Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés megvalósításához. Ezért a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (1) létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek (EU ETS) az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony és gazdaságilag eredményes csökkentésére irányuló törekvéseit oly módon kell fokozni, hogy az arányban álljon a gazdaság egészére vonatkozó, 2030-ra megvalósítandó nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célkitűzéssel.

Valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés megvalósításához. Ezért a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek (EU ETS) az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony, gazdaságilag eredményes , a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő és a környezeti szempontokat figyelembe vevő csökkentésére irányuló törekvéseit oly módon kell fokozni, hogy az arányban álljon a gazdaság egészére vonatkozó, 2030-ra megvalósítandó nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célkitűzéssel és a klímasemlegesség általános célkitűzésével, amelyet az (EU) 2021/1119 rendelet rögzít .

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 96/61/EK tanácsi irányelvet (3) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hatályon kívül helyezte. A 96/61/EK irányelvre való hivatkozásokat a 2003/87/EK irányelv 2. cikkében és IV. mellékletében ennek megfelelően aktualizálni kell. Tekintettel arra, hogy sürgősen szükség van a gazdaság egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentésekre, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a 2010/75/EU irányelv alapján elfogadott kibocsátási határértékeken kívüli szakpolitikák révén fellépjenek az EU ETS hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében.

A 96/61/EK tanácsi irányelvet (5) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hatályon kívül helyezte. A 96/61/EK irányelvre való hivatkozásokat a 2003/87/EK irányelv 2. cikkében és IV. mellékletében ennek megfelelően aktualizálni kell. Tekintettel arra, hogy sürgősen szükség van a gazdaság egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentésekre, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvételi rendszerek révén összegyűjtött meglátásait, valamint a szubszidiaritás, az arányosság és a társadalmi igazságosság elvét szem előtt tartva – a 2010/75/EU irányelv alapján elfogadott kibocsátási határértékeken kívüli szakpolitikák révén fellépjenek az EU ETS hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Azokat az üvegházhatású gázokat, amelyeket nem közvetlenül a légkörbe bocsátanak ki, az EU ETS keretében kibocsátásnak kell tekinteni, és e kibocsátások tekintetében kibocsátási egységeket kell leadni, kivéve, ha azokat a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban tárolóhelyen tárolják, vagy ha kémiailag tartósan kötöttek egy termékben úgy, hogy rendeltetésszerű használat mellett nem kerülhetnek be a légkörbe. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén úgy kell tekinteni, hogy az üvegházhatású gázok kémiailag tartósan kötöttek a termékben, így nem kerülhetnek be a légkörbe rendeltetésszerű használat mellett, ideértve adott esetben a szén-dioxid-eltávolítási tanúsítvány megszerzését is, a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására vonatkozó szabályozási fejleményekre tekintettel.

Azokat az üvegházhatású gázokat, amelyeket nem közvetlenül a légkörbe bocsátanak ki, az EU ETS keretében kibocsátásnak kell tekinteni, és e kibocsátások tekintetében kibocsátási egységeket kell leadni, kivéve, ha azokat a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) összhangban környezeti szempontból biztonságos és biztos tárolóhelyen tárolják, vagy ha kémiailag tartósan kötöttek egy termékben úgy, hogy rendeltetésszerű használat mellett nem kerülhetnek be a légkörbe. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén úgy kell tekinteni, hogy az üvegházhatású gázok kémiailag tartósan kötöttek a termékben, így nem kerülhetnek be a légkörbe rendeltetésszerű használat mellett, ideértve adott esetben a szén-dioxid-eltávolítási tanúsítvány megszerzését is, a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására vonatkozó szabályozási fejleményekre tekintettel.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Fontos, hogy a tengeri közlekedésnek az EU ETS rendszerébe történő bevonása ne vezessen kibocsátásáthelyezéshez azáltal, hogy a hajóforgalmat a rendszerben nem szereplő szomszédos harmadik államok kikötőibe tereli.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A fokozott éghajlatvédelmi törekvések megvalósításához jelentős állami forrásokra lesz szükség az EU-ban, valamint a nemzeti költségvetéseket az éghajlatvédelmi átállásra kell fordítani. Az uniós költségvetés éghajlatváltozással kapcsolatos jelentős kiadásainak kiegészítése és megerősítése érdekében az uniós költségvetéshez nem rendelt, árverésből származó bevételeket éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell felhasználni. Ez magában foglalja, hogy e bevételeket olyan pénzügyi támogatásra használják fel, amely az alacsony és közepes jövedelmű háztartások szociális szempontjait hivatott kezelni a torzító adók csökkentése révén. Továbbá az alacsony jövedelmű tagállamokban az átállás elosztási és társadalmi hatásainak kezelése érdekében a 2003/87/EK irányelv 10d. cikkében említett Modernizációs Alapon keresztül [az irányelv hatálybalépésének éve]-tól/-től 2030-ig az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiség további 2,5  %-át kell felhasználni azon tagállamok energetikai átalakulásának finanszírozására, amelyek egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) 2016–2018 között nem érte el az uniós átlag 65 %-át.

A fokozott éghajlatvédelmi törekvések megvalósításához jelentős állami forrásokra lesz szükség az EU-ban, valamint a nemzeti , regionális és helyi költségvetéseket az éghajlatvédelmi átállásra kell fordítani. Az uniós költségvetés éghajlatváltozással kapcsolatos jelentős kiadásainak kiegészítése és megerősítése érdekében az uniós költségvetéshez nem rendelt, árverésből származó bevételeket éghajlatváltozással kapcsolatos célokra , például a témával kapcsolatos állami, regionális, illetve helyi tervezésben kell felhasználni. Ez magában foglalja, hogy e bevételeket olyan pénzügyi támogatásra használják fel, amely az alacsony és közepes jövedelmű háztartások szociális szempontjait hivatott kezelni a torzító adók csökkentése révén. Továbbá az alacsony jövedelmű tagállamokban az átállás elosztási és társadalmi hatásainak kezelése érdekében a 2003/87/EK irányelv 10d. cikkében említett Modernizációs Alapon keresztül [az irányelv hatálybalépésének éve]-tól/-től 2030-ig az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiség további legalább 2,5  %-át kell felhasználni azon tagállamok energetikai átalakulásának finanszírozására, amelyek egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) 2016–2018 között nem érte el az uniós átlag 65 %-át , valamint az egyértelmű belső egyensúlyhiánnyal küzdő tagállamok NUTS 3 régióiban .

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…] A CBAM-ágazatok számára e számítás alapján már nem biztosított ingyenes kiosztást (CBAM-kereslet) árverésre kell bocsátani, és a bevételek az Innovációs Alapot illetik meg a karbonszegény technológiákkal, a szén-dioxid-leválasztással és -hasznosítással (CCU), a szén-dioxid-leválasztással és geológiai tárolással (CLT), a megújuló energiával és az energiatárolással kapcsolatos innováció oly módon történő támogatása érdekében, amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Különös figyelmet kell fordítani a CBAM-ágazatok projektjeire. A nem CBAM-ágazatok számára rendelkezésre álló ingyenes kiosztás arányának tiszteletben tartása érdekében az ingyenes kiosztásból levonandó és árverésre bocsátandó végösszeget azon hányad alapján kell kiszámítani, amelyet a CBAM-kereslet képvisel az ingyenes kiosztásban részesülő valamennyi ágazat ingyenes kiosztás iránti igénye tekintetében.

[…] A CBAM-ágazatok számára e számítás alapján már nem biztosított ingyenes kiosztást (CBAM-kereslet) árverésre kell bocsátani, és a bevételek az Innovációs Alapot és a Szociális Klímaalapot illetik meg a karbonszegény technológiákkal, a szén-dioxid-leválasztással és -hasznosítással (CCU), a nem a fosszilis tüzelőanyagok fő célként energiatermelés céljából történő elégetéséből származó ipari termelési folyamatokhoz köthető elkerülhetetlen kibocsátások szén-dioxid-leválasztásával és geológiai tárolásával (CLT), valamint a megújuló energiával és az energiatárolással kapcsolatos innováció oly módon történő támogatása érdekében, amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez , miközben csökkenti a legkiszolgáltatottabb területekre és háztartásokra gyakorolt negatív hatásokat is . Különös figyelmet kell fordítani a CBAM-ágazatok projektjeire. A nem CBAM-ágazatok számára rendelkezésre álló ingyenes kiosztás arányának tiszteletben tartása érdekében az ingyenes kiosztásból levonandó és árverésre bocsátandó végösszeget azon hányad alapján kell kiszámítani, amelyet a CBAM-kereslet képvisel az ingyenes kiosztásban részesülő valamennyi ágazat ingyenes kiosztás iránti igénye tekintetében.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Innovációs Alap 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésében említett hatályát ki kell terjeszteni az olyan karbonszegény technológiákkal és eljárásokkal kapcsolatos innováció támogatására, amelyek az építőipari és a közúti közlekedési ágazat tüzelőanyag-fogyasztását érintik. Emellett az Innovációs Alapnak támogatnia kell a tengeri közlekedési ágazat dekarbonizálására irányuló beruházásokat, beleértve a megújuló energiaforrásokból előállított fenntartható alternatív üzemanyagokba, például a hidrogénbe és az ammóniába, valamint a kibocsátásmentes meghajtási technológiákba, például a széltechnológiákba történő beruházásokat. Tekintettel arra, hogy a(z) xxxx/xxxx rendeletben [FuelEU tengerészet] (9) megállapított szankciókból származó bevételeket a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételként az Innovációs Alapba utalják, a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kellő figyelmet fordítsanak a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengerhasznosítási ágazatban történő fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsítását célzó innovatív projektek támogatására, a(z) xxxx/xxxx rendelet [FuelEU tengerészet] 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint. Annak biztosítása érdekében, hogy e kiterjesztett alkalmazási körön belül elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre az innováció számára, az Innovációs Alapot 50 millió kibocsátási egységgel kell kiegészíteni, amelyek részben az egyébként árverésre bocsátható kibocsátási egységekből, részben pedig az egyébként ingyenesen kiosztható kibocsátási egységekből származnak, összhangban az egyes forrásokból az Innovációs Alap számára biztosított finanszírozás jelenlegi arányával.

Az Innovációs Alap 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésében említett hatályát ki kell terjeszteni az olyan karbonszegény technológiákkal és eljárásokkal kapcsolatos innováció támogatására, amelyek az építőipari és a közúti közlekedési ágazat tüzelőanyag-fogyasztását érintik , valamint azokra a nem projektalapú vagy innovatív intézkedésekre is, amelyek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős mértékű csökkentése . Emellett az Innovációs Alapnak támogatnia kell a tengeri közlekedési ágazat dekarbonizálására irányuló beruházásokat, beleértve a megújuló energiaforrásokból előállított fenntartható alternatív üzemanyagokba, például a hidrogénbe és az ammóniába, valamint a kibocsátásmentes meghajtási technológiákba, például a széltechnológiákba történő beruházásokat. Tekintettel arra, hogy a(z) xxxx/xxxx rendeletben [FuelEU tengerészet] (10) megállapított szankciókból származó bevételeket a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételként az Innovációs Alapba utalják, a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kellő figyelmet fordítsanak a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengerhasznosítási ágazatban történő fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsítását célzó innovatív projektek támogatására, a(z) xxxx/xxxx rendelet [FuelEU tengerészet] 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint. Annak biztosítása érdekében, hogy e kiterjesztett alkalmazási körön belül elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre az innováció és a fellépések számára, az Innovációs Alapot 50 millió kibocsátási egységgel kell kiegészíteni, amelyek részben az egyébként árverésre bocsátható kibocsátási egységekből, részben pedig az egyébként ingyenesen kiosztható kibocsátási egységekből származnak, összhangban az egyes forrásokból az Innovációs Alap számára biztosított finanszírozás jelenlegi arányával.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Modernizációs Alap hatályát össze kell hangolni az Unió legújabb éghajlat-politikai célkitűzéseivel, azáltal, hogy előírják, hogy a beruházásoknak összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodás és az (EU) 2021/1119 rendelet célkitűzéseivel, és hogy megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó beruházások támogatását. Emellett a Modernizációs Alapnak a kiemelt beruházásokra fordítandó százalékos arányát 80 %-ra kell emelni ; az energiahatékonyságot a keresleti oldalon kiemelt területként kell kezelni; a kiemelt beruházások hatályának ki kell terjednie a háztartások energiaszegénység kezelésére irányuló támogatására, többek között a vidéki és távoli területeken.

A Modernizációs Alap hatályát össze kell hangolni az Unió legújabb éghajlat-politikai célkitűzéseivel, azáltal, hogy előírják, hogy a beruházásoknak összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodás és az (EU) 2021/1119 rendelet célkitűzéseivel, és hogy megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó beruházások támogatását. Emellett a Modernizációs Alapot kizárólag kiemelt beruházásokra kell felhasználni ; az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások használatát a keresleti oldalon kiemelt területként kell kezelni; a kiemelt beruházások hatályának ki kell terjednie a kiszolgáltatott helyzetben levő területek és a háztartások energiaszegénység és mobilitási szegénység kezelésére irányuló támogatására, különösen a legkülső régiókban, a vidéki és távoli területeken. Hasonlóképpen a Modernizációs Alapot meg kell nyitni az egyértelmű belső egyensúlyhiánnyal jellemezhető tagállamok NUTS 3 területei számára, hogy erősödjön a fellendülés és az energetikai korszerűsítés.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása című bizottsági közlemény (11) kiemelte, hogy különösen nagy kihívást jelent a közúti közlekedési és az építőipari ágazat kibocsátásainak csökkentése. A Bizottság ezért bejelentette, hogy a kibocsátáskereskedelem további kiterjesztése magában foglalhatja a közúti közlekedésből és az épületekből származó kibocsátásokat is. Az e két új ágazatra vonatkozó kibocsátáskereskedelmet külön, de szomszédos kibocsátáskereskedelem révén kell bevezetni. Ezzel elkerülhető lenne a helyhez kötött létesítmények és a légi közlekedés ágazatában jól működő kibocsátáskereskedelem zavara. Az új rendszert kiegészítő szakpolitikák és intézkedések kísérik, amelyek védelmet nyújtanak az indokolatlan árhatásokkal szemben, formálják a piaci szereplők elvárásait és a teljes gazdaság számára szén-dioxid-árjelzést biztosítanak. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új piac fejlődéséhez hatékony nyomonkövetési, jelentési és hitelesítési rendszer létrehozására van szükség. A helyhez kötött létesítményekből és a légi közlekedésből származó kibocsátásokra kiterjedő EU ETS meglévő uniós infrastruktúráival való szinergiák és koherencia biztosítása érdekében helyénvaló a 2003/87/EK irányelv módosítása révén kibocsátáskereskedelmet létrehozni a közúti közlekedési és az építőipari ágazatban.

Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása című bizottsági közlemény (12) kiemelte, hogy különösen nagy kihívást jelent a közúti közlekedési és az építőipari ágazat kibocsátásainak csökkentése. A Bizottság ezért bejelentette, hogy a kibocsátáskereskedelem további kiterjesztése magában foglalhatja a közúti közlekedésből és az épületekből származó kibocsátásokat is. Az e két új ágazatra vonatkozó kibocsátáskereskedelmet külön, de szomszédos kibocsátáskereskedelem révén kell bevezetni. Ezzel elkerülhető lenne a helyhez kötött létesítmények és a légi közlekedés ágazatában jól működő kibocsátáskereskedelem zavara. Tekintettel arra, hogy hatásköreik révén a helyi és regionális önkormányzatok gyakorolják a legnagyobb hatást ezekre az ágazatokra, az új ETS-rendszer kialakítása velük partnerségben fog történni. Az új kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek egy részét a helyi és regionális önkormányzatokhoz rendelik, mivel ezeket a kormányzati szinteket éri a legnagyobb hatás. Az új rendszert kiegészítő szakpolitikák és intézkedések kísérik, amelyek védelmet nyújtanak az indokolatlan árhatásokkal szemben , különösen a kiszolgáltatott helyzetben levő háztartások, mikro- és kisvállalkozások, továbbá a többek között a vidéki és távoli területeken élő közlekedési felhasználók esetében , formálják a piaci szereplők elvárásait és a teljes gazdaság számára szén-dioxid-árjelzést biztosítanak. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új piac fejlődéséhez hatékony nyomonkövetési, jelentési és hitelesítési rendszer létrehozására van szükség. A helyhez kötött létesítményekből és a légi közlekedésből származó kibocsátásokra kiterjedő EU ETS meglévő uniós infrastruktúráival való szinergiák és koherencia biztosítása érdekében helyénvaló a 2003/87/EK irányelv módosítása révén kibocsátáskereskedelmet létrehozni a közúti közlekedési és az építőipari ágazatban , az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban meghatározottak szerint, és adott esetben az ezeket az ágazatokat különböző területeken érintő jogszabályok módosításával .

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányára vonatkozó elosztási szabályok rendkívül fontosak minden olyan árverésből származó bevétel tekintetében, amely a tagállamokat illeti, különös tekintettel arra, hogy meg kell erősíteni a tagállamok azon képességét, hogy kezeljék a szén-dioxid-árjelzésnek az építőipari és a közúti közlekedési ágazatra gyakorolt társadalmi hatásait. Annak ellenére, hogy a két ágazat nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkezik, helyénvaló a helyhez kötött létesítményekre alkalmazandóhoz hasonló, közös elosztási szabályt megállapítani. A kibocsátási egységek fő részét az érintett ágazatok kibocsátásainak 2016–2018 közötti időszakban jellemző átlagos eloszlása alapján kell elosztani valamennyi tagállam között.

Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányára vonatkozó elosztási szabályok rendkívül fontosak minden olyan árverésből származó bevétel tekintetében, amely a tagállamokat illeti, különös tekintettel arra, hogy meg kell erősíteni a tagállamok azon képességét, hogy kezeljék a szén-dioxid-árjelzésnek az építőipari és a közúti közlekedési ágazatra gyakorolt társadalmi hatásait. Annak ellenére, hogy a két ágazat nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkezik, helyénvaló a helyhez kötött létesítményekre alkalmazandóhoz hasonló, közös elosztási szabályt megállapítani. A kibocsátási egységek fő részét az érintett ágazatok kibocsátásainak 2016–2018 közötti időszakban jellemző átlagos eloszlása alapján kell elosztani valamennyi tagállam között. Minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy a kibocsátási egységek aukció keretében történő értékesítéséből származó bevételeknek legalább mekkora – de 20 %-nál nem kisebb – hányadát kezelik közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatok. A helyi és regionális önkormányzatok által kezelt bevételeket kizárólag az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítésekre szabad fordítani, különös tekintettel az energetikai átállást támogató és a legkiszolgáltatottabb helyzetben levő területeket, háztartásokat, mikro- és kisvállalkozásokat és közlekedési felhasználókat érintő kockázatokat kezelő erőfeszítésekre.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A szén-dioxid-árnak a közúti közlekedés és az épületek ágazatában történő bevezetését hatékony szociális kompenzációnak kell kísérnie, különös tekintettel az energiaszegénység már meglévő szintjére. Egy 2019-es uniós szintű felmérésben mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem tudta otthonát megfelelően melegen tartani, és az Unió lakosságának 6,9  %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy elégséges mértékben fűtse otthonát (13). A hatékony társadalmi és elosztási kompenzáció elérése érdekében elő kell írni a tagállamok számára, hogy az árverésből származó bevételeket a meglévő kibocsátáskereskedelem tekintetében már meghatározott, éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos célokra fordítsák, de a kifejezetten a közúti közlekedési és az építőpari új ágazattal kapcsolatos aggályok kezelése érdekében hozzáadott intézkedésekre is, ideértve a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) szerinti kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseket. Az árverésből származó bevételeket az új ágazatok kibocsátáskereskedelme szociális szempontjainak kezelésére kell felhasználni, különös hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedési felhasználókra. Ebben a szellemben az új Szociális Klímaalap célzott finanszírozást biztosít a tagállamok számára az energiaszegénység vagy a mobilitásszegénység által leginkább érintett vagy veszélyeztetett európai polgárok támogatására. Ez az Alap elő fogja mozdítani a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli méltányosságot és szolidaritást, miközben enyhíti az energia- és mobilitásszegénység kockázatát az átalakulás szakaszában. A meglévő szolidaritási mechanizmusokra épít, és kiegészíti azokat. Az új alap forrásai elvben az új kibocsátáskereskedelemből a 2026–2032 közötti időszakban várható bevételek 25 %-ának felelnek meg, és a tagállamok által az (EU) 20…/nn európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alapján benyújtandó szociális klímatervek alapján kerülnek végrehajtásra. Ezen túlmenően minden tagállamnak az árverésből származó bevételeit többek között a szociális klímatervei költségei egy részének finanszírozására kell fordítania.

A szén-dioxid-árnak a közúti közlekedés és az épületek ágazatában történő bevezetését hatékony szociális kompenzációnak kell kísérnie, különös tekintettel az energiaszegénység már meglévő szintjére. Egy 2019-es uniós szintű felmérésben mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem tudta otthonát megfelelően melegen tartani, és az Unió lakosságának 6,9  %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy elégséges mértékben fűtse otthonát (16) , míg egyes régiók a szegénység miatt arra kényszerülnek, hogy alacsony hatékonyságú energiaforrásokat használjanak fűtési célra . A hatékony társadalmi és elosztási kompenzáció elérése érdekében elő kell írni a tagállamok és a regionális és helyi önkormányzatok számára, hogy az árverésből származó bevételeket a meglévő kibocsátáskereskedelem tekintetében már meghatározott, éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos célokra fordítsák, de a kifejezetten a közúti közlekedési és az építőpari új ágazattal kapcsolatos aggályok kezelése érdekében hozzáadott intézkedésekre is, ideértve a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) szerinti kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseket. Az árverésből származó bevételeket az új ágazatok kibocsátáskereskedelme szociális szempontjainak kezelésére is kell felhasználni, különös hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikro- és kisvállalkozásokra és mobilitási felhasználókra. Ebben a szellemben az új Szociális Klímaalap célzott finanszírozást biztosít a tagállamok és a regionális és helyi önkormányzatok számára az energiaszegénység vagy a mobilitásszegénység által leginkább érintett vagy veszélyeztetett európai polgárok támogatására. Ez az Alap elő fogja mozdítani a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli méltányosságot és szolidaritást, miközben enyhíti az energia- és mobilitásszegénység kockázatát az átalakulás szakaszában. A meglévő szolidaritási mechanizmusokra épít, és kiegészíti azokat. Az új alap forrásai az új kibocsátáskereskedelemből a 2026–2032 közötti időszakban várható bevételek legalább 25 %-ának felelnek meg, és a tagállamok által az (EU) 20…/nn európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) alapján benyújtandó szociális klímatervek alapján kerülnek végrehajtásra. Amennyiben a szén-dioxid-ár a vártnál magasabb bevételeket eredményez, a Szociális Klímaalap pénzügyi keretösszegét ennek megfelelően növelni kell. Minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy a Szociális Klímaalap számukra rendelkezésre álló költségvetési keretének legalább mekkora – de 35 %-nál nem kisebb – hányadát kezelik közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatok. Ezen túlmenően minden tagállamnak és regionális és helyi önkormányzatnak az árverésből származó bevételeit többek között a szociális klímatervei költségei egy részének finanszírozására kell fordítania.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az új, karbonszegény technológiák innovációja és fejlesztése az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy ezek az ágazatok költséghatékonyan járuljanak hozzá a várható kibocsátáscsökkentéshez. Ezért az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban a kibocsátáskereskedelemből származó 150 millió kibocsátási egységet az Innovációs Alap rendelkezésére kell bocsátani a költséghatékony kibocsátáscsökkentés ösztönzése érdekében.

Az új, karbonszegény technológiák innovációja és fejlesztése , illetve más, az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban indított fellépések alapvető fontosságúak annak biztosításához, hogy ezek az ágazatok költséghatékonyan járuljanak hozzá a várható kibocsátáscsökkentéshez. Ezért az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban a kibocsátáskereskedelemből származó 150 millió kibocsátási egységet az Innovációs Alap rendelkezésére kell bocsátani a költséghatékony és a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő kibocsátáscsökkentés ösztönzése érdekében.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottságnak nyomon kell követnie a kibocsátáskereskedelem alkalmazását az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban, beleértve a meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszerrel való árkonvergencia mértékét is, és szükség esetén felülvizsgálatot kell javasolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezen ágazatok kibocsátáskereskedelme hatékonyságának, igazgatásának és gyakorlati alkalmazásának javítása érdekében, a megszerzett ismeretek és a fokozott árkonvergencia alapján. A Bizottság számára elő kell írni, hogy az e kérdésekről szóló első jelentést 2028. január 1-jéig nyújtsa be.

A Bizottságnak nyomon kell követnie a kibocsátáskereskedelem alkalmazását az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban, beleértve a meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszerrel való árkonvergencia mértékét is, és szükség esetén felülvizsgálatot kell javasolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezen ágazatok kibocsátáskereskedelme hatékonyságának, igazgatásának és gyakorlati alkalmazásának javítása érdekében, a megszerzett ismeretek és a fokozott árkonvergencia alapján. A Bizottság számára elő kell írni, hogy az e kérdésekről szóló első jelentést 2028. január 1-jéig nyújtsa be. A jelentést egy 2027. szeptember 1-jétől2027. október 31-ig tartó konzultációs időszak előzi meg. Ebben az időszakban célzott konzultációra kerül sor a helyi és regionális önkormányzatokkal.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tengeri közlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási kör

A tengeri közlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási kör

A tengeri szállítási tevékenységek tekintetében a kibocsátási egységek kiosztása és a leadási követelmények alkalmazása az alábbi esetekben a következő mintát követi:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 10a. cikk a következőképpen módosul:

A 10a. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a 10d. cikk a következőképpen módosul:

a 10d. cikk a következőképpen módosul:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kibocsátási egységek (4) bekezdés szerinti, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak, kivéve az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként megállapított és az uniós költségvetésbe beállított bevételeket. A tagállamok bevételeiket a 10. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több tevékenységre, vagy az alábbiak közül egy vagy több intézkedésre fordítják:

A kibocsátási egységek (4) bekezdés szerinti, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak, kivéve az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként megállapított és az uniós költségvetésbe beállított bevételeket. A tagállamok bevételeiket a 10. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több tevékenységre, vagy az alábbiak közül egy vagy több intézkedésre fordítják:

A tagállamok az e cikkel összhangban keletkező, árverésből származó bevételeik egy részét az e fejezet szerinti kibocsátáskereskedelem szociális vonatkozásainak kezelésére fordítják, különös hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra, az (EU) 20…/nn rendeletben [a Szociális Klímaalapról szóló rendelet](*) meghatározottak szerint. Amennyiben egy tagállam az említett rendelet alapján [szociális klímatervet] nyújt be a Bizottságnak, a tagállam ezeket a bevételeket többek között a terv finanszírozására fordítja.

A tagállamok az e cikkel összhangban keletkező, árverésből származó bevételeik egy részét az e fejezet szerinti kibocsátáskereskedelem szociális vonatkozásainak kezelésére fordítják, különös hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikro- és kisvállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mobilitási felhasználókra, az (EU) 20…/nn rendeletben [a Szociális Klímaalapról szóló rendelet](*) meghatározottak szerint. Amennyiben egy tagállam az említett rendelet alapján [szociális klímatervet] nyújt be a Bizottságnak, a tagállam ezeket a bevételeket többek között a terv finanszírozására fordítja.

A tagállamok akkor teljesítették az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket, ha az első albekezdésben megállapított célok megvalósítására adózási és pénzügyi támogatási politikát vagy a pénzügyi támogatást növelő belső szabályozási politikát működtetnek és hajtanak végre a kibocsátási egységek e fejezet szerinti árverésre bocsátásából származó bevételekkel egyenértékű összegben.

A tagállamok a helyi és regionális önkormányzatoknak juttatandó bevételekre vonatkozóan egy legalább 20 %-os küszöbértéket állapítanak meg, amely hányadot az e bekezdésben leírt intézkedések egyikére vagy közülük többre kell fordítani.

A tagállamok úgy tájékoztatják a Bizottságot a bevételek felhasználásáról és az e bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről, hogy ezt az információt belefoglalják az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet(**) értelmében benyújtott jelentéseikbe.

A tagállamok , valamint a helyi és regionális önkormányzatok akkor teljesítették az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket, ha az első albekezdésben megállapított célok megvalósítására adózási és pénzügyi támogatási politikát vagy a pénzügyi támogatást növelő belső szabályozási politikát működtetnek és hajtanak végre a kibocsátási egységek e fejezet szerinti árverésre bocsátásából származó bevételekkel egyenértékű összegben.

A tagállamok úgy tájékoztatják a Bizottságot a bevételek felhasználásáról és az e bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről, hogy ezt az információt belefoglalják az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet(**) értelmében benyújtott jelentéseikbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság 2028. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásáról, a rendelkezések hatékonyságára, igazgatására és gyakorlati alkalmazására tekintettel, beleértve az (EU) 2015/1814 határozat szerinti szabályok alkalmazását, valamint az e fejezet szerinti kibocsátási egységeknek a II., a IIa. és a III. fejezet hatálya alá tartozó, szabályosan működő szervezetek megfelelési kötelezettségeinek teljesítése céljából történő felhasználását. A Bizottság adott esetben e jelentéshez csatolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, e fejezet módosítására irányuló javaslatot. A Bizottság 2031. október 31-ig értékeli a III. melléklet hatálya alá tartozó ágazatoknak a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokra kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő integrálásának megvalósíthatóságát.”;

A Bizottság 2028. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásáról, a rendelkezések hatékonyságára, igazgatására és gyakorlati alkalmazására tekintettel, beleértve az (EU) 2015/1814 határozat szerinti szabályok alkalmazását, valamint az e fejezet szerinti kibocsátási egységeknek a II., a IIa. és a III. fejezet hatálya alá tartozó, szabályosan működő szervezetek megfelelési kötelezettségeinek teljesítése céljából történő felhasználását. A jelentést egy 2027. szeptember 1-jétől2027. október 31-ig tartó konzultációs időszak előzi meg. Ebben az időszakban célzott konzultációra kerül sor a helyi és regionális önkormányzatokkal.  A Bizottság adott esetben e jelentéshez csatolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, e fejezet módosítására irányuló javaslatot. A Bizottság 2031. október 31-ig értékeli a III. melléklet hatálya alá tartozó ágazatoknak a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokra kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő integrálásának megvalósíthatóságát.”;

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokban vagy alágazatokban a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésére szolgáló meglévő mechanizmusok a következők: az EU ETS kibocsátási egységeinek átmeneti ingyenes kiosztása, valamint a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdésében és 10b. cikkében meghatározott pénzügyi intézkedések, amelyek célja a villamosenergia-árakban megjelenő, az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos költségek miatt felmerülő közvetett kibocsátási költségek kompenzálása. Az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás azonban a teljes árveréshez képest gyengíti az árjelzést, amelyet a rendszer az ingyenes kiosztásban részesülő létesítményeknek nyújt, és ilyen módon hatással van a kibocsátás további csökkentésére irányuló beruházások ösztönzőire.

A kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokban vagy alágazatokban a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésére szolgáló meglévő mechanizmusok a következők: az EU ETS kibocsátási egységeinek átmeneti ingyenes kiosztása, valamint a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdésében és 10b. cikkében meghatározott pénzügyi intézkedések, amelyek célja a villamosenergia-árakban megjelenő, az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos költségek miatt felmerülő közvetett kibocsátási költségek kompenzálása. Az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás azonban a teljes árveréshez képest gyengíti az árjelzést, amelyet a rendszer az ingyenes kiosztásban részesülő létesítményeknek nyújt, és ilyen módon hatással van a kibocsátás további csökkentésére irányuló beruházások ösztönzőire. Az ingyenes kiosztás fokozatos kivezetését ezért hatékonyan és megfelelő időben kell megvalósítani, az európai klímaszabályozás célkitűzéseiben, nevezetesen az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban meghatározottak szerint.