EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.8.5.

COM(2021) 455 final

2021/0255(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2021) 219 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés alapvető fontosságú mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődés szempontjából. Az oktatáspolitikának lehetővé kell tennie minden polgár számára, hogy teljes mértékben kibontakoztassa a benne rejlő képességeket, és az egész életen át tartó tanulás révén fejlessze kompetenciáit. Ez az egyik fő üzenete a következő dokumentumoknak: A Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról 1 ; az európai oktatási térségre vonatkozó elképzelés 2 ; Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 3 ; A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) 4 ; és A Tanács következtetései az oktatás és képzés területén a mindenki számára elérhető oktatási siker előmozdítását célzó méltányosságról és befogadásról 5 . Ennek a célnak az elérése még inkább sürgető azon oktatási kihívások fényében, amelyekre a Covid19-világjárvány világított rá.

(1)Milyen kihívásokra kell választ adnia a javasolt ajánlásnak?

A Covid19-világjárvány miatti iskolabezárások és szélesebb körű társadalmi korlátozások rávilágítottak az alap- és középfokú oktatás, többek között a szakképzés erősségeire és gyengeségeire. Az oktatási és képzési rendszerek ékes bizonyítékát adták annak, hogy rendkívüli mértékben képesek az innovációra és új megközelítések elfogadására 6 , de az is kiderült, hogy jelentős hiányosságaik vannak abból adódóan, hogy nem képesek a különböző tanulási környezetek és eszközök kiaknázására.

–A tanulók számára a tanulási folyamat gyakran lassabb és kevésbé mélyreható volt, és néha késedelmet szenvedett. A tanulás általában nehezebbé vált a rendszeres tantermi jelenlét és ritmus, valamint a tanárokkal és a diákokkal való szoros kapcsolattartás hiánya miatt.

–A lezárásokat bizonyos esetekben a tanulók fizikai, mentális és érzelmi jólléte is megsínylette, mivel sok iskola nem tudta biztosítani a strukturált tevékenységeket vagy létesítményekhez való hozzáférést, ezért a gyermekek egészsége és motivációja a családi 7 és otthoni környezetükön múlott.

–Sok család és tanuló – különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban – nem rendelkezett az otthoni tanuláshoz szükséges képességekkel és erőforrásokkal 8 . Ez komoly problémát jelentett azon tanulók számára, akik alapesetben az iskolában célzott támogatást kapnak a tanuláshoz, támogatott és egészséges étkezésben 9 részesülnek, vagy tanórán kívüli tevékenységekben, többek között sporttevékenységekben vesznek részt.

–Számos rendszer, iskola és pedagógus nem volt felkészülve az ilyen változásokra sem a digitális kompetenciák, sem az eszközök tekintetében, ideértve a konnektivitást és az infrastruktúrát is 10 . Néhány általános iskolai és középiskolai tanár arról számolt be, hogy a hatóságok nem adtak egyértelmű iránymutatást és nem kommunikáltak világosan. Arról is beszámoltak, hogy hiányzik a támogatás és a képzés arra vonatkozóan, hogy miként tervezzék meg a tanulást azokban az időszakokban, amikor az összes vagy a legtöbb tanuló otthon tanul.

–Fontos oktatási szakemberek – utazó szaktanárok, a szülőkkel való kapcsolattartásért felelős szakemberek, kulturális szervezeteknél működő pedagógusok, valamint a munkaalapú tanulás keretében működő oktatók és mentorok – és az erőforrásaik nem juthattak el az iskolákba.

–Egyes természettudományi és művészeti tantárgyak oktatása, valamint a szakképzés is megszakadt, mivel az ilyen képzésekhez speciális helységekre, laboratóriumokra és felszerelésekre van szükség, valamint – jellemzően mind pedagógiai, mind biztonsági okokból – szakképzett oktatók általi felügyeletet igényelnek.

–Az iskolák számára nehézséget jelentett az, hogy a jelenléti oktatás hiányában is biztosítani tudják az iskolai közösséghez tartozás személyes és társadalmi előnyeit.

Azonban nemcsak a Covid19-járvány miatt van szükség jobb minőségű és inkluzív oktatásra és képzésre. Továbbra is fennállnak az oktatás és képzés megfelelő kialakításának kihívásai, nevezetesen: érdemi tanulási tapasztalatok biztosítása különböző környezetekben és különböző életkorú, képességű és hátterű tanulók számára; a globális társadalom jelenlegi és jövőbeli tanulói igényeinek megfelelő, széles körű kompetenciafejlesztés előmozdítása; a jóllét támogatása; valamint a pedagógusok és az iskolák támogatása abban, hogy saját szervezeti és pedagógiai megközelítéseiket az összes tanuló igényeit figyelembe véve adaptálják és fejlesszék tovább. Az e kihívásoknak való megfelelés és a kapacitásfejlesztés érdekében vegyes tanulási megközelítésre van szükség, amely az oktatási és képzési rendszer egészétől koherens megközelítést igényel a folyamatos fejlődés kultúrájának szellemében.

(2)A javasolt ajánlás célkitűzései

Ez a javasolt ajánlás részét képezi a Covid19-világjárvány tanulságaira adott azonnali válasznak, a járvány ugyanis súlyosbított számos korábban is fennálló kihívást és egyenlőtlenséget, és rájuk irányította a figyelmet. Az ajánlás rövidebb távú intézkedéseket javasol az eddig megfigyelt legsürgetőbb hiányosságok kezelésére és a fiatalabb generációra gyakorolt hatások leküzdésére. Ugyanakkor felvázolja, hogy a jövőben milyen irányt lehetne követni a tanulási környezetek és eszközök alap- és középfokú oktatásban történő ötvözésében, amely – a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervvel és az európai oktatási térséggel összhangban – elősegítheti a reziliensebb oktatási és képzési rendszerek kiépítését, valamint előkészítené a terepet a digitális évtized 11 célkitűzéseinek eléréséhez. A cél az oktatás és képzés inkluzívabbá és színvonalasabbá tétele, továbbá valamennyi tanuló széles körű kompetenciafejlesztésének javítása.

A javasolt ajánlás nem támogatja, hogy a tanulási folyamatban általában véve visszaszoruljon a tanárok jelenléte, és nem ösztönzi azt sem, hogy a tanulók több időt töltsenek a képernyő előtt. Nem törekszik továbbá arra sem, hogy az alap- és középfokú oktatásban a nyomtatott anyagokat, a papírt és a ceruzát hirtelen és egységesen digitális technológiákkal váltsák fel 12 . A platformok és kommunikációs csatornák burjánzása növelheti a digitális fáradtság és szervezeti kiégés kockázatát a diákok, a pedagógusok és a szülők körében. Mindezek helyett a javasolt ajánlás (a Covid19-világjárványból való kilábalás részeként) inkább egy – a pedagógia és a tananyagok tekintetében – kiegyensúlyozott iskolai oktatás folyamatos fejlődését és fejlesztését szorgalmazza, amely előmozdítja a magas színvonalat és az inkluzivitást, és emellett kellően reziliens ahhoz, hogy megbirkózzon a nehézségekkel és alkalmazkodjon a változásokhoz.

(3)Az ajánlás egyes rendelkezései

A formális oktatásban és képzésben a vegyes tanulás akkor valósul meg, ha az iskola, a tanár vagy a tanuló a tanulási folyamat során egynél több megközelítést alkalmaz:

–ötvözi az iskolai helyszíneket és a távoktatási környezeteket; valamint

–a tanulási feladatok keretében ötvözi a különböző tanulási eszközöket, amelyek lehetnek digitálisak (az online eszközöket is beleértve) és nem digitálisak.

A vegyes tanulás optimális alkalmazása érdekében a tanároknak és a tanulóknak rendelkezniük kell a szükséges ismeretekkel, készségekkel és attitűdökkel, és fogékonynak kell lenniük a megfelelő digitális eszközök használatára és az oktatás változásaira. A vegyes tanulási megközelítésnek is kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a tanulók igényeihez való alkalmazkodást, és teret engedjen a tanároknak arra, hogy azt a saját környezetüknek és közönségüknek megfelelően alkalmazzák. A vegyes tanulást elősegítő feltételek biztosítása a tanulók erőforrásaitól, valamint az iskola szervezetétől, kultúrájától és erőforrásaitól, azaz a megfelelő, megfizethető és jól működő környezetek és eszközök elérhetőségétől is függ. Ennek elérése érdekében a javasolt ajánlás hangsúlyozza, hogy több szinten (az iskola és annak helyi ökoszisztémája; a tagállami vagy regionális oktatási rendszer szintje; adott esetben uniós szintű támogatás) és több időhorizonton is szükség van fellépésre: rövid távon, vagyis a világjárványra adott közvetlen válasz részeként, valamint középtávon, a minőségi és inkluzív oktatás előmozdítása céljából.

(4)Más kezdeményezéseket kiegészítő jelleg

A javasolt ajánlás kiegészíti az iskolai oktatással kapcsolatos kihívásokkal foglalkozó egyéb bizottsági kezdeményezéseket, nevezetesen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervben 13 foglalt intézkedéseket és az európai oktatási térség keretében létrehozott, „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezést – amelynek célja, hogy segítse a tanulókat az alapkészségek elsajátításában és a felső középfokú oktatás elvégzésében –, az európai készségfejlesztési programot 14 , és különösen a szakképzésről szóló tanácsi ajánlást 15 , amely korszerűsített uniós szakpolitikai koncepciót javasol a szakképzésre vonatkozóan, beleértve annak digitalizálását és a vegyes tanulás alkalmazását is. A javasolt ajánlás kiegészít egyéb, az Erasmus+ program keretében indított kezdeményezéseket is, többek között az Erasmus+ tanárképző akadémiákat.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

A kezdeményezés összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkével. A 165. cikk kimondja, hogy „az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét”. A 165. cikk (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy az oktatás terén az Unió fellépésének célja többek között a távoktatás fejlesztésének ösztönzése. A 166. cikk szerint az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

A kezdeményezés nem javasolja az Unió szabályozási jogkörének kibővítését és nem javasol a tagállamokra kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat. A tagállamok nemzeti körülményeiknek megfelelően eldönthetik, hogy hogyan valósítják meg az ajánlást.

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ezen javasolt ajánlás uniós szintű hozzáadott értéke abban rejlik, hogy az Unió képes:

–elősegíteni közös megközelítés kialakítását a világjárvány során tapasztalt azon problémák rövid távú megoldására, amelyek a tanulási eredmények között jelentős különbségeket eredményeztek, vagy tovább mélyítették a meglévő különbségeket,

–előmozdítani a vegyes tanulás által teremtett lehetőségek – többek között az oktatás és képzés színvonalának és inkluzivitásának, valamint a tanulók széles körű kompetenciafejlesztésének és jóllétének javítása – közös európai értelmezését,

–elősegíteni a szakpolitikai döntéshozók, a kutatók és a pedagógusok szakértelmének és bevált gyakorlatainak megosztását rendszer- és iskolaszinten,

–támogatni azon uniós szintű kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják a pedagógusok és tanulók kompetenciafejlesztését a tanulási környezetek és eszközök ötvözésével kapcsolatban, valamint

–ösztönözni a beruházásokat a fenti területeken.

A szubszidiaritás elvével összhangban a javaslat felvázol egy irányvonalat a tanulási környezetek és eszközök alap- és középfokú oktatásban történő ötvözéséhez, és ajánlásokat fogalmaz meg ezzel kapcsolatban.

·Arányosság

·A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

·Konzultáció az érdekelt felekkel

2020-ban és 2021-ben az Európai Bizottság konzultált az oktatási minisztériumok képviselőivel, európai hálózati szervezetekkel (tanárképző oktatók, szülők, diákok és munkaadók szervezeteivel, szakszervezetekkel), pedagógusokkal és a nagyközönség más tagjaival. További megközelítések és összefüggések is segítettek az e területtel kapcsolatos kihívások és lehetőségek jobb megértésében: online ülések és webináriumok; az iskolai oktatás és képzés célközönségére irányuló, célzott felmérések; valamint kutatási projektek.

Fontos szakasz volt a 2020 februárja és szeptembere közötti nyilvános konzultáció, amely a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervről szóló közlemény előkészítő munkálatainak részét képezte. A konzultáció középpontjában a Covid19-világjárvány hatása állt, és 60 országból több mint 2 700 válasz érkezett. Az európai iskolás gyerekekkel is sor került konzultációra az eTwinning online tanári és nevelési-oktatási intézményvezetői közösségen keresztül.

·Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslat számos jelentésen és tanulmányon alapul, melyek a következő témákat érintik: a kulcskompetenciák fejlesztésének pedagógiai megközelítései; a tanárok és az intézményvezetők szakmai fejlődése; a digitális technológia használata az iskolai oktatásban; valamint az iskolai oktatás irányítása. Egyes konkrét kérdésekben az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszerben 16 felkért három szakértő is hozzájárult a javaslat kidolgozásához. A vizsgálat során tudomásul vették az OECD, az UNESCO és az Európa Tanács jelentéseit és tanulmányait, valamint az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának munkáját (különösen az olyan területeken, mint a kulcskompetenciák fejlesztésének pedagógiai megközelítései, a digitális technológia iskolai oktatásban való alkalmazása, valamint a gyermekek és családok tanulással kapcsolatos tapasztalatai a világjárvány korai szakaszaiban). Ezekről a javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum szolgál információkkal.

·Hatásvizsgálat

Tekintve a tevékenységek tagállami kezdeményezéseket kiegészítő és önkéntes jellegét, valamint a várt hatásaik körét, nem került sor hatásvizsgálat elvégzésére. A javaslat kidolgozásához korábbi tanulmányok, a tagállamokkal folytatott konzultációk, valamint a nyilvános konzultáció is szolgáltattak információkat.

·Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

·Alapjogok

Ez a javasolt ajánlás tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapjogokat és elveket, nevezetesen a Charta 14. cikkében meghatározott, oktatáshoz való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot, amelyet a 8. cikk rögzít. A személyes adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni; továbbá mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni. Az intézkedések végrehajtására a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 17 (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) megfelelően kerül sor.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a kezdeményezés nem igényel további forrást az EU költségvetéséből.

5.EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

·Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

·Az ajánlás és a bizottsági szolgálati munkadokumentum vázlatos ismertetése

Az ajánlástervezet iránymutatást és intézkedéseket javasol, amelyekkel a tagállamok kezelhetik a világjárvány rövid távú következményeit, valamint kiegyensúlyozott és megfelelően célzott vegyes tanulási megközelítést alakíthatnak ki az alap- és középfokú oktatás magas színvonalának és inkluzivitásának előmozdítása érdekében. A tervezet ismerteti az Európai Bizottság elkötelezettségét aziránt, hogy kiegészítse és támogassa a tagállamok e területen hozott intézkedéseit.

A kísérő szolgálati munkadokumentum számos új kutatási eredményt, valamint az európai érdekelt felek véleményét és tapasztalatait ismerteti a javasolt ajánlás alátámasztása érdekében, és példákkal is szolgál arra, hogy ezen a gyorsan fejlődő területen milyen szakpolitikák és projektek léteznek.

2021/0255 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-világjárvány világ- és Unió-szerte hatással volt az oktatási és képzési rendszerekre, és soha nem látott nyomást gyakorolt rájuk. A társadalmi korlátozások jelentős változásokat hoztak az oktatás és a tanulás, valamint az oktatási és képzési közösségeken belüli kommunikáció és együttműködés terén. 18 Hatással voltak a tanulókra, családjaikra, a tanárokra, az oktatókra és az intézményvezetőkre, valamint az oktatást segítő közösségi szakemberekre, például a szociális munkásokra és a kulturális oktatókra. A tagállamok gyorsan mozgósítani tudták a távoktatási lehetőségeket és azok támogatását, különös tekintettel a digitális megoldásokra. Levonták a tanulságokat az oktatás új lehetőségeivel kapcsolatban, ideértve a tanárok digitális kompetenciájának jelentős erősítését, valamint az iskolák és a tágabb közösség közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. Számos tagállam azonban problémákat tapasztalt a rendszer működésével kapcsolatban, mivel széles körben hiányzott a felkészültség és az erőforrások az eltérő tanítási és tanulási módszerekre való átálláshoz, ez pedig rávilágított a meglévő egyenlőtlenségekre, hiányosságokra és szükségletekre, és tovább mélyítette azokat. Az oktatási és képzési rendszereknek foglalkozniuk kell ezekkel és reziliensebbé kell válniuk, hogy a jövőben jobban meg tudjanak birkózni a változó körülményekkel és alkalmazkodni tudjanak azokhoz.

(2)A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv felvázolja az Európai Bizottságnak a magas színvonalú, inkluzív és hozzáférhető európai digitális oktatásra vonatkozó jövőképét. Határozottabb európai szintű együttműködésre szólít fel annak érdekében, hogy tanuljunk a Covid19-világjárványból, és hogy az oktatási és képzési rendszerek megfeleljenek a digitális kor kihívásainak. Kiemeli, hogy a technológiában nagy lehetőségek rejlenek a személyre szabottabb, rugalmasabb és diákközpontú tanulás előmozdítására. Arra törekszik, hogy orvosolja az oktatás terén fennálló egyenlőtlenségeket azokban az esetekben, amikor hiányzik a digitális kompetencia, a megfelelő eszközökhöz való hozzáférés és a megbízható online konnektivitás. Hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az oktatási és képzési rendszerek digitális kapacitását.

(3)A szociális jogok európai pillérének 19 első alapelve értelmében mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megtartsa, illetve megszerezze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A 11. alapelv szerint pedig a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van az esélyegyenlőséget javító külön intézkedésekhez. Ezen elvek eredményes megvalósítása nagyban függ a tagállamok eltökéltségétől és intézkedéseitől. Az uniós szintű intézkedések kiegészíthetik a nemzeti intézkedéseket, és a Bizottság a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben 20 ismertette, hogy mivel járul hozzá a nemzeti intézkedésekhez. Az európai készségfejlesztési program 21 a Covid19-világjárvány tanulságaiból kiindulva erősíteni kívánja a fenntartható versenyképességet és a válságokkal szembeni rezilienciát, ezért olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek segítik az egyéneket és a vállalkozásokat készségeik gyarapításában és fejlesztésében, valamint e készségek alkalmazásában; javasolja továbbá a természettudományos oktatás előmozdítását a kutatási és innovációs intézkedések keretében. Az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy garantálják a rászoruló (azaz a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett) gyermekek számára az oktatáshoz és iskolai tevékenységekhez való hatékony és ingyenes hozzáférést. Az EU gyermekjogi stratégiája inkluzív, minőségi oktatás kiépítésére szólít fel. A kompetenciafejlesztés előmozdítása az európai oktatási térség egyik célja, amelynek lehetőségében állna „(a)z oktatás és a kultúra lehetőségeinek maradéktalan kiaknázása […], hiszen ezek a lehetőségek a munkahelyteremtés, a társadalmi méltányosság és az aktív polgári szerepvállalás mozgatórugói, és egyúttal a maga sokféleségében megmutatkozó európai identitás megtapasztalásának eszközei.” 22

(4)Egy gyorsan változó és nagymértékben összekapcsolt világban mindenkinek számos készségre és kompetenciára van szüksége, és ezeket egész életén át fejlesztenie kell. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai referenciakeretében 23 meghatározott kulcskompetenciák célja az, hogy megteremtsék az alapot az egyenlőbb és demokratikusabb társadalmak kialakításához. A kulcskompetenciák választ adnak az inkluzív és fenntartható növekedés és a társadalmi kohézió, valamint a demokratikus kultúra továbbfejlesztése iránti igényre.

(5)Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlás 24 kimondja, hogy a kompetenciafejlesztést elő kell segíteni az alábbiak révén: többféle tanulási környezet és eszköz – például a digitális technológia – és feladat beillesztése a tanulástervezésbe; az oktatásban dolgozó szakemberek és az oktatási folyamatot támogató egyéb érdekelt felek, köztük a családok támogatása; a különböző formákban elsajátított kulcskompetenciák értékelésének és validálásának támogatása és továbbfejlesztése; és az oktatáson belüli, valamint – átfogóbb cselekvési programként – az oktatás és más területek közötti együttműködés megerősítése.

(6)A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlás 25 korszerűsített uniós szakpolitikai jövőképet javasol a szakképzésre vonatkozóan, beleértve annak digitalizálását és a vegyes tanulás alkalmazását.

(7)A jövő európai tanárairól és oktatóiról szóló következtetéseiben 26 a Tanács elismerte, hogy a tanárok, az oktatók és a nevelési-oktatási intézményvezetők az oktatás és képzés nélkülözhetetlen hajtóerejét jelentik, akiket be kell vonni az oktatási és képzési szakpolitikák kialakításába, gyakorlati alkalmazásuk tekintetében pedig önállóságot kell biztosítani számukra, ugyanakkor szükségük van arra is, hogy az alapképzésük, a bevezető képzésük és a folyamatos szakmai továbbképzésük átfogó megközelítésen alapuljon.

(8)A világjárvány tovább súlyosbította a gyermekek és fiatalok fizikai, mentális és érzelmi jóllétével kapcsolatos, régóta fennálló aggodalmakat. Minden gyermeket és fiatalt támogatni kell abban, hogy egészséges és aktív életet élhessen, ösztönözni kell az egész életen át tartó pozitív szokások kialakítását, és lehetőséget kell biztosítani nekik arra, hogy különféle sport- és egyéb fizikai tevékenységekben vegyenek részt, amelyek javítják a motoros készségeket, és fokozzák a mentális és érzelmi jóllétet. Emellett a gyermekeknek és a fiataloknak támogatásra van szükségük a tanulás során a mentális és érzelmi jóllétük biztosításához, többek között a megnövekedett nyomás alatti feladatvégzéssel, valamint a biztonságos és felelős online magatartás megértésével kapcsolatban. Támogatásra van szükségük azoknak a tanulóknak is, akiknek hosszabb időre kell nélkülözniük a társak vagy az iskolai személyzet támogatását.

(9)A formális oktatásban és képzésben a vegyes tanulás akkor valósul meg, ha az iskola, a tanár vagy a tanuló a tanulási folyamat során egynél több megközelítést alkalmaz: ötvözi az iskolai helyszínt és az iskolán kívüli egyéb fizikai környezeteket (távoktatás); ötvözi a különböző tanulási eszközöket, amelyek lehetnek digitálisak (többek között online) és nem digitálisak. A tanárok és az iskolák szaktudásukra támaszkodva választják ki ezeket, és elősegítik a használatukat olyan figyelemfelkeltő és hatékony tanulási feladatok keretében, amelyek támogatják a széles körű kompetenciafejlesztést.

(10)A különböző környezetben – többek között az iskolában, otthon, a szabadtéren, kulturális helyszíneken és munkahelyeken – folytatott tanulás motiváló lehet a gyermekek és a fiatalok számára, és előmozdíthatja a széles körű kompetenciafejlesztésüket. Ez pedig segíthet abban, hogy megértsék – és motivációt merítsenek abból –, hogy a formális oktatás és képzés milyen fontos a társadalomban betöltött szerepük szempontjából, és nagyobb elkötelezettséget mutassanak a helyi és globális – például környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos – kihívások leküzdése iránt.

(11)A vegyes tanulási megközelítés elismeri, hogy az iskola a személyes és társadalmi interakciók közös tereként rendkívül fontos szerepet játszik, hiszen ezek az interakciók segítik a világ megértését, és ezért önmagukban is fontosak a tanulásban.

(12)A vegyes tanulási megközelítés a tanulási feladatok és eszközök sokfélesége miatt elősegítheti a széles körű kompetenciafejlesztést. A digitális technológia alkalmazása – többek között az eszközök online összekapcsolásával – megkönnyíti a tanulók más tanulókkal, különféle oktatóanyagokkal és egyéb információforrásokkal való interakcióját, és segítheti a különböző környezetekben történő tanulást. A természettudományok oktatásában használt berendezések, a kézműipari eszközök, a reáliák (a mindennapi életben jelen lévő és használt tárgyak), a közzétett szövegek, valamint a vizuális művészeti és a kreatív írással kapcsolatos eszközök segítik a kreativitást és az önkifejezést, egyénileg és egymással együttműködve is.

(13)Az oktatás alapvető emberi jog és a gyermekek joga. E jog érvényesülését biztosítani kell, függetlenül attól, hogy az oktatás milyen környezetben zajlik – az iskolában, távoktatás keretében vagy a kettő kombinációjával – és milyenek a tanulók személyes és társadalmi körülményei. Amellett, hogy segít leküzdeni a világjárvány kihívásait, a vegyes tanulási megközelítés lehetőséget kínál az oktatás és képzés minőségének, relevanciájának és inkluzivitásának javítására, például azáltal, hogy jobb tanulási lehetőségeket kínál a vidéki és távoli területeken, többek között a legkülső régiókban és a szigeteken, valamint azon tanulók számára, akik nem látogatják teljes időben az iskolát, ideértve: a vándorló közösségek tagjait; a fiatal gondozókat; az egészségügyi problémákkal küzdő, vagy kórházakban, illetve gondozást nyújtó intézményekben élő tanulókat; az intenzív edzésben részt vevőket; valamint a szakképzésben tanulókat vagy fizetett munkát végzőket. Az összes környezetnek és eszköznek elérhetőnek kell lennie a kisebbségi csoportok, a fogyatékossággal élő gyermekek és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokból származó tanulók számára, és e környezetek és eszközök használata nem vezethet hátrányos megkülönböztetéshez vagy szegregációhoz.

(14)A vegyes tanuláshoz koherens, rendszerszintű megközelítésre van szükség az előfeltételek megteremtése érdekében. Ez magában foglalja a különböző szakterületeken működő szakemberek bevonását és a közösséggel való együttműködés előmozdítását, ami ösztönzi a fiatalok fejlődéséért való közös felelősséget. A vegyes tanulást támogató rendszerintézkedések eredményességéhez szükséges továbbá az ökoszisztéma különböző elemei, az oktatási hatóságok, az oktatási erőforrások (technológia, kiadványok és a tantervi oktatáshoz szükséges egyéb felszerelések) ágazata, a kutatási, oktatási és képzési intézmények és közösségek közötti kapcsolatok meghatározása és támogatása.

(15)A vegyes tanulás széles körben bevett gyakorlat a szakmai alapképzésben 27 , a járvány miatti korlátozások azonban kihívások elé állították az intézményeket és a szervezeteket a munkaalapú tanulás biztosítása, valamint az oktatókkal és a mentorokkal való kommunikáció tekintetében, és a tanulószerződéses gyakorlati képzések nyújtását is befolyásolták. A gyakorlati tapasztalatszerzés lehetőségeinek beszűkülése rávilágított arra az egyébként is ismert tényre, hogy a szakképzésnek ki kell aknáznia a digitális technológiában – többek között a digitális eszközökben és tanulási platformokban, ePortfoliókban, valamint a kiterjesztett valóságot és virtuális valóságot támogató eszközök szimulációra való használatában – rejlő lehetőségeket. Azt is megerősítette, hogy meg kell érteni, hogyan lehet a digitális technológiákat tanulási célra használni a különböző környezetekben (pl. iskolában vagy szakmai gyakorlaton), és ezt össze kell hangolni.

(16)Az ifjúsági munka, az önkéntes munka, valamint a kulturális tevékenységekben, többek között a szabadidősportban való részvétel során szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyítják a nem formális tanulás fontosságát és relevanciáját. A nem formális tanulás fontos szerepet játszik azon létfontosságú interperszonális, kommunikációs és kognitív készségek – többek között a kreativitás – fejlesztésének támogatásában, amelyek megkönnyítik a fiatalok számára a felnőttkorba, valamint az aktív polgári szerepvállalás és a munka világába való átlépést. 28 Az új tanulási módok azonosításához szükség van a formális és a nem formális tanulási környezetek közötti együttműködés javítására. 29

(17)Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK:

1.A Covid19-válság kapcsán levont tanulságok alapján támogassák az oktatási és képzési rendszerek helyreállítását és felkészültségét azáltal, hogy kezelik a világjárvány tanulókra, pedagógusokra és valamennyi oktatási szakemberre gyakorolt következményeit, valamint dolgozzanak ki hosszabb távú stratégiai megközelítést a vegyes tanulásra vonatkozóan az ezen ajánlásban meghatározott elvekkel összhangban 30 . Építsenek a világjárvány során bevezetett vagy tesztelt sikeres innovációkra a bevált gyakorlatok megosztása és terjesztése érdekében.

2.A tanulók támogatása érdekében vegyék fontolóra a következő intézkedéseket:

A válságra adott közvetlen válaszként

a)További tanulási lehetőségek és célzott támogatás biztosítása a tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű csoportokból származó vagy az iskolai oktatás fennakadásai által egyéb módon érintett tanulók számára. Ez magában foglalhatja például a személyre szabott fokozott támogatást és a személyes mentorálást, a mentori rendszereket (beleértve a társak általi mentorálást), további tanulási idő biztosítását a tanévben és/vagy a tanítási szünetben, további tanulási környezetekhez, például a közkönyvtárakhoz és a közösségi terekhez való hozzáférést, valamint az iskola utáni, pedagógiai támogatást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

b)A tanulók és családjaik fizikai és mentális jóllétének előtérbe helyezése. Ez magában foglalhatja a mentális egészségre vonatkozó iránymutatások kidolgozását; a diákok jóllétét biztosító és zaklatásellenes intézkedések beépítése az iskolai célkitűzésekbe, valamint az ellenőrzési és minőségbiztosítási folyamatokba (a rendszeres minőségbiztosítási vagy iskolafelügyeleti munka részeként vagy az iskolai helyzetnek a világjárvány összefüggésében végzett értékelése során); külön erre a célra kijelölt személyzet biztosítása vagy a mentális egészségügyi szakemberek és szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése.

c)A tanulók és a családok digitális kompetenciái fejlesztésének előmozdítása és az oktatási rendszerek digitális kapacitásának fejlesztése a rendelkezésre álló eszközökbe és a konnektivitásba való iskolai és közösségi szintű beruházások ösztönzésével, valamint a digitális készségek – többek között a technológia önálló és együttműködésen alapuló tanulásra való alkalmazására való készség – fejlesztési lehetőségeinek biztosításával. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben előirányzott beruházások és reformok végrehajtása annak biztosítása érdekében, hogy minden tanuló hozzáférhessen a szükséges eszközökhöz és tanulási lehetőségekhez.

A helyreállításnak, valamint az oktatás és képzés hosszabb távú felkészültségének a támogatása érdekében:

3.Annak feltárása, hogy miként lehetne az alap- és középfokú oktatásban olyan vegyes tanulási megközelítést kialakítani, amely valamennyi tanuló javát szolgálja, és amely tartós pozitív hatást gyakorol a tanulók életkorához, képességeihez és tanulási célkitűzéseihez igazított oktatásra és tanulásra. Ez magában foglalhatja az iskolai helyszínek és a távoktatási környezetek kombinálásának erőteljesebb fejlesztését annak érdekében, hogy nagyobb rugalmasságot és megfelelő feltételeket teremtsenek a tanulás helyszínével kapcsolatban, figyelembe véve a különböző társadalmi-gazdasági és lakhatási körülményekből adódó eltérő igényeket; a tanulási eszközök fejlesztésének és beépítésének megerősítése a kutatási és megnyilvánulási lehetőségek biztosítása érdekében, beleértve a természettudományos műveltség fejlesztését; a tanulás támogatása különböző környezetekben; megfelelő egyensúly kialakítása egyrészről a tanár és diák által irányított tanulás, másrészről az együttműködésen alapuló és független tanulás között; tanulási módszerek tesztelése annak érdekében, hogy az új lehetőségeket vonzóvá tegyék és jobb tanulási megoldásokat kínáljanak mind a tanulók, mind a tanárok számára.

4.A vegyes tanulás alkalmazása a tanulók önállóságának és személyre szabott tanulásának támogatására (figyelembe véve a tanulók életkorát, képességeit és egyedi tanulási igényeit), valamint személyes, szociális és a tanulás elsajátítására vonatkozó kompetenciájuk fejlesztésére (az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges nyolc kulcskompetencia 31 egyike, amelyet a LifeComp európai keretrendszerben fejlesztettek tovább 32 ).

5.A tanárok támogatása érdekében vegyék fontolóra a következő intézkedéseket:

A válságra adott közvetlen válaszként:

a)Tanároknak szóló digitális továbbképzési tanfolyamok, oktatási programok és eszközök 33 támogatása. A tanárok tapasztalatai és visszajelzései alapján online és helyszíni pedagógiai modulok és erőforrások kifejlesztése és terjesztése annak érdekében, hogy segítsék a tanárokat abban, hogy tanítási módszereiket a vegyes megközelítésekhez igazítsák, valamint együttműködés a tanárokkal az új eszközök és anyagok használatában.

b)A pedagógusok, nevelési-oktatási intézményvezetők és egyéb oktatási személyzet jóllétére való fokozott összpontosítás. Ez magában foglalhatja a képzett mentális egészségügyi és támogató szakemberek és szolgáltatások igénybevételének megkönnyítését, a pedagógusok egymás közötti, a stressz enyhítését célzó segítségnyújtása megszervezésének előmozdítását, valamint a rezilienciával/mentális jólléttel kapcsolatos képzési lehetőségek javítását a tanári alapképzésben és a szakmai továbbképzési programokban.

c)További személyzet mozgósítása vagy toborzása annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre egyéni támogatásra az iskolában és az iskola utáni tevékenységek keretében.

A helyreállításnak, valamint a tanárok hosszabb távú felkészültségének a támogatása érdekében:

d)A vegyes tanulás tervezésének beépítése a kötelező tanári alapképzésbe 34 és a szakmai továbbképzési 35 programokba annak érdekében, hogy segítsék az oktatási dolgozókat egyrészt abban, hogy a tanulástervezést a szakmai környezetükhöz igazítsák, másrészt abban, hogy kompetens módon meg tudják könnyíteni a tanulást számos beltéri és szabadtéri környezet, eszköz és feladat használatával.

e)Hozzáférés biztosítása a szakértői központokhoz, valamint olyan megfelelő erőforrásokhoz, amelyek iránymutatást adnak a tanulástervezéshez és -segítéshez és hatékonyabbá teszik azokat. Az oktatásban és képzésben dolgozók támogatása a vegyes tanulási megközelítés kialakításában csereprogramok és a társaktól való tanulás, hálózatok, együttműködési projektek és gyakorlati közösségek révén.

f)Iránymutatás kidolgozása az értékelés és a záróvizsgák új módszereihez, amelyek a formatív és a szummatív értékeléshez megfelelő eszközöket alkalmaznak, amely eszközök illeszkednek a különböző oktatási és képzési szintekhez, és a jelenléti oktatásra és a távoktatásra egyaránt érvényesek.

g)Az oktatási dolgozók ösztönzése a feltáró projektekben és a kutatásban való részvételre, beleértve a feladatok más tanulási környezetben való felhasználásának és a digitális technológia tanulás támogatására való használatának tesztelését.

6.Az iskolák támogatása érdekében vegyék fontolóra a következő intézkedéseket:

A válságra adott közvetlen válaszként:

a)Eszközök és erőforrások biztosítása a vegyes tanuláshoz, valamint iránymutatás nyújtása az iskoláknak azzal kapcsolatban, hogy miként lehet ezeket használni. 36

b)Hatékony partnerségek támogatása a különböző oktatási szolgáltatók – többek között az üzleti vállalkozások, a művészetek, a kulturális örökség, a sport, a természet és a felsőoktatás területén működő oktatási szolgáltatók, valamint a kutatóintézetek, az oktatási erőforrások (technológia, kiadványok és a tantervi oktatáshoz szükséges egyéb eszközök) iparága és az oktatási kutatás – között az infrastruktúrák és erőforrások tekintetében.

c)Az iskolák támogatása befogadási stratégiáik és gyakorlataik értékelésében, valamint a hiányosságaik orvoslásához szükséges intézkedések megtételében, többek között uniós eszközök felhasználásával. 37

A hosszabb távú fellendülés támogatása és a szervezeti változásra való képesség javítása

d)Beruházás az iskolai helyszín és a távoktatási környezetek nagy sebességű internetkapcsolatába, amely az online tanulás alapját képezi.

e)Megfelelő szintű autonómia biztosítása az iskolai szintű döntéshozatalban (az iskolatanácsok, igazgatók, vezetők szintjén) az innováció, a reakcióképesség és a helyi igényekhez való alkalmazkodás elősegítése érdekében.

f)A nevelési-oktatási intézményvezetők támogatása a szervezeti változások kezelésében célzott szakmai fejlesztéssel és a szerepükre vonatkozó iránymutatással. Az iskolák és a kapcsolódó oktatási szolgáltatók támogatása abban, hogy stratégiai tervezésük során mérlegeljék a vegyes tanulási megközelítést, amely magában foglalhatja az önértékelési eszközök használatát is.

g)Az iskolai jelenléti oktatásban és a távoktatásban részt vevő érdekelt felek közötti párbeszéd és hálózatépítés támogatása annak érdekében, hogy különböző forrásokból visszajelzések és ötletek érkezzenek a jövőbeli fejlesztéshez. Ennek keretében párbeszédet kell folytatni a gyermekek digitális világbeli biztonságáról és magánéletének védelméről, valamint iránymutatást és stratégiákat kell megfogalmazni ezekkel kapcsolatban.

h)Az iskola belső és/vagy külső felülvizsgálati és minőségbiztosítási mechanizmusai egy részének a tanulási környezetek és eszközök ötvözésére történő összpontosítása, amely az iskolán kívüli szolgáltatók értékelését/az ilyen szolgáltatók általi értékelést is magában foglalja.

7.Az uniós források – különösen az Erasmus+, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Digitális Európa program, a Horizont Európa és a technikai támogatási eszköz – és szakértelem teljes mértékű kihasználása az infrastruktúrába, az eszközökbe és a pedagógiába történő beruházásokhoz a jövő kihívásaira készen álló iskolák rezilienciájának és felkészültségének növelése érdekében.

8.Beruházás a szakpolitikai kihívásoknak és e kezdeményezések hatásának a nyomon követésébe, kutatásába és értékelésébe annak érdekében, hogy építeni lehessen a levont tanulságokra és fel lehessen használni azokat a későbbi szakpolitikai reformok során, többek között a tanulók tapasztalataira, valamint a bevált gyakorlatok és a jobb tanulási programokat szolgáló mesterségesintelligencia-megoldások kidolgozása céljából gyűjtött adatokra építve.

9.Megfelelő keret biztosítása ezen ajánlás végrehajtásához azáltal, hogy az európai gyermekgarancia végrehajtására vonatkozó nemzeti cselekvési tervekben figyelembe veszik a vegyes tanulást támogató intézkedéseket.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.támogassa az ajánlás végrehajtását a tagállamok és valamennyi érdekelt fél közötti kölcsönös tanulás és tapasztalatcsere elősegítése révén, melynek keretéül az alábbiak szolgálnak:

1.1.az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (2021–2030) 38 ;

1.2.az új Európai Digitális Oktatási Platform és a tagállamokkal folytatott új stratégiai párbeszéd, amelyet a 2021–2027-es időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv keretében hoznak létre a digitális oktatással kapcsolatos ágazatközi együttműködés támogatása érdekében;

1.3.uniós online oktatási és képzési platformok és közösségek, többek között a School Education Gateway, az eTwinning és „Az inkluzív oktatás előmozdítása és a korai iskolaelhagyás kezelése” európai iskolai eszköztár;

2.A tagállamokkal együttműködésben támogassa az olyan tartalmak és eszközök kifejlesztését, mint például:

2.1.kutatási eredményeken alapuló útmutató anyagok a vegyes tanulási megközelítés keretében alkalmazott tanulástervezésről és iskolai szervezési gyakorlatról, többek között a digitális eszközökről, a tanulás értékelésének és validálásának módszereiről, valamint a vegyes tanulási környezetben felmerülő biztonsági, adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekről;

2.2.az európai digitális oktatási tartalmaknak – a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv részeként hamarosan kidolgozásra kerülő – keretrendszerében rejlő lehetőségek kiaknázása színvonalas digitális oktatási tartalmak létrehozása és megosztása céljából.

3.mozdítsa elő az oktatási dolgozók és más érdekelt felek szakmai fejlődési lehetőségeit az alábbiak révén:

3.1.virtuális szabadegyetemek biztosítása a vegyes tanulásról tanárok, oktatók, intézményvezetők és a tanárképzésben oktatók számára a School Education Gateway platformon keresztül, és e tanfolyamok iskolai dolgozók általi széles körű használatának előmozdítása;

3.2.az Erasmus+ munkatársainak csereprogramjaiból, projektjeiből és hálózataiból származó bevált gyakorlatok megosztása, többek között az eTwinning online közösségen, a jövőbeli Erasmus+ tanárképző akadémiákon és a szakképzési kiválósági központokon keresztül;

3.3.az új, tanároknak szóló online SELFIE eszköz bevezetése, amely segíti a tanárokat digitális kompetenciáik értékelésében és a további fejlesztés megtervezésében. Ez az új eszköz az iskoláknak szóló digitális tervezési SELFIE eszközre épül, amely segíthet a hatékony vegyes tanulási megközelítések támogatásában, többek között a szakképzésben.

4.Az iskolai oktatásra vonatkozó európai oktatási térség megvalósításának részeként támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek az inkluzív, méltányos és minőségi oktatási és egész életen át tartó tanulási lehetőségeket fejlesztik tovább és mozdítják elő, különös tekintettel az olyan tanulók befogadására, akiknek eltérő körülményei akadályozzák az egyes tanulási környezetekhez és eszközökhöz való hozzáférést, illetve akiknek célzott segítségre van szükségük a tanulási folyamat során.

5.továbbra is támogassa a tagállamokat az iskolai oktatási rendszerek minőségének és inkluzivitásának javítását célzó reformok végrehajtásában, és támogassa digitális felkészültségüket a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv célkitűzéseivel összhangban.

6.az európai oktatási térségről és a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervről szóló rendszeres eredményjelentésekben helyezzen hangsúlyt a vegyes tanulási megközelítés alap- és középfokú oktatásban történő kidolgozására.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    COM(2017) 250.

(2)     https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/european-education-area_hu  

(3)    COM(2020) 624.

(4)    HL 2021 C 66/1., 2021.2.26.

(5)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52021XG0610(01) 

(6)    Például gyorsan új jogszabályok születtek, helyi szinten pedig a hatóságok és a nevelési-oktatási intézmények vezetői nagyobb önállóságot kaptak. Számos iskola partnerséget hozott létre a szülőkkel, a helyi közösségekkel, a vállalkozásokkal, a magánvállalatokkal, a nem kormányzati szervezetekkel és a kulturális szervezetekkel (beleértve a sugárzott médiát is), vagy megújította a már meglévő partnerségeket, amint az a digitális oktatási cselekvési tervre vonatkozó nyilvános konzultációból kiderült.

(7)    Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja kilenc uniós országban gyűjtötte össze a gyermekek és a családok véleményét az alábbi jelentéshez: How families handled emergency remote schooling during the Covid-19 lockdown in spring 2020 (Hogyan kezelték a családok a szükséghelyzeti távoktatást a 2020 tavaszán a Covid19 miatt elrendelt lezárások idején?).

(8)    A digitális oktatási cselekvési terv előkészítésére irányuló nyilvános konzultáció eredményei szerint a szülők és a tanulók különös nehézségekről számoltak be a távoktatásra való átállás során. A szülők arról számoltak be, hogy gyermekeiknek különösen rossz élményeik voltak a tanulásra való motivációval, a vizsgáztatással/értékeléssel és a visszajelzéssel, valamint az online tanulási tartalom gyenge minőségével kapcsolatban. A jövő legnagyobb kihívásaként a tanulók közötti társadalmi-gazdasági különbségeket jelölték meg. Lásd még az alábbi, a közeljövőben megjelenő tanulmányt: Cachia R., Velicu A., Chaudron S., Di Gioia R. & Vuorikari R.: „Remote schooling during Covid-19 spring 2020 lockdown. A closer look at European families” (Távoktatás a 2020 tavaszán a Covid19 miatt elrendelt lezárások idején. Az európai családok tapasztalatai).

(9)    Az uniós iskolaprogram lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy megismerjék az egészséges étrendet és életmódot. Lásd: Az iskolarendszerről dióhéjban Európai Bizottság (europa.eu)

(10)    A digitális oktatási cselekvési terv előkészítésére irányuló nyilvános konzultáció eredményei szerint az általános iskolák 69 %-ának és a középiskolák 64 %-ának nem volt korábbi tapasztalata a digitális technológiákra épülő távoktatással kapcsolatban. A válaszadók számos akadályról számoltak be, többek között a digitális infrastruktúra és a digitális készségek hiányáról, a nem megfelelő tanulástervezésről, az iskola és a szülők közötti elégtelen kommunikációról, valamint a digitális kompetenciák hiányáról, különösen a pedagógusok esetében.

(11)     https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/europes-digital-decade-digital-targets-2030_hu

(12)    Kutatások bebizonyították, hogy ez visszavetheti a tanulók mélyolvasási képességeinek fejlődését; lásd az olvasás jövőjéről szóló stavangeri nyilatkozatot ( https://ereadcost.eu/wp-content/uploads/2019/01/StavangerDeclaration.pdf ). A 2019-ben több mint 100 kutató által aláírt nyilatkozat az EU által finanszírozott COST kutatási program [Evolution of Reading in the Age of Digitalisation, E-READ (Az olvasás fejlődése a digitalizáció korában, e-olvasás)] keretében végzett négyéves empirikus kutatás legfontosabb megállapításait tartalmazza.

(13)    COM(2020) 624.

(14)    COM(2020) 274 final.

(15)    HL C 417., 2020.12.2., 1. o.

(16)     Európai szakpolitikai együttműködés („Oktatás és képzés 2020” keretrendszer)| Oktatás és képzés (europa.eu)

(17)     http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2016.119.01.0001.01.ENG  

(18)    HL C 212I., 2020.6.26., 9. o.

(19)    COM(2017) 250.

(20)    COM(2021) 102.

(21)    COM(2020) 274 final.

(22)    COM(2017) 673.

(23)    HL C 189., 2018.6.4., 1. o., melléklet

(24)    HL C 189., 2018.6.4., 1. o.

(25)    HL C 417., 2020.12.2., 1. o.

(26)    HL C 193., 2020.6.9., 11. o.

(27)    A szakmai alapképzésre általában felső középfokú és posztszekunder képzés keretében kerül sor, mielőtt a diákok belépnének a munka világába. Vagy iskolai környezetben (főként tantermi oktatás keretében) vagy munkaalapú környezetben, például képzési központokban és vállalatoknál zajlik, a nemzeti oktatási és képzési rendszerektől és gazdasági struktúráktól függően.

(28)     https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9624-2017-INIT/hu/pdf  

(29)    2015/C 172/03.

(30)    A bizottsági szolgálati munkadokumentumban bemutatott vegyes tanulási keret alapul szolgálhat az országok helyzetéhez igazított egyedi intézkedésekhez.

(31)    HL C 189., 2018.6.4., 1. o.

(32)    A LifeComp három, egymással összefüggő kompetenciaterületet foglal magában: „személyes”, „szociális”, valamint „a tanulás elsajátítása”. Mindegyik területet három kompetencia alkotja: önszabályozás, rugalmasság, jóllét (személyes terület), empátia, kommunikáció, együttműködés (szociális terület), fejlődésre fókuszáló gondolkodásmód, kritikus gondolkodás és a tanulás irányítása (a tanulás elsajátításának területe). A LifeComp kompetenciák az élet minden területére kiterjednek, és a formális, informális és nem formális tanulás révén egész életen át megszerezhetők. https://ec.europa.eu/jrc/en/lifecomp

(33)    Az Európai Bizottság 2021 októberében indítja el a tanároknak szóló új SELFIE eszközt, amely segítheti a tanárokat digitális kompetenciáik fejlesztésének megtervezésében.

(34)    Hivatalos tanulmányi időszak, melynek célja elismert tanári képesítés megszerzése és tanárként való munkavállalás. Ilyen képzést jellemzően az egyetemek tanárképző karai vagy független tanárképző intézmények kínálnak (vö. a szolgálati munkadokumentum szószedetével).

(35)    A képesített szakemberek által a pályafutásuk bármely szakaszában folytatott, a szakmai fejlődésüket célzó tanulás (vö. a szolgálati munkadokumentum szószedetével).

(36)    A SELFIE eszköz segítheti az iskolákat abban, hogy felmérjék aktuális helyzetüket és szükségleteiket, és értékelést kapjanak ezekről. Az eszköz moduláris, és azt az egyes iskolák saját körülményeiknek megfelelően kiigazíthatják.

(37)    „Az inkluzív oktatás előmozdítása és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem” elnevezésű, iskoláknak szóló európai eszköztár rengeteg erőforrást és gyakorlati példát, valamint önértékelési eszközt kínál az iskolák számára.

(38)    HL C 66., 2021.2.26., 1. o.