Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021IP0400

    Az Európai Parlament 2021. október 5-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland kormánya és Dánia kormánya közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (06566/2021 – C9-0154/2021 – 2021/0037M(NLE))

    HL C 132., 2022.3.24, p. 217–220 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.3.24.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 132/217

    P9_TA(2021)0400

    Az EU, Grönland és Dánia közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás (állásfoglalás)

    Az Európai Parlament 2021. október 5-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland kormánya és Dánia kormánya közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (06566/2021 – C9-0154/2021 – 2021/0037M(NLE))

    (2022/C 132/22)

    Az Európai Parlament,

    —

    tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06566/2021),

    —

    tekintettel az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland kormánya és Dánia kormánya közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás tervezetére és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvre (06380/2021),

    —

    tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0073/2020),

    —

    tekintettel a közös halászati politikáról szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) II. címére,

    —

    tekintettel a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

    —

    tekintettel a határozattervezetről szóló, 2021. október 5-i jogalkotási állásfoglalására (3),

    —

    tekintettel az ENSZ tengerjogi egyezményének 62. cikkére,

    —

    tekintettel az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) egyezményére,

    —

    tekintettel az Északnyugat-atlanti Halászati Bizottság (NAFO) egyezményére,

    —

    tekintettel az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezményre (OSPAR),

    —

    tekintettel a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodásra,

    —

    tekintettel a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló (34.) jegyzőkönyvre,

    —

    tekintettel az Északi-sarkvidéki Tanácsot létrehozó ottawai nyilatkozatra,

    —

    tekintettel az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2019. január 31-i jogalkotási állásfoglalására (4),

    —

    tekintettel az „Ex ante and ex post evaluation study of the Fisheries Partnership Agreement between the European Union and Greenland” (Előzetes és utólagos értékelő tanulmány az Európai Unió és Grönland közötti halászati partnerségi megállapodásról) című, 2019. augusztus 9-i jelentésre,

    —

    tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (2) bekezdésére,

    —

    tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A9-0235/2021),

    A.

    mivel az EU az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia részeként európai fenntarthatósági célkitűzéseket, valamint az Unióra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokat határozott meg, többek között a fenntartható fejlesztési célok, különösen az erőforrások és a tengeri környezet védelmére vonatkozó 14. fenntartható fejlesztési cél elérése tekintetében;

    B.

    mivel az éghajlatváltozás hatást gyakorol a tengeri ökoszisztémákra és erőforrásokra;

    C.

    mivel az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 62. cikke előírja, hogy egy part menti államnak megállapodások vagy egyéb megállapodások révén hozzáférést kell biztosítania a kifogható mennyiség többletéhez más államok számára;

    D.

    mivel a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás 16 éves időszakra betiltja a kereskedelmi célú halászatot;

    E.

    mivel az EU és Grönland – Dánián keresztül – a NEAFC és a NAFO regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez tartoznak;

    F.

    mivel az EU szoros kapcsolatot ápol Grönlanddal; mivel Grönland az Európai Unióhoz társult tengerentúli országok és területek közé tartozik, és mivel 1984 óta halászati partnerségek vannak érvényben az Unió és Grönland között;

    G.

    mivel a Grönlandra vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv a Grönlandról származó halászati termékek európai piacára vonatkozó kedvezményes vámtarifákat kapcsolja össze az európai hajók Grönland halászati területeihez való hozzáférésével;

    H.

    mivel e fenntartható halászati partnerségi megállapodás különleges jellege azt jelenti, hogy a halászati lehetőségeket évente tárgyalják meg, és lehetővé teszi a kvótaátadást Norvégiával és a Feröer szigetekkel;

    I.

    mivel az előző jegyzőkönyv utólagos értékelése és az előzetes értékelés egy olyan új megállapodás és új jegyzőkönyv megtárgyalásához vezetett, amelyek jobban összhangban vannak a halászati lehetőségekkel és a tudományos szakvéleményekkel, nagyobb rugalmasságot biztosítanak a fogások esetében és a járulékos fogásokra vonatkozóan csökkentett kvótát írnak elő, és alacsonyabb járulékos fogási kvótával rendelkeznek, valamint a jegyzőkönyv időtartamát hat évben állapítják meg;

    J.

    mivel a Grönlanddal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodás fontos a grönlandi vizeken halászó uniós hajók és azon tagállami flották számára, amelyek közvetlenül vagy közvetve hasznot húznak a megállapodásból és az abban előírt kvótaátadásokból;

    K.

    mivel az új megállapodás és jegyzőkönyv lehetővé teszi tizenkét európai hajó számára, hogy a grönlandi vizeken 4 éven keresztül nyolc fajra (közönséges tőkehal, nyílt vízi vörös álsügérek, tengerfenéken élő vörös álsügérek, grönlandi laposhal, norvég garnéla, gránátoshal, kapellán és makréla) vonatkozóan kihasználják a halászati lehetőségeket, amely időszak két évre meghosszabbítható az Uniótól kapott 16 521 754 EUR éves pénzügyi ellentételezés ellenében, amelyből 2 931 000 eurót a grönlandi halászati ágazat fejlődésének támogatására és fejlesztésére különítenek el;

    A korábbi megállapodás és jegyzőkönyv

    1.

    		 megjegyzi, hogy a grönlandi és az európai halászati ágazat egyaránt profitál ebből a megállapodásból mind társadalmi-gazdasági szempontból, a közvetlen és közvetett foglalkoztatás tekintetében, mind pedig az európai flotta grönlandi vizeken folytatott tevékenysége által generált bruttó hozzáadott érték révén;

    2.

    		 aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Grönland által az előző jegyzőkönyvben felsorolt, több állomány tekintetében megállapított teljes kifogható mennyiség meghaladta a tudományos szakvélemények szerint javasoltat; hangsúlyozza, hogy e halászati lehetőségekből az EU részesedése csak viszonylag kicsi;

    3.

    		 üdvözli, hogy Grönland ágazati pénzügyi hozzájárulását a grönlandi hatóságok igazgatási, ellenőrzési vagy tudományos kutatás céljára használják fel;

    4.

    		 aggodalmát fejezi ki azonban, hogy nem állnak rendelkezésre az állományszintek pontos becsléséhez szükséges tudományos adatok;

    Új megállapodás és új jegyzőkönyv

    5.

    		 megállapítja, hogy a tárgyalások és kontextusuk is összetettek, mivel ezeket az Egyesült Királysággal a megállapodásról folytatott párhuzamos tárgyalások és az ebből eredő bizonytalanság, valamint grönlandi belpolitikai kérdések is kísérik; emlékeztet arra, hogy Grönland kezdeti álláspontja e tárgyalások során az európai flotta halászati kvótáinak 30 %-os csökkentése volt; megjegyzi, hogy a halászati lehetőségek csökkentésére irányuló javaslat indítéka Grönland azon törekvése volt, hogy továbbfejlessze halászati ágazatát;

    6.

    		 megállapítja, hogy a kvóták átlagosan 5 %-kal csökkentek az előző jegyzőkönyvhöz képest;

    7.

    		 sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az európai gazdasági szereplők csaknem négy hónapot veszítettek a grönlandi választások és a kormányalakítás miatt csak 2021. április 22-én aláírt megállapodás ideiglenes alkalmazása előtt;

    8.

    		 megjegyzi, hogy a makrélára vonatkozó halászati lehetőségek attól függenek, hogy a parti államok aláíróként részes feleivé válnak-e a makrélagazdálkodásra vonatkozóan a parti államok között létrejött megállapodásnak, és hogy a vörös álsügérekre vonatkozó halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a NEAFC szintjén megszületett állománygazdálkodási megállapodással és határozatokkal;

    9.

    		 megállapítja, hogy a jegyzőkönyvben 600 tonna járulékos fogás szerepel, ami jelentős csökkenést jelent az előző jegyzőkönyvhöz képest; hangsúlyozza, hogy valamennyi fogást, beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobott halakat is, az alkalmazandó grönlandi jogszabályoknak megfelelően fajonként kell rögzíteni és bejelenteni;

    10.

    		 üdvözli a megállapodás fenntarthatósági célkitűzéseit és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén folytatott együttműködést;

    11.

    		 aggodalmának ad hangot a 4+2 éves időtartam és a jegyzőkönyv 4 év utáni megújításával kapcsolatos bizonytalanság miatt, ami az európai halászhajók láthatóságának hiányát eredményezheti;

    12.

    		 megjegyzi, hogy az Uniótól kapott pénzügyi ellentételezés az előző jegyzőkönyvhöz képest magasabb, az ágazati támogatásra szánt rész változatlan maradt, a hajótulajdonosok halászati engedélyeinek referenciaárai pedig emelkedtek;

    Grönland mint stratégiai szereplő az Atlanti-óceán északi részén és az Északi-sarkvidéken

    13.

    		 megállapítja, hogy a brexit elbizonytalanította az észak-atlanti országok közötti kapcsolatokat;

    14.

    		 kijelenti, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével és ennek az Északi-tengeren és az Atlanti-óceán északkeleti részén folytatott halászatra gyakorolt következményeivel nem szabad az északi megállapodásokban szereplő kvótaelosztás manipulálása érdekében visszaélni, ehelyett tiszteletben kell tartani a halászati lehetőségek történelmileg kialakult elosztását, amely mindig a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon és szakvéleményeken alapul;

    15.

    		 emlékeztet Grönlandnak az Északi-sarkvidéken való geostratégiai elhelyezkedésére; hangsúlyozza az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós stratégia részeként, valamint a Jeges-tenger középső térségében folytatott szabályozatlan nyílt tengeri halászat megelőzése érdekében a Grönlanddal fenntartott kapcsolatok fontosságát;

    Ajánlások és kérések az Európai Bizottsághoz

    16.

    		 javasolja és kéri, hogy az Európai Bizottság:

    a)

    tájékoztassa az Európai Parlamentet a megállapodás és a jegyzőkönyv végrehajtásáról;

    b)

    biztosítsa, hogy a megállapodás és jegyzőkönyvének végrehajtása hozzájáruljon a globális felmelegedés mérsékléséhez és a felmelegedés egyre nagyobb horderejű következményeihez történő alkalmazkodáshoz, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és helyreállításához, valamint a zöld megállapodás fenntarthatósági célkitűzéseihez, és összhangban álljon a közös halászati politika célkitűzéseivel;

    c)

    biztosítsa az elővigyázatossági megközelítés alkalmazását a jelenleg halászott és célzott állományok, például a közönséges tőkehal, a vörös álsügér és a grönlandi laposhal tekintetében;

    d)

    az ágazati támogatásra szánt uniós pénzügyi hozzájárulás segítségével javítsa az adatgyűjtést és -elemzést és az ellenőrzés korszerűsítését annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió által halászott állományokkal való fenntartható gazdálkodást, és biztosítsa, hogy az európai hajók számára odaítélt kvóták megfeleljenek a „többletnek”;

    e)

    biztosítsa a grönlandi megélhetés céljára halászó és kisüzemi halászflották flottaméretére és halászati erőkifejtésére vonatkozó, rendelkezésre álló adatok javítását;

    f)

    biztosítsa, hogy a jegyzőkönyvet négy éven túl további két évvel megújítsák, és tegyen meg mindent annak biztosítása érdekében, hogy az európai hajók a grönlandi vizeken folyamatosan végezhessék tevékenységüket;

    g)

    tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kvóták éves meghatározása ne vezessen a jegyzőkönyvben meghatározott halászati lehetőségek csökkenéséhez, kivéve, ha tudományos szakvélemények szerint azokat feltétlenül csökkenteni kell;

    h)

    2022-re – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel összhangban – teljesen vagy részlegesen csoportosítsa át a megállapodás ideiglenes alkalmazásának késedelme miatt fel nem használt kvótákat;

    i)

    ösztönözze Grönlandot arra, hogy írja alá a makrélagazdálkodásra vonatkozóan a parti államok között létrejött megállapodást;

    j)

    különösen az ágazati támogatás keretében fordítson kiemelt figyelmet az elveszített halászhálókra, a tengeri hulladék gyűjtésére, a tengeri ökoszisztémákra és a veszélyeztetett fajokra, az élőhelyek felmérésére és a madarak járulékos fogásaira;

    k)

    javítson az Unió és Grönland közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás és a tengerentúli társulási határozat közötti kapcsolaton;

    l)

    javítsa a régió halállományaival való gazdálkodásra vonatkozó különböző nemzetközi eszközök – például a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a parti államok bizonyos halállományokkal való gazdálkodásra vonatkozó megállapodásainak – láthatóságát és átláthatóságát; ezzel összefüggésben kiemeli a tudományos ajánlások követésének, többek között az éghajlatváltozás hatásainak, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek döntéshozatali folyamatainak, többek között a lehalászási szabályok fontosságát;

    m)

    alakítson ki hosszú távra elképzelést a régióbeli partnereinkkel való kapcsolatok hivatalossá tétele és az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése által – különösen a halászat területén – előidézett bizonytalanság csökkentése érdekében;

    n)

    alakítson ki hosszú távú vitát a Grönlanddal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodás és a Norvégiával kötött halászati megállapodások közötti kapcsolatról, köztük azok kölcsönös függőségéről is;

    o)

    az Unió a Jeges-tengerrel kapcsolatos geostratégiai pozíciójának kialakítása során teljes mértékben vegye figyelembe a fenntartható halászati partnerségi megállapodást;

    o

    o o

    17.

    		 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, továbbá Grönland és Dánia kormányainak és parlamentjeinek.

    (1)  HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

    (2)  HL L 347., 2017.12.28., 81. o.

    (3)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0399.

    (4)  HL C 411., 2020.11.27., 698. o.

    Top