52021IP0159

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52021IP0159 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021IP0159

Az Európai Parlament 2021. április 29-i állásfoglalása Oroszországról, Alekszej Navalnij ügyéről, az ukrán határ menti katonai felvonulásról és a Cseh Köztársaságban elkövetett orosz támadásokról (2021/2642(RSP))

HL C 506., 2021.12.15, p. 82–88 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2021.12.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 506/82

P9_TA(2021)0159

Oroszország, Alekszej Navalnij ügye, csapatösszevonások az ukrán határon és orosz támadás a Cseh Köztársaságban

(2021/C 506/13)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel az ENSZ Alapokmányára, az ENSZ Tengerjogi Egyezményére, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményére (EJEE),

—	tekintettel a 2015. február 12-én Minszkben elfogadott és aláírt, a minszki megállapodások végrehajtását célzó intézkedéscsomagra, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 17-i 2202(2015). számú határozatával teljes egészében jóváhagyott,

—	tekintettel a G7-ek külügyminisztereinek Ukrajnáról szóló, 2021. március 18-i nyilatkozatára és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével közös, a fenti kérdésről szóló, 2021. április 12-i nyilatkozatukra;

—	tekintettel Franciaország elnökének, Ukrajna elnökének és Németország kancellárjának az orosz katonai felvonulás kérdésének témájában tartott, 2021. április 16-i találkozójára,

—	tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Alekszej Navalnij romló egészségi állapotáról szóló, az Európai Unió nevében tett, 2021. április 18-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ-közgyűlés 2014. március 27-i, 68/262. számú, Ukrajna területi integritásáról szóló határozatára, az ENSZ-közgyűlés 2016. december 19-i, 71/205. számú, 2017. december 19-i, 72/190. számú, 2018. december 22-i, 73/263. számú, 2019. december 18-i, 74/168. számú és 2020. december 16-i, 75/192. számú „Az emberi jogok helyzete a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában (Ukrajna)” című határozataira, valamint az ENSZ-közgyűlés 2019. december 9-i, 74/17. számú és 2020. december 7-i, 75/29. számú, a Krími Autonóm Köztársaság és az ukrajnai Szevasztopol városa, valamint a Fekete-tenger és az Azovi-tenger egyes részei militarizálásának problémájáról szóló határozataira,

—	tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozatra (1),

—	tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra és különösen annak a kül- és biztonságpolitika területén folytatott politikai párbeszédről és konvergenciáról szóló II. címére (2),

—	tekintettel az 1994. december 5-i, a biztonsági garanciákról szóló budapesti megállapodásra Belarusznak, Kazahsztánnak és Ukrajnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez való csatlakozásával kapcsolatban,

—	tekintettel Ukrajna 2021. március 29-i javaslatára, amely szerint Kelet-Ukrajnában vissza kell térni a teljes tűzszünethez, valamint a minszki megállapodások megvalósításáról szóló közös cselekvési terv tervezetére,

—

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a cseh diplomaták kiutasításáról szóló, 2021. április 19-i nyilatkozatára, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unió nevében a Cseh Köztársasággal szolidaritásban a területén folytatott bűnözői tevékenységekkel kapcsolatban tett, 2021. április 21-i nyilatkozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

mivel az Oroszországi Föderáció az elmúlt hetekben jelentősen növelte katonai jelenlétét az Ukrajnával közös keleti és északi határokon, valamint az elfoglalt Krím félszigeten, összesen több mint 100 000 katonával, tankokkal, tüzérségi és páncélozott járművekkel és egyéb nehézfelszerelésekkel; mivel a közelmúltban végrehajtott katonai felvonulás 2014 óta a legnagyobb orosz csapatösszevonás, és nagyságrendje és csapásmérő képessége támadó szándékra utal;

mivel az Oroszországi Föderáció bejelentette, hogy a Fekete-tengeren a Kercsi-szoros irányában 2021. október 31-ig felfüggeszti más országok hadihajói és kereskedelmi hajói békés áthaladásának jogát, megsértve ezzel a hajózásnak az ENSZ Tengerjogi Egyezménye – amelynek Oroszország részes fele – által garantált szabadságát; mivel az érintett területek Ukrajna felségvizein találhatók, amely a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának ideiglenesen megszállt területét övezi;

C.	mivel a minszki megállapodások elfogadása óta hat év telt el, és hét év telt el a Krím félsziget Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálása és az ukrajnai háború kezdete óta;

D.	mivel ukrán források szerint az Oroszországi Föderációnak megközelítőleg 3 000 tisztje és katonai kiképzője van a két úgynevezett népköztársaság fegyveres erőiben;

E.	mivel az Oroszországi Föderáció 2014 óta destabilizálja Kelet-Ukrajnát az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban működő helyettesítő erők segítségével; mivel a konfliktus több mint 14 000 ember életét követelte, és közel kétmillió ember vált belső menekültté;

mivel Ukrajna kérte a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről szóló Bécsi Dokumentum III. fejezete 16. cikke (3) bekezdésének aktiválását, magyarázatot kérve az Oroszországi Föderáció által az ukrán határ közelében, illetve az elfoglalt Krím félszigeten folytatott „szokatlan katonai tevékenységére” vonatkozóan; mivel 2011-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mind az 57 tagja elfogadta a bécsi dokumentumot az együttműködés és a katonai átláthatóság tartós forrásaként; mivel az Oroszországi Föderáció úgy döntött, hogy nem vesz részt az ülésen;

mivel az EBESZ részes államai kötelesek egymást – egyebek mellett – felvonulási terveikről tájékoztatni, időben értesíteni egymást a jelentősebb katonai tevékenységekről – így hadgyakorlatokról –, szokatlan katonai tevékenység vagy a feszültség fokozódása esetén pedig konzultálni és együttműködni egymással;

H.	mivel az orosz védelmi minisztérium 2021. április 23-án, pénteken közölte, hogy az összevont erők 2021. május 1-re visszatérnek állandó bázisukra;

mivel az Oroszországi Föderáció alkotmánya rögzíti a gondolat- és a szólásszabadsághoz, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogot; mivel Oroszországban tovább romlik az emberi jogok és a jogállamiság helyzete, és a hatóságok folyamatosan megsértik ezeket a jogokat és szabadságokat; mivel az Oroszországi Föderáció aláírta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és tagja az Európa Tanácsnak;

mivel 2021. április 9-én az orosz hatóságok rövid időre őrizetbe vették és kihallgatták Roman Anyint, a szervezett bűnözésről és a korrupcióról történő beszámolással foglalkozó projekt (OCCRP) egyik vezető orosz oknyomozó újságíróját, és lefoglalták telefonjait és dokumentumait; mivel ezek az intézkedések veszélybe sodorták az OCCRP átláthatósági és korrupciós kérdésekkel foglalkozó újságíróit is azok miatt az információk miatt, amelyekhez a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) immár teljes körű hozzáféréssel rendelkezik;

mivel Alekszej Navalnijt, Oroszország legismertebb korrupcióellenes aktivistáját és ellenzéki politikusát 2021. január 17-én őrizetbe vették, és 2021. február 2-án három és fél év börtönbüntetésre ítélték, mivel állítólag megsértette felfüggesztett büntetésének feltételeit, amikor Németországban gyógykezelésen vett részt az ellene az Oroszországi Föderáció területén az Oroszországi Föderáció biztonsági szolgálatainak ügynökei által tiltott katonai vegyi anyaggal elkövetett gyilkossági kísérlet következményei miatt; mivel Alekszej Navalnijt 2021. március 12-én átszállították egy pokrovi büntetőtáborba, ahol többször is kínzásnak és embertelen bánásmódnak vetették alá, majd több mint három héttel ezelőtt éhségsztrájkba kezdett;

mivel az elmúlt hetek e fejleményei alátámasztották a személyes biztonságával és életével kapcsolatos legrosszabb félelmeket családja, barátai és támogatói körében és a nemzetközi közösségben is, továbbá mivel átszállították egy Moszkva közeli börtönkórházba, ahol élete továbbra is veszélyben forog;

mivel 2021. február 16-án az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy határozott, hogy az említett Bíróság eljárási szabályzatának 39. cikke alapján javasolja Oroszország kormányának Alekszej Navalnij szabadon bocsátását; mivel ezt az intézkedést azonnali hatállyal kell alkalmazni; mivel a Bíróság figyelembe vette az Alekszej Navalnij életét fenyegető kockázat jellegét és mértékét, amelyet prima facie az ideiglenes intézkedés alkalmazása céljából bizonyítottak, valamint Alekszej Navalnij jelenlegi fogva tartásának általános körülményei tükrében vizsgáltak;

mivel 2021. április 23-án Alekszej Navalnij bejelentette, hogy a börtönön kívüli orvosok tanácsát követve fokozatosan felfüggeszti a 2021. március 31-én elkezdett éhségsztrájkját; mivel az Alekszej Navalnijnak adott orvosi szakvélemény szerint az éhségsztrájk folytatása életveszélyes lenne; mivel ha Navalnij most meg is kapja a szükséges ellátást, nincs garancia arra, hogy nem vetnék alá további embertelen vagy az életét veszélyeztető bánásmódnak vagy törnének életére;

mivel 2020-ban Oroszország 180 ország közül a 129. helyen – Európában a legutolsó helyen – állt a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint; mivel az oligarchák, a biztonsági tisztek és a Kremlhez kapcsolódó tisztviselők közötti kleptokratikus kapcsolatokat részben felfedték a korrupció ellen küzdő aktivisták – például a néhai Szergej Magnyickij és az Alekszej Navalnij vezette Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) –, akik az évek alatt megmagyarázatlanul felhalmozott vagyonok vizsgálata során a hatalom legbelsőbb köreihez tartozó személyek, többek között Vlagyimir Putyin érintettségét is kimutatták; mivel a moszkvai ügyészség arra törekszik, hogy „szélsőségesnek” minősítse az FBK-t és két másik, Alekszej Navalnijhoz kapcsolódó szervezetet – az Állampolgárok Jogainak Védelmével Foglalkozó Alapítványt és Navalnij regionális központját –, ami azt jelentené, hogy azok alkalmazottait letartóztathatják és hattól tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik;

mivel Navalnij megmérgezése beleillik a Putyin ellenfelei elleni fellépések sorába, amely Viktor Juscsenkót, Szergej Szkripalt és Vlagyimir Kara-Murzát sújtotta, és amely számos vezető ellenzéki személyiség, újságíró, aktivista és külföldi vezető, többek között Borisz Nyemcov, Anna Politkovszkaja, Szergej Protazanov, Natalja Esztyemirova és Alexander Litvinyenko halálához vezetett;

mivel az Oroszországi Föderáció nemcsak külső fenyegetést jelent Európa biztonságára, hanem belső háborút is folytat saját népe ellen az ellenzék módszeres elnyomása és az utcákon történő letartóztatások formájában; mivel csak 2021. április 21-én a letartóztatott békés tüntetők száma meghaladta az 1 788-at, ami hozzáadódik annak a több mint 15 000 ártatlan orosz állampolgárnak a számához, akiket 2021 januárja óta tartanak fogva;

mivel az Oroszországról szóló két korábbi állásfoglalásában a Parlament felszólított az Oroszországgal kapcsolatos uniós politika és az abban foglalt öt vezérelv felülvizsgálatára, és felkérte a Tanácsot, hogy haladéktalanul kezdje meg az előkészületeket és fogadja el a demokratikus Oroszországgal való jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiát, amely számos ösztönzőt és feltételt foglalna magában az Oroszországon belüli, a szabadság és a demokrácia irányába mutató belső tendenciák megerősítésére;

mivel a Cseh Köztársaság 2021. április 17-én 18 orosz nagykövetségi munkatársat – köztük az orosz hírszerző ügynökségek tagjait – utasított ki a Cseh Köztársaság Biztonsági Információs Szolgálatának megalapozott megállapításait követően, amelyek szerint aktív szolgálatot teljesítő orosz hírszerzők részt vettek egy 2014-ben végrehajtott lőszerraktár-robbantásban, amelyben két cseh állampolgár életét vesztette, és jelentős anyagi károk keletkeztek; mivel a robbantás a környező településeken élő több ezer ember életét és tulajdonát sodorta könyörtelenül veszélybe; mivel ezek a Cseh Köztársaság területén elkövetett jogellenes cselekmények egy uniós tagállam szuverenitásának külföldi hatalom általi súlyos megsértésének minősülnek; mivel a Cseh Köztársaság 18 nagykövetségi alkalmazottjának kiutasítására válaszul az Oroszországi Föderáció 20 cseh diplomatát utasított ki, akiket 2021. április 19-én távozásra szólítottak fel; mivel a Cseh Köztársaság – miután Oroszország nem fogadta vissza a kiutasított cseh diplomatákat az országba és figyelembe véve a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény 11. cikkét – 2021. április 22-én úgy határozott, hogy a Cseh Köztársaságban működő orosz nagykövetségen dolgozó személyzet létszámának meg kell egyeznie a Cseh Köztársaság oroszországi nagykövetségén dolgozó személyzet létszámával, és május végéig adott időt az orosz nagykövetségnek a határozat teljesítésére;

mivel ugyanezek a csehországi lőszerraktár felrobbantásában részt vevő GRU-ügynökök voltak felelősek a Szergej és Julia Szkripal ellen az Egyesült Királyságban elkövetett 2018-as gyilkossági kísérletért is, amelyet a katonai célú novicsok idegméreggel követtek el, és amely egy brit állampolgár halálát okozta; mivel a GRU ügynökeit azzal is megvádolták, hogy 2015-ben megkísérelték meggyilkolni Emilian Gebrevet, egy fegyvergyár tulajdonosát és két másik embert Bulgáriában; mivel Oroszország nem működik együtt az Európai Unió területén elkövetett, említett bűncselekmények kivizsgálásában, tagadja a GRU részvételét a Szkripalok megmérgezésében és menedéket nyújt a legfőbb gyanúsítottak számára;

támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását; ismételten határozottan támogatja az EU azon politikáját, hogy nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város jogellenes annektálását; üdvözli az EU által a jogellenes annektálás következtében hozott valamennyi korlátozó intézkedést; felszólít valamennyi jogellenesen fogva tartott és bebörtönzött ukrán állampolgár azonnali szabadon bocsátására a Krím félszigeten és Oroszországban, és elítéli a Krím félszigeten és a megszállt kelet-ukrajnai területeken elkövetett folyamatos emberi jogi jogsértéseket, valamint azt, hogy az e területeken élők jelentős részének megadják az orosz állampolgárságot (útlevélkiadás); hangsúlyozza, hogy nemzetközi büntető igazságszolgáltatás elé kell állniuk azon orosz tisztviselőknek, akik fellépése vagy fellépésének elmaradása Ukrajnában háborús bűncselekményeket tett lehetővé vagy eredményezett;

sajnálja az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetét, amelyet Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója és az ország folytatódó destabilizálása, az uniós tagállamokkal és társadalmakkal szembeni ellenséges magatartás és az ellenük irányuló nyílt támadások váltottak ki, többek között a választási folyamatokba való beavatkozás, a félretájékoztatás, a mélykamuk, a rosszindulatú kibertámadások, a szabotázs és a vegyi fegyverek alkalmazása, valamint az emberi jogi helyzet és a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés jogának oroszországi tiszteletben tartása tekintetében bekövetkezett jelentős romlás; határozottan elítéli Oroszország Európában tanúsított ellenséges magatartását, és felszólítja az orosz kormányt, hogy vessen véget ezeknek a tevékenységeknek, amelyek sértik a nemzetközi elveket és normákat, és veszélyeztetik az európai stabilitást, ami megakadályozza, hogy előremutató kétoldalú kapcsolatokat lehessen kialakítani ezzel a fontos szomszéddal;

továbbra is mélyen aggódik a nagyszabású orosz katonai felvonulás miatt az ukrán határ mentén és a jogellenesen elfoglalt Krími Autonóm Köztársaságban, amelyről az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy véget ért; elítéli ezeket az Oroszországi Föderáció által végrehajtott fenyegető és destabilizáló fellépéseket, és elismeréssel nyugtázza, hogy Ukrajna arányos választ adott rájuk;

úgy véli, hogy az EU-nak le kell vonnia a következtetéseket az ukrán határon végrehajtott, mélyen aggasztó orosz katonai felvonulásból, amelyet 2021. április 23-án, pénteken felfüggesztettek; kitart amellett, hogy az orosz csapatoknak az ukrán határról az állandó bázisukra való visszatérését teljes körűen és késedelem nélkül végre kell hajtani; követeli Oroszországtól, hogy haladéktalanul vessen véget a szomszédai fenyegetését célzó, indokolatlan katonai felvonulás gyakorlatának, vessen véget minden folyamatban lévő katonai provokációnak és tartózkodjon ezektől a jövőben, és enyhítse a feszültségeket, visszarendelve erőit állandó bázisukra, nemzetközi kötelezettségeivel, például az EBESZ-alapelvekkel, a katonai mozgások átláthatóságára vonatkozó kötelezettségvállalásokkal és a bécsi dokumentummal összhangban; megismétli, hogy az orosz katonai felvonulás az európai stabilitásra, biztonságra és békére is veszélyt jelent, ezért az Ukrajnával folytatott uniós biztonsági párbeszédnek nagyratörőnek kell lennie, és hozzá kell járulnia a helyben bekövetkező biztonsági kihívások egységes értékeléséhez; hangsúlyozza, hogy a baráti országoknak fokozniuk kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat és a védelmi fegyverek biztosítását, ami összhangban van az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, amely lehetővé teszi az egyéni és kollektív önvédelmet; felszólítja Oroszországot, hogy vonja ki csapatait az úgynevezett Luhanszki és Donyecki Népköztársaságból, és a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városa feletti ellenőrzést adja vissza Ukrajnának;

sürgeti a Bizottság alelnökét / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét annak biztosítására, hogy a Tanács az orosz csapatok bejelentett visszavonása ellenére továbbra is kísérje figyelemmel a katonai fejleményeket, és álljon készen további közös fellépés elfogadására;

sürgeti Oroszországot, hogy tegyen eleget az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti kötelezettségének, és garantálja a hajózás szabadságát és a nemzetközi tengerszoroson keresztül az Azovi-tenger kikötőibe történő áthaladást; felszólítja az EU-t, hogy a tagállamokkal és más nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben dolgozza ki a Kercsi-szoroson átkelő hajók áthaladásának állandó nyomon követését;

sürgeti Oroszországot és az Oroszország által támogatott szeparatistákat, hogy tartsák be a tűzszüneti megállapodást; felhívja Oroszországot, hogy maradéktalanul hajtsa végre a minszki megállapodások rendelkezéseit, és konstruktívan vegyen részt a normandiai folyamatban és a háromoldalú összekötő csoportban; hangsúlyozza, hogy politikai megoldást kell találni a kelet-ukrajnai konfliktusra, és az EU-nak erőteljesebb szerepet kell vállalnia a konfliktus békés rendezésében;

hangsúlyozza, hogy amennyiben az Oroszországi Föderáció a jövőben egy ilyen katonai felvonulást követően megszállná Ukrajnát, az EU-nak egyértelművé kell tennie, hogy a nemzetközi jog és normák ilyen megsértésének súlyos ára lenne; ezért kitart amellett, hogy ilyen körülmények között haladéktalanul le kell állítani az Oroszországból az EU-ba irányuló kőolaj- és földgázbehozatalt, Oroszországot pedig ki kell zárni a SWIFT fizetési rendszerből, és az EU-ban be kell fagyasztani az orosz hatóságokhoz és családtagjaikhoz közeli oligarchák valamennyi eszközét, és vízumaikat törölni kell;

követeli, hogy az EU csökkentse az orosz energiától való függőségét, és ezért sürgeti az uniós intézményeket és az összes tagállamot, hogy állítsák le az Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezését, és követeljék meg a Rosatom által épített vitatott atomerőművek építésének leállítását;

10.

újra kijelenti, hogy támogatja a maláj légitársaság MH17-es járata tragikus lelövésének – amely esetleg háborús bűncselekménynek is minősülhet – körülményeit vizsgáló nemzetközi nyomozást, és ismételten felszólít arra, hogy állítsák bíróság elé a felelősöket;

11.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy merítsenek az Egyesült Királyság globális korrupcióellenes szankciókra vonatkozó szabályozásra és más hasonló rendszerekre irányuló jogalkotási javaslatából, és fogadjanak el uniós korrupcióellenes szankciórendszert az EU jelenlegi globális emberi jogi szankciórendszerének kiegészítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok többé nem engedhetik meg, hogy tisztázatlan eredetű orosz vagyonokat és beruházásokat fogadjanak; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fokozzák a Kreml EU-n belüli, a felforgatást, a demokratikus folyamatok és intézmények aláásását és a korrupció terjesztését célzó stratégiai beruházásainak megfékezésére irányuló erőfeszítéseiket; továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az olyan tagállamok, mint Bulgária és Málta, szüntessék meg az „aranyútlevél” rendszerét;

12.

felszólít a politikai indíttatásból és Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel ellentétesen elítélt Alekszej Navalnij és a szabadon bocsátását követelő vagy a korrupcióellenes kampányát támogató valamennyi őrizetbe vett tiltakozó azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására; elvárja Oroszországtól, hogy tartsa be az Emberi Jogok Európai Bíróságának ideiglenes intézkedését az Alekszej Navalnij életét fenyegető kockázat jellegére és mértékére tekintettel; felelősnek tartja Oroszországot Alekszej Navalnij egészségügyi állapotáért, és sürgeti Oroszországot, hogy vizsgálja ki az Alekszej Navalnij ellen irányuló gyilkossági kísérletet, és teljes mértékben működjön együtt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy a nemzetközi normák betartása érdekében javítsák a börtönökben és fogdákban uralkodó körülményeket; kéri, hogy állítsák le az Alekszej Navalnij szabadon bocsátására irányuló követelésekkel kapcsolatban békésen tüntetők letartóztatását és az ellenzék ellen intézett módszeres támadásokat; hangsúlyozza, hogy az Alekszej Navalnij büntetőeljárásában, elítélésében és bántalmazásában részt vevő valamennyi személyt az EU globális emberi jogi szankciórendszere értelmében szankciókkal kell sújtani;

13.

emlékezteti az orosz hatóságokat és személyesen Putyin elnököt mint az orosz államfőt, hogy teljes mértékben felelősek Alekszej Navalnij életének és testi épségének biztosításáért, és minden szükséges intézkedést meg kell tenniük testi és szellemi egészségének és jólétének védelme érdekében; továbbra is sürgeti Putyin elnököt és az orosz hatóságokat, hogy vizsgálják ki, állítsák bíróság elé és vonják felelősségre a Navalnij meggyilkolásának megkísérléséért felelős személyeket;

14.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az orosz hatóságok az Alekszej Navalnij vezette Korrupcióellenes Alapítványt alaptalanul és megkülönböztető módon szélsőséges szervezetnek akarják nyilvánítani; hangsúlyozza a korrupció elleni küzdelmet, valamint azt, hogy a szabad és pluralista közbeszédben és választási folyamatban való részvétel szándéka mindenki és minden demokratikus politikai szervezet elidegeníthetetlen joga, és semmi köze a szélsőséges nézetekhez;

15.

kinyilvánítja mélyreható szolidaritását a nyitott és szabad társadalom iránt elkötelezett oroszországi erőkkel, és támogatja a támadások és elnyomás célpontjává vált összes személyt és szervezetet; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget az ellenzék, a civil társadalom, a média, az emberi jogok és a nők jogainak védelmezői és más aktivisták elleni minden zaklatásnak, megfélemlítésnek és támadásoknak az országban, különösen a 2021. őszi parlamenti választások előtt; ösztönzi az EU-t, hogy intézzen folyamatosan felszólításokat Oroszországhoz a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlen minden jogszabály hatályon kívül helyezése vagy módosítása érdekében; emlékeztet arra, hogy határozottan támogatja az összes oroszországi emberi jogi aktivistát és munkájukat; felhívja az EU küldöttségét és az országban működő tagállami képviseleteket, hogy erősítsék meg a civil társadalomnak nyújtott támogatásukat, és használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt az emberi jogi aktivisták munkájának támogatására, valamint adott esetben könnyítsék meg a sürgősségi vízumok kiadását és biztosítsanak ideiglenes menedéket az uniós tagállamokban;

16.

felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a média függetlenségét, és szüntessék meg a független média elleni zaklatást és nyomásgyakorlást, amely például Roman Anyin oknyomozó újságíró ellen irányul;

17.

megismétli az uniós intézményekhez és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy továbbra is szorosan kövessék nyomon az Oroszországi Föderációban fennálló emberi jogi helyzetet, valamint a civil társadalmi szervezeteket, újságírókat, ellenzéki politikusokat és aktivistákat érintő bírósági ügyeket, beleértve Alekszej Navalnij ügyét is;

18.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az orosz hírszerző szolgálatok követték el a csehországi vrběticei fegyverraktár felrobbantását, ami sérti Csehország szuverenitását és elfogadhatatlan ellenséges cselekmény; erőteljesen elitéli az uniós tagállamok destabilizálását és fenyegetését célzó tevékenységeket, és felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel minden ilyen tevékenységgel, számoltassa el a felelősöket, és kártalanítsa a 2014-es támadásban elhunytak családjait; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió a Cseh Köztársaság mellett áll, és felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy hozzanak megfelelő ellenintézkedéseket, beleértve a célzott szankciók kiterjesztését; mélyreható szolidaritásáról biztosítja a Cseh Köztársaság lakosait és hatóságait az uniós területen elkövetett orosz támadást és 20 cseh diplomata Oroszországból történő megalapozatlan és aránytalan kiutasítását követően; támogatja a cseh hatóságok azon döntését, hogy a csehországi orosz nagykövetségen dolgozó személyzet létszámának meg kell egyeznie az oroszországi cseh nagykövetségen dolgozó személyzet létszámával, elítéli az Oroszországi Föderáció által a Cseh Köztársasággal szemben ezt követően megfogalmazott fenyegetéseket, és elismeri az uniós tagállamok különböző kormányai által nyújtott támogatást és mutatott szolidaritást és minden, már felajánlott diplomáciai szolgáltatást; felszólítja az uniós tagállamokat, hogy a Szkripal-ügy példáját követve tegyenek lépéseket az orosz diplomaták összehangolt kiutasítására;

19.

elítéli a Kreml által világszerte az olyan antidemokratikus elnyomó rezsimeknek nyújtott támogatást, mint például Irán, Észak-Korea, Venezuela, Szíria és Belarusz; mélységes aggodalmát fejezi ki az Oroszországban élő belaruszok növekvő számú letartóztatása, elrablása és kitoloncolása miatt, beleértve az ellenzéki Belarusz Népfront elnöke és a békés belarusz tüntetések támogatása mellett síkra szálló hétköznapi emberek ügyét is; különösen aggódik a Belaruszban működő uniós nemzeti kisebbségi szervezeteket – köztük a legnagyobbat, a Belaruszban működő Lengyelek Unióját – célzó, Oroszország által támogatott kampány miatt;

20.

elítéli az orosz sajtóban folytatott propagandát és félretájékoztatást, annak rosszindulatú terjesztését az EU-ban, valamint az orosz trollfarmok munkáját, különösen azokét, amelyek jelenleg a Cseh Köztársaságot rágalmazzák, azzal érvelve, hogy az USA érdekeit szolgáló csatlós állam, és nem független hírszerző szolgálatokkal rendelkező szuverén ország; elítéli a cseh stratégiai államigazgatási intézmény ellen az orosz katonai kémkedéssel összefüggésben elkövetett kibertámadásokat;

21.

emlékeztet arra, hogy az uniós tagállamok közötti egység a legjobb politika, amely visszatartja Oroszországot attól, hogy destabilizáló és felforgató tevékenységeket végezzen Európában; felszólítja a tagállamokat, hogy hangolják össze az Oroszországgal kapcsolatos álláspontjaikat és intézkedéseiket, és egységesen lépjenek fel; követeli, hogy a tagállamok egységesen lépjenek fel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságán belül azzal kapcsolatban, hogy Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit; úgy ítéli meg, hogy az EU-nak további együttműködésre kell törekednie a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, különösen a NATO-val és az USA-val, hogy felhasználják a nemzetközi szinten rendelkezésre álló összes eszközt Oroszország folyamatos zavarkeltésének, egyre agresszívebb félretájékoztatási kampányainak és Európa biztonságát és stabilitását fenyegető súlyos nemzetközi jogsértéseinek hatékony ellensúlyozása céljából;

22.

felszólítja az uniós tagállamokat, hogy időben és határozottan lépjenek fel az orosz titkosszolgálatok uniós területen végrehajtott zavarkeltő akcióival szemben, és az EU arányos válaszát szorosan hangolják össze transzatlanti partnereikkel; javasolja, hogy a tagállamok fokozzák a kémelhárítási együttműködést és az információmegosztást;

23.

felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolataira vonatkozó új stratégiai megközelítést, amelynek jobban kell támogatnia a civil társadalmat, erősítenie kell az orosz állampolgárokkal ápolt, emberek közötti kapcsolatokat, egyértelmű határvonalakat kell húznia az orosz állami szereplőkkel való együttműködéshez, technológiai szabványokat és a nyílt internetet kell alkalmaznia a szabad terek támogatására és az elnyomó technológiák korlátozására, valamint szolidaritást kell mutatnia az EU keleti partnereivel, többek között a biztonsági kérdések és a békés konfliktusrendezés terén; hangsúlyozza, hogy az Oroszországgal folytatott bármely párbeszédnek a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia;

24.

rendkívül aggasztónak tartja, hogy az orosz hatóságok továbbra is korlátozzák a független médiaplatformok, valamint az egyes újságírók és más médiaszereplők munkáját; határozottan elítéli e tekintetben azt a döntést, hogy a Meduza nevű független médiaorgánumot „külföldi ügynöknek” bélyegzik;

25.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 78., 2014.3.17., 16. o.

(2) HL L 161., 2014.5.29., 3. o.

Top

Choose the experimental features you want to try