A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Bizottsági értelmező közlemény az egységes elektronikus beszámolási formátumról (ESEF) szóló (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően elkészített éves pénzügyi beszámolókban levő pénzügyi kimutatások elkészítéséről, könyvvizsgálatáról és közzétételéről

(2020/C 379/01)

1.   Bevezetés

Az értelmező közlemény célja, hogy az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (1) (az ESEF-rendelettel) összefüggésben egyértelműsítsen egyes, a pénzügyi kimutatások elkészítésére, könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozó hatályos uniós jogi rendelkezéseket. Ezek az uniós rendelkezések a 2013/50/EU irányelvvel módosított 2004/109/EK irányelvből (2) (átláthatósági irányelv), a 2014/56/EU irányelvvel módosított 2006/43/EK irányelvből (3) (a könyvvizsgálatról szóló irányelv) és a 2013/34/EU irányelvből (4) (számviteli irányelv) származnak.

Az e dokumentumban található megállapítások és vélemények az Európai Bizottság álláspontját tükrözik. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a Bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió intézményei által elfogadott jogi aktusok végső értelmezésére.

Az ESEF-rendelet bevezette az uniós szabályozott piacokon jegyzett értékpapírok kibocsátói által az éves pénzügyi beszámolóikhoz használandó egységes elektronikus beszámolási formátumot. A rendelet általános szabályokat ír elő az átláthatósági irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében (5) meghatározott éves pénzügyi beszámolók formátumára vonatkozóan, és megállapítja az azokban levő pénzügyi kimutatások jelölésének részletesebb szabályait. A rendelet nem alkalmazandó az átláthatósági irányelv 5. cikkében meghatározott féléves pénzügyi beszámolókra.

Az ESEF-rendelet a következő fő követelményeket írja elő:

i.	A kibocsátóknak éves pénzügyi beszámolójukat az XHTML kiterjeszthető hiperszöveges jelölőnyelv használatával kell elkészíteniük és közzétenniük.

ii.

Azoknak a kibocsátóknak, amelyek konszolidált pénzügyi kimutatásaikat az 1606/2002/EK rendelet (6) alapján elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak (az EU által jóváhagyott IFRS-ek) vagy a 2008/961/EK bizottsági határozat (7) 1. cikke első albekezdésének a) pontjában említett IFRS-eknek (az IASB által elfogadott IFRS-ek) megfelelően készítik el: — az említett konszolidált pénzügyi kimutatásokat az iXBRL kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv alkalmazásával kell jelölniük, — a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzéseket blokkcímkézéssel kell ellátniuk (8). Az iXBRL jelöléseknek meg kell felelniük az ESEF-rendelet mellékleteiben szereplő ESEF-taxonómiának, amelyet az IFRS Alapítvány által közzétett IFRS-taxonómia alapján dolgoztak ki.

Az XHTML formátum és az iXBRL jelölések együttes alkalmazásával az éves pénzügyi beszámolók ember és gép által is olvashatóvá válnak, ami javítja az éves pénzügyi beszámolókban foglalt információk hozzáférhetőségét és összehasonlíthatóságát, és megkönnyíti elemzésüket.

Az ESEF-rendelet alkalmazásának megkezdését követően a kibocsátók csak az ESEF-formátumban elkészített éves pénzügyi beszámolók révén tudják teljesíteni az átláthatósági irányelv (9) szerinti közzétételi kötelezettségeiket.

A Bizottság üdvözli, hogy számos tagállam módosította vagy módosítja nemzeti szabályait, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek az uniós jogszabályok ESEF-hez kapcsolódó követelményeinek. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy – ahol még arra szükség van – kellő időben fejezzék be a folyamatot.

E közlemény tartalma annyiban releváns, amennyiben az ESEF-rendelet alkalmazandóvá vált (10).

2.   A könyvvizsgálatra vonatkozó hatályos uniós rendelkezések pontosítása

2.1.   Kötelesek-e a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók könyvvizsgálói véleményt adni arról, hogy az éves pénzügyi beszámolókban levő pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az ESEF-rendeletben meghatározott vonatkozó jogszabályi követelményeknek?

Az uniós jog értelmében a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak (11) könyvvizsgálói véleményt kell adniuk arról, hogy az éves pénzügyi beszámolókban levő pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az ESEF-rendeletben meghatározott vonatkozó jogszabályi követelményeknek, vagyis az ESEF-rendelet pénzügyi kimutatásokra alkalmazandó előírásainak.

Ez a következtetés a következő jogi elemzésből vonható le:

i.

Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (7) bekezdése szerint az EU szabályozott piacain jegyzett értékpapírok kibocsátóinak éves pénzügyi beszámolóikat egységes elektronikus beszámolási formátumban kell elkészíteniük. Az egységes elektronikus beszámolási formátumra vonatkozó követelményeket az ESEF-rendelet határozza meg, amely megállapítja az éves pénzügyi beszámolók formátumára vonatkozó általános szabályokat (12), és a beszámolókban foglalt pénzügyi kimutatások megjelölésére vonatkozó részletes szabályokat (13).

ii.

Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a kibocsátók pénzügyi kimutatásainak auditálását a számviteli irányelvvel (14) összhangban kell elvégezni. A számviteli irányelv 34. cikkének (1) bekezdése szerint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek (15) – ideértve többek között az EU szabályozott piacain jegyzett értékpapírok kibocsátóit – pénzügyi kimutatásait jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak kell ellenőrizniük.

iii.

A könyvvizsgálatról szóló irányelv 28. cikkének megfelelően a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak könyvvizsgálatuk eredményeit könyvvizsgálói jelentésben kell bemutatniuk. E könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló könyvvizsgálói véleményét: i. arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások megbízható és valós összképet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretnek megfelelően; valamint ii. „adott esetben” arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a „jogszabályi követelményeknek” (16).

iv.

A könyvvizsgálatról szóló irányelv 28. cikke (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett „jogszabályi követelmények” az uniós szinten és/vagy nemzeti szinten a pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozóan meghatározott valamennyi jogi előírást magukban foglalják. Az ESEF-rendelet (11) preambulumbekezdése kifejezetten kimondja, hogy az ESEF-rendeletben előírt követelmények „jogszabályi követelményeknek” minősülnek.

v.

A könyvvizsgálatról szóló irányelv 28. cikke (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában szereplő „adott esetben” kifejezés arra utal, hogy amennyiben az uniós és/vagy nemzeti jog a pénzügyi kimutatásokra alkalmazandó jogszabályi követelményeket ír elő, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak ellenőrizniük kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e ezeknek a jogszabályi követelményeknek, és erről könyvvizsgálói véleményt kell adniuk.

Következésképpen a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak ellenőrizniük kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az alkalmazandó jogszabályi követelményeknek, ideértve az ESEF-rendeletben meghatározott vonatkozó jogszabályi követelményeket is – amelyeket a 2.2. kérdés ismertet részletesebben –, és könyvvizsgálói véleményt kell adniuk arról, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek.

A tőzsdén jegyzett társaságok pénzügyi kimutatásainak elkészítését, közzétételét és könyvvizsgálatát szabályozó uniós jogi aktusok preambulumbekezdéseiben meghatározott szakpolitikai célkitűzések alátámasztják ezt a jogi elemzést. E szakpolitikai célkitűzések a következőkre irányulnak:

i.	a pénzügyi kimutatások összehasonlíthatóságának és a megbízhatóságukkal kapcsolatos általános bizalomnak a növelése (17);

ii.	az EU szabályozott piacain jegyzett értékpapírokat kibocsátó társaságok által készített beszámolók magas szintű átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítása (18);

iii.	a harmadik személyek érdekeinek védelme (19);

iv.	a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra vonatkozó harmonizált megközelítés biztosítása (20);

v.	a befektetők Közösségen belüli magas szintű védelmének biztosítása (21); valamint

vi.	a beszámolás megkönnyítése, valamint a vállalati információk hozzáférhetőségének, elemzésének és összehasonlíthatóságának javítása (22);

A belső piac integritásának, továbbá a pénzügyi kimutatásokat és az éves pénzügyi beszámolókat felhasználók megkülönböztetésmentes védelme érdekében a felhasználók számára azonos szintű védelmet kell biztosítani, függetlenül attól, hogy miként – például beszkennelt dokumentumok vagy strukturált elektronikus dokumentumok révén – férnek hozzá a pénzügyi kimutatásokban szereplő információkhoz.

2.2.   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók az ESEF-rendelet mely jogszabályi követelményének teljesítését kötelesek ellenőrizni, és arról könyvvizsgálói véleményt adni?

Annak érdekében, hogy könyvvizsgálói véleményt adhassanak arról, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a rendeletben meghatározott „vonatkozó jogszabályi követelményeknek”, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak ellenőrizniük kell, hogy a kibocsátó pénzügyi kimutatásai megfelelnek-e az ESEF-rendelet pénzügyi kimutatásokra alkalmazandó rendelkezéseinek (23). A „vonatkozó jogszabályi követelmények” a következők:

i.	Az éves pénzügyi beszámolóban foglalt valamennyi pénzügyi kimutatást érvényes XHTML formátumban kell elkészíteni (24).

ii.

Minden olyan konszolidált pénzügyi kimutatás esetében, amelyet az EU által jóváhagyott IFRS-sel vagy az IASB által elfogadott IFRS-sel összhangban készítettek el (25): — az ESEF-rendelet II. mellékletében meghatározott közzétételeket jelölni kell, amennyiben ezek a közzétételek szerepelnek az említett összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokban, — a jelöléseknek – beleértve a II. mellékletben meghatározottaktól eltérő közzétételek önkéntes jelöléseit is – meg kell felelniük a következő követelményeknek: — az XBRL jelölőnyelvet kell használni, — az ESEF-rendelet VI. mellékletében meghatározott alaptaxonómia legközelebbi számviteli jelentésű elemeit kell használni, kivéve, ha az ESEF-rendelet IV. mellékletével összhangban bővítő taxonómiaelem jön létre, — a jelöléseknek meg kell felelniük a jelölésekre vonatkozó közös szabályoknak (26).

iii.

Az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásoktól eltérő pénzügyi kimutatások esetében (27): — a kibocsátó által önkéntes alapon vagy a nemzeti joggal összhangban alkalmazott valamennyi jelölésnek meg kell felelnie a következő követelményeknek: — az XBRL jelölőnyelvet kell használni, — azon tagállam által biztosított egyedi taxonómiát kell alkalmazni, amelyben a kibocsátót bejegyezték, — a jelöléseknek meg kell felelniük a jelölésekre vonatkozó közös szabályoknak (28).

2.3.   Az éves pénzügyi beszámolókban foglalt pénzügyi kimutatások ESEF-rendeletben meghatározott vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos könyvvizsgálói véleményt bele kell foglalni a könyvvizsgálói jelentésbe, vagy külön jelentésben kell szerepeltetni?

Az arra vonatkozó könyvvizsgálói véleményt, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az ESEF-rendeletben meghatározott vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a könyvvizsgálói jelentésbe kell foglalni.

A könyvvizsgálatról szóló irányelv 28. cikkének megfelelően a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak könyvvizsgálatuk eredményeit könyvvizsgálói jelentésben kell bemutatniuk. A 28. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontja meghatározza, hogy a könyvvizsgálói jelentésnek könyvvizsgálói véleményt kell tartalmaznia arról, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós összképet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretnek megfelelően, valamint arról, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az alkalmazandó „jogszabályi követelményeknek”. Ebben az esetben a „jogszabályi követelmények” az ESEF-rendeletben meghatározott „vonatkozó jogszabályi követelményeket” jelentik (lásd a 2.2. kérdésre adott választ).

2.4.   A könyvvizsgálói jelentést az ESEF-nek megfelelő éves pénzügyi beszámolóba vagy az ESEF-nek megfelelő éves pénzügyi beszámolóval együtt közzétett külön dokumentumba kell foglalni?

A hatályos uniós jogszabályok nem határozzák meg, hogy a könyvvizsgálói jelentést bele kell-e foglalni az éves pénzügyi beszámolóba, vagy azt az éves pénzügyi beszámolóval együtt külön dokumentumként kell közzétenni.

Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a könyvvizsgálói jelentést „az éves pénzügyi beszámolóval együtt teljes egészében nyilvánosságra kell hozni”. A nemzeti szinten vagy a szabályozott piac szintjén hatályos konkrét szabályok hiányában és a technikai lehetőségeket eseti alapon figyelembe véve a kibocsátók az általuk előnyben részesített lehetőséget alkalmazhatják.

2.5.   Kötelesek-e a harmadik országbeli kibocsátók olyan könyvvizsgálói jelentést nyilvánosságra hozni, amely könyvvizsgálói véleményt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az éves pénzügyi beszámolókban levő pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az ESEF-rendeletben meghatározott vonatkozó jogszabályi követelményeknek?

Az átláthatósági irányelv értelmében a harmadik országbeli kibocsátóknak az ESEF-rendelet valamennyi követelményével összhangban elkészített éves pénzügyi beszámolót, valamint a könyvvizsgálatról szóló irányelvvel összhangban elkészített könyvvizsgálói jelentést kell közzétenniük. Következésképpen a harmadik országbeli kibocsátónak biztosítania kell, hogy könyvvizsgálói véleményt adjanak arról, hogy az éves pénzügyi beszámolóban levő pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az ESEF-rendeletben meghatározott vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a kibocsátók (többek között a harmadik országbeli kibocsátók) éves pénzügyi beszámolóiban közzéteendő pénzügyi kimutatások auditálását a számviteli irányelv 34. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint 35. cikkével (amely a könyvvizsgálatról szóló irányelv 28. cikkére vonatkozó kereszthivatkozást tartalmaz) összhangban kell elvégezni. Ezek a rendelkezések előírják a könyvvizsgálók pénzügyi kimutatások auditálására vonatkozó kötelezettségét, valamint a könyvvizsgálói jelentés tartalmát (29). A könyvvizsgálói jelentés tartalmának meg kell felelnie a könyvvizsgálatról szóló irányelv 28. cikkének, amely előírja a könyvvizsgáló számára, hogy adjon könyvvizsgálói véleményt arról, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek, beleértve az ESEF-rendeletben meghatározott vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

3.   Az elektronikus aláírás használatára vonatkozó uniós rendelkezések pontosítása

3.1.   A kibocsátóknak és/vagy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak elektronikus aláírást („e-aláírást”) kell használniuk az éves pénzügyi beszámolók és/vagy az azokban foglalt dokumentumok, illetve a könyvvizsgálói jelentések aláírására?

A hatályos uniós jogszabályok nem gátolják, hogy a kibocsátók vagy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók elektronikus aláírást használjanak az éves pénzügyi beszámolók, az azokban foglalt dokumentumok, illetve a könyvvizsgálói jelentések aláírásához. A nemzeti szinten vagy a szabályozott piac szintjén hatályos konkrét szabályok hiányában a kibocsátók és/vagy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók az általuk előnyben részesített lehetőséget alkalmazhatják, ideértve a kézzel történő aláírást vagy az e-aláírást.

Noha az átláthatósági irányelv 4. cikkének (4) bekezdése kifejezetten előírja a kibocsátók számára, hogy a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért felelős könyvvizsgálók által aláírt könyvvizsgálói jelentést tegyenek közzé (30), uniós szinten nincs explicit követelmény arra vonatkozóan, hogy alá kell-e írni az éves pénzügyi beszámolókat vagy az azokban foglalt dokumentumokat, és ha igen, milyen módon. Mindazonáltal a nemzeti jogszabályok tartalmazhatnak az aláírásra vonatkozó követelményeket.

Mindenesetre a 910/2014/EU rendelet (31) (e-IDAS rendelet) 25. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amely meghatározza, hogy „[a] minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású”, az említett beszámolók minősített elektronikus aláírás használatával történő aláírásával teljesül az aláírásra vonatkozó kötelezettség.

4.   A kibocsátók felelősségére és kötelezettségeire vonatkozó uniós rendelkezések pontosítása

4.1.   Felelős-e a kibocsátó igazgatási, vezetési vagy felügyeleti testülete azért, hogy az éves pénzügyi beszámolók megfeleljenek az ESEF-rendelet követelményeinek?

A kibocsátó igazgatási, vezetési vagy felügyeleti testületét felelősség terheli az éves pénzügyi beszámolók ESEF-rendelettel összhangban történő elkészítéséért és közzétételéért.

Az átláthatósági irányelv 7. cikkének megfelelően gondoskodni kell arról, hogy a többek között az átláthatósági irányelv 4. cikkével összhangban elkészítendő és nyilvánosságra hozandó információkért a felelősség „legalább a kibocsátót vagy a kibocsátó igazgatási, vezetési vagy felügyeleti testületeit terhelje”. Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy az éves pénzügyi beszámolókat az ESEF-rendelettel összhangban kell elkészíteni és közzétenni.

4.2.   Kötelesek-e a kibocsátók éves pénzügyi beszámolójukba felelősségvállalási nyilatkozatot belefoglalni arra vonatkozóan, hogy az éves pénzügyi beszámoló megfelel az ESEF-rendeletnek?

Az uniós jog nem gátolja, hogy a kibocsátók önkéntes alapon, például az éves pénzügyi beszámolóban szereplő felelősségvállalási nyilatkozatban külön nyilatkozatot tegyenek az éves pénzügyi beszámoló ESEF-rendeletnek való megfeleléséről.

Az átláthatósági irányelv 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja előírja, hogy az éves pénzügyi beszámolónak tartalmaznia kell a következőt: „a kibocsátón belüli felelős személyek – akiknek a nevét és beosztását egyértelműen jelezni kell – arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legjobb tudásuk szerint az alkalmazható számviteli standardok alapján elkészített pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak […]”. A nemzeti szinten vagy a szabályozott piac szintjén hatályos konkrét szabályok hiányában a kibocsátók az általuk előnyben részesített lehetőséget alkalmazhatják. Mindenesetre az átláthatósági irányelv 7. cikke alapján a kibocsátó igazgatási, vezetési vagy felügyeleti testületét felelősség terheli az ESEF-nek megfelelő éves pénzügyi beszámoló elkészítéséért és közzétételéért (lásd még a 4.1. kérdést).

4.3.   A kibocsátók közzétehetik-e az éves pénzügyi beszámoló olyan további változatait, amelyek nem felelnek meg az ESEF-nek és/vagy olyan pénzügyi kimutatásokat tartalmaznak, amelyek megfelelnek az ESEF-nek, de jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók nem ellenőrizték a megfelelőséget?

Az uniós jog nem gátolja, hogy a kibocsátók éves pénzügyi beszámolóik olyan további változatait is közzétegyék (például a weboldalukon), amelyek nem felelnek meg az ESEF-nek, vagy amelyek az ESEF-nek megfelelő pénzügyi kimutatásokat tartalmaznak, de jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók nem ellenőrizték a megfelelőséget (32). Mindazonáltal egyértelművé kell tenni, hogy az éves pénzügyi beszámolók e további, az ESEF-nek nem megfelelő változatai nem hivatalos változatnak minősülnek.

Az átláthatósági irányelv 4. cikke előírja, hogy a kibocsátóknak az ESEF-rendelettel összhangban elkészített éves pénzügyi beszámolókat kell közzétenniük. Az ESEF-rendelet alkalmazásának megkezdését követően a kibocsátók csak akkor tudják teljesíteni az átláthatósági irányelv szerinti közzétételi kötelezettségeiket, ha az ESEF-nek megfelelő – az éves pénzügyi beszámolóban levő pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó – éves pénzügyi beszámolót tesznek közzé. Az uniós jog nem tiltja az ESEF-nek meg nem felelő éves pénzügyi beszámoló olyan további változatainak közzétételét (például a kibocsátó weboldalán), amelyek nem felelnek meg az ESEF-nek és/vagy az ESEF-nek megfelelő, nem auditált pénzügyi kimutatásokat tartalmaznak, de ez nem elegendő az átláthatósági irányelvnek való megfeleléshez.

5.   Az ESEF-fájloknak az egyéb uniós kötelezettségek teljesítése céljából történő felhasználására vonatkozó uniós rendelkezések pontosítása

5.1.   Benyújthatják-e a kibocsátók az ESEF-nek megfelelő pénzügyi kimutatásokat a nemzeti cégnyilvántartásba annak érdekében, hogy megfeleljenek a számviteli irányelv közzétételi szabályainak?

Az uniós szabályozott piacokon jegyzett értékpapírt kibocsátó korlátolt felelősségű társaság esetében az uniós jog nem tiltja az ESEF-rendelettel összhangban elkészített és közzétett, auditált pénzügyi kimutatások felhasználását az átláthatósági irányelvből eredő kötelezettségektől eltérő jogi kötelezettségek teljesítéséhez. Következésképpen az uniós jog nem gátolja olyan nemzeti és/vagy közigazgatási szabályok végrehajtását, amelyek lehetővé teszik a kibocsátók számára, hogy az ESEF-nek megfelelő pénzügyi kimutatásokat számviteli dokumentumként benyújtsák a cégnyilvántartásba.

A számviteli irányelv 30. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a korlátolt felelősségű társaságok auditált pénzügyi kimutatásaikat a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül tegyék közzé, és a közzététel szabályai tekintetében az (EU) 2017/1132 irányelvre (a társasági jogról szóló irányelv) vonatkozó kereszthivatkozásokat tartalmaz. A társasági jogról szóló irányelv 16. cikke – amely attól függetlenül alkalmazandó a korlátolt felelősségű társaságokra, hogy értékpapírjaikat az EU szabályozott piacain jegyzik-e – előírja, hogy a társaságoknak be kell nyújtaniuk a pénzügyi beszámolókat a nemzeti cégnyilvántartásba.

Sem a számviteli irányelv, sem a társasági jogról szóló irányelv nem határozza meg az auditált pénzügyi kimutatások elkészítésének és benyújtásának formátumát, amely elektronikus is lehet. Elvben nincs akadálya annak, hogy a tagállamok engedélyezzék az EU szabályozott piacain jegyzett értékpapírokkal rendelkező korlátolt felelősségű társaságok számára, hogy az ESEF-nek megfelelő pénzügyi kimutatásokat nyújtsanak be a cégnyilvántartásba a számviteli irányelv 30. cikkének (1) bekezdése és a társasági jogról szóló irányelv 16. cikke szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében.

6.   A hivatalosan kijelölt rendszerekre vonatkozó uniós rendelkezések pontosítása

6.1.   Hozzáférhetővé tehetik a hivatalosan kijelölt rendszerek az éves pénzügyi beszámolókat az ESEF-től eltérő formátumban?

A hivatalosan kijelölt rendszereknek a kibocsátók által benyújtott, ESEF-nek megfelelő éves pénzügyi beszámolókat mindenképpen hozzáférhetővé kell tenniük.

Az átláthatósági irányelv 21. cikke előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre hivatalosan kijelölt rendszereket a központi tároláshoz, továbbá előírja, hogy a végfelhasználók számára biztosítani kell az egyszerű hozzáférést.

---

(1)  A Bizottság (EU) 2018/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.). Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti a 2013/50/EU irányelvvel módosított 2004/109/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdését.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(5)  A 4. cikk (2) bekezdése szerint az éves pénzügyi beszámolók az auditált pénzügyi kimutatásokat, a vezetőségi beszámolót és a kibocsátó felelősségvállalási nyilatkozatait tartalmazzák.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.)(IAS-rendelet).

(7)  A Bizottság 2008/961/EK határozata (2008. december 12.) egyes harmadik országok nemzeti számviteli standardjainak és egyes nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére való alkalmazásáról (HL L 340., 2008.12.19., 112. o.).

(8)  Ezt a követelményt az ESEF-rendelet II. mellékletének megfelelően fokozatosan vezetik be.

(9)  Az átláthatósági irányelv a „szabályozott információkra” vonatkozó közzétételi követelményeket határozza meg, amely kategóriába az éves pénzügyi beszámolók is beletartoznak. Ugyanakkor az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.)(a tájékoztatóról szóló rendelet) 9. cikkének (12) bekezdése szerint a kibocsátók éves pénzügyi beszámolóikat belefoglalhatják egyetemes regisztrációs okmányukba. E kibocsátók esetében azonban csak bizonyos feltételek mellett vélelmezhető, hogy teljesítik az átláthatósági irányelvnek az éves pénzügyi beszámoló közzétételére vonatkozó követelményeit. Az egyik ilyen feltétel szerint az egyetemes regisztrációs okmányba foglalt éves pénzügyi beszámolónak meg kell felelnie az átláthatósági irányelv 4. cikkében foglalt követelményeknek (beleértve az ESEF-et).

(10)  Lásd az ESEF-rendelet 8. cikkét.

(11)  E dokumentumban a „jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra” való hivatkozásokat a „jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra vagy könyvvizsgáló társaságokra” való hivatkozásként kell értelmezni.

(12)  Lásd az ESEF-rendelet 3. cikkét.

(13)  Lásd az ESEF-rendelet 4., 5. és 6. cikkét.

(14)  Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (4) bekezdése kereszthivatkozást tartalmaz a 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.) 51. és 51a. cikkére, valamint a 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv (HL L 193., 1983.7.18., 1. o.) 37. cikkére (ezeket az irányelveket a számviteli irányelv hatályon kívül helyezte, és a vonatkozó rendelkezések helyébe a következők léptek: a számviteli irányelv 34. cikkének (1) bekezdése, 34. cikkének (2) bekezdése és 35. cikke).

(15)  Lásd a számviteli irányelv 2. cikkének 1.a) pontját.

(16)  Lásd a könyvvizsgálatról szóló irányelv 28. cikke (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontját, amely nemcsak a különálló pénzügyi kimutatásokra vonatkozik, hanem a konszolidált pénzügyi kimutatásokra is (az említett cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint).

(17)  A számviteli irányelv (55) preambulumbekezdése.

(18)  A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet (IAS-rendelet) (3) preambulumbekezdése.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2017/1132 irányelv (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.)(a társasági jogról szóló irányelv) (7) preambulumbekezdése.

(20)  A könyvvizsgálatról szóló irányelv (3) preambulumbekezdése.

(21)  Az átláthatósági irányelv (7) preambulumbekezdése.

(22)  Az átláthatósági irányelvet módosító 2013/50/EU irányelv (HL L 294., 2013.11.6., 13. o.) (26) preambulumbekezdése és az ESEF-rendelet (4) preambulumbekezdése.

(23)  Az ESEF-rendelet vonatkozó jogszabályi követelményeinek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó iránymutatást az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottsága által kidolgozott, a könyvvizsgálóknak az egységes európai elektronikus formátumban készült pénzügyi kimutatásokhoz való hozzájárulásáról szóló iránymutatás tartalmazza, amely a következő internetcímen érhető el: https://ec.europa.eu/info/files/191128-ceaob-guidelines-auditors-involvement-financial-statements_en

(24)  Az ESEF-rendelet 3. cikkét – amely előírja, hogy a teljes éves pénzügyi beszámolót XHTML formátumban kell elkészíteni – az átláthatósági irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni, amely kimondja, hogy az éves pénzügyi beszámolónak tartalmaznia kell többek között az auditált pénzügyi kimutatásokat. Az XHTML dokumentumok ingyenes validáló eszköze itt érhető el: http://validator.w3.org/

(25)  Lásd az ESEF-rendelet 4. cikkét.

(26)  Lásd az ESEF-rendelet 6. cikkét.

(27)  Lásd az ESEF-rendelet 5. cikkét. Ezek a szabályok a tagállamokban bejegyzett kibocsátókra alkalmazandók.

(28)  Lásd az ESEF-rendelet 6. cikkét.

(29)  Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (4) bekezdése kereszthivatkozást tartalmaz a 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv 51. és 51a. cikkére, valamint a 83/349/EGK irányelv 37. cikkére. A számviteli irányelv 2013-ban mindkét irányelvet hatályon kívül helyezte. A megfelelési táblázat szerint a hatályon kívül helyezett irányelvek e cikkeire való hivatkozásokat a számviteli irányelv 34. cikkének (1) bekezdésére, 34. cikkének (2) bekezdésére és 35. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.

(30)  A könyvvizsgálatról szóló irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szintén előírja, hogy a könyvvizsgálói jelentést a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak aláírással és dátummal kell ellátnia.

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete ( 2014. július 23. ) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(32)  Ezek a további változatok magukban foglalhatják például az ESEF-től eltérő formátumban készített pénzügyi beszámolókat vagy olyan, ESEF-formátumban elkészített éves pénzügyi beszámolókat, amelyekben az ESEF-nek megfelelő pénzügyi kimutatások nem auditáltak (például ha az ESEF-nek megfelelő közzétett éves pénzügyi beszámoló nyelve eltér az ESEF-nek megfelelő auditált pénzügyi kimutatások nyelvétől).