Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés

[COM(2021) 740 final]

(2022/C 275/09)

Előadó:

Judith VORBACH

Felkérés:	Európai Bizottság, 2022.1.21.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.2.8.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.2.23.
Plenáris ülés száma:	567.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	140/5/38

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EU-nak már jóval a Covid19-világjárvány kitörése előtt kedvezőtlen fejleményekkel és válságokkal kellett szembenéznie. 2020-ban az EU történelme eddigi legmélyebb gazdasági recessziójának szakaszába lépett, miközben a fennálló kihívások még mindig messze voltak a megoldástól. Az Unió példa nélküli támogató intézkedéseket hozott a csapás mérséklésére és a bizonytalan helyzet elhárítására. A világjárvány azonban csak transznacionálisan kezelhető, és az EGSZB az uniós egészségpolitika terén előrelátó együttműködésre szólít fel, valamint az átoltottság növelésére és egy globális megközelítés elfogadására annak érdekében, hogy uniós szinten nyílt vitát lehessen folytatni a TRIPS-megállapodás alóli ideiglenes és önkéntes mentességről.

1.2.

Az EGSZB egy jólétközpontú politikát szorgalmaz, és támogatja az EU „versenyképes fenntarthatóság” programját. Ennek négy dimenzióját – a környezeti fenntarthatóságot, a termelékenységet, a méltányosságot és a makrogazdasági stabilitást – a versenyképességgel együtt egyenrangúként kell kezelni az elérni kívánt erősítő hatások megvalósítása és a sikeres átalakulás érdekében. A méltányosság és a társadalmi fenntarthatóság például a versenyképesség kulcsfontosságú elemei, és ez fordítva is igaz. Minél gyengébb a parlamentek, a szociális partnerek és más civil szervezetek részvétele, annál valószínűbb, hogy nőnek az egyenlőtlenségek és csökken az elfogadottság, különös tekintettel a gazdaság klímasemlegesség elérése érdekében történő átalakítására.

1.3.

Az egyik előttünk álló kihívás, hogy a gazdasági jólétet a lehető legnagyobb mértékben szétválasszuk a környezetkárosodástól. Ismét olyan holisztikus megközelítésre van szükség, amely minden típusú környezeti kárt figyelembe vesz. A társadalmi jóllét védelme iránti elkötelezettség nem ragadhat le az üres szlogenek szintjén. Alapvetően fontos az átállás során tett erőfeszítések és az abból származó előnyök igazságos elosztásának biztosítása. Az EGSZB kiemeli a stabil üzleti környezet és az erős ipari értékláncok megőrzésének fontosságát Európában, és felszólítja Európa ipari vezetőit, hogy törekedjenek a fenntarthatóságra. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust hatékonyan kell megtervezni, és az állami támogatási intézkedéseket minőségi munkahelyek teremtéséhez, valamint a munkavállalók jogainak és az adóügyi kötelezettségeknek a tiszteletben tartásához kell kötni. Végezetül az EGSZB hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi adók felé történő elmozdulás nem járhat regresszív elosztási hatásokkal vagy energiaszegénységgel.

1.4.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság reformokra és beruházásra vonatkozó javaslatait, valamint a tisztességes egységes piac előmozdítását az erős gazdasági alap biztosítása érdekében. Az innováció és a termelékenység fokozásához létfontosságúak azok a lépések, amelyek célja az egységes piac előmozdítása és az üzleti környezet javítása. Egy méltányos termelékenységi megközelítés továbbá hosszú távon a versenyképesség és a felzárkózás kritikus fontosságú mozgatórugója. A szociális és munkajogok azonban alapvetőek, de nem tartoznak a belső piac alkotmányosan védett szabadságai közé. Az EGSZB megfelelő javaslatokat sürget abban a tekintetben, hogy lehet garantálni a Szerződések által nem védett nemzeti szabályokat. Az EGSZB javasolja az emelkedő energiaárak termelésre és elosztásra gyakorolt káros hatásainak enyhítését, és üdvözli az éghajlati válságból eredő pénzügyi piaci kockázatok szorosabb nyomon követését. A tőkepiaci unió és a bankunió elmélyítésének meg kell szilárdítania a finanszírozási csatornákat, elő kell mozdítania a beruházási erőfeszítéseket és fokoznia kell a rezilienciát.

1.5.

Az EGSZB kiemeli, hogy egy méltányos és igazságos zöld és digitális átállásra való egyidejű törekvés, amely fenntartható társadalmi feltételeket követel meg, a jövőbeli jólét és reziliencia alapját fogja képezni. A jól megtervezett munkaerőpiaci politikák és szociális védelmi rendszerek jelentik a reziliencia és az inkluzív növekedés alapját. Az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket oktatási és képzési rendszereikben a tanulási eredmények javítása érdekében, és hogy biztosítani kell az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a többéves pénzügyi keret (MFF) és a NextGenerationEU (NGEU) keretében teljesített kifizetések elosztási hatásait, és biztosítsa ezek hozzájárulását a zöldebb és digitalizált gazdaság kialakulásához, valamint a társadalmi felzárkózáshoz.

1.6.

A gazdasági fellendülés és a stabil, inkluzív növekedés a fenntartható állami költségvetések előfeltétele. A politikának továbbra is támogatónak kell lennie, és készen kell állnia arra, hogy reagáljon a tartós turbulenciákra. Az EGSZB üdvözli az általános mentesítési rendelkezés fenntartását. Annak feloldásakor figyelembe kell venni a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatás és a szegénység válság előtti szintekhez viszonyított szintjét. Az EGSZB továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő iránymutatásokat egy a korszerűsített keret hatálybalépése előtti átmeneti időszakra vonatkozóan. Az EGSZB óva int az olyan politikák előmozdításától, amelyek csökkentik a szociális, oktatási és egészségügyi kiadásokkal kapcsolatos folyó kiadásokat, és méltányos bevételi politikákat sürget. Ezen túlmenően, bár a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett felügyelet nem vette kellőképpen figyelembe az újonnan felmerülő gazdasági kihívások közötti kölcsönhatásokat, az EGSZB kéri a társadalmi egyensúlyhiányok nyomon követését is.

1.7.

Az EGSZB úgy látja, hogy a gazdaságpolitika új szakaszába lépünk, és a kibontakozó 2022. évi európai szemeszter lehetőséget ad a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság fokozására. A versenyképes fenntarthatósági menetrend kiegyensúlyozott megközelítésének meg kell jelennie a soron következő országspecifikus ajánlásokban; a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom fokozott bevonása már régóta esedékes. Azáltal, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó támogatások folyósításának feltételéül szabják a bejelentett reformok betartását, az országspecifikus ajánlások nagyobb politikai súlyt kapnak. Jóllehet üdvözlendő a szociális jogok európai pillérének elveire való fokozott összpontosítás, továbbra sem világos, hogy ez mennyiben fog ténylegesen tükröződni az országspecifikus ajánlásokban és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben. A gazdasági kormányzást oly módon kell integrálni az európai szemeszter folyamatába, hogy biztosítva legyen a parlamentek, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom demokratikus részvétele.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Az EU-nak már a Covid19-világjárvány kitörése előtt kedvezőtlen gazdasági és társadalmi fejleményekkel és válságokkal kellett megküzdenie. A 2008-as pénzpiaci válságot követő hosszú gazdasági visszaesést követően az EU gazdasága 2014-ben végre fellendült, majd a növekedés és a foglalkoztatási ráták növekedésének időszakát élvezte. Az állami beruházások azonban a GDP-arányos állami tőke állományának stabilan tartásához szükséges szint alá csökkentek. Míg az EU egészét globális mércével mérve viszonylagos jólét jellemzi, nem szűntek meg az országok és régiók közötti eltérések, valamint társadalmainkban továbbra is fennállnak az egyenlőtlenségek és a nemek közötti szakadék. Az éghajlati válság veszélye és a technológiai változásokból adódó kihívások már nyilvánvalóak voltak.

2.2.

A 2020 márciusában a Covid19-világjárvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések drámaian megváltoztatták a helyzetet. Az EU „történelme eddigi legmélyebb gazdasági recessziójának szakaszába” (1) lépett, miközben a meglévő kihívások még közel sem oldódtak meg. De nemcsak a járvány és annak hatásai voltak példa nélküliek – az EU eddig soha nem látott számú szolidaritási intézkedést is tett a vészhelyzet enyhítésére, beleértve az általános mentesítési rendelkezés és a SURE eszköz (2) aktiválását. Az EGSZB különösen nagyra értékeli, hogy az EU-nak egy ilyen súlyos válság közepette sikerült kidolgoznia és elfogadnia egy ilyen széles körű kezdeményezést, mint az NGEU. Ennek a kezdeményezésnek nemcsak a válság leküzdését kell elősegítenie, hanem – helyesen – az átállás folyamatának kezelését is. Az átfogó támogató és koherens szakpolitikai megközelítés bizalomerősítő hatása sikeresen tompította a válság társadalmi-gazdasági következményeit, amelyek egyébként gazdasági és politikai destabilizációhoz vezethettek volna.

2.3.

A gazdaság és a járvány közötti szoros kapcsolat a 2021 közepén javuló járványügyi helyzet által kiváltott gazdasági növekedésből is nyilvánvalóvá vált. A 2021. őszi előrejelzés a helyreállítástól a bővülés felé való elmozdulást, 2022-ben pedig 4,3 %-os növekedési ütemet jósol, miközben várhatóan munkahelyteremtés követi majd ezt a fellendülést (3). A járvány ismét kiújuló hullámával és az omikron variánssal ez a pozitív kilátás sajnos nem valósulhat meg. Az EGSZB rámutat a nagyfokú bizonytalanságra és a világjárvány gazdasági tevékenységre gyakorolt jelentős hatására.

2.4.

A világjárvány leküzdése és az új vírusvariánsok megelőzése nem valósítható meg egyedül nemzeti szinten. Ehelyett transznacionális megközelítésre van szükség. Az EGSZB szoros és előrelátó együttműködést sürget az uniós egészségpolitika terén, amely nemcsak az egészségügyi válság leküzdésében, hanem annak gazdaságra gyakorolt hatása enyhítésében is segít. Az EGSZB javasolja, hogy továbbra is kezeljék kiemelt prioritásként az átoltottság növelését, és globális megközelítést szorgalmaz, nem utolsósorban azért, mert az oltóanyag globálisan elegendő kínálata az Unió saját érdeke is. Ezért az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy uniós szinten folytasson nyílt vitát a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól való ideiglenes és önkéntes lemondásról a Covid19 elleni oltásokra, kezelésekre és tesztekre vonatkozóan (4).

2.5.

Az EGSZB üdvözli a fenntartható növekedési jelentésben körvonalazott „versenyképes fenntarthatóság” program többdimenziós megközelítését. Ez összhangban van egy olyan, jólétközpontú szakpolitikai megközelítéssel, amilyet az EGSZB korábbi véleményeiben már szorgalmazott, kérve számos célkitűzés figyelembevételét: a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, a fenntartható és inkluzív növekedést, a teljes foglalkoztatottságot és minőségi munkát, a méltányos elosztást, az egészséget és életminőséget, a pénzügyi piacok stabilitását, az árstabilitást, a tisztességes és versenyképes ipari és gazdasági szerkezeten alapuló kiegyensúlyozott kereskedelmet, valamint a stabil államháztartást. E célkitűzések összhangban vannak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglalt célkitűzésekkel is, és egymással is szorosan összefonódnak. A GDP-növekedés kizárólagos célkitűzésén túlmutató fenntartható növekedési megközelítés például kulcsfontosságú a klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megvalósításához.

2.6.

Ezenkívül a versenyképes fenntarthatósági program négy dimenziója – a környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás – is szorosan összefonódik egymással és egyforma jelentőséggel bír. Ezek egyetlen kép kockáit alkotják, és egyik sem létezhet a többi nélkül, viszont egyik sincs alárendelve a többinek. Az Európai Bizottság jogosan hangsúlyozza, hogy ezeknek a dimenzióknak kölcsönösen erősíteniük kellene egymást. Az EGSZB üdvözli ezt, de rámutat az élénkülést visszafogó veszélyekre is. Minél gyengébb a parlamentek, a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek részvétele, annál valószínűbb, hogy a négy dimenzió között egyenlőtlenségek lesznek.

2.7.

Az EGSZB arra is rámutat, hogy nemcsak a négy dimenzió kapcsolódik egymáshoz, de a versenyképesség is szorosan összefonódik valamennyi dimenzióval, és azokkal azonos a jelentősége. Ugyanez elmondható a kiegyensúlyozott kereskedelemről is, amely az egyik legfontosabb gazdasági célkitűzés. A méltányosság és a társadalmi fenntarthatóság például a versenyképesség kulcsfontosságú elemei, és ez fordítva is igaz. Az európai szociális modell és különösen a szociális jogok európai pillére központi szerepet tölt be az EU versenyképességében. Ugyanez a másik irányban is igaz: a méltányos és versenyképes ipari és gazdasági struktúrán alapuló kiegyensúlyozott kereskedelem fontos előfeltétele az EU inkluzív növekedésének, igazságosságának és társadalmi fenntarthatóságának.

3.   Részletes megjegyzések

3.1.   Környezeti fenntarthatóság

3.1.1.

Az évszázad egyik fő kihívása, hogy a gazdasági jólétet a lehető legnagyobb mértékben szétválasszuk a környezet veszélyeztetésétől vagy pusztításától. Az EGSZB teljes mértékben egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás azonnali fellépést tesz szükségessé. Jóllehet az EGSZB teljes mértékben támogatja az éghajlati válság leküzdésének célját, olyan holisztikus megközelítést kér, amely egyformán figyelembe veszi a környezeti károk minden típusát, például a biológiai sokféleséget, a vizet és a talajt, a levegőszennyezést, valamint a nukleáris és egyéb mérgező hulladékokat.

3.1.2.

Az Európai Bizottság – nagyon helyesen – rámutat ennek az átmenetnek a társadalmi és gazdasági dimenzióira, és hangsúlyozza a fellendülés és a jóllét megőrzésének fontosságát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos, hogy ezek a kijelentések végül ne csak üres szlogenek maradjanak, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy részletesen térképezze fel és elemezze, hogy az átalakulás milyen hatással lesz a foglalkoztatásra és a készségekre (5). Alapvetően fontos az átállás során tett erőfeszítések és az abból származó előnyök igazságos elosztásának biztosítása is. Ennek elérése érdekében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszéd, a szociális partnerek autonómiájának teljeskörű tiszteletben tartása, a kollektív tárgyalások megerősítése, a munkavállalói részvétellel történő hatékony vállalatirányítás (6), valamint a szociális partnereknek és a szervezett civil társadalomnak a politikai döntéshozatalba való bevonása kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ez nemcsak a felelősségvállalást biztosítja, hanem – a fentiek mindegyike – elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és inkluzív átállási folyamat biztosításához.

3.1.3.

Ezt a részvételt különösen az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban kell fokozni, amely számos messzemenő politikai javaslatot tartalmaz. Az EGSZB kiemeli az erős ipari értékláncok megőrzésének fontosságát Európában, és felszólít, hogy Európa vállaljon ipari vezető szerepet a környezeti fenntarthatóságra való törekvésben. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra vonatkozó javaslat magában hordozza annak lehetőségét, hogy az éghajlatbaráttá vált vállalatok foglalkoztatását szilárdabbá tegye, ezért kulcsfontosságú, és hatékonyan kell megtervezni. A környezetvédelmi adók felé történő elmozdulás – például a szennyező tevékenységek megadóztatása – során mindenképpen el kell kerülni a regresszív elosztási hatások és az energiaszegénység kialakulását. Ennek kapcsán kezelni kell a munkát terhelő magas adóterheket.

3.1.4.

Az Európai Bizottság rámutat arra, hogy az EU ambiciózus zöld megállapodás programjának megvalósítása jelentős, évi mintegy 520 milliárd EUR beruházást igényel. További beruházásokra lesz szükség a munkaerőpiaci átmenetek nyomon követéséhez. Ezzel összefüggésben az EGSZB rámutat a digitális átállás miatti további beruházási igényekre, az egészségügy, az oktatás és képzés, a szociális védelem, valamint a kutatás-fejlesztés területén. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a beruházások megfelelő szintjének biztosítása érdekében elengedhetetlen mind a magánberuházások, mind az állami beruházások átirányítása és fokozása. A környezeti fenntarthatóság megvalósítása azonban olyan közjót jelent, amely magában hordozza a piaci kudarc kockázatát.

3.1.5.

A magánberuházások döntő szerepet játszanak a gazdasági körforgásban a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés előmozdítása szempontjából. A magánszektor beruházásaira és különösen az innovációjára szükség van a környezeti fenntarthatóság célkitűzésének eléréséhez – például az új autóakkumulátorok és a nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártás területén. Az EGSZB rámutat, hogy stabil üzleti környezetre van szükség, és üdvözli azon törekvéseket, hogy a magánfinanszírozást az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és a környezeti fenntarthatóság felé tereljék, amit az új fenntartható finanszírozási stratégia is célul tűz ki (7). Az EGSZB helyesli továbbá a közszféra – különösen az InvestEU és a vonatkozó NGEU-intézkedések – szerepét a magánberuházások elősegítésében azáltal, hogy célzott támogatást nyújt az EUMSZ 107. cikkének maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Az EGSZB azonban kéri, hogy az állami támogatási intézkedéseket kössék minőségi munkahelyek teremtéséhez, valamint a munkavállalói jogok, a környezetvédelmi normák és az adókötelezettségek tiszteletben tartásához.

3.2.   Termelékenység

3.2.1.

A termelékenység a gazdasági termelés hatékonyságáról szól, és alapvetően a teljesítmény és ráfordítás aránya határozza meg. A tisztességes és fenntartható módon megvalósuló termelékenységnövekedés hosszú távon hozzájárul a versenyképességhez, a jóléthez és a felzárkózáshoz. Ha azonban a termelékenységre tisztességtelen, nem fenntartható módon törekszünk, nagyobb nyomás nehezedhet a munkavállalókra és a munkáltatókra, mivel ez rontja a környezeti fenntarthatóságot, torzítja a versenyt, növeli az egyenlőtlenséget és hátráltatja az átállás folyamatát. A fentiekre való tekintettel az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak azt a megközelítését, hogy a termelékenységet jólét-orientált módon növeli a fejlett technológiák és az innováció előmozdítása, az emberek készségeinek megerősítése, a képzés és oktatás fokozása, a tudás átadásának és hasznosításának megerősítése és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása révén. Az EGSZB különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalmi fenntarthatóság szintén fontos eleme a tisztességes termelékenységi megközelítésnek.

3.2.2.

Az EGSZB hangsúlyozza az új beruházások szükségességét általában és különösen a digitális ágazatban, és kifejezetten támogatja az Európai Bizottság azon felhívását, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek az élvonalbeli digitális kapacitások kiépítésére és alkalmazására is összpontosítsanak. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz valóban segítheti és segítenie is kell a tagállamokat olyan beruházások és reformok végrehajtásában, amelyek többek között lehetővé teszik a mesterséges intelligenciát, a nagy teljesítményű számítástechnikát, a kiberbiztonságot, a mikroelektronikai és elektronikus alkatrészeket és a biztonságos kapcsolatot. Amellett, hogy minden szinten fejleszti a digitális készségeket, ez szilárd alapot biztosít a termelékenység és a versenyképesség fokozásához, és így hosszú távon erős gazdasági alapot és jólétet eredményez.

3.2.3.

A tisztességes és jól működő egységes piac előmozdítja a fenntartható és inkluzív növekedést és foglalkoztatást. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása, a minőségi és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek, a hatékony korrupcióellenes struktúrák, a hatékony igazgatás, beleértve az adóigazgatást, valamint a pénzmosás és a csalás elleni keretek fontos tényezői az üzleti környezet javításának és a vállalatok közötti tisztességes verseny megőrzésének. Sajnos a gazdasági szabadságok, valamint a szociális és munkaerőpiaci jogok között még mindig nincs egyensúly. A szociális és munkajogok alapvetőek, azonban nem tartoznak a belső piac alkotmányosan védett szabadságai közé. A munkavállalókat megillető nemzeti védelmi jogokat esetenként a piac útjában álló adminisztratív akadálynak tekintik. Ennek következtében sok munkavállaló fenyegetésként éli meg a belső piacot. Az EGSZB megfelelő javaslatokat sürget abban a tekintetben, hogy hogyan kezelni az egyensúlyhiányt, és hogyan lehet garantálni a Szerződések által nem védett nemzeti szabályokat. Ezenkívül az EGSZB nyomatékosan ajánlja „A GDP-n túl” kezdeményezés (8) keretében tett erőfeszítések következetes megvalósítását.

3.2.4.

Az EGSZB nyomatékosan ajánlja, hogy foglalkozzanak a növekvő energiaárak kedvezőtlen gazdasági és elosztási hatásaival. Ez az áremelkedés a gazdasági tevékenység erőteljes újbóli beindításának és a kínálati oldal zavarainak tudható be, és kiegyenlítődhet, ha a gazdasági fejlődés stabilabbá válik. Ez azonban közvetlen terhet ró az ipar termelési oldalára és versenyképességére. Ezen túlmenően a magas nagykereskedelmi energiaárak valószínűleg hatással lesznek a kiskereskedelmi árakra, és így további terhet rónak az élelmiszerárakra. Még ha ezek a hatások átmenetiek is, csökkenthetik a bérek vásárlóerejét, és így az alacsonyabb jövedelmű háztartások a szegénység kockázatának lehetnek kitéve. Az EGSZB támogatja az e fejlemények ellensúlyozására irányuló törekvéseket.

3.3.   Méltányosság

3.3.1.

A gyenge szociális védelem, az egyenlőtlenségek és a különbségek már jóval a Covid19-válság előtt problémát jelentettek. Mivel az uniós polgárok jóval több mint 20 %-át fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, az EKB 2016-ban arra a következtetésre jutott, hogy a nettó vagyon megoszlását illetően „jelentős egyensúlyhiány” tapasztalható (9). A Világbank globális szegénységről szóló 2018. évi jelentése (10) szerint az elmúlt három évtizedben valamivel több, mint egymilliárd ember került ki az abszolút szegénységből, és ez nagyrészt annak tudható be, hogy Kínában csökkent a szegénység. A világjárvány lelassította ezt a pozitív tendenciát. A vagyon azonban még mindig a felső szegmensben összpontosul, és a nagyon gazdagok valójában még nagyobb vagyonra tettek szert az elmúlt 25 évben (11). Az Európai Bizottság helyesen mutat rá a világjárvány miatt növekvő egyenlőtlenségekre. Az egyenlőtlenség nemcsak önmagában jelent problémát, hanem a gazdasági fejlődést is gátolja azáltal, hogy csökkenti a magánkeresletet, és a társadalmi feszültség táptalajaként szolgál. Így a minőségi munkahelyek javítása, a megfelelő fizetés és munkafeltételek, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása és a kollektív tárgyaláshoz való jog kulcsfontosságúak. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ilyen politikák előmozdítása során fontos a nemzeti munkaügyi kapcsolatoknak és a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása.

3.3.2.

Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság azon állítását, hogy a méltányosságnak kell a helyreállítás középpontjában állnia. A problematikus egyenlőtlenség, az aggasztó szegénységi adatok és politikai feszültségek dacára a társadalmi fenntarthatóság, a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és a méltányos elosztás önmagukban is fontos célok. Következésképpen az EGSZB kifejezetten ajánlja, hogy ne csak a zöld és a digitális, úgynevezett kettős átállásra összpontosítsanak, hanem ezzel párhuzamosan törekedjenek a társadalmi fenntarthatóságra is. Az EGSZB kiemeli, hogy egy méltányos és igazságos zöld és digitális átállásra való egyidejű törekvés, amely fenntartható társadalmi feltételeket követel meg, a jövőbeli jólét és reziliencia alapját fogja képezni.

3.3.3.

A reziliencia és az inkluzív növekedés alapját a jól megtervezett aktív munkaerőpiaci politikák, az állami foglalkoztatási szolgálatok és a szociális védelmi rendszerek jelentik, amelyek gazdasági nehézségek idején, valamint egyéni problémák esetén segítik az emberek életszínvonalának megőrzését. A munkahelymegtartó intézkedések végrehajtása – például a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás – döntően hozzájárult a válság munkaerőpiacokra gyakorolt negatív hatásainak kezeléséhez. Bár a jövedelemtámogatás és a szociális biztonsági hálók megakadályozták a jövedelmek nagymértékű csökkenését, a Covid19-világjárvány rávilágított a szociális védelemhez való hozzáférés hiányosságaira is. Az EGSZB társadalmi felzárkózást szorgalmaz, amely hozzájárul az EU válságokkal szembeni általános ellenálló képességéhez.

3.3.4.

Különös figyelmet kell fordítani a digitális átállás társadalmi hatásaira is, nem utolsósorban azért, mert a járvány felgyorsította ezt a folyamatot. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság – többek között – felhívja a figyelmet az online tanuláshoz való egyenlőtlen hozzáférésre, aminek hosszú távú következményei lehetnek, beleértve az alapvető készségek alacsony szintjét, és így tovább súlyosbíthatja az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségeket. Az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy oktatási és képzési rendszereikben javuljanak a tanulási eredmények. A strukturális munkaerőhiány kezelése és a növekvő társadalmi különbségek megelőzése érdekében el kell ismerni az egész életen át tartó tanuláshoz való jogot, és biztosítani kell az ahhoz való hozzáférést. Ezt közfinanszírozással kell támogatni annak érdekében, hogy segítsék a felelős vállalkozásokat abban, hogy minőségi, egész életen át tartó képzési tevékenységeket végezzenek. A digitális szakadék csökkentése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők és az időskorúak digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférésére.

3.3.5.

Az új többéves pénzügyi keret (MFF) és a Next Generation EU (NGEU), valamint különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz összege 1,824 billió eurót tesz ki, amely támogatja a tagállamokat a jelenlegi kihívások kezelésében. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze a meghirdetett politikai intézkedések megfelelő végrehajtását annak érdekében, hogy a források elosztása kézzelfoghatóan elősegítse a zöld és digitális átállás céljait. Mindenekelőtt a már betervezett kiadásokat nem szabad elfogadni a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek részeként. Ez segítene annak elkerülésében is, hogy növelni kelljen a nemzeti hozzájárulásokat, vagy csökkenteni kelljen az uniós költségvetésből származó kiadásokat.

3.3.6.

Ezen túlmenően az alapok kifizetéseinek elosztási hatásait és társadalmi hatását is gondosan nyomon kell követni, hogy biztosítható legyen azok társadalmi felzárkózáshoz való hozzájárulása. Az Európai Bizottság helyesen rámutat a válság különböző népességcsoportokra, ágazatokra és régiókra gyakorolt aszimmetrikus hatásainak különböző aspektusaira. Az EGSZB ezért különleges erőfeszítéseket sürget az alacsony és közepes jövedelmű háztartások és kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek védelme érdekében, akiket a leginkább érint a válság és az átállási folyamat. A beruházásokat annak feltétele mellett kell finanszírozni, hogy nettó munkahelyteremtéshez vezetnek, és tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. Összességében fontos, hogy a jelen kiadásai a jövő nemzedékeinek is hasznára váljanak.

3.4.   Makrogazdasági stabilitás

3.4.1.

A pandémiás sokk nemcsak hogy fokozta a már meglévő kiszolgáltatott helyzetet, és visszavetette a tagállamok közötti egyensúlyhiányok csökkentését, hanem a bizonytalanságot is növelte. Ezért a gazdaságnak és a monetáris politikának nemcsak támogatónak kell maradnia, hanem agilisnek is kell lennie, illetve készen kell állnia arra, hogy reagálni tudjon bármilyen turbulenciára vagy sokkhatásra, és biztosítania kell az Unió rezilienciáját. Ezért az EGSZB üdvözli az általános mentesítési rendelkezés fenntartását. Annak feloldásakor figyelembe kell venni a gazdasági aktivitás szintjét, valamint a foglalkoztatási és szegénységi adatokat, a válság előtti szintekhez viszonyítva őket. Ezen túlmenően a tervezett támogató és stabilizáló hatások kölcsönös megerősítése érdekében körültekintően össze kell hangolni a nemzeti és uniós szintű költségvetési politikákat, valamint a monetáris politikákat.

3.4.2.

Az EGSZB sürgeti a jólétre összpontosító gazdasági kormányzás felé történő elmozdulást, amint azt különböző véleményeiben is kifejtette (12). Ezért – miután a világjárvány miatt a folyamatot megállították – a gazdaságirányítási keretrendszer felülvizsgálatának újraindítása már régóta esedékes volt, hogy jó és rossz időkben is támogassa a megfelelő fiskális politikákat. A jelenlegi költségvetési keret hiányosságai már 2020-ban nyilvánvalóak voltak, a válság pedig még komolyabb kihívásokkal is jár. Egy elemzés azt mutatja, hogy a hiánykritériumot 23 tagállam, az adósságkritériumot pedig 13 tagállam nem fogja teljesíteni.

3.4.3.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy tartózkodni kell attól, hogy bármely tagállammal szemben túlzott hiány esetén követendő eljárást indítsanak, valamint azzal az ajánlásával, hogy a tagállamoknak továbbra is költségvetési támogatást kell nyújtaniuk, miközben középtávon biztosítják a költségvetés fenntarthatóságát, amennyiben a gazdasági feltételek ezt lehetővé teszik. Ez összhangban van az EGSZB azon kérésével, hogy támogassák a fenntartható növekedést, ezáltal lehetővé téve az államháztartások megerősítését (13). Az EGSZB ugyanakkor annak elismerését is kéri, hogy az átállási folyamat kezelése érdekében sürgősen fokozni kell a beruházásokat. Ezenfelül, mielőtt a felülvizsgált keretrendszer hatályba lép, az Európai Bizottságnak iránymutatásokat kellene előterjesztenie egy átmeneti időszakra vonatkozóan, amely alatt nem szabadna megindítani a túlzott hiány esetén követendő eljárást, és amely lehetővé tenné a „rendkívüli eseményre vonatkozó rendelkezés” országspecifikus alapon történő alkalmazását (14).

3.4.4.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett felügyelet esetleg nem vette kellőképpen figyelembe az újonnan felmerülő gazdasági kihívások, nevezetesen a környezetre nehezedő terhek közötti kölcsönhatásokat (15). Ezenkívül a költségvetési és makrogazdasági követelmények túlsúlyának kezelése érdekében figyelemmel kell kísérni a társadalmi egyensúlyhiányokat (16). Mivel a szociális és foglalkoztatási egyensúlyhiányok határokon átnyúló káros hatásokkal járhatnak, fontos, hogy ezeket már korai szakaszban feltárják és korrigálják. Végezetül az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság környezetbarát költségvetés-tervezéssel kapcsolatos munkáját.

3.4.5.

A gazdasági fellendülés és a stabil, inkluzív növekedés a fenntartható állami költségvetések és a költségvetési tartalékok kialakításának előfeltételei. Mivel a nemzeti finanszírozású állami beruházások továbbra is kulcsszerepet játszanak, a „költségvetési egyensúlyi szabálynak” a középtávú költségvetési fenntarthatóság és az euro értékének veszélyeztetése nélküli alkalmazása elengedhetetlen az átállási folyamat sikeréhez. Azonban az EGSZB óva int a szociális, oktatási és egészségügyi kiadásokkal kapcsolatos folyó kiadások korlátozásától a nagyfokú bizonytalanság által jellemzett helyzetben. A jól működő automatikus stabilizátorok kulcsfontosságúak a társadalmi nehézségek megelőzésében, a kereslet és a válsággal szembeni reziliencia stabilizálásában. Másrészt az adócsalással és az agresszív adótervezéssel együtt járó tisztességtelen adópolitikák veszélyeztetik a sokkokra való reagáláshoz és az átállási folyamat kezeléséhez szükséges költségvetési mozgásteret. Ezért üdvözlendők az Európai Bizottság bevételi oldallal kapcsolatos észrevételei. Ugyanez igaz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében javasolt reformokra is, az adóigazgatás hatékonyságának növelése tekintetében. A cél az adóbeszedés javítása, valamint a vállalkozások és a magánszemélyek megfelelési költségeinek csökkentése.

3.4.6.

A makrogazdasági stabilitás egyik fontos szempontja a pénzügyi piacok stabilitása. A tőkepiaci unió és a bankunió elmélyítése során a finanszírozási csatornák megerősítésére és a magánszektor beruházási erőfeszítésekhez való hozzájárulásának előmozdítására kell összpontosítani. Így az EGSZB a megfelelő egyensúly megteremtését sürgeti a kockázatmegosztás és a kockázatcsökkentés viszonylatában és különösen üdvözli az éghajlati válságból eredő rendszerszintű kockázatok nyomon követésének megerősítésére irányuló törekvéseket. Emellett fontos odafigyelni a társadalmi fenntarthatósági kockázatokra is, amelyek az elosztási különbségek növekedése révén veszélyeztetik a társadalmi kohéziót. A pénzpiaci szabályozásnak a hatékonyságot is előnyben kell részesítenie az összetettséggel szemben, és magas szintű fogyasztóvédelmet kell biztosítania.

3.5.   Az európai szemeszter kibontakozása

3.5.1.

Az EGSZB kiemeli, hogy az NGEU-val az Unió a gazdaságpolitika új szakaszához ér, és döntő lépést tesz a szolidaritás felé. A kibontakozó 2022. évi európai szemeszter lehetőséget ad a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság fokozására. Az EGSZB sürgeti a fenntartható és inkluzív növekedés, a teljes foglalkoztatottság és a minőségi munkahelyteremtés előmozdítása, valamint a demokratikus álláspontjának határozott megerősítése iránti kötelezettségvállalást. Ezen túlmenően már régóta esedékes a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom nagyobb mértékű bevonása a szemeszter folyamatába.

3.5.2.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek a szemeszter keretében történő kezelése és végrehajtása észszerűbbé teszi a szemeszter folyamatát. Emellett a megfelelésnek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott és nagymértékben az országspecifikus ajánlásokon alapuló reformokkal való összekapcsolása, valamint a részletek folyósítása nagyobb politikai súlyt kölcsönöz az országspecifikus ajánlásoknak. Ez kötelezővé teszi a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom szorosabb bevonását a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába és végrehajtásába. Az EGSZB kéri, hogy határozzanak meg minimumszabályokat e konzultációhoz (17). A kohéziós politika érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szigorú szabályait és különösen a partnerség elvét legalább mintaként kellene használni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eljárásaihoz (18).

3.5.3.

Számos empirikus tanulmány hangsúlyozza, hogy az országspecifikus ajánlások nagy része a versenyképesség fokozására és az állami költségvetések konszolidációjára összpontosított. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a versenyképes fenntarthatósági menetrend kiegyensúlyozott megközelítését alkalmazza, különös tekintettel a soron következő országspecifikus ajánlásokra. Különös figyelmet kell fordítani az olyan reformok ajánlására, mint az aktív és inkluzív munkaerőpiaci politikák és az egész életen át tartó tanulási programok, beleértve az átképzést és a pályamódosítási támogatást nyújtó programokat, a hátrányos helyzetű csoportok, például a fogyatékkal élők és az időskorúak számára is.

3.5.4.

Az EGSZB üdvözli a portói szociális csúcstalálkozó eredményét, nevezetesen azt, hogy a felülvizsgált szociális eredménytábla segít majd nyomon követni a szociális jogok európai pillére alapelveinek megvalósítása felé tett előrehaladást, és beágyazni a nyomon követést az európai szemeszter folyamatába. Ezért üdvözlendő, hogy a 2022. évi együttes foglalkoztatási jelentés nagyobb hangsúlyt helyez a pillér alapelveire, és elemzésébe integrálja a 2030-ra vonatkozó kiemelt célokat, valamint a felülvizsgált szociális eredménytábla főbb mutatóit. Továbbra sem világos azonban, hogy ezek a következtetések milyen mértékben fognak tükröződni az országspecifikus ajánlásokban és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben. Emellett a fenntartható fejlődési céloknak hivatkozási pontként kell szolgálniuk.

3.5.5.

Az EGSZB emellett olyan reformokat is sürget, amelyek garantálják az uniós források hatékony felhasználását, például a beruházási projektek lebonyolítására szolgáló technikai kapacitások közigazgatásban való kiépítésével; a legolcsóbb helyett a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elvén alapuló közbeszerzési rendszerek kialakítását szorgalmazza, így figyelembe véve a munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szempontokat, végül pedig olyan reformokat szorgalmaz, amelyek a hatékony beruházási politika útjában álló egyéb, nem monetáris akadályokat hárítják el. Az EGSZB többek között arra kéri az Európai Bizottságot, hogy akadályozza meg a pénzeszközökkel való visszaélést és a korrupciót.

3.5.6.

A gazdaságirányítást és különösen a költségvetési politikai keret szabályait be kell építeni az európai szemeszter folyamatába oly módon, hogy az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom demokratikus részvétele biztosított legyen. Ezenkívül a makrogazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokról szóló többoldalú és demokratikus párbeszéd előmozdítása és a szakpolitikai koordináció támogatása érdekében meg is kell reformálni azt.

---

(1)  Európai Bizottság, 2020. tavaszi gazdasági előrejelzés.

(2)  A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz.

(3)  2021. őszi előrejelzés.

(4)  EGSZB-vélemény:„Kerüljünk ki erősebben a világjárványból! – A Covid19-világjárványból levont korai tanulságok” (HL C 152., 2022.4.6., 116. o.).

(5)  EGSZB-vélemény: „Irány az 55 %! az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében”, (NAT/843) (HL C 275., 2022.7.18., 101. o.).

(6)  EGSZB-vélemény: „A szociális párbeszéd mint a gazdasági fenntarthatóságnak és a gazdaságok ellenálló képességének fontos pillére” (HL C 10., 2021.1.11., 14. o.).

(7)  EGSZB-vélemény: „Megújított fenntartható finanszírozási stratégia” (HL C 152., 2022.4.6., 97. o.).

(8)  Background – Beyond GDP (Háttér – A GDP-n túl), Európai Bizottság.

(9)  Európai Központi Bank: The Household Finance and Consumption Survey: results from the second wave, 18. szám / 2016. december.

(10)  Világbank-csoport: „Poverty and shared prosperity 2018. Piecing together the poverty puzzle. Overview” 1. ábra, 2. o.

(11)  The World Inequality Report 2022 a legfrissebb és legteljesebb adatokat mutatja be a világszerte meglévő egyenlőtlenségről.

(12)  Lásd az EGSZB véleményeit a következő tárgykörökben: A gazdasági kormányzás felülvizsgálata (2020)(HL C 429., 2020.12.11., 227. o.), valamint Az uniós költségvetési keret átalakítása a fenntartható helyreállítás és az igazságos átmenet érdekében, (ECO/553) (HL C 105., 2022.3.4., 11. o.).

(13)  Az EGSZB véleménye: A gazdasági kormányzás felülvizsgálata (2020)(HL C 429., 2020.12.11., 227. o.).

(14)  Az EGSZB véleménye: Az uniós költségvetési keret átalakítása a fenntartható helyreállítás és az igazságos átmenet érdekében (HL C 105., 2022.3.4., 11. o.).

(15)  COM(2021) 662 final.

(16)  EGSZB-vélemény a következő tárgyban: A szociális jogok európai pillére (HL C 286., 2021.7.16., 13. o.).

(17)  Az EGSZB A szervezett civil társadalom bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe című állásfoglalása (HL C 155., 2021.4.30., 1. o.).

(18)  EGSZB-vélemény: „Kohéziós politika az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben – komplementaritás/átfedés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel” (HL C 517., 2021.12.22., 1. o.).