—

a jelentésnek szorosabban össze kell kapcsolnia a megatrendeket és a stratégiai jelentőségű területeket a koherencia, a valószínűség és a relevancia szempontjából,

—

a következő jelentés megalkotására szolgáló előrejelzési folyamatban konkrét lehetőségeket kell biztosítani az EGSZB és más releváns szereplők számára, hogy levonhassák a tanulságokat a folyamatból, hozzájáruljanak ahhoz és javítsák a minőségét,

—

az EGSZB már több véleményt is kidolgozott a soron következő 2022-es előrejelzési jelentés kapcsán, például az ökológiai és digitális kettős átállás kérdésében (2),

—

e tekintetben az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a Közös Kutatóközponttal együtt alakítson ki egy éves konzultációs ciklust, amely hozzájárulna az éves előrejelzési jelentés elkészítéséhez. Az Európai Bizottságnak be kell vonnia az EGSZB-t és a Régiók Bizottságát, valamint más uniós intézményeket is, például konkrét témáknak szentelt, rendszeres műhelytalálkozók révén, valamint azáltal, hogy bevonja az EGSZB tagjait a Közös Kutatóközpont és a Főtitkárság alapul szolgáló előrejelzési tevékenységeibe,

—

létre kell hozni egy fókuszcsoportot a szociális partnerek/civil társadalmi szereplők részvételével, amely megvitatná, hogy az Európai Bizottság stratégiai előrejelzési jelentései hogyan lehetnének hasznosak ezen célcsoport számára, és a jövőbeli jelentéseket hogyan lehetne úgy kialakítani, hogy a lehető leghasznosabbak legyenek számukra,

—

az Európai Bizottság vezetésével kérni kell a miniszteri hálózattól, hogy vonják be a szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit a hálózat előrejelzéssel kapcsolatos tevékenységeibe.

—

Az Európai Bizottság válaszát tartalmazó dokumentum szerint az előrejelzés szerepelt a 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentésben. Az EGSZB szerint azonban nem átlátható, hogy hogyan alkalmazták az előrejelzési elveket és módszereket a jelentésben foglalt következtetések levonásában, és hogyan vontak be külső szereplőket az előrejelzési tevékenységekbe. Az EGSZB-nek például nem kínáltak fel egyértelmű részvételi módot,

—

Az Európai Bizottság válaszdokumentuma rámutat arra, hogy – az EGSZB kérésének megfelelően – a konkrét témákat jobban ki kell dolgozni és pontosítani kell, majd be kell őket építeni szakpolitikai javaslatokba, és az előrejelzési jelentés csupán az e témákra vonatkozó gondolkodási folyamat kiindulópontjaként szolgál. Az EGSZB azonban úgy látja, hogy a jelentés jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy szakpolitikai javaslatok alapjául szolgáljon, és nem kínál konkrét kiindulópontokat egy gondolkodási folyamathoz,

—

Az Európai Bizottság válaszdokumentuma hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy egy előrejelzési elemzésben ismertessék a jelenlegi helyzetet. Az EGSZB egyetért azzal, hogy hagyományosan ez jelenti az előrejelzési elemzés első lépését. Azonban a stratégiai előrejelzési jelentésekben való jelenlegi alkalmazásán kívül csupán kiindulópontként szolgálhat egy jövőbe tekintő elemzéshez, amely relevánsabb lenne az EGSZB-tagok számára az intézkedési javaslatok megfogalmazásához.