EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.25.

COM(2020) 583 final

2020/0269(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Nemzetközi Kávétanácsban képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által a Nemzetközi Kávétanácsban a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás meghosszabbításának tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.A 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás

A 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy biztosítsa a fokozott nemzetközi együttműködést a kávéval kapcsolatos, az egész világot érintő kérdésekben és a kapcsolódó területeken, fórumot biztosítson a kávéról és a globális kávéágazat helyzetének javításáról folytatott kormányközi konzultációkhoz, a globális kávépiac helyzetére vonatkozóan gyűjtött és szolgáltatott információk révén segítse a kereskedelmet, valamint ösztönözze a kávé iránti kereslet növekedését világszerte. Végül, de nem utolsósorban a megállapodás egyik fő célkitűzése a tagok bátorítása arra, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható kávéágazatot alakítsanak ki. A megállapodást 2007-ben aláírták, és 2011. február 2-án tízéves időtartamra (2021. február 1-jéig) hatályba lépett. A 48. cikk értelmében a megállapodás legfeljebb nyolc évvel meghosszabbítható.

Az Európai Unió a megállapodás részes fele 1 .

2.2.A Nemzetközi Kávétanács

A megállapodás 9. cikke értelmében a Nemzetközi Kávétanács (a továbbiakban: tanács) a megállapodás legmagasabb szintű hatóságaként a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges valamennyi feladat ellátásáért felelős szerv. A tanácsot a szervezet összes tagja alkotja. (8. cikk). A megállapodás 48. cikkének (3) bekezdése értelmében a tanács dönthet a megállapodás lejárati idején túl történő meghosszabbításáról egy vagy több egymást követő időszakra, amelyek összesen legfeljebb nyolc évet tehetnek ki. A megállapodás 14. cikke kimondja, hogy a Nemzetközi Kávészervezet minden határozatát elvben egyhangúlag hozza meg. Amennyiben nem alakítható ki konszenzus, a határozatokat megosztott többségi szavazással hozzák.

A megállapodás 12. cikke szerint a Nemzetközi Kávészervezet tagjai összesen 2000 szavazattal rendelkeznek. A szervezet minden tagja meghatározott számú szavazattal rendelkezik, amelyet a megállapodásban előre meghatározott kritériumok alapján a tanács évente kiigazít. A szavazatok elosztása határozza meg a tagok hozzájárulását is (a megállapodás 20. cikkének (2) bekezdése). Jelenleg az Unió járul hozzá a legnagyobb mértékben a Nemzetközi Kávészervezethez.

2.3.A Nemzetközi Kávétanács tervezett jogi aktusa

2019-ben az Nemzetközi Kávészervezet munkacsoportot hozott létre a nemzetközi Kávémegállapodás felülvizsgálatára.

A Nemzetközi Kávétanács 2020. június 4–5-i 126. ülésén azt ajánlotta, hogy hosszabbítsák meg a Nemzetközi Kávémegállapodást a jelenlegi lejárati időn túl. Ez a jövőben mélyrehatóbb felülvizsgálatot tenne lehetővé.

A Nemzetközi Kávétanács 2020. szeptember 7–11-i 127. ülésén határozatot tervez elfogadni a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás meghosszabbításáról (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).

A tervezett jogi aktus célja a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás meghosszabbításának jóváhagyása.

A megállapodás 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus kötelező lesz a felekre nézve. Az említett cikk így rendelkezik: „E megállapodás rendelkezéseinek értelmében a tagok a tanács határozatait kötelező érvényűnek fogadják el.”

3.Az Unió által képviselendő álláspont

E javaslat célja az, hogy a Bizottság számára megszerezze a Tanács felhatalmazását arra, hogy a Nemzetközi Kávétanácsban az Unió nevében a Nemzetközi Kávémegállapodás meghosszabbítása mellett szavazzon.

Jelenleg az EU részvétele a Nemzetközi Kávészervezetben mind az Unió, mind a szervezet többi tagállama számára előnyös, és a Nemzetközi Kávémegállapodás a jelenlegi formájában meghosszabbítható. A megállapodás 2021 utáni meghosszabbítása és a megállapodás korszerűsítésére irányuló munka a tagok újbóli szerepvállalásához és a Nemzetközi Kávészervezetnek a jelenlegi kihívásokkal való szembenézés tekintetében betöltött jelentőségéről szóló vitához fog vezetni. A Nemzetközi Kávémegállapodás 2021 utáni esetleges felülvizsgálata potenciálisan növelné hozzáadott értékét és munkájának relevanciáját, és valószínűleg nagyobb érdeklődést keltene a Nemzetközi Kávészervezet iránt. A megállapodás meghosszabbítása tehát az Unió érdeke.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 2 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A Nemzetközi Kávészervezetet megállapodás, nevezetesen a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás hozta létre.

A Nemzetközi Kávétanács által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A Nemzetközi Kávémegállapodás 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

2020/0269 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Nemzetközi Kávétanácsban képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Nemzetközi Kávémegállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió a 2008. június 16-i tanácsi határozat révén megkötötte, és a megállapodás 2011. február 2-án hatályba lépett.

(2)A Nemzetközi Kávémegállapodás 48. cikkének (1) bekezdése értelmében a Nemzetközi Kávémegállapodás az ideiglenes vagy végleges hatálybalépését követően tíz évig hatályban marad, kivéve, ha azt a Nemzetközi Kávémegállapodás rendelkezései alapján meghosszabbítják vagy megszüntetik.

(3)A Nemzetközi Kávémegállapodás 9. cikke értelmében a Nemzetközi Kávétanács (a továbbiakban: tanács) a megállapodás legmagasabb szintű hatóságaként a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges valamennyi feladat ellátásáért felelős szerv. A megállapodás 48. cikkének (3) bekezdése értelmében a tanács dönthet a megállapodás lejárati idején túl történő meghosszabbításáról egy vagy több egymást követő időszakra, amelyek összesen legfeljebb nyolc évet tehetnek ki. A Nemzetközi Kávémegállapodás 14. cikke kimondja, hogy a szervezet arra törekszik, hogy valamennyi határozatát és ajánlását egyhangúlag hozza meg.

(4)A Nemzetközi Kávétanácsnak 2020. szeptember 7–11-i 127. ülésén és további ülésein határoznia kell a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás meghosszabbításáról.

(5)Helyénvaló meghatározni az Unió által a Nemzetközi Kávétanácsban képviselendő álláspontot, mivel a Nemzetközi Kávétanácsnak a megállapodás meghosszabbításáról szóló határozatai kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve.

(6)Az Unió érdeke, hogy lehetősége legyen részt venni a Nemzetközi Kávémegállapodásban mindaddig, amíg egy új megállapodás ideiglenesen vagy véglegesen hatályba lép, figyelembe véve a kávéágazat fontosságát számos tagállam és az Európai Unió gazdasága számára,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Nemzetközi Kávétanács 127. ülésén és további ülésein az Unió által képviselendő álláspont a következő:

a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás hatályának lejártát követő, összesen nyolc évet meg nem haladó egyéves időszakokra történő meghosszabbítása, illetőleg egy új megállapodás ideiglenes vagy végleges hatálybalépéséig történő meghosszabbítása melletti szavazás, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    2008/579/EK: A Tanács határozata (2008. június 16.) a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és megkötéséről (HL L 186., 2008.7.15., 12. o.).

(2)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.