EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.4.21.

COM(2021) 189 final

2021/0104(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2021) 164 final} - {SWD(2021) 150 final} - {SWD(2021) 151 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az NFRD a nagy méretű, átlagosan 500 főt meghaladó alkalmazotti létszámmal rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre, valamint azokra a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre vonatkozik, amelyek olyan nagy vállalatcsoport anyavállalatai, ahol az alkalmazottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt. 2 Az NFRD mentesíti a leányvállalkozásokat a beszámolási kötelezettségük alól, ha az anyavállalatuk a beszámolást az egész csoportra vonatkozóan teljesíti, beleértve a leányvállalkozásokat is. Körülbelül 11 700 vállalat tartozik az NFRD beszámolási követelményeinek hatálya alá. 3  

A Bizottság az NFRD-vel összhangban 2017-ben nem kötelező erejű iránymutatást tett közzé a beszámolókhoz a vállalatok számára. 4 2019-ben további iránymutatást tett közzé az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozóan. 5 Ezek az iránymutatások nem javították kellőképpen a vállalatok által az NFRD alapján közzétett információk minőségét.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

–kiterjeszti a beszámolási követelmények hatályát további társaságokra, beleértve az összes nagyvállalatot és tőzsdén jegyzett társaságot (a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások kivételével);

–előírja a fenntarthatósággal kapcsolatos információkra vonatkozó bizonyosság nyújtását;

–részletesebben meghatározza azokat az információkat, amelyeket a vállalatoknak közölniük kell, és előírja számukra, hogy a beszámolás a kötelező uniós fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban történjen;

–biztosítja, hogy minden információt a vállalatok vezetőségi beszámolóinak részeként tegyenek közzé, digitális, géppel olvasható formátumban.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az NFRD által módosított számviteli irányelv már szabályozza a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételét az EU-ban. A befektetők védelmének és a pénzügyi stabilitásnak az egész EU-ban történő biztosításához átláthatósági szabályokra van szükség. A fenntarthatósági beszámolásra és az arra vonatkozó bizonyosság nyújtására érvényes közös szabályok egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a különböző tagállamokban letelepedett vállalatok számára. A fenntarthatósági beszámolásra és a bizonyosság nyújtására vonatkozó követelmények tagállamok közötti jelentős eltérései járulékos költségeket és összetettséget okoznak a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok számára. Ez káros az egységes piacra nézve. Az önállóan cselekvő tagállamok nem képesek biztosítani a fenntarthatósági beszámolási követelmények következetességét és összehasonlíthatóságát az egész EU-ban.

Emellett csak uniós beavatkozással biztosítható, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó szabályok összhangban legyenek más uniós jogszabályokkal, többek között a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelettel és a taxonómiai rendelettel, valamint az e rendeletek alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal.

A fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolást világszerte egyre nagyobb érdeklődés és szabályozói beavatkozás jellemzi. Az EU-nak ezért koherens és átfogó megközelítést kell kidolgoznia a fenntarthatósági beszámolás tekintetében annak érdekében, hogy konstruktívan együttműködhessen nemzetközi partnereivel. A tagállamok egyéni fellépéseivel összehasonlítva az uniós beavatkozás jelentős európai hozzájárulást biztosíthat a globális szakpolitikai fejleményekhez az európai vállalatok és más érdekelt felek érdekeinek hatékonyabb védelméért.

•Arányosság

E javaslat egyik központi eleme, hogy előírja a vállalatok bizonyos kategóriái számára, hogy a beszámolóikat a kötelező fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően készítsék el. A pénzügyi beszámoláshoz hasonlóan közös standardokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a közölt információk összehasonlíthatóak és relevánsak legyenek. A közös beszámolási standardok emellett nagyban meg fogják könnyíteni a fenntarthatósági beszámolók digitalizálását, a rájuk vonatkozó bizonyosság nyújtását és a beszámolás végrehajtását.

Ez a javaslat a közölt fenntarthatósági információkra vonatkozóan előirányozza a bizonyosságnyújtás követelményének bevezetését, ami biztosítja az információk megbízhatóságát. Előirányozza továbbá, hogy a vállalatok számára elő kell írni a beszámolóban szereplő fenntarthatósági információk digitális címkézését. A digitális címkézés elengedhetetlen a digitális technológiák által kínált lehetőségek kiaknázásához, és ezáltal a fenntarthatósággal kapcsolatos információk felhasználhatóságának radikális javításához. Az EU már bevezetett egy követelményt a pénzügyi információk digitális címkézésére vonatkozóan 15 .

Ez a javaslat arányos megközelítést alkalmaz annak meghatározására, hogy mely vállalatok tartoznak majd a kötelező beszámolási követelmények hatálya alá. Az uniós szabályozott piacokon jegyzett kkv-k kivételével nem ír elő új követelményeket a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. A javaslat mentesíti a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozásokat a kötelező beszámolási kötelezettségek alól 16 .

A Bizottság a nagyvállalatokra vonatkozó standardok mellett a kkv-kra vonatkozóan külön, arányos standardokat fogad el. A kkv-kra vonatkozó standardok az ilyen vállalatok kapacitásaihoz és erőforrásaihoz igazodnak majd. Míg a szabályozott piacokon jegyzett kkv-knak alkalmazniuk kellene ezeket az arányos standardokat, a tőzsdén nem jegyzett kkv-k, vagyis a kkv-k túlnyomó többsége dönthetne úgy, hogy azokat önkéntes alapon alkalmazza.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat olyan irányelvet tartalmaz, amely módosítja a számviteli irányelv, az átláthatósági irányelv, a könyvvizsgálatról szóló irányelv és a könyvvizsgálatról szóló rendelet rendelkezéseit, ezáltal biztosítva a koherenciát e négy eszköz vonatkozó rendelkezései között.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

2021 áprilisában a Bizottság közzétette a pénzügyi és nem pénzügyi vállalati jelentéstétel uniós keretének célravezetőségi vizsgálatát, az NFRD egyes szempontjainak kötelező felülvizsgálatával együtt 17 . A célravezetőségi vizsgálat és a felülvizsgálat fő következtetése az volt, hogy a vállalatok beszámolóiban jelenleg szereplő fenntarthatósági információk nem felelnek meg az információk szándékolt felhasználói által támasztott igényeknek, ezért a Bizottságnak javasolnia kell az NFRD felülvizsgálatát. Ez összhangban van az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat megállapításaival (lásd alább).

•Konzultációk az érdekelt felekkel

Az alábbi konzultációs tevékenységek segítettek a javaslat tartalmának alakításában.

–Nyilvános online konzultáció 2018 márciusa és júliusa között a vállalati beszámolásra vonatkozó uniós keret célravezetőségi vizsgálatának előkészítése céljából.

–Célzott online konzultáció 2019 februárja és márciusa között az éghajlattal kapcsolatos beszámolásra vonatkozó iránymutatások kidolgozásának elősegítése érdekében.

–Az NFRD hatálya alá tartozó vállalatokkal folytatott célzott online konzultáció, amelyet a Bizottság megbízásából külső tanácsadók (CEPS) folytattak le 2019 decembere és 2020 márciusa között.

–Online visszajelzés az NFRD felülvizsgálatáról szóló bizottsági bevezető hatásvizsgálathoz 2020 januárja és februárja között.

–Nyilvános online konzultáció az NFRD felülvizsgálatáról 2020 februárja és júniusa között.

–A kkv-kra vonatkozó célzott online felmérés (kkv-panel) a fenntarthatósági beszámolókról 2020 márciusa és májusa között.

A Bizottság emellett több érdekelt fél részvételével műhelytalálkozókat is szervezett a lényegesség elvéről (2019. november) és a fenntarthatósági információkra vonatkozó bizonyosság nyújtásáról (2020. december), valamint 2020 májusában külön konzultációs üléseket szervezett különböző érdekképviseleti csoportokkal (vállalatok, civil társadalmi szervezetek és szakszervezetek) részvételével.

A konzultációk bizonyos nézetbeli különbségeket tártak fel a felhasználók és a fenntarthatósági információkat elkészítők között. A felhasználók általában a részletes és átfogó beszámolási követelményeket részesítik előnyben. Az elkészítők aggodalmukat fejezték ki ezen követelmények költségeivel kapcsolatban, és gyakran hangoztatták, hogy széles körű mérlegelési jogkört kellene fenntartani a beszámoló tartalmával és a beszámolás módjával kapcsolatban.

Az NFRD felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultáció azonban azt mutatta, hogy a kötelező fenntarthatósági beszámolási standardok igen erős támogatottságot élveznek (az összes válaszadó több mint 80 %-a, köztük a fenntarthatósági beszámolókat készítő vállalatok vagy azokat képviselő válaszadók 81 %-a). Számos érdekelt hangsúlyozta, hogy ha az EU fenntarthatósági beszámolási standardokat dolgoz ki, akkor azoknak a nemzetközi szabványosítási kezdeményezésekre kell épülniük, és azokkal összhangban kell lenniük. Az érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy egyértelművé kell tenni a kettős lényegesség szerinti beszámolási kötelezettséget.

A konzultációk azt is megmutatták, hogy azok az intézkedések, amelyek biztosítják az NFRD fenntarthatósági beszámolási követelményeinek a vonatkozó uniós jogszabályokkal – különösen a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelettel és a taxonómiai rendelettel – való összehangolását, határozott támogatottságot élveznek.

Az érdekelt felek széles körű nézeteket vallanak azzal kapcsolatban, hogy a kötelező beszámolási követelmények hatályának a vállalatok mely kategóriáira kell kiterjednie. A legtöbb civil társadalmi szervezet és szakszervezet támogatja az NFRD hatályának kiterjesztését a vállalatok széles körére, így a tőzsdén nem jegyzett nagyvállalatokra és kkv-kra is. Számos pénzügyi intézmény és eszközkezelő támogatja az arányos beszámolási követelmények bevezetését a kkv-k, különösen a tőzsdén jegyzett kkv-k számára. Az ismertebb vállalkozói szövetségek elsősorban a beszámolási követelmények hatályának kiterjesztése ellen érveltek. A kkv-kat képviselő szervezetek és a legtöbb kkv maga is ellenzi a kkv-kra vonatkozó kötelező követelmények bevezetését, de továbbra is nyitottak a rájuk vonatkozó arányos, önkéntes standardok iránt. Több érdekképviseleti csoport javasolta, hogy a beszámolási követelmények a nem uniós vállalatokra is vonatkozzanak.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

E javaslat előkészítése során a Bizottság figyelembe vette az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által létrehozott munkacsoport ajánlásait, amelyek célja, hogy megvizsgálják az európai fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozásának lehetőségét. 18 Figyelembe vette továbbá az EFRAG elnökének az EFRAG irányításának lehetséges változásaira vonatkozó ajánlásait is, amelyeket arra az esetre készített elő, ha felkérnék az EFRAG-ot ilyen standardok kidolgozására. 19 Az EFRAG irányítását ennek megfelelően módosítanák, mielőtt az EFRAG bármilyen standardtervezetet benyújtana a Bizottságnak. Az EFRAG meglévő pénzügyi beszámolási pillére mellett különösen egy új fenntarthatósági beszámolási pillért kell létrehozni. Az új pillérnek szilárd irányítási struktúrával és megfelelő eljárással kell rendelkeznie, amely tükrözi a szabványok kidolgozásában betöltött szerepét. Az érdekelt felek pénzügyi beszámolásban hagyományosan részt vevő körénél szélesebb kört kell integrálnia, beleértve a nemzeti hatóságok, a civil társadalom és a magánszektor szakértőinek kiegyensúlyozott képviseletét.

A Bizottság tanácsadókat bízott meg, hogy az NFRD hatálya alá tartozó vállalatok körében végzett felmérés révén gyűjtsenek adatokat a fenntarthatósági beszámolókról, beleértve a költségeket is. 20 Emellett tanácsadókat bízott meg azzal is, hogy elemezzék a fenntarthatósági adatszolgáltatás, minősítések és kutatás piacát és jelenlegi gyakorlatait a pénzügyi ágazatban. 21

•Hatásvizsgálat

A Bizottság szolgálatai hatásvizsgálat-tervezetet készítettek e javaslathoz. 22 A Szabályozói Ellenőrzési Testület – fenntartásokkal – kedvező véleménnyel volt a hatásvizsgálat tervezetéről 23 .

A hatásvizsgálat a következő három területen hozott szakpolitikai döntésekre összpontosított: 1. szabványosítás – ki kell-e dolgozni uniós fenntarthatósági beszámolási standardokat, és elő kell-e írni a vállalatok számára azok használatát; 2. bizonyosság nyújtása (ellenőrzés) – ellenőrizni kell-e a beszámolóban szereplő fenntarthatósági információk megbízhatóságát, és ha igen, milyen szinten; és 3. hatály – a beszámolási követelményeknek a társaságok mely kategóriáira kell vonatkozniuk.

A hatásvizsgálatban meghatározott előnyben részesített szakpolitikai alternatíva:

1.a hatálya alá tartozó valamennyi vállalatot kötelezné a beszámolásra az uniós szabványoknak megfelelően;

2.a hatálya alá tartozó valamennyi vállalatot kötelezné arra, hogy vegyen igénybe a közölt fenntarthatósági információkra vonatkozó korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatást, ugyanakkor lehetőséget biztosítana a megalapozott bizonyosságra vonatkozó követelmény felé történő elmozdulásra egy későbbi szakaszban; valamint

3.a hatályt kiterjesztené valamennyi nagyvállalatra és az EU szabályozott piacain jegyzett valamennyi vállalatra, a mikrovállalkozások kivételével. A hatály kiterjedne az EU-ban nem letelepedett, de az EU szabályozott piacain jegyzett vállalatokra és a nem uniós vállalatok uniós leányvállalataira.

Az előnyben részesített alternatíva a legjobb kompromisszum két lehetséges fellépés között. Az egyik alternatíva a részletes és előíró jellegű beszámolási követelmények, a bizonyossággal kapcsolatos szigorú követelmények és a tág hatály alkalmazása – ez igen hatékonyan elégíti ki a felhasználók igényeit, de költségesebb az elkészítők számára. A másik a kevésbé részletes beszámolási követelmények, a bizonyossággal kapcsolatban kevésbé szigorú követelmény és a szűkebb hatály alkalmazása – nem annyira hatékony a felhasználói igények kielégítése tekintetében, azonban kevésbé költséges az elkészítők számára, legalábbis rövid távon. A cél a legjobb érték elérése a célkitűzések és a kapcsolódó költségek szempontjából.

Az előnyben részesített alternatíva azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóktól és könyvvizsgáló cégektől eltérő, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltatók számára engedélyezzék a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását. Ennek célja, hogy a vállalkozások számára a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók szélesebb köre álljon rendelkezésre a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását illetően.

A több vállalattól származó, fenntarthatósággal kapcsolatos összehasonlítható, releváns és megbízható információkhoz való jobb hozzáférés kedvező lesz a felhasználók számára. Ez pedig csökkenti a befektetési kockázatokat a pénzügyi rendszerben, növeli az emberekre és a környezetre pozitív hatást gyakorló vállalatok felé áramló tőkét, és fokozza a vállalatok elszámoltathatóságát. Lehetővé teszi, hogy azok a megtakarítók és befektetők, akik fenntartható módon kívánnak befektetni, ezt megtehessék. A javasolt alternatíva biztosítaná, hogy körülbelül 49 000 vállalat közöljön fenntarthatósági információkat (az összes tőkeegyesítő társaság forgalmának 75 %-a), szemben az NFRD hatálya alá tartozó jelenlegi 11 600 társasággal (az összes tőkeegyesítő társaság forgalmának 47 %-a). Valamennyi nagyvállalatnak és az EU szabályozott piacain jegyzett valamennyi vállalatnak (a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások kivételével) alkalmaznia kellene az uniós fenntarthatósági beszámolási standardokat, és igénybe kellene vennie a közölt információkra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatást. Összehasonlításképpen, jelenleg a nagyvállalatoknak csupán 20 %-a alkalmaz teljes körűen valamilyen fenntarthatósági beszámolási standardokat, és csak 30 %-uk törekszik bizonyosságot nyújtó szolgáltatás igénybevételére valamilyen formában. A javasolt alternatíva közvetett pozitív hatással lesz az alapvető jogok tiszteletben tartására, valamint az emberekre és a környezetre, mivel a szigorúbb beszámolási követelmények jobban befolyásolhatják a vállalati magatartást.

Az előnyben részesített alternatíva teljes becsült költsége az elkészítők számára 1 200 millió EUR egyszeri költség és évi 3 600 millió EUR rendszeres költség. Emellett az elkészítők számára a taxonómiáról szóló rendelet 8. cikke szerinti beszámolási kötelezettségek miatt is merülnek fel költségek. 24 Ha az EU nem tesz lépéseket, akkor az elkészítők költségei várhatóan minden esetben jelentősen megnövekednek a felhasználók koordinálatlan információigényeinek növekedése, a vállalatok által a felhasználók igényeinek kielégítése érdekében közlendő információk körével kapcsolatos konszenzus hiánya, valamint az elkészítők által a saját beszámolási céljaikhoz szükséges fenntarthatósági információk beszállítóktól, ügyfelektől és befektetést befogadó vállalatoktól történő megszerzésével kapcsolatos állandó nehézségek miatt. A kellően részletes adatok hiánya lehetetlenné teszi azon költségek kiszámítását, amelyek új szabályok hiányában az elkészítőknél felmerülnének. A becslések szerint azonban a standardok alkalmazása vállalkozásonként évi 24 200–41 700 EUR megtakarítást eredményezhet (évente mintegy 280–490 millió EUR-t a jelenlegi NFRD-sokaságnál, az előnyben részesített alternatíva esetében pedig évi 1 200–2 000 millió EUR-t), ha a standardok teljes mértékben megszüntetik az elkészítők felé érkező további információkérések szükségességét. 25

Az uniós vállalatokat magasabb beszámolási költségek terhelhetik, mint a nem uniós vállalatokat, ha más országok nem alkalmaznak az e javaslatban bemutatotthoz hasonló megközelítést. Ez egyenlőtlen bánásmódhoz vezethet az uniós és a nem uniós vállalatokkal szemben, ezért káros lehet az európai egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételekre nézve. E kockázat mérséklése érdekében a javaslatban meghatározott beszámolási követelmények vonatkoznak a nem uniós vállalatok uniós leányvállalataira, valamint az EU szabályozott piacain jegyzett átruházható értékpapírokkal rendelkező valamennyi nem uniós vállalatra is.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A befektetők védelmének biztosítása érdekében a szabályozott piacokon jegyzett valamennyi társaságra elvben ugyanazoknak a közzétételi szabályoknak kell vonatkozniuk. Az uniós szabályozott piacokon jegyzett kkv-knak ezért teljesíteniük kellene a javasolt új fenntarthatósági beszámolási követelményeket 26 . Az uniós szabályozott piacokon jegyzett kkv-kra vonatkozó követelmények azonban csak a más vállalatokra történő alkalmazás után 3 évvel lennének alkalmazandók, hogy figyelembe lehessen venni azokat a relatív gazdasági nehézségeket, amelyekkel a kisebb vállalkozásoknak a Covid19-világjárvány miatt szembe kell nézniük. Ez a bevezetési időszak azt is lehetővé tenné a tőzsdén jegyzett kkv-k számára, hogy akkor kezdjék alkalmazni az új követelményeket, amikor a fenntarthatósági információkra vonatkozó beszámolási és bizonyosságnyújtási gyakorlatok már jobban kialakultak. E javaslat közzétételi követelményei nem vonatkoznának a kkv-tőkefinanszírozási piacokon vagy multilaterális kereskedési rendszerekben jegyzett átruházható értékpapírokkal rendelkező kkv-kra. Emellett arányossági okokból nem vonatkoznának az uniós szabályozott piacokon jegyzett mikrovállalkozásokra.

Ez a javaslat nem írja elő más kkv-k számára, hogy fenntarthatósággal kapcsolatos információkat szolgáltassanak. A tőzsdén nem jegyzett kkv-k azonban dönthetnek úgy, hogy önkéntes alapon alkalmazzák azokat a fenntarthatósági beszámolási standardokat, amelyeket a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokként fogad el a tőzsdén jegyzett kkv-k beszámolására vonatkozóan. Ezek célja, hogy lehetővé tegyék a kkv-k számára, hogy költséghatékony módon közöljék azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan számos információkérés érkezik más olyan vállalatoktól – például bankoktól, biztosítótársaságoktól és nagy vállalati ügyfelektől –, amelyekkel üzleti kapcsolatban állnak, és segítsenek meghatározni azon információk korlátait, amelyek közlését a vállalatok észszerűen elvárhatják az értékláncukban található kkv-któl. Ezeknek a standardoknak segíteniük kell a kkv-kat abban is, hogy további beruházásokat és finanszírozást vonzzanak, valamint hogy teljes mértékben részt vegyenek az európai zöld megállapodásban körvonalazott, fenntartható gazdaságra való átállásban, és hozzájáruljanak ahhoz. A kkv-kra vonatkozó standardok referenciaként szolgálnak majd a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára arra vonatkozóan, hogy milyen szintű fenntarthatósági információkat kérhetnek a kkv-nek minősülő beszállítóiktól és ügyfeleiktől az értékláncaikban.

Ez a javaslat a digitális igényeket is figyelembe veszi, mivel előírja a vállalkozások számára a közölt fenntarthatósági információk digitális címkézését egy digitális taxonómiával összhangban.

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

–Módosítja a beszámolási követelmények személyi hatályát, kiterjesztve azok alkalmazását valamennyi nagyvállalatra és az EU szabályozott piacain jegyzett értékpapírokkal rendelkező valamennyi vállalatra, a mikrovállalkozások kivételével. A tőzsdén jegyzett kkv-k beszámolási terheinek csökkentése érdekében nekik csak az irányelv hatálybalépése után 3 évvel kell megkezdeniük az ezen irányelv szerinti beszámolást.

–Tisztázza a kettős lényegesség elvét, és megszünteti az esetleges kétértelműséget azzal kapcsolatban, hogy a vállalatoknak jelenteniük kell azokat az információkat, amelyek annak megértéséhez szükségesek, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan hatnak rájuk, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásuk megértéséhez szükséges információkat.

–Részletesebben meghatározza azokat az információkat, amelyeket a társaságoknak közzé kell tenniük. A meglévő rendelkezésekhez képest új adatszolgáltatási követelményeket vezet be a vállalatok számára a stratégiájukat, céljaikat, az igazgatóság és a vezetés szerepét, a vállalathoz és az értékláncához kapcsolódó főbb hátrányos hatásokat, az immateriális javakat, valamint az általuk jelentett információk azonosításának módját illetően.

–Előírja, hogy a vállalatoknak minőségi és mennyiségi információkat, előretekintő és visszamenőleges információkat, valamint adott esetben rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat kell szolgáltatniuk.

–A hatálya alá tartozó valamennyi vállalat számára előírja az európai fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelő beszámolást, a hatálya alá tartozó, tőzsdén jegyzett kkv-k számára pedig lehetőséget ad a kkv-kra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelő beszámolásra.

–Megszünteti a tagállamok azon lehetőségét, hogy lehetővé tegyék a társaságok számára, hogy a szükséges információkat a vezetés beszámolójának részét nem képező, külön beszámolóban közöljék.

–Előírja, hogy a mentesített leányvállalatoknak közzé kell tenniük a csoportszinten beszámoló anyavállalat vezetésének összevont beszámolóját, és a jogi személy vezetésének (önálló) beszámolójában hivatkozniuk kell arra a tényre, hogy a szóban forgó társaság mentesül az irányelv követelményei alól.

Az 1. cikk (11) bekezdése a számviteli irányelv 49. cikkét módosítja azzal, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bizottság felhatalmazást kap az új 19b. cikkben említett fenntarthatósági beszámolási standardokra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Előírja a Bizottság számára, hogy az említett jogi aktusok előkészítése során vegye figyelembe az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) szakmai tanácsát, feltéve, hogy azt szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett, az érintett érdekelt felek szakértelmével dolgozzák ki, és ahhoz olyan költség-haszon elemzések társulnak, amelyek megkönnyítik a standardok Bizottság általi elfogadását. Ez a bekezdés azt is előírja, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) a standardok elfogadása előtt véleményeznie kell az EFRAG által adott szakmai tanácsot. A véleményezésnek a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül sorra kell kerülnie. Ez észszerű időtartam, mivel az ESMA részt fog venni az EFRAG munkájában, ezért már a Bizottsághoz történő benyújtás előtt ismerni fogja az EFRAG szakmai tanácsának tartalmát. A Bizottságnak a standardok elfogadása előtt emellett konzultálnia kell a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal, az Európai Bankhatósággal (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA), az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA), az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA), az Európai Központi Bankkal, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával és a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal is. Amennyiben e szervek bármelyike úgy dönt, hogy véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie.

A 2. cikk (4) bekezdése az átláthatósági irányelvet a 28. cikk d) pontjával egészíti ki, amely előírja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) számára, hogy iránymutatásokat bocsásson ki az illetékes nemzeti hatóságok számára a fenntarthatósági beszámolás felügyeleti konvergenciájának előmozdítása érdekében. Az ESMA-rendelet (az 1095/2010/EU rendelet) az átláthatósági irányelvet azon uniós jogalkotási aktusok egyikeként azonosítja, amelyek meghatározzák az ESMA tevékenységi körét.

A 3. cikk (9) bekezdése a 24b. cikket a könyvvizsgáló munkájának megszervezésével kapcsolatos szabályok tekintetében a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló munkájukra vonatkozó hivatkozásokkal módosítja. A cikk módosulásának célja különösen annak előírása, hogy a fő könyvvizsgáló partner(ek) tevékenyen részt vegyen(ek) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásában; hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló elegendő időt fordítson a megbízásra, és elegendő erőforrást biztosítson ahhoz, hogy feladatait megfelelően láthassa el; hogy az ügyfélnyilvántartásban meg legyen határozva a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásáért felszámított díj; hogy a könyvvizsgálati dosszié a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan nyújtott bizonyossági véleménnyel kapcsolatos információkat is tartalmazzon, amennyiben azt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló adta.

A 3. cikk (12) bekezdése az irányelvet a 26a. cikkel egészíti ki, amely előírja a tagállamok számára, hogy követeljék meg a könyvvizsgálóktól, hogy a Bizottság által elfogadott, bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardoknak megfelelően végezzék a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat, és egészen addig alkalmazzák a bizonyosság nyújtásával kapcsolatos nemzeti standardokat, eljárásokat és követelményeket, amíg a Bizottság el nem fogadja az ugyanarra a területre vonatkozó, bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardot. Felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardokat fogadjon el annak érdekében, hogy meghatározza azokat az eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgálónak el kell végeznie ahhoz, hogy következtetéseket vonhasson le a fenntarthatósági beszámolás bizonyosságával kapcsolatban, beleértve a szolgáltatás megtervezését, a kockázatértékelést és a kockázatokra adandó választ, valamint a könyvvizsgálói jelentésben feltüntetendő következtetések típusait. Előírja továbbá a könyvvizsgálók számára, hogy a fenntarthatósági beszámolóval kapcsolatos véleményük megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuljon, amennyiben a Bizottság él a lehetőséggel, és a megalapozott bizonyosságra vonatkozó standardokat fogad el.

A 3. cikk (13) bekezdése az irányelvet a 27a. cikkel egészíti ki, amely a vállalatcsoportok jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó szabályokat terjeszti ki az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményre, amennyiben azt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló adja.

A 3. cikk (16) bekezdése az irányelvet a 30g. cikkel egészíti ki annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozó vizsgálati és szankciórendszer a fenntarthatósági beszámolók könyvvizsgálatára is alkalmazandó.

A 4. cikk (1) bekezdése a könyvvizsgálatról szóló rendelet 5. cikkét módosítja annak érdekében, hogy megtiltsa a fenntarthatósági beszámolók elkészítésére irányuló tanácsadási szolgáltatások nyújtását a könyvvizsgálatról szóló rendelet 5. cikkében meghatározott időszakokban, amennyiben a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek végzik a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtását.

2021/0104 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 29 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-én elfogadott közleményében 30 az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára. Az európai zöld megállapodás az Európai Unió új növekedési stratégiája. A megállapodás az Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá kívánja alakítani, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Az európai zöld megállapodás célja elválasztani a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól, és biztosítani, hogy az Unió valamennyi régiója és polgára részt vegyen a fenntartható gazdasági rendszerre való, társadalmilag igazságos átállásban. Hozzá fog járulni az emberközpontú gazdaság kiépítésére irányuló célkitűzéshez, és erősíteni fogja az EU szociális piacgazdaságát, ami segít annak biztosításában, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira, és stabilitást, munkahelyeket, növekedést és beruházásokat eredményezzen. Ezek a célok különösen fontosak a Covid19-világjárvány által okozott társadalmi-gazdasági károkra, valamint a fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállítás szükségességére tekintettel. Az európai klímarendeletre irányuló, 2020. március 4-i javaslatában az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó célkitűzést tegyék kötelezővé az Unióban. 32  

(2)A fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervében a Bizottság intézkedéseket határozott meg a következő célkitűzések elérése érdekében: a tőkeáramlások fenntartható beruházások felé való átirányítása a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében, az éghajlatváltozásból, az erőforrások kimerüléséből, a környezetkárosodásból és a szociális problémákból eredő pénzügyi kockázatok kezelése, valamint az átláthatóság és a hosszú távú szemléletmód előmozdítása a pénzügyi és gazdasági tevékenységben. 33 E célkitűzések elérésének előfeltétele, hogy a vállalkozások releváns, összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információkat tegyenek közzé. Az Európai Parlament és a Tanács számos jogalkotási aktust fogadott el a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv végrehajtásának részeként. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete 34 szabályozza, hogy a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak hogyan kell közzétenniük a fenntarthatósági információkat a végső befektetők és az eszköztulajdonosok számára. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete 35 létrehozza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét azzal a céllal, hogy fokozza a fenntartható beruházásokat és fellépjen azon pénzügyi termékek zöldrefestése ellen, amelyek indokolatlanul minősítik magukat fenntarthatónak. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2089 rendelete 36 a Bizottság (EU) 2020/1816 37 , (EU) 2020/1817 38 és (EU) 2020/1818 39 felhatalmazáson alapuló rendeleteivel kiegészülve környezeti, társadalmi és irányítási közzétételi követelményeket vezet be a referenciamutató-kezelők számára, valamint minimumkövetelményeket az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete 40 előírja a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat kibocsátó nagy intézmények számára, hogy 2022. június 28-tól tegyék közzé a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó információkat. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete 41 és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve 42 által a befektetési vállalkozásokra vonatkozóan meghatározott új prudenciális keret a környezeti, társadalmi és irányítási kockázati dimenziónak az illetékes hatóságok felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásába (SREP) történő bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a befektetési vállalkozásokat illetően a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok közzétételére vonatkozó, 2022. december 26-tól alkalmazandó követelményeket tartalmaz. A Bizottság, a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv nyomon követéseként, a 2021. évi munkaprogramjában az európai zöldkötvény-standardra vonatkozó javaslatot is bejelentett.

(3)2019. december 5-én, a tőkepiaci unió elmélyítéséről szóló következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta a fenntarthatósági kockázatokra, lehetőségekre és hatásokra vonatkozó információk megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és relevanciájának fontosságát, és felkérte a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy európai nem pénzügyi beszámolási standard kidolgozását.

(4)A fenntartható finanszírozásról szóló, 2018. május 29-i állásfoglalásában 43 az Európai Parlament a nem pénzügyi beszámolási követelmények továbbfejlesztését kérte a 2013/34/EU irányelv keretében. A fenntartható vállalatirányításról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalásában 44 az Európai Parlament üdvözölte a Bizottság elkötelezettségét a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálata iránt, és kifejezte a kötelező uniós nem pénzügyi beszámolási standardokat tartalmazó, nem pénzügyi beszámolásra vonatkozó átfogó uniós keret létrehozására irányuló igényt. Az Európai Parlament a beszámolási követelmények hatályának a vállalkozások további kategóriáira való kiterjesztését és ellenőrzési követelmény bevezetését kérte.

(5)Az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én új globális fejlesztési keretrendszert fogadott el: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet („a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend”). A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend középpontjában a fenntartható fejlődési célok állnak, és a menetrend a fenntarthatóság három dimenzióját öleli fel: gazdasági, társadalmi és környezeti. A Bizottság 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című közleménye összekapcsolja a fenntartható fejlődési célokat az uniós szakpolitikai kerettel annak biztosítása érdekében, hogy e célok már a kezdetektől fogva beépüljenek valamennyi uniós fellépésbe és Unión belüli és kívüli szakpolitikai kezdeményezésbe. 45 A Tanács a 2017. június 20-i következtetéseiben megerősítette az Unió és tagállamainak elkötelezettségét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend teljes körű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt. 46  

(6)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve 47 a 2013/34/EU irányelvet a nem pénzügyi információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében módosította. A 2014/95/EU irányelv előírta a vállalkozások számára, hogy legalább az alábbi, környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkat közzétegyék. E témákat illetően a 2014/95/EU irányelv előírta a vállalkozások számára, hogy a következő beszámolási területeken tegyék közzé az információkat: üzleti modell, politikák (beleértve az alkalmazott átvilágítási eljárásokat), e politikák eredményei, kockázatok és kockázatkezelés, valamint az üzleti tevékenység szempontjából lényeges kulcsfontosságú teljesítménymutatók.

(7)Számos érdekelt fél úgy véli, hogy a „nem pénzügyi” kifejezés pontatlan, különösen azért, mert arra utal, hogy a szóban forgó információnak nincs pénzügyi jelentősége. A szóban forgó információk azonban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak pénzügyi szempontból. Számos szervezet, kezdeményezés és gyakorló szakember e területen „fenntarthatósági” információkat említ. Ezért a „nem pénzügyi információ” helyett a „fenntarthatósági információ” kifejezés használata ajánlott. A terminológia e változásának figyelembevétele érdekében a 2013/34/EU irányelvet módosítani kell.

(8)A jobb fenntarthatósági vállalati beszámolás végső kedvezményezettjei az egyéni polgárok és a megtakarítók. Azok a megtakarítók, akik fenntartható módon kívánnak befektetni, lehetőséget kapnak erre, a stabil, fenntartható és inkluzív gazdasági rendszer előnyeiből pedig minden polgár részesül. Ahhoz, hogy ezek az előnyök megvalósuljanak, a vállalkozások éves jelentéseiben közzétett fenntarthatósági információknak először el kell jutniuk két elsődleges csoporthoz („felhasználók”). A felhasználók első csoportja azokból a befektetőkből, köztük eszközkezelőkből áll, akik jobban meg akarják ismerni azokat a kockázatokat és lehetőségeket, amelyeket a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések jelentenek, illetve kínálnak a befektetéseiket illetően, valamint e befektetések emberekre és környezetre gyakorolt hatásait. A felhasználók második csoportja olyan szervezetekből, többek között nem kormányzati szervezetekből és szociális partnerekből áll, amelyek azt szeretnék, hogy a vállalkozások nagyobb felelősséget vállaljanak az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukért. Az éves jelentésekben közzétett fenntarthatósági információkat más érdekelt felek is felhasználhatják. A vállalkozások üzleti partnerei, beleértve az ügyfeleket is, ezekre az információkra támaszkodva megismerhetik a saját értékláncaikat érintő fenntarthatósági kockázatokat és hatásokat, és szükség esetén beszámolhatnak róla. A politikai döntéshozók és a környezetvédelmi ügynökségek ezen információk, különösen az összesített információk alapján figyelemmel kísérhetik a környezeti és társadalmi tendenciákat, hozzájárulhatnak a környezeti számlákhoz, és az információkat felhasználhatják a közpolitikai döntésekben. Kevés magánszemély és fogyasztó tájékozódik közvetlenül a vállalkozások beszámolóiból, de ezeket az információkat közvetetten is felhasználhatja, például pénzügyi tanácsadók vagy nem kormányzati szervezetek tanácsának vagy véleményeinek mérlegelésekor. Számos befektető és eszközkezelő vásárol fenntarthatósági információkat harmadik fél adatszolgáltatóktól, akik különböző forrásokból, többek között nyilvános vállalati beszámolókból gyűjtenek információkat.

(9)Az elmúlt években jelentősen megnőtt a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati információk iránti kereslet, különösen a befektetői közösség részéről. A kereslet növekedését a vállalkozásokat érintő kockázatok változó jellege és az e kockázatok pénzügyi vonzataival kapcsolatos befektetői tudatosság növekedése okozza. Ez különösen igaz az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokra. Egyre inkább tudatosulnak a vállalkozásokat és a befektetéseket érintő, más környezetvédelmi kérdésekből és szociális kérdésekből, így az egészségügyi kérdésekből eredő kockázatok is. A fenntarthatósággal kapcsolatos információk iránti kereslet növekedését a kifejezetten bizonyos fenntarthatósági standardoknak való megfelelésre vagy bizonyos fenntarthatósági célkitűzések elérésére törekvő befektetési termékek növekedése is befolyásolja. E növekedés egy része a korábban elfogadott uniós jogszabályok, nevezetesen az (EU) 2019/2088 rendelet és az (EU) 2020/852 rendelet logikus következménye. A növekedés részben mindenképpen bekövetkezett volna a polgári tudatosság, a fogyasztói preferenciák és a piaci gyakorlatok gyors változása miatt. A Covid19-világjárvány tovább fogja gyorsítani a felhasználók információs igényének növekedését, különösen mivel rávilágított a munkavállalók és a vállalkozások értékláncainak sebezhetőségére. A környezeti hatásokra vonatkozó információk a jövőbeli járványok enyhítésének összefüggésében is fontosak, mivel az ökoszisztémák emberi megzavarása egyre inkább összekapcsolódik a betegségek előfordulásával és terjedésével.

(10)A vállalkozások maguk is profitálhatnak a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó magas színvonalú beszámolásból. A fenntarthatósági célok elérését kitűző befektetési termékek számának növekedése azt jelenti, hogy a jó minőségű fenntarthatósági beszámolás javíthatja a vállalkozás pénzügyi tőkéhez való hozzáférését. A fenntarthatósági beszámolás segítheti a vállalkozásokat saját fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázataik és lehetőségeik felismerésében és kezelésében. Alapul szolgálhat a vállalkozások és az érdekelt felek közötti párbeszéd és kommunikáció javításához, és segítheti a vállalkozásokat a hírnevük javításában.

(11)A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (2014/95/EU irányelv) felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéséről szóló jelentés és az azt kísérő, vállalati beszámolásra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat hiányosságokat tárt fel az említett irányelv eredményességével kapcsolatban. 48 Jelentős bizonyíték van arra, hogy számos vállalkozás nem tesz közzé lényeges információkat a fenntarthatósággal kapcsolatos összes főbb témáról. A jelentés emellett jelentős problémaként azonosította a fenntarthatósági információk korlátozott összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát. Emellett számos olyan vállalkozás, amelytől a felhasználóknak fenntarthatósági információkra van szükségük, nem köteles jelenteni ezeket az információkat.

(12)Szakpolitikai intézkedés hiányában a felhasználók információigénye és a vállalkozások beszámolóiban szereplő fenntarthatósági információk közötti különbség várhatóan növekedni fog. Ez a különbség jelentős negatív következményekkel jár. A befektetők befektetési döntéseik meghozatalakor nem tudják megfelelően figyelembe venni a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat nem megfelelően figyelembe vevő befektetési döntések kumulálódása a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, rendszerszintű kockázatokat teremthet. Az Európai Központi Bank és más nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Stabilitási Tanács, felhívták a figyelmet ezekre a rendszerszintű kockázatokra, különösen az éghajlattal kapcsolatban. A befektetők emellett kevésbé képesek arra, hogy a pénzügyi erőforrásokat olyan vállalkozásokhoz és gazdasági tevékenységekhez juttassák el, amelyek megoldják és nem súlyosbítják a társadalmi és környezeti problémákat, ami aláássa az európai zöld megállapodás és a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv célkitűzéseit. A nem kormányzati szervezetek, a szociális partnerek, a vállalkozások tevékenységei által érintett közösségek és más érdekelt felek kevésbé képesek felelősségre vonni a vállalkozásokat az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásaikért. Ez elszámoltathatósági deficithez vezet, és hozzájárulhat a polgárok vállalkozásokba vetett bizalmának csökkenéséhez, ami viszont negatív hatással lehet a szociális piacgazdaság hatékony működésére. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok mérésére, értékelésére és kezelésére szolgáló általánosan elfogadott mérőszámok és módszerek hiánya szintén akadályozza a vállalkozások arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsák üzleti modelljeik és tevékenységeik fenntarthatóságát.

(13)A 2014/95/EU irányelv felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéséről szóló jelentés és az azt kísérő, vállalati beszámolásra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat azt is felismerte, hogy a meglévő információs szakadék áthidalása érdekében jelentősen megnőtt a vállalkozásokhoz intézett, fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkra irányuló információkérések száma. Emellett a vállalkozásokkal szemben támasztott azon folyamatos elvárások, hogy különböző keretrendszereket és standardokat alkalmazzanak, valószínűleg folytatódnak, sőt fokozódhatnak, mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos információk értéke egyre nő. A vállalkozások által szolgáltatandó információk körére vonatkozó konszenzus kialakítására irányuló szakpolitikai intézkedés hiányában a beszámolót készítő vállalkozások és az ilyen információk felhasználóinak költségei és terhei jelentősen megnövekednek.

(14)A felhasználók információigénye és a vállalkozások jelenlegi beszámolási gyakorlata közötti növekvő szakadék növeli annak valószínűségét, hogy az egyes tagállamok egyre inkább eltérő nemzeti szabályokat vagy standardokat vezetnek be. A különböző tagállamok eltérő beszámolási követelményei további költségeket és összetettséget okoznának a határokon átnyúlóan működő vállalkozások számára, ezáltal aláásnák az egységes piacot, a letelepedés jogát és a tőke Unión belüli szabad mozgását. A különböző beszámolási követelmények miatt a szolgáltatott információk is kevésbé összehasonlíthatóvá válnak határokon átnyúlóan, aláásva ezzel a tőkepiaci uniót.

(15)A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikke olyan nagyvállalkozásokra vonatkozik, amelyek átlagosan 500 főt meghaladó alkalmazotti létszámmal rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, valamint azokra a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre, amelyek olyan nagy vállalatcsoport anyavállalatai, ahol az alkalmazottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt. Tekintettel arra, hogy a felhasználóknak egyre nagyobb az igényük a fenntarthatósággal kapcsolatos információk iránt, a vállalkozások további kategóriái számára kell előírni az ilyen információk jelentését. Ezért helyénvaló előírni valamennyi nagyvállalkozás és a szabályozott piacokon jegyzett valamennyi vállalkozás számára, a mikrovállalkozások kivételével, hogy szolgáltassanak részletes fenntarthatósági információkat. Emellett minden olyan vállalkozásnak, amely nagy csoport anyavállalata, csoportszintű fenntarthatósági beszámolót kell készítenie.

(16)Azt a követelményt, hogy a tőzsdén nem jegyzett nagyvállalkozásoknak is közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat, főként az ilyen vállalkozások – többek között értékláncukon keresztüli – hatásával és elszámoltathatóságával kapcsolatos aggodalmak indokolják. E tekintetben valamennyi nagyvállalkozásra ugyanazoknak a követelményeknek kell vonatkozniuk a fenntarthatósági információkról való nyilvános beszámolást illetően. Emellett a pénzügyi piaci szereplőknek a tőzsdén nem jegyzett nagyvállalatoktól származó információkra is szükségük van.

(17)Az a követelmény, hogy az Unióban nem letelepedett, de szabályozott piacokon jegyzett értékpapírokkal rendelkező vállalkozásoknak is közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat, a pénzügyi piaci szereplőknek az ilyen vállalkozásoktól származó információkra vonatkozó igényeit elégíti ki annak érdekében, hogy megértsék befektetéseik kockázatait és hatásait, és megfeleljenek az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi követelményeknek.

(18)Tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok növekvő jelentőségére, valamint figyelembe véve, hogy a szabályozott piacokon jegyzett kis- és középvállalkozások (kkv-k) az Unióban jegyzett összes vállalkozás jelentős hányadát teszik ki, a befektetővédelem biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy ezek a kkv-k is tegyenek közzé a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat. E követelmény bevezetése elősegíti annak biztosítását, hogy a pénzügyi piaci szereplők befektetési portfóliójában kisebb jegyzett vállalkozások is szerepelhessenek az alapján, hogy ezek a vállalkozások beszámolnak a pénzügyi piaci szereplők által igényelt fenntarthatósági információkról. Ezzel hozzájárul a kisebb jegyzett vállalkozások pénzügyi tőkéhez való hozzáférésének védelméhez és javításához, valamint a pénzügyi piaci szereplők részéről az ilyen vállalkozásokkal szembeni megkülönböztetés elkerüléséhez. E követelmény bevezetésére azért is szükség van, hogy a pénzügyi piaci szereplők rendelkezzenek azokkal az információkkal, amelyekre szükségük van a befektetést befogadó vállalkozásoktól ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott saját fenntarthatósági közzétételi követelményeiknek. A szabályozott piacokon jegyzett kkv-k számára azonban – kisebb méretük és korlátozottabb erőforrásaik miatt, valamint a Covid19-világjárvány okozta nehéz gazdasági körülmények figyelembevételével – elegendő időt kell biztosítani arra, hogy felkészüljenek a fenntarthatósági információkról való beszámolásra vonatkozó követelmény alkalmazására. Lehetőséget kell biztosítani számukra arra is, hogy a kkv-k kapacitásaival és erőforrásaival arányos standardok szerint számoljanak be. A tőzsdén nem jegyzett kkv-k is dönthetnek úgy, hogy önkéntes alapon használják ezeket az arányos standardokat. A kkv-kra vonatkozó standardok referenciaként szolgálnak majd az irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások számára arra vonatkozóan, hogy milyen szintű fenntarthatósági információkat kérhetnek a kkv-nek minősülő beszállítóiktól és ügyfeleiktől az értékláncaikban.

(19)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve 49 minden olyan vállalkozásra alkalmazandó, amelynek értékpapírjait szabályozott piacokon jegyzik. Annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozott piacokon jegyzett értékpapírokkal rendelkező valamennyi vállalkozás – beleértve a harmadik országbeli kibocsátókat is – ugyanazon fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozzon, a 2004/109/EK irányelvnek tartalmaznia kell az éves pénzügyi beszámolóban történő fenntarthatósági beszámolásra irányuló követelményekre vonatkozó szükséges kereszthivatkozásokat.

(20)A 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdése első albekezdésének i. pontja és 23. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy intézkedéseket fogadjon el az irányelvben megkövetelt információk egyenértékűségének megállapítására szolgáló rendszer létrehozása, illetve a számviteli standardokra vonatkozó általános egyenértékűségi kritériumok megállapítása céljából. A 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése arra is felhatalmazza a Bizottságot, hogy meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt számviteli standardok egyenértékűségéről. A fenntarthatósági követelmények 2004/109/EK irányelvbe történő beépítését kifejezendő a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló rendszert hozzon létre. Ugyanezen okból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről. Ezek a módosítások következetes egyenértékűségi rendszereket biztosítanak az éves pénzügyi kimutatással kapcsolatos fenntarthatósági és pénzügyi beszámolási kötelezettségekre vonatkozóan.

(21)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (3) bekezdése és 29a. cikkének (3) bekezdése jelenleg minden leányvállalkozást mentesít a nem pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség alól, amennyiben ezek a vállalkozások és leányvállalkozásaik szerepelnek az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolójában, feltéve, hogy az tartalmazza az előírt nem pénzügyi információkat is. Biztosítani kell azonban, hogy a fenntarthatósági információk könnyen hozzáférhetők legyenek a felhasználók számára, és biztosítani kell az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy melyik a mentesített leányvállalkozás összevont szinten beszámoló anyavállalkozása. Ezért elő kell írni e leányvállalkozások számára, hogy tegyék közzé anyavállalkozásuk vezetésének összevont beszámolóját, és saját vezetésük beszámolójában hivatkozzanak arra a tényre, hogy mentesülnek a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség alól. Ezt a mentességet akkor is alkalmazni kell, ha az összevont beszámolót készítő anyavállalkozás olyan harmadik országbeli vállalkozás, amely ezen irányelv követelményeivel összhangban vagy az uniós fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű módon számol be a fenntarthatósági információkról.

(22)A 2013/34/EU irányelv 23. cikke mentesíti az anyavállalkozásokat az összevont éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója elkészítésének kötelezettsége alól, amennyiben ezek a vállalkozások az említett kötelezettségnek megfelelő másik anyavállalkozás leányvállalkozásai. Meg kell jegyezni azonban, hogy az összevont éves pénzügyi kimutatásokra és a vezetés összevont beszámolójára vonatkozó mentességi rendszer az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó mentességi rendszertől függetlenül működik. Ezért előfordulhat, hogy egy vállalkozás mentesül az összevont pénzügyi beszámolási kötelezettség alól, de nem mentesül az összevont fenntarthatósági beszámolási kötelezettség alól, ha a legfelső szintű anyavállalkozása az uniós jognak vagy, amennyiben a vállalkozás harmadik országban van letelepedve, azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő összevont éves pénzügyi kimutatásokat és összevont vezetőségi beszámolókat készít, de nem készít az uniós jognak vagy, amennyiben a vállalkozás harmadik országban van letelepedve, azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő összevont fenntarthatósági beszámolókat.

(23)A hitelintézetek és a biztosítók kulcsszerepet játszanak a teljesen fenntartható és inkluzív, az európai zöld megállapodással összhangban lévő gazdasági és pénzügyi rendszerre való átállásban. Hitelezési, befektetési és jegyzési garanciavállalási tevékenységük révén jelentős pozitív és negatív hatásokkal bírhatnak. Ezért azokra a hitelintézetekre és biztosítókra, amelyeknek nem kell megfelelniük a 2013/34/EU irányelvnek, ideértve a szövetkezeteket és a biztosító egyesületeket, fenntarthatósági beszámolási követelményeknek kell vonatkozniuk, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos méretkritériumoknak. Ezen információk felhasználói így értékelhetnék e vállalkozásoknak a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatását, valamint azokat a fenntarthatósági kérdésekből eredő kockázatokat, amelyekkel ezek a vállalkozások szembesülhetnek. A bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK tanácsi irányelv 50 beszámolási követelményeivel való összhang biztosítása érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a fenntarthatósági beszámolási követelményeket az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve 51 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt hitelintézetekre.

(24)Azon fenntarthatósági kérdések jegyzékének, amelyekről a vállalkozásoknak be kell számolniuk, a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lennie a „fenntarthatósági tényezők” (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott fogalmával. E listának meg kell felelnie a felhasználók és maguk a vállalkozások igényeinek és elvárásainak is, akik gyakran a „környezeti”, „társadalmi” és „irányítási” kifejezéseket használják a három fő fenntarthatósági kérdés kategorizálására. A fenntarthatósági tényezők (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott listája nem tartalmazza kifejezetten az irányítási kérdéseket. A 2013/34/EU irányelvben a fenntarthatósági kérdések fogalommeghatározásának ezért a „fenntarthatósági tényezők” (EU) 2019/2088 rendeletben foglalt fogalommeghatározásán kell alapulnia, de az irányítási kérdések hozzáadásával.

(25)A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikke nemcsak „a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének megértéséhez szükséges mértékben”, hanem a vállalkozás tevékenységei által a környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire gyakorolt hatások megértéséhez szükséges információkra vonatkozóan követeli meg a beszámolást. E cikkek tehát előírják, hogy a vállalkozásoknak be kell számolniuk mind arról, hogy a különböző fenntarthatósági kérdések hogyan hatnak a vállalkozásra, mind pedig a vállalkozás tevékenységei által az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokról. Ezt nevezzük kettős lényegességi perspektívának, amelyben a vállalkozást érintő kockázatok és a vállalkozás hatásai egy-egy lényegességi perspektívát képviselnek. A vállalati beszámolás célravezetőségi vizsgálata azt mutatja, hogy ezt a két szempontot gyakran nem megfelelően értelmezik vagy alkalmazzák. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a vállalkozásoknak az egyes lényegességi perspektívákat saját jogon kell figyelembe venniük, és közzé kell tenniük a mindkét szempontból lényeges információkat és a csak az egyik szempontból lényeges információkat is.

(26)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vállalkozások öt beszámolási területre vonatkozóan tegyenek közzé információkat: üzleti modell, politikák (beleértve az alkalmazott átvilágítási eljárásokat), e politikák eredményei, kockázatok és kockázatkezelés, valamint az üzleti tevékenység szempontjából lényeges kulcsfontosságú teljesítménymutatók. A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése nem hivatkozik kifejezetten az információk felhasználói által lényegesnek tartott egyéb beszámolási területekre, amelyek némelyike összhangban van a nemzetközi keretekben foglalt tájékoztatási kötelezettségekkel, ideértve az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásait is. A közzétételi követelményeket kellő részletességgel kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások beszámoljanak a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képességükről. A vállalkozások számára elő kell írni, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdésében és 29a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott beszámolási területeken túlmenően tegyék közzé a következő területekre vonatkozó információkat is: az üzleti stratégiájuk, valamint az üzleti modell és stratégia fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képessége; minden olyan terv, amely annak biztosítására irányul, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a fenntartható és klímasemleges gazdaságra való átállással; üzleti modelljük és stratégiájuk figyelembe veszi-e az érdekelt felek érdekeit, és ha igen, hogyan; a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekből eredő lehetőségei; az üzleti stratégia azon szempontjainak végrehajtása, amelyek hatással vannak a fenntarthatósági kérdésekre vagy amelyekre ilyen kérdések hatással vannak; a vállalkozás által meghatározott fenntarthatósági célok és az azok elérése felé tett előrehaladás; az igazgatóság és a vezetés szerepe a fenntarthatósági kérdésekben; a vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatos főbb tényleges és lehetséges hátrányos hatások; és hogyan azonosította a vállalkozás a beszámolóban szereplő információkat. Amint kötelezővé válik az olyan elemek közzététele, mint például a célok és az azok elérése felé tett előrehaladás, a politikák eredményeinek közzétételére vonatkozó külön követelmény már nem szükséges.

(27)A nemzetközi jogi eszközökkel, például az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel és az OECD-nek a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatásával való összhang biztosítása érdekében az átvilágításra vonatkozó közzétételi követelményeket a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 29a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknál részletesebben meg kell határozni. Az átvilágítás az az eljárás, amelyet a vállalkozások a tevékenységeikhez kapcsolódó főbb tényleges és lehetséges hátrányos hatások azonosítása, megelőzése, mérséklése és helyreállítása érdekében hajtanak végre, és amely meghatározza ezen hátrányos hatások kezelésének módját. A vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó hatások közé tartoznak a vállalkozás által közvetlenül okozott hatások, azok a hatások, amelyekhez a vállalkozás hozzájárul, valamint a vállalkozás értékláncához egyébként kapcsolódó hatások. Az átvilágítási eljárás a vállalkozás teljes értékláncára vonatkozik, beleértve saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncait. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban a tényleges vagy lehetséges hátrányos hatás akkor tekinthető főbb hatásnak, ha a vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó legnagyobb hatások közé tartozik az alábbiak alapján: az emberekre vagy a környezetre gyakorolt hatás súlyossága; az érintettek vagy lehetséges érintettek száma, vagy a környezetkárosodás mértéke; valamint a kár elhárításának, és a környezet vagy az érintett emberek korábbi állapota helyreállításának egyszerűsége.

(28)A 2013/34/EU irányelv nem ír elő a mérlegben megjelenített immateriális javaktól eltérő immateriális javakra vonatkozó adatszolgáltatást. Széles körben elismert tény, hogy az immateriális javakra és egyéb immateriális tényezőkre, többek között a belső előállítású immateriális javakra vonatkozóan kevés információ szerepel a beszámolókban, ami akadályozza a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének megfelelő értékelését, valamint a befektetések nyomon követését. Annak érdekében, hogy a befektetők jobban megérthessék a számos gazdasági ágazatban megfigyelhető, egyre növekvő szakadékot sok vállalkozás könyv szerinti értéke és piaci értéke között, megfelelő beszámolási kötelezettséget kell előírni az immateriális javakra vonatkozóan. Ezért elő kell írni a vállalkozások számára, hogy tegyék közzé a mérlegben megjelenített immateriális javaktól eltérő immateriális javakra vonatkozó információkat, többek között a szellemi tőkét, a humán tőkét, a készségfejlesztést is ideértve, valamint a társadalmi és kapcsolati tőkét, a hírnévből eredő tőkét is ideértve. Az immateriális javakra vonatkozó információknak tartalmazniuk kell a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos információkat is.

(29)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése nem határozza meg, hogy a közlendő információnak előretekintőnek vagy a múltbeli teljesítményre vonatkozónak kell-e lennie. Jelenleg kevés a közzétett előretekintő információ, amelyet a fenntarthatósági információk felhasználói különösen értékesnek tartanak. A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének és 29a. cikkének ezért elő kell írnia, hogy a beszámolókban szereplő fenntarthatósági információknak előretekintő és visszamenőleges jellegű, valamint minőségi és mennyiségi információkat egyaránt magukban kell foglalniuk. A beszámolókban szereplő fenntarthatósági információknak figyelembe kell venniük a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokat is, és információkat kell tartalmazniuk a vállalkozás teljes értékláncáról, beleértve a saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és adott esetben ellátási láncát. A vállalkozás teljes értékláncára vonatkozó információk magukban foglalnák az EU-n belüli értékláncára vonatkozó információkat, valamint a harmadik országokra vonatkozó információkat, amennyiben a vállalkozás értéklánca az EU-n kívülre is kiterjed.

(30)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja a vállalkozások számára, hogy a nem pénzügyi beszámolóikban szerepeljenek az éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetett összegekre vonatkozó hivatkozások és további magyarázatok. Ezek a cikkek azonban nem írják elő a vállalkozások számára, hogy a vezetés beszámolójában szereplő más információkra is hivatkozzanak, vagy hogy azokat további magyarázatokkal egészítsék ki. Jelenleg tehát nincs összhang a közölt nem pénzügyi információk és a vezetés beszámolójában közzétett többi információ között. E tekintetben egyértelmű követelményeket kell megállapítani.

(31)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja a vállalkozások számára, hogy ha nem rendelkeznek az említettek közül egy vagy több kérdéssel kapcsolatos politikával, akkor egyértelmű és indokolással ellátott magyarázatot adjanak annak hiányára. A vállalkozások lehetséges politikáira vonatkozó információk közzétételének az említett cikkekben szereplő többi beszámolási területtől eltérő kezelése zavart okozott a beszámoló vállalkozások körében, és nem járult hozzá a közölt információk minőségének javításához. Ezért nem szükséges fenntartani a politikák ezen eltérő kezelését az irányelvben. A standardok meg fogják határozni, hogy milyen információkat kell közzétenni a 19a. és 29a. cikkben említett beszámolási területek mindegyikével kapcsolatban.

(32)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (1) bekezdésének és 29a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozások támaszkodhatnak a nemzeti, uniós és nemzetközi beszámolási keretekre, és amennyiben így tesznek, meg kell határozniuk, hogy mely keretekre támaszkodtak. A 2013/34/EU irányelv azonban nem írja elő a vállalkozások számára, hogy közös beszámolási keretet vagy standardot alkalmazzanak, és nem akadályozza meg a vállalkozásokat abban, hogy egyáltalán ne alkalmazzanak beszámolási keretet vagy standardokat. A 2014/95/EU irányelv 2. cikkében előírtaknak megfelelően a Bizottság 2017-ben nem kötelező iránymutatást tett közzé az említett irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások számára. 52 2019-ben további iránymutatást tett közzé az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozóan. 53 Az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó iránymutatás kifejezetten magában foglalta az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásait. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy ezek a nem kötelező iránymutatások nem gyakoroltak jelentős hatást a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások nem pénzügyi beszámolóinak minőségére. Az iránymutatások önkéntes jellege azt jelenti, hogy a vállalkozások szabadon választhatnak, alkalmazzák-e azokat vagy sem. Az iránymutatások ezért önmagukban nem tudják biztosítani a különböző vállalkozások által közzétett információk összehasonlíthatóságát vagy a felhasználók által fontosnak tartott összes információ közlését. Ezért van szükség kötelező közös beszámolási standardokra az információk összehasonlíthatóságának és az összes lényeges információ közzétételének biztosítása érdekében. A kettős lényegesség elvére építve a standardoknak a felhasználók számára lényeges valamennyi információra ki kell terjedniük. A közös beszámolási standardokra a fenntarthatósági beszámolók ellenőrzésének és digitalizálásának lehetővé tétele, valamint azok felügyeletének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében is szükség van. A kötelező közös fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozására azért van szükség, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a pénzügyi információkkal azonos státusszal rendelkezzenek.

(33)Egyetlen meglévő standard vagy keret sem elégíti ki önmagában az Unió részletes fenntarthatósági beszámolókkal kapcsolatos igényeit. A 2013/34/EU irányelv által előírt információknak ki kell terjedniük az egyes lényegességi perspektívák szempontjából releváns információkra, ki kell terjedniük minden fenntarthatósági kérdésre, és adott esetben összhangban kell lenniük az uniós jog szerinti, a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó egyéb kötelezettségekkel, ideértve az (EU) 2020/852 rendeletben és az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott kötelezettségeket is. Az uniós vállalkozásokra vonatkozó kötelező fenntarthatósági beszámolási standardoknak emellett arányban kell állniuk az európai zöld megállapodás ambíciószintjével és a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzéssel. Ezért fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy olyan uniós fenntarthatósági beszámolási standardokat fogadjon el, amelyek lehetővé teszik azok gyors elfogadását, és biztosítják, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok tartalma összhangban legyen az Unió szükségleteivel.

(34)Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) egy, a belga jog szerint létrehozott nonprofit szervezet, amely közérdeket szolgál azáltal, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok jóváhagyásával kapcsolatos tanácsokkal látja el a Bizottságot. Az EFRAG a vállalati beszámolással kapcsolatos európai szakértői központként szerzett jó hírnevet, és megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy elősegítse az európai fenntarthatósági beszámolási standardok és a világszerte egységes standardok kidolgozására törekvő nemzetközi kezdeményezések közötti koordinációt. 2021 márciusában az EFRAG által létrehozott, több érdekelt felet tömörítő munkacsoport ajánlásokat tett közzé az Európai Unió fenntarthatósági beszámolási standardjainak lehetséges kidolgozására vonatkozóan. Ezek az ajánlások koherens és átfogó, a kettős lényegesség szempontjából valamennyi fenntarthatósági kérdésre kiterjedő beszámolási standardok kidolgozására irányuló javaslatokat tartalmaznak. Az ajánlások emellett az ilyen standardok kidolgozására vonatkozó részletes ütemtervet, valamint a globális szabványosítási kezdeményezések és az Európai Unió szabványosítási kezdeményezései közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködésre irányuló javaslatokat is tartalmaznak. 2021 márciusában az EFRAG elnöke ajánlásokat tett közzé az EFRAG irányításának lehetséges változásairól arra az esetre, ha az EFRAG-ot felkérnék arra, hogy dolgozzon ki szakmai tanácsot a fenntarthatósági beszámolási standardokkal kapcsolatban. Az ajánlások szerint az EFRAG-on belül egy új fenntarthatósági beszámolási pillért hoznának létre anélkül, hogy az jelentős mértékben módosítaná a jelenlegi pénzügyi beszámolási pillért. A fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az EFRAG által kidolgozandó szakmai tanácsokat. Az európai közjóhoz hozzájáruló, valamint a vállalkozások és a jelentett információk felhasználóinak igényeit kielégítő, magas színvonalú standardok biztosítása érdekében az EFRAG szakmai tanácsát szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett, az érintett érdekelt felek szakértelmével kell kidolgozni, és ahhoz költség-haszon elemzéseknek kell társulnia. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós fenntarthatósági beszámolási standardok figyelembe vegyék az Unió tagállamainak véleményét, a standardok elfogadása előtt a Bizottságnak konzultálnia kell az (EU) 2020/852 rendelet 24. cikkében említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal az EFRAG szakmai tanácsáról. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) az (EU) 2019/2088 rendelet szerint részt vesz a szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásában, és e szabályozástechnikai standardok és a fenntarthatósági beszámolási standardok között koherenciára van szükség. Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete 54 értelmében az ESMA szerepet vállal továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításában az EU szabályozott piacain jegyzett értékpapírokkal rendelkező olyan kibocsátók általi vállalati beszámolás terén, amelyeknek alkalmazniuk kell ezeket a fenntarthatósági beszámolási standardokat. Ezért az ESMA-nak véleményt kell nyilvánítania az EFRAG által adott szakmai tanácsról. A véleményezésnek a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül sorra kell kerülnie. A Bizottságnak emellett konzultálnia kell az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Központi Bankkal, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával és a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok összhangban legyenek a vonatkozó uniós szakpolitikákkal és jogszabályokkal. Amennyiben e szervek bármelyike úgy dönt, hogy véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie.

(35)A fenntarthatósági beszámolási standardoknak összhangban kell lenniük más uniós jogszabályokkal. A standardoknak különösen az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi követelményekkel kell összhangban lenniük, és figyelembe kell venniük az (EU) 2020/852 rendelet alapján elfogadott különböző felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott alapmutatókat és módszertanokat, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete 55 értelmében a referenciamutató-kezelőkre alkalmazandó közzétételi követelményeket, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó minimumszabályokat, valamint az Európai Bankhatóság által az 575/2013/EU rendelet III. pillérébe tartozó nyilvánosságra hozatali követelmények végrehajtása során végzett bármely munkát. A standardoknak figyelembe kell venniük az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, többek között az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelvét 56 és az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendeletét 57 , valamint figyelembe kell venniük a 2013/179/EU bizottsági ajánlást 58 és annak mellékleteit, valamint azok aktualizált változatait. Figyelembe kell venniük továbbá az egyéb vonatkozó uniós jogszabályokat, többek között az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelvét 59 , valamint az uniós jogban a vállalkozásokra vonatkozóan, az igazgatók feladatait és az átvilágítást illetően meghatározott követelményeket is.

(36)A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük a nem pénzügyi beszámolókhoz kapcsolódó bizottsági iránymutatást 60 és az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó bizottsági iránymutatást 61 . Figyelembe kell venniük a 2013/34/EU irányelvben foglalt, a fenntarthatósághoz közvetlenül nem kapcsolódó egyéb beszámolási követelményeket is azzal a céllal, hogy a közölt információk felhasználói jobban megérthessék a vállalkozás fejlődését, teljesítményét, helyzetét és hatását a fenntarthatósággal kapcsolatos információk és a 2013/34/EU irányelvnek megfelelően közölt egyéb információk közötti kapcsolatok maximalizálása révén.

(37)A fenntarthatósági beszámolási standardoknak arányosaknak kell lenniük, és nem róhatnak szükségtelen adminisztratív terheket a használatukra kötelezett vállalatokra. Annak érdekében, hogy a fenntarthatósági információkat már jelenleg is közlő vállalkozásoknál minél kisebb legyen a zavar, a fenntarthatósági beszámolási standardoknak adott esetben figyelembe kell venniük a meglévő fenntarthatósági beszámolási és számviteli standardokat és kereteket. Ezek közé tartozik a Global Reporting Initiative (Globális Jelentéstételi Kezdeményezés), a Sustainability Accounting Standards Board (fenntarthatósági beszámolási standardokkal foglalkozó testület), a Nemzetközi Integrált Jelentéstételi Tanács, a Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport, a Carbon Disclosure Standards Board (karbonkibocsátással kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó normákkal foglalkozó testület) és a CDP (korábban Carbon Disclosure Project, széndioxidkibocsátás-közzétételi projekt). Az Európai Unió standardjainak figyelembe kell venniük a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Alapítványának égisze alatt kidolgozott fenntarthatósági beszámolási standardokat. Az egységes szabályozás szükségtelen és a globálisan működő vállalkozásokra nézve lehetséges negatív következményekkel járó hiányának elkerülése érdekében az európai standardoknak hozzá kell járulniuk a fenntarthatósági beszámolási standardok globális konvergenciájának folyamatához.

(38)Az európai zöld megállapodásról szóló közleményében az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja a vállalkozásokat és más érdekelt feleket a természeti tőkére vonatkozó standardizált számviteli gyakorlatok kidolgozásában az Unión belül és nemzetközi szinten egyaránt azzal a céllal, hogy biztosítsa a környezeti kockázatok és mérséklési lehetőségek megfelelő igazgatását, továbbá a kapcsolódó tranzakciós költségek csökkentését. A LIFE program keretében támogatott Transparent projekt a természeti tőkére vonatkozó első számviteli módszertan kifejlesztésén dolgozik, amely meg fogja könnyíteni a meglévő módszerek összehasonlítását és átláthatóbbá teszi azokat, miközben csökkenti a vállalatok előtt álló korlátokat az üzleti tevékenységük időtállóságának támogatására szolgáló rendszerek elfogadását és használatát illetően. A Természetitőke-egyezmény szintén fontos referencia ezen a területen. Bár a természeti tőkére vonatkozó számviteli módszerek elsősorban a belső irányítási döntések megerősítését szolgálják, azokat a fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozása során is megfelelően figyelembe kell venni. A természeti tőkére vonatkozó egyes számviteli módszertanok célja, hogy pénzben kifejezett értéket rendeljenek a vállalatok tevékenységeinek környezeti hatásaihoz, ami segítheti a felhasználókat e hatások jobb megértésében. Ezért helyénvaló, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok szükség esetén a fenntarthatósággal kapcsolatos hatások pénzben kifejezett mutatóit is magukban foglalhassák.

(39)A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük a felelős üzleti magatartásra, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközileg elismert elveket és kereteket, beleértve az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit, az OECD-nek a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatását és a kapcsolódó ágazati iránymutatásokat, az ENSZ Globális Megállapodását, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatát, a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó ISO 26000 szabványt, valamint az ENSZ Felelős Befektetési Elveit.

(40)Biztosítani kell, hogy a vállalkozások által a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk megfeleljenek a felhasználók igényeinek. A beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük valamennyi jelentős környezeti tényezőről, beleértve azok éghajlatra, levegőre, földre, vízre és biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait és függőségeit. Az (EU) 2020/852 rendelet megadja az Unió környezeti célkitűzéseinek osztályozását. A következetesség érdekében helyénvaló hasonló osztályozást alkalmazni azon környezeti tényezők azonosítására, amelyekkel a fenntarthatósági beszámolási standardoknak foglalkozniuk kell. A beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük és meg kell határozniuk azokat a földrajzi vagy egyéb háttérinformációkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük annak érdekében, hogy meg lehessen érteni a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt fő hatásaikat, valamint a fenntarthatósági kérdésekből eredő, a vállalkozást érintő fő kockázatokat.

(41)Az éghajlattal kapcsolatos információk tekintetében a felhasználókat a vállalkozások fizikai és átállással kapcsolatos kockázatai, valamint a különböző éghajlatváltozási forgatókönyvekkel szembeni ellenálló képességük érdekli. Érdekli továbbá a vállalkozásnak tulajdonítható üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -kivonás szintje és hatóköre, beleértve azt is, hogy a vállalkozás milyen mértékben alkalmaz ellentételezéseket, valamint hogy ezek az ellentételezések milyen forrásból származnak. A klímasemleges gazdaság megvalósításához össze kell hangolni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolására és ellentételezésére vonatkozó standardokat. A felhasználóknak megbízható információkra van szükségük az ellentételezésekkel kapcsolatban, amelyek eloszlatják az esetleges kétszeres elszámolással és túlbecsléssel kapcsolatos aggályokat, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket a kétszeres elszámolás és a túlbecslés okozhat az éghajlattal kapcsolatos célok elérését illetően. A beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk, hogy a vállalkozásoknak milyen információkat kell közölniük e kérdésekkel kapcsolatban.

(42)A klímasemleges és körforgásos gazdaság és a mérgező anyagoktól mentes környezet megvalósításához valamennyi gazdasági ágazat teljes körű mozgósítására szükség van. E tekintetben kulcsfontosságú az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése, mivel energiát a teljes ellátási láncok mentén használnak. Az energetikai szempontokat ezért megfelelően figyelembe kell venni a fenntarthatósági beszámolási standardokban, különösen a környezetvédelmi kérdések tekintetében.

(43)A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a társadalmi tényezőkről, többek között a munkavállalói tényezőkről és az emberi jogokról. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a vállalkozások emberekre, többek között az emberi egészségre gyakorolt hatásaira. A vállalkozások által az emberi jogokról közzétett információknak adott esetben tartalmazniuk kell az értékláncaikban előforduló kényszermunkára vonatkozó információkat. A társadalmi tényezőkre vonatkozó beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a szociális jogok európai pillérének a vállalkozások szempontjából releváns elveit illetően, ideértve a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget és a munkakörülményeket is. A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó, 2021 márciusában elfogadott cselekvési terv szigorúbb követelményeket ír elő a vállalkozások számára a társadalmi kérdésekről való beszámolás tekintetében. A beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat is, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az emberi jogok nemzetközi törvényében és más alapvető emberi jogi ENSZ-egyezményekben, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott emberi jogok, alapvető szabadságok, demokratikus elvek és normák tekintetében.

(44)A felhasználóknak az irányítási tényezőkkel kapcsolatos információkra van szükségük, többek között a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek szerepéről, ideértve a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepüket is, az ilyen testületek összetételéről, valamint a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereiről, többek között a beszámolási folyamattal kapcsolatban. A felhasználóknak továbbá információra van szükségük a vállalkozások vállalati kultúrájáról és üzleti etikával kapcsolatos szemléletmódjáról, beleértve a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelmet, valamint politikai szerepvállalásukról, beleértve a lobbitevékenységet is. A vállalkozás irányítására és az üzleti partnerekkel fennálló kapcsolatok minőségére vonatkozó információk, beleértve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 62 említett, fizetési határnaphoz vagy határidőhöz, késedelmi kamatlábhoz vagy behajtási költségekért járó kártérítéshez kapcsolódó fizetési gyakorlatokat, segítséget nyújtanak a felhasználóknak a vállalkozás kockázatainak és fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértésében. Minden évben vállalkozások – különösen kkv-k – ezreit érik ügyviteli és anyagi terhek azért, mert későn vagy egyáltalán nem fizetnek nekik. A késedelmes fizetések végső soron fizetésképtelenséghez és csődhöz vezetnek, ami romboló hatással van a teljes értékláncra. A fizetési gyakorlatokra vonatkozó információk bővülésének lehetővé kell tennie más vállalkozások számára, hogy felismerjék az azonnal és megbízhatóan fizető feleket, észleljék a tisztességtelen fizetési gyakorlatokat, hozzáférjenek a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokra vonatkozó információkhoz, és tisztességesebb fizetési feltételeket tudjanak kialkudni.

(45)A beszámolási standardoknak elő kell mozdítaniuk a vállalkozások által a vezetés beszámolójában közzétett valamennyi információ integráltabb megközelítését annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói jobban megérthessék a vállalkozás fejlődését, teljesítményét, helyzetét és hatását. Ezeknek a standardoknak szükség szerint különbséget kell tenniük a vállalkozások által az egyedi szintű beszámolás során közzéteendő információk és az összevont szintű beszámolás során közzéteendő információk között. A standardoknak a vezetés beszámolójában feltüntetendő fenntarthatósági információk azonosítása érdekében végrehajtott eljárásra vonatkozó iránymutatást is tartalmazniuk kell a vállalkozások számára.

(46)Az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozások gyakran hasonló fenntarthatósági kockázatoknak vannak kitéve, és gyakran hasonló hatást gyakorolnak a társadalomra és a környezetre. Az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozások összehasonlítása különösen értékes a befektetők és a fenntarthatósággal kapcsolatos információk más felhasználói számára. A Bizottság által elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk mind azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak minden ágazatban közzé kell tenniük, mind pedig azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak tevékenységi ágazatuktól függően kell közzétenniük. A standardoknak figyelembe kell venniük azokat a nehézségeket is, amelyekkel a vállalkozások szembesülhetnek az értékláncuk szereplőitől, különösen a kkv beszállítóktól, valamint a feltörekvő piacokon és gazdaságokban működő beszállítóktól való információgyűjtés során.

(47)A felhasználók információs igényeinek időben történő kielégítése érdekében, és különös tekintettel arra, hogy sürgősen ki kell elégíteni az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikkének (6) és (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeit, a Bizottságnak 2022. október 31-ig el kell fogadnia a beszámolási standardok első csoportját. Az említett beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük valamennyi beszámolási terület és fenntarthatósági kérdés tekintetében, és amelyekre a pénzügyi piaci szereplőknek szükségük van ahhoz, hogy megfeleljenek az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeknek. A Bizottságnak legkésőbb 2023. október 31-ig el kell fogadnia a beszámolási standardok második csoportját, meghatározva azokat a kiegészítő információkat, amelyeket a vállalkozásoknak szükség esetén közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekről és beszámolási területekről, valamint az azon ágazatra jellemző információkat, amelyben a vállalkozás működik. A Bizottságnak háromévente felül kell vizsgálnia a standardokat a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardok fejlődésének figyelembevétele érdekében.

(48)A 2013/34/EU irányelv nem írja elő, hogy a pénzügyi kimutatások vagy a vezetés beszámolója digitális formátumban készüljön, ami akadályozza a közölt információk kereshetőségét és használhatóságát. A fenntarthatósági információk felhasználói egyre inkább elvárják, hogy ezek az információk digitális formátumban kereshetők és géppel olvashatók legyenek. A digitalizáció lehetőséget teremt az információk hatékonyabb felhasználására, és jelentős költségmegtakarítási lehetőségeket rejt magában mind a felhasználók, mind a vállalkozások számára. A vállalkozások számára ezért elő kell írni, hogy az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 63 3. cikkével összhangban XHTML formátumban készítsék el a pénzügyi kimutatásaikat és a vezetés beszámolóját, és a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően jelöljék meg a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke alapján közzéteendő információkat is. Az uniós fenntarthatósági beszámolási standardokhoz kapcsolódó digitális taxonómiára lesz szükség annak lehetővé tétele érdekében, hogy a közölt információkat az említett szabványoknak megfelelően címkézzék meg. Ezeket a követelményeket be kell építeni a Bizottság által az Európai adatstratégia 64 című közleményében és a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiában bejelentett, digitalizációval kapcsolatos munkába. 65 Ezek a követelmények kiegészítik a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben előirányzott, a nyilvános vállalati információkhoz hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozását is, amely figyelembe veszi a strukturált adatok szükségességét is.

(49)Annak érdekében, hogy a közölt fenntarthatósági információk bekerülhessenek az egységes európai hozzáférési pontba, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozások az előírt elektronikus formátumban tegyék közzé a megfelelően jóváhagyott éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés beszámolóját, valamint biztosítaniuk kell, hogy a fenntarthatósági beszámolót tartalmazó vezetőségi beszámolók a közzétételüket követően haladéktalanul a 2004/109/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett, hivatalosan kijelölt rendszer rendelkezésére álljanak.

(50)A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a vállalkozásokat az alól, hogy a 19a. cikk (1) bekezdésében előírt nem pénzügyi kimutatást belefoglalják a vezetés beszámolójába. A tagállamok ezt akkor tehetik meg, ha az érintett vállalkozás külön beszámolót készít, amelyet az említett irányelv 30. cikkével összhangban a vezetés beszámolójával együtt tesz közzé, vagy ha a beszámolót a mérlegfordulónapot követő hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a vállalkozás weboldalán, és a vezetés beszámolója hivatkozik e külön beszámolóra. Ugyanez a lehetőség a 2013/34/EU irányelv 29a. cikkének (4) bekezdésében említett összevont nem pénzügyi kimutatás esetén is fennáll. Húsz tagállam élt ezzel a lehetőséggel. A külön beszámoló közzétételének lehetősége azonban akadályozza az olyan információk elérhetőségét, amelyek összekapcsolják a pénzügyi információkat a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkkal. Emellett akadályozza az információk kereshetőségét és hozzáférhetőségét a felhasználók, különösen a pénzügyi és fenntarthatósági információk iránt is érdeklődő befektetők számára. A pénzügyi és fenntarthatósági információk közzétételének lehetséges eltérő időpontjai súlyosbítják ezt a problémát. A külön beszámolóban való közzététel azt a benyomást is keltheti, vállalaton belül és kívül, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a kevésbé releváns információk kategóriájába tartoznak, ami negatívan befolyásolhatja az információ érzékelt megbízhatóságát. A vállalkozásoknak ezért a vezetés beszámolójában kell közölniük a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, a tagállamoknak pedig a továbbiakban nem szabad lehetővé tenni, hogy a vállalkozásokat mentesítsék azon kötelezettség alól, hogy a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat a vezetés beszámolójában tüntessék fel. Ez a kötelezettség segít tisztázni azt is, hogy az illetékes nemzeti hatóságok milyen szerepet töltenek be a vezetés beszámolójának részét képező fenntarthatósági beszámoló felügyeletében, a 2004/109/EK irányelvvel összhangban. Ezenkívül a fenntarthatósági információk jelentésére kötelezett vállalkozásokat semmi esetre sem szabad mentesíteni a vezetés beszámolójának közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, mivel fontos biztosítani, hogy a fenntarthatósági információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(51)A 2013/34/EU irányelv 20. cikke előírja, hogy a szabályozott piacokon jegyzett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások vezetése beszámolójának egy vállalatirányítási nyilatkozatot is tartalmaznia kell, amelynek egyéb információk mellett tartalmaznia kell a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírását. A 2013/34/EU irányelv 20. cikke rugalmasságot biztosít a vállalkozások számára annak eldöntésében, hogy a sokszínűség mely szempontjairól számolnak be. Nem kötelezi kifejezetten a vállalkozásokat arra, hogy a sokszínűség bármely konkrét szempontjára vonatkozóan információkat tüntessenek fel. A gazdasági döntéshozatalban való, nemek szempontjából kiegyensúlyozottabb részvétel irányába történő előrelépés érdekében biztosítani kell, hogy a szabályozott piacokon jegyzett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások mindig beszámoljanak a nemek szerinti megoszlással kapcsolatos politikáikról és azok végrehajtásáról. A szükségtelen ügyviteli terhek elkerülése érdekében azonban e vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a 2013/34/EU irányelv 20. cikkében előírt információk egy részét a fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb információkkal együtt közöljék. 

(52)A 2013/34/EU irányelv 33. cikke előírja a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy a vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai kollektív felelősséggel tartozzanak azért, hogy az (összevont) éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés (összevont) beszámolóját és az (összevont) vállalatirányítási nyilatkozatot az említett irányelv követelményeivel összhangban készítsék el és tegyék közzé. Ezt a kollektív felelősséget ki kell terjeszteni az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott digitalizációs követelményekre, az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelés követelményére és a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelményre.

(53)A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat végző szakma különbséget tesz a korlátozott és a megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatások között. A korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás eredményét rendszerint negatív állítás formájában fejezik ki, kijelentve, hogy a szakértő nem talált semmi olyat, amely alapján arra a következtetésre juthatna, hogy a vizsgálat tárgya lényeges valótlanságot tartalmaz. A könyvvizsgáló kevesebb ellenőrzést végez, mint megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetén. Korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében tehát a munka mennyisége kevesebb, mint megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében. A megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás keretében végzett munka kiterjedt eljárásokat foglal magában, beleértve a beszámolót készítő vállalkozás belső ellenőrzési rendszereinek figyelembevételét és a tételes vizsgálatot, és ezért jelentősen több, mint korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében. Az ilyen típusú szolgáltatás következtetése általában pozitív állítást, továbbá véleményt tartalmaz az ellenőrzési feladat tárgyának korábban meghatározott kritériumok alapján történő méréséről. A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (5) bekezdése és 29a. cikkének (5) bekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrizze, hogy a nem pénzügyi kimutatás vagy a külön jelentés elkészült-e. Nem írja elő, hogy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltató ellenőrizze az információkat, bár lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy amennyiben kívánják, megköveteljék az ilyen ellenőrzést. A fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyossági követelmény hiánya – szemben azzal a követelménnyel, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak megalapozott bizonyosságot kell nyújtania a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan – veszélyeztetné a közzétett fenntarthatósági információk hitelességét, így nem felelne meg ezen információk szándékolt felhasználói igényeinek. Bár a cél az, hogy a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolók esetében a bizonyosság szintje hasonló legyen, a fenntarthatósági beszámolóval kapcsolatos bizonyosság nyújtására vonatkozó, általánosan elfogadott standard hiánya az arra vonatkozó különböző értelmezések és elvárások kialakulásának kockázatával jár, hogy miből áll egy megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás a fenntarthatósággal kapcsolatos információk különböző kategóriái esetében, különös tekintettel az előretekintő és minőségi információk közzétételére. Ezért fontolóra kell venni a fenntarthatósági információkhoz szükséges bizonyosság szintjének növelésére irányuló fokozatos megközelítés alkalmazását, kezdve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég azon kötelezettségével, hogy korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízás alapján véleményt nyilvánítson arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló megfelel-e az uniós követelményeknek. E véleménynek ki kell térnie a fenntarthatósági beszámoló uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelésére, a vállalkozás által a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatra, valamint a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelménynek való megfelelésre. A könyvvizsgálónak azt is értékelnie kell, hogy a vállalkozás beszámolója megfelel-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében foglalt beszámolási követelményeknek. A megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás tartalmával kapcsolatos közös értelmezés és elvárások biztosítása érdekében a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára elő kell írni, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízás alapján véleményt nyilvánítson arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló megfelel-e az uniós követelményeknek, amennyiben a Bizottság a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan nyújtott megalapozott bizonyossággal kapcsolatos standardokat fogad el. Ez lehetővé tenné a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos bizonyosságot nyújtó szolgáltatás piacának és a vállalkozások beszámolási gyakorlatának fokozatos fejlődését is. Végül ez a progresszív megközelítés fokozatosan növelné a beszámolásra kötelezett vállalkozások költségeit, mivel a megalapozott bizonyosság költségesebb, mint a korlátozott bizonyosság.

(54)A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jelenleg is ellenőrzik a pénzügyi kimutatásokat és a vezetés beszámolóját. A fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által történő nyújtása elősegítené a pénzügyi és fenntarthatósági információk közötti kapcsolat és azok következetességének biztosítását, ami különösen fontos a fenntarthatósági információk felhasználói számára. Fennáll azonban a könyvvizsgálati piac további koncentrációjának kockázata, ami veszélyeztetheti a könyvvizsgálók függetlenségét, és növelheti a könyvvizsgálati díjakat vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatások díját. Ezért kívánatos, hogy a vállalkozások számára a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltatók szélesebb köre álljon rendelkezésre a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtására. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendeletének 66 megfelelően akkreditálják a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltatókat a fenntarthatósági beszámolókkal kapcsolatos vélemény adását illetően, mely véleményt a vezetés beszámolójával együtt kell közzétenni. A tagállamoknak olyan követelményeket kell meghatározniuk, amelyek következetes eredményeket biztosítanak a különböző bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók által a fenntarthatósági beszámolókra vonatkozóan nyújtott bizonyosság tekintetében. Ezért valamennyi bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltatóra olyan követelményeknek kell vonatkozniuk, amelyek összhangban állnak a 2006/43/EK irányelvben a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtását illetően meghatározott követelményekkel. Ez egyenlő versenyfeltételeket is biztosít majd minden olyan személy és vállalkozás számára, amely tagállami engedéllyel rendelkezik a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyossági vélemény nyújtására, beleértve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat is. Ha egy vállalkozás a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól eltérő akkreditált bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltató véleményét kéri a fenntarthatósági beszámolójával kapcsolatban, ezt a véleményt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól már nem kell újból kérnie.

(55)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve 67 az éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatának szabályait határozza meg. Biztosítani kell, hogy következetes szabályok vonatkozzanak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára és a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló általi nyújtására. A 2006/43/EK irányelvet kell alkalmazni, ha a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó véleményt a pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég adja.

(56)A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyására és elismerésére vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges elméleti ismeretekkel és az ilyen ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességével. A valamely tagállam által már jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára azonban továbbra is lehetővé kell tenni, hogy jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végezzenek, és lehetővé kell tenni számukra, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végezzenek. A tagállamoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy a már jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók szakmai továbbképzés révén megszerezzék a fenntarthatósági beszámoláshoz és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges ismereteket.

(57)Biztosítani kell, hogy a könyvvizsgálókra a jogszabályban előírt könyvvizsgálattal és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban előírt követelmények következetesek legyenek. Ezért elő kell írni, hogy amennyiben a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó véleményt a pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég adja, a fő könyvvizsgáló partnerek aktívan részt vegyenek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásában. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára elő kell írni, hogy elegendő időt fordítsanak a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására, és elegendő erőforrást biztosítsanak a feladataik megfelelő ellátásához. Végezetül, az ügyfélnyilvántartásban meg kell határozni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásáért felszámított díjakat, és a könyvvizsgálati dossziénak tartalmaznia kell a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan nyújtott bizonyossággal kapcsolatos információkat.

(58)A 2006/43/EK irányelv 25. cikke előírja a tagállamok számára, hogy megfelelő szabályokat vezessenek be annak érdekében, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatért felszámolt díjak a könyvvizsgálat alá eső jogalany részére nyújtott további szolgáltatásoktól függetlenek legyenek, ne legyenek befolyásolva azok által, és ne alapuljanak semmiféle feltételen. Az említett irányelv 21–24. cikke előírja továbbá a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megfeleljenek a szakmai etikára, a függetlenségre, a pártatlanságra, a bizalmasságra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. A következetesség érdekében helyénvaló, hogy ezeket a szabályokat a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása érdekében végzett munkájára is kiterjesszék.

(59)Az Unió-szerte egységes bizonyosságnyújtási gyakorlatok és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtás jó minőségének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a fenntarthatósággal kapcsolatos bizonyosságra vonatkozó standardokat fogadjon el. A tagállamoknak egészen addig alkalmazniuk kell a bizonyosság nyújtásával kapcsolatos nemzeti standardokat, eljárásokat vagy követelményeket, amíg a Bizottság el nem fogadja az ugyanarra a területre vonatkozó, bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardot. Ezeknek a bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardoknak meg kell határozniuk azokat az eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgálónak el kell végeznie ahhoz, hogy következtetéseket vonhasson le a fenntarthatósági beszámolás bizonyosságával kapcsolatban.

(60)A 2006/43/EK irányelv 27. cikke meghatározza a vállalatcsoportok jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó szabályokat. Ezeket a szabályokat ki kell terjeszteni az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is, amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot.

(61)A 2006/43/EK irányelv 28. cikke előírja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek számára, hogy jogszabályban előírt könyvvizsgálatuk eredményeit könyvvizsgálói jelentésben mutassák be. Ezt a követelményt ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is annak biztosítása érdekében, hogy annak eredményeit ugyanabban a könyvvizsgálói jelentésben mutassák be.

(62)A 2006/43/EK irányelv 29. cikke előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre egy rendszert a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzésére. Annak biztosítása érdekében, hogy a minőségbiztosítási ellenőrzésekre a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban is sor kerüljön, valamint hogy a minőségbiztosítási ellenőrzéseket végző személyek megfelelő szakmai képzettséggel és releváns tapasztalattal rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása és a fenntarthatósági beszámolás terén, a minőségbiztosítási ellenőrzési rendszer létrehozására vonatkozó követelményt ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is.

(63)A 2006/43/EK irányelv VII. fejezete előírja a tagállamok számára, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan vizsgálati és szankciórendszert vezessenek be. Az említett irányelv VIII. fejezete előírja a tagállamok számára, hogy hatékony közfelügyeleti rendszert hozzanak létre, és biztosítsák, hogy a közfelügyeleti rendszerek szabályozási rendelkezései uniós szinten hatékony együttműködést tegyenek lehetővé a tagállamok felügyeleti tevékenységei terén. Ezeket a követelményeket ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre annak érdekében, hogy biztosítva legyen a könyvvizsgálók jogszabályban előírt könyvvizsgálati munkáját és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos munkáját illetően létrehozott vizsgálati, szankciókkal kapcsolatos és felügyeleti keretek következetessége.

(64)A 2006/43/EK irányelv 37. és 38. cikke a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölésére és felmentésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ezeket a szabályokat ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is annak érdekében, hogy biztosítva legyen a könyvvizsgálók jogszabályban előírt könyvvizsgálati munkája és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos munkája tekintetében előírt szabályok következetessége.

(65)A 2006/43/EK irányelv 39. cikke előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy minden közérdeklődésre számot tartó jogalany rendelkezzen auditbizottsággal, és meghatározza annak jogszabályban előírt könyvvizsgálattal kapcsolatos feladatait. Ezt az auditbizottságot bizonyos feladatokkal kell megbízni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében. Ezeknek a feladatoknak magukban kell foglalniuk az auditbizottság azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa a vizsgált jogalany ügyviteli vagy felügyelő testületét a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményéről, és bemutassa, hogy az auditbizottság hogyan járult hozzá a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és mi volt az auditbizottság szerepe ebben a folyamatban.

(66)A 2006/43/EK irányelv 45. cikke a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok nyilvántartásba vételére és felügyeletére vonatkozó követelményeket tartalmaz. Annak érdekében, hogy a könyvvizsgálók jogszabályban előírt könyvvizsgálati munkáját és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos munkáját illetően egységes keretek létezzenek, ezeket a követelményeket ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is.

(67)Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete 68 alkalmazandó a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló függetlenségének biztosítása érdekében az említett rendelet 5. cikke bizonyos időszakokban tiltja bizonyos nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását. Ezt a függetlenséget a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos munkája tekintetében is biztosítani kell. A fenntarthatósági beszámoló elkészítéséhez nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat ezért fel kell venni a tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatások jegyzékébe.

(68)Az 537/2014/EU rendelet 14. cikke előírja, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek évente tájékoztassák illetékes hatóságukat a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatából és nem könyvvizsgálói szolgáltatásaiból származó bevételekről. A könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára elő kell írni annak meghatározását, hogy a nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból származó bevételek közül mely bevételek származnak a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtásából.

(69)A 2013/34/EU irányelv 51. cikke értelmében a tagállamok feladata biztosítani az olyan vállalkozások általi vállalati beszámolást, amelyek értékpapírjait nem jegyzik szabályozott piacokon. A szankciók típusai azonban nincsenek meghatározva, ami azt jelenti, hogy a szankciórendszerek tagállamonként igen eltérőek lehetnek, aláásva ezzel az egységes piacot. A belső piacon a fenntarthatósági beszámolás javítása, valamint egy olyan, teljes mértékben fenntartható és inkluzív gazdasági és pénzügyi rendszerre való átálláshoz való hozzájárulás érdekében, amelyben a növekedés előnyei az európai zöld megállapodással összhangban széles körben megoszlanak, a tagállamoknak bizonyos szankciókat és közigazgatási intézkedéseket kell előírniuk a fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos követelmények megszegése esetére. A 2013/34/EU irányelv szankciórendszerét ezért ennek megfelelően meg kell erősíteni úgy, hogy a tagállamoknak megfelelő szankciókat és közigazgatási intézkedéseket kelljen előírniuk.

(70)A 2004/109/EK irányelv 24. cikke a nemzeti felügyeletekre bízza annak biztosítását, hogy a szabályozott piacokon jegyzett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások megfeleljenek a vállalati beszámolási követelményeknek. Az említett irányelv 4. cikke meghatározza az éves pénzügyi beszámolók tartalmát, de nem tartalmaz kifejezett hivatkozást a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkére, amelyek előírják az összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatás elkészítését. Ez azt jelenti, hogy egyes tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak nincs jogi felhatalmazása az említett nem pénzügyi kimutatások felügyeletére, különösen akkor, ha ezeket a kimutatásokat az éves pénzügyi beszámolón kívül külön beszámolóban teszik közzé, amit a tagállamok jelenleg engedélyezhetnek. Ezért a 2004/109/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésébe be kell illeszteni a fenntarthatósági beszámolásra való hivatkozást. Elő kell írni továbbá, hogy a kibocsátón belül felelős személyek az éves pénzügyi beszámolóban erősítsék meg, hogy legjobb tudásuk szerint a vezetés beszámolóját a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően készítették el. Ezen túlmenően, tekintettel e beszámolási követelmények újszerűségére, az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak iránymutatásokat kell kiadnia az illetékes nemzeti hatóságok számára a 2004/109/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátók fenntarthatósági beszámolására vonatkozó felügyelete egységesítésének előmozdítása érdekében.

(71)A tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol a kkv-kra, különös figyelemmel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre, és hogy tegyék közzé ezeknek az értékeléseknek az eredményeit. A tagállamoknak fontolóra kell venniük olyan intézkedések bevezetését, amelyek támogatják a kkv-kat az önkéntes egyszerűsített beszámolási standardok alkalmazásában.

(72)A 2013/34/EU irányelvet, a 2004/109/EK irányelvet, a 2006/43/EK irányelvet és az 537/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk
A 2013/34/EU irányelv módosítása

A 2013/34/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)    Az ezen irányelv 19a., 19d., 29a., 30. és 33. cikkében, 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, valamint 51. cikkében előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamok következő vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazni kell, függetlenül azok jogi formájától:

a)    a 91/674/EGK tanácsi irányelv*1 2. cikkének (1) bekezdése szerinti biztosítóintézetek;

b)    az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*2 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az első albekezdésben említett összehangoló intézkedéseket a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv*3 2. cikke (5) bekezdésének 2–23. pontjában felsorolt vállalkozásokra.

____________________________________________________________________

*1A Tanács 91/674/EGK irányelve (1991. december 19.) a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).

*2Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

*3Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”;

2.A 2. cikk a következő 17–20. ponttal egészül ki:

„17. »fenntarthatósági kérdések«: az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet*4 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők és az irányítási tényezők;

18. »fenntarthatósági beszámolás«: a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információk közlése ezen irányelv 19a., 19d. és 29a. cikkével összhangban;

19. »immateriális javak«: olyan nem fizikai erőforrások, amelyek hozzájárulnak a vállalkozás értékteremtéséhez;

20. »bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltató«: az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység tekintetében a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek*5 megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.

__________________________________________________________________

*4Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

*5Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).”;

3.A 19a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19a. cikk

Fenntarthatósági beszámolás

(1)    A nagyvállalkozásoknak és 2026. január 1-jétől a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában említett kis- és középvállalkozásoknak a vezetés beszámolójában fel kell tüntetniük a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

(2)    Az (1) bekezdésben említett információ mindenekelőtt az alábbiakat tartalmazza:

a)    a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, beleértve a következőket:

i.    a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képessége;

ii.    a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei;

iii.    a vállalkozás annak biztosítására irányuló tervei, hogy üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, a Párizsi Megállapodással összhangban;

iv.    a vállalkozás üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozás érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;

v.    hogyan hajtották végre a vállalkozás stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében;

b)    a vállalkozás által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos célok és a vállalkozás által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése;

c)    az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése;

d)    a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;

e)    a következők leírása:

i.    a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott átvilágítási folyamat;

ii.    a vállalkozás értékláncával – beleértve saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát – kapcsolatos főbb tényleges vagy lehetséges hátrányos hatások;

iii.    a tényleges vagy lehetséges hátrányos hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedések és azok eredményei;

f)    a vállalkozást a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a vállalkozás e kérdésektől való főbb függését, és ezen kockázatok kezelésének módját;

g)    az a)–f) pontban említett, közzéteendő információk szempontjából lényeges mutatók.

A vállalkozásoknak az immateriális javakra vonatkozó információkat is közzé kell tenniük, beleértve a szellemi, a humán, valamint a társadalmi és kapcsolati tőkére vonatkozó információkat.

A vállalkozásoknak be kell számolniuk a vezetés (1) bekezdéssel összhangban készült beszámolójában szereplő információk azonosítása érdekében elvégzett folyamatról, és e folyamat során figyelembe kell venniük a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokat.

(3)    Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak előretekintő és visszamenőleges jellegű, valamint minőségi és mennyiségi információkat is magukban kell foglalniuk.

Adott esetben az (1) és (2) bekezdésben említett információknak tartalmazniuk kell a vállalkozás értékláncára vonatkozó információkat, beleértve a vállalkozás saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát.

Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk a vezetés beszámolójában a 19. cikkel összhangban szereplő egyéb információkra és az éves pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban.

A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a vállalkozás üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

(4)    A vállalkozásoknak az (1)–(3) bekezdésben említett információkat a 19b. cikkben említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell közölniük.

(5)    A 19a. cikk (1)–(4) bekezdésétől eltérve a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában említett kis- és középvállalkozások a 19c. cikkben említett, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően készíthetik el a beszámolót.

(6)    Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő vállalkozásokra úgy kell tekinteni, mint amelyek megfeleltek a 19. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott követelménynek.

(7)    A leányvállalkozásnak minősülő vállalkozás mentesül az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól, ha e vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely anyavállalkozás vezetésének a 29. és 29a. cikkel összhangban elkészített összevont beszámolójában. Az a vállalkozás, amely egy harmadik országban letelepedett anyavállalkozás leányvállalkozása, szintén mentesül az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól, amennyiben az adott vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolójában, és amennyiben a vezetés összevont beszámolója összeállításának módja a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*6 23. cikke (4) bekezdésének i) pontja alapján elfogadott vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelően egyenértékűnek tekinthető az ezen irányelv 19b. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardok által előírtakkal.

Az anyavállalkozás vezetésének 1. albekezdésben említett összevont beszámolóját a 30. cikkel összhangban kell közzétenni azon tagállam joga által előírt módon, amelynek hatálya alá az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól mentesülő vállalkozás tartozik.

Az a tagállam, amelynek hatálya alá az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól mentesülő vállalkozás tartozik, előírhatja, hogy a vezetés e bekezdés első albekezdésében említett összevont beszámolóját a tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvekre történő minden szükséges fordítást hitelesítsenek.

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól mentesülő vállalkozás vezetése beszámolójának tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:

a)    a csoportszinten a 29. és 29a. cikkel összhangban vagy az ezen irányelv 19b. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardok által előírtakkal a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének i) pontja alapján elfogadott végrehajtási intézkedéseknek megfelelően egyenértékűnek tekinthető módon információt szolgáltató anyavállalkozás nevét és székhelyét;

b)    azt a tényt, hogy a vállalkozás mentesül az e cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól.

______________________________________________________________________

*6Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).”;

4.Az irányelv a következő 19b., 19c. és 19d. cikkekkel egészül ki:

„19b. cikk

Fenntarthatósági beszámolási standardok

(1)    A Bizottság a 49. cikkel összhangban fenntarthatósági beszámolási standardokat tartalmazó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. Ezeknek a fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak a 19a. és a 29a. cikkel összhangban közölniük kell, és adott esetben meg kell határozniuk azt a szerkezetet, amelyben az információkat közölni kell. Így különösen:

a)a Bizottság 2022. október 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak a 19a. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban közölniük kell, és legalább az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt közzétételi kötelezettségek hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők igényeinek megfelelő információkat.

b)A Bizottság 2023. október 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza a következőket:

i.    szükség esetén azokat a kiegészítő információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közölniük kell a 19a. cikk (2) bekezdésében felsorolt fenntarthatósági kérdések és beszámolási területek tekintetében;

ii.    azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak arra az ágazatra vonatkozóan kell közölniük, amelyben működnek.

A Bizottság az alkalmazás kezdőnapját követően legalább háromévente felülvizsgálja az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, figyelembe véve az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) szakmai tanácsát, és amennyiben szükséges, módosítja az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktust a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében.

(2)    Az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak elő kell írniuk, hogy a közölt információk érthetőek, relevánsak, reprezentatívak, ellenőrizhetőek és összehasonlíthatóak legyenek, és megbízható módon mutassák be azokat.

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak egy adott standard tárgyának figyelembevételével:

a)    meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a környezeti tényezőkről, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:

i.    az éghajlatváltozás mérséklése;

ii.    az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;

iii.    a vízi és tengeri erőforrások;

iv.    az erőforrások felhasználása és a körforgásos gazdaság;

v.    (környezet)szennyezés;

vi.    a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák;

b)    meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a társadalmi tényezőkről, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:

i.    a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség, beleértve a nemek közötti egyenlőséget és az egyenlő munkáért járó egyenlő bérezést, a képzést és a készségfejlesztést, valamint a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását és befogadását;

ii.    a munkafeltételek, beleértve a biztonságos és rugalmas foglalkoztatást, a béreket, a szociális párbeszédet, a kollektív tárgyalásokat és a munkavállalók bevonását, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, valamint az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezetet;

iii.    az emberi jogok nemzetközi törvényében és más alapvető emberi jogi ENSZ-egyezményekben, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott emberi jogok, alapvető szabadságok, demokratikus elvek és normák tiszteletben tartása.

c)    meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az irányítási tényezőkről, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:

i.    a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek szerepe, ideértve a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepüket is, és az ilyen testületek összetétele;

ii.    üzleti etika és vállalati kultúra, beleértve a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelmet;

iii.    a vállalkozás politikai szerepvállalása, beleértve a lobbitevékenységeit is;

iv.    az üzleti partnerekkel fennálló kapcsolatok kezelése és minősége, beleértve a fizetési gyakorlatokat;

v.    a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerei, többek között a vállalat beszámolási folyamatával kapcsolatban.

(3)    Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó globális szabványosítási kezdeményezések munkáját, valamint a természeti tőkére, a felelős üzleti magatartásra, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó meglévő számviteli standardokat és kereteket;

b)az információkat, amelyekre a pénzügyi piaci szereplőknek szükségük van ahhoz, hogy megfeleljenek az (EU) 2019/2088 rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott közzétételi kötelezettségeiknek;

c)az (EU) 2020/852 rendelet*7 alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kritériumokat;

d)a referenciamutató-kezelőkre a referenciamutató-nyilatkozatban és a referenciamutatók módszertanában alkalmazandó közzétételi követelményeket és az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó, a Bizottság (EU) 2020/1816*8, (EU) 2020/1817*9 és (EU) 2020/1818*10 felhatalmazáson alapuló rendeletével összhangban lévő minimumszabályokat;

e)az (EU) 575/2013 rendelet*11 434a. cikke alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott közzétételeket;

f)a Bizottság 2013/179/EU ajánlását*12;

g)az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelvét*13;

h)az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendeletét*14.

______________________________________________________________________

*7Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

*8A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 1. o.).

*9A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 12. o.).

*10A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.).

*11A Bizottság végrehajtási rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (C(2021)1595).

*12A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

*13Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

*14Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

19c. cikk

Kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok

A Bizottság a 49. cikkel összhangban a kis- és középvállalkozások kapacitásaival és jellemzőivel arányos fenntarthatósági beszámolási standardokat tartalmazó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. Ezeknek a fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kis- és középvállalkozásoknak melyeket kell közölniük a 19a. és 29a. cikkben említett információk közül. Figyelembe kell venniük a 19b. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat. Adott esetben meg kell határozniuk azt a szerkezetet is, amelyben az információkat közölni kell.

A Bizottság legkésőbb 2023. október 1-jéig elfogadja ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

19d. cikk

Egységes elektronikus beszámolási formátum

(1)    A 19a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet*15 3. cikkével összhangban egységes elektronikus beszámolási formátumban kell elkészíteniük a pénzügyi kimutatásaikat és a vezetés beszámolóját, és a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően meg kell jelölniük a fenntarthatósági beszámolójukat, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételeket is.

(2)    A 29a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkével összhangban egységes elektronikus beszámolási formátumban kell elkészíteniük az összevont pénzügyi kimutatásaikat és a vezetés összevont beszámolóját, és meg kell jelölniük a fenntarthatósági beszámolót, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételeket is.

____________________________________________________________________

*15A Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.).;”

5.A 20. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása a nemre és egyéb szempontokra, például az életkorra vagy a tanulmányi és szakmai háttérre tekintettel, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.”;

b)a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 19a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozások eleget tehetnek az e cikk első albekezdésének c), f) és g) pontjában meghatározott kötelezettségnek, amennyiben fenntarthatósági beszámolójuk részeként közlik az említett pontokban előírt információkat.”;

6.A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a nagyobb vállalkozáscsoport vezetésének összevont beszámolóját – ezen irányelv rendelkezéseivel, a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével, vagy az 1606/2002/EK rendelettel összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban – a csoport anyavállalkozása készíti el azon tagállam jogával összhangban, amelynek a hatálya alá az anyavállalkozás tartozik;”;

b)a (8) bekezdésben a b) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.    ezen irányelvvel összhangban, a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével,”;

c)a (8) bekezdésben a b) pont iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iii.    a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével az ezen irányelvnek megfelelően elkészített összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokkal és a vezetés összevont beszámolójával egyenértékű módon, vagy”;

7.A 29a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29a. cikk

Összevont fenntarthatósági beszámolás

(1)    A nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásainak a vezetés összevont beszámolójában fel kell tüntetniük a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések hogyan befolyásolják a csoport fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

(2)    Az (1) bekezdésben említett információnak mindenekelőtt az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)    a csoport üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, beleértve a következőket:

i.    a csoport üzleti modelljének és stratégiájának fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képessége;

ii.    a csoport fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei;

iii.    a csoport annak biztosítására irányuló tervei, hogy a csoport üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, a Párizsi Megállapodással összhangban;

iv.    a csoport üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a csoport érdekelt feleinek érdekeit és a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;

v.    hogyan hajtották végre a csoport stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében;

b)    a csoport által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos célok és a vállalkozás által ezek elérése felé tett előrehaladás ismertetése;

c)    az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése;

d)    a csoport fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;

e)    a következők leírása:

i.    a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott átvilágítási folyamat;

ii.    a csoport értékláncával – beleértve saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát – kapcsolatos főbb tényleges vagy lehetséges hátrányos hatások;

iii.    a tényleges vagy lehetséges hátrányos hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedések és azok eredményei;

f)    a csoportot a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a csoport e tényezőktől való főbb függését, és ezen kockázatok kezelésének módját;

g)    az a)–f) pontban említett, közzéteendő információk szempontjából lényeges mutatók.

Az anyavállalkozásoknak az immateriális javakra vonatkozó információkat is közölniük kell, beleértve a szellemi, a humán, valamint a társadalmi és kapcsolati tőkére vonatkozó információkat is.

Az anyavállalkozásoknak be kell mutatniuk a vezetés e cikkel összhangban készült összevont beszámolójában szereplő információk azonosítása érdekében elvégzett folyamatot.

(3)    Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak előretekintő információkat és a múltbeli teljesítményre vonatkozó információkat, valamint minőségi és mennyiségi információkat is magukban kell foglalniuk. Az információknak adott esetben figyelembe kell venniük a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokat is.

Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben tartalmazniuk kell a csoport értékláncára vonatkozó információkat, beleértve a csoport saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát.

Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk a vezetés összevont beszámolójában az ezen irányelv 29. cikkével összhangban szereplő egyéb információkra és az összevont pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálnia azokkal kapcsolatban.

A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a csoport üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a csoport fejlődésének, teljesítményének, helyzetének, és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

(4)    Az anyavállalkozásoknak az (1)–(3) bekezdésben említett információkat a 19b. cikkben említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell közölniük.

(5)    A 29a. cikk (1)–(4) bekezdésétől eltérve azok az anyavállalkozások, amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában említett kis- és középvállalkozások, a 19c. cikkben említett, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően készíthetik el a beszámolót.

(6)    Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő anyavállalkozásokra úgy kell tekinteni, mint amelyek megfeleltek a 19. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 19a. cikkben és a 29. cikkben meghatározott követelményeknek.

(7)    A leányvállalkozásnak is minősülő anyavállalkozás mentesül az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól, ha e mentesített anyavállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely más vállalkozás vezetésének a 29. cikkel és e cikkel összhangban elkészített összevont beszámolójában. Az az anyavállalkozás, amely egy harmadik országban letelepedett anyavállalkozás leányvállalkozása, szintén mentesül az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól, amennyiben az adott vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolójában, és amennyiben a vezetés összevont beszámolója összeállításának módja a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének i) pontja alapján elfogadott vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelően egyenértékűnek tekinthető az ezen irányelv 19b. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardok által előírtakkal.

Az anyavállalkozás vezetésének 1. albekezdésben említett összevont beszámolóját a 30. cikkel összhangban kell közzétenni azon tagállam joga által előírt módon, amelynek hatálya alá az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól mentesülő anyavállalkozás tartozik.

Az a tagállam, amelynek hatálya alá az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól mentesülő anyavállalkozás tartozik, előírhatja, hogy a vezetés e bekezdés első albekezdésében említett összevont beszámolóját a tagállam hivatalos nyelvén vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvekre történő minden szükséges fordítást hitelesítsenek.

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól mentesülő anyavállalkozás vezetése összevont beszámolójának tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:

a)    a csoportszinten a 29. cikkel és e cikkel összhangban vagy az ezen irányelv 19b. cikkének megfelelően elfogadott fenntarthatósági standardok által előírtakkal a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének i) pontja alapján elfogadott vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelően egyenértékűnek tekinthető módon információt szolgáltató anyavállalkozás nevét és székhelyét;

b)    azt a tényt, hogy a vállalkozás mentesül az e cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól.”;

8.A 30. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozások a megfelelően jóváhagyott éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés beszámolóját a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ezen irányelv 34. cikkében említett véleményével és nyilatkozatával együtt az üzleti év végétől számított 12 hónapot meg nem haladó, észszerű időn belül tegyék közzé adott esetben az ezen irányelv 19d. cikkében előírt formátumban, az egyes tagállamok jogszabályai által az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelvének*16 3. fejezetével összhangban meghatározott módon.”

„Amennyiben bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltató a 34. cikk (1) bekezdésének aa) pontjában említett véleményt ad, ezt a véleményt az első albekezdésben említett beszámolókkal együtt közzé kell tenni.

A tagállamok ugyanakkor mentesíthetik a vállalkozásokat a vezetés beszámolója közzétételének kötelezettsége alól, amennyiben a szóban forgó beszámolónak vagy egy részének a másolata kérésre könnyen beszerezhető olyan áron, amely nem haladja meg annak adminisztratív költségét.”

„A harmadik albekezdésben megállapított mentesség nem alkalmazható a 19a. és 29a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozásokra.”;

______________________________________________

*16Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

b)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 19a. és 29a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozások által készített fenntarthatósági beszámolót tartalmazó vezetőségi beszámolók a közzétételüket követően haladéktalanul a 2004/109/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett, hivatalosan kijelölt rendszer rendelkezésére is álljanak.

Amennyiben a fenntarthatósági beszámolót készítő vállalkozás nem tartozik a 2004/109/EK irányelv hatálya alá, a megfelelő hivatalosan kijelölt rendszernek azon tagállam egyik hivatalosan kijelölt rendszerének kell lennie, amelyben a vállalkozás székhelye található.”;

9.A 33. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben kollektív felelősséggel tartozzanak azért, hogy a következő dokumentumokat ezen irányelv követelményeivel és adott esetben az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal, az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelettel, az ezen irányelv 19b. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal, valamint ezen irányelv 19d. cikkének követelményeivel összhangban elkészítsék és közzétegyék:

a) az éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés beszámolóját és a vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok;

b) az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés összevont beszámolóját és az összevont vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok.”;

10.A 34. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés második albekezdése a következőképpen módosul:

i.az a) pont ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.    a vezetés beszámolója az alkalmazandó jogi követelményeknek megfelelően készült-e, kivéve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan a 19a. cikkben meghatározott követelményeket;”;

ii.a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa)    adott esetben, korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízás alapján, véleményt kell adnia (adniuk) arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló megfelel-e ezen irányelv követelményeinek, beleértve a fenntarthatósági beszámoló 19b. cikk alapján elfogadott beszámolási standardoknak való megfelelését, a vállalkozás által e beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatot és a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelménynek való megfelelést a 19d. cikkel összhangban, valamint megfelel-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeknek.”;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok engedélyezhetik valamely bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltató számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást, feltéve, hogy a 2006/43/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének r) pontjában meghatározott fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény tekintetében a 2006/43/EK irányelvben meghatározott követelményekkel összhangban álló követelmények vonatkoznak rá.”

11.A 49. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, a 19b. cikkben és a 19c. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, a 19b. cikkben és a 19c. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

b)a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 19b. és 19c. cikk alapján történő elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az EFRAG szakmai tanácsát, feltéve, hogy a tanácsot szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett, az érintett érdekelt felek szakértelmével dolgozták ki, és ahhoz olyan költség-haszon elemzések társulnak, amelyek magukban foglalják a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó szakmai tanácsok hatásának elemzését.

A Bizottság a 19b. és 19c. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt konzultál az (EU) 2020/852 rendelet 24. cikkében említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról.

A Bizottság kikéri az Európai Értékpapírpiaci Hatóság véleményét az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról, különös tekintettel annak az (EU) 2019/2088 rendelettel és annak felhatalmazáson alapuló jogi aktusaival való összhangjára. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül kell véleményt nyilvánítania.

A Bizottság a 19b. és 19c. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt emellett az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Központi Bankkal, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával és az (EU) 2020/852 rendelet 20. cikke alapján létrejött, fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal is konzultál az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról. Amennyiben e szervek bármelyike úgy dönt, hogy véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie.”;

c)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az 1. cikk (2) bekezdése, a 3. cikk (13) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése, a 19b. cikk és a 19c. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

12.Az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„51. cikk

Szankciók

(1)    A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.”

(2)    A 19a., 19d. és 29a. cikket átültető nemzeti rendelkezések megsértése esetén a tagállamok legalább a következő közigazgatási intézkedésekről és szankciókról rendelkeznek:

a) a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény;

b) olyan végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással, és tartózkodjon a magatartás ismételt tanúsításától;

c) közigazgatási pénzbírság.

(3)    A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett büntetések, közigazgatási szankciók és intézkedések típusának és mértékének meghatározásakor minden lényeges körülményt figyelembe vegyenek, beleértve a következőket:

a)    a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)    a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;

c)    a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi stabilitását;

d)    a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben az a nyereség vagy veszteség meghatározható;

e)    a harmadik feleknek a jogsértéssel okozott veszteségeket, amennyiben azok a veszteségek meghatározhatók;

f)    a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintjét;

g)    a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértéseket.”.

2. cikk
A 2004/109/EK irányelv módosítása

A 2004/109/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

„r) »fenntarthatósági beszámolás«: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv*18 2. cikkének 18. pontjában meghatározott fenntarthatósági beszámolás.”;

___________________________________________

*18Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

2.A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a kibocsátón belüli felelős személyek – akiknek a nevét és beosztását egyértelműen jelezni kell – arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legjobb tudásuk szerint az alkalmazható számviteli standardok alapján elkészített pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a kibocsátó és az összesítés egészében szereplő vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá, hogy a vezetőségi beszámoló megbízhatóan tekinti át a vállalkozás fejlődését és teljesítményét, a kibocsátó és az összesítés egészében szereplő vállalkozások helyzetét, ismertetve a főbb kockázatokat és a bizonytalansági tényezőket is, és adott esetben arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a beszámoló a 2013/34/EU irányelv 19b. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban készült.”;

b)a (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A pénzügyi kimutatások auditálását a 2013/34/EU irányelv 34. cikkével és a 2006/43/EK irányelv 28. cikkével összhangban kell elvégezni.

A 2013/34/EU irányelv 34. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott munka elvégzéséért felelős személy vagy személyek által aláírt könyvvizsgálói jelentést az éves pénzügyi beszámolóval együtt teljes egészében nyilvánosságra kell hozni.

(5) A vezetés beszámolóját a 2013/34/EU irányelv 19. és 19a. cikkével, 19d. cikkének (1) bekezdésével és 20. cikkével összhangban kell elkészíteni, amennyiben azokat az e rendelkezésekben említett vállalkozások készítik.

Ha a kibocsátónak konszolidált mérleget kell készítenie, az összevont vezetőségi beszámolót a 2013/34/EU irányelv 19d. cikkének (2) bekezdésével, valamint 29. és 29a. cikkével összhangban kell elkészíteni, amennyiben azokat az e rendelkezésekben említett vállalkozások készítik.”;

3.A 23. cikk (4) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerint meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt számviteli standardok egyenértékűségéről és a 2013/34/EU irányelv 19b. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy a harmadik ország számviteli standardjai vagy fenntarthatósági beszámolási standardjai nem egyenértékűek, akkor lehetővé teheti az érintett kibocsátók számára, hogy egy megfelelő átmeneti időszakban továbbra is ezeket a számviteli standardokat használják.

A harmadik albekezdéssel összefüggésben a Bizottság a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén és a 27a. és 27b. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel intézkedéseket fogad el abból a célból, hogy általános egyenértékűségi kritériumokat állapítson meg az egynél több ország kibocsátóira vonatkozó számviteli standardok és fenntarthatósági beszámolási standardok tekintetében.”;

4.A rendelet a következő 28d. cikkel egészül ki:

„28d. cikk

ESMA-iránymutatások

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével folytatott konzultációt követően az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a fenntarthatósági beszámolás illetékes nemzeti hatóságok általi felügyeletéről.

3. cikk
A 2006/43/EK irányelv módosítása

A 2006/43/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv az éves és az összevont (konszolidált) éves beszámolók jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó szabályokat állapítja meg, valamint az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának szabályait arra az esetre, ha azt a pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végzi.”;

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)a 2. és a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. »jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló« az a természetes személy, akit valamely tagállam illetékes hatóságai jóváhagynak ezen irányelvvel összhangban jogszabályban előírt könyvvizsgálat és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatás elvégzése céljából;

3. »könyvvizsgáló cég«: olyan jogi személy vagy egyéb jogalany – függetlenül annak társasági formájától –, amely jóváhagyást kap valamely tagállam illetékes hatóságaitól ezen irányelvvel összhangban jogszabályban előírt könyvvizsgálat és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatás elvégzésére;”

b)a szöveg a következő 21. és 22. ponttal egészül ki:

„21. »fenntarthatósági beszámolás«: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 18. pontjában meghatározott fenntarthatósági beszámolás;

„22. »fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény«: a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjával és 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban adott vélemény.”;

3.A 6. és a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Képzettség

A 11. cikk sérelme nélkül természetes személy jogszabályban előírt könyvvizsgálatot és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatást csak akkor végezhet, ha elérte az egyetemi bemeneti vagy azzal egyenértékű szintet, azt követően elvégzett egy elméleti oktatást biztosító tanfolyamot, gyakorlati képzésen vett részt, és teljesítette az érintett tagállam által elismert vagy szervezett egyetemi záró- vagy azzal egyenértékű vizsga szintű szakmai kompetencia vizsgát.

A 32. cikkben említett illetékes hatóságok az e cikkben rögzített követelmények konvergenciája érdekében együttműködnek egymással. Az említett illetékes hatóságok az együttműködés során figyelembe veszik a könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói szakma fejlődését és különösen a szakma által már elért konvergenciát. Együttműködnek továbbá az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával (CEAOB), valamint a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikkében említett illetékes hatóságokkal, amennyiben a szóban forgó konvergencia a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatával és a fenntarthatósági beszámolásukra vonatkozó bizonyossági véleménnyel kapcsolatos.

7. cikk

A szakmai kompetencia vizsga

A 6. cikkben említett szakmai kompetencia vizsga garantálja a jogszabályban előírt könyvvizsgálat és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény szempontjából lényeges tantárgyak elméleti ismeretének szükséges szintjét és az ilyen ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét. E vizsga legalább részben írásbeli kell, hogy legyen.”;

4.A 8. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő bb) ponttal egészül ki:

„bb)    az éves és összevont fenntarthatósági beszámolók összeállításával kapcsolatos jogi követelmények és normák;”;

b)a szöveg a következő cc) ponttal egészül ki:

„cc)    fenntarthatósági beszámolási standardok;”;

c)a szöveg a következő dd) ponttal egészül ki:

„dd)    fenntarthatósági elemzés;”;

d)a szöveg a következő ff) ponttal egészül ki:

„ff)    a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó átvilágítási folyamat;”;

e)a szöveg a következő ii) ponttal egészül ki:

„ii)    a 26a cikkben említett fenntarthatósággal kapcsolatos bizonyosságra vonatkozó standardok;”;

f)a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)    a jogszabályban előírt könyvvizsgálattal, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleménnyel és a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal kapcsolatos jogi követelmények és szakmai normák (standardok);”;

5.A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása képességének biztosítása érdekében – amelynek felmérése a vizsga részét képezi –, a gyakornok legalább hároméves gyakorlati képzésen kell, hogy részt vegyen, többek között az éves pénzügyi kimutatások, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások vagy hasonló pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata és az éves és összevont fenntarthatósági beszámolókra vonatkozó bizonyosság nyújtása terén. E gyakorlati képzés legalább kétharmadát egy valamely tagállamban jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél kell teljesíteni.”;

6.A 11. cikk a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) 15 évig olyan szakmai tevékenységben vett részt, amely lehetővé tette számára, hogy megfelelő gyakorlatra tegyen szert a pénzügyek, a jog, a számvitel és a fenntarthatósági beszámolás területén, valamint teljesítette a 7. cikkben említett szakmai kompetencia vizsgát; vagy”;

7.A 14. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az alkalmassági vizsgát az érintett fogadó tagállamban alkalmazandó nyelvi szabályok által megengedett nyelvek egyikén kell lebonyolítani. A vizsgának csak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak az adott fogadó tagállam jogszabályban előírt könyvvizsgálatra és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra vonatkozó törvényeivel és rendeleteivel kapcsolatos megfelelő ismereteire kell kiterjednie.”;

8.A szöveg a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk
2023. január 1. előtt jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat végzése tekintetében 2023. január 1. előtt jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra ne vonatkozzanak az ezen irányelv 6., 7., 10., 11. és 14. cikkében foglalt követelmények.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2023. január 1. előtt jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók a 13. cikkben előírt továbbképzés révén megszerezzék a fenntarthatósági beszámoláshoz és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges ismereteket.”;

9.A 24b. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását könyvvizsgáló cég végzi, akkor az adott könyvvizsgáló cég legalább egy fő könyvvizsgáló partnert jelöljön ki. A könyvvizsgáló cég a fő könyvvizsgáló partner(ek) számára elegendő erőforrást és olyan személyzetet biztosít, akik rendelkeznek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges hozzáértéssel és képességekkel.

A kijelölendő fő könyvvizsgáló partner(ek)nek a könyvvizsgáló cég általi kiválasztása során a könyvvizsgálati minőség, a függetlenség és a hozzáértés biztosítását kell fő szempontnak tekinteni. A kijelölt fő könyvvizsgáló partner(ek)nek tevékenyen részt kell venniük a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésében és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásában.”;

b)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak elegendő időt kell fordítania a megbízásra, és elegendő erőforrást kell biztosítania ahhoz, hogy feladatait megfelelően láthassa el.”;

c)a (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a jogszabályban előírt könyvvizsgálatért, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményért, valamint az egyéb szolgáltatásokért az egyes pénzügyi években felszámított díjakat.”;

d)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek könyvvizsgálati dossziét kell létrehoznia minden jogszabályban előírt könyvvizsgálatról. A könyvvizsgálati dossziénak a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan nyújtott bizonyossággal kapcsolatos információkat is tartalmaznia kell.”;

10.A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

Könyvvizsgálói díjak

A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek előírják, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatért és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményért felszámolt díjak:

a) a könyvvizsgálat alá eső jogalany számára nyújtott további szolgáltatásoktól függetlenek és azok által semmilyen módon nem befolyásoltak;

b) nem alapulnak semmiféle feltételen.”;

11.A szöveg a következő 25b. cikkel egészül ki:

„25b. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleménnyel kapcsolatos szakmai etika, függetlenség, pártatlanság, bizalmasság és szakmai titoktartás

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményre a 21–24a. cikk pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó követelményei alkalmazandók.”;

12.A szöveg a következő 26a. cikkel egészül ki:

„26a. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardok

(1)    A tagállamok megkövetelik, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek a Bizottság által a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott, bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardoknak megfelelően végezzék a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását.

A tagállamoknak egészen addig alkalmazniuk kell a bizonyosság nyújtásával kapcsolatos nemzeti standardokat, eljárásokat vagy követelményeket, amíg a Bizottság el nem fogadja az ugyanarra a területre vonatkozó, bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardot.

A tagállamoknak a bizonyosság nyújtásával kapcsolatos eljárásokról vagy követelményekről azok hatálybalépése előtt legalább három hónappal tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

(2)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikkel összhangban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az (1) bekezdésben említett, bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardokat fogadjon el annak érdekében, hogy meghatározza azokat az eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgálónak el kell végeznie ahhoz, hogy következtetéseket vonhasson le a fenntarthatósági beszámolás bizonyosságával kapcsolatban, beleértve a szolgáltatás megtervezését, a kockázatértékelést és a kockázatokra adandó választ, valamint a könyvvizsgálói jelentésben feltüntetendő következtetések típusait.

A Bizottság csak abban az esetben fogadhatja el a bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardokat, ha:

a) szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett dolgozták ki őket;

b) hozzájárulnak az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolók magas szintű hitelességéhez és minőségéhez;

c) az uniós közjót szolgálják.”

(3)    Amennyiben a Bizottság a megalapozott bizonyosságra vonatkozó standardokat fogad el, a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett véleménynek megalapozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson kell alapulnia.”;

13.A szöveg a következő 27a. cikkel egészül ki:

„27a. cikk

Az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása

Az összevont fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyossági véleményre a 27. cikk összevont pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozó követelményei értelemszerűen alkalmazandók.”;

14.A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) köteles(ek) a jogszabályban előírt könyvvizsgálat és adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményeit könyvvizsgálói jelentésben bemutatni. A jelentést az Unió vagy az érintett tagállam által elfogadott, a 26. cikkben említett könyvvizsgálati standardokból eredő követelményeknek, valamint a Bizottság vagy az érintett tagállam által elfogadott, a 26a. cikkben említett, bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardokból eredő követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.”;

b)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) meg kell határoznia a könyvvizsgálat tárgyát képező éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolókat, valamint azt, hogy ezek milyen mérlegfordulónappal és melyik tárgyidőszakra vonatkozóan készültek; továbbá meg kell jelölnie, hogy a fenntarthatósági beszámolók összeállítása során milyen fenntarthatósági beszámolási keretet alkalmaztak;”;

ii.a szöveg a következő bb) ponttal egészül ki:

„bb) tartalmaznia kell a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan nyújtott bizonyosság hatókörének leírását, amely megjelöli legalább azokat a bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardokat, amelyekkel összhangban a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását elvégezték;”;

c)a (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) adott esetben tartalmaznia kell a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerinti véleményeket és nyilatkozatot, amelyeknek a könyvvizsgálat során elvégzett munkára kell épülniük;”;

d)a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményre az első albekezdés jogszabályban előírt könyvvizsgálatra vonatkozó követelményei alkalmazandók.”;

e)a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A könyvvizsgálói jelentést a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak aláírással és dátummal kell ellátnia. Ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot és adott esetben a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtását könyvvizsgáló cég végzi, akkor a könyvvizsgálói jelentést legalább a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot és a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtását a könyvvizsgáló cég nevében elvégző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) aláírásával el kell látni. Ha egyidejűleg több jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget is megbíztak, akkor a könyvvizsgálói jelentést valamennyi jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy legalább azoknak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak alá kell írniuk, akik az egyes könyvvizsgáló cégek nevében elvégzik a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot és a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtását. Kivételes esetben a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez(eke)t az aláírás(oka)t nem kell nyilvánosságra hozni, ha a nyilvánosságra hozatal nyomán közvetlenül és jelentősen veszélybe kerülhetne bárkinek a személyes biztonsága.”;

f)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokról és adott esetben az összevont fenntarthatósági beszámolóról készített jelentésnek meg kell felelnie az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A vezetés beszámolója és a pénzügyi kimutatások összhangjáról szóló, a (2) bekezdés e) pontjában előírt beszámolás során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég köteles figyelembe venni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés összevont beszámolóját. Amennyiben az anyavállalat éves pénzügyi kimutatásait csatolják az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek e cikkben előírt jelentései összevonhatók.”

15.A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) a minőségbiztosítási ellenőrzéseket végrehajtó személyeknek megfelelő szakmai képzettséggel és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi beszámolás, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása és a fenntarthatósági beszámolás területén releváns tapasztalattal kell rendelkezniük azzal együtt, hogy a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésben is részesültek;”;

b)az (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h) a minőségbiztosítási ellenőrzésekre kockázatelemzés alapján, és a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, jogszabályban előírt könyvvizsgálatot és adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek esetében legalább hatévente kell, hogy sor kerüljön;”;

c)a (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) az ellenőröknek megfelelő szakmai képzettséggel és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi beszámolás, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása és a fenntarthatósági beszámolás területén releváns tapasztalattal kell rendelkezniük, és részesülniük kellett minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésben is;”;

16.A szöveg a következő 30g. cikkel egészül ki:

„30g. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleménnyel kapcsolatos vizsgálatok és szankciók

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményre a 30–30f. cikk pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó követelményei alkalmazandók.”;

17.A szöveg a következő 36a. cikkel egészül ki:

„36a. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleménnyel kapcsolatos közfelügyelet és tagállamok közötti szabályozási rendelkezések

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményre a 32., 33., 34. és 36. cikk pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó követelményei értelemszerűen alkalmazandók.”;

18.A szöveg a következő 38a. cikkel egészül ki:

„38a. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos kijelölés és felmentés

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményre a 37. és 38. cikk pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó követelményei alkalmazandók.”;

19.A 39. cikk (6) bekezdésének a)–e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) tájékoztatja a vizsgált szervezet ügyvezető vagy felügyelő testületét a jogszabályban előírt könyvvizsgálat és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményéről, és elmagyarázza, hogy a könyvvizsgálat és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása hogyan járult hozzá a pénzügyi és fenntarthatósági beszámolás integritásához, és az auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában;

b) figyelemmel kíséri a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolás folyamatát, beleértve a 19d. cikkben említett digitális beszámolás folyamatát és a vállalkozás által a 2013/34/EU irányelv 19b. cikke alapján elfogadott standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatot, és ajánlásokat vagy javaslatokat fogalmaz meg a folyamat integritásának biztosítása érdekében;

c) figyelemmel kíséri a vállalkozás belső minőség-ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek és adott esetben a vizsgált szervezet pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolását befolyásoló belső audit hatékonyságát, beleértve a 19d. cikkben említett digitális beszámolást is, anélkül, hogy korlátozná annak függetlenségét;

d) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és az éves és összevont fenntarthatósági beszámoló jogszabályban előírt könyvvizsgálatát, különösen annak végrehajtását, figyelembe véve az illetékes hatóság által a(z) 537/2014/EU rendelet 26. cikkének (6) bekezdése szerint tett megállapításokat és következtetéseket;

e) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét az ezen irányelv 22., 22a., 22b., 24a., 24b. és 25b. cikkével, illetve a(z) 537/2014/EU rendelet 6. cikkével összhangban, valamint különösen a vizsgált szervezet részére történő további nem könyvvizsgálói szolgáltatás nyújtásának helyénvalóságát az említett rendelet 5. cikkével összhangban;”;

20.A 45. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Egy tagállam illetékes hatóságai – a 15., 16. és 17. cikkel összhangban – valamennyi, harmadik országbeli könyvvizsgálót és könyvvizsgáló szervezetet nyilvántartásba vesznek, amennyiben az adott harmadik országbeli könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet könyvvizsgálói jelentést bocsát ki egy olyan Unión kívül bejegyzett társaság éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és adott esetben éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolójáról, amelynek átruházható értékpapírjait a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piacon bevezették; kivéve akkor, ha a szóban forgó társaság kizárólag olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki, amelyek teljesíti az alábbi feltételek valamelyikét:

a)    az értékpapírokat valamely tagállam szabályozott piacára a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*19 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján 2010. december 31. előtt vezették be, és azok névértéke egységenként legalább 50 000 EUR, illetve – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében – névértékük a kibocsátás időpontjában legalább 50 000 EUR összeggel egyenértékű;

b)    az értékpapírokat valamely tagállam szabályozott piacára a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján 2010. december 31-én vagy azután vezették be, és azok névértéke egységenként legalább 100 000 EUR, illetve – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében – névértékük a kibocsátás időpontjában legalább 100 000 EUR összeggel egyenértékű.”;

b)Az (5) bekezdés a következő dd) ponttal egészül ki:

„dd)    az (1) bekezdésben említett, éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtását a 26a. cikkben említett, bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardokkal, valamint a 22., 22b., 25. és 25b. cikkben megállapított követelményekkel összhangban végzik;”;

c)Az (5a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5a)    Egy tagállam harmadik országbeli könyvvizsgálót csak akkor vehet nyilvántartásba, ha a könyvvizsgáló megfelel az (5) bekezdés c), d), dd) és e) pontjában foglalt követelményeknek.

_______________________________________________________________

*19Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).”;

21.A 48a. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottságnak a 26a. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.”;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 26. cikk (3) bekezdésében, a 26a. cikk (2) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében és a 47. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

c)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 26. cikk (3) bekezdése, a 26a. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (6) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése és a 47. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

4. cikk
Az 537/2014/EU rendelet módosításai

Az 537/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.    az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálatát és adott esetben fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtását végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, e hálózat valamely tagja, közvetlenül vagy közvetve nem nyújthat az Unión belüli vizsgált gazdálkodó egységnek, anyavállalatának vagy általa kontrollált vállalkozásoknak semmilyen tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatást

a) a vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása közötti időszakban; valamint

b) az a) pontban említett időszakot közvetlenül megelőző pénzügyi évben a második albekezdés e) pontjában felsorolt szolgáltatások tekintetében.”;

ii.    a második albekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

„l) a fenntarthatósági beszámoló elkészítésével kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások, amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végzi a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtását.”;

b)a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményre adott esetben a pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó 4. és 5. cikk rendelkezései alkalmazandók.”

2.A 14. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) az uniós és nemzeti jogszabályok által előírt, az 5. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból származó bevételek; meghatározva a fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyosság nyújtásából származó bevételeket; és”.

5. cikk
Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen irányelv 1–3. cikkének legkésőbb 2022. december 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az első albekezdésben említett rendelkezéseket 2023. január 1-től kezdődően minden üzleti évre alkalmazni kell.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

6. cikk
A 4. cikk alkalmazásának kezdőnapja

Az ezen irányelv 4. cikkét 2023. január 1-től kezdődően minden üzleti évre alkalmazni kell.

7. cikk
Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

8. cikk
Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. A 4. cikk azonban teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról.

(2)    A számviteli irányelv meghatározása szerint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek az EU szabályozott piacain jegyzett értékpapírokkal rendelkező társaságok, a bankok (akár tőzsdén jegyzettek, akár nem), a biztosítótársaságok (akár tőzsdén jegyzettek, akár nem), valamint a tagállamok által kijelölt bármely más társaság.

(3)    Ez az adat figyelembe veszi, hogy a tagállamok hogyan ültették át az irányelvet. A nemzeti jogba való átültetés figyelmen kívül hagyásával mintegy 2 000 vállalat tartozik az NFRD hatálya alá.

(4)    A Bizottság C(2017) 4234 final közleménye.

(5)    A Bizottság C(2019) 4490 final közleménye.

(6)    A Bizottság közleménye az európai zöld megállapodásról, COM(2019) 640 final. A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja, COM(2020) 440 final.

(7)    A Bizottság 2020. március 4-én fogadta el a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2020/0036 (COD)) vonatkozó javaslatot, amelyben javasolja, hogy a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzés jogilag kötelezővé váljon az EU számára.

(8)    A Bizottság közleménye – Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása, COM(2018) 097 final.

(9)    A Tanács következtetései a tőkepiaci unió elmélyítéséről (2019. december. 5.).

(10)    Az Európai Parlament 2018. május 29-i állásfoglalása a fenntartható finanszírozásról (2018/2007(INI)).

(11)    Az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a fenntartható vállalatirányításról (2020/2137(INI)).

(12)    (EU) 2019/2088 rendelet (a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet) és (EU) 2020/852 (taxonómiai rendelet).

(13)    COM (2021) 93.

(14)    COM (2012) 614.

(15)    A Bizottság (EU) 2018/815 felhatalmazáson alapuló rendelete által létrehozott egységes elektronikus beszámolási formátum.

(16)    A számviteli irányelv (2013/34/EU) 3. cikke a vállalkozások kategóriáit méretük szerint határozza meg: (1) bekezdés: […] úgy kell meghatározniuk a mikrovállalkozásokat, mint olyan vállalkozásokat, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét: a) mérlegfőösszeg: 350 000 EUR; b) nettó árbevétel: 700 000 EUR; c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 10. (2) bekezdés: Kisvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét: a) mérlegfőösszeg: 4 000 000 EUR; b) nettó árbevétel: 8 000 000 EUR; c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50. […] (3) bekezdés: A középvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek nem mikrovállalkozások vagy kisvállalkozások, és a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét: a) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR; b) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR; c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250. […].

(17)    [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a 2013/34/EU, a 2014/95/EU és a 2013/50/EU irányelv felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseiről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak címzett bizottsági jelentésre és az azt kísérő, célravezetőségi vizsgálatot tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentumra való hivatkozást].

(18)     https://www.efrag.org/Lab2  

(19)     https://www.efrag.org/Assets/Download?assetUrl=%2fsites%2fwebpublishing%2fSiteAssets%2fJean-Paul%2520Gauz%c3%a8s%2520-%2520Ad%2520Personam%2520Mandate%2520-%2520Final%2520Report%2520-%252005-03-2021.pdf  

(20)    Study on the Non-Financial Reporting Directive (Tanulmány a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvről): https://data.europa.eu/doi/10.2874/229601

(21)    Study on sustainability ratings, data and research (Tanulmány a fenntarthatósági minősítésekről, adatokról és kutatásról): https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/d7d85036-509c-11eb-b59f-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-183474104  

(22)    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az IA SWD(2021)150 dokumentumra való hivatkozást.

(23)    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a Szabályozói Ellenőrzési Testület IA SWD(2021)150 dokumentumra vonatkozó véleményére való hivatkozást.

(24)    E költségek becsült nagyságrendjét az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatásvizsgálata tartalmazza (C(2021)2800; IA SWD(2021)152): 1 200–3 700 millió EUR egyszeri költség és évi 600–1 500 millió EUR rendszeres költség.

(25)    Ezek a számítások a Fenntarthatósági Intézet (ERM) által a fenntarthatósági mutatókról és kutatásokról szóló tanulmányuk részeként végzett felmérésre adott válaszokon alapulnak ( https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/d7d85036-509c-11eb-b59f-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-183474104 ).

(26)    A tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások kivételével.

(27)    A jelölőnyelv olyan számítógépes nyelv, amely speciális kódolási technikát („címkéket”) alkalmaz a dokumentum elemeinek meghatározására, lehetővé téve az információk megjelenítését a gépek és az emberek számára egyaránt olvasható formában.

(28)    A c) pont a pénzügyi beszámolási folyamattal kapcsolatos belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerekre vonatkozik. Az f) pont az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek összetételére és működésére vonatkozik. A g) pont a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politikára vonatkozik.

(29)    HL C […]., […]., […]. o.

(30)    COM(2019) 640 final.

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(32)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról [2020/0036 (COD)].

(33)    COM(2018) 97 final.

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2089 rendelete (2019. november 27.) az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2019.12.9., 17. o.).

(37)    A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 1. o.).

(38)    A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 12. o.).

(39)    A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

(43)    2018/2007(INI).

(44)    A9-0240/2020 (INI).

(45)    COM(2016) 739 final.

(46)    A Tanács következtetései: „Európa fenntartható jövője: Az EU lépései a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend nyomán”, 2017. június 20.

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(48)    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a 2013/34/EU, a 2014/95/EU és a 2013/50/EU irányelv felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseiről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak címzett bizottsági jelentésre és az azt kísérő, célravezetőségi vizsgálatot tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentumra való hivatkozást.

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(50)    A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(52)    A Bizottsági közleménye Iránymutatás a nem pénzügyi beszámolókhoz (a nem pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolás módszertana) (C/2017/4234).

(53)    A Bizottsági közleménye A nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó iránymutatás: Az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó kiegészítés (C/2019/4490).

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(55)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(56)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(57)    Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

(58)    A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(60)    2017/C 215/01.

(61)    2019/C 209/01.

(62)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (HL L 48., 2011.2.23., 1. o.).

(63)    A Bizottság (EU) 2018/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.).

(64)     https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/european-strategy-data  

(65)     https://ec.europa.eu/info/publications/200924-digital-finance-proposals_en  

(66)    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(67)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(68)    Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről, és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).