Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021AE6391

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (COM(2021) 723 final – 2021/0378 (COD)) – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozásával és működésével összefüggő módosításáról (COM(2021) 724 final – 2021/0379 (COD)) – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre egyes rendeleteknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozásával és működésével összefüggő módosításáról (COM(2021) 725 final – 2021/0380 (COD))

EESC 2021/06391

HL C 290., 2022.7.29, p. 58–63 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2022.7.29.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 290/58


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

(COM(2021) 723 final – 2021/0378 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozásával és működésével összefüggő módosításáról

(COM(2021) 724 final – 2021/0379 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre egyes rendeleteknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozásával és működésével összefüggő módosításáról

(COM(2021) 725 final – 2021/0380 (COD))

(2022/C 290/10)

Előadó:

Florian MARIN

Felkérés:

Az Európai Unió Tanácsa, 2022.2.9. (COM(2021) 724 final és COM(2021) 725 final), 2022.2.15. (COM(2021) 723 final).

Európai Parlament, 2022.2.14.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50., 114. és 304. cikke

Illetékes szekció:

„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2022.3.3.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2022.3.23.

Plenáris ülés száma:

568.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

215/1/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja az egységes európai hozzáférési pontot (ESAP) mint olyan eszközt, amely hozzájárul a fenntarthatóbb, digitális és inkluzív gazdasághoz, a digitális szuverenitás megerősítéséhez és a tőkepiacok jobb integrációjához.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az egységes európai hozzáférési pontnak ambiciózusabbnak kell lennie, és több hozzáadott értéket kell teremteni azáltal, hogy nem csupán egy egységes hozzáférési pontot biztosító tájékoztató eszközként szolgál a nyers információk gyűjtésére, hanem fel is dolgozza az információkat. Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül az adatok, valamint az ágazati és területi jelentések és elemzések összesítését és átalakítását is meg kellene valósítani.

1.3.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az egységes európai hozzáférési pontot rugalmas eszközként alakítsák ki, fenntartva az új adatkategóriákkal való bővítés, valamint a nemzeti nyilvántartásokkal és az Eurostattal való kommunikáció lehetőségét a különböző típusú technológiák figyelembevételével. Az európai egységes hozzáférési pontnak egyértelmű szinergiát kell biztosítania a fenntartható fejlődési célok és a zöld megállapodás mutatói között.

1.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy meg kellene fontolni egy olyan tanácsadó testület létrehozását, amelyben – átlátható kiválasztási folyamat alapján – a civil társadalomnak és a szociális partnereknek is részt kell venniük, és amely dönt az egységes európai hozzáférési pont jövőjéről és a stratégiai változásokról.

1.5.

Az egységes európai hozzáférési ponthoz való megkülönböztetés nélküli hozzáférés biztosítása érdekében fontos a „fehér zónák” csökkentése. Az egységes európai hozzáférési pontnak olyan funkciókat is biztosítania kell, amelyek a fogyatékossággal élők számára is hátrányos megkülönböztetés nélkül lehetővé teszik a megfelelő hozzáférhetőséget.

1.6.

Az EGSZB szerint nagyon fontos, hogy az egységes európai hozzáférési pont biztosítsa az eljárások szabványosítását, az átláthatóságot, az adatok integritását és az információforrás hitelességét, az adatok felhasználóbarát automatikus validálását, valamint a gyűjtőszervezet megfelelő adatvédelmi célú ellenőrzését. A közeljövőben fontos lesz a pénzügyi és környezeti, társadalmi és irányítási adatszolgáltatók szabályszerű és megfelelő felügyelete.

1.7.

Mérlegelni kell a kkv-k esetében az adatok gyűjtésével, előállításával és kezelésével összefüggő költségek támogatását, a kkv-k díjak alóli mentesítését, függetlenül a szolgáltatott adatok mennyiségétől, továbbá figyelmet kell fordítani az adatszolgáltatásért és -kezelésért felelős munkavállalók megfelelő munkakörülményeinek biztosítására.

1.8.

Az egységes európai hozzáférési pontnak egyértelmű különbséget kell tennie a pénzügyi és a nem pénzügyi adatok között, és azokat egyformán fontos adatként kell kezelnie, valamint lehetőséget kell adnia arra, hogy önkéntes alapon, meghatározott kritériumok alapján társadalmi adatokat tegyenek közzé az egyes vállalatok, valamint azok vezetősége és alkalmazottai tevékenységéről.

1.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy egy külön ügyfélszolgálatra van szükség, amely segítséget nyújt az információk megfelelő formátumban történő benyújtásában és annak biztosításában, hogy azok technikailag használhatóak legyenek, valamint hogy a pénzügyi és digitális jártasság terén is képzésre van szükség. A jobb és szélesebb körű felhasználás biztosítása érdekében az egységes európai hozzáférési pontba be lehetne illeszteni a fő gazdasági teljesítménymutatók uniós szinten, közös módszertannal meghatározott minimális készletét.

2.   Háttér

2.1.

Az Európai Bizottság egy olyan egységes hozzáférési pontot indít, amely központosított elektronikus hozzáférést biztosít azokhoz a tőkepiacok és pénzügyi szolgáltatások szempontjából releváns információkhoz (beleértve a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat is), amelyeket az uniós jogszabályok értelmében közzé kell tenni, valamint a tőkepiacok és pénzügyi szolgáltatások szempontjából releváns egyéb típusú információkhoz, amelyek közzétételéről a vállalatok önkéntesen döntenek. Az európai egységes hozzáférési pont létrehozása a tőkepiaci unió megvalósítására vonatkozó cselekvési terv (1) része.

2.2.

Az információkat különböző gyűjtőszervezetek gyűjtik össze, amelyek feladata többek között, hogy automatikus ellenőrzéseket végezzenek, és technikai segítséget nyújtsanak az információkat benyújtó gazdálkodó egységek számára. Az Európai Bizottság kinyilvánította, hogy több adatot kíván elérhetővé tenni a gazdaság és a társadalom számára, beleértve az európai adatterek kiépítését is. Célja, hogy a közszféra több jó minőségű adatát bocsássa további felhasználás céljából rendelkezésre, vállalati adatokat is beleértve, könnyebben és ingyenesen hozzáférhetővé téve ezeket az adatkészleteket (2). Az Európai Bizottság egységes európai hozzáférési pontra vonatkozó jogalkotási kezdeményezése ezért időszerű és rendkívül fontos.

2.3.

Az egységes európai hozzáférési pont megkülönböztetésmentes, ingyenes hozzáférést fog biztosítani az információkhoz, azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos szolgáltatásokért – például nagy mennyiségű adat közzététele esetén – díjakat vezethetnek be. Az Európai Bizottság által létrehozott és jóváhagyott technikai keretrendszer alapján automatizált validálást fognak végezni annak ellenőrzése céljából, hogy a gyűjtőszervezetek által benyújtott információk megfelelnek-e a követelményeknek. Az egységes európai hozzáférési pont minden hónapban az idő legalább 95 %-ában elérhető lesz.

2.4.

Az egységes európai hozzáférési pont – néhány kivételtől eltekintve – nem tárol személyes adatokra vonatkozó információkat, és a működését olyan mutatók segítségével fogják nyomon követni, mint például:

a látogatók és a keresések száma,

a megjelenítést vagy letöltést eredményező keresések százalékos aránya,

az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető, géppel olvasható információk száma és százalékos aránya,

a géppel olvasható megjelenítések és letöltések száma és százalékos aránya,

automatikus validálások alapján küldött értesítések számaránya.

2.5.

Az egységes európai hozzáférési pont a többek között a következő funkciókat fogja biztosítani: felhasználóbarát felület az EU összes nyelvén, keresőfunkció, letöltési szolgáltatás, a fordítási szolgáltatások biztosításának innovatív megközelítése, valamint a felhasználókat az újonnan elérhetővé vált információkról tájékoztató értesítési szolgáltatás. Az egységes európai hozzáférési pontot az információk hozzáférhetősége, minősége és használhatósága, valamint a végfelhasználók elégedettsége, illetve annak alapján fogják értékelni, hogy a felhasználók képesek-e elérni céljaikat. Az egységes európai hozzáférési pont megvalósítása érdekében több irányelv és rendelet módosítása is folyamatban van.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság egységes európai hozzáférési pont létrehozására irányuló kezdeményezését. Az EU számára kulcsfontosságú prioritást jelent a gazdaság digitális jövőre való alkalmassá tétele, a digitális szuverenitás megerősítése, az információáramlás sebességének növelése és közös szabványok meghatározása az adatokra, a technológiára és az infrastruktúrára összpontosítva. Az egységes európai hozzáférési pont előmozdítja az adatvezérelt finanszírozást, és jelentősen javítja a vállalatok, vállalkozások és pénzintézetek adatokhoz és a gazdálkodó egységek információihoz való hozzáférését. Az egységes európai hozzáférési pont hozzájárul a fenntarthatóbb, digitális és inkluzív gazdaság megteremtéséhez, valamint a tőkepiacok jobb integrációjához. Az EGSZB a Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv című véleményében megállapítja, hogy az egységes európai hozzáférési pont prioritást képez a tőkepiaci unió hatékonyságának javítása érdekében (3).

3.2.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az egységes európai hozzáférési pont nem keletkeztet új beszámolási kötelezettségeket, és hogy az uniós jogszabályok szerinti meglévő közzétételi követelményeket használja fel. Az egységes európai hozzáférési pont egy olyan eszköz, amely lehetővé fogja tenni annak jobb értékelését, hogy az európai gazdálkodó egységek hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósági és éghajlat-politikai célokhoz. A fenntarthatósággal kapcsolatos információk kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a beruházásokat a zöld átállást támogató projektek felé irányítsuk át, mint azt a megújított fenntartható finanszírozási stratégiáról folytatott konzultáció (4) során az érdekelt felek is kiemelték.

3.3.

Az európai egységes hozzáférési pont egy bizonyos ideig biztosítja az információkhoz – köztük a múltbeli információkhoz – való hozzáférést, ami fontos a tőkepiacokon a megfelelő döntéshozatali folyamatok biztosítása érdekében. Az európai finanszírozás azért problematikus, mert egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez: a vállalatok finanszírozási költségei nagymértékben függenek a bejegyzés szerinti országtól, az induló innovatív vállalkozások, melyek számára nehézséget jelent a biztosíték megteremtése, nehezen jutnak egyáltalán bármilyen finanszírozáshoz, és a fogyasztást nem védik a helyi gazdasági sokkoktól (5). A gazdasági és fenntarthatósági teljesítmény nyomon követése kulcsfontosságú lesz a tőkepiacok és a jövőbeli befektetési döntések szempontjából.

3.4.

Az egységes európai hozzáférési pont létrehozására egy olyan pillanatban kerül sor, amikor az EU pénzügyi ágazata a két nagy átállás, azaz a digitális és az éghajlatvédelmi átállás miatt mélyreható átalakulás előtt áll. Munkahelyek szűnnek meg, új készségeket kell elsajátítani, megváltoznak a munkavállalók feladatai, és elbocsátásokat hajtanak végre, vagy új munkaszervezési modellek bevezetésére kerül sor. Az egységes európai hozzáférési pont segíthet abban, hogy az uniós pénzügyi átalakulási folyamatok egyes kihívásait kedvezően tudjuk kezelni.

3.5.

Az egységes európai hozzáférési pont potenciálisan a fejlődés és a beruházások tényezőjévé válhat. A láthatóságukat növelni kívánó kkv-kat arra lehetne ösztönözni, hogy a jövőbeli befektetések és piacok vonzása érdekében tegyék közzé adataikat. Az EGSZB javasolja, hogy vegyék figyelembe a szoftverközvetítők szerepét, mivel egyes vállalatok, főként a kkv-k, ilyen típusú szervezetekkel fognak együttműködni, hogy csökkentsék az adatkezeléssel és -tárolással kapcsolatos adminisztratív terheket. Az egységes európai hozzáférési pont hozzájárul ahhoz, hogy a beruházási döntés meghozatalának folyamata kevesebb költséggel járjon, és növekedjen a kkv-k láthatósága.

3.6.

Az egységes európai hozzáférési pontnak lehetővé kell tennie az Eurostattal és a nemzeti nyilvántartásokkal való hatékony interoperabilitást. Az átláthatósággal és az adatokkal kapcsolatos köz- vagy piaci érdekek dinamikáját is be kell építeni, mégpedig az új adatkategóriákkal történő jövőbeni bővítés lehetőségének biztosításával. Az egységes európai hozzáférési pontot olyan adateszközként kell kialakítani, amely rugalmasan viszonyul a különböző ágazatokhoz és európai kezdeményezésekhez. Fontos a különböző technológiák közötti kommunikáció. Az új adatok hozzáadásának költségét a tőkepiacokra gyakorolt hatásuk és az adatkezelés szempontjából kell értékelni.

3.7.

Az Európai Unió egész területén fontos a megfelelő internetkapcsolat biztosítása, hogy minden vállalat hozzáférhessen az egységes európai hozzáférési ponthoz, és hogy megelőzhető legyen a hátrányos megkülönböztetés. Alapvető fontosságúak a „fehér zónák” (mobil hálózati lefedettség nélküli területek) csökkentését célzó beruházások, valamint annak biztosítása, hogy minden polgár és tőkepiaci szereplő hozzáférjen az egységes európai hozzáférési ponthoz.

3.8.

Az egységes európai hozzáférési pontnak biztosítania kell az adatok integritását és a gyűjtőszervezetekhez benyújtott információk forrásának hitelességét. Az információk automatizált értékelésének egyszerűnek és felhasználóbarátnak kell lennie. Az érvényes és megfelelő információkhoz való hozzáférés biztosításának és a fogyasztók védelmének állandó prioritást kell képeznie. A gyűjtőszervezeteket is megfelelően nyomon kell követni, és az adatvédelemnek szintén állandó prioritást kell élveznie.

3.9.

A vállalatok jobb finanszírozási lehetőségeiből fakadóan új lehetőségek nyílnak majd az uniós piac számára, valamint új munkalehetőségek keletkeznek. Az egységes európai hozzáférési pontnak figyelembe kell vennie a befektetések és a piaci szereplők valamennyi típusát, beleértve a szociális gazdaság vagy a közösségi finanszírozás területét is, amelyek pozitív hatással vannak az általános érdekre, különösen a kiszolgáltatott személyek esetében. Az egységes európai hozzáférési pontnak olyan funkciókat kell biztosítania, amelyek a fogyatékossággal élők számára is lehetővé teszik a megfelelő hozzáférhetőséget.

3.10.

Az EGSZB támogatja, hogy az egységes európai hozzáférési pont használata és bizonyos információk közzététele ingyenes legyen. Az engedélyeknek vagy az adatok gyűjtésének, előállításának és kezelésének a költségei ugyanakkor magasak lehetnek. A – különösen a kötelező jelentésekhez kapcsolódó – adatszolgáltatási költségek csökkentése érdekében adóügyi ösztönzőket és támogatásokat kellene bevezetni a kkv-k számára. A vállalatok és más tőkepiaci érdekelt felek szoftver- és hardvereszközökbe történő beruházásait uniós forrásokból támogatni kell annak érdekében, hogy megfelelően tudják használni az egységes európai hozzáférési pontot, és azzal megfelelően tudjanak kommunikálni. E tekintetben tagállami szinten nagyobb mértékű szerepvállalásra van szükség. A kkv-kat mentesíteni kell a díjak alól, függetlenül a közzétett információk mennyiségétől. Az esetlegesen alkalmazott díjak mértékének átláthatónak kell lennie, és azokat az adatkezelés költségeivel közvetlen összefüggésben kell megállapítani.

3.11.

Az egységes európai hozzáférési pontnak a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett vállalatokat méretüktől és földrajzi helyüktől függetlenül egyformán kell kezelnie. Az egységes európai hozzáférési pontnak olyan eszközzé kell válnia, amely a jelentéstétel, az átláthatóság és az adatkezelés hatékonyságának növelésével hozzáadott értéket teremt.

3.12.

Az egységes európai hozzáférési pont irányításának a civil társadalom bevonásán kell alapulnia, és két szintű irányítási struktúrát kell magában foglalnia, az alábbiak szerint:

egy tanácsadó testület, amelyben – átlátható kiválasztási folyamat alapján – a civil társadalomnak és a szociális partnereknek is részt kell venniük, és amely dönt az egységes európai hozzáférési pont jövőjéről és a stratégiai változásokról,

egy végrehajtó testület, amely biztosítja a technikai standardokat és az egységes európai hozzáférési pont megfelelő működését.

3.13.

Egy olyan környezetben, ahol a bankok kitettsége magas, a befektetői bizalom és a tőkepiacokat használó vállalatokba való befektetésre vonatkozó döntés az információk könnyű hozzáférhetőségétől, minőségétől és összehasonlíthatóságától függ. Az EGSZB leszögezi, hogy a kibocsátók és a befektetők közötti hatékony és átfogó kapcsolat megteremtése érdekében alapvető fontosságúak a szabványos eljárások. A szabványosításnak a közzétételre vonatkozóan azonos határidőket, a közzétett adatokra vonatkozóan pedig az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elvének megfelelően azonos módszertanokat kell magában foglalnia.

3.14.

A Covid19-válság és a fenntartható és inkluzív helyreállítás szükségessége, amelyből senki sem maradhat ki, növelte a nyomást, hogy felgyorsítsák a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv végrehajtását. A vállalatoknak korábban soha nem volt ekkora szüksége pénzeszközökre és beruházásokra.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB számára egyértelmű, hogy a tőkepiaci unió nem önkéntes gyakorlat, amely csak néhány ország előnyére szolgál, hanem minden uniós tagállam számára realitássá kell válnia. Az egységes európai hozzáférési pont hatékony és eredményes használatának biztosítása érdekében megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat kell biztosítani. Az egységes európai hozzáférési pont mint a vállalatok, a befektetők és a pénzügyi közvetítők számára fontos európai adatszolgáltatási eszköz elismerésének biztosítása érdekében a tagállamok és a nemzeti felügyeletek bevonását és támogatását prioritásnak kell tekinteni. Az egységes európai hozzáférési pontot, valamint annak előnyeit és fontosságát valamennyi országban ismertté kell tenni. E célból a közösségi médiát is fel lehetne használni.

4.2.

Az EGSZB helyesnek tartja, hogy az Európai Bizottság nagyobb átláthatóságot kíván teremteni, több adatot kíván elérhetővé tenni (6), és támogatni kívánja a pénzügyek digitális átalakulását az elkövetkező években, ahogyan azt a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia (7) is említi. Az egységes európai hozzáférési pontba integrálni kell az adatok összesítésének és jelentések készítésének lehetőségét (8). Létre kell hozni egy összehasonlítási és hírlevél-funkciót is. Az egységes európai hozzáférési pont egy érdekelt feleket tömörítő fórumot is magában foglalhatna, amely helyet adna a vitáknak, magyarázatoknak és a bevált gyakorlatok megosztásának.

4.3.

Az EGSZB egy külön ügyfélszolgálat létrehozását javasolja, amely segítséget nyújtana az információk megfelelő formátumban történő benyújtásában és annak biztosításában, hogy azok technikailag használhatóak legyenek. A nyújtott segítségnek a közös eljárások mellett az adatok következetességét, összehasonlíthatóságát és felhasználhatóságát biztosító keretet is magában kell foglalnia. Végezetül – a folyamat költséghatékonyságának biztosítása érdekében – az egységes európai hozzáférési pontnak a legelterjedtebb fájlformátumokkal, például az XBRL, PDF, XML, HTML, CSV, TXT és XLS formátumokkal kell dolgoznia.

4.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a digitalizáció és a központosított adatok pozitív hatással lesznek a jelentéstételre. Ez a különböző stressztesztek és éghajlat-politikai elemzések javulásához, valamint – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzései tekintetében – a pénzügyi intézmények portfólióinak jobb azonosításához és nyomon követéséhez vezet majd. Az egységes európai hozzáférési pont segíteni fog abban, hogy feltárjuk a vállalatokat érintő potenciális kockázatokat, és lehetőségeket teremtsünk a vállalatok számára. Az egységes európai hozzáférési pont egyúttal a kkv-kutatás európai szintű fellendítését is segítheti.

4.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi és a nem pénzügyi adatokat a láthatóság és státuszuk szempontjából azonos fontosságúnak kell tekinteni. A nem pénzügyi információknak – önkéntes alapon – tartalmazniuk kell az egyes vállalatok és alkalmazottaik tevékenységére vonatkozó társadalmi adatokat. Önkéntes alapon meg kellene engedni a vállalat vezetésére és személyzetére vonatkozó adatok (alkalmazottak száma, nemek stb.) felhasználását is. E tekintetben a társadalmi információk tekintetében külön kritériumokat lehetne meghatározni.

4.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy az egységes európai hozzáférési pontnak ambiciózusabbnak kellene lennie. Konkrétan a nyers adatok gyűjtésén túl további célkitűzésekkel is ki kell egészíteni, és több hozzáadott értéket kell teremteni azáltal, hogy nem csupán egy egységes hozzáférési pontot biztosító tájékoztató eszközként szolgál, hanem fel is dolgozza az információkat. Az EGSZB üdvözli, hogy az egységes európai hozzáférési pont az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lesz. Az egységes európai hozzáférési pont kulcsfontosságú szerepet tölt be annak biztosításában, hogy a kutatók, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos szakemberek és az elemzők nagyobb mértékű, megfelelő, tisztességes, egyenlő és azonnali hozzáférést kapjanak az információkhoz. Az egységes európai hozzáférési pont támogathatja az új magán információfeldolgozó platformok megjelenését; azonban igénybevételük költségei és a tőkepiacokhoz való hozzáférés továbbra is problémát fognak jelenteni, különösen a kisbefektetők mint magánszemélyek számára.

4.7.

A big data technológia, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetővé tétele hatékonyabbá fogja tenni az információk felhasználását, hogy integráltabb tőkepiacok jöhessenek létre, és növelni fogja az uniós gazdaság rezilienciáját. Az egységes európai hozzáférési pont jövőbeli felhasználói számára opcióként rendelkezésre kell állniuk ágazati és területi jelentéseknek és elemzéseknek. Az adatok érvényességének ellenőrzését és biztosítását állandóan szem előtt kell tartani. Az egymást átfedő adatszolgáltatásokat és adatkezelést gondosan figyelemmel kell kísérni. Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy a nyers információk szolgáltatása kevésbé ambiciózus és nem elégséges a tőkepiaci jártassággal nem rendelkező új befektetők számára, akik tőkepiaci befektetést mérlegelnek.

4.8.

Az egységes európai hozzáférési pont elindításának nemcsak a tőkepiaci cél eléréséhez kell elvezetnie, hanem általa olyan kiegészítő szakpolitikai céloknak is meg kell valósulniuk, mint például a vállalatok hozzájárulása az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozó mutatókhoz. Az adatokhoz való hozzáférés harmadik országok számára történő biztosítása hozzájárulhat ahhoz, hogy az uniós vállalatok a jövőben kiegészítő beruházásokhoz jussanak. Az egységes európai hozzáférési pontnak az InvestEU portál példáját kell követnie, és támogathatná a tőkepiaci unió sikeres megvalósítását (9).

4.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi jártasságot (a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv 7. intézkedése) és a digitális jártasságot is meg kell valósítani. Szükség van egy pénzügyi jártassági és adatokkal kapcsolatos útmutatóra is. Az adatok fontosságának megértéséhez, valamint az adatok felhasználásához és megosztásához külön iránymutatást lehetne készíteni, és ezeket népszerűsíteni lehetne. Ehhez fel lehetne használni az ESZA+ forrásait. A különböző vállalatoktól vagy érdekelt felektől származó adatok gyűjtésében és kezelésében részt vevő munkavállalók megfelelő és elfogadható munkakörülményeire folyamatosan gondot kell fordítani.

4.10.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a jobb és szélesebb körű felhasználás biztosítása érdekében az egységes európai hozzáférési pontba be lehetne illeszteni a fő gazdasági teljesítménymutatók uniós szinten meghatározott minimális készletét és egy közös módszertant. Mivel az egységes európai hozzáférési pont fenntarthatósági adatokat is tartalmaz, egyértelmű szinergiát kell biztosítani az EU fenntarthatósági taxonómiájának (10) 8. cikkével. Az egységes európai hozzáférési pontnak külön helyet kellene biztosítania a zöld megállapodással kapcsolatos statisztikák, valamint a vállalatoknak a zöld megállapodás mutatóihoz való hozzájárulása számára.

4.11.

Végezetül az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság értékelné a pénzügyi, valamint környezeti, társadalmi és irányítási adatszolgáltatók megfelelő és arányos szabályozásának és felügyeletének előnyeit, mivel azok az egységes európai hozzáférési pont működésbe lépésekor továbbra is kulcsszerepet fognak játszani mind az upstream, mind pedig a downstream szakaszban.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG


(1)  1. intézkedés, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv, 2020. szeptember 24., COM(2020) 590 final.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(3)  HL C 155., 2021.4.30., 20. o.

(4)  Az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (2020), Jelentés a következő címmel: Sustainable Finance and the Role of Securities Regulators and IOSCO (Fenntartható finanszírozás és az értékpapírpiaci szabályozók és az IOSCO szerepe).

(5)  https://blogs.imf.org/2019/09/10/a-capital-market-union-for-europe-why-its-needed-and-how-to-get-there

(6)  COM(2020) 66 final.

(7)  COM(2020) 591 final.

(8)  Az európai nyílt tudományosadat-felhőhöz hasonlóan.

(9)  HL C 155., 2021.4.30., 20. o.

(10)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32020R0852&from=EN


Top