felhőalapú infrastruktúra kiterjesztése az adatnagyságra	A nemzeti magánfelhő észtországi adatnagyság infrastruktúrájára való kiterjesztésének befejezése				4. negyedév	2023	Lehetővé kell tenni az adatnagyságról a magánfelhőre migrált információs rendszerek fogadását és működtetését. E célból új hardvert és licenceket kell beszerezni és létrehozni.
57	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Cél	A kritikus rendszerek áthelyezése az adatnagyság nemzeti felhőinfrastruktúrájára		Kritikus rendszerek száma	0	10	4. negyedév	2024	A nemzeti számításifelhő-nagykövetség infrastruktúrájára és platformjára áttelepített kritikus rendszerek száma. A kritikus rendszerek az állam fenntarthatósága szempontjából létfontosságú rendszerek.
58	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Cél	A hatóságok információs rendszereinek központi biztonsági tesztelése		Az elvégzett vizsgálatok száma	0	16	4. negyedév	2024	Az információs rendszer hatósága által elvégzett átfogó biztonsági vizsgálatok száma – a vizsgálati eredményeket jegyzőkönyvekben kell összefoglalni.
59	3.6. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása stratégiai elemzésének létrehozása Észtországban	Mérföldkő	A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény módosításának, valamint a Stratégiai Elemzési Központ számára szükséges egyéb jogszabályi, adminisztratív és szerződéses változásoknak a hatálybalépése	A módosított jogi aktus hatálybalépésének időpontját és az egyéb törvényi, közigazgatási és szerződéses aktusok hatálybalépésének időpontját meghatározó jogszabályi rendelkezés				4. negyedév	2024	A következő lépéseket kell végrehajtani annak érdekében, hogy a Stratégiai Elemző Központ hozzáférhessen és feldolgozhassa a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás felderítése és megelőzése szempontjából releváns adatokat: 1. A Riigi Teatajában ki kell hirdetni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvény módosítását, és az hatályba lép, 2. A vonatkozó nemzeti adatkészletek alapszabályának módosítása hatályba lép, 3. A pénzügyi információs egységek adatcseréjére vonatkozó szerződések feltételeinek módosításait a szerződő feleknek alá kell írniuk.
60	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának valós idejű stratégiai elemzésére szolgáló információs rendszer	Mérföldkő	A Stratégiai Elemzési Központ új, valós idejű IKT elemzési rendszerének kifejlesztése és a pénzügyi információs egységhez való eljuttatása	Az új IKT-rendszer megvalósítása a pénzügyi információs egység számára				2. negyedév	2026	Be kell fejezni a pénzmosás felderítését és megelőzését szolgáló valós idejű elemzést lehetővé tevő IKT-rendszer fejlesztését. A rendszernek működőképesnek kell lennie, és azt a pénzügyi információs egység használja.
61	3.8. Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítése	Cél	Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózat kiépítése új helyszínekre		A területek száma	0	4000	4. negyedév	2023	A VHCN hatálya alá tartozó új telephelyek (lakóhelyek, vállalatok, létesítmények) száma (amelyeknek így lehetőségük van legalább 100 Mbps-os kapcsolat létesítésére) az intézkedésnek köszönhetően.
62	3.8. Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítése	Cél	Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózat kiépítése új helyszínekre		A területek száma	4000	8097	4. negyedév	2025	A VHCN hatálya alá tartozó további telephelyek (lakóhelyek, vállalatok, létesítmények) száma (amelyeknek így lehetőségük van legalább 100 Mbps-os kapcsolat létesítésére) az intézkedésnek köszönhetően.

D. 4. KOMPONENS: Energia és energiahatékonyság

Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen eleme az energiaágazat dekarbonizációjával kapcsolatos kihívással foglalkozik. A komponens célja az olajpalától való függés csökkentése, a megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az épületek energiahatékonyságának javítása.

A komponens támogatja az országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint a beruházásokat az energiainfrastruktúrára, valamint az erőforrás- és energiahatékonyságra kell összpontosítani, hozzájárulva ezzel a gazdaság fokozatos dekarbonizációjához (a 2019. és 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C5f8/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sértiben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

4.1.Reform: Az energiahatékonyság előmozdítása

A reform célja, hogy csökkentse az energiahatékony felújítások előtt álló adminisztratív akadályokat azáltal, hogy tanácsot ad a lakásszövetkezeteknek, a magánháztartásoknak és a helyi önkormányzatoknak a jogalkotással, a műszaki szempontokkal és a felújítások finanszírozásával kapcsolatban. A reform támogatja az olyan innovatív megoldások alkalmazását is, mint például az előre gyártott elemek felhasználásával történő felújítás a felújítási kapacitás növelése és az épületállomány szénlábnyomának csökkentése érdekében (az anyagokon való megingatás és a minőség biztosítása). A reform célja a felújítási arány növelése az alacsonyabb ingatlanértékkel rendelkező területeken.

Az intézkedés egy regionális tanácsadó hálózat létrehozását és a műszaki tanácsadók képzését foglalja magában a szükséges információk biztosítása és a felújítások ösztönzése érdekében. Az energiahatékony felújításokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést egy külön erre a célra létrehozott weboldal és a felújítási eredmények, költségek és előnyök megértését megkönnyítő digitális eszközök létrehozásával is biztosítani kell. A komponens az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv 1. eleme szerinti, az építési adatok digitalizálására irányuló intézkedéshez kapcsolódik.

A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

4.2.Beruházás: Lakáscélú épületek felújításának támogatása

Az intézkedés célja a lakáscélú épületek mélyfelújításának ösztönzése az energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése és lakóik életkörülményeinek javítása érdekében. A cél az alacsonyabb ingatlanértékkel rendelkező területek felújítási arányának növelése is.

A lakásszövetkezeteknek támogatást kell nyújtani olyan felújításokhoz, amelyek legalább egy energiahatékonysági osztály, illetve teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztály javítását eredményezik. A felújításoknak legalább egy közepes mélységű felújításnak kell megfelelniük, amely a primerenergia-megtakarítás legalább 30 %-os átlagos szintjét teszi ki. Differenciált regionális támogatási mértékeket kell alkalmazni: 30 % Tallinnban és Tartuban, 40 % a Tallinn és Tartu környékén az ingatlanárak alapján, 50 % az összes többi területen. Tallinnon és Tartuon kívül a lakásszövetkezetek részleges felújítási munkálatokat végezhetnek az épület műszaki állapotának romlásának megelőzése érdekében, amely esetben a támogatási arány alacsonyabb. Emellett hosszú távú nemzeti stratégiái részeként Észtország kiegészítő felújítási intézkedéseket tervez finanszírozni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a REACT-EU-ból.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

4.3.Beruházás: A kis lakóépületek felújításának támogatása

Az intézkedés célja a magánlakások mélyfelújításának ösztönzése az energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése és lakóik életkörülményeinek javítása érdekében. A cél az alacsonyabb ingatlanértékkel rendelkező területek felújítási arányának növelése is.

A magántulajdonosoknak támogatást kell nyújtani olyan felújításokhoz, amelyek legalább egy energiahatékonysági osztály, illetve teljes felújítás esetén legalább C energiahatékonysági osztály javítását eredményezik, és amelyek legalább egy közepesen mélyreható felújításnak felelnek meg, amely a primerenergia-megtakarítás átlagosan legalább 30 %-át teszi ki. Differenciált regionális támogatási mértékeket kell alkalmazni: 30 % Tallinnban és Tartuban, 40 % a Tallinn és Tartu környékén az ingatlanárak alapján, 50 % az összes többi területen. Az intézkedés alkalmazásában a lakhatás (lakás) a következőképpen határozható meg: „egy épületben vagy egy különálló épületben lévő lakás, amelyet egész évben egyetlen háztartásnak szánnak” (az Eurostat adataival összhangban).

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

4.4.Reform: A zöld átállás előmozdítása az energiagazdaságban

Ezen intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az észtországi energiatermelés és -fogyasztás dekarbonizációjához azáltal, hogy naprakésszé teszi az észt energiapolitika céljait és intézkedéseit (beleértve az olajpala fokozatos kivezetésével kapcsolatosakat is), valamint felszámolja a megújulóenergia-létesítmények előtt álló adminisztratív akadályokat.

Az energiaágazat nemzeti fejlesztési tervét aktualizálni kell, és annak tartalmaznia kell a megújulóenergia-termelésre, az energiahatékonyságra és az ellátás biztonságára vonatkozó célkitűzéseket. A terv az észt energiaágazatban az olajpalától való függés csökkentésére irányuló intézkedéseket, valamint az olajpala energiaágazatban való fokozatos kivonására vonatkozó célkitűzéseket is tartalmaz.

A reform magában foglalja továbbá a szükséges jogszabályok elfogadását és a megújuló villamosenergia-termelési kapacitás telepítésének felgyorsításához szükséges útmutatók összeállítását, valamint a szélerőműparkokra vonatkozó védelmi magassági korlátozások enyhítését célzó intézkedéseket.

A reform végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

4.5.Beruházás: A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem)

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy hozzájáruljon az észt villamosenergia-termelés szén-dioxid-mentesítéséhez a megújulóenergia-termelés számára rendelkezésre álló csatlakozási kapacitások növelésével.

Ezen intézkedés keretében a szállításirendszer-üzemeltetőnek az átviteli hálózatba történő beruházásait legalább 310 MW további csatlakozási kapacitás hozzáadása céljából társfinanszírozzák.

Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

4.6.Beruházás: Az ipari területek energiatermelésének fellendítését célzó program

Az intézkedés célja a villamosenergia-rendszer hatékonyabbá tétele a fogyasztásközeli villamosenergia-termelés ösztönzése révén. Az intézkedés a szükséges hálózati csatlakozás társfinanszírozása révén ösztönzi a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelését az ipari területeken vagy azok közelében. Ezen intézkedés keretében a vállalkozások által a megújuló villamosenergia-termelési kapacitások hálózatba való bekapcsolása érdekében végrehajtott beruházásokat vissza nem térítendő támogatások révén kell támogatni. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 21 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 22 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 23 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 24 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

4.7.Beruházás: Kísérleti energiatárolási program

A fenti intézkedések kiegészítése, az olajpala fokozatos kivonása és a megújulóenergia-termelés növelése érdekében támogatni kell a megújuló energia tárolására irányuló kísérleti projekteket.

Az intézkedés célja a megújuló energia tárolásának tesztelése Észtországban. Az e kísérleti projekt során szerzett ismeretek várhatóan alapot nyújtanak majd a tárolási létesítményekbe történő jövőbeli támogatásmentes beruházásokhoz. Ezen intézkedés keretében vissza nem térítendő támogatást kell nyújtani a megújuló energia tárolására szolgáló létesítményekbe beruházó vállalkozásoknak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

D.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
63	4.1. Az energiahatékonyság előmozdítása	Mérföldkő	Az SA Kredex/Enterprise Estonia és a megyei fejlesztési központok közötti együttműködés feltételeit meghatározó együttműködési megállapodás megkötése	Az SA KredEx/Enterpise Estonia és a megyei fejlesztési központok közötti együttműködési megállapodás megkötése				4. negyedév	2022	Az SA KredEx/Enterpise Estonia és a megyei fejlesztési központok közötti együttműködési megállapodás megkötése, amelynek értelmében Észtország minden megyéjében S. KredEx/Enterpise Estonia legalább egy képzett szakembert biztosít a megyei fejlesztési központban, aki tanácsadással szolgál a felújítással kapcsolatban.
64	4.1. Az energiahatékonyság előmozdítása	Mérföldkő	Működőképessé váltak a felújítással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést megkönnyítő digitális eszközök, ideértve a felújítás eredményeinek megjelenítését és a felújítás költségeinek becslését is	Operatív, felhasználóbarát felújítási weboldal és árazási modellek				4. negyedév	2024	SA KredEx/Enterprise Estonia frissíti a lakhatással foglalkozó honlapot annak érdekében, hogy gyors, naprakész és operatív információk álljanak a felújítás iránt érdeklődők és a kérelmezők rendelkezésére. Online digitális eszközöket kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy a felújításban érdekelt felek megjeleníthessék a lehetséges eredményeket, és az épület paramétereinek hozzáadásakor kiszámíthassák a lehetséges költségeket támogatási rendszerekkel és anélkül.
65	4.2. A lakáscélú épületek felújításának támogatása	Mérföldkő	Lakáscélú épületek felújítási támogatására irányuló pályázati felhívások közzététele	Lakásfelújítási támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások közzététele				2. negyedév	2022	Az SA KredEx/Enterprise Estonia pályázati felhívásokat tesz közzé a lakóépületek energiahatékonyságának javítása céljából. A támogatást az ingatlan értéke alapján kell megkülönböztetni a régiók között, az alacsony átlagos ingatlanértékkel rendelkező régiókban pedig magasabb támogatási arányt kell alkalmazni. Támogatásban kell részesíteni azokat a felújítási projekteket, amelyek legalább egy energiahatékonysági osztály, illetve teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztály javítását érik el. A felújításoknak legalább az (EU) 2019/786 európai bizottsági ajánlásban meghatározott, legalább 30 %-os átlagos primerenergia-megtakarítást jelentő, közepes mélységű felújításoknak kell megfelelniük. Az eredményeket előzetes és utólagos energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.
66	4.2. A lakáscélú épületek felújításának támogatása	Cél	Jobb energiahatékonyságú lakások		lakások száma	0	2600	4. negyedév	2024	Legalább 2 600 lakást fel kell újítani, és legalább egy energiahatékonysági osztályt, illetve teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztályt kell javítani. A felújításoknak legalább az (EU) 2019/786 európai bizottsági ajánlásban meghatározott, legalább 30 %-os átlagos primerenergia-megtakarítást jelentő, közepes mélységű felújításoknak kell megfelelniük. Az eredményeket előzetes és utólagos energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.
67	4.2. A lakáscélú épületek felújításának támogatása	Cél	Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának becsült éves csökkenése	Tárgytalan	tonna CO2-egyenérték/év	0	2200	2. negyedév	2026	Legalább 2200 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő éves kibocsátást sikerült megtakarítani. A célértéket a 2024-ig befejezett összes felújítási projekt üvegházhatásúgáz-kibocsátásának (ÜHG) csökkenéseként kell mérni. Minden felújított épület energiahatékonysági osztályát legkésőbb 2025-ig mérni kell; És ennek alapján becsült éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk. Az alapérték az épület felújítás előtti becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozik. Értékelni kell, hogy a támogatási intézkedés keretében végzett tevékenységeket elvégezték-e, és a lakásszövetkezetek minden szükséges dokumentumot benyújtottak-e (például energiahatékonysági tanúsítvány, audit). Az ÜHG-kibocsátásmegtakarítás eredményének kiszámítása az SA Kredex/Enterprise Estonia energiafogyasztási modelljén és más releváns adatokon alapul. Az elért eredményeket a támogató tevékenységek végén kell elérni.
68	4.3. Kis lakóépületek felújításának támogatása	Mérföldkő	Közzétett felújítási támogatási felhívások	Felhívások közzététele				2. negyedév	2022	Az SA KredEx/Enterprise Estonia pályázati felhívásokat tesz közzé a magán lakóépületek energiahatékonyságának javítása céljából. A támogatást az ingatlan értéke alapján kell megkülönböztetni a régiók között, az alacsony átlagos ingatlanértékkel rendelkező régiókban pedig magasabb támogatási arányt kell alkalmazni. Támogatásban részesülnek az energiahatékonyság javítását eredményező felújítási projektek, illetve teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztály. Az eredményeket az SA KredEx energiahatékonyságra vonatkozó előzetes és utólagos számításaival kell igazolni.
69	4.3. Kis lakóépületek felújításának támogatása	Cél	Jobb energiahatékonyságú lakások		lakások száma	0	80	4. negyedév	2024	Legalább 80 lakást fel kell újítani, és meg kell valósítani az energiahatékonyság javítását, illetve teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztályt. Az eredményeket a KredEx energiahatékonyságára vonatkozó előzetes és utólagos számításokkal kell igazolni.
70	4.4. A zöld átállás felgyorsítása az energiagazdaságban	Mérföldkő	Kormányhatározat a szélerőműparkokra vonatkozó védelmi magassági korlátozások enyhítéséhez szükséges beruházásokról	A kormány határozatának elfogadása				2. negyedév	2021	A kormány határozatot fogad el a szélerőműparkokra vonatkozó védelmi magassági korlátozások enyhítéséhez szükséges beruházások végrehajtásáról.
71	4.4. A zöld átállás felgyorsítása az energiagazdaságban	Mérföldkő	Az energiaágazat nemzeti fejlesztési terve előkészítési folyamatának megkezdéséről, a felelősök kijelöléséről és a határidőkről szóló kormányhatározat elfogadása	A kormány határozatának elfogadása				4. negyedév	2021	Az energiaágazat nemzeti fejlesztési terve előkészítési folyamatának megkezdéséről szóló kormányhatározatot jóvá kell hagyni, meg kell határozni a felelős szerv(eke)t, és meg kell határozni a vonatkozó határidőket. A fejlesztési tervnek többek között foglalkoznia kell a megújuló energia termelésének növelésével, az energiahatékonysággal és az ellátás biztonságának fenntartásával és javításával, valamint az olajpala villamosenergia-termelés céljára történő felhasználásának 2035-ben történő beszüntetésével, valamint a palaolaj-termelés 2040-ig történő fokozatos megszüntetésével kapcsolatos célkitűzésekkel.
72	4.4. A zöld átállás felgyorsítása az energiagazdaságban	Mérföldkő	A vonatkozó elsődleges és/vagy másodlagos jogszabályok hatálybalépése és útmutatók közzététele a megújulóenergia-termelő létesítmények és energiatároló létesítmények telepítése előtt álló akadályok enyhítése érdekében	A törvény azon rendelkezése, amely a vonatkozó elsődleges és/vagy másodlagos jogszabályok hatálybalépését és útmutatók közzétételét jelzi				4. negyedév	2024	Közzé kell tenni a megújulóenergia-termelő létesítmények és energiatároló létesítmények telepítésének megkönnyítéséhez és ösztönzéséhez szükséges útmutató anyagokat, és hatályba kell léptetni a vonatkozó elsődleges és/vagy másodlagos jogszabályokat a megújulóenergia-létesítmények telepítése előtt álló akadályok felszámolása érdekében, például az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és az egyéb azonosított akadályok felszámolása érdekében.
73	4.4. A zöld átállás felgyorsítása az energiagazdaságban	Mérföldkő	Az energiaágazat nemzeti fejlesztési tervének kormány általi elfogadása	A kormány által elfogadott dokumentum				4. negyedév	2025	Az energiaágazat nemzeti fejlesztési tervét a kormány hagyja jóvá. A tervnek tartalmaznia kell az olajpala villamosenergia-termelés céljára történő 2035-ig történő felhasználásának és a palaolaj-termelés 2040-ig történő fokozatos megszüntetéséhez kapcsolódó intézkedéseket. Magában foglalja továbbá a megújuló energiával felváltandó villamosenergia-termelési kapacitásra vonatkozó célokat is.
74	4.5. Program a villamosenergia-hálózat megerősítésére a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem)	Mérföldkő	Hálózati beruházási társfinanszírozási szerződés aláírása a szállításirendszer-üzemeltetővel	Szerződés aláírása a szállításirendszer-üzemeltetővel				1. negyedév	2022	A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az Elering AS villamosenergia-hálózati beruházásokra vonatkozó társfinanszírozási megállapodást köt. A szerződésben meg kell határozni a várt eredményeket és a határidőket.
75	4.5. Program a villamosenergia-hálózat megerősítésére a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például a viharokkal szembeni ellenálló képesség javítása)	Cél	Az átviteli hálózatba történő beruházások révén létrehozott további megújulóenergia-csatlakozási kapacitás		További csatlakozási kapacitás (MW)	0	310	2. negyedév	2026	Az észt villamosenergia-átviteli hálózat megújulóenergia-létesítményei csatlakozási kapacitásának legalább 310 MW-os növelése.
76	4.6. Az ipari területek energiatermelésének fellendítését célzó program	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele az ipari létesítmények energiatermelésének fellendítésére irányuló projektekre	Közzétett pályázati felhívás				4. negyedév	2022	A Környezetvédelmi Beruházási Központ nyílt felhívást tesz közzé az ipari telephelyeken megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelő vállalatok hálózati csatlakozási költségeinek támogatására. A felhívásnak olyan projektkiválasztási kritériumokon és odaítélési feltételeken kell alapulnia, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
77	4.6. Az ipari területek energiatermelésének fellendítését célzó program	Cél	Megújuló villamosenergia-termelés további csatlakozási kapacitása a hálózathoz csatlakozó ipari telephelyeken vagy azok közelében		Létrehozott csatlakozási kapacitás (MW)	0	28	2. negyedév	2026	Megújuló villamosenergia-termelés további csatlakozási kapacitása legalább 28 MW-ra épített ipari telephelyeken vagy azok közelében.
78	4.7. Kísérleti energiatárolási program	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele kísérleti energiatárolási programra	Közzétett pályázati felhívás				4. negyedév	2022	A Környezetvédelmi Beruházási Központ nyílt pályázati felhívást tesz közzé a kísérleti energiatárolási programok támogatására. A felhívásnak olyan projektkiválasztási kritériumokon és odaítélési feltételeken kell alapulnia, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A kiválasztási/jogosultsági kritériumok meghatározzák, hogy a támogatott tevékenységek és/vagy vállalkozások hozzájárulnak a klímasemleges gazdasághoz, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ideértve a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseket is.
79	Kísérleti energiatárolási program	Cél	Beruházási támogatásból származó kiegészítő hőtárolási kapacitás		Beépített kapacitás (m³)	0	35 000	2. negyedév	2026	A beruházástámogatási rendszer legalább 35000 m³ hőtárolást eredményez a távfűtési rendszerekben.
80	4.7. Kísérleti energiatárolási program	Cél	Beruházási támogatásból származó többlet villamosenergia-tárolási kapacitás		Beépített kapacitás (MW)	0	4 MW	2. negyedév	2026	A beruházástámogatási rendszernek legalább 4 MW villamosenergia-tároló kapacitás telepítését kell eredményeznie.

E. 5. KOMPONENS: Fenntartható közlekedés

Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponense a közlekedési ágazat dekarbonizációja jelentette kihívás kezelésére irányul. A komponens célja a kibocsátások csökkentése és a fenntartható közlekedési módok elterjedésének ösztönzése.

A komponens reformja és beruházásai támogatják a határokon átnyúló Rail Baltic projekt fejlesztését, összekapcsolva a három balti fővárost és országot Lengyelországgal és az Unió többi részével. A komponensben szereplő intézkedések célja a Rail Baltic összekapcsolása más nemzeti vasutakkal és más TEN-T csomópontokkal (Tallinn repülőtér és régi kikötő), valamint a helyi megállók gyalogos vagy kerékpáros megközelíthetőségének megkönnyítése.

A komponens támogatja az országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint a beruházásokat a gazdaság dekarbonizációjához hozzájáruló erőforrás-hatékonyságra és fenntartható közlekedésre kell összpontosítani (a 2019. és 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

E.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

5.1.Reform: Biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése

A reform célja a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése és a fenntartható közlekedési módok elterjedésének ösztönzése.

Az intézkedés az új közlekedés- és mobilitásfejlesztési terv és a kapcsolódó végrehajtási terv elfogadását és végrehajtását foglalja magában. A terv középpontjában a közlekedési rendszerek környezeti lábnyomának csökkentése áll, és olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az összekapcsolt és megosztott mobilitás városi területeken történő fejlesztése a személygépkocsik kárára, valamint a nagyvárosi központokon kívüli területeken a könnyű mobilitás átfogó keretének előmozdítása (a gyalogos és a kerékpáros közlekedés). A tervnek olyan vasúti beruházásokat kell tartalmaznia, amelyek célja az utazások sebességének és biztonságának növelése, valamint a személy- és áruszállítás tekintetében a csatlakozások bővítése. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időkeretén belül végrehajtandó kulcsfontosságú intézkedések közé tartozik a villamosított vasút Tallinnból Tartuba történő kiépítése és bővítése, valamint a tallinni fővárosi régió tömegközlekedési rendszerének harmonizálása (jegyértékesítési rendszerek és árképzés).

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

5.2.Beruházás: A nyugat-tallinni-rohukülai vasútvonal egy szakaszának megépítése

A beruházás célja, hogy a nyugati régió, Läänemaa vasúton kapcsolódjon Tallinnhoz és a nemzetközi TEN-T csomópontokhoz, például a tallinni repülőtérhez, a Rail Baltichoz és a tallinni régi kikötőből induló kompjáratokhoz.

Az Eesti Raudtee nemzeti vasúti pályahálózat-működtető támogatást kap az egypályás villamosított vasútvonal 15 km-es szakaszának megépítéséhez Turba (ahol a jelenlegi összeköttetés véget ér) és Risti állomások között. A Rohuküla állomásig – Hiiumaa és Vormsi szigeteivel összeköttetésekkel rendelkező kompkikötőig – a nyomvonal fennmaradó része várhatóan az ERFA-ból és a nemzeti költségvetésből kerül finanszírozásra, és várhatóan 2026-ban fejeződik be. A Tallinn-Rohuküla vasútvonal teljes hosszának befejezése a nyugati régiót összeköti a nemzetközi tallinni TEN-T csomópontokkal.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

5.3.Beruházás: A tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál megépítése

Az intézkedés célja a fenntartható mobilitás arányának növelése Tallinn régióban.

A tallinni terminál várhatóan a Rail Baltic kiindulási pontja lesz. A terminál egy terminálépületből, vasúti infrastruktúrából és a környező infrastruktúrából áll, amelyekből a terminálépületet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozzák. A fennmaradó részt várhatóan az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozzák.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

5.4.Beruházás: A tallinni régi kikötő villamosvonalának építése

Az intézkedés célja a fenntartható mobilitás arányának növelése a tallinni régióban. E célból az intézkedés célja, hogy a Rail Balticot a tallinni régi kikötőn keresztül összekapcsolja az északi országokkal való tengeri összeköttetésekkel.

Támogatást kell nyújtani a tallinni tömegközlekedésért felelős Tallinni Városi Közlekedési Hatóság számára egy körülbelül 2 km-es új villamosvonal megépítéséhez, amely összeköti a tallinni repülőteret, a Rail Baltic hubt, a városközpontot, a régi kikötőt és a regionális vasútállomást.

A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

5.5.Beruházás: Az önkormányzatok kerékpár- és gyalogutakba történő beruházásai

Az intézkedés célja a gépjárművektől való függőség csökkentése és a fenntartható mobilitás növelése a három nagy városközponton kívüli területeken (Tallinn, Tartu, Pärnu), ahol az önkormányzatok pénzügyi kapacitása akadályozza a biztonságos és éghajlatbarát kerékpár- és gyalogos folyosók kialakítását.

A közszolgáltatásokhoz, többek között a tömegközlekedéshez és a munkahelyekhez való biztonságos és fenntartható hozzáférés biztosítása érdekében 24 km-es kerékpár- és gyalogjáró-infrastruktúra kiépítéséhez támogatást kell nyújtani az önkormányzatoknak. Figyelmet kell fordítani a Rail Baltic helyi megállóira és a meglévő kerékpár- és gyalogoshálózattal való kapcsolatra is.

Az intézkedés egy hasonló, az ERFA-ból finanszírozandó intézkedést egészít ki, amely segít növelni a kerékpáros mobilitást Tallinn, Tartu és Pärnu három nagyvárosi központjában.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

E.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)	Mennyiségi mutatók (célok esetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
81	5.1. A biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése	Mérföldkő	A 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv kormány általi elfogadása	A 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv elfogadása				1. negyedév	2022	A 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedésfejlesztési és mobilitási fejlesztési tervet a kormány hagyja jóvá. Magában foglalja a tallinni fővárosi régió közös közlekedési rendszerének létrehozását, a helyi biometán elterjedésének megkönnyítését célzó intézkedéseket, a nagyobb városokban az integrált közlekedési folyosók logikáját követve a fenntartható és aktív városi mobilitás fejlesztését, a multimodális infrastruktúra tervezését, a vasúti összeköttetések, sebesség és biztonság növelését, a tengeri közlekedési ágazat versenyképesebbé és környezetbarátabbá tételét, valamint multimodális összekapcsolását, gyorsabb és biztonságosabb közúti közlekedés fejlesztését. A terv a 2018-as szinthez képest 700 000 tonnával (aza 30 %-kal) csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és 2035-re 24 %-os részarányt ér el a közlekedési ágazat energiafelhasználásában.
82	5.1. A biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése	Mérföldkő	A környezetbarát, fenntartható tömegközlekedés fejlesztésére irányuló, a 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv végrehajtási tervének elfogadása	A végrehajtási terv elfogadása				4. negyedév	2022	A végrehajtási tervet a 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv irányítóbizottsága hagyja jóvá. Magában foglalja a tallinni fővárosi régió közös közlekedési rendszerének létrehozását, a helyi biometán elterjedésének megkönnyítését célzó intézkedéseket, a nagyobb városokban az integrált közlekedési folyosók logikáját követve a fenntartható és aktív városi mobilitás fejlesztését célzó intézkedéseket, a multimodális infrastruktúra tervezését, a vasúti összeköttetések, sebesség és biztonság növelését, a tengeri közlekedési ágazat versenyképesebbé, környezetbarátabbá tételét és multimodális összekapcsolását, gyorsabb és biztonságosabb közúti közlekedés fejlesztését. A végrehajtási terv magában foglalja a felelős miniszternek a Kormány felé történő éves jelentéstételi kötelezettségét.
83	5.1. A biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése	Mérföldkő	A 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv végrehajtása	A 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv több kulcsfontosságú intézkedésének végrehajtása lezárult				2. negyedév	2026	Be kell fejezni a közlekedés- és mobilitásfejlesztési terv kulcsfontosságú intézkedéseinek végrehajtását, ideértve a Tallinn és Tartu közötti villamosított vasútvonalak kiépítését és kiterjesztését, valamint a tallinni fővárosi régió tömegközlekedési rendszerének harmonizálását (ideértve a közös jegyértékesítési és árképzési rendszereket).
84	5.2. A nyugatra fekvő Tallinn-Rohuküla vasútvonal egy szakaszának építése	Mérföldkő	A Turba-Ellamaa és Ellamaa-Risti szakaszán vasút építésére irányuló vasúti építési szerződés odaítélése	Aláírt szerződés				2. negyedév	2022	A Turba-Ellamaa és Ellamaa-Risti szakaszán villamosított vasútvonal építésére vonatkozó szerződést kell odaítélni azok teljes hosszában.
85	5.2. A nyugatra fekvő Tallinn-Rohuküla vasútvonal egy szakaszának építése	Cél	Új vasút befejezése (forgalomra kész)		Vasúti pálya km-ben	0	15	4. negyedév	2024	A tallinni-Rohuküla vonalon Turba és Risti között a nyugat-észtoni vasutakat a tallinni régi kikötővel és a tallinni repülőtérrel összekötő, személyszállításra kész villamosított vasúti pálya befejezése.
86	5.3. Tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál építése	Mérföldkő	A tallinni Rail Baltic multimodális terminál építési szerződésének odaítélése	Aláírt szerződés				1. negyedév	2022	A Rail Baltic Ülemiste multimodális terminál építészeti és műszaki tervezését a Rail Baltic Estonia OÜ ajánlatkérő szerv dolgozza ki és fogadja el, és az építési beruházásra irányuló szerződést a terminálépület kivitelezőjével kell aláírni.
87	5.3. Tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál építése	Mérföldkő	A terminál áthaladásának befejezése	Az engedélyezett terminál alatti könnyűforgalmi alagút				4. negyedév	2024	A Fogyasztóvédelmi és Műszaki Felügyeleti Hatóság engedélyt ad ki az alagút használatára, amely összeköti a szentpétervári utat a tallinni repülőtérrel az Ülemiste terminál alatt.
88	5.3. Tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál építése	Mérföldkő	Az új vasútállomás befejezése	Építési munkálatok befejeződtek				1. negyedév	2026	A Rail Baltic Ülemiste multimodális terminál építési munkálatait be kell fejezni, és minden szükséges használati engedélyt be kell szerezni.
89	5.4. A tallinni régi kikötő villamosvonalának építése	Mérföldkő	A villamosépítési projekt kivitelezésének befejezése	A projektterv jóváhagyása				4. negyedév	2021	A Tallinni Várostervezési és Közműtanács elfogadja a villamosépítési projekt tervét.
90	5.4. A tallinni régi kikötő villamosvonalának építése	Mérföldkő	Építési beruházásra irányuló szerződés odaítélése	A villamosvonal építésére irányuló szerződés aláírása				2. negyedév	2022	A Tallinni Urban Planning és az Utilities Board, valamint a Gonsiori utca és a Põhja Puiestee közötti villamosvonal építési beruházásra irányuló szerződése
91	5.4. A tallinni régi kikötő villamosvonalának építése	Cél	Üzemelő új villamosvonal		Villamosvasút-pályanotifiednotifiednotifiednotifiednotifiednotifiednotifiednotifiednotified	0	2500	2. negyedév	2024	A 2500 méter hosszú villamosszakaszt a Tallinn városa által kiadott levélengedélynek megfelelően kell kitölteni és üzembe helyezni.
92	5.5. Települések beruházásai kerékpár- és gyalogjárókba	Mérföldkő	Pályázati felhívás vissza nem térítendő támogatásra	A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívás közzététele				4. negyedév	2022	Az önkormányzatoknak nyílt beruházási felhívást kell közzétenniük kerékpár- és gyalogjárókra.
93	5.5. Települések beruházásai kerékpár- és gyalogjárókba	Cél	A kerékpár- és gyalogjárók infrastruktúrája elkészült		Kerékpár- és gyalogjárók km-ben	0	24	4. negyedév	2025	A támogatási rendszer eredményeként legalább 24 kilométernyi kerékpárt és gyalogjárót kell építeni. Ezek általában új módszerek. Indokolt esetben engedélyezni kell a meglévő kerékpár- és gyalogjárók felújítását, például ha a meglévő gyalogjáró szélessége nem felel meg a szabványoknak, ami lehetetlenné teszi a gyalogosok és a kerékpárosok számára, hogy egyidejűleg, biztonságos és interferenciamentes módon mozogjanak.

F. 6. KOMPONENS: Egészségügyi ellátás, szociális védelem

Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja az egészségügyi rendszer rezilienciájával és az ahhoz való hozzáféréssel, a szociális biztonsági háló megfelelőségével, a szociális szolgáltatások hozzáférhetőségével és az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos kihívások kezelése. A komponensbe foglalt intézkedések célkitűzései a következők: kezelje a munkaerőhiányt az egészségügyi ágazatban, erősítse meg az alap- és a kórházi ellátást, hosszabbítsa meg a munkanélküli-biztosítási ellátás időtartamát magas munkanélküliségi ráta idején, javítsa a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, kezelje az ifjúsági munkanélküliséget és csökkentse a nemek közötti bérszakadékot.

A komponens támogatja az országspecifikus ajánlás végrehajtását, az egészségügyi rendszer hozzáférhetőségének és ellenálló képességének javítását többek között az egészségügyi dolgozók hiányának kezelése, az alapellátás megerősítése és a kritikus orvosi termékekkel való ellátás biztosítása révén (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás), a szociális biztonsági háló javítását, a szociális szolgáltatásokhoz való integrált hozzáférés javítását (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás és a 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a nemek közötti bérszakadék csökkentését, többek között a bérek átláthatóságának javítása révén (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás).

F.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

6.1.Reform: Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében

A reform célja az észt egészségügyi rendszer ellenálló képességének javítása, beleértve a válságokkal való megbirkózást is, ezáltal biztosítva, hogy az emberek egész Észtországban magas színvonalú, integrált egészségügyi ellátáshoz férjenek hozzá. A reform a következő elemekből áll:

(I)2024. december 31-ig kórházfejlesztési tervet kell elfogadni, amely körvonalazza az összevont kórházi hálózatot a hatékonyság és az infrastruktúra javítása érdekében, és meghatározza a kórházak specializációját az orvosi ellátás iránti kielégítetlen igények magas arányának csökkentése érdekében.

(II)Az egészségügyi munkaerőhiányt három intézkedéssel kell kezelni:

a.2022. december 31-ig stratégiai keretet kell elfogadni, amely körvonalazza a különböző egészségügyi ágazatokban nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, különösen a szakellátást, a fizikai és emberi erőforrások elosztását, valamint az egész országra kiterjedő, jó minőségű egészségügyi ellátást biztosító finanszírozási mechanizmust. 2023-ra az ápolóképzésbe való felvételt 2020-hoz képest 5 %-kal kell növelni.

b.Az orvosok, ápolók és gyógyszerészek költségtérítési rendszerét 2023. március 31-ig módosítani kell annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozókat a távoli területeken való munkavégzésre ösztönözzék.

c.A Szociális Minisztérium és a Tartui Egyetem közötti megállapodást módosítani kell annak érdekében, hogy meghatározza a munkaerőhiánnyal küzdő szakmák – különösen az általános orvosok, pszichiáterek és belső betegségek – felvételi eljárásának fokozatos növelésére vonatkozó követelményeket. A módosítás 2026. június 30-ig lép hatályba.

6.2.Beruházás: Az észak-észt orvosi campus létrehozása

A beruházás célja, hogy hozzájáruljon az észt kórházi hálózat optimalizálásához, növelje a hatékonyságot, és hozzájáruljon a szakorvosi ellátás iránti kielégítetlen igény csökkentéséhez, amely az egyik legmagasabb az Unióban. A beruházás célja az észak-észt orvosi campus mint kiválósági központ megépítése Észtországban, ahol az észt lakosság kétharmada számára korszerű és biztonságos környezetben nyújtanak magas színvonalú egészségügyi ellátást. Az észak-észtországi orvosi campust két meglévő tallinni kórház, nevezetesen a kelet- és nyugat-tallinni központi kórház összevonásával hozzák létre. A kórházi épületek számának csökkenése várhatóan javítani fogja a nyújtott szolgáltatásokat, és egy új, modern létesítmény várhatóan segít megbirkózni a betegek növekvő száma által okozott nyomással, valamint javítja az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét és minőségét, valamint segítséget nyújt az egészségügyi munkaerő megtartásához Észtországban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz csak részben finanszírozza az Campus megépítését.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

6.3.Reform: Az egészségügyi alapellátás megerősítése

A reform célja az általános orvosi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, a kezelés folytonosságának javítása, valamint az egészségügyi alapellátás rugalmasabbá és emberközpontúbbá tétele. A reform három alintézkedésből áll. Először is, a szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében 2020. szeptember 30-án kiterjesztették az e-konzultáció használatát az alapellátásban, lehetővé téve, hogy a betegeket szakértő tanácsokkal láthassák el anélkül, hogy személyesen kellene konzultálniuk velük. Másodszor, 2021. március 31-én hatályba lépett a jogszabályok, amelyek javítják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést azáltal, hogy növelik a háziorvosok támogatásának szintjét, és módosították az általános orvosi ellátás finanszírozási modelljét annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék a távoli területeken található elsődleges egészségügyi központokban való munkavégzést. Harmadszor, az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvényt módosítani kell a beteglista kezelése, az alapellátás folytonosságának biztosítása, valamint az ápolók gyógyszerfelírásra vonatkozó jogának a betegekre történő kiterjesztése tekintetében.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

6.4.Reform: Az e-egészségügy irányításának megújítása

A reform célja, hogy naprakésszé tegye az e-egészségügy irányítási keretét annak érdekében, hogy jobban megfeleljen az egészségügyi rendszer igényeinek, és biztosítsa a digitális megoldások kifejlesztését az észtországi fenntartható egészségügyi rendszer támogatása érdekében. A reform magában foglalja a jelenlegi egészségügyi rendszer információs és kommunikációs technológiájára vonatkozó felülvizsgált nemzeti irányítási modell elfogadását annak érdekében, hogy előretekintő új e-egészségügyi irányítási modellt biztosítson, és előmozdítsa a partnerek közötti egyetértést az e-egészségügyben betöltött szerepek és felelősségek megosztása tekintetében.

A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

6.5.Beruházás: Többcélú orvosi helikopterek kapacitásépítése

A beruházás célja annak biztosítása, hogy sürgős orvosi ellátást igénylő események (például súlyos közlekedési balesetek, tömeges mentési események, a hajók fedélzetén nyújtott orvosi segítség) esetén az egészségügyi szolgáltatásokhoz való gyors hozzáférés biztosított legyen azok számára, akik peremterületeken élnek, különösen szigeteken, speciális helikoptereken keresztül. A beruházás két multifunkcionális orvosi helikopter beszerzéséből áll, beleértve a segédberendezéseket, a karbantartási felszereléseket és a helikopterek üzemeltetéséhez szükséges személyzet alapképzését, valamint a sürgősségi egészségügyi központokban leszállóhelyek és kirakodóhelyek építését. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH technikai iránymutatásának (2021/C58/01) megfelelően. A többcélú helikoptereknek különösen a rendelkezésre álló legjobb technológiával kell rendelkezniük, amely a legkisebb környezeti hatással jár az ágazatban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

6.6.Beruházás: Munkaerő-piaci intézkedések biztosítása az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében

A beruházás célja, hogy segítse a kevés munkatapasztalattal rendelkező fiatalok elhelyezkedését. A megújított „My first work” (M1T) programról szóló jogszabálynak két részből kell állnia: A munkáltatónak fizetett bértámogatás és a fiatal személy képzési költségeinek megtérítése. Bértámogatást és képzési támogatást (legfeljebb 2500 EUR) kell kifizetni annak a munkáltatónak, aki 16 és 29 év közötti fiatalt foglalkoztat, és munkanélküliként van nyilvántartva, aki nem vagy csak rövid távú munkatapasztalattal rendelkezik. Az M1T intézkedést integrálni kell más szolgáltatásokkal, különösen a fiataloknak és munkáltatóknak a munkaviszony kezdete után nyújtott kiegészítő támogatással. A cél különösen a munkaviszony idő előtti megszűnésének megelőzése, valamint a fiatalok képzési igényeinek a munkáltatóval és a fiatalokkal együttműködésben történő meghatározása. 2022. június 30-ig be kell nyújtani egy megerősített ifjúsági garancia cselekvési tervet, amely a fiatal munkanélkülieket támogató további intézkedésekkel támogatja a beruházás végrehajtását. Különösen olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek javítják a fiatalok készségeit, meghatározzák az ifjúsági munkanélküliség megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedéseket, beleértve a NEET-helyzet elérését és megelőzését, valamint meghatározzák a kulcsfontosságú pártokat és szerepüket az ifjúsági munkanélküliség megelőzése és kezelése terén.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

6.7.Reform: A munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának meghosszabbítása

A reform célja a szociális védőháló megfelelőségének javításával kapcsolatos, régóta fennálló kihívás kezelése. A reform egy olyan mechanizmus létrehozásából áll, amely lehetővé teszi a munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának 60 nappal történő meghosszabbítását, különösen, ha a regisztrált munkanélküliségi ráta jelentős mértékben meghaladja a munkanélküliség nem gyorsuló inflációját/bérrátáját (NAIRU/NAWRU). A meghosszabbítási mechanizmusról és a mozgástérről – amely nem haladhatja meg a 2 %-ot – a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd keretében kell megállapodni. Az intézkedés célja, hogy nehéz munkaerőpiaci körülmények között segítsen az embereknek a hosszabb ideig tartó munkanélküliség áthidalásában.

A reformot 2023. június 30-ig kell végrehajtani.

6.8.Reform: Tartós ápolás-gondozás

A reform célja a tartós ápolás-gondozás nyújtásának javítása. A reform a következő elemekből áll:

i. A szociális jóléti törvény módosításaiban meg kell határozni a tartós ápolás fogalmát, és elő kell írni a helyi hatóságok számára, hogy vegyék figyelembe azt az elvet, hogy az érintett személynek képesnek kell lennie arra, hogy otthonában, a szokásos környezetében a lehető leghosszabb ideig éljen, a rendelkezésre álló, megfelelő minőségű szolgáltatások mellett. A módosítások 2022. június 30-ig lépnek hatályba.

ii. A szociális és egészségügyi ellátás integrált módon történő biztosításáról szóló cselekvési tervnek elő kell írnia egy integrált ellátási modell létrehozását Észtország egész területén, meg kell határoznia az érintett szereplők szerepét és felelősségi körét, valamint meg kell határoznia a rendszer finanszírozását. A cselekvési tervet 2022. december 31-ig kell elfogadni.

iii. A szociális védelmi miniszter rendelete határozza meg a helyi hatóságok által az alacsonyabb ápolási-gondozási szükségletekkel rendelkező személyeknek nyújtott gondozási szolgáltatások kialakítását és jellemzőit, valamint azok végrehajtásának feltételeit. Magában foglalja különösen azt, hogy a helyi hatóságok megfelelő beruházásokat és szolgáltatásokat fejlesszenek ki annak érdekében, hogy független életet biztosítsanak az alacsonyabb gondozási szükségletekkel rendelkező idősek és a fogyatékossággal élő személyek számára az önálló életvitel támogatása érdekében. A szociális védelmi miniszter 2024. december 31-ig szóló rendelete.

iv. A magasabb gondozási igényű gyermekek támogatási rendszerének javítását célzó jogszabály-módosításoknak elő kell írniuk a magasabb gondozási igényű gyermekeknek nyújtott szolgáltatások korszerűsítését és integrálását. Különösen az egészségügyi, oktatási, szociális védelmi és foglalkoztatási szolgáltatásokat kell integrálni annak érdekében, hogy átfogó támogatást nyújtsanak a gondozási tehernek kitett családok számára. A jelenlegi támogatási rendszert egyszerűsíteni kell, és meg kell erősíteni a gondozási szükségletek felmérését annak érdekében, hogy a szülőknek legyen egy biztonságos kapcsolattartási pont a kezdeti tanácsadáshoz és támogatáshoz. A jogszabály-módosítások 2025. március 31-ig lépnek hatályba.

6.9.Reform: A nemek közötti bérszakadék csökkentése

A reform célja a nemek közötti bérszakadék csökkentése. A reform a 2023-2030-as időszakra szóló jóléti fejlesztési terv elfogadásából és annak végrehajtásából, valamint a nemek közötti bérszakadék digitális eszközének bevezetéséből áll.

A jóléti fejlesztési tervet 2024. március 31-ig el kell fogadni, és abban meg kell határozni a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentésére, a nemek közötti egyenlőség és a nagyobb társadalmi befogadás biztosítására, valamint a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyekkel szembeni egyenlő bánásmód előmozdítására irányuló stratégiai célkitűzéseket. A fejlesztési terv felvázolja a nemek közötti bérszakadék csökkentésére irányuló intézkedéseket, különösen a bérek átláthatóságának növelése, a nemi sztereotípiák előfordulásának és a nők és férfiak életére és döntéseire gyakorolt negatív hatásának csökkentése révén, beleértve az oktatási és karrierválasztásokat, valamint a gondozási terhek viselését, valamint támogatja a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény hatékonyabb végrehajtását.

2024. március 31-ig létre kell hozni a nemek közötti bérszakadék digitális eszközét, amely egyszerű és egyszerű eszközt kínál a munkáltatók számára a nemek közötti bérszakadékra és annak lehetséges okaira vonatkozó adatok és információk szervezeteikben történő fogadásához és elemzéséhez, és ezáltal támogatja őket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak és hatékony intézkedéseket hozzanak az egyenlő díjazás elvének végrehajtása és a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

F.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
94	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Mérföldkő	A kórházhálózat-fejlesztési tervről szóló kormányrendelet hatálybalépése	A rendelet hatálybalépése				4. negyedév	2024	A rendelet hatálybalépése, amely: - a regionális, központi, helyi és rehabilitációs kórházak listájának összeállítása az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében; - a kórházi hálózat megszilárdításához szükséges követelmények, célkitűzések és megteendő lépések; - a kórházak listáján szereplő kórházak építéséhez, felújításához és profiljának átalakításához szükséges beruházások.
95	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Mérföldkő	Az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére irányuló stratégiai keret jóváhagyása	Az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére vonatkozó stratégiai keret egészségügyi és munkaügyi miniszter általi jóváhagyása				4. negyedév	2022	Az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére szolgáló stratégiai keret felvázolja a következőket: - az egészségügyi szolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézkedések a különböző egészségügyi ágazatokban, különös tekintettel a szakellátásra, - fizikai és emberi erőforrások elosztása az egész területen az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében, - finanszírozási, irányítási és információcsere-mechanizmusok, amelyek az ország egész területén biztosítják a teljesítményt.
96	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Mérföldkő	Az orvosok, ápolók és gyógyszerészek költségtérítési rendszerének módosításáról szóló szolgáltatási törvényről szóló EüM rendelet hatálybalépése	A Szolgáltatói Szervezetről szóló EüM rendelet hatálybalépése				1. negyedév	2023	A szolgáltató szervezetről szóló EüM rendelet hatálybalépése, amely javítja az orvosok, ápolók és gyógyszerészek költségtérítési rendszerét annak érdekében, hogy az egészségügyi munkaerőt a távoli területeken való munkavégzésre ösztönözze.
97	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Cél	Ápolóképzésbe való felvétel		Ápolóképzésre befogadott személyek számának százalékos növekedése	0	5	4. negyedév	2023	2020-hoz képest 5 %-kal nőtt az ápolóképzésben részt vevők száma.
98	Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Mérföldkő	A Szociális Minisztérium és a Tartui Egyetem közötti, egyes szakterületeken az orvoshiányról szóló megállapodást módosító miniszteri rendelet hatálybalépése	A miniszteri rendelet és a Szociális Minisztérium és a Tartui Egyetem közötti megállapodás hatálybalépése				2. negyedév	2026	A Szociális Minisztérium és a Tartui Egyetem között létrejött megállapodást módosító miniszteri rendelet hatálybalépése, amely meghatározza a hiányokkal küzdő szakmák, különösen az általános orvosok, pszichiáterek és belső betegségek esetében a belépés fokozatos növelésére vonatkozó követelményeket.
99	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az észak-észt orvosi campus tervezési szerződésének aláírása	A tervezési szerződés aláírása				4. negyedév	2021	Az ajánlatkérő szerv, amely a kórház tulajdonosa, aláírja az észak-észt orvosi campus tervére vonatkozó szerződést. A szerződés tartalmazza az építéshez szükséges engedélyek beszerzését.
100	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az észak-észt orvosi campus földmunkálataira, vízellátására és villamosenergia-ellátására, valamint megerősített betonszerkezetére vonatkozó szerződések aláírása	A szerződések aláírása				4. negyedév	2023	Az ajánlatkérő, amely a kórház tulajdonosa, szerződést ír alá a következőkre vonatkozóan: - a kitermelési munkálatok, valamint a vízellátással, a szennyvízgyűjtő infrastruktúrával és a villamos energiával való összeköttetés; valamint a vasbetonszerkezetek.
101	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az észak-észt orvosi campus megépítésére vonatkozó szerződés aláírása	A szerződés aláírása				1. negyedév	2024	Az ajánlatkérő, amely a kórház tulajdonosa, szerződést ír alá az észak-észt orvosi campus megépítésére, beleértve az épületgépészeti rendszerek, különösen a fűtésre, hűtésre, szellőztetésre, melegvízre, világításra és villamosenergia-termelésre, mérési, felügyeleti és vezérlőrendszerekre és belső munkálatokra szolgáló műszaki berendezések telepítését.
102	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Cél	A beruházási szerződés volumenének 10 %-a teljesül.		Az építőipar előrehaladása	0%	10%	4. negyedév	2024	A 101. mérföldkőben említett építési szerződés 10 %-a akkor teljesült, ha az építő megerősítette a szerződésben meghatározott építési munka 10 %-ának teljesítését, az ajánlatkérő elfogadta az építési beruházást, és a lehetséges hiányosságokat a megoldásra vonatkozó határidővel együtt azonosították.
103	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Cél	A beruházási szerződés volumenének 50 %-a teljesül.		Az építőipar előrehaladása	10%	50%	4. negyedév	2025	A 101. mérföldkőben említett építési szerződés 50 %-a akkor teljesült, ha az építő megerősítette, hogy a szerződésben meghatározott építési munkák 50 %-a befejeződött, az ajánlatkérő elfogadta az építési beruházást, és a lehetséges hiányosságokat a megoldásra vonatkozó határidővel együtt azonosították.
104	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az észak-észt orvosi campus teljes körű működőképessé tételére vonatkozó szerződés aláírása	A szerződés aláírása				2. negyedév	2025	Az ajánlatkérő, amely a kórház tulajdonosa, szerződést ír alá a kórháznak az építési munkálatok befejezését követően a kórház teljes üzemképessé tételéhez szükséges valamennyi berendezéssel (például kórházi ágyakkal, orvosi berendezésekkel) való ellátására.
105	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az építési munkálatok befejezése	Az építési munkák elvégzését igazoló tanúsítvány				2. negyedév	2026	Az ajánlatkérő, amely a kórház tulajdonosa, igazolást kap a vállalkozótól, amely tanúsítja az építési munkák elvégzését. Az ajánlatkérő szervnek bizonyítania kell, hogy elindította az arra vonatkozó igazolás kiállítására irányuló eljárást, hogy az épület elkészült és megfelel a vonatkozó előírásoknak.
106	6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése	Mérföldkő	Az Észt Egészségbiztosítási Pénztár egészségügyi szolgáltatásainak a szakorvosi ellátáshoz való hozzáférésről szóló jegyzékét módosító kormányrendelet hatálybalépése	Jogszabály-módosítások hatálybalépése A Kormányrendelethez				3. negyedév	2020	Jogszabály-módosítások hatályba léptetése, amelyek javítják a szakellátáshoz való hozzáférést azáltal, hogy kiterjesztik az e-konzultáció használatát az alapellátásban, lehetővé téve, hogy a betegeket a személyes konzultáció nélkül szakorvos segítse.
107	6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése	Mérföldkő	Az Észt Egészségbiztosítási Pénztár egészségügyi szolgáltatásainak listáját módosító kormányrendelet módosításainak hatálybalépése a háziorvosok költségeiről és szolgáltatásairól	A Korm. rendelet jogszabály-módosításának hatálybalépése				1. negyedév	2021	Hatályba lépnek az általános orvosok állandó költségeinek és szolgáltatásainak finanszírozásáról rendelkező jogszabály-módosítások annak érdekében, hogy növeljék a forrásoknak a nagyvárosi területeken kívüli elsődleges orvosi gyakorlathoz való hozzárendelését, különösen a távoli területeken, és növeljék a betegek diagnosztikai és szűrési szolgáltatásokhoz való hozzáférését.
108	6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése	Mérföldkő	Az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosításainak hatálybalépése	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				1. negyedév	2023	Az Egészségügyi Szolgáltatások Szervezetéről szóló törvény azon módosításainak hatálybalépése, amelyek módosítják a beteglista kezelését, biztosítják az alapellátás folytonosságát és kiterjesztik az ápolók gyógyszerfelírási jogát a betegekre.
109	6.4. Az e-egészségügy irányításának megújítása	Mérföldkő	Az e-egészségügy irányítási keretének és végrehajtási ütemtervének jóváhagyása	Az e-egészségügy irányítási keretére és végrehajtási ütemtervére vonatkozó javaslatnak az „Eesti tervise ICT juhtimise raamistik” irányítóbizottság általi jóváhagyása				2. negyedév	2023	Az irányítási keretre és a végrehajtási ütemtervre vonatkozó javaslat jóváhagyása, amely naprakésszé teszi az e-egészségügy irányítási keretét és az e-egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének koordinációját.
110	6.5. Kapacitásbővítés többcélú orvosi helikoptereken	Mérföldkő	Az orvosi helikopterek multifunkcionális képességeire vonatkozó szerződések odaítélése	A közbeszerzési szerződések odaítélése				4. negyedév	2023	Az Észt Rendőrség és Határőrség által aláírt, orvosi sürgősségi helikopterek beszerzésére, valamint mentőautók helikopterrel való ellátására szolgáló légitámaszpontok és kirakodóhelyek építésére vonatkozó szerződések. A különleges rendeltetésű helikopterek vásárlásakor azt a legjobb technológiát kell keresni, amely lehetővé teszi a „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést.
111	6.5. Kapacitásbővítés többcélú orvosi helikoptereken	Cél	Helikopterek fogadása		Helikopterek száma	0	2	1. negyedév	2025	Az Észt Rendőrség és Határőrség által elfogadott két helikopter kiszállítása
112	6.5. Kapacitásbővítés többcélú orvosi helikoptereken	Cél	Épített vagy kiépített légi bázisok befejezése		Helikopterbázisok száma	0	2	2. negyedév	2026	Két helikopter-légteret/leszállóhelyet kell építeni/kibővíteni, és használatukra készen kell állniuk, amit a szerződés teljesítésének az Észt Rendőrség és Határőrség általi hivatalos elfogadása igazol.
113	6.6. A fiatalok munkanélküliségének csökkentését célzó munkaerő-piaci intézkedések biztosítása	Mérföldkő	Az „Első állásom” program megerősítéséről szóló egészségügyi és munkaügyi miniszteri rendelet hatálybalépése	Az EM rendelet hatálybalépése				1. negyedév	2022	A program jellemzőit és végrehajtásának feltételeit meghatározó EüM rendelet hatálybalépése, beleértve a finanszírozást és a célcsoportot is. A program célja, hogy lehetővé tegye a munkatapasztalattal nem rendelkező vagy kevés munkatapasztalattal rendelkező fiatalok számára, hogy munkatapasztalatot szerezzenek, és fejlesszék készségeiket a munkaerőpiacon való részvételhez.
114	6.6. – Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében	Mérföldkő	Ifjúsági garancia cselekvési terv	A megerősített ifjúsági garancia cselekvési terv kormány általi elfogadása				2. negyedév	2022	A kormány a fiatalok foglalkoztatásának támogatása érdekében elfogadja az ifjúsági garancia módosított cselekvési tervét. Ez a cselekvési terv: - tartalmazzon intézkedéseket a fiatalok készségeinek fejlesztésére, - az ifjúsági munkanélküliség megelőzését és kezelését célzó intézkedések meghatározása, beleértve a NEET-helyzetek elérését és megelőzését - határozza meg a kulcsfontosságú pártokat és az ifjúsági munkanélküliség megelőzésében és kezelésében betöltött szerepüket.
115	6.6. – Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében	Cél	Az „Első állásom” programban részt vevő fiatalok száma		A résztvevők száma	0	3178	4. negyedév	2025	Legalább 3 178 16-29 év közötti fiatal vett részt az „Első állásom” programban (a belépők összesített száma).
116	6.7. A munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának meghosszabbítása	Mérföldkő	A munkanélküli szolgáltatásokról és ellátásokról szóló törvény és a munkanélküli-biztosítási törvény módosításainak hatálybalépése	A jogszabály-módosítások hatálybalépése				2. negyedév	2023	A törvény módosításainak hatálybalépése, amelyek állandó mechanizmust határoznak meg a munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának 60 nappal történő meghosszabbítására, különösen abban az esetben, ha a regisztrált munkanélküliségi ráta jelentős mértékben meghaladja a munkanélküliség nem gyorsuló inflációját/bérrátáját. A meghosszabbítási mechanizmusról és a mozgástérről – amely nem haladhatja meg a 2 %-ot – a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd keretében kell megállapodni.
117	6.8. Tartós ápolás	Mérföldkő	A szociális jóléti törvény módosításainak hatálybalépése	Jogszabály-módosítások hatálybalépése				2. negyedév	2022	A szociális jóléti törvény jogszabályi módosításainak hatálybalépése, amelyek meghatározzák a tartós ápolás fogalmát, és kötelezik a helyi hatóságokat, hogy vegyék figyelembe azt az elvet, hogy az érintett személynek képesnek kell lennie arra, hogy otthonában, szokásos környezetében, a rendelkezésre álló, megfelelő minőségű szolgáltatások mellett a lehető leghosszabb ideig éljen.
118	6.8. Tartós ápolás	Mérföldkő	Cselekvési terv az integrált gondozási modellről	A cselekvési terv elfogadása				4. negyedév	2022	A Szociális Minisztérium cselekvési tervet fogad el, amely az egész Észtországra kiterjedő integrált gondozási modell létrehozásáról, valamint a rendszer jövőbeli finanszírozási modelljében részt vevő szereplők szerepéről és felelősségéről rendelkezik.
119	6.8. Tartós ápolás	Mérföldkő	A szociális védelmi miniszter rendeletének hatálybalépése	A szociális védelmi miniszter rendeletének hatálybalépése				4. negyedév	2024	A szociális védelmi miniszteri rendelet meghatározza a helyi hatóságok által az alacsonyabb ápolási-gondozási igényű személyeknek nyújtott szolgáltatások kialakítását és jellemzőit, valamint azok végrehajtásának feltételeit. Különösen magában foglalja a helyi hatóságok olyan beruházásait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek az alacsonyabb gondozási szükségletekkel rendelkező idősek és az önálló életvitelt támogató fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét hivatottak biztosítani.
120	6.8. Tartós ápolás	Mérföldkő	A magas gondozásra szoruló gyermekek támogatási rendszerére vonatkozó jogszabály-módosítások hatálybalépése	A jogszabály-módosítások hatálybalépése				1. negyedév	2025	Jogszabály-módosítások hatálybalépése, amelyek a magasabb gondozási szükségletekkel rendelkező gyermekeknek nyújtott szolgáltatások korszerűsítéséről és integrálásáról rendelkeznek. Különösen - az egészségügyi, oktatási, szociális védelmi és foglalkoztatási szolgáltatásokat integrálni kell annak érdekében, hogy átfogó támogatást nyújtsanak a gondozási tehernek kitett családok számára, és - a jelenlegi támogatási rendszert egyszerűsíteni kell, és meg kell erősíteni a gondozási szükségletek felmérését annak érdekében, hogy a szülőknek legyen egy biztonságos kapcsolattartási pont a kezdeti tanácsadás és támogatás tekintetében.
121	6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése	Mérföldkő	A 2023-2030-as időszakra szóló jóléti fejlesztési terv kormány általi elfogadása	A jóléti fejlesztési terv elfogadása				1. negyedév	2024	A terv felvázolja a nemek közötti bérszakadék csökkentésére irányuló intézkedéseket.
122	6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése	Mérföldkő	A nemek közötti digitális bérszakadék eszköze	A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó eszköz prototípusának kidolgozása				4. negyedév	2022	Ki kell dolgozni a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó eszköz prototípusát a munkáltatók számára azzal a céllal, hogy adatokat és információkat szolgáltassanak számukra a nemek közötti bérszakadékról és annak a szervezeteiken belüli lehetséges okairól, ezáltal támogatva a megalapozott döntéshozatalt és a hatékony intézkedések meghozatalát az egyenlő díjazás elvének végrehajtása és a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében.
123	6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése	Mérföldkő	A nemek közötti digitális bérszakadék eszköze	A nemek közötti bérszakadék digitális eszközének bevezetése				1. negyedév	2024	A nemek közötti digitális bérszakadék eszközét elérhetővé kell tenni a munkáltatók számára azzal a céllal, hogy adatokat és információkat szolgáltassanak számukra a nemek közötti bérszakadékról és annak a szervezeteiken belüli lehetséges okairól, ezáltal támogatva a megalapozott döntéshozatalt és a hatékony intézkedések meghozatalát az egyenlő díjazás elvének érvényesítése és a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében.

G. Audit és ellenőrzés

G.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

A reform célja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó jogi keret meghatározása. Meghatározza az érintett állami szervek szerepét a terv végrehajtásában, és azt, hogy e szervek hogyan látják el feladataikat.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

D.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekhez)

Mennyiségi mutatók
(a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

124

A terv nyomon követése és végrehajtása

Mérföldkő

Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó jogi keretről szóló kormányrendelet hatálybalépése.

A kormányzati szabályozás hatálybalépése

4. negyedév

2021

Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó jogi keret létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése az első kifizetési kérelem benyújtása előtt.

A rendelet meghatározza legalább Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtásában részt vevő hatóságokat és feladataikat, beleértve a Pénzügyminisztérium, az ágazati minisztériumok és az Állami Közös Szolgálat Központ feladatait.

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 982 490 000 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:

Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

23	2.1. A vállalkozások zöld átállása	Mérföldkő	A zöld átállással foglalkozó munkacsoport létrehozása a zöld átállás végrehajtása és nyomon követése érdekében
28	2.3. Környezetbarát technológiafejlesztési programok	Mérföldkő	Munkacsoport létrehozása a fejlesztési program megtervezésére és kialakítására
37	2.6. Zöld Alap	Mérföldkő	A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és a SmartCap közötti szerződéses megállapodás aláírása
38	2.6. Zöld Alap	Mérföldkő	A beruházáspolitikai dokumentumnak a SmartCap általi elfogadása
44	3.1. Az adatkormányzással és a nyílt adatokkal foglalkozó kiválósági központ létrehozása és fejlesztése	Mérföldkő	Adatkezelési csoport létrehozása a Statisztikai Hivatalban, a Gazdasági és Hírközlési Minisztériumban és az Állami Információs Rendszer Hatóságnál
70	4.4. A zöld átállás előmozdítása az energiagazdaságban	Mérföldkő	Kormányhatározat a szélerőműparkokra vonatkozó védelmi magassági korlátozások enyhítéséhez szükséges beruházásokról
71	4.4. A zöld átállás előmozdítása az energiagazdaságban	Mérföldkő	Az energiaágazat nemzeti fejlesztési terve előkészítési folyamatának megkezdéséről, a felelősök kijelöléséről és a határidőkről szóló kormányhatározat elfogadása
74	4.5. A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem)	Mérföldkő	Hálózati beruházási társfinanszírozási szerződés aláírása a szállításirendszer-üzemeltetővel
81	5.1. Biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése	Mérföldkő	A 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv kormány általi elfogadása
86	5.3. A tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál megépítése	Mérföldkő	A tallinni Rail Baltic multimodális terminál építési szerződésének odaítélése
89	5.4. A tallinni régi kikötő villamosvonalának építése	Mérföldkő	A villamosépítési projekt kivitelezésének befejezése
99	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az észak-észt orvosi campus tervezési szerződésének aláírása
106	6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése	Mérföldkő	Az Észt Egészségbiztosítási Pénztár egészségügyi szolgáltatásainak a szakorvosi ellátáshoz való hozzáférésről szóló jegyzékét módosító kormányrendelet hatálybalépése
107	6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése	Mérföldkő	Az Észt Egészségbiztosítási Pénztár egészségügyi szolgáltatásainak listáját módosító kormányrendelet módosításainak hatálybalépése a háziorvosok költségeiről és szolgáltatásairól
113	6.6. Munkaerő-piaci intézkedések biztosítása az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében	Mérföldkő	Az „Első állásom” program megerősítéséről szóló egészségügyi és munkaügyi miniszteri rendelet hatálybalépése
124	Ellenőrzés és ellenőrzés	Mérföldkő	Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó jogi keretről szóló kormányrendelet hatálybalépése.
		Részösszeg	145 394 882 EUR

Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

1	1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban	Mérföldkő	Pályázati felhívás odaítélési szempontokkal és odaítélési feltételekkel
11	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Mérföldkő	A digitális készségek fejlesztéséhez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó másodlagos jogszabályok hatálybalépése
16	1.5.1. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – országos és regionális stratégiák	Mérföldkő	A stratégiák kidolgozásának előkészítése
19	1.5.2. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon	Mérföldkő	Az üzleti központok tartalmának és helyszínének meghatározására irányuló előkészítő elemzés
21	1.5.3. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok	Mérföldkő	Hatáscsoport felállítása és a globális digitális küldetések helyszíneinek kiválasztása
25	2.2. Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatására	Mérföldkő	A zöld készségek fejlesztéséhez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó másodlagos jogszabályok hatálybalépése
32	2.4. Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál	Mérföldkő	A támogatásra való jogosultság feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépése
34	2.5. Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése	Mérföldkő	A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások közzététele
51	3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális platform és ökoszisztéma)	Cél	Hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz a virtuális asszisztensi platformon keresztül
54	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Mérföldkő	Központilag nyújtott/megosztott informatikai bázisszolgáltatások fejlesztése
65	4.2. Lakáscélú épületek felújításának támogatása	Mérföldkő	Lakáscélú épületek felújítási támogatására irányuló pályázati felhívások közzététele
68	4.3. A kis lakóépületek felújításának támogatása	Mérföldkő	Közzétett felújítási támogatási felhívások
84	5.2. A nyugat-tallinni-rohukülai vasútvonal egy szakaszának megépítése	Mérföldkő	A Turba-Ellamaa és Ellamaa-Risti szakaszán vasút építésére irányuló vasúti építési szerződés odaítélése
90	5.4. A tallinni régi kikötő villamosvonalának építése	Mérföldkő	Építési beruházásra irányuló szerződés odaítélése
114	6.6. Munkaerő-piaci intézkedések biztosítása az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében	Mérföldkő	Ifjúsági garancia cselekvési terv
117	6.8. Tartós ápolás-gondozás	Mérföldkő	A szociális jóléti törvény módosításainak hatálybalépése
		Részösszeg	145 394 882 EUR

Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

7	1.3. Digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése	Cél	eFTI (elektronikus áruszállítási információs) platformok fejlesztése
24	2.1. A vállalkozások zöld átállása	Mérföldkő	A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervnek a zöld átállással foglalkozó munkacsoport általi elfogadása
41	2.7. Lehetőségek teremtése a megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák alkalmazására	Mérföldkő	A támogatás nyújtásának feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépése
47	3.2. Az egyéneknek szóló rendezvényszervezési szolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások fejlesztése	Cél	A személyes élet eseményeivel kapcsolatos szolgáltatások és/vagy proaktív szolgáltatások elindítása
49	3.3. Rendezvényszervezési szolgáltatások és digitális portál kialakítása a vállalkozók számára	Cél	Az üzleti rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások és portál megvalósításához hozzájáruló informatikai fejlesztések telepítése
63	4.1. Az energiahatékonyság előmozdítása	Mérföldkő	Az SA Kredex/Enterprise Estonia és a megyei fejlesztési központok közötti együttműködés feltételeit meghatározó együttműködési megállapodás megkötése
76	4.6. Az ipari területek energiatermelésének fellendítését célzó program	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele az ipari létesítmények energiatermelésének fellendítésére irányuló projektekre
78	4.7. Kísérleti energiatárolási program	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele kísérleti energiatárolási programra
82	5.1. Biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése	Mérföldkő	A környezetbarát, fenntartható tömegközlekedés fejlesztésére irányuló, a 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv végrehajtási tervének elfogadása
92	5.5. Az önkormányzatok kerékpár- és gyalogutakba történő beruházásai	Mérföldkő	Pályázati felhívás vissza nem térítendő támogatásra
95	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Mérföldkő	Az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére irányuló stratégiai keret jóváhagyása
96	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Mérföldkő	Az orvosok, ápolók és gyógyszerészek költségtérítési rendszerének módosításáról szóló szolgáltatási törvényről szóló EüM rendelet hatálybalépése
108	6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése	Mérföldkő	Az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosításainak hatálybalépése
109	6.4. Az e-egészségügy irányításának megújítása	Mérföldkő	Az e-egészségügy irányítási keretének és végrehajtási ütemtervének jóváhagyása
116	6.7. A munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának meghosszabbítása	Mérföldkő	A munkanélküli szolgáltatásokról és ellátásokról szóló törvény és a munkanélküli-biztosítási törvény módosításainak hatálybalépése
118	6.8. Tartós ápolás-gondozás	Mérföldkő	Cselekvési terv az integrált gondozási modellről
122	6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése	Mérföldkő	A nemek közötti digitális bérszakadék eszköze
		Részösszeg	145 394 882 EUR

Negyedik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

2	1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban	Cél	Támogatások odaítélése
12	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Cél	Képzési tevékenységekbe való beiratkozás
14	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Cél	Új továbbképzési és átképzési modulok száma
17	1.5.1. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – országos és regionális stratégiák	Mérföldkő	Tanulmányok beszerzése
26	2.2. Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatására	Cél	Továbbképzési és átképzési modulok száma
29	2.3. Környezetbarát technológiafejlesztési programok	Mérföldkő	A környezetbarát technológiák fejlesztési programjának létrehozása
35	2.5. Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése	Cél	A pályázati felhívást követően odaítélt szerződések száma
55	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Cél	A nemzeti magánfelhő-infrastruktúra hatóságok általi kiépítése
56	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Mérföldkő	A felhőalapú infrastruktúra kiterjesztése az adatnagyságra
61	3.8. Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítése	Cél	Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózat kiépítése új helyszínekre
91	5.4. A tallinni régi kikötő villamosvonalának építése	Cél	Üzemelő új villamosvonal
97	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Cél	Ápolóképzésbe való felvétel
100	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az észak-észt orvosi campus bányászatára, vízellátására és villamosenergia-ellátására, valamint megerősített betonszerkezetére vonatkozó szerződések aláírása
101	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az észak-észt orvosi campus megépítésére vonatkozó szerződés aláírása
110	6.5. Többcélú orvosi helikopterek kapacitásépítése	Mérföldkő	Az orvosi helikopterek multifunkcionális képességeire vonatkozó szerződések odaítélése
121	6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése	Mérföldkő	A 2023-2030-as időszakra szóló jóléti fejlesztési terv kormány általi elfogadása
123	6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése	Mérföldkő	A nemek közötti digitális bérszakadék eszköze
		Részösszeg	145 394 882 EUR

Ötödik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

4	1.2. Az e-építés fejlesztése	Mérföldkő	A digitális technológiák építőiparban való alkalmazására vonatkozó nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok elfogadása
8	1.3. Digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése	Cél	az ECMR (elektronikus fuvarlevél) interfész fejlesztése
15	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Cél	Az IKT-szakemberek képesítési szabványainak felülvizsgálata.
39	2.6. Zöld Alap	Cél	A kockázatitőke-alapokba történt befektetések vagy a vállalkozásokban lévő tőkebefektetések volumene
42	2.7. Lehetőségek teremtése a megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák alkalmazására	Mérföldkő	A zöld hidrogén teljes értékláncainak létrehozására szolgáló technológiák és berendezések
57	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Cél	A kritikus rendszerek áthelyezése az adatnagyság nemzeti felhőinfrastruktúrájára
58	3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás	Cél	A hatóságok információs rendszereinek központi biztonsági tesztelése
59	3.6. Az észtországi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás stratégiai elemzésének létrehozásáról	Mérföldkő	A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény módosításának, valamint a Stratégiai Elemzési Központ számára szükséges egyéb jogszabályi, adminisztratív és szerződéses változásoknak a hatálybalépése
64	4.1. Az energiahatékonyság előmozdítása	Mérföldkő	Működőképessé váltak a felújítással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést megkönnyítő digitális eszközök, ideértve a felújítás eredményeinek megjelenítését és a felújítás költségeinek becslését is
66	4.2. Lakáscélú épületek felújításának támogatása	Cél	Jobb energiahatékonyságú lakások
69	4.3. A kis lakóépületek felújításának támogatása	Cél	Jobb energiahatékonyságú lakások
72	4.4. A zöld átállás előmozdítása az energiagazdaságban	Mérföldkő	A vonatkozó elsődleges és/vagy másodlagos jogszabályok hatálybalépése és útmutatók közzététele a megújulóenergia-termelő létesítmények és energiatároló létesítmények telepítése előtt álló akadályok enyhítése érdekében
85	5.2. A nyugat-tallinni-rohukülai vasútvonal egy szakaszának megépítése	Cél	Új vasút befejezése (forgalomra kész)
87	5.3. A tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál megépítése	Mérföldkő	A terminál áthaladásának befejezése
94	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Mérföldkő	A kórházhálózat-fejlesztési tervről szóló kormányrendelet hatálybalépése
102	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Cél	A beruházási szerződés volumenének 10 %-a teljesül.
111	6.5. Többcélú orvosi helikopterek kapacitásépítése	Cél	Helikopterek fogadása
119	6.8. Tartós ápolás-gondozás	Mérföldkő	A szociális védelmi miniszter rendeletének hatálybalépése
120	6.8. Tartós ápolás-gondozás	Mérföldkő	A magas gondozásra szoruló gyermekek támogatási rendszerére vonatkozó jogszabály-módosítások hatálybalépése
		Részösszeg	145 394 882 EUR

Hatodik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

3	1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban	Cél	Támogatások odaítélése
5	1.2. Az e-építés fejlesztése	Mérföldkő	Közszolgáltatások rendelkezésre állása az e-építő platformon
6	1.2. Az e-építés fejlesztése	Cél	Fejlesztési és prototípus-készítési projektek lezárása
9	1.3. Digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése	Cél	Befejezett projektek száma összesen
33	2.4. Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál	Cél	Támogatott projektek száma
45	3.1. Az adatkormányzással és a nyílt adatokkal foglalkozó kiválósági központ létrehozása és fejlesztése	Cél	Az adatminőség javítását célzó projektek lezárása
46	3.1. Az adatkormányzással és a nyílt adatokkal foglalkozó kiválósági központ létrehozása és fejlesztése	Cél	Adatkészletek közzététele a nyílt hozzáférésű adatok nemzeti portálján
48	3.2. Az egyéneknek szóló rendezvényszervezési szolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások fejlesztése	Cél	Személyes rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások és proaktív szolgáltatások elindítása
50	3.3. Rendezvényszervezési szolgáltatások és digitális portál kialakítása a vállalkozók számára	Cél	Az üzleti rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások és portál megvalósításához hozzájáruló informatikai fejlesztések telepítése
52	3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális platform és ökoszisztéma)	Cél	A Bürokratt virtuális asszisztensének bevezetése a digitális közszolgáltatási környezetben
53	3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális platform és ökoszisztéma)	Cél	Hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz a virtuális asszisztensi platformon keresztül
62	3.8. Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítése	Cél	Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózat kiépítése új helyszínekre
73	4.4. A zöld átállás előmozdítása az energiagazdaságban	Mérföldkő	Az energiaágazat nemzeti fejlesztési tervének kormány általi elfogadása
93	5.5. Az önkormányzatok kerékpár- és gyalogutakba történő beruházásai	Cél	A kerékpár- és gyalogjárók infrastruktúrája elkészült
103	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Cél	A beruházási szerződés volumenének 50 %-a teljesül.
104	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az észak-észt orvosi campus teljes körű működőképessé tételére vonatkozó szerződés aláírása
115	6.6. Munkaerő-piaci intézkedések biztosítása az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében	Cél	Az „Első állásom” programban részt vevő fiatalok száma
		Részösszeg	145 394 882 EUR

Hetedik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

10	1.3. Digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése	Mérföldkő	A digitális fuvarlevelek kidolgozásának és bevezetésének utólagos értékelése
13	1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulásához	Cél	A képzési tevékenységek befejezése
18	1.5.1. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – országos és regionális stratégiák	Cél	Országos és regionális exportstratégiák száma
20	1.5.2. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon	Cél	Megnyitott üzleti központok száma
22	1.5.3. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok	Cél	A globális hatáscsoport által végrehajtott kiküldetések száma és azon fontosabb események száma, amelyeken Észtország „virtuális szakaszokban” képviseltette magát
27	2.2. Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatására	Cél	Továbbképzési és átképzési programokban részt vevő személyek
30	2.3. Környezetbarát technológiafejlesztési programok	Cél	A zöld technológiafejlesztési program keretében támogatott klaszterek száma
31	2.3. Környezetbarát technológiafejlesztési programok	Cél	A zöld technológiafejlesztési program keretében támogatott és magánberuházásokban részesült induló vállalkozások száma
36	2.5. Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése	Cél	Befejezett projektek száma
40	2.6. Zöld Alap	Cél	A kockázatitőke-alapokba történt befektetések vagy a vállalkozásokban lévő tőkebefektetések volumene
43	2.7. Lehetőségek teremtése a megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák alkalmazására	Cél	A megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiákhoz rendelt, legalább 49,49 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatások
60	3.7. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának valós idejű stratégiai elemzésére szolgáló információs rendszer	Mérföldkő	A Stratégiai Elemzési Központ új, valós idejű IKT elemzési rendszerének kifejlesztése és a pénzügyi információs egységhez való eljuttatása
67	4.2. Lakáscélú épületek felújításának támogatása	Cél	Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának becsült éves csökkenése
75	4.5. A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem)	Cél	Az átviteli hálózatba történő beruházások révén létrehozott további megújulóenergia-csatlakozási kapacitás
77	4.6. Az ipari területek energiatermelésének fellendítését célzó program	Cél	Megújuló villamosenergia-termelés további csatlakozási kapacitása a hálózathoz csatlakozó ipari telephelyeken vagy azok közelében
79	4.7. Kísérleti energiatárolási program	Cél	Beruházási támogatásból származó kiegészítő hőtárolási kapacitás
80	4.7. Kísérleti energiatárolási program	Cél	Beruházási támogatásból származó többlet villamosenergia-tárolási kapacitás
83	5.1. Biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése	Mérföldkő	A 2021-2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv végrehajtása
88	5.3. A tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál megépítése	Mérföldkő	Az új vasútállomás befejezése
98	6.1. Átfogó változás az észtországi egészségügyi ellátás szervezésében	Mérföldkő	A Szociális Minisztérium és a Tartui Egyetem közötti, egyes szakterületeken az orvoshiányról szóló megállapodást módosító miniszteri rendelet hatálybalépése
105	6.2. Az észak-észt orvosi campus létrehozása	Mérföldkő	Az építési munkálatok befejezése
112	6.5. Többcélú orvosi helikopterek kapacitásépítése	Cél	Épített vagy kiépített légi bázisok befejezése
		Részösszeg	96 929 921 EUR

3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedések

Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására a következő rendelkezéseknek megfelelően kerül sor:

A Pénzügyminisztérium mint vezető minisztérium és az Állami Közös Szolgálat Központ biztosítja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó koordinációját, nyomon követését és végrehajtását. Az Állami Közös Szolgáltatási Központ látja el az irányító hatóság feladatait. A felügyelettel és értékeléssel kapcsolatos feladatokat a Pénzügyminisztérium Állami Költségvetési Főosztálya látja el az Állami Közös Szolgálat Központtal együttműködésben.

Az ágazati minisztériumok és ügynökségek ellátják a rájuk ruházott, a terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Szolgálataik támogatják továbbá a hatáskörükbe tartozó projektek előrehaladásának nyomon követését, és szoros együttműködést tartanak fenn az Állami Közös Szolgálati Központtal és a Pénzügyminisztériummal. E célból a meglévő Strukturális Alapok Működési Rendszerét (SFOS) kell használni a terv végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos valamennyi adat rögzítésére.

A Pénzügyminisztérium Pénzügyi Ellenőrzési Osztálya, az ellenőrző hatóság rendszeresen ellenőrzi a bevezetett irányítási és ellenőrzési rendszereket. Összefoglalót készít továbbá a kifizetési kérelmekkel kapcsolatban elvégzett ellenőrzésekről. Az ellenőrző hatóság ad otthont a csalás elleni koordinációs szolgálatnak is.

Valamennyi nemzeti és külső forrást együtt kell beállítani ágazatspecifikus programokba, amelyek lehetővé teszik az ágazati finanszírozás átlátható nyomon követését, és lehetővé teszik a kockázatok azonosítását és a kettős finanszírozás elkerülését.

2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

Az Állami Közös Szolgáltatási Központ mint irányító hatóság felelős a kifizetési kérelmeknek az Európai Bizottsághoz történő benyújtásáért, valamint a vezetői nyilatkozat elkészítéséért, amelyben igazolja, hogy a forrásokat a szándékolt célra használták fel, az információk teljesek, pontosak és megbízhatóak, valamint hogy az ellenőrzési rendszer biztosítja a szükséges biztosítékot. Emellett a monitoringot és az értékelést a Pénzügyminisztérium az Állami Közös Szolgálat Központtal együttműködésben is biztosítja.

A terv végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos adatokat a meglévő integrált információs rendszerben, a Strukturális Alapok Működési Rendszerében (SFOS) tárolják. Az SFOS az adatgyűjtésre, az eredményjelentésekre és a kifizetési kérelmekre vonatkozó, az (EU) 2021/241 rendelet szerinti követelményekhez igazodik, ideértve a mérföldkövek és célok elérésének igazolásához és jelentéséhez szükséges mutatók és egyéb információk gyűjtését is. Az SFOS-t a terv végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplőnek igénybe kell vennie. Az SFOS-ban szereplő információkat folyamatosan frissíteni kell a terv előrehaladásáról és eredményeiről, beleértve a feltárt hiányosságokat és valamennyi meghozott korrekciós intézkedést.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e melléklet 2.1. szakaszában megállapított vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követően Észtország kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére vonatkozóan. Észtország biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó, alapul szolgáló releváns adatokhoz mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és ellenőrzési célokból.

(1) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(2) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(3) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(4) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(5) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(6) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(7) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(8) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(9) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(10) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(11)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(12) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(13) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(14) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(15) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(16) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(17) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(18) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(19) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(20) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(21) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(22) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(23) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(24) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

Top

Choose the experimental features you want to try