This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021PC0450
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken on behalf of the European Union in the International Grains Council with respect to amending the definition of ‘grain’ or ‘grains’ under the Grains Trade Convention, 1995
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által a Nemzetközi Gabonatanácsban a „gabona” vagy „gabonák” az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény szerinti fogalommeghatározása tekintetében képviselendő álláspontról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által a Nemzetközi Gabonatanácsban a „gabona” vagy „gabonák” az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény szerinti fogalommeghatározása tekintetében képviselendő álláspontról
COM/2021/450 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.8.5.
COM(2021) 450 final
2021/0254(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Nemzetközi Gabonatanácsban a „gabona” vagy „gabonák” az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény szerinti fogalommeghatározása tekintetében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió nevében a Nemzetközi Gabonatanácsban a „gabona” vagy gabonák” az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény szerinti fogalommeghatározásának a hüvelyesekkel történő kiegészítésével kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.Az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény
Az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) célja a nemzetközi együttműködés előmozdítása a gabonakereskedelem minden területén, a nemzetközi gabonakereskedelem bővülésének előmozdítása, valamint a gabona lehető legszabadabb kereskedelmének biztosítása. Ezen túlmenően az egyezmény a lehető legnagyobb mértékben hozzá kíván járulni a nemzetközi gabonapiac stabilitásának megteremtéséhez valamennyi tag érdekében, továbbá a világ élelmezésbiztonságának fokozásához, valamint egyeztető- és vitafórumot kíván biztosítani a tagok számára a gabonakereskedelemmel kapcsolatban felmerülő problémák megvitatásához.
Az egyezmény 1995. július 1-jén lépett hatályba.
Az Európai Unió az egyezmény részes fele 1 .
2.2.A Nemzetközi Gabonatanács
A Nemzetközi Gabonatanács egy olyan kormányközi szervezet, amely az egyezmény 1. cikkében meghatározott célkitűzések elérésére törekszik. A Nemzetközi Gabonatanács céljai a következők:
·a nemzetközi együttműködés előmozdítása a gabonakereskedelem minden területén,
·a nemzetközi kereskedelem bővítésének, nyitottságának és méltányosságának elősegítése a gabonaágazatban,
·hozzájárulás a nemzetközi gabonapiac stabilitásának megteremtéséhez, a világ élelmezésbiztonságának fokozása, valamint közreműködés azon országok fejlesztésében, amelyek gazdasága függ a gabonakereskedelemtől.
E célkitűzések megvalósítását a tanács a piac átláthatóságának javítása révén kívánja elérni, amely a piacra és a szakpolitikai fejleményekre vonatkozó információk megosztásán, elemzésén és az ezzel kapcsolatos konzultációkon alapul.
A Nemzetközi Gabonatanácsnak 30 tagja van, köztük a világ legnagyobb gabonatermelői és -importőrei. Az Európai Unió mellett tagja többek között Argentína, Ausztrália, Kanada, Egyiptom, az Egyesült Királyság, India, Japán, Oroszország, Ukrajna és az USA. Kína és Brazília azonban nem tagjai.
A Nemzetközi Gabonatanács 30 tagja összesen 2 000 szavazattal rendelkezik.
A költségvetési eljárások tekintetében (lásd az egyezmény 11. cikkét), azaz a tagok éves pénzügyi hozzájárulásainak meghatározásához az Unió 371 szavazattal rendelkezik a 2020/21-es évben 2 .
Döntéshozatal (azaz szavazások) esetén (lásd az egyezmény 12. cikkét) 1 000 szavazaton a 11 exportáló tag (köztük az Unió 244 szavazattal) és 1 000 szavazaton a 19 importáló tag osztozik. Hangsúlyozni kell, hogy elvben a Nemzetközi Gabonatanács konszenzus alapján működik, és nagyon ritka, hogy ténylegesen sor kerül szavazásra.
A Nemzetközi Gabonatanács értekezletein az Európai Uniót az Európai Bizottság képviseli. A tagállamok részt vehetnek a Nemzetközi Gabonatanács értekezletein, különösen a tanácsi üléseken.
2.3.A Nemzetközi Gabonatanács tervezett jogi aktusa
2021. május 14-én a Nemzetközi Gabonatanács azt javasolta, hogy a hüvelyeseket vegyék fel a „gabona” vagy „gabonák” az egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti fogalommeghatározásába (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus). Javasoljuk, hogy a Nemzetközi Gabonatanács határozatát postai úton történő szavazás útján (azaz írásbeli eljárással) hozzák meg 2021. október 31-i határidővel. Amennyiben a Nemzetközi Gabonatanács egyik tagja sem emel írásbeli kifogást, 2021. november 1-jei hatállyal a „gabona” vagy „gabonák” az egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti fogalommeghatározása a hüvelyesekkel egészül ki.
A javaslat szerint „a »gabona« vagy »gabonák« az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti fogalommeghatározásába bele kell foglalni a lencsét, a szárazborsót, a csicseriborsót, a szárazbabot, az egyéb hüvelyeseket és az ezekből készült termékeket”.
A tervezett jogi aktus célja, hogy lehetővé tegye a Nemzetközi Gabonatanács számára, hogy az egyezmény 3. cikkében említett rendes munkáját a hüvelyesekre is kiterjessze. Az egyezmény 3. cikkében említett rendszeres jelentéseknek, információcserének és speciális tanulmányoknak 2021. november 1-jétől ki kell terjedniük a hüvelyesekre és az azokból készült termékekre. A tagállamok kormányainak együtt kell működniük a Nemzetközi Gabonatanács titkárságával azáltal, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtanak a hüvelyesekről és az azokból készült termékekről.
Noha az egyezmény nem tartalmaz konkrét szabályokat a postai úton történő szavazás eljárására (avagy az írásbeli eljárásra) vonatkozóan, az egyezménynek a tanács határozatairól rendelkező 14. cikke nem írja elő, hogy az ilyen határozatokat a tanács ülésein kell meghozni.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezményt az Európai Unió a 96/88/EK tanácsi határozattal 3 kötötte meg 1998. június 30-ig terjedő hatállyal, amelyet azóta rendszeres időközönként meghosszabbítottak. Az egyezmény 33. cikkének megfelelően az egyezmény hatálya minden ilyen alkalommal legfeljebb két évvel hosszabbodik meg. Legutóbb 2021. június 7-én, a Nemzetközi Gabonatanács határozatával hosszabbították meg, így 2023. június 30-ig marad hatályban.
Az egyezmény megkötésekor a „gabona” vagy „gabonák” a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti fogalommeghatározása a következő termékekre terjedt ki: „árpa, kukorica, köles, zab, rozs, cirok, tritikálé és búza, valamint az ezekből készült termékek”.
Ezt követően 2008-ban a Nemzetközi Gabonatanács tagjai úgy határoztak, hogy 2009. július 1-jei hatállyal felveszik a rizst és az abból készült termékeket a „gabona” vagy „gabonák” fogalommeghatározásába. Ezenkívül a „gabona” vagy „gabonák” fogalommeghatározását 2013. július 1-jei hatállyal kiterjesztették a különböző olajos magvakra is, nevezetesen a koprára, a gyapotmagra, a pálmamagra, a földimogyoróra, a repcemagra/kanolára, a szójababra és a napraforgómagra, valamint az ezekből készült termékekre.
Az Európai Unió mindig is a Nemzetközi Gabonatanács aktív tagja volt, és támogatta, hogy a Nemzetközi Gabonatanács munkáját kiterjesszék a hüvelyesek piacának és kereskedelme alakulásának elemzésére is. Erre eddig eseti alapon került sor, a Nemzetközi Gabonatanács éves munkaprogramjának jóváhagyásától függően.
E javaslat célja az, hogy a Bizottság számára megszerezze a Tanács felhatalmazását arra, hogy az Európai Unió nevében amellett szavazzon, hogy a „gabona” vagy „gabonák” az egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) bekezdése szerinti fogalommeghatározása 2021. november 1-jei hatállyal kiegészüljön a hüvelyesekkel. A Nemzetközi Gabonatanács írásbeli eljárás (postai úton történő szavazás) keretében határoz a javaslatról, 2021. október 31-i határidővel.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által […] elfogadott szabályozás tartalmát 4 ”.
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A Nemzetközi Gabonatanács tervezett jogi aktusa módosítja az egyezményt – amely egy, az Unióra nézve kötelező nemzetközi megállapodás, – azáltal, hogy kibővíti a „gabona” vagy „gabonák” az egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában szereplő fogalommeghatározását. A tervezett jogi aktus ezért joghatással bír.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem is módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus célkitűzése és tartalma a mezőgazdasági termékek kereskedelméhez kapcsolódik.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
5.A tervezett jogi aktus kihirdetése
Mivel a Nemzetközi Gabonatanács jogi aktusa módosítani fogja az egyezményt azáltal, hogy a „gabona” vagy „gabonák” az egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) bekezdése szerinti fogalommeghatározását kiegészíti a hüvelyesekkel, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni a tanácsi határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2021/0254 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Nemzetközi Gabonatanácsban a „gabona” vagy „gabonák” az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény szerinti fogalommeghatározása tekintetében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) az Unió a 96/88/EK tanácsi határozat 5 révén kötötte meg, és az 1995. július 1-jén lépett hatályba. Az egyezményt három évre kötötték meg.
(2)Az egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja meghatározza az egyezmény alkalmazásában a „gabona” vagy „gabonák” fogalmát. A Nemzetközi Gabonatanács tagjai dönthetnek úgy, hogy az egyezmény 32. cikkével összhangban módosítják ezt a meghatározást.
(3)2021. május 14-én a Nemzetközi Gabonatanács Titkársága azt javasolta, hogy a hüvelyeseket 2021. november 1-jei hatállyal vegyék fel a „gabona” vagy „gabonák” az egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti fogalommeghatározásába. A javaslat szerint „a »gabona« vagy »gabonák« az 1995. évi Gabonakereskedelmi Egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti fogalommeghatározásába bele kell foglalni a lencsét, a szárazborsót, a csicseriborsót, a szárazbabot, az egyéb hüvelyeseket és az ezekből készült termékeket” 6 .
(4)Helyénvaló meghatározni az Unió által a Nemzetközi Gabonatanácsban a „gabona” vagy „gabonák” az egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti fogalommeghatározása módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontot, mivel az Uniónak érdekében áll a Nemzetközi Gabonatanács termékkörének kiterjesztése azáltal, hogy a „gabona” vagy „gabonák” fogalommeghatározása kiegészül a hüvelyesekkel,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió nevében a Nemzetközi Gabonatanácsban képviselendő álláspont az, hogy a Gabonakereskedelmi Egyezmény 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának oly módon történő módosítása mellett kell szavazni, hogy a Nemzetközi Gabonatanács titkársága által 2021. május 14-én benyújtott javaslattal összhangban a „gabona” vagy „gabonák” fogalommeghatározása kiegészüljön a hüvelyesekkel.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök