Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020PC0008

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény részes felei konferenciájának tizenharmadik ülésén a részes felektől származó, az egyezmény függelékeinek módosítására irányuló javaslatok tekintetében képviselendő álláspontról és egy, az egyezményhez kapcsolódóan bejelentett fenntartás visszavonásáról

COM/2020/8 final

Brüsszel, 2020.1.13.

COM(2020) 8 final

2020/0005(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió nevében a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény részes felei konferenciájának tizenharmadik ülésén a részes felektől származó, az egyezmény függelékeinek módosítására irányuló javaslatok tekintetében képviselendő álláspontról és egy, az egyezményhez kapcsolódóan bejelentett fenntartás visszavonásáról


INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió nevében a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) részes felei tizenharmadik konferenciáján az egyezmény függelékeinek módosítására irányuló határozatok tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról, továbbá egy, az egyezményre vonatkozóan érvényben lévő fenntartás visszavonásáról szóló határozat.

2.A javaslat háttere

2.1.A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény

A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény célja, hogy a vándorló szárazföldi és tengeri állatfajok és madárfajok számára teljes elterjedési területükön védelmet biztosítson. Az egyezmény az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretében államközi szerződés formájában jött létre, célja a vadon élő állatok és az élőhelyek globális szintű védelme. A védelmet igénylő vándorló állatfajokat az egyezmény I. függeléke (veszélyeztetett fajok) és II. függeléke (azon fajok, melyek védelmére megállapodásokat kell kötni) sorolja fel. A megállapodás 1983. november 1-jén lépett hatályba.

Az Európai Unió a megállapodás részes fele 1 . Valamennyi tagállam a megállapodás részes fele.

2.2.A részes felek konferenciája

A részes felek konferenciája az egyezmény legfőbb döntéshozó szerve. Az egyezmény VII. cikke sorolja fel a feladatait, amelyek közé tartozik a vándorló fajok természetvédelmi helyzetének felmérése, majd ennek megfelelően az egyezmény függelékeinek módosítása. A részes felek konferenciájának ülésein a határozathozatalhoz a jelen lévő és szavazó részes felek kétharmados többsége szükséges, kivéve, ha az egyezmény mást ír elő.

Az Uniónak a függelékek módosításaival kapcsolatos álláspontját a Tanács határozza meg a Bizottság javaslata alapján meghozott határozat útján. Az egyéb határozattervezetekkel és állásfoglalás-tervezetekkel kapcsolatos közös uniós álláspontról az érintett tanácsi munkacsoport előzetes ülésein, illetve a helyszíni uniós koordinációs üléseken születik megállapodás.

Az egyezmény részes felei konferenciájának tizenharmadik ülésére az indiai Gandhinagarban, 2020. február 15. és 22. között kerül sor.

A részes felek konferenciájának 2005. november 20. és 25. között Nairobiban (Kenya) tartott nyolcadik ülésén határozatot fogadtak el a Cetorhinus maximus fajnak az egyezmény I. függelékébe történő felvételéről.

2.3.A részes felek konferenciájának tervezett jogi aktusai

A 2020. február 15. és 22. között megrendezésre kerülő tizenharmadik ülésén a részes felek konferenciája határozatokat tervez elfogadni az egyezmény függelékeinek módosításáról (a továbbiakban: tervezett jogi aktusok).

A tervezett jogi aktusok célja az egyezmény I. és II. függelékének az egyezmény XI. cikke szerinti módosítása.

Az egyezmény III. cikkével összhangban az egyezmény I. függelékében kell szerepeltetni a veszélyeztetett vándorló fajokat, és az azok elterjedési területén található részes feleknek (államoknak) különféle védelmi intézkedésekre kell törekedniük, valamint meg kell tiltaniuk az adott fajokhoz tartozó példányok zsákmányolását.

Az egyezmény IV. cikkének megfelelően a II. függelék tartalmazza mindazokat a vándorló fajokat, amelyek természetvédelmi helyzete kedvezőtlen, és amelyek megóvása és kezelése érdekében nemzetközi megállapodásra van szükség, valamint azon fajokat is, amelyek természetvédelmi helyzetére jelentős kedvező hatást gyakorolna a nemzetközi megállapodások által elérhető együttműködés.  Ha a körülmények indokolják, ugyanaz a vándorló faj felvehető mind az I., mind a II. függelékbe.

Az egyezmény XI. cikkének megfelelően bármelyik részes fél tehet javaslatot az egyezmény módosítására. Az egyezmény függelékeinek módosítása valamennyi részes fél vonatkozásában 90 nappal az után lép hatályba, hogy a részes felek konferenciája a módosítást elfogadta, de nem lép hatályba azon részes felek vonatkozásában, amelyek fenntartással élnek.

Az egyezmény XI. cikkének megfelelően egy módosításra vonatkozó fenntartás a letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel visszavonható, és ezt követően a módosítás az adott fél számára a fenntartás visszavonását követő kilencven nap elteltével lép hatályba.

3.Az Unió nevében képviselendő álláspont

Az egyezmény részes felei konferenciájának tizenharmadik ülésére tekintettel és a 2019. szeptember 16-i 2019/1581 tanácsi határozattal összhangban az Unió az egyezmény alábbiak szerinti módosítását javasolta:

a)    az egyezmény I. függelékének módosítása a Tetrax tetrax faj felvétele céljából;

b)    az egyezmény II. függelékének módosítása a Tetrax tetrax, a Galeorhinus galeus és a Sphyrna zygaena fajok felvétele céljából.

Az egyezmény más részes felei is nyújtottak be javaslatokat az I. függelék módosítására a következő fajok felvétele céljából: Elephas maximus indicus, Panthera onca, Ardeotis nigriceps, Houbaropsis bengalensis bengalensis, Diomedea antipodensis és Carcharhinus longimanus.

Az egyezmény más részes felei javaslatokat nyújtottak be a II. függelék módosítására a következő fajok felvétele céljából: Panthera onca, Ovis vignei és Sphyrna zygaena (a Brazília, Uruguay és Argentína kizárólagos gazdasági övezeteiben és a szomszédos nemzetközi vizekben élő regionális populáció).

A fentiek fényében a Tanácsnak határoznia kell az Unió nevében a részes felek konferenciájának tizenharmadik ülésén az összes módosítási javaslat kapcsán képviselendő álláspontról.

Az Uniónak elvben indokolt támogatnia valamennyi javaslatot, mivel azok tudományos szempontból megalapozottak, összhangban vannak az uniós jogszabályokkal és az Unió azon kötelezettségvállalásával is, hogy nemzetközi szinten együttműködik a biológiai sokféleség védelme érdekében, beleértve annak mérlegelését is, hogy miként lehet a lehető legjobban felhasználni a biológiai sajátosságokra és halászati biológiai referenciapontokra vonatkozóan rendelkezésre álló tudományos információkat.

Amennyiben e fajok a javaslatoknak megfelelően felvételre kerülnek az I. vagy a II. függelékbe, az nem teszi szükségessé az uniós jog módosítását.

A Panthera onca vadászatát, amely az Európai Unióban csak Francia Guyanában van jelen, ahol az uniós természetvédelmi jogszabályok nem alkalmazandók, tiltja egy olyan rendelet, amely a fajra vonatkozóan nulla kvótát határoz meg. Ez alól kivétel az egyezmény III. cikke (5) bekezdése c) és d) pontjának megfelelően csak a hagyományosan önellátó felhasználók kapcsán és rendkívüli körülmények esetén tehető.

A Brazília, Uruguay és Argentína kizárólagos gazdasági övezeteiben és a szomszédos nemzetközi vizekben élő Sphyrna zygaena regionális populációjának a II. függelékbe történő felvételére irányuló javaslat tekintetében az uniós – és nem a másik fél által benyújtott – javaslatot kell támogatni, mivel ez lényegében átfedésben van az Unió azon javaslatával, hogy e faj teljes, globális populációját vegyék fel a II. függelékbe. Minden egyéb javaslatot feltétel nélkül támogatni kell.

Továbbá, ami a részes felek konferenciájának nyolcadik ülésén hozott, a Cetorhinus maximus fajnak az egyezmény I. függelékébe való felvételéről szóló határozatot illeti, a Cetorhinus maximus I. függelékbe való felvételével kapcsolatos hatályos uniós fenntartást 2 vissza kell vonni, mivel az uniós jog most már eleget tesz a fajnak az I. függelékbe való felvétele következtében az egyezményből fakadó azon kötelezettségnek, hogy a szóban forgó faj védelméről az elterjedési terület szerinti államok gondoskodjanak.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által elfogadott szabályozás tartalmát 3 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A részes felek konferenciája egy megállapodás – nevezetesen a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény – útján létrehozott szerv.

A részes felek konferenciája által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény XI. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktusok a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek.

A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják az egyezmény intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktusok elsődleges célkitűzése és tartalma a környezettel kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel a részes felek konferenciájának jogi aktusai módosítani fogják a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény I. és II. függelékét, elfogadásukat követően helyénvaló közzétenni őket az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2020/0005 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió nevében a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény részes felei konferenciájának tizenharmadik ülésén a részes felektől származó, az egyezmény függelékeinek módosítására irányuló javaslatok tekintetében képviselendő álláspontról és egy, az egyezményhez kapcsolódóan bejelentett fenntartás visszavonásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezményt (a továbbiakban: egyezmény) az Unió az 1982. június 24-i 82/461/EGK tanácsi határozattal 4 kötötte meg, és az 1983. november 1-jén lépett hatályba.

(2)Az egyezmény XI. cikke értelmében a részes felek konferenciája határozatokat fogadhat el az egyezmény függelékeinek módosításáról.

(3)A 2020. február 15. és 22. között megrendezésre kerülő tizenharmadik ülésén a részes felek konferenciája határozatokat tervez elfogadni az egyezmény függelékeinek módosításáról.

(4)Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a részes felek konferenciáján képviselendő álláspontot, mivel annak határozatai kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve.

(5)Az Unió javaslatokat nyújtott be a Galeorhinus galeus, a Tetrax tetrax és a Sphyrna zygaena fajoknak az egyezmény II. függelékébe, valamint a Tetrax tetrax fajnak az egyezmény I. függelékébe történő felvételére vonatkozóan, amely módosítások közül egyik sem teszi szükségessé az uniós jog módosítását.

(6)Más részes felek az Elephas maximus indicus, a Panthera onca, az Ardeotis nigriceps, a Houbaropsis bengalensis bengalensis, a Diomedea antipodensis és a Carcharhinus longimanus I. függelékbe való felvételét, valamint a Panthera onca, az Ovis vignei és a Sphyrna zygaena (Brazília, Uruguay és Argentína kizárólagos gazdasági övezeteiben és a szomszédos nemzetközi vizekben élő regionális populációjának) II. függelékbe való felvételét javasolták.

(7)Az Uniónak a Sphyrna zygaena kapcsán saját javaslatát kell előnyben részesítenie és támogatnia, amely a faj globális populációjának az egyezmény II. függelékébe történő felvételére vonatkozik, szemben a másik fél által benyújtott javaslattal, amely csak a Brazília, Uruguay és Argentína kizárólagos gazdasági övezeteiben és a szomszédos nemzetközi vizekben élő regionális populáció felvételére irányul.

(8)Az Uniónak indokolt támogatnia minden egyéb javaslatot, mivel azok tudományos szempontból megalapozottak, összhangban vannak az Unió azon kötelezettségvállalásával, hogy a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 5. cikkének megfelelően nemzetközi szinten együttműködik a biológiai sokféleség védelme érdekében, valamint az utóbbi egyezmény részes feleinek konferenciáján meghozott határozatokkal.

(9)Az Elephas maximus indicus, az Ardeotis nigriceps és a Houbaropsis bengalensis bengalensis esetében elterjedési terület szerinti államként egyetlen uniós ország sem érintett, ezért e fajoknak az egyezmény I. függelékébe történő felvétele nem tenné szükségessé az uniós jog módosítását.

(10)Az Ovis vignei esetében egyik uniós tagállam sem a faj elterjedési terület szerinti országa, ezért e faj felvétele az egyezmény II. függelékébe nem tenné szükségessé az uniós jog módosítását.

(11)A Panthera onca faj az EU-ban kizárólag Francia Guyanában fordul elő, amely nem tartozik a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 5 hatálya alá, hiszen az csak a tagállamoknak a Szerződés hatálya alá tartozó európai területére vonatkozik. A Francia guyanai fajok – köztük a Panthera onca – védelmét ezért nemzeti jogszabályok biztosítják. Így e fajoknak az egyezmény I. függelékébe történő felvétele nem tenné szükségessé az uniós jog módosítását.

(12)A Diomedea antipodensis madárfaj nem fordul elő az Unióban. Az Unió közös halászati politikája és a halászatnak az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetek általi szabályozása megfelelő eszközöket kínál az Unió számára ahhoz, hogy hozzájáruljon e faj védelmének biztosításához, ezért annak felvétele az egyezmény I. függelékébe nem tenné szükségessé az uniós jog módosítását.

(13)Az Unió közös halászati politikája és a halászatnak az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetek általi szabályozása megfelelő eszközöket kínál az Unió számára ahhoz, hogy hozzájáruljon a Carcharhinus longimanus halfaj védelmének biztosításához. Emellett a faj halászata és fedélzeten tartása a 2019/124/EK tanácsi rendelet értelmében tilos. Így e faj felvétele az egyezmény I. függelékébe nem tenné szükségessé az uniós jog módosítását.

(14)Az egyezmény I. függelékében szereplő Cetorhinus maximus faj halászata és fedélzeten tartása a 2019/124/EK tanácsi rendelet értelmében tilos, e fajra vonatkozóan azonban az Unió jelenleg fenntartással él. Ugyanakkor az említett fenntartás visszavonása nem tenné szükségessé az uniós jog módosítását.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A részes felek konferenciájának tizenharmadik találkozóján az Unió által képviselendő álláspont a következő:

(1)támogatni kell az alábbi fajok I. függelékbe történő felvételét:

(1)Tetrax tetrax

(2)Elephas maximus indicus

(3)Panthera onca

(4)Ardeotis nigriceps

(5)Houbaropsis bengalensis bengalensis

(6)Diomedea antipodensis

(7)Carcharhinus longimanus

(2)támogatni kell az alábbi fajok II. függelékbe történő felvételét:

(1)Tetrax tetrax

(2)Galeorhinus galeus

(3)Sphyrna zygaena (globális állomány)

(4)Panthera onca

(5)Ovis vignei

2. cikk

A Bizottság az Unió nevében tájékoztatja a letéteményest a Cetorhinus maximus fajnak az egyezmény I. függelékébe való felvételével kapcsolatos fenntartása visszavonásáról.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    A Tanács 82/461/EGK határozata (1982. június 24.) a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 210., 1982.6.24., 10. o.).
(2)    A fenntartás 2006 óta van érvényben a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény I. függelékének a Cetorhinus maximus faj felvétele tekintetében történő, a részes felek konferenciájának nyolcadik ülésén elfogadott módosítására vonatkozó, 2006. február 21-i tanácsi határozat alapján.
(3)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.
(4)    HL L 210., 1982.7.19., 10. o.
(5)    HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
Top