Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021IP0051

    Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményről (2020/2818(RSP))

    HL C 465., 2021.11.17, p. 110–122 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2021.11.17.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 465/110


    P9_TA(2021)0051

    A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program

    Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményről (2020/2818(RSP))

    (2021/C 465/10)

    Az Európai Parlament,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

    tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. és 15. cikkére,

    tekintettel a szociális jogok európai pillérére, melyet az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2017 novemberében hirdetett ki, és különösen annak 1. („Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás”) és 4. alapelvére („A foglalkoztatás aktív támogatása”),

    tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fizetett tanulmányi szabadságról szóló 1974. évi egyezményére,

    tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című bizottsági közleményre (COM(2020)0274), valamint az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2020)0121 és SWD(2020)0122),

    tekintettel a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2020)0275),

    tekintettel „Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítása” című bizottsági közleményre (COM(2020)0625) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0212),

    tekintettel a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 – Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című bizottsági közleményre (COM(2020)0624) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0209),

    tekintettel az Európai Bizottság „A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2020 – Humántőke” című jelentésére (1),

    tekintettel az Európai Bizottság „Új európai iparstratégia” című közleményére (COM(2020)0102), amely kimondja, hogy „az ökológiai és digitális kettős átállás a gazdaság, a társadalom és az ipar minden részét érinti, amelynek versenyképessége a képzett munkaerő felvételétől és megtartásától függ, így várhatóan csak a következő öt évben 120 millió európainak kell továbbképzésen vagy átképzésen átesnie”,

    tekintettel az Európai Bizottság „Európai zöld megállapodás” című közleményére (COM(2019)0640), amely kimondja, hogy „az ökológiai átállás előnyeinek kiaknázásához a fent említett valamennyi változás lehetővé tétele érdekében proaktív átképzésre és továbbképzésre van szükség”,

    tekintettel „Az átképzés és a továbbképzés mint a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság javításának alapja a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében” című, 2020. június 8-i tanácsi következtetésekre,

    tekintettel az oktatás és a képzés területén a Covid19-válság elleni fellépésről szóló, 2020. június 16-i tanácsi következtetésekre,

    tekintettel az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről szóló, 2019. november 18-i tanácsi állásfoglalásra (2),

    tekintettel „Az uniós munkaerőpiacon jelen lévő nők és férfiak készségfejlesztése” című, 2017. március 3-i tanácsi következtetésekre (3),

    tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra (4),

    tekintettel az EU megújított felsőoktatási programjáról szóló, 2017. december 14-i tanácsi következtetésekre (5),

    tekintettel a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/646 európai parlamenti és tanácsi határozatra (6),

    tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés szakpolitikai keretrendszerére („Oktatás és képzés 2020”),

    tekintettel „Az egész életen át tartó tanulás és a készségfejlesztés fenntartható finanszírozása a szakképzett munkaerő hiányával összefüggésben” című, a horvát elnökség felkérésére az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által készített, 2020. május 5-i feltáró véleményre,

    tekintettel „A munka jövője – a megfelelő ismeretek és készségek megszerzése a jövőbeli munkahelyek igényeinek való megfelelés érdekében” című, a bolgár elnökség felkérésére az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által készített, 2018. március 15-i feltáró véleményre (7),

    tekintettel az európai munkakörülmény-felmérésre (8),

    tekintettel a digitalizációnak a készséghasználatra és a készségfejlesztésre gyakorolt hatásáról szóló Eurofound-kutatásra (9),

    tekintettel a Cedefop „Empowering adults through upskilling and reskilling pathways” (A felnőttek felvértezése továbbképzési és átképzési pályák útján) című tanulmányának 1. és 2. kötetére,

    tekintettel a Cedefop „A készségigény-előrejelzésekkel kapcsolatos tendenciák és kihívások 2030-ig” című jelentésére (10),

    tekintettel a Cedefop „készségkörképre” (11) és az európai készségindexre (12),

    tekintettel a STOA „Rethinking education in the digital age” [Az oktatás újragondolása a digitális korban] című tanulmányára (13),

    tekintettel az OECD „Skills for jobs” adatbázisára (14),

    tekintettel a „Getting Skills Right. Increasing Adult Learning Participation. Learning from successful reforms” (A megfelelő készségek kialakítása – A felnőttkori tanulásban való részvétel növelése – A sikeres reformokból nyert tapasztalatok) című OECD-tanulmányra (15),

    tekintettel az OECD 2020. július 10-i, „Skill measures to mobilise the workforce during the COVID-19 crisis” (A munkaerő mozgósítását célzó készségfejlesztési intézkedések a Covid19-válság idején) című szakpolitikai közleményére (16),

    tekintettel „Az európai oktatás jövője a Covid19 fényében” című, 2020. október 22-i állásfoglalására (17),

    tekintettel az ifjúsági garanciaprogram megerősítéséről szóló, 2020. október 8-i állásfoglalására (18),

    tekintettel az oktatás unióbeli korszerűsítéséről szóló, 2018. június 12-i állásfoglalására (19),

    tekintettel az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására (20),

    tekintettel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre vonatkozó, készségekkel kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására (21),

    tekintettel „A 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról: a készségek és képesítések hozzáigazítása a kereslethez és a munkalehetőségekhez a válságból való kilábalás egyik módjaként” című, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására (22),

    tekintettel a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményről szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-00006/2021 – B9-0004/2021),

    tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

    tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság állásfoglalási indítványára,

    A.

    mivel a zöld és digitális átállás, a demográfiai tendenciák és a globalizáció megváltoztatják a munkavégzés jellegét, az állások tartalmát, valamint a szükséges készségeket és képesítéseket; mivel a továbbképzés és az átképzés elengedhetetlen lesz a gyorsuló makrotrendek által teremtett kihívások és lehetőségek kezeléséhez, és kulcsfontosságú lesz az uniós munkaerőpiacon egyre súlyosbodó készséghiány megszüntetése szempontjából;

    B.

    mivel a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programot a szociális jogok európai pillérével teljes összhangban hajtották végre, különös tekintettel annak első elvére, amely kimondja: „Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz”;

    C.

    mivel a digitális korban az oktatás magában foglalja egyrészt a digitális formális oktatást, másrészt a műszaki, humán és polgári készségek informális és nem formális, az európai polgárok egész életén át tartó oktatását is;

    D.

    mivel a formális oktatási és képzési rendszerek egyre nehezebben tudnak megfelelni a folyamatosan változó világban felmerülő összes egyéni és társadalmi igénynek és követelménynek;

    E.

    mivel a Covid19-válság megváltoztatta a munka világát, felgyorsítva számos munkahely feleslegessé válását és elavulását, felerősítette a digitális készségek és a digitális jártasság jelentőségét, növelte a digitális egyenlőtlenséget és annak szükségességét, hogy naprakésszé tegyük az európai munkaerő készségeit, különös tekintettel a digitális és technológiai készségek, valamint az ellenálló képességhez és az alkalmazkodóképességhez hasonló másodlagos készségek iránti igény drámai megnövekedésére; mivel ezek az igények a munkavégzés módját esetlegesen teljes mértékben megváltoztató a bizonyos típusú tevékenységeket kiváltó mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazásával még sürgetőbbé válnak; mivel a világjárvány megzavarta az oktatási és képzési tevékenységeket, különösen hátrányosan érintve a szakképzésben részt vevő tanulókat, és a munkanélküliség növekedéséhez vezetett, különösen azon fiatalok körében, akik nehezen tudnak átállni az oktatásból a munka világába; mivel a Covid19-válság alatti kényszerlezárás lehetőséget nyújt a munkavállalóknak arra, hogy frissítsék készségeiket;

    F.

    mivel a kulcskompetenciák elengedhetetlenek a tudásalapú társadalomban és az egész életen át tartó tanulás összefüggésében, ugyanis nagyobb rugalmasságot biztosítanak a társadalmi és munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodásban;

    G.

    mivel a társadalom kiszolgáltatott csoportjai tekintetében, valamint a nemek között számos egyenlőtlenség áll fenn az oktatáshoz és készségfejlesztéshez való hozzáférés szempontjából, ugyanis a különböző etnikai háttérrel rendelkező polgárok, a fogyatékossággal élő személyek vagy a nők esetében kevésbé valószínű, hogy lehetőségük van új készségek elsajátítására;

    H.

    mivel az egyéneknek rendelkezniük kell a munkaerőpiac által megkövetelt készségekkel, és képesnek kell lenniük arra, hogy életük során gyorsan alkalmazkodjanak a változó készségigényekhez; mivel az Unióban a feladatok 37–69 %-át számos ágazatban automatizálni lehetne, ami jelentős változást eredményezne a munkavégzés módjában (23); mivel az Eurofound kutatása szerint a munkavállalók 28 %-a rendelkezik a megerőltetőbb feladatok ellátásához szükséges készségekkel;

    I.

    mivel a továbbképzés és az átképzés nemcsak egyéni, hanem társadalmi felelősség is, ugyanis az alapkészségek alacsony szintje és a felnőttek képzési tevékenységekben való alacsony részvétele csökkenti munkalehetőségeiket a munkaerőpiacon, társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket teremt és hozzájárul a szegénység magas szintjéhez;

    J.

    mivel a strukturális munkaerőhiány és a szakképzett munkaerő hiánya komoly kihívást jelent az Unió munkaerőpiaca és oktatási rendszerei számára; mivel a munkavállalók körében hatalmas a digitális készségek hiánya, és az uniós polgárok 42 %-a nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel (24); mivel jelentős beruházásokra van szükség a digitális készségek hiányának kezeléséhez;

    K.

    mivel a fiatalok jelenlegi generációja magasan képzett; mivel a készségfejlesztés, az átképzés, a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás nem az egyedüli válasz a fiatalokat érintő álláshiányra; mivel további foglalkoztatási intézkedésekre van szükség a minőségi és fenntartható munkahelyek létrehozásához; mivel a foglalkoztatási helyzet gyorsan változik, és a becslések szerint az általános iskolát most megkezdő gyermekek 65 %-a teljesen új típusú, ma még nem létező munkakörben fog dolgozni (25); mivel 2019-ben már a polgárok 85 %-a használta az internetet, ugyanakkor csak 58 %-uk rendelkezett legalább alapfokú digitális készségekkel (26);

    L.

    mivel az európai zöld megállapodás azon célkitűzése, hogy 2050-ig megvalósítsa a klímasemlegességet, valamint hogy 2030-ig 60 %-kal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, azt jelenti, hogy át kell térni az éghajlatsemleges, körforgásos és energiahatékony gazdaságra; mivel ez alapvető hatással lesz a gazdaság valamennyi ágazatára, és az olyan igazságos áttérés megvalósításához, amely senkit sem hagy hátra, elengedhetetlen lesz a munkaerő átképzése, valamint valamennyi oktatási pályán a zöld készségekre való összpontosítás;

    M.

    mivel a technológiai és digitális készségek mellett a kritikus gondolkodás az az egyik kulcsfontosságú készség, amelyre az embereknek a digitális korszakban szükségük van; mivel egyértelműen meg kell erősíteni a kritikai gondolkodást a polgárok valamennyi csoportja körében annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra a digitális eszközökben rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását és a veszélyektől való védelmüket;

    N.

    mivel a digitális technológiákra épülő modern, innovatív és inkluzív oktatási rendszerek megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy felkészítsék a szakemberek új generációit a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre;

    O.

    mivel a minőségi és inkluzív készségfejlesztési, továbbképzési és átképzési intézkedésekhez, valamint a készségforrásokra, a tanácsadásra, az oktatásra és a szakképzésre vonatkozó információkhoz való egyenlő hozzáférés minden ember számára alapvető fontosságú a fenntartható versenyképesség, a társadalmi méltányosság és a reziliencia szempontjából, ideértve a kiszolgáltatott csoportokat, az időseket és a hátrányos helyzetű városi területeken, illetve gyéren lakott és elnéptelenedett vidéki és távoli területeken és szigeteken élőket is; mivel az Eurofound kutatásai azt mutatják, hogy nőtt az egyenlőtlenség a munkavállalók képzéshez való hozzáférése terén (27);

    P.

    mivel a Covid19-válság idején egyes uniós országokban a felére csökkent az iskolai tevékenységekben részt vevő gyermekek száma; mivel az oktatási és képzési intézmények bezárása – még ha ideiglenes is – jelentős következményekkel járhat a tanulókra nézve, negatív hatással lehet a tanulási eredményekre és növelheti a meglévő egyenlőtlenségeket;

    Q.

    mivel a kötelező iskolarendszertől eltérően a felnőttkori tanulás személyes vagy szakmai motiváción alapuló, önkéntes kötelezettségvállalás, ami nagyobb kihívást jelent az oktatási és képzési szolgáltatók számára;

    R.

    mivel a készségek naprakészen tartása lehetővé teszi az emberek számára, hogy a munkaerőpiacon maradjanak és beilleszkedjenek a társadalomba, ami a polgárok millióinak mentális egészsége és élete szempontjából is alapvető fontosságú;

    S.

    mivel a nemek közötti különbségek nem a készségekben, hanem a választásokban és a szakmai előmenetelben mutatkoznak meg;

    T.

    mivel az oktatási, képzési és készségfejlesztési politikák a tagállamok hatáskörébe tartoznak; mivel az Unió fontos szerepet játszik a tagállamok e területeken hozott intézkedéseinek támogatásában, koordinálásában és kiegészítésében; mivel az új kihívások miatt európai eszközöket és támogatási politikákat kell mobilizálni az európai oktatási térségen belül; mivel az olyan uniós programok, mint az Erasmus+, az európai ifjúsági garancia és az Európai Szolidaritási Testület projektjei, fontos szerepet játszanak a fiatalok készségfejlesztésében;

    U.

    mivel azonban a digitális technológiákat olyan eszköznek kell tekinteni, amely minőségi oktatást és képzést biztosít; mivel a jövőben nőni fog az igény a digitális készségek (a kódolás, a logisztika és a robotika) iránt, és ez nemcsak az informatikai tanfolyamokat érinti, hanem a tanterv egészét;

    V.

    mivel jobban fel kell tárni és elő kell segíteni a digitális eszközökkel támogatott képzés és készségfejlesztés lehetőségeit, például a kiszolgáltatott csoportok vagy a kkv-k rugalmasabb képzést igénylő személyzete számára szervezett online képzéseket, az illetékes regionális intézményekkel és szervekkel szoros együttműködésben;

    W.

    mivel Európában a három év alatti gyermekek kora gyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételének aránya az uniós országok felében még mindig 33 % alatt van (28);

    X.

    mivel az Eurofound szerint jobban fel kell tárni és stratégiai szempontból kezelni kell a digitálisan támogatott üzleti modellek – például a platformalapú munkavégzés – alkalmazásával összefüggő, készségekkel kapcsolatos vonatkozásokat, legyen szó akár a strukturális munkaerőhiány és a szakmai tudás feleslegessé válásának kezeléséről, akár a készségfejlesztésről, például a transzverzális és vállalkozói készségek tekintetében;

    Y.

    mivel 2019-ben az Unióban a 18–24 évesek 10,2 %-a legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezett, és nem vett részt további oktatásban vagy képzésben (korai iskolaelhagyók) (29);

    Z.

    mivel bár a munkahelyi tanulásnak a készségek hasznosításában és fejlesztésében betöltött fontos szerepét már régóta elismerik, a 2019. évi ECS (európai vállalati felmérés) azt mutatja, hogy a szervezeteknek csak egy kisebbsége ötvözi koherens módon a készségek használatát optimalizáló és a készségfejlesztést támogató munkahelyi gyakorlatokat;

    AA.

    mivel 2017-ben az európai tanárok 72 %-a nő volt; mivel a vizsgált évben az Unióban dolgozó tanárok 9 %-a 30 év alatti, 36 %-a pedig 50 éves vagy idősebb volt (30);

    1.

    üdvözli a Bizottság „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című közleményét, amely a készségeket az uniós szakpolitikai menetrend középpontjába helyezi, és biztosítja, hogy a szociális jogok európai pillérének legfontosabb elvében rögzített, magas színvonalú és inkluzív képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való, mindenkit megillető, valamennyi területen és ágazatban érvényesítendő jog Unió-szerte valósággá váljon;

    2.

    üdvözli a közleményben meghatározott 12 kiemelt intézkedést és a 2025-re kitűzött mennyiségi célkitűzéseket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kiszolgáltatott csoportok, többek között a fogyatékossággal élők, az alacsony képzettségű felnőttek, a kisebbségek, köztük a romák, valamint a migráns háttérrel rendelkezők számára biztosítsanak széles körű hozzáférést a készségfejlesztéshez és továbbképzéshez; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen kutatást e jog megvalósításának módjáról, és vezessen be nyomon követési mechanizmust, amely ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti cselekvési programokat, és rendszeresen készítsenek nemzeti jelentéseket arról, hogy hogyan biztosítják ezt a jogot;

    3.

    rámutat a munkavállalók képzéshez és átképzéshez való hozzáférésének fontosságára azokban az iparágakban, amelyek a zöld és digitális átállás fényében alapvető változásokon mennek át; rámutat arra, hogy a képesítések és az igazolt kompetenciák hozzáadott értéket biztosítanak a munkavállalóknak, javítva helyzetüket a munkaerőpiacon, és a munkaerőpiaci átmenet idején továbbvihetők; szorgalmazza, hogy a készségekkel kapcsolatos közpolitika a képesítések és kompetenciák elismerésére, igazolására és validálására összpontosítson;

    4.

    hangsúlyozza, hogy a készségek és az egész életen át tartó tanulás létfontosságúak a fenntartható növekedés, a termelékenység, a beruházások és az innováció szempontjából, és ezért kulcsfontosságú tényezők a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége tekintetében; hangsúlyozza, hogy a készségfejlesztésben részt vevő valamennyi érintett szereplő, különösen a szociális partnerek és valamennyi kormányzati szint közötti szoros együttműködés és a bevált gyakorlatok megosztása alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a munkaerő rendelkezzen a munkaerőpiacon és általában a társadalomban szükséges készségekkel; e tekintetben hangsúlyozza, hogy naprakész adatokat, információkat és előrejelzéseket kell gyűjteni a munkaerőpiaci készségigényekről, helyi szinten is; támogatja a készségfejlesztési paktum elindítását, amelynek célja az európai munkaerő továbbképzésére és átképzésére irányuló vállalati fellépések fokozása; szorgalmazza, hogy a helyi készségfejlesztési paktumok jobban karolják fel a Covid19-válság által leginkább sújtott ágazatokban dolgozó embereket, és segítsék őket az átképzésben annak érdekében, hogy továbbra is aktívak maradjanak a munkaerőpiacon;

    5.

    emlékeztet arra, hogy a szakképzési rendszerek korszerűsítése kulcsfontosságú a fiatalok és a felnőttek zöld és digitális átállásra való felkészítéséhez, annak biztosításához, hogy a legjobb munkavállalási korú és idősebb munkavállalók fenntarthassák és fejleszthessék a foglalkoztathatóság megőrzéséhez és a munkával töltött életszakasz meghosszabbításához szükséges készségeket; emlékeztet továbbá arra, hogy ez a modernizáció kulcsfontosságú a Covid19-világjárványból való kilábalás szempontjából; üdvözli a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot; hangsúlyozza, hogy a szakképzési programoknak célzottaknak, jövőorientáltnak, hozzáférhetőnek, rugalmasnak, uniós szinten összekapcsoltnak és tanulóközpontúaknak kell lenniük, lehetővé téve a rugalmas, egyéni tanulási pályák kialakítását, és biztosítaniuk kell a tanulók és oktatók számára, hogy aktív és a demokratikus polgárokká válhassanak, és hogy kihasználhassák a munkaerőpiac és a társadalom nyújtotta lehetőségeket; emlékeztet arra, hogy a szakképzési programok korszerűsítésének együtt kell járnia vonzerejük növelésével, hogy több fiatal válassza ezeket a pályákat; hangsúlyozza, hogy a duális képzési rendszerekhez és a szakképzéshez kapcsolódó bevált gyakorlatok cseréje hozzájárulhat a munkaerőpiac strukturális változásaihoz, és a fiatalok magasabb szintű foglalkoztatottságát eredményezheti;

    6.

    úgy véli, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések fontos szerepet játszhatnak e tekintetben, mivel olyan munkákra készítik fel a fiatalokat, amelyek keresettek, és így hozzájárulhatnak fenntartható munkaerőpiaci integrációjukhoz; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel az uniós forrásokat a szakképzés előmozdítására és a munkáltatók arra való ösztönzésére, hogy hozzanak létre gyakornoki és tanulószerződéses gyakorlati képzési programokat a szakiskolák diákjai számára, valamint szervezzenek versenyeket és szaktárgyi bajnokságokat a diákok számára; arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerével és a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerével összhangban biztosítsák munkavállalóik továbbképzését/átképzését, és javítsák a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatát; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a meglévő európai eszközöket, például a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét és a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerét, és határozzon meg minőségi kritériumokat az ajánlatokra vonatkozóan, ideértve a gyakornokok méltányos díjazásának elvét, a szociális védelemhez való hozzáférést, a fenntartható foglalkoztatást és a szociális jogokat; hangsúlyozza, hogy az ilyen kritériumok biztosítanák, hogy a program hatékonyan segítse a stabil és minőségi foglalkoztatásba való átmenetet, és segítsen biztosítani a nemek szempontjából kiegyensúlyozott lehetőségeket a személyek számára az ágazatokon átívelően, olyan lehetőségeket, amelyek hosszú távú biztonságot, szociális védelmet, valamint egyenlő és tisztességes munkakörülményeket kínálnak, és amelyek nem járulnak hozzá a bizonytalan foglalkoztatáshoz;

    7.

    emlékeztet arra, hogy a szakképzés az európai gazdaság egyik hajtóereje, és felszólít a hagyományos oktatás és a szakképzés közötti összefüggés kialakítására, amelynek keretében a készségek fejlesztése ezen a területen – akár központi elemként, akár a diákok és a felnőttek rendelkezésére álló lehetőségek kiegészítő részeként – növelheti a munkakeresők rendelkezésére álló lehetőségeket, ösztönözheti a munkaerő mobilitását, és javíthatja a munkaerőpiaci ellenálló képességet válsághelyzetekben;

    8.

    azt tanácsolja a Bizottságnak, hogy fogalmazzon meg olyan ajánlásokat a tagállamok számára, amelyek – a nemzeti kompetenciákat és a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva – összehangolják a szakképzést a készségfejlesztési programmal, a korai szakképzési pályaorientáció javítására és az európai fiatalok készségfejlesztési lehetőségeinek maximalizálására összpontosítva; üdvözli e tekintetben a Cedefop és az Eurofound hozzájárulását a témához;

    9.

    hangsúlyozza, hogy egy hatékony szakpolitikai csomag elfogadása révén rendkívül fontos aktív támogatást nyújtani a tanároknak és oktatóknak, annak biztosítása érdekében, hogy jól felkészültek és képzettek legyenek az iskolák és az oktatási intézmények digitális és zöld átalakulása tekintetében; úgy véli, hogy az oktatási szakszervezetet be kell vonni a tanárok és oktatók által a zöld és digitális átállással kapcsolatos kezdeti és folyamatos szakmai fejlődés során elsajátítandó készségek és kompetenciák meghatározásába; úgy véli, hogy nagymértékben növelni kell a közoktatásba történő beruházásokat, és a szakszervezetekkel folytatott szociális párbeszédnek kulcsfontosságú pillérnek kell lennie annak biztosítása tekintetében, hogy az oktatási és képzési ágazat szakemberei megfelelő béreket és nyugdíjakat kapjanak, és tisztességes munkakörülmények között dolgozhassanak;

    10.

    hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek bevonásával javítani kell a készségigények előrejelzésének rendszerét annak érdekében, hogy jobban azonosítani lehessen a készségigényekben felmerülő változásokat, szükség esetén biztosítani lehessen az általános, ágazati és foglalkozásspecifikus készségeket, valamint minimálisra lehessen csökkenteni a készségek terén fennálló szűk keresztmetszeteket és egyensúlyhiányokat; e tekintetben üdvözli a Bizottság által a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés javítása érdekében javítása érdekében javasolt intézkedéseket; kiemeli, hogy az elfogultság, valamint a közvetlen és közvetett megkülönböztetés megelőzése érdekében rendszeresen és szisztematikusan ellenőrizni kell a mesterséges intelligenciának és a nagy adathalmazok elemzésének az új munkaköri profilok meghatározása során a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés vonatkozásában történő alkalmazását, és hogy korrekciós intézkedéseket kell biztosítani; hangsúlyozza, hogy a korai életkortól kezdődő pályatanácsadás megerősítése, valamint a diákok és a felnőtt tanulók tájékoztatáshoz és támogatáshoz való egyenlő hozzáférése segíthet olyan megfelelő oktatási és szakképzési lehetőségek kiválasztásában, amelyek olyan munkalehetőségeket eredményeznek, amelyek igazodnak érdeklődésükhöz, tehetségükhöz és kompetenciáikhoz, és csökkentik a strukturális munkaerőhiányt; hangsúlyozza a foglalkoztatási szolgálatok és a szociális szolgálatok közötti együttműködés fontosságát azon személyek azonosítása és támogatása érdekében, akik a közelmúltban veszítették el munkahelyüket, vagy akiket ennek veszélye fenyeget; hangsúlyozza az egész életen át tartó pályaorientáció fontosságát az európai készségfejlesztési programban, valamint a minőségi pályaorientációhoz való hozzáférés javításának szükségességét;

    11.

    üdvözli a tagállamokhoz intézett azon ajánlást, hogy erősítsék meg a korai előrejelző rendszereket azon fiatalok beazonosítása érdekében, akik ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-, azaz nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő) fiatallá válnak; meggyőződése, hogy az olyan megelőző intézkedések, mint a készségfelmérés, valamint a pályaorientációs tanácsadás, amelyek a korai iskolaelhagyók munkanélkülivé válásuk előtti foglalkoztatásának vagy oktatásának elősegítésére összpontosítanak – feltéve, hogy megfelelően hajtják végre azokat –, valamint az inkluzív és megkülönböztetésmentes többségi oktatás biztosítása hosszú távon a NEET-fiatalok számának csökkenéséhez vezethet;

    12.

    hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a szociális partnerek szerepét egyrészt annak biztosítása révén, hogy a készségekre vonatkozó szakpolitika ösztönözze a készségek meghatározására és szabályozására, valamint a továbbképzésre vonatkozó kollektív megállapodásokat, másrészt a szociális partnerekkel a kompetenciaigényekről és az oktatási és képzési rendszerek tanterveinek naprakésszé tételéről folytatott konzultáció révén, illetve a munkaerő igényeihez való igazítás érdekében a munkahelyi képzések munkavállalói képviselőkkel történő közös tervezése révén;

    13.

    felhívja a Bizottságot, hogy a szociális jogok európai pillérének céljaival és végrehajtásával összhangban illesszen be egy, a készséghiányra vonatkozó mutatót a szociális eredménytáblába, amely hasznos lehet a nemzeti szintű politikai döntéshozók számára egyrészt annak meghatározásához, hogy hol van szükség több erőfeszítésre, másrészt az uniós szintű összehangolás fokozásához, a készséghiányok alakulásának és előrehaladásának nyomon követésével, valamint a felfelé irányuló konvergencia tagállamok közötti ösztönzésével;

    14.

    azon a véleményen van, hogy javítani kell a más tagállamban megszerzett tanulási eredmények, oklevelek, képzések, szakmai képesítések és készségek kölcsönös elismerését, mivel ez segíteni fog a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány leküzdésében; úgy véli, hogy ez lehetővé teszi a felnőttek számára, hogy képesítésüket maradéktalanul érvényesíthessék, elősegíti a mobilitást, integráltabbá és ellenállóbbá teszi az uniós munkaerőpiacot, és erősíti Európa versenyképességét; hangsúlyozza a készséghiány és strukturális munkanélküliség kezelésének fontosságát a tanulók mobilitásának és a képesítések határokon átnyúló elismerésének megkönnyítése révén, olyan eszközök jobb használata révén, mint az európai képesítési keretrendszer, az Europass önéletrajz, az európai kreditátviteli rendszer (ECVET), a „készségkörkép”, az ESCO, vagy az EURES; üdvözli az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozásáról szóló bizottsági közleményt;

    15.

    hangsúlyozza, hogy sok polgár értékes készségekre és tapasztalatokra tesz szert a formális oktatási vagy képzési rendszeren kívül, például említve a fogyatékossággal élő vagy idős személyek gondozását végző házi gondozók esetét; úgy véli, hogy ezeket az informális készségeket el kell ismerni, mivel segíthetik a házi gondozókat munkaerőpiaci lehetőségeik bővítésében;

    16.

    kéri a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv teljes körű végrehajtását, mivel az abban foglalt közös képzési keret növelheti az automatikus elismerési rendszer előnyeit élvező szakemberek számát, és támogatja annak az Európai Bizottság által kifejlesztett digitális és páneurópai készségútlevéllel való összekapcsolását;

    17.

    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az európai uniós egyetemeken történő diplomaszerzést követően megtartsák a külföldi diákokat; hangsúlyozza, hogy az EU-n belüli mobilitáshoz és álláskeresési vízumhoz való hozzáférés biztosítása a diplomások számára az EU egészének vonzerejét megnövelheti;

    18.

    kéri a kék kártyára vonatkozó jelenlegi javaslat feloldását annak érdekében, hogy az európai vállalatok számára biztosítsák a versenyképességük fenntartásához vagy az arra való törekvéshez szükséges kompetenciákat;

    19.

    megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány jobban rávilágított mind az alapfokú, mind a haladó szintű digitális készségek és az ellenállóképes oktatási rendszerek jelentőségére, valamint annak fontosságára, hogy képesek-e alkalmazkodni a személyes, a távolsági, az online és a hibrid oktatási módszerekhez; megjegyzi továbbá, hogy a Covid19-világjárvány megváltoztatta a készségek iránti munkaerőpiaci keresletet, ezáltal növelve a digitális készségek hiányát, valamint súlyosbította a már meglévő oktatási egyenlőtlenségeket és hiányosságokat; rámutat arra, hogy minden polgárnak legalább alapvető digitális készségekkel kellene rendelkeznie, és hogy a magasan képzett szakembereket ki kell képezni és fel kell vértezni komplex digitális készségekkel, valamint innovatív és vállalkozói gondolkodásmóddal;

    20.

    sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a nemek közötti különbségek továbbra is fennállnak a nők készségfejlesztéshez és munkaerő-piaci részvételhez való hozzáférése terén (31); hangsúlyozza, hogy a nők előtt álló fő kihívások közé tartoznak a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén folytatott oktatás és képzés előtt álló akadályok, a szociokulturális és gazdasági korlátok, különösen a vidéki és az informális gazdaságokban, valamint a gyakran férfiak által uralt foglalkozások nők általi betöltésére vonatkozó esélyegyenlőség előmozdításának jelentős hiánya; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a mentorhálózatokat, ezáltal több női példaképet téve lehetővé, hogy a nőket a klasszikus nemi sztereotípiákon alapuló foglalkozások helyett alternatív döntésekre ösztönözzék (32); felszólít a sztereotípiák és a nemi sztereotípiák képzés révén történő elkerülésére, mivel ezek összefüggnek a foglalkoztathatósággal és ördögi kört hoznak létre, állandósítva a munkaerő határozott szegregációját; hangsúlyozza, hogy a munkahelyek 90 %-a alapvető digitális készségeket igényel, és hogy az EU-ban az ikt-tanulmányokat folytató és ikt-pályán lévő személyeknek mindössze 17 %-a (33), a STEM területen végzetteknek pedig csak 36 %-a nő (34) annak ellenére, hogy a lányok a digitális műveltség terén jobban teljesítenek a fiúknál (35);

    21.

    hangsúlyozza az oktatás és a készségfejlesztés fontosságát a nemi alapú elfogultság kezelése és a nemek közötti egyenlőség támogatása szempontjából, és fokozott erőfeszítésekre szólít fel mind nemzeti, mind európai szinten a nemek közötti egyensúlyhiány megszüntetése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a nők minőségi, egész életen át tartó tanuláshoz és képzéshez férhessenek hozzá, többek között a gondozási okokból való távollétet követően is; hangsúlyozza a nemi szempontból érzékeny munkaerő-felvételi és -kiválasztási folyamatok szükségességét a magán- és az állami szektorban, különösen azokon a jövőbemutató területeken, mint például a STEM és a digitális ágazat, ahol a nők alulreprezentáltak; e tekintetben kiemeli, hogy a nemi alapon történő megkülönböztetés nemcsak az egyént, hanem a társadalom egészét is károsítja; emlékeztet arra, hogy intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a válság hatása ne mélyítse el a nemek közötti egyenlőtlenséget, enyhítse a nők jogaira, jövedelmére és szociális védelmére gyakorolt aránytalan és hosszú távú hatást, és előzze meg a munka világában a további egyenlőtlenségeket és megkülönböztetést, különös figyelmet fordítva a nemek szerint erősen tagozódó munkaerőpiacra, a digitális és zöld átmenetre, valamint a nem fizetett háztartási és gondozói munka egyenlőtlen eloszlására;

    22.

    hangsúlyozza, hogy alapvetően fontos mindenki számára biztosítani az egyenlő esélyeket, és kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a digitális készségek terén mutatkozó szakadék felszámolását, biztosítva, hogy a kiszolgáltatott régiók és a hátrányos helyzetű polgárok, valamint a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett, köztük a fogyatékossággal élő vagy az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférjenek a digitális oktatáshoz és képzéshez, a minimálisan szükséges hardverhez és széles körben az internethez, illetve a digitális támogatáshoz és a technológiai ismeretek megszerzéséhez szükséges eszközökhöz; hangsúlyozza, hogy támogatni kell ezeket a csoportokat a boldoguláshoz szükséges digitális készségek fejlesztése és az egyenlőtlenségek elmélyülésének elkerülése érdekében, biztosítva, hogy senki se maradjon le;

    23.

    nagy érdeklődéssel veszi tudomásul a digitális megoldások – például a távmunka – elterjedéséből adódó lehetőségeket és kihívásokat, amelyek szempontjából döntő fontosságú a digitális készségek fejlesztése; emlékeztet arra, hogy olyan európai jogi keretre van szükség, amelynek célja a távmunka feltételeinek és a kijelentkezés jogának szabályozása Unió-szerte, valamint az új készségek elsajátítása által vezérelt tisztességes munka- és foglalkoztatási feltételek biztosítása a digitális gazdaságban;

    24.

    hangsúlyozza, hogy a digitális munkavégzés számos lehetőséget kínál a munkavállalók – többek között a nyugdíjkorhatárhoz közeli munkavállalók – munkakörülményeinek javítására, valamint befogadóbb munkakörnyezet biztosítására a fogyatékossággal élő személyek szempontjából; fájlalja, hogy a fogyatékossággal élő személyek továbbra is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, és hogy túl sok esetben az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésük hiánya okozhatja a munkaerőpiacról való kirekesztődésüket; kéri, hogy a Bizottság a tagállamoknak szóló ajánlásaiban helyezzen különös hangsúlyt a fogyatékossággal élő személyek digitális készségekhez és átképzésekhez való hozzáférésének javítására, összehangolva azt a kialakulóban lévő globális digitális gazdaság új szükségleteivel;

    25.

    megjegyzi, hogy a távmunka bővülésének összefüggésében a Bizottságnak és a tagállamoknak az ezen új munkamódszert előmozdító készségeket stratégiáik középpontjába kell helyezniük; hangsúlyozza, hogy a távoktatás és a táviskolák mind az oktatók, mind az oktatásban részesülők számára kihívást jelentenek, és hogy a távoktatáshoz, valamint a tanárok és oktatók képzéséhez szükséges készségek jelenleg rövid távú prioritást jelentenek Európa számára;

    26.

    felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a csökkentett munkaidős foglalkoztatásban vagy részleges munkanélküli járadékban részesülő munkavállalók képzésére vonatkozó kínálatot, többek között a SURE rendszeren keresztül; felhívja a tagállamokat, hogy kínáljanak megfelelő képzési intézkedéseket az érintett munkavállalók számára;

    27.

    felhívja a munkáltatókat, hogy igazítsák ki a munkaerő készségeit hasznosító és a készségfejlesztést támogató munkahelyi gyakorlatokat azáltal, hogy a vezetők következő generációjának oktatásában a készségek kihasználását és fejlesztését ösztönző szervezeti gyakorlatok alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre helyezik a hangsúlyt, valamint támogatják a nemzeti kormányokat és a szociális partnereket olyan hálózatok és struktúrák kialakításában, amelyek segítik a szervezeteket abban, hogy tanácsot adjanak a munkahelyi gyakorlatok helyzetüknek leginkább megfelelő kombinációjával kapcsolatban;

    28.

    kéri a nem formális és informális tanulás terén szerzett végzettségek elismerésének, validálásának és hordozhatóságának megkönnyítését, ideértve a digitálisan lehetővé tett foglalkoztatási formákban, például a platformalapú munkavégzésben szerzett képesítéseket is;

    29.

    szorgalmazza, hogy azonnali és határozott európai nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedések, értékelési mechanizmusok és források révén helyezzék a digitális készségeket az oktatási és képzési politikák középpontjába, a tanulók körében magas szintű olvasási és matematikai készségeket biztosítva, mindenki számára elérhetővé téve a digitális készségeket, az IT-eszközöket és az internetkapcsolatot, javítva a tanárok és oktatók digitális készségeit, valamint felvértezve az iskolákat, képzési intézményeket, szakképző intézményeket, a felnőttképzés területén tevékenykedő szervezeteket és egyetemeket az online és a távoktatáshoz, valamint a hibrid oktatáshoz szükséges nyilvános és független online tanulási platformokkal és egyéb technológiákkal és digitális infrastruktúrával; e tekintetben hangsúlyozza a valóban az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó megközelítés fontosságát; támogatja a készségfejlesztési programban és a 2021–2027-es digitális oktatási cselekvési tervben foglalt, tervezett bizottsági fellépéseket, és kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok e téren folytassanak szorosabb együttműködést; hangsúlyozza a digitális tanulási tartalmak és az alapvető tantervi modulok munkaerőpiaci igényekkel összhangban történő fejlesztésére irányuló ösztönzők fontosságát, a digitális és zöld készségekre összpontosítva, többek között online képzési platformokon keresztül;

    30.

    fájlalja, hogy Európában még mindig vannak olyan gyermekek, akik nem férnek hozzá oktatáshoz, valamint olyan tanulók és diákok, akik megfelelő digitális berendezések, szoftverek vagy internetkapcsolat híján semmilyen vagy nem megfelelő hozzáféréssel rendelkeznek a digitális oktatáshoz; ismételten hangsúlyozza, hogy európai szinten javítani kell a hálózati összekapcsoltságot, különösen a vidéki és a távoli területeken, és hogy javítani kell a digitális eszközökhöz való hozzáférést; rámutat az európai oktatási számítógépek, táblagépek és szoftverek élvonalbeli innovációjára;

    31.

    hangsúlyozza, hogy a Covid19 következményei egyedülálló lehetőséget kínálnak az egész életen át tartó tanulás digitális és technológiai forradalmának felgyorsítására, amely adott esetben megszüntetheti a fizikai akadályokat, és jelentősen növelheti a folyamat hatókörét és hatását; ösztönzi a tagállamokat és az oktatási szolgáltatókat, hogy növeljék a nem helyhez kötött tanulási lehetőségeket, lehetővé téve a távoli és vidéki területeken vagy külföldön élő diákok számára, hogy Unió-szerte helyhez kötöttség nélkül hozzáférjenek a kurzusokhoz;

    32.

    hangsúlyozza, hogy európai és nemzeti intézkedéseket – többek között oktatási programokat és célzott beruházásokat – kell kidolgozni és végrehajtani azzal a végső céllal, hogy biztosítsák a polgárok készségét és felkészültségét a digitális készségeket igénylő jövőbeli munkahelyekre annak érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázzák az uniós munkaerőpiacon a digitális átállásban rejlő lehetőségeket, és teljes mértékben kihasználják a vállalatok új munkamódszereit, például a távmunkát;

    33.

    rámutat arra, hogy tovább kell pontosítani az európai egyetemekre vonatkozó kezdeményezést és annak az uniós felsőoktatási normák meghatározására irányuló törekvését; ismételten hangsúlyozza, hogy az egyetemek közötti sikeres együttműködés mindig is az alulról felfelé építkező megközelítésre, a tudományos függetlenségre és a kiválóságra épült, és hogy a bolognai folyamat az egyetemek közötti együttműködés fontos eszköze az EU-ban és azon kívül egyaránt;

    34.

    megjegyzi, hogy a zöld átállás a munkaerő-kereslet fontos mozgatórugója valamennyi ágazatban, és több millió munkahelyet teremthet; emlékeztet arra, hogy a zöld gazdaságra való sikeres átállásnak együtt kell járnia a zöld gazdasághoz szükséges készségek, ismeretek és kompetenciák fejlesztését célzó készségfejlesztési, átképzési és továbbképzési intézkedésekkel; e tekintetben üdvözli a Bizottságnak a zöld átálláshoz szükséges készségek elsajátítását támogató intézkedéseit; gyors fellépésre szólít fel az ezzel kapcsolatos készségek terén fennálló szűk keresztmetszetek elkerülése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió továbbra is globális vezető szerepet töltsön be a zöld gazdaságban; ösztönzi a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmi kompetenciákat és készségeket építsék be a képzési és oktatási rendszerekbe;

    35.

    rámutat arra, hogy a diákok és tanárok mobilitása az egyik fő eszközt jelenti az ötletek és a bevált gyakorlatok megosztásának, valamint a készségfejlesztés minőségének Unió-szerte történő javítására; kitart amellett, hogy e mobilitásnak hozzáférhetőnek és inkluzívnak kell lennie; megjegyzi, hogy noha a fizikai mobilitásnak mindig elsődleges szerepet kell játszania, a virtuális tanulás egyre fontosabbá válik kiegészítés és – amint azt a Covid19-intézkedések is bizonyítják – szélsőséges esetben helyettesítés gyanánt is;

    36.

    megjegyzi, hogy a kreatív és művészi készségek alapvető fontosságúak a gazdaság számára, és kéri, hogy a készségfejlesztési program keretében horizontálisabb megközelítést vezessenek be annak érdekében, hogy azok valamennyi tantervbe bekerüljenek;

    37.

    hangsúlyozza, hogy a készségfejlesztési program végrehajtásához megfelelő finanszírozásra van szükség mind európai nemzeti, mind helyi szinten; elvárja, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU biztosítson jelentősen több forrást a készségfejlesztésre; emlékeztet arra, hogy a továbbképzés és az átképzés elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, és ezért felszólítja a tagállamokat és a vállalatokat, hogy fektessenek be többet a készségfejlesztésbe és az oktatási költségvetésekbe, mivel a jelentős humántőke-beruházások kulcsfontosságúak a fenntartható versenyképesség, a társadalmi méltányosság és a reziliencia biztosításához;

    38.

    hangsúlyozza az olyan programok és eszközök fontosságát, mint az Erasmus+, az Európai horizont, az Európai Szolidaritási Testület, a Kreatív Európa program, a Digitális Európa program és az ifjúsági és gyermekgaranciák, mivel ezek támogatják a fiatalokat és a felnőtteket abban, hogy megszerezzék a digitális és zöld gazdaságban és a munka világában szükséges új kompetenciákat és minőségi készségeket, valamint tanulási mobilitási lehetőségeket biztosítanak; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok folyamatosan tárják fel az e programokban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy előmozdítsák a munkaerő-piaci igényekhez való állandó készség-összehangolást;

    39.

    hangsúlyozza az Erasmus+ program által kínált lehetőségeket, különösen a felnőttoktatás területén, valamint a program 2021–2027-es költségvetése megerősítésének szükségességét;

    40.

    felhívja a tagállamokat, hogy helyreállítási és rezilienciaterveikben kezeljék kiemelten az átképzést és a továbbképzést; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a méltányos átmenetet biztosító alap és az ESZA+ elegendő finanszírozással rendelkezzen, és helyi szinten támogassa azokat az integrált terveket, amelyek különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok – többek között a munkanélkülivé válás veszélyének kitett személyek – továbbképzését és átképzését segítik, annak biztosítása érdekében, hogy a kiszolgáltatott ágazatokban minden személy átképezhesse magát, és új készségeket sajátíthasson el annak érdekében, hogy aktív maradjon a munkaerőpiacon, és részesülhessen a zöld és digitális átmenet előnyeiből; rámutat a készségfejlesztési program végrehajtásához kulcsfontosságú finanszírozási mechanizmust alkotó egyéni tanulási számlákban rejlő lehetőségekre, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz való egyetemes jogosultságok felé tett lépésnek tekinthetők;

    41.

    rámutat, hogy a képzési és pályaorientáció elengedhetetlen a motivált, intelligens pályaválasztás támogatásához és az oktatásból és képzésből való korai kimaradás megelőzéséhez, és hogy a tanulmányok és képzés során nyújtott támogatás szintén kulcsfontosságú a sikeres tanulási úthoz és a készségfejlesztéshez; arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a fiataloknak szóló képzési és pályaorientáció elérhetőségét, amely magában foglalja a vállalkozói készségek fejlesztését is;

    42.

    hangsúlyozza a formális és informális képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházások fontosságát az igazságos képzési és munkaerővel kapcsolatos átállás biztosítása, valamint a munkaidőben történő képzés és tanulás előmozdítása érdekében;

    43.

    megjegyzi, hogy az uniós oktatásfinanszírozás fő forrása az Európai Szociális Alap+, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezek a források továbbra is rendelkezésre álljanak erre a célra, különösen válság idején;

    44.

    kéri a fizetett oktatási szabadságra vonatkozó politikáknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fizetett oktatási szabadságról szóló egyezményével összhangban történő létrehozását abból a célból, hogy a munkavállalók az egész életen át tartó tanulás előmozdítása érdekében munkaidőben, saját költségek nélkül részt vehessenek képzési programokban;

    45.

    hangsúlyozza, hogy az oktatási, bevonási, tanácsadási és motivációs stratégiáknak, valamint az egész életen át tartó tanulási rendszereknek kiváló minőségűeknek, inkluzívaknak, rugalmasaknak és mindenki számára hozzáférhetőeknek kell lenniük annak érdekében, hogy előmozdítsák mind a munkaerőpiaci versenyképességet, mind a társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget; felhívja a Bizottságot és különösen a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és könnyítsék meg a magas színvonalú készségfejlesztési programokhoz való hozzáférést a felnőtt tanulók, köztük az alacsonyan képzett felnőttek, valamint a hátrányos helyzetű csoportok és a kiszolgáltatott polgárok, például a fogyatékossággal élők, az idősek, a hajléktalanok, a NEET-fiatalok és a migráns háttérrel rendelkezők számára; hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a készségek egész életen át tartó fejlesztése milyen jelentőséggel bír az egyéni, gazdasági és társadalmi előnyök szempontjából; ösztönzi az oktatásban érdekelt felek, köztük a szociális szolgálatok, a civil társadalom és a nem formális oktatási szolgáltatók bevonását a munkaerőpiactól legtávolabb lévők azonosítása és elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy innovatív helyi megoldásokra van szükség annak újragondolásához, hogy miként lehet kezelni a készségek tekintetében mutatkozó szakadékot és a strukturális munkaerőhiányt;

    46.

    hangsúlyozza, hogy az oktatásban részt vevőkben rejlő lehetőségeket a gyakorlat erősítheti, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy növelni kell a munkáltatóknak a szakképzési rendszer modelljére gyakorolt befolyását; hangsúlyozza, hogy a munkáltatóknak fontos szerepet kell betölteniük a tanárok és oktatók, valamint a vállalati szakmai gyakorlatok lehetőségeinek biztosításában, és ezáltal hozzá kell járulniuk a tanárok és oktatók szakmai kompetenciáinak növeléséhez; szorosabb együttműködésre szólít fel az üzleti szféra és az oktatás között minden szinten azáltal, hogy gyakornoki és tanulószerződéses gyakorlati képzési programokat biztosítanak a vállalatoknál a szakképzésben részt vevő tanulók és diákok számára;

    47.

    hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elérjük a vidéki és távoli területeken élőket, elérhetőbbé tegyük a mezőgazdaságban, halászatban, erdészetben és egyéb munkahelyeken dolgozók számára a továbbképzési és átképzési lehetőségeket, valamint hogy zöld, digitális és minden szükséges készséget biztosítsunk számukra a zöld és kék gazdaság által kínált jelenlegi és jövőbeli lehetőségek jobb megértéséhez, és lehetővé tegyük számukra, hogy jelentősen hozzájárulhassanak a környezet megőrzéséhez;

    48.

    emlékeztet arra, hogy az iskolán kívüli programok, valamint a nem formális és informális tanulás – beleértve az önkéntes tevékenységeket is – fontos szerepet játszanak abban, hogy a formális oktatás hatókörén kívül eső emberek többsége számára adaptálható tanulási lehetőségeket, valamint új készségeket és ismereteket biztosítsanak;

    49.

    hangsúlyozza, hogy növelni kell a tanári szakma vonzerejét, és az Európai Unió egyes országaiban stratégiai irányvonalként kell kezelni a tanárok társadalmi státuszának növelését; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak kiemelten kell kezelniük a tanári szakma legjobb jelöltjeinek megnyerését, a vezető tanárok képesítésének javítását és továbbképzését;

    50.

    hangsúlyozza, hogy a továbbképzés és átképzés a tagállamok hatáskörébe tartozik; úgy véli, hogy a kettős ökológiai és digitális átállás megvalósítása érdekében valódi lehetőség és előny kínálkozik egy olyan, az egész EU-ra kiterjedő, a csúcstechnológiai készségekre vonatkozó egyablakos ügyintézési rendszer kialakítására, amely összehangolja a bevált gyakorlatokat, az ipar által irányított csúcstechnológiai továbbképzést/átképzést, és amely az egész EU-ra kiterjedő készségigények meghatározásához szükséges adatokat veszi alapul;

    51.

    hangsúlyozza a digitális és technikai készségek mellett a transzverzális, interperszonális és interkulturális készségek fontosságát az egyén számára az átfogó ismeretek oktatásának biztosításában, a jelenlegi és jövőbeli globális kihívások kezelésében, valamint a digitális és zöld átmenet támogatásában, azokat inkluzívabbá és méltányosabbá téve;

    52.

    tudomásul veszi a Bizottság által az életre szóló készségek előmozdítása érdekében tervezett intézkedéseket, különösen a felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program aktualizálását; ösztönzi a Bizottságot, hogy az életviteli készségeknek az oktatás és képzés valamennyi ágazatába való beépítésével fokozza ennek hangsúlyozását; hangsúlyozza, hogy az életviteli készségeket a munkaerőpiacon kívüli szükségletekként is kell érteni; hangsúlyozza, hogy minden polgárnak hozzá kell férnie a személyes fejlődéshez szükséges készségekhez annak érdekében, hogy helyt tudjon állni a mai gyorsan változó társadalmakban; emlékeztet arra, hogy ez különösen fontos a polgárok válság idején való rezilienciájának támogatásához, amelynek során a jólétre is figyelmet kell fordítani; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az olyan humán készségek fejlesztésére, mint az elemzőkészség, az érzelmi intelligencia, a vezetési, vállalkozói és pénzügyi készségek, a felelősségtudat, a csapatmunka, a kommunikáció, az együttműködés, a felelősségvállalás, az alkalmazkodóképesség, a kreativitás, az innováció, a kritikus gondolkodás és a nyelvismeret, amelyek az aktív polgárság szempontjából és a munka Covid19 utáni világában még fontosabbá válnak;

    53.

    rámutat arra, hogy az idősödő társadalomban alapvető fontosságú az egész életen át tartó tanulás biztosítása, a fiataloktól az idősekig megszilárdítva az egész életen át tartó tanulás kultúráját; emlékeztet arra, hogy az idősek munkanélkülisége elleni küzdelem az EU-ban továbbra is fontos; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az idősebb munkavállalókra, és gondoskodjanak arról, hogy részt vehessenek olyan egyéni továbbképzési és átképzési programokban, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy alkalmazkodjanak a változó készségigényekhez, és hosszabb ideig aktívak maradjanak a munkaerőpiacon, valamint jó életminőséget és megfelelő szintű függetlenséget érjenek el; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a digitális készségek és technológiák fejlesztésére, mivel ezek új módszereket és lehetőségeket kínálhatnak a felnőttek és az idősek oktatása számára is, továbbá az internet-hozzáférés biztosítására és a digitális infrastruktúra javítására, különösen a vidéki és távoli területeken; e tekintetben felhívja a figyelmet a közösségi központok, könyvtárak és a személyre szabott távoktatási megoldások szerepére annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás elérhetőbbé váljon az idősek számára; hangsúlyozza, hogy az idősebb nemzedékek a tapasztalatok szempontjából is értékes erőforrást jelentenek, és azok megosztását ösztönözni kell a munkavállalók fiatalabb nemzedékei készségeinek fejlesztése érdekében;

    54.

    hangsúlyozza, hogy növelni kell a három év alatti gyermekek számát a koragyermekkori nevelésben és gondozásban, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fejlődésre a gyermek életének első éveiben, a kutatási készségekre és a világról való tanulás kreatív megközelítésére; rámutat, hogy az iskola előtti nevelés korai megkezdése jelentős hatással van az oktatás későbbi szakaszaiban elért, jobb eredményekre, és a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel egyenlőtlensége a fejlődés legkorábbi szakaszától kezdve hozzájárulhat a gyermekek lehetőségeinek és oktatási tevékenységeinek diverzifikálásához;

    55.

    felhívja a figyelmet arra, hogy gyorsan végre kell hajtani a Bizottság által a munkaerőpiac készségigényeinek kielégítése és a Covid19-válságból való gyors kilábalás elősegítése érdekében bejelentett intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre egyértelmű ütemtervet a tervezett intézkedésekről;

    56.

    hangsúlyozza, hogy szükség van olyan megoldásokra, amelyek lehetővé teszik a vállalatok és a magánmunkáltatók számára, hogy ösztönözzék és támogassák a munkahelyi képzéseket és a képzési szabadságot, többek között a képzési utalványok megvizsgálása vagy a megszerzett munkahelyi készségek automatikus elismerése révén; emlékeztet az olyan kezdeményezések, mint a EuroSkills és a WorldSkills stratégiai jelentőségére, amelyek a vállalkozások, a kormány, a regionális és az oktatási hatóságok közötti partnerségek kiépítésének modellértékű példái; kéri az EuroSkills kezdeményezés fejlesztésének további támogatását közös projektek finanszírozása, tapasztalatcsere, az EuroSkills igényeinek megfelelő képzést nyújtó intézményekben rejlő lehetőségek kiaknázása, EuroSkills-mesterkurzusok létrehozása, tehetséges fiatalok számára szervezett ipari campusok, illetve oktatók és ipari szakértők képzési rendszere révén;

    57.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

    (1)  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/human-capital

    (2)  HL C 389., 2019.11.18., 1. o.

    (3)  https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6889-2017-INIT/hu/pdf

    (4)  HL C 484., 2016.12.24., 1. o.

    (5)  HL C 429., 2017.12.14., 3. o.

    (6)  HL L 112., 2018.5.2., 42. o.

    (7)  HL C 237., 2018.7.6., 8. o.

    (8)  Hatodik európai munkakörülmény-felmérés, Eurofound. https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1634en.pdf

    (9)  A számítógépesítés hatása a munkaköri profilokra (a munkakörökön belüli feladatok megváltozása és ezzel más típusú készségek szükségessége): https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/wpef19007.pdf

    (10)  https://www.cedefop.europa.eu/files/3077_en.pdf

    (11)  https://skillspanorama.cedefop.europa.eu/en

    (12)  https://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/data-visualisations/european-skills-index

    (13)  EPRS_STU(2020)641528_EN.pdf (europa.eu)

    (14)  https://www.oecdskillsforjobsdatabase.org/

    (15)  https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/cf5d9c21-en.pdf?expires=1600261868&id=id&accname=ocid194994&checksum=3B44E0891A2F10A546C7CBF7A9521676

    (16)  https://read.oecd-ilibrary.org/view/?ref=135_135193-hgf8w9g731&title=Skill-measures-to-mobilise-the-

    (17)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0282.

    (18)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0267.

    (19)  HL C 28., 2020.1.27., 8. o.

    (20)  HL C 337., 2018.9.20., 135. o.

    (21)  HL C 11., 2018.1.12., 44. o.

    (22)  HL C 316., 2017.9.22., 233. o.

    (23)  https://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=9150&furtherNews=yes

    (24)  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/human-capital

    (25)  „The future of jobs” (A munkahelyek jövője), Világgazdasági Fórum, 2018. szeptember.

    (26)  A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatója 2020, Európai Bizottság.

    (27)  How your birthplace affects your workplace (Hogyan befolyásolja a születési hely a munkahelyet) Eurofound (2019). https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef19004en.pdf

    (28)  Key Data on Early Childhood Education and Care in Europe (Kulcsfontosságú adatok a kora gyermekkori nevelés és gondozás európai helyzetéről), 2019. évi Eurydice-jelentés, 26. o.

    (29)  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Early_leavers_from_education_and_training#Overview

    (30)  https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/EDN-20191004-1#:~:text=Among%20teachers%20working%20in%20the,were%20aged%2050%20or%20older.&text=In%20all%20EU%20Member%20States,in%202017%20were%20predominantly%20female

    (31)  Az ILO szakpolitikai tájékoztatója, 2020. augusztus, https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_emp/---ifp_skills/documents/publication/wcms_244380.pdf

    (32)  „ICT for Work: Digital Skills in the Workplace”, Európai Bizottság, 2017.

    (33)  https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/EDN-20180425-1

    (34)  https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/9540ffa1-4478-11e9-a8ed-01aa75ed71a1/language-en

    (35)  2018-as nemzetközi számítástechnikai és informatikai műveltségi vizsgálat (ICILS).


    Top