EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.9.23.
COM(2021) 595 final
2021/0305(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Unió által az Egyesült Királysággal a teljes kifogható mennyiségekről való megállapodás érdekében folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az Unió és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: a felek) közös halállományaira vonatkozó teljes kifogható mennyiségek megállapítása érdekében az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2021. május 1-jén hatályba lépett.
A felek megállapodtak abban, hogy együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy vizeiken a közös állományokat érintő halászati tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hozzájáruljanak a gazdasági és társadalmi előnyök eléréséhez, teljes mértékben tiszteletben tartva a független parti államoknak a felek által gyakorolt jogait és kötelezettségeit.
A felek közös célja a közös állományok olyan mértékű kiaknázása, amely biztosítja a halászott fajok populációinak a maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH) előállítani képes biomasszaszint feletti fenntartását és fokozatos helyreállítását.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke értelmében a feleknek éves konzultációk keretében kell megállapodniuk a következő évre vagy évekre vonatkozó teljes kifogható mennyiségekről. A Bizottság az Unió nevében fog éves konzultációkat folytatni az Egyesült Királysággal.
A közös halászati politikáról (a továbbiakban: KHP) szóló rendelet értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésével összhangban történjen, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszer-ellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja az MFT-t előállítani képes szintet.
A KHP-rendelet azt is megköveteli az Uniótól, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket hozzon, támogassa a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint hogy fokozatosan felszámolja a visszadobás gyakorlatát, és előmozdítsa az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz.
A KHP-rendelet 28. cikke kifejezetten előírja, hogy az Uniónak külső halászati politikáját e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia. A rendelet 33. cikke szerint az Uniónak ezenkívül meg kell tennie minden erőfeszítést, hogy a fenntartható gazdálkodás lehetővé tétele érdekében közös megegyezés szülessen a közös állományok halászatát illetően.
A Tanács és a Bizottság közötti koordináció és együttműködés révén az éves konzultációs folyamat valamennyi megfelelő pontján biztosítani kell a Tanács rendszeres és teljes körű részvételét. E célból a Bizottságnak az éves konzultációk előtt kellő időben el kell juttatnia a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez a legújabb tudományos eredmények és egyéb releváns információk alapján javasolható uniós álláspont részletes ismertetését, amelyet a Tanács az Unió által képviselendő álláspont elfogadását megelőzően megvitat.
A Bizottság kérni fogja továbbá a Tanács iránymutatását az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációk lezárása előtt is. A Bizottság szolgálatai a konzultációk minden egyes fordulója előtt kellő időben egyeztetnek a halászati munkacsoporttal többek között azért, hogy bemutassák és megvitassák a további lépéseket, és az éves konzultációk során jelentést tesznek a munkacsoportnak. A tagállamok meghívást kapnak az uniós küldöttség tagjaiként való részvételre.
Az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésével és az (EU) 2021/689 tanácsi határozattal összhangban az Európai Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell, a bizalmas jelleg megőrzéséhez szükséges intézkedésekre is figyelemmel. Általános szabályként a Bizottság a felelős parlamenti bizottságon keresztül tájékoztatja az Európai Parlamentet.
3.Jogalap
3.1.Eljárási jogalap
3.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése tanácsi határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
3.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében az Uniónak konzultálnia kell az Egyesült Királysággal a közös tengeri biológiai erőforrásokkal – mindenekelőtt a közös halállományokkal – történő közös gazdálkodásról. Ez a kötelezettség összhangban van az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye 63. cikkével.
Az éves konzultációkra annak érdekében van szükség, hogy a felek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkének (2) bekezdése, 498. cikke (4) bekezdésének a)–d) pontja és 498. cikkének (6) bekezdése alapján megállapodásra jussanak a halászati lehetőségekről és az azokhoz szervesen kapcsolódó feltételekről.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a kereskedelmi és együttműködési megállapodás intézményi keretét. Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
3.2.Anyagi jogalap
3.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben az említett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, a határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
3.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus fő célja és tartalma az Unió és az Egyesült Királyság közös halállományaira vonatkozó éves halászati lehetőségek meghatározásához kapcsolódik.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése.
3.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2021/0305 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Unió által az Egyesült Királysággal a teljes kifogható mennyiségekről való megállapodás érdekében folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az (EU) 2021/689 tanácsi határozat értelmében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 2021. május 1-jétől alkalmazandó.
(2)A megállapodás 494. cikke szerint az Unió és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: a felek) megállapodtak abban, hogy együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy vizeiken a közös állományokat érintő halászati tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hozzájáruljanak a gazdasági és társadalmi előnyök eléréséhez, teljes mértékben tiszteletben tartva a független parti államoknak a felek által gyakorolt jogait és kötelezettségeit. A felek közös célja a közös állományok olyan mértékű kiaknázása, amely biztosítja a halászott fajok populációinak a maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH) előállítani képes biomasszaszint feletti fenntartását és fokozatos helyreállítását.
(3)A megállapodás 498. cikkének megfelelően a feleknek éves konzultációk keretében kell megállapodniuk a közös állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségekről.
(4)Az éves konzultációkat az Unió nevében a Bizottságnak kell lefolytatnia a Tanács által a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban meghatározandó uniós álláspontok alapján.
(5)A Tanács és előkészítő szerveinek rendszeres és teljes körű bevonását az érintett állományokra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározásáról az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációkba a Tanács és a Bizottság közötti széles körű koordináció és együttműködés révén kell biztosítani, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban.
(6)Az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésének megfelelően az Európai Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell, hogy a Szerződéseknek megfelelően teljes körűen gyakorolhassa előjogait.
(7)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és végzésükre oly módon kerüljön sor, amely összhangban van a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére és az élelmiszerellátás biztosításához történő hozzájárulásra irányuló célkitűzésekkel.
(8)Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja az MFH-t előállítani képes szintet.
(9)Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének j) pontja szerint a halászati gazdálkodásnak összhangban kell lennie a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben szereplő, a környezet jó állapotának elérésére irányuló célkitűzéssel. Az 1380/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikke (5) bekezdésének a) pontja előírja továbbá, hogy az Uniónak fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, többek között olyan halászati módszerek alkalmazásának előmozdításával, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz.
(10)Az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkének c) pontja szerint az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia.
(11)Az 1380/2013/EU rendelet 28. cikke úgy rendelkezik, hogy az Uniónak a külső halászati politikáját az említett rendelet 2. és 3. cikkében foglalt célokat és elveket alkalmazva kell folytatnia, ideértve a tudományos ismeretek és szakvélemények bővítésének támogatását is, továbbá hogy az említett rendelet külső politikára vonatkozó rendelkezései nem érinthetik az EUMSZ 218. cikke szerint elfogadott különös rendelkezéseket.
(12)Az 1380/2013/EU rendelet 33. cikke rendelkezik az Unió és a harmadik országok számára közös érdekű állományokkal való gazdálkodás alapelveiről és célkitűzéseiről, valamint a cserére és a közös gazdálkodásra vonatkozó megállapodásokról.
(13)Tekintettel a megállapodás hatálya alá tartozó halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ezzel összefüggésben az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve az éves konzultációk előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, helyénvaló megállapítani az Unió által a konzultációk során képviselendő álláspont évenkénti kialakítását szolgáló eljárást. Ennek az eljárásnak összhangban kell lennie az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdésében rögzített elvével.
(14)Ezért helyénvaló meghatározni az Unió által az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontot, mivel azok eredményét végre kell hajtani az uniós jogban,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1)Az Unió által az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 498. cikke alapján a közös állományokra vonatkozó halászati lehetőségekről az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontot az I. melléklet tartalmazza.
(2)Az (1) bekezdésben említett uniós álláspont a II. melléklettel összhangban évente meghatározásra kerül.
2. cikk
A Tanács rendszeres és teljes körű részvételét az éves konzultációk folyamán a Tanács és a Bizottság közötti széles körű koordináció és együttműködés biztosítja.
3. cikk
A Tanács a Bizottság javaslata alapján 2026. június 30-ig értékeli és adott esetben felülvizsgálja az 1. cikkben említett uniós álláspontot.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök