EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.8.24.

COM(2020) 468 final

2020/0221(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Covid19-járvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatok mérséklése érdekében az (EU) 2020/672 tanácsi rendelet keretében Lettországnak nyújtandó ideiglenes támogatásról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az (EU) 2020/672 tanácsi rendelet (a továbbiakban: SURE-rendelet) meghatározza a Covid19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarral küzdő, vagy annak komoly veszélyével fenyegetett tagállamoknak nyújtandó uniós pénzügyi támogatás jogi keretét. A SURE keretében nyújtott támogatás elsősorban a csökkentett munkaidős foglalkoztatás vagy a munkavállalók és az önfoglalkoztatók védelmét célzó hasonló intézkedések finanszírozását, és ezáltal a munkanélkülivé válás és a jövedelemkiesés előfordulásának csökkentését, valamint az említettekhez kapcsolódóan bizonyos – különösen a munkahelyeken bevezetett – egészségügyi vonatkozású intézkedések finanszírozását szolgálja.

2020. augusztus 7-én Lettország a SURE-rendelet szerinti uniós pénzügyi támogatást kért. A SURE-rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság konzultált a lett hatóságokkal, hogy ellenőrizze a tényleges és tervezett kiadások Covid19-világjárvány miatti hirtelen és nagymértékű növekedését, amely közvetlenül kapcsolódik a kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítási rendszeréhez és a kapcsolódó kiadásokhoz – a leállásiidő-támogatáshoz és a gyermekek után járó munkavállalói bónuszhoz –, az exportágazat bértámogatási rendszeréhez, az egészségügyi szakemberek és a kulturális ágazatban dolgozók bértámogatásához, valamint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos egészségügyi kiadásokhoz és a Covid19-járvánnyal kapcsolatos betegbiztosítási ellátásokhoz. Ezek különösen a következők:

(1)A kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítási rendszere. A rendszer a magánszektorbeli vállalkozások kényszerszabadságon lévő alkalmazottainak fizet béreket. A kompenzáció a munkavállaló fizetésének 50–75 %-át fedezi, a vállalkozás méretétől függően, munkavállalónként és havonta 700 EUR felső határral. A kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítási rendszeréhez kapcsolódik a leállásiidő-támogatás és a gyermekek után járó munkavállalói bónusz. A leállásiidő-támogatási rendszer minimális juttatást biztosít azon kényszerszabadságon lévő munkavállalóknak vagy önfoglalkoztatóknak, akik a munkavállalótól független okok miatt nem jogosultak a kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítására szolgáló rendszer keretében nyújtott támogatásra, vagy a program keretében kevesebb mint 180 EUR-t kapnak. A juttatás minimális támogatási szintet biztosít, hogy minden munkavállaló vagy önfoglalkoztató legalább havi 180 EUR összegű ellátásban részesüljön. A gyermekek után járó bónuszprogram kiegészítő támogatást nyújt azoknak a kényszerszabadságon lévő munkavállalóknak, akiknek eltartott gyermekük van.

(2)Az idegenforgalmi és az exportágazatban nyújtott bértámogatási rendszer, amely kifejezetten az idegenforgalmi és az exportágazatra terjeszti ki a kényszerszabadságolt munkavállalók támogatási rendszerét. Az intézkedés igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett fél bizonyítsa, hogy a forrásokat a bérköltségek fedezésére fogja felhasználni.

(3)Két bértámogatási program, amelyek az egészségügyi szakembereket és a kulturális ágazatban dolgozókat célozzák. A bértámogatási kifizetések vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az egészségügyi és a kulturális ágazatnak, hozzájárulva a kényszerszabadságon lévő munkavállalók béreinek kifizetéséhez. Mindkét program feltétele, hogy a támogatásokat a bérköltségek fedezésére használják fel.

(4)Az egyéni védőeszközökre és egyéb orvosi eszközökre fordított egészségügyi kiadások a közalkalmazottak, különösen az egészségügyi dolgozók egészségének és biztonságának biztosítása érdekében.

(5)A Covid19-járvánnyal kapcsolatos betegbiztosítási ellátás, amelynek keretében a kormány betegszabadság-támogatást fizetett azoknak a személyeknek, akik az otthoni vagy önkéntes karanténra vonatkozó követelmény miatt nem tudtak dolgozni. A betegbiztosítási ellátás egy részét általában a munkáltatónak kellene kifizetnie, míg e rendszer keretében az állam a teljes költséget megtérítette.

Lettország benyújtotta a Bizottságnak a megfelelő információkat.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak arra, hogy fogadjon el végrehajtási határozatot a fent említett intézkedések támogatása céljából a SURE-rendelet keretében Lettországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb politikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Konzultáció az érdekelt felekkel

•Hatásvizsgálat

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A rendszer pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a tagállami garanciákon kívül egyéb biztosítékok is beépülnek a keretbe, melyek a következők:

·szigorú és konzervatív pénzgazdálkodási megközelítés,

·a hitelportfólió olyan kialakítása, amely korlátozza a koncentrációs kockázatot, az éves kitettséget és az egyes tagállamokkal szembeni túlzott kitettséget, ugyanakkor elegendő forrást biztosít a leginkább rászoruló tagállamok számára, valamint

·lehetőségek az adósság átütemezésére.

2020/0221 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Covid19-járvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatok mérséklése érdekében az (EU) 2020/672 tanácsi rendelet keretében Lettországnak nyújtandó ideiglenes támogatásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról szóló, 2020. május 19-i (EU) 2020/672 tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)2020. augusztus 7-én Lettország pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-járvány hatásának és a munkavállalókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti intézkedéseit.

(2)A Covid19-járvány és a Lettország által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Lettország államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 7,3 %-a, illetve 43,1 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Lettország GDP-je 2020-ban várhatóan 7 %-kal esik vissza.

(3)A Covid19-járvány következtében Lettországban a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Ily módon – a (4)–(7) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően – a kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítási rendszere és a kapcsolódó támogatási rendszerek – a leállásiidő-támogatás és a gyermekek után járó munkavállalói bónusz –, az exportágazat bértámogatási rendszere, az egészségügyi szakemberek és a kulturális ágazatban dolgozók bértámogatása, valamint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos egészségügyi kiadások és a Covid19-járvánnyal kapcsolatos betegbiztosítási ellátások miatt hirtelen és nagymértékben megnövekedtek Lettország közkiadásai.

(4)A Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „A Covid19 terjedése által érintett önfoglalkoztatók leállásiidő-támogatásáról szóló 2020. március 31-i 179. sz. rendelet” és „A leállásiidő-támogatásra és a késedelmes adófizetés részletekben történő visszafizetésére, illetve annak legfeljebb három évig történő halasztására jogosult, a Covid19-válság által érintett munkáltatókról szóló 2020. március 26-i 165. rendelet” bevezette a kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítási rendszerét. A rendszer a magánszektorbeli vállalkozások kényszerszabadságon lévő alkalmazottainak fizet béreket. A kompenzáció a munkavállaló fizetésének 50–75 %-át fedezi, a vállalkozás méretétől függően, munkavállalónként és havonta 700 EUR felső határral. A kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítási rendszeréhez kapcsolódik a leállásiidő-támogatás és a gyermekek után járó munkavállalói bónusz. A Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „Az állami költségvetési programon belüli «nemzeti vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 236. sz. minisztertanácsi rendelet” alapján a leállásiidő-támogatási program minimális juttatást biztosít azon kényszerszabadságon lévő munkavállalóknak vagy önfoglalkoztatóknak, akik a munkavállalótól független okok miatt nem jogosultak a kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítására szolgáló rendszer keretében nyújtott támogatásra, vagy a program keretében kevesebb mint 180 EUR-t kapnak. A juttatás minimális támogatási szintet biztosít, hogy minden munkavállaló vagy önfoglalkoztató legalább havi 180 EUR összegű ellátásban részesüljön. A gyermekek után járó bónuszprogram kiegészítő támogatást nyújt azoknak a kényszerszabadságon lévő munkavállalóknak, akiknek eltartott gyermekük van. Az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel jövedelemtámogatást nyújt a munkavállalóknak és az önfoglalkoztatóknak, ami hozzájárul a gyermekgondozás költségeinek fedezéséhez az iskolabezárások során, s ezáltal segíti a szülőket a munkavégzés folytatásában, hogy ne kerüljön veszélybe a munkaviszonyuk.

(5)„A Covid19-válság leküzdését és a gazdasági helyreállítást célzó intézkedésekről szóló tájékoztató jelentés” bértámogatási rendszert hozott létre az idegenforgalmi és az exportágazat számára, amely a kifejezetten az idegenforgalmi és az exportágazatra terjeszti ki a kényszerszabadságolt munkavállalók támogatási rendszerét célzó programot. Az intézkedés igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett fél bizonyítsa, hogy a forrásokat a bérköltségek fedezésére fogja felhasználni.

(6)A hatóságok két bértámogatási programot vezettek be, amelyek az egészségügyi szakembereket és a kulturális ágazatban dolgozókat célozzák. A Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „A Covid19 terjedése miatt az államot ért fenyegetés és a járvány következményeinek megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről szóló törvény, valamint a Covid19-fertőzés következményeinek visszaszorításáról szóló törvény” és „Az állami költségvetési programon belüli «rendkívüli tartalékalap» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 303. sz. minisztertanácsi rendelet” alapján a bértámogatási programok vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az egészségügyi és a kulturális ágazatnak a kényszerszabadságon lévő munkavállalók bérfizetési támogatása érdekében. Mindkét program feltétele, hogy a támogatásokat a bérköltségek fedezésére használják fel.

(7)Végezetül Lettország két egészségüggyel kapcsolatos intézkedést vezetett be. A Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „Az állami költségvetési programon belüli «vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 79., 118. és 220. sz. minisztertanácsi rendelet” alapján a hatóságok megemelték az egyéni védőeszközökre és egyéb orvosi eszközökre fordított egészségügyi kiadásokat a közalkalmazottak, különösen az egészségügyi dolgozók egészségének és biztonságának biztosítása érdekében. Ezenkívül a Lettország 2020. augusztus 7-i kérelmében említett, „A kiemelt intézmények és szükségletek listáján szereplő intézmények járványügyi biztonságának biztosításához szükséges forrásokról szóló 2020. június 9-i 380. sz. minisztertanácsi rendelet” szerint a hatóságok a Covid19-járvánnyal kapcsolatos betegbiztosítási ellátást fizettek, vagyis a kormány betegszabadság-támogatást fizetett azon személyeknek, akik az otthoni vagy önkéntes karanténra vonatkozó követelmény miatt nem tudtak dolgozni. A betegbiztosítási ellátás egy részét általában a munkáltatónak kellene kifizetnie, míg e rendszer keretében az állam a teljes költséget megtérítette.

(8)Lettország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Lettország megfelelő bizonyítékokat nyújtott be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy 2020. február 1-je óta 212 808 280 EUR-val növekedtek a tényleges és tervezett közkiadások a következőkhöz közvetlenül kapcsolódó összegek emelkedése miatt: a kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítási rendszere és a kapcsolódó támogatási programok, az exportágazat, az egészségügyi szakemberek és a kulturális ágazat dolgozóira vonatkozó bértámogatási rendszer. Ez hirtelen bekövetkezett és nagymértékű növekedést jelent, mivel az új intézkedések a lettországi vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát érintik. Lettország a megemelt kiadásból 20 108 280 EUR-t szándékozik önfinanszírozás útján rendezni.

(9)Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a lett hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 7-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a Covid19-járvánnyal kapcsolatos egészségügyi intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(10)Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Lettország segítséget kapjon a Covid19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez.

(11)E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. Nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy az EUMSZ 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(12)Lettországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(13)A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Lettország meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Lettország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeket.

2. cikk

(1)Az Unió Lettország rendelkezésére bocsát legfeljebb 192 700 000 EUR összegű hitelt. A hitel maximális átlagos futamideje 15 év.

(2)Az e határozat által nyújtott pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama az e határozat hatálybalépését követő első naptól számított 18 hónap.

(3)A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást legfeljebb nyolc részletben bocsátja Lettország rendelkezésére. Egy-egy részlet kifizetése egy vagy több részfolyósítással történhet. Az első részlet keretében végrehajtott részfolyósítások futamideje meghaladhatja az (1) bekezdésben említett maximális átlagos futamidőt. Ebben az esetben a további részfolyósítások futamidejét úgy kell megállapítani, hogy a maximális átlagos futamidő az összes részlet kifizetése után megfeleljen az (1) bekezdésben említetteknek.

(4)Az első részletet az (EU) 2020/672 rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt hitelmegállapodás hatálybalépésétől függően kell rendelkezésre bocsátani.

(5)Az (EU) 2020/672 rendelet 4. cikkében említett uniós finanszírozás költségei az egyes részletek tekintetében, valamint a finanszírozás kapcsán az Unió által fizetendő díjak, költségek és kiadások Lettországot terhelik.

(6)A részletek nagyságáról és rendelkezésre bocsátásáról, valamint a részfolyósítások összegéről a Bizottság dönt.

3. cikk

Lettország a következő intézkedéseket finanszírozhatja:

a)a kényszerszabadságolt munkavállalók kártalanítási rendszere „A Covid19 terjedése által érintett önfoglalkoztatók leállásiidő-támogatásáról szóló 2020. március 31-i 179. sz. rendelet” és „A leállásiidő-támogatásra és a késedelmes adófizetés részletekben történő visszafizetésére, illetve annak legfeljebb három évig történő halasztására jogosult, a Covid19-válság által érintett munkáltatókról szóló 2020. március 26-i 165. sz. rendelet” szerint;

b)a leállásiidő-támogatási program „Az állami költségvetési programon belüli «nemzeti vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 236. sz. minisztertanácsi rendelet” szerint;

c)a gyermekek után járó munkavállalói bónusz, „Az állami költségvetési programon belüli «nemzeti vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 178. sz. minisztertanácsi rendelet” szerint;

d)az idegenforgalmi és az exportágazatnak nyújtott bértámogatási rendszer, „A Covid19-válság leküzdését és a gazdasági helyreállítást célzó intézkedésekről szóló tájékoztató jelentés” szerint;

e)bértámogatási kifizetések az egészségügyi szakemberek és a kulturális ágazatban dolgozók számára, „A Covid19 terjedése miatt az államot ért fenyegetés és a járvány következményeinek megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről szóló törvény, valamint a Covid19-fertőzés következményeinek visszaszorításáról szóló törvény” és „Az állami költségvetési programon belüli «rendkívüli tartalékalap» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 303. sz. minisztertanácsi rendelet” szerint;

f)az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos egészségügyi kiadások, „Az állami költségvetési programon belüli «vészhelyzetekre képzett alapok» pénzügyi forrásainak elosztásáról szóló 79., 118. és 220. sz. minisztertanácsi rendelet” szerint;

g)a Covid19-járvánnyal kapcsolatos betegbiztosítási ellátások, „A kiemelt intézmények és szükségletek listáján szereplő intézmények járványügyi biztonságának biztosításához szükséges forrásokról szóló 2020. június 9-i 380. sz. minisztertanácsi rendelet” szerint.

4. cikk

Lettország [DÁTUM: 6 hónappal e határozat kihirdetését követően]-ig, majd azt követően hathavonta tájékoztatja a Bizottságot a tervezett közkiadás végrehajtásáról mindaddig, amíg a tervezett közkiadást teljes mértékben végre nem hajtották.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Lett Köztársaság a címzettje.

6. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 159., 2020.5.20., 1. o.