—

tekintettel a kazahsztáni emberi jogi helyzetről szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására (1) és a Kazahsztánról szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között a 2013. április 18-i (2), 2012. március 15-i (3) és 2009. szeptember 17-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság között létrejött, 2015. december 21-én Asztanában aláírt megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra, amely 2020. március 1-jén lépett hatályba, miután azt valamennyi tagállam megerősítette,

—

tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó új uniós stratégiáról szóló, 2019. június 17-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az EU emberi jogokról és a demokráciáról szóló 2019. évi éves jelentése Kazahsztánra vonatkozó országjelentésére,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, és az ENSZ kínzás elleni egyezményére,

—

tekintettel az EU–Kazahsztán Együttműködési Tanács 2020. január 20-i 17. ülésére, az EU–Kazahsztán emberi jogi párbeszéd 2020. november 26–27-én tartott 12. ülésére, valamint az EU–Kazahsztán Együttműködési Bizottság 2020. szeptember 25-i 18. ülésére,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Kazahsztánnal foglalkozó 2020. március 12-i egyetemes időszakos felülvizsgálatára,

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának Második Fakultatív Jegyzőkönyvére,

—

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a kazahsztáni emberi jogi nem kormányzati szervezetekre nehezedő növekvő nyomásról szóló 2021. február 1-jei, a kazahsztáni parlamenti választásokról szóló 2021. január 11-i, valamint a halálbüntetés eltörlésére irányuló lépésekről szóló 2021. január 7-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kazahsztáni választásokkal kapcsolatos előzetes megállapításairól és következtetéseiről szóló 2021. január 10-i nyilatkozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 144. cikke (5) bekezdésére és 132. cikke (4) bekezdésére,

A.

mivel az elmúlt hetekben a kazahsztáni emberi jogi helyzet aggasztó romlása és a civil társadalmi szervezetekkel szembeni fellépés tapasztalható a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához való jog durva korlátozása mellett; mivel a Kazahsztánban működő civil társadalmi és emberi jogi szervezetek egyre nagyobb nyomásnak és szankcióknak vannak kitéve az ország hatóságai részéről, ami akadályozza a reformtörekvéseket és korlátozza a civil társadalom alapvető munkáját;

B.

mivel 2015. december 21-én az Európai Unió és Kazahsztán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá, melynek célja, hogy átfogó keretet biztosítson a politikai párbeszéd és együttműködés számára a bel- és igazságügy területén és számos egyéb területen; mivel ez a megállapodás határozott hangsúlyt fektet a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogokra, alapvető szabadságokra, a fenntartható fejlődésre, valamint a civil társadalommal folytatott együttműködésre; mivel a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás 2020. március 1-jén lépett teljes körűen hatályba, miután az összes tagállam ratifikálta azt;

C.

mivel a Közép-Ázsiára vonatkozó új uniós stratégia nagy hangsúlyt helyez az EU Közép-Ázsiával közös szerepvállalására a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok – ezen belül az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadsága – védelme és előmozdítása, valamint a civil társadalom és az emberijog-védők számára kedvező környezet kialakítása terén; mivel az Európai Unió jelentős segítséget nyújt Kazahsztánnak – legutóbb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint 8000 kg egészségügyi felszerelést tartalmazó 2021. január 29-i szállítmányához nyújtott pénzügyi támogatás révén – a Covid19-járvány enyhítése érdekében;

D.

mivel a 2021. január 10-i kazahsztáni parlamenti választásokat az EKSZ elszalasztott lehetőségnek minősítette arra, hogy az ország bizonyítsa a politikai reformok és a modernizációs folyamat előző választások óta történt hatékony végrehajtását, míg az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) ajánlásaival számos kérdés – többek között az alapvető szabadságok, a választási adminisztráció pártatlansága, a szavazati jog és a választásokon való indulás joga, a választói nyilvántartás, a média és a választási eredmények közzététele – tekintetében továbbra sem foglalkoztak; mivel az EBESZ/ODIHR és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése előzetes megállapításai szerint a kazahsztáni jogi keret továbbra sem segíti elő a választások nemzetközi normáknak megfelelő megtartását;

E.

mivel az egyesülési, gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság tiszteletben tartásával kapcsolatos rendszerszintű hiányosságok továbbra is korlátozzák a politikai színteret, és a valódi politikai verseny és a politikai ellenzéki csoportok hiánya – 2013 óta nem jegyeztek be új pártot – nem kínálnak valódi választási lehetőséget a választók számára; mivel a demokratikus választások a politikai reformok megvalósításának és a szabad és nyitott társadalom kiépítésének sarokkövei;

F.

mivel két ellenzéki mozgalmat – a Kose Partijaszi és a Kazahsztán Demokratikus Választása nevű pártokat – olyan titkos bírósági határozatok útján tiltották be, amelyek – fellebbezéshez való jog nélkül – „szélsőséges” szervezeteknek nyilvánították e pártokat; mivel a Kose Partijaszi 17 vezetőjét a kazah büntető törvénykönyv 405. és 182. cikke alapján előzetes letartóztatásba helyezték, és fennáll annak kockázata, hogy hosszú börtönbüntetésre ítélik őket; mivel a Kazahsztán Demokratikus Választása párt támogatása miatt vád alá helyezett fogva tartottak továbbra is börtönbüntetésüket töltik; mivel 26 politikai fogoly, köztük Almat Zsumagulov, Aszet Abisev, Kenzsebek Abisev, Aszhat Zsekszebajev, Kairat Klisev, Jerbol Jeszhozin, Abai Begimbetov, Aszel Onlabekkizi, Jerkin Szabaszhijev, Zsanat Zsamalijev, Diana Baimagambetova, Nojan Rahimzsanov és Aszkar Kajirbek politikai üldözés áldozatává vált e mozgalmak támogatása miatt;

G.

mivel be nem jegyzett ellenzéki pártként a Demokratikus Párt nem vehetett részt a választásokon, miután 2020. február 22-én a hatóságok megakadályozták, hogy a párt megtartsa alapító kongresszusát Almatiban; mivel ilyen kongresszus megrendezése nélkül a párt nem jegyeztetheti be magát; mivel a hatóságok nyomást gyakoroltak a Demokratikus Párt tagjaira, miután állítólagos közigazgatási jogsértések miatt egyeseket letartóztattak, másokat pedig megakadályoztak abban, hogy elutazzanak a kongresszus helyszínére;

H.

mivel a választási kampány során és a választás napján a kazah hatóságok szigorítani próbálták az internetes cenzúrát, többször leállították az internet-hozzáférést, és egy „nemzetbiztonsági tanúsítvány” telepítésére kényszerítették a polgárokat, amely lehetővé tette a titkosított internetes forgalom lehallgatását; mivel erősödik az internet feletti állami ellenőrzés, ezen belül egyre többször próbálják korlátozni az információáramlást az interneten az internetes cenzúra és ellenőrzés, valamint az internet leállítása és annak folyamatos követelése révén, hogy az internethasználók „nemzetbiztonsági tanúsítványokat” telepítsenek, amelyek lehetővé teszik az online forgalom lehallgatását;

I.

mivel tömeges letartóztatásokra került sor a kampány időszakában; mivel a választások napján a hatóságok 10 különböző városban legalább 350 békés tüntetőt vettek jogellenesen őrizetbe; mivel a kazah hatóságok rutinszerűen megakadályozzák a kormány politikájával szemben kritikus békés tüntetéseket; mivel a békés gyülekezésről szóló törvény, valamint a politikai pártokról és a választásokról szóló törvény 2020 májusában elfogadott módosításai nem tartják tiszteletben Kazahsztán polgárainak alapvető jogait;

J.

mivel az ODIHR részleges választási megfigyelő missziója (LEOM) arról számolt be, hogy a hatóságok nehezítették és akadályozták a független megfigyelők munkáját, míg a kormánypárti megfigyelők számára lehetővé tették a választási folyamat nyomon követését; mivel az emberi jogi nem kormányzati szervezetek beszámolói szerint a 2021. január 10-i parlamenti választásokon jelentős számú független megfigyelővel szemben alkalmaztak megfélemlítést, adminisztratív letartóztatást és bírságokat;

K.

mivel a kazahsztáni médiakörnyezetet az állami tulajdonú vagy államilag támogatott médiacsatornák uralják; mivel 2020 januárja és júliusa között hét újságírót ért fizikai támadás, 21 újságírót, bloggert és aktivistát pedig letartóztattak, közülük hetet riport készítése közben; mivel a hatóságok 2020-ban több mint 38 büntetőjogi eljárást indítottak újságírók ellen például hamis információk terjesztése és izgatás bűncselekményének vádjával; mivel 2016-ban betiltották az összes főbb nemzeti ellenzéki újságot, és a független újságírók továbbra is zaklatásnak vannak kitéve; mivel a hatóságok büntetőeljárást indítottak az Uralszkaja Nyegyelja című független lap főszerkesztőjével, Lukpan Ahmedjarovval szemben a helyi elit korrupt üzleteiről szóló beszámolóiért, és több alkalommal fizikailag megtámadták és őrizetbe vették Szanija Toikent, a RFE/RL kazah szolgálatának újságíróját a békés felvonulásokról és a 2021. évi parlamenti választásokról szóló tudósításaiért;

L.

mivel 2020 februárja és novembere között öt ellenzéki aktivista vált gyilkosság áldozatává vagy halt meg nem egyértelmű körülmények között ellenzéki tevékenység miatti folyamatos politikai üldöztetést követően, nevezetesen Dulat Agadil (megkínzott) blogger, 17 éves fia, Zsanbolat Agadil, aki édesapja önkényes letartóztatásának kulcsfontosságú tanúja volt, valamint Amanbike Hairolla, Szerik Orazov és Garifulla Embergenov; mivel a hatóságok nem végeztek alapos és átlátható vizsgálatokat haláluk ügyében; mivel rendkívül fontos az ilyen bűncselekmények elrendeléséért és végrehajtásáért felelős személyek bíróság elé állítása, valamint annak biztosítása, hogy ne üldözzék a civil társadalmi aktivistákat és az áldozatok számára igazságot kereső családtagokat; mivel a kazah hatóságok legalább 200 aktivistára sújtott le, akik a Dulat Agadil tiszteletére tartott megemlékezésen vettek részt vagy adománygyűjtő tevékenységeket szerveztek saját és más politikai foglyok családjai számára; mivel közülük 57 személyt a „szélsőségesség” bűncselekményével vádoltak, köztük Dametkan Aszpandijarovát, három gyermek édesanyját, aki jelenleg házi őrizetben van, és szélsőségesség vádjával akár 12 év börtönre is ítélhetik amiatt, hogy Dulat Agadil családját támogató adománygyűjtő tevékenységet szervezett;

M.

mivel a kazah börtönökben gyakori a kínzás és a rossz bánásmód, és a Kínzás Elleni Koalíció évente legalább 200 esetben ad jelentést kínzásról; mivel az ilyen visszaélések elkövetői büntetlenül maradtak, ezzel szemben a büntetőtáborok beperelték Elena Szemenova emberijog-védőt amiatt, hogy a közösségi médiában leleplezte a kazah büntetés-végrehajtási rendszerben alkalmazott kínzásokat;

N.

mivel az ENSZ különleges előadója (5), az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Unió felhívásai ellenére a kazah hatóságok visszaélnek a szélsőségességre vonatkozó homályos és túlságosan tágan értelmezhető jogszabályokkal az ellenzékkel és az emberijog-védőkkel szemben; mivel 2020. október 22. óta – amikor a hatóságok bejelentették a választások időpontját – e jogszabályt követve a politikai indíttatású bűncselekmények száma a duplájára, 99-re nőtt, különösen „szélsőségesség” vádja alapján; mivel az érintettek közül 69 személyt – például Gulzipa Dzsaukerova aktivistát – fenyeget küszöbön álló letartóztatás, 11 aktivistát pedig „szélsőségességre” hivatkozó koholt vádak alapján házi őrizet alá helyeztek;

O.

mivel a közelmúltban súlyos bírságokat szabtak ki több független emberi jogi nem kormányzati szervezetre, köztük az ECHO-ra, az Erkindik Kanati („a szabadság szárnya”) szervezetre, a kazahsztáni emberi jogi és jogállamisági nemzetközi irodára, valamint a nemzetközi jogi kezdeményezésre, amelyeket nem egyértelmű jogi indokok alapján arra köteleztek, hogy 2020. január 25-től legalább három hónapra függesszék fel munkájukat; mivel az ellenőrző („watchdog”) tevékenységek megtorlása során a hatóságok zaklatják, sőt büntetőeljárás alá vetik az emberi jogi jogvédőket, akik között van Solpan Dzsanzakova, Anna Sukejeva, Raigul Sadirbajeva, Aizhan Izmakova, Danijar Hasszenov, Altinai Tyukszikova, Dana Zsanai, Nazim Szerikpekova, Alma Nuruseva, Abaibek Szultanov, Zuhra Nariman, Ulbolszin Turdijeva, Aliuja Zsakupova, Roza Muszajeva és Barlik Mendigazijev; mivel 2020 októbere és novembere között legalább 15 szervezetet értesítettek arról, hogy megsértették a közigazgatási szabálysértési törvény 460-1. cikkét, mivel állítólag nem tájékoztatták megfelelően a hatóságokat a külföldről kapott finanszírozásról;

P.

mivel 2020-ban 112 magánszemélyt, három jótékonysági szervezetet és egy kereskedelmi társaságot ítéltek el a vallás vagy meggyőződés szabadságának gyakorlása miatt;

Q.

mivel Kazahsztánban a hatalmon lévő elit körében széles körben elterjedt a korrupció – amit az is bizonyít, hogy a Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexe szerint a 94. helyen áll az ország –, valamint akadályozza az emberi jogokat, a társadalmi igazságosságot és a társadalmi-gazdasági fejlődést;

R.

mivel a Covid19-világjárvány közepette a kormány visszaélt a pandémiás korlátozásokkal, és ennek ürügyeként fokozta a civil társadalom, az emberi jogi aktivisták, az ellenzéki hangok és a járvány megfékezésére képtelen kormányt bíráló egészségügyi dolgozók politikai elnyomását;

S.

mivel 2021. január 21-én két, a koncentrációs táborba zárás elől Kínából elmenekülő kazahot – Murager Alimulit és Kaisa Akankizit – ismeretlen támadók megvertek és leszúrtak, ezért kellő figyelmet kell fordítani a Kazahsztán déli régióiban tapasztalható folyamatos etnikai feszültségekre; mivel Kazahsztánban folytatódnak az erőszakos etnikai összecsapások, különösen délen, ahol 2020 februárjában a kazahok és a dungánok közötti összecsapások 11 ember halálát okozták, tucatnyian megsebesültek, és több mint 23 000 – főként dungán etnikumú – ember kénytelen volt elmenekülni otthonából;

T.

mivel a kazah hatóságok visszaéltek a nemzetközi bűnügyi együttműködési mechanizmusokkal, többek között az Interpol vörös körözéseivel és a kölcsönös jogsegéllyel (MLA) azzal a céllal, hogy büntetőeljárást indítsanak egy Belgiumban tartózkodó politikai menekült, Bota Jardemalie ügyvéd és emberi jogi aktivista ellen és lefoglalják okmányait; mivel 2020. szeptember 29-én a francia nemzeti menekültügyi bíróság politikai menedékjogot adott a „Kazahsztán demokratikus választása” elnevezésű mozgalom megalapítójának, Muktar Abljazovnak – akit egy kazah bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt távollétében, megsértve a védelemhez való jogot –, említést téve Kazahsztán elnyomó apparátusának rendszerszintű és politikai jellegére, valamint a polgári és büntetőeljárásokkal való visszaélésre;

U.

mivel a kazah hatóságok továbbra is fellépnek a független szakszervezetekkel és szakszervezeti aktivistákkal szemben; mivel 2020-ban módosították a szakszervezeti törvényt, megszüntetve a szakszervezeti tagságot és a kétlépcsős nyilvántartásba vételi követelményeket; mivel e módosítás ellenére Simkent város közigazgatása visszavonta az Üzemanyag- és Energiaipari Szakszervezet ellen olyan megalapozatlan követelések vagy rendelkezések alapján indított perét, amelyek már nem léteznek vagy nem alkalmazandók a szakszervezetre;

V.

mivel a nemek közötti egyenlőség továbbra is problémás Kazahsztánban; mivel a nem kormányzati szervezetek szerint alacsony a nők elleni erőszak bejelentési aránya, és alacsony az ilyen esetek és szexuális zaklatás eseteinek kivizsgálási aránya; mivel az ENSZ szerint a Covid19 újabb akadályt gördített a lányok elé az információhoz és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés terén; mivel az áldozatok nem részesülnek megfelelő védelemben, és az igazságügyi és rendőrségi tisztviselők és szolgáltatók nem kapnak képzést a nők elleni erőszak felismerése, megelőzése és az arra való reagálás tárgyában;

W.

mivel Kazahsztánban az LMBTI-személyek továbbra is jogi kihívásokkal és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek; mivel a kazah parlament 2020 júniusában diszkriminatív módosításokat fogadott el az új egészségügyi törvénykönyvre vonatkozóan, amelyek a transznemű személyek egészségügyi ellátásának egyes szempontjait szabályozzák; mivel Kazahsztánban a nemi identitás megváltoztatására irányuló folyamat továbbra is invazív és megalázó;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.