This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52020AR4843
Opinion of the European Committee of the Regions – A New Pact on Migration and Asylum
Régiók Európai Bizottsága véleménye – Új migrációs és menekültügyi paktum
Régiók Európai Bizottsága véleménye – Új migrációs és menekültügyi paktum
COR 2020/04843
HL C 175., 2021.5.7, p. 32–68
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
2021.5.7. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 175/32 |
Régiók Európai Bizottsága véleménye – Új migrációs és menekültügyi paktum
(2021/C 175/06)
|
I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a menekültügy és a migráció kezeléséről, valamint a 2003/109/EK tanácsi irányelv és az (EU) XXX/XXX rendeletre [Menekültügyi és Migrációs Alap] irányuló javaslat módosításáról
1. módosítás
COM(2020) 610 final, (26) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Csak azok a személyek helyezhetők át, akik nagyobb valószínűséggel jogosultak az Unióban való tartózkodásra. A nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésének hatályát ezért azon személyekre kell korlátozni, akik nem tartoznak az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet] szerinti, határon folytatott eljárás hatálya alá. |
Csak azok a személyek helyezhetők át, akik nagyobb valószínűséggel jogosultak az Unióban való tartózkodásra. A nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésének hatályát ezért azon személyekre kell korlátozni, akik nem tartoznak az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet] szerinti, határon folytatott eljárás hatálya alá. Az Európai Bizottság összeállítja és rendszeresen frissíti az esetleges kiutasítási eljárások szempontjából biztonságos országok jegyzékét. |
Indokolás
E kritérium helyes alkalmazása érdekében rendelkezni kell arról, hogy az Európai Bizottság összeállítsa és rendszeresen frissítse az esetleges kiutasítási eljárások szempontjából biztonságos országok jegyzékét.
2. módosítás
COM(2020) 610 final, (36) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
E rendelet a kiegészítő védelmet kérelmező és a kiegészítő védelemre jogosult személyekre is alkalmazandó annak érdekében, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező és az abban részesülő valamennyi személy egyenlő bánásmódban részesüljön, és biztosított legyen az összhang a hatályos uniós menekültügyi vívmányokkal, különösen az (EU) XXX/XXX rendelettel [kvalifikációs rendelet]. |
E rendelet a kiegészítő védelmet kérelmező és a kiegészítő védelemre jogosult személyekre és a tagállamok által nyújtott védelem más formáját kérelmező vagy arra jogosult személyekre is alkalmazandó annak érdekében, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező és az abban részesülő valamennyi személy egyenlő bánásmódban részesüljön, és biztosított legyen az összhang a hatályos uniós menekültügyi vívmányokkal, különösen az (EU) XXX/XXX rendelettel [kvalifikációs rendelet]. |
Indokolás
Szükségesnek tűnik a rendelet alkalmazásának kiterjesztése nemcsak a nemzetközi és kiegészítő védelmet kérelmezőkre és az abban részesülő személyekre, hanem azokra is, akik a tagállamok által biztosított védelem egyéb formáit keresik és élvezik.
3. módosítás
COM(2020) 610 final, (47) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
E rendeletben a családtag fogalommeghatározásának ki kell terjednie a kérelmező testvérére vagy testvéreire. A testvérek egyesítése különösen fontos a kérelmezők beilleszkedési esélyeinek javítása, ezáltal pedig a jogellenes mozgások csökkentése szempontjából. A családtagra vonatkozó fogalommeghatározás hatókörének tükröznie kell továbbá a jelenlegi migrációs tendenciákat, melyek azt mutatják, hogy a kérelmezők gyakran hosszú ideig tartó átutazás után érkeznek a tagállamok területére. A fogalommeghatározásnak ezért magában kell foglalnia a származási országon kívül, de a tagállam területére történő megérkezés előtt létrejött családokat. A fogalommeghatározás hatókörének e korlátozott és célzott bővítése várhatóan hozzájárul majd a menedékkérők EU-n belüli jogellenes mozgásának csökkentéséhez. |
E rendeletben a családtag fogalommeghatározásának ki kell terjednie a kérelmező testvérére vagy testvéreire. A testvérek egyesítése különösen fontos a kérelmezők beilleszkedési esélyeinek javítása, ezáltal pedig a jogellenes mozgások csökkentése szempontjából. A családtagra vonatkozó fogalommeghatározás hatókörének tükröznie kell továbbá a jelenlegi migrációs tendenciákat, melyek azt mutatják, hogy a kérelmezők gyakran hosszú ideig tartó átutazás után érkeznek a tagállamok területére. A fogalommeghatározásnak ezért magában kell foglalnia a származási országon kívül, a tagállam területére történő megérkezés előtt és után létrejött családokat. A fogalommeghatározás hatókörének e korlátozott és célzott bővítése várhatóan hozzájárul majd a menedékkérők EU-n belüli jogellenes mozgásának csökkentéséhez. |
Indokolás
A háztartások gyakran a fogadó tagállamban jönnek létre, ezért a menedékkérők EU-n belüli áthelyezése során biztosítani kell a család egységéhez való jogot, függetlenül attól, hogy a család mikor és hol jött létre. Ellenkező esetben fennáll a megkülönböztető rendelkezések veszélye.
4. módosítás
COM(2020) 610 final, (63) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Azon tagállamok számára, amelyek szolidaritási intézkedésként áthelyezést hajtanak végre, pénzügyi támogatást kell nyújtani az uniós költségvetésből. Annak ösztönzése érdekében, hogy a tagállamok előnyben részesítsék a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezését, az ilyen áthelyezésekhez nagyobb összegű hozzájárulást kell biztosítani. |
Azon tagállamok számára, amelyek szolidaritási intézkedésként áthelyezést hajtanak végre, pénzügyi támogatást kell nyújtani az uniós költségvetésből. Annak ösztönzése érdekében, hogy a tagállamok előnyben részesítsék a kiskorúak és az egyedül utazó nők áthelyezését, az ilyen áthelyezésekhez nagyobb összegű hozzájárulást kell biztosítani. |
Indokolás
Nagyobb pénzügyi ösztönzést kell biztosítani valamennyi gyermek (szüleikkel és testvéreikkel együtt való) áthelyezéséhez, nemcsak a kísérő nélküli kiskorú menekültek esetében. Ennek az egyedül utazó nőkre is ki kell terjednie. Számos jelentés szerint a nők és lányok a nemi alapú erőszak nagy kockázatának vannak kitéve a befogadó állomásokon. Egyes görögországi uniós fogadóállomások túlzsúfoltsága jelentősen megnövelte a szexuális és nemi alapú erőszak kockázatát, különösen az egyedül utazó nők esetében, akiket gyakran nem külön szállásolnak el. Az Európai Bizottság szerint különösen a kiszolgáltatott migráns nők és női menekültek, valamint a kísérő nélküli kiskorúak esetében nagyobb a kockázata annak, hogy az emberkereskedelem áldozatává válnak. E kockázatok minimalizálása érdekében ezért komolyabb pénzügyi ösztönzőket kell bevezetni a nők áthelyezése kapcsán is.
5. módosítás
COM(2020) 610 final, 2. cikk w) pont
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
„migrációs nyomás”: olyan helyzet, amikor egy tagállam földrajzi elhelyezkedése és harmadik országokban bekövetkezett, migrációs mozgásokat eredményező egyedi fejlemények következtében nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy érkezik, vagy fennáll az ilyen érkezések kockázata – ideértve a kutatási-mentési műveleteket követő érkezéseket is –, amely nyomás alá helyezi még a megfelelően felkészült menekültügyi és befogadási rendszereket is, és azonnali fellépést tesz szükségessé; |
„migrációs nyomás”: olyan helyzet, amikor egy tagállamnak vagy régióinak a földrajzi elhelyezkedése és harmadik országokban bekövetkezett, migrációs mozgásokat eredményező egyedi fejlemények következtében helyi, regionális és/vagy országos szinten nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy érkezik, vagy fennáll az ilyen érkezések kockázata – ideértve a kutatási-mentési műveleteket követő érkezéseket is –, amely nyomás alá helyezi még a megfelelően felkészült menekültügyi és befogadási rendszereket is, és azonnali fellépést tesz szükségessé; |
Indokolás
Olyan migrációs mozgások esetén, amelyek nem érintik a teljes nemzeti menekültügyi és befogadási rendszert, továbbra is lehetnek olyan régiók és helyek, amelyek különösen nagy nyomás alatt állnak, és amelyeket ezáltal a túlterhelés veszélye fenyeget.
6. módosítás
COM(2020) 610 final, 6. cikk (3) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A tagállamoknak rendelkezniük kell olyan nemzeti stratégiákkal , amelyek biztosítják a menekültügy és migráció hatékony kezelésének az e paktumban foglalt elveknek megfelelő megvalósításához szükséges kapacitást. E stratégiáknak magukban kell foglalniuk a nemzeti szintű vészhelyzeti tervezést, figyelembe véve az (EU) XXX/XXX rendelet [Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], az (EU) 2019/1896 rendelet (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség), és az XXX/XXX/EU irányelv [a befogadási feltételekről szóló irányelv] szerinti vészhelyzeti tervezést, valamint a migrációs felkészültségi és válságkezelési terv keretében kiadott bizottsági jelentéseket. E nemzeti stratégiáknak információkat kell tartalmazniuk arról, hogy a tagállamok nemzeti szinten hogyan hajtják végre az ebben a részben meghatározott elveket és az azokból eredő jogszabályi kötelezettségeket. Szem előtt kell tartaniuk az egyéb vonatkozó stratégiákat és a – különösen az (EU) XXX/XXX rendelet [Menekültügyi és Migrációs Alap] és az (EU) XXX/XXX rendelet [Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] szerinti – meglévő támogatási intézkedéseket, valamint összhangban kell lenniük az (EU) 2019/1896 rendelet 8. cikkének (6) bekezdésének megfelelően létrehozott, az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiákkal, és ki kell egészíteniük azokat. E stratégiákban figyelembe kell venni továbbá az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által végzett nyomon követés eredményeit, valamint az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel és az (EU) XXX/XXX rendelet [az előszűrésről szóló rendelet] 7. cikkével összhangban végzett értékelések eredményeit is. |
A tagállamoknak olyan nemzeti stratégiákra kell törekedniük, amelyek biztosítják a menekültügy és migráció hatékony kezelésének az e paktumban foglalt elveknek megfelelő megvalósításához szükséges kapacitást. E stratégiáknak magukban kell foglalniuk a helyi, regionális és nemzeti szintű vészhelyzeti tervezést, figyelembe véve az (EU) XXX/XXX rendelet [Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], az (EU) 2019/1896 rendelet (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség), és az XXX/XXX/EU irányelv [a befogadási feltételekről szóló irányelv] szerinti vészhelyzeti tervezést, valamint a migrációs felkészültségi és válságkezelési terv keretében kiadott bizottsági jelentéseket. E nemzeti stratégiáknak a helyi és regionális önkormányzatokhoz, a köz- és a magánszférához, valamint a civil társadalomhoz tartozó érintettek többszintű együttműködésén kell alapulniuk, és információkat kell tartalmazniuk arról, hogy a tagállamok nemzeti szinten hogyan hajtják végre az ebben a részben meghatározott elveket és az azokból eredő jogszabályi kötelezettségeket. Szem előtt kell tartaniuk az egyéb vonatkozó stratégiákat és a – különösen az (EU) XXX/XXX rendelet [Menekültügyi és Migrációs Alap] és az (EU) XXX/XXX rendelet [Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] szerinti – meglévő támogatási intézkedéseket, valamint összhangban kell lenniük az (EU) 2019/1896 rendelet 8. cikkének (6) bekezdésének megfelelően létrehozott, az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiákkal, és ki kell egészíteniük azokat. E stratégiákban figyelembe kell venni továbbá az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által végzett nyomon követés eredményeit, valamint az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel és az (EU) XXX/XXX rendelet [az előszűrésről szóló rendelet] 7. cikkével összhangban végzett értékelések eredményeit is. |
Indokolás
Az RB véleménye szerint a nemzeti stratégiák kidolgozásának kötelezettsége problémákat vethet fel az intézkedés arányosságával kapcsolatban. Ugyanakkor jobban hangsúlyozni kell a helyi és regionális szempontokat, mivel a stratégiák gyakorlati megvalósításának ezen a szinten kell megtörténnie.
7. módosítás
COM(2020) 610 final, 11. cikk (h) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
arról, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és a Menekültügyi Ügynökség kezelni fogják a kérelmező személyes adatait, többek között a kizárólag e rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése céljából végzett adatcsere keretében megosztott, a kérelmezőre vonatkozó adatokat; |
arról, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és a Menekültügyi Ügynökség kezelni fogják a kérelmező személyes adatait, többek között a kizárólag e rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése céljából végzett adatcsere keretében megosztott, a kérelmezőre vonatkozó adatokat, valamint hogy ezeket az adatokat nem közlik a származási országgal; |
Indokolás
Úgy véljük, hogy rendelkezni kell arról, hogy tilos a kérelmezők adatainak közlése a származási országgal, és ezeket az adatokat teljes titoktartással kell kezelni.
8. módosítás
COM(2020) 610 final, 12. cikk (6) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A személyes meghallgatást végző tagállam írásbeli összefoglalót készít a meghallgatásról, amely tartalmazza legalább a kérelmező által a meghallgatás során adott lényeges információkat. Az összefoglaló lehet jelentés vagy formanyomtatvány is. A tagállam gondoskodik arról, hogy a kérelmező vagy az őt képviselő jogi tanácsadó vagy más tanácsadó kellő időben hozzáférjen az összefoglalóhoz. |
A személyes meghallgatást végző tagállam írásbeli összefoglalót készít a meghallgatásról, amely tartalmazza legalább a kérelmező által a meghallgatás során adott lényeges információkat. Az összefoglaló lehet jelentés vagy ellenőrző listára épülő formanyomtatvány is. A tagállam gondoskodik arról, hogy a kérelmező vagy az őt képviselő jogi tanácsadó vagy más tanácsadó kellő időben hozzáférjen az összefoglalóhoz. |
Indokolás
Pontosítás.
9. módosítás
COM(2020) 610 final, 21. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
21. cikk Belépés (1) Amennyiben az e rendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett két listán ismertetett közvetlen vagy közvetett bizonyíték alapján, beleértve az (EU) XXX/XXX rendeletben [Eurodac-rendelet] említett adatokat, megállapítást nyer, hogy a kérelmező harmadik országból érkezve szabálytalanul lépte át valamely tagállam határát szárazföldön, tengeri vagy a légi úton, az a tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért, amelynek területére elsőként így belépett. Ez a felelősség megszűnik, ha a kérelmet több mint 3 évvel e határátlépés időpontja után vették nyilvántartásba. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a kérelmezőt kutatási-mentési műveletet követően partra szállították a tagállam területén. (3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha az e rendelet 30. cikke (4) bekezdésében említett két listán ismertetett közvetlen vagy közvetett bizonyíték alapján, beleértve az (EU) XXX/XXX rendeletben [Eurodac-rendelet] említett adatokat, megállapítást nyer, hogy a kérelmezőt a határátlépést követően az e rendelet 57. cikke szerint másik tagállamba helyezték át. Ilyen esetben ez a másik tagállam a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam. |
|
Indokolás
A javasolt szolidaritási mechanizmus és az Európai Határ- és Parti Őrségnek/Frontexnek az új migrációs és menekültügyi paktum szerint megnövekedett operatív felelőssége alapján, valamint a határon folytatott kötelező eljárások következtében a határ menti régiók helyi és regionális önkormányzataira nehezedő terhek miatt már nem indokolt, hogy a menedékjog iránti kérelemmel kapcsolatos felelősséget a külső határon történő szabálytalan belépés kritériuma alapján állapítsák meg. Ez a kritérium inkább arra alkalmas, hogy akadályozza a szolidaritási alapon történő szétosztást. Ezenkívül a belépési tagállam felelősségének a kutatási-mentési műveletek során partra szállított személyek esetében történő megállapítása veszélyeztetheti a kutatási-mentési műveletek hatékonyságát, mivel a tagállamok a felelősség elkerülése érdekében már korábban is tagadtak meg partraszállást. A javaslat 21. cikkének (= az első belépés tagállamának felelőssége) törlése a feltárt szabálytalan beutazások többsége esetében nem változtatna a külső határokon elhelyezkedő államok felelősségén, lévén hogy a javaslat 9. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a védelmet kereső személyeket, hogy az első kapcsolatfelvételi országban kérelmezzenek védelmet. A javaslat 8. cikkének (2) bekezdése szerint ez az állam marad felelős a menekültügyi eljárásért, ha a védelmi eljárásért felelős tagállam meghatározásának nincs más kritériuma. A törlés azonban a szükségtelen adminisztratív terhek kiküszöbölésével mentesítené a nemzeti közigazgatásokat és költségeket takarítana meg. A visszaküldési kísérletek esetében ma is rendkívül csekély a siker valószínűsége, ha a szabálytalan belépés nem bizonyítható az Eurodac-adatok alapján. A javaslat 21. cikkének törlésével ez a probléma megszűnne.
10. módosítás
COM(2020) 610 final, 29. cikk (1) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Ha az a tagállam, ahol nemzetközi védelem iránti kérelmet nyilvántartásba vették, úgy véli, hogy egy másik tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, haladéktalanul, de minden esetben a kérelem nyilvántartásba vételének időpontját követő két hónapon belül megkeresheti e másik tagállamot, hogy vegye át a kérelmezőt. Az első albekezdéstől eltérve, az (EU) XXX/XXX rendelet [Eurodac-rendelet] 13. és 14a. cikke alapján bejegyzett adatokra vonatkozó Eurodac-találat vagy a 767/2008/EK rendelet 21. cikke alapján bejegyzett adatokra vonatkozó VIS-találat esetén az átvételi megkeresést az e a találat beérkezését követő egy hónapon belül meg kell küldeni. Amennyiben a kérelmező átvétele iránti megkeresésre az első és második albekezdésben meghatározott időszakon belül nem kerül sor, a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért az a tagállam felelős, ahol a kérelmet nyilvántartásba vették. Amennyiben a kérelmező kísérő nélküli kiskorú, a felelősséget meghatározó tagállam – ha úgy ítéli meg, hogy ez szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét – az első és a második albekezdésben megállapított határidők lejárta ellenére folytathatja a felelős tagállam meghatározására irányuló eljárást, és megkereshet egy másik tagállamot annak érdekében, hogy az vegye át a kérelmezőt. |
Ha az a tagállam, ahol nemzetközi védelem iránti kérelmet nyilvántartásba vették, úgy véli, hogy egy másik tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, haladéktalanul, de minden esetben a kérelem nyilvántartásba vételének időpontját követő két hónapon belül megkeresheti e másik tagállamot, hogy vegye át a kérelmezőt. Az első albekezdéstől eltérve, az (EU) XXX/XXX rendelet [Eurodac-rendelet] 13. és 14a. cikke alapján bejegyzett adatokra vonatkozó Eurodac-találat vagy a 767/2008/EK rendelet 21. cikke alapján bejegyzett adatokra vonatkozó VIS-találat esetén az átvételi megkeresést az e a találat beérkezését követő egy hónapon belül meg kell küldeni. Amennyiben a kérelmező átvétele iránti megkeresésre az első és második albekezdésben meghatározott időszakon belül nem kerül sor, a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért az a tagállam felelős, ahol a kérelmet nyilvántartásba vették. Amennyiben a kérelmező kísérő nélküli kiskorú, a felelősséget meghatározó tagállam – ha , a kiskorút lehetőleg meghallgatva, úgy ítéli meg, hogy ez szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét – az első és a második albekezdésben megállapított határidők lejárta ellenére folytathatja a felelős tagállam meghatározására irányuló eljárást, és megkereshet egy másik tagállamot annak érdekében, hogy az vegye át a kérelmezőt. |
Indokolás
A felelős tagállam meghatározására irányuló eljárással összefüggésben a cikkben használt terminológia túlzott mértékben diszkrecionálisnak tűnik, ezért előnyösebb magának a kísérő nélküli kiskorúnak a lehetőség szerinti meghallgatását előírni.
11. módosítás
COM(2020) 610 final, 55. cikk (2) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Amennyiben egy tagállam vállalja, hogy visszaküldési szponzorálást biztosít, és a kedvezményezett tagállam által hozott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok nem térnek vissza, vagy őket nem toloncolják ki 8 hónapon belül, a visszaküldési szponzorálást biztosító tagállam az 57. és 58. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően az érintett személyeket a saját területére szállítja át. Ez az időszak az 53. cikk (1) bekezdésében vagy adott esetben a 49. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásával kezdődik. |
Amennyiben egy tagállam vállalja, hogy visszaküldési szponzorálást biztosít, és a kedvezményezett tagállam által hozott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok nem térnek vissza, vagy őket nem toloncolják ki 8 hónapon belül, a visszaküldési szponzorálást biztosító tagállam , miután a megvalósíthatóságot illetően konzultált azokkal a helyi és/vagy regionális hatóságokkal, amelyeknek a területén sor kerül az átadásra, az 57. és 58. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően az érintett személyeket a saját területére szállítja át. Ez az időszak az 53. cikk (1) bekezdésében vagy adott esetben a 49. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásával kezdődik. |
Indokolás
A javasolt módosítás célja annak biztosítása, hogy azok a helyi és/vagy regionális hatóságok, amelyeknek a visszaküldési szponzorálás keretében el kell helyezniük az érkezőket, a lehető legjobban fel tudjanak készülni erre a feladatra.
12. módosítás
COM(2020) 610 final, 55. cikk (4) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
Az (1) bekezdésben említett intézkedések a szponzoráló tagállam által végzett alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet foglalnak magukban: |
Az (1) bekezdésben említett intézkedések a szponzoráló tagállam által végzett alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet foglalnak magukban , adott esetben a kedvezményezett tagállam illetékes helyi és/vagy regionális hatóságával folytatott konzultációt követően : |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
Ezek az intézkedések nem érintik a kedvezményezett tagállamnak a 2008/115/EK irányelvben meghatározott kötelezettségeit és feladatait. |
Ezek az intézkedések nem érintik a kedvezményezett tagállamnak a 2008/115/EK irányelvben meghatározott kötelezettségeit és feladatait. |
Indokolás
A javasolt módosítás célja annak biztosítása, hogy a szóban forgó személyek jogainak és a felelősségátruházás zökkenőmentes folyamatának garantálása érdekében a visszaküldési szponzorálás keretében zajló intézkedésekbe is bevonják azokat a helyi és/vagy regionális hatóságokat, amelyek a befogadásukból kifolyólag ismerik az átadott személyeket.
13. módosítás
COM(2020) 610 final, 57. cikk (9) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Az érintett személynek a kedvezményezett tagállamból az áthelyezési céltagállamba történő átszállítása a kedvezményezett tagállam nemzeti joga szerint történik az érintett tagállamok egymás közötti konzultációját követően, a lehető leghamarabb kivitelezhető időpontban, a 33. cikk (3) bekezdésének megfelelő halasztó hatály esetén az áthelyezési céltagállam megerősítését követő, illetve az átszállítási határozat elleni fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott jogerős határozat meghozatalát követő 4 héten belül. |
Az érintett személynek a kedvezményezett tagállamból az áthelyezési céltagállamba történő átszállítása a kedvezményezett tagállam nemzeti joga szerint történik az érintett tagállamok egymás közötti konzultációját követően, a lehető leghamarabb kivitelezhető időpontban, a 33. cikk (3) bekezdésének megfelelő halasztó hatály esetén az áthelyezési céltagállam megerősítését követő, illetve az átszállítási határozat elleni fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott jogerős határozat meghozatalát követő 4 héten belül. Ennek során biztosítani kell, hogy az áthelyezés tervezett helyszínén illetékes helyi és regionális hatóságokat idejében tájékoztassák és konzultáljanak velük. |
Indokolás
A hatékony befogadás lehetővé tétele érdekében az érintett helyi és regionális hatóságokat szintén közvetlenül tájékoztatni kell, és konzultálni kell velük annak érdekében, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a befogadásra.
14. módosítás
COM(2020) 610 final, 72. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
Indokolás
A javasolt kiegészítések célja annak biztosítása, hogy az érintett helyi vagy regionális önkormányzatok megkapják a szükséges pénzügyi támogatást.
Az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslat
15. módosítás
COM(2020) 611 final, 2. pont
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||||||
|
|
|
||||||||
|
A (31) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép: |
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
Indokolás
Ez az ajánlás megerősíti a helyi és regionális struktúrákat, és összhangban áll az RB ezzel kapcsolatos korábbi kéréseivel. Nagyon fontos továbbá, hogy az EU forrásokat különítsen el a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett régiók számára.
16. módosítás
COM(2020) 611 final, 5. pont: (40h) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A kiutasítás végrehajtására irányuló, határon folytatott eljárás alkalmazása során az [átdolgozott visszatérési irányelv] bizonyos rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel ezek szabályozzák a kiutasítási eljárás e rendeletben nem meghatározott elemeit, nevezetesen a fogalommeghatározásokkal, a kedvezőbb rendelkezésekkel, a visszaküldés tilalmával, a gyermek mindenek felett álló érdekével, a családi élettel és az egészségi állapottal, a szökés kockázatával, az együttműködési kötelezettséggel, az önkéntes távozásra vonatkozó határidővel, a kiutasítási határozattal, a kitoloncolással, a kitoloncolás elhalasztásával, a kísérő nélküli kiskorúak kiutasításával és kitoloncolásával, a beutazási tilalmakkal, a kiutasítás végrehajtását megelőző biztosítékokkal, az őrizettel, az őrizet feltételeivel , a kiskorúak és családjaik őrizetben tartásával és a szükséghelyzetekkel kapcsolatos rendelkezéséket. A – kiutasítás végrehajtására irányuló, határon folytatott eljárás hatálya alá tartozó – jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan belépésének és jogellenes mozgásának kockázatát csökkentendő, 15 napot meg nem haladó, önkéntes távozásra vonatkozó határidő biztosítható a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy bármikor önkéntesen eleget tehetnek visszatérési kötelezettségüknek. |
A kiutasítás végrehajtására irányuló, határon folytatott eljárás alkalmazása során az [átdolgozott visszatérési irányelv] bizonyos rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel ezek szabályozzák a kiutasítási eljárás e rendeletben nem meghatározott elemeit, nevezetesen a fogalommeghatározásokkal, a kedvezőbb rendelkezésekkel, a visszaküldés tilalmával, a gyermek mindenek felett álló érdekével, a családi élettel és az egészségi állapottal, a szökés kockázatával, az együttműködési kötelezettséggel, az önkéntes távozásra vonatkozó határidővel, a kiutasítási határozattal, a kitoloncolással, a kitoloncolás elhalasztásával, a kísérő nélküli kiskorúak kiutasításával és kitoloncolásával, a beutazási tilalmakkal, a kiutasítás végrehajtását megelőző biztosítékokkal, az őrizettel, az őrizet feltételeivel és a szükséghelyzetekkel kapcsolatos rendelkezéséket. A – kiutasítás végrehajtására irányuló, határon folytatott eljárás hatálya alá tartozó – jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan belépésének és jogellenes mozgásának kockázatát csökkentendő, 15 napot meg nem haladó, önkéntes távozásra vonatkozó határidő biztosítható a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy bármikor önkéntesen eleget tehetnek visszatérési kötelezettségüknek. |
Indokolás
Az RB elkötelezett amellett, hogy gyermekek fogva tartásáról egyáltalán ne lehessen szó.
17. módosítás
COM(2020) 611 final, 13. pont: 35a. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A kérelem elutasítása és kiutasítási határozat hozatala |
A kérelem elutasítása és kiutasítási határozat hozatala |
|
Amennyiben valamely kérelem elfogadhatatlanság, – akár a menekült jogállással, akár a kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatos – megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán, illetve hallgatólagos vagy kifejezett visszavonás okán elutasításra kerül, a tagállamok a XXX/XXX/EU irányelv [a visszatérési irányelv] rendelkezéseinek megfelelő kiutasítási határozatot hoznak. A kiutasítási határozatot a nemzetközi védelem iránti kérelemről hozott elutasító határozat részeként vagy különálló jogi aktusban kell meghozni. Amennyiben a kiutasítási határozatot különálló jogi aktusban hozzák meg, azt a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal egyidejűleg és azzal együtt kell kibocsátani.” |
Amennyiben valamely kérelem elfogadhatatlanság, – akár a menekült jogállással, akár a kiegészítő védelmi jogállással kapcsolatos – megalapozatlanság vagy nyilvánvaló megalapozatlanság okán, illetve hallgatólagos vagy kifejezett visszavonás okán elutasításra kerül , és a tagállam nem döntött úgy, hogy könyörületességből, humanitárius vagy egyéb okokból a személynek önálló tartózkodási engedélyt vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyt ad ki , a tagállamok a XXX/XXX/EU irányelv [a visszatérési irányelv] rendelkezéseinek megfelelő kiutasítási határozatot hoznak. A kiutasítási határozatot a nemzetközi védelem iránti kérelemről hozott elutasító határozat részeként vagy különálló jogi aktusban kell meghozni. Amennyiben a kiutasítási határozatot különálló jogi aktusban hozzák meg, azt a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal egyidejűleg és azzal együtt kell kibocsátani.” |
Indokolás
Az európai bizottsági javaslat a megfogalmazása alapján megtiltja a tagállamoknak, hogy kiutasítási eljárás megindítása nélkül a nemzetközi védelmen kívül más humanitárius vagy családi okból védelmet biztosítsanak. Ez ellentmond a COM(2016) 466 final javaslat (elismerési rendelet) 3. cikke (2) bekezdésének, amely a tagállamoknak éppen ezt a jogát garantálja („E rendelet nem vonatkozik más tagállami humanitárius jogállásokra, amelyeket a tagállamok a nemzeti jog szerint olyan személyeknek adtak, akik nem jogosultak a menekült- vagy kiegészítő védelmi jogállásra.”). Ezenkívül bizonyos körülmények között a tagállamok még védelmet is kötelesek biztosítani; ez vonatkozik például az egészségügyi veszélyek esetére, amint azt az EUB a M’Bodj-ügy óta ítélkezési gyakorlatában világossá tette. A 2008/115/EK irányelv (visszatérési irányelv) 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettség alapján, hogy illegális tartózkodás esetén kiutasítási határozatot kell hozni, ez a rendelkezés ráadásul feleslegesnek is tűnik. A javasolt módosítás megfelel a visszatérési irányelv 6. cikke (4) bekezdésének.
18. módosítás
COM(2020) 611 final, 14. pont: 40. cikk (1) bekezdés i) pont
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||||||
|
A 40. cikk a következőképpen módosul: |
A 40. cikk a következőképpen módosul: |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
[…] |
[…] |
Indokolás
A szankciók és az állampolgárság összekapcsolása, ami a védelmet megadó határozatok arányával való összekapcsolásból ered, összeegyeztethetetlen a megkülönböztetés nemzetközi és európai jog szerinti tilalmával, ha az adott esetben nem indokolt. Az RB ezért a kitoloncolás lehetőségén és az egyedi esetekben hozott gyors döntés valószínű voltán alapuló eljárást javasol, ahogy az a svájci menekültügyi eljárásban is történik 2019 óta. Ezáltal lényegesen több döntést lehetne rövid időn belül meghozni, mint a védelmet megadó határozatok arányához való kapcsolás esetén. Ez pedig hozzájárul mindenekelőtt a határ menti területek helyi és regionális önkormányzatainak tehermentesítéséhez is. Ez a modell emellett gyors döntéseket tesz lehetővé, ahol a védelem megadásával tartósan felgyorsítható az egyértelműen kiszolgáltatott személyek – például a tengerből kimentett, nemzetközi védelemben részesülő személyek – integrációja.
19. módosítás
COM(2020) 611 final, 14. pont: 40. cikk (5) bekezdés c) pont
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||||||
|
[…] |
[…] |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
Indokolás
A szankciók és az állampolgárság összekapcsolása, ami a védelmet megadó határozatok arányával való összekapcsolásból ered, összeegyeztethetetlen a megkülönböztetés nemzetközi és európai jog szerinti tilalmával, ha az adott esetben nem indokolt. Az RB ezért a kitoloncolás lehetőségén és az egyedi esetekben hozott gyors döntés valószínű voltán alapuló eljárást javasol, ahogy az a svájci menekültügyi eljárásban is történik 2019 óta. Ezáltal lényegesen több döntést lehetne rövid időn belül meghozni, mint a védelmet megadó határozatok arányához való kapcsolás esetén. Ez pedig hozzájárul mindenekelőtt a határ menti területek helyi és regionális önkormányzatainak tehermentesítéséhez is. Ez a modell emellett gyors döntéseket tesz lehetővé, ahol a védelem megadásával tartósan felgyorsítható az egyértelműen kiszolgáltatott személyek – például a tengerből kimentett, nemzetközi védelemben részesülő személyek – integrációja.
20. módosítás
COM(2020) 611 final, 15. pont: 41. cikk (3) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Amennyiben fennállnak a 40. cikk (1) bekezdésének c), f) vagy i) pontjában említett körülmények, a tagállam az (1) bekezdésben említett esetekben a határon folytatott eljárás keretében vizsgálja meg a kérelmet. |
Amennyiben fennállnak a 40. cikk (1) bekezdésének f) vagy i) pontjában említett körülmények, illetve a c) pontban említett esetekben csak akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy az adott egyedi esetben gyors határozat és visszaküldés várható, a tagállam az (1) bekezdésben említett esetekben a határon folytatott eljárás keretében vizsgálja meg a kérelmet. |
Indokolás
Ez tehermentesítené azokat a helyi és regionális önkormányzatokat, ahol a kérelmezőket a határon folytatott eljárás során elhelyezik.
21. módosítás
COM(2020) 611 final, 15. pont, 41. cikk (5) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A határon folytatott eljárás csak a 40. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett esetekben alkalmazható a kísérő nélküli kiskorúakra, valamint a 12 év alatti kiskorúakra és családtagjaikra . |
A határon folytatott eljárás kiskorúakra és az őket kísérő családtagokra csak a 40. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett esetekben vagy olyan esetekben alkalmazható , amikor egy, a 40. cikk (5) bekezdésének c) pontjával összhangban végzett vizsgálatot követően a nemzetközi védelem gyors biztosítása várható . A határon folytatott eljárások során kiskorúakat nem szabad őrizetbe venni. |
Indokolás
A kiskorúak nemzetközi jog szerinti védelme minden 18 év alatti személyt egyformán megillet. Különleges eljárásokat ezért csak akkor szabad alkalmazni, ha az vagy a kiskorú érdekét szolgálja, vagy eseti alapon, a javaslat 40. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett súlyos okok alapján („veszélyt jelent a tagállam nemzetbiztonságára vagy közrendjére nézve”) indokolt. Őrizetbe vételre eljárási okokból nem kerülhet sor. A kiskorúak jólétének és a tagállamok biztonsági érdekeinek ez a kiemelt kezelése megfelel az RB korábban kifejtett álláspontjainak.
22. módosítás
COM(2020) 611 final, 15. pont: 41. cikk (9) bekezdés b) pont
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
A tagállamok nem alkalmazzák a határon folytatott eljárást, vagy megszüntetik annak alkalmazását az eljárás bármely szakaszában, ha: |
A tagállamok nem alkalmazzák a határon folytatott eljárást, vagy megszüntetik annak alkalmazását az eljárás bármely szakaszában, ha: |
||||
|
[…] |
[…] |
||||
|
|
Indokolás
A különleges eljárási igényekkel rendelkező személyeknek egyedi esetekben hozzáférést kell biztosítani a vonatkozó támogatási intézkedésekhez, ellenkező esetben nem lehet határon folytatott eljárás alá vonni őket.
23. módosítás
COM(2020) 611 final, 15. pont: 41. cikk (11) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A határon folytatott eljárásnak a lehető legrövidebbnek kell lennie, ugyanakkor lehetővé kell tennie a kérelmek teljes körű és tisztességes vizsgálatát. Az eljárásnak magában kell foglalnia a (2) és (3) bekezdésben említett határozatot, valamint adott esetben a fellebbezésről hozott határozatot, és azt a kérelem nyilvántartásba vételétől számított 12 héten belül le kell zárni. Ezt az időszakot követően a kérelmező számára engedélyezni kell a tagállam területére való belépést , kivéve ha a 41a. cikk (1) bekezdése alkalmazandó. A 34. cikkben, a 40. cikk (2) bekezdésében és az 55. cikkben megállapított határidőktől eltérve a tagállamok rendelkezéseket állapítanak meg a vizsgálati eljárás és a fellebbezési eljárás időtartamára vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy a határon folytatott eljárás keretében hozott, a kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az ilyen fellebbezésről hozott határozatot a kérelem nyilvántartásba vételétől számított 12 héten belül meghozzák. |
A határon folytatott eljárásnak a határrégiók tehermentesítésének előmozdítása érdekében a lehető legrövidebbnek kell lennie, ugyanakkor lehetővé kell tennie a kérelmek teljes körű és tisztességes vizsgálatát. Az eljárásnak magában kell foglalnia a (2) és (3) bekezdésben említett határozatot, valamint adott esetben a fellebbezésről hozott határozatot, és azt a kérelem nyilvántartásba vételétől számított 8 héten belül le kell zárni. Ezt az időszakot követően a kérelmező számára engedélyezni kell a tagállam területére való továbbhaladást , kivéve ha a 41a. cikk (1) bekezdése alkalmazandó. A 34. cikkben, a 40. cikk (2) bekezdésében és az 55. cikkben megállapított határidőktől eltérve a tagállamok rendelkezéseket állapítanak meg a vizsgálati eljárás és a fellebbezési eljárás időtartamára vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy a határon folytatott eljárás keretében hozott, a kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az ilyen fellebbezésről hozott határozatot a kérelem nyilvántartásba vételétől számított 8 héten belül meghozzák. |
Indokolás
A 20 hetes határidő indokolatlanul hosszú, és arra kötelezi a kérelmezőket, hogy a tranzitzónákban maradjanak, ami aránytalan terhet ró a határrégiókra. Az Európai Unió Bírósága (EUB) a magyar tranzitzónáról szóló, 2020. május 14-i ítéletében megállapította, hogy „ezeket a különös eljárásokat [a határon] észszerű határidőn belül kell lefolytatni”, és megállapította, hogy már négy hét elteltével az általános eljárást kell alkalmazni. Mivel a tranzitzónában tapasztalható helyzet a szabadságtól való megfosztást jelenti, a tranzitzónákban gyorsan kell lefolytatni a határon folytatandó eljárásokat. A nyolc hetet meghaladó időszakot, amely már kétszer annyi, mint a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 43. cikke szerint jelenleg engedélyezett határidő (4 hét), nagy valószínűséggel mind az EUB, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) indokolatlannak tartaná. Egy nyolc hetes időszak az esetek többségében elegendő a menekültügyi eljárás lefolytatásához. Ha az eljárás elutasító határozattal zárul, további nyolc hét áll rendelkezésre a kiutasítási eljárásra. Ha az eljárás teljes időtartama meghaladja a három hónapot, nem valószínű, hogy a visszaküldésre a határon folytatott eljárás keretében előirányzottak szerint gyorsan sor kerülhet.
24. módosítás
COM(2020) 611 final, 15. pont: 41. cikk (13) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A határon folytatott eljárás hatálya alá tartozó kérelmek vizsgálata során a kérelmezőket a külső határon vagy annak közelében vagy tranzitzónákban kell elhelyezni. Minden tagállam legkésőbb [két hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig értesíti a Bizottságot azokról a helyszínekről, ahol a külső határokon, a külső határ közelében vagy a tranzitzónákban a határon folytatott eljárást lefolytatják, többek között a (3) bekezdés alkalmazása esetén is, és biztosítja, hogy e helyszínek kapacitása elégséges legyen az említett bekezdés hatálya alá tartozó kérelmek feldolgozásához. A határon folytatott eljárás alkalmazására szolgáló helyszínek meghatározását érintő minden változásról értesíteni kell a Bizottságot két hónappal azelőtt, hogy a változások életbe lépnének. |
A határon folytatott eljárás hatálya alá tartozó kérelmek vizsgálata során a kérelmezőket a külső határon vagy annak közelében vagy tranzitzónákban kell elhelyezni. Minden tagállam legkésőbb [két hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig értesíti a Bizottságot azokról a helyszínekről, ahol a külső határokon, a külső határ közelében vagy a tranzitzónákban a határon folytatott eljárást lefolytatják, többek között a (3) bekezdés alkalmazása esetén is, és biztosítja, hogy e helyszínek kapacitása elégséges legyen az említett bekezdés hatálya alá tartozó kérelmek feldolgozásához. Ehhez az értesítéshez csatolni kell azon helyi és regionális illetékes hatóságokkal folytatott konzultációról szóló jelentést, amelyeknek a területén az eljárásokat végre kell hajtani. A határon folytatott eljárás alkalmazására szolgáló helyszínek meghatározását érintő minden változásról értesíteni kell a Bizottságot két hónappal azelőtt, hogy a változások életbe lépnének. |
Indokolás
A határon folytatott eljárások végrehajtására szolgáló helyszínek megtervezésekor fontos, hogy kellő figyelmet fordítsanak az érintett helyi és regionális hatóságok igényeire.
25. módosítás
COM(2020) 611 final, 15. pont: 41. cikk (14) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Abban az esetben, ha a tagállamok által a (14) bekezdés szerint bejelentett helyszínek kapacitása ideiglenesen nem elégséges a (3) bekezdés hatálya alá tartozó kérelmezők tekintetében történő feldolgozás céljából, a tagállamok más helyszíneket is kijelölhetnek az adott tagállam területén, és a Bizottság értesítését követően ideiglenesen és a szükséges legrövidebb időre e helyszíneken is elszállásolhatják a kérelmezőket. |
Abban az esetben, ha a tagállamok által a (14) bekezdés szerint bejelentett helyszínek kapacitása ideiglenesen nem elégséges a (3) bekezdés hatálya alá tartozó kérelmezők tekintetében történő feldolgozás céljából, a tagállamok – az érintett helyi és regionális hatóságokkal folytatott előzetes konzultációt követően – más helyszíneket is kijelölhetnek az adott tagállam területén, és a Bizottság értesítését követően ideiglenesen és a szükséges legrövidebb időre e helyszíneken is elszállásolhatják a kérelmezőket. |
Indokolás
A határon folytatott eljárások végrehajtására szolgáló helyszínek megtervezésekor fontos, hogy kellő figyelmet fordítsanak az érintett helyi és regionális hatóságok igényeire.
26. módosítás
COM(2020) 611 final, 16. pont: 41a. cikk (2) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Az (1) bekezdésben említett személyeket 12 hétnél nem hosszabb ideig a külső határon vagy a külső határ közelében vagy a tranzitzónákban található helyszíneken kell elhelyezni ; amennyiben a tagállam nem tudja őket ezeken a helyszíneken elhelyezni , a területén belül más helyszíneket is igénybe vehet. A 12 hetes időszakot attól az időponttól kell számítani, amikor a kérelmezőt, a harmadik országbeli állampolgárt vagy a hontalan személyt már nem illeti meg a maradáshoz való jog, és nem teszik lehetővé számára a maradást. |
Az (1) bekezdésben említett személyeket 8 hétnél nem hosszabb ideig a külső határon vagy a külső határ közelében vagy a tranzitzónákban található helyszíneken kell elszállásolni ; amennyiben a tagállam nem tudja őket ezeken a helyszíneken elszállásolni , az illetékes helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott előzetes konzultáció után a területén belül más helyszíneket is igénybe vehet. A 8 hetes időszakot attól az időponttól kell számítani, amikor a kérelmezőt, a harmadik országbeli állampolgárt vagy a hontalan személyt már nem illeti meg a maradáshoz való jog, és nem teszik lehetővé számára a maradást. |
Indokolás
A határon folytatott eljárások végrehajtására szolgáló helyszínek megtervezésekor fontos, hogy kellő figyelmet fordítsanak az érintett helyi és regionális hatóságok igényeire. Hasonlóképpen a határrégiókra nehezedő nyomás enyhítése érdekében a kiutasítási eljárás lefolytatására legfeljebb 8 hét állhat rendelkezésre. Az Európai Unió Bírósága (EUB) a magyar tranzitzónáról szóló, 2020. május 14-i ítéletében megállapította, hogy „ezeket a különös eljárásokat [a határon] észszerű határidőn belül kell lefolytatni”, és megállapította, hogy már négy hét elteltével az általános eljárást kell alkalmazni. Mivel a tranzitzónában tapasztalható helyzet a szabadságtól való megfosztást jelenti, a tranzitzónákban gyorsan kell lefolytatni a határon folytatandó eljárásokat. A nyolc hetet meghaladó időszakot, amely már kétszer annyi, mint a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 43. cikke szerint jelenleg engedélyezett határidő (4 hét), nagy valószínűséggel mind az EUB, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) indokolatlannak tartaná. Egy nyolc hetes időszak az esetek többségében elegendő a menekültügyi eljárás lefolytatásához. Ha az eljárás elutasító határozattal zárul, további nyolc hét áll rendelkezésre a kiutasítási eljárásra. Ha az eljárás teljes időtartama meghaladja a három hónapot, nem valószínű, hogy a visszaküldésre a határon folytatott eljárás keretében előirányzottak szerint gyorsan sor kerülhet. A menekültügyi eljárásokról szóló rendeletre irányuló 2016. évi javaslat 34. cikke értelmében az elfogadhatóságra és a harmadik országokkal kötött megállapodások alkalmazására vonatkozó határozatokat egy hónapon belül kell meghozni. Jogi szempontból tehát nem lenne ésszerű két hónapnál hosszabb határidő a határon folytatott eljárásban történő határozathozatalra. Azért is kell rövid időszakot előirányozni, mivel a visszatérések nagyobb valószínűséggel fordulnak elő gyors, minimális várakozási idővel járó eljárást követően. Ezen túlmenően a terminológiának egységesnek kell lennie a javaslatban, és az olyan kétértelmű kifejezéseket, mint az „elhelyezni”, kerülni kell, illetve jogilag pontosabb megfogalmazással („elszállásolni”) kell felváltani őket a befogadási feltételekről szóló felülvizsgált irányelvvel összhangban.
27. módosítás
COM(2020) 611 final, 18. pont: 53. cikk (9) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A tagállamok a határon folytatott eljárás keretében hozott határozatokkal szemben csak egy fellebbezési szintet biztosítanak. |
A tagállamok a határon folytatott eljárás keretében hozott határozatokkal szemben az Alapjogi Charta 47. cikkével összhangban jogorvoslatot biztosítanak. A fellebbezésre az 55. cikkel összhangban a nemzeti jogban előírt határidőket kell alkalmazni. A kérelmezőknek joguk van ahhoz, hogy a fellebbezés időtartama alatt és annak elbírálásáig az 54. cikkel összhangban a tagállam területén maradjanak. |
Indokolás
Az egyetlen fellebbezési szintre való merev korlátozás és a határon folytatott eljárásokra vonatkozó szigorú határidő beavatkozást jelent a tagállamok hatáskörébe, amelyek eljárási szempontból önállóak a határon folytatott eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat biztosítása tekintetében. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint azonban a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Alapjogi Charta 47. cikkét, amely kimondja, hogy a jogorvoslatra vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük a megkülönböztetésmentesség elvének, valamint az egyenértékűség és a hatékonyság elvének. Ez azt jelenti, hogy a többi menedékkérővel szembeni hátrányos megkülönböztetés és más hasonló közigazgatási bírósági eljárásokkal szembeni eltérő bánásmód nem megengedett. A javasolt módosítás az e vezérelveknek való megfelelést biztosítja. Hasonlóképpen nem lehet uniós szinten egységesen meghatározni azt a határidőt, amelyen belül a fellebbezésre választ kell adni, ezért az a legjobb, ha azt a nemzeti közigazgatási jogi rendelkezésekhez kapcsoljuk.
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról
28. módosítás
COM(2020) 612 final, (12) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Az előszűrést a külső határnál vagy annak közelében kell lefolytatni , mielőtt az érintett személyek számára engedélyezik a területre való belépést . A tagállamoknak a nemzeti jog szerinti intézkedéseket kell alkalmazniuk annak megakadályozására, hogy az érintett személyek az előszűrés során belépjenek a területre. Egyedi esetekben, amennyiben szükséges, ez magában foglalhatja az őrizetet is, az őrizetre vonatkozó nemzeti jogszabályokra figyelemmel. |
Az előszűrést a külső határnál vagy annak közelében kell lefolytatni. A tagállamoknak a nemzeti jog szerinti intézkedéseket kell alkalmazniuk annak megakadályozására, hogy az érintett személyek az előszűrés során továbbhaladjanak a területre. Egyedi esetekben, amennyiben szükséges, a kiskorúakat érintő esetek kivételével, ez magában foglalhatja az őrizetet is, az őrizetre vonatkozó nemzeti jogszabályokra figyelemmel. Amennyiben az előszűrési eljárás eredményeként a továbbutazást megtagadják, a Schengeni határellenőrzési kódex 14. cikkét kell alkalmazni. |
Indokolás
A nemzetközi jog kizárja a gyermekek szabadságtól való, adminisztratív okokból történő megfosztását, az EUB szerint pedig a kiskorúakat nem lehet rendszeresen felnőttként kezelni a migrációval összefüggésben. Ha az előszűrési eljárás eredményeként a továbbutazást megtagadják, azt a Schengeni határellenőrzési kódexszel összhangban teljeskörűen meg kell indokolni.
29. módosítás
COM(2020) 612 final, (20) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
A tagállamoknak a földrajzi helyzetet és a meglévő infrastruktúrákat figyelembe véve megfelelő helyszíneket kell meghatározniuk a külső határon vagy annak közelében végzett előszűréshez, és biztosítaniuk kell, hogy az elfogott harmadik országbeli állampolgárok és a határátkelőhelyen tartózkodók előszűrését gyorsan meg lehessen kezdeni. Az előszűréssel kapcsolatos feladatok az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 23. pontjában említett migrációs csomópontokon is elvégezhetők. |
A tagállamoknak az érintett helyi és regionális hatóságok véleményét, a földrajzi helyzetet és a meglévő infrastruktúrákat figyelembe véve megfelelő helyszíneket kell meghatározniuk az előszűréshez, és biztosítaniuk kell, hogy az elfogott harmadik országbeli állampolgárok és a határátkelőhelyen tartózkodók előszűrését gyorsan meg lehessen kezdeni. Az előszűréssel kapcsolatos feladatok az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 23. pontjában említett migrációs csomópontokon is elvégezhetők. |
Indokolás
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti körülményeiknek és lehetőségeiknek megfelelően kiválasszák a megfelelő helyszíneket. Különösen arra kell módot adni, hogy a decentralizációra adódó lehetőségek révén figyelembe vehessék a külső határokon vagy azok közelében fekvő régiókra háruló sajátos terheket. Fontos, hogy az előszűrések végrehajtására szolgáló helyszínek tervezésekor kellő figyelmet fordítsanak az érintett helyi, illetve regionális hatóságok igényeire.
30. módosítás
COM(2020) 612 final, (24) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Az előszűrés befejezéséig az előszűrésért felelős hatóságoknak ki kell tölteniük egy személyes meghallgatási formanyomtatványt. A formanyomtatványt vagy a nemzetközi védelem iránti kérelmeket elbíráló hatóságoknak, vagy a visszaküldés tekintetében illetékes hatóságoknak kell továbbítani, attól függően, hogy hová irányítják az adott személyt. Az előbbi esetben az előszűrésért felelős hatóságoknak fel kell tüntetniük azokat az elemeket is, amelyek lényegesnek tűnhetnek annak meghatározása szempontjából, hogy az illetékes hatóságoknak az érintett harmadik országbeli állampolgár kérelmét gyorsított vizsgálati eljárásnak vagy határon folytatott eljárásnak kell-e alávetniük. |
Az előszűrés befejezéséig az előszűrésért felelős hatóságoknak ki kell tölteniük egy személyes meghallgatási formanyomtatványt. A formanyomtatványt vagy a nemzetközi védelem iránti kérelmeket elbíráló hatóságoknak, vagy a visszaküldés tekintetében illetékes hatóságoknak , emellett szükség esetén a nemzeti jog szerint az egészség és a biztonság védelméért felelős hatóságoknak és/vagy a különleges bánásmódot igénylő személyekért (ilyenek például a kísérő nélküli kiskorúak vagy az egyedül utazó nők) felelős hatóságoknak kell továbbítani, attól függően, hogy hová irányítják az adott személyt. Az előbbi esetben az előszűrésért felelős hatóságoknak fel kell tüntetniük azokat az elemeket is, különösen az esetleges különleges védelmi igényeket, amelyek lényegesnek tűnhetnek annak meghatározása szempontjából, hogy az illetékes hatóságoknak az érintett harmadik országbeli állampolgár kérelmét gyorsított vizsgálati eljárásnak vagy határon folytatott eljárásnak kell-e alávetniük. |
Indokolás
Indokolt egészségügyi vagy biztonsági aggályok esetén azokat továbbítani kell a megfelelő illetékes hatóságokhoz. Ha e hatóságok várhatóan részt vesznek az előszűrésben, akkor is gondoskodni kell róla, hogy megkapják az összes vonatkozó információt. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor az előszűrés során különleges védelmi igényeket határoznak meg, ha a nemzeti jogszabályok alapján ezért az említett hatóságtól eltérő hatóság felelős, ahogy ez rendszeresen előfordul a gyermekek, illetve adott esetben az emberkereskedelem áldozatai és más csoportok esetében is. Különösen fontos emlékeztetni azokra a legsérülékenyebb csoportokra, amelyek helyzetével a migrációs folyamat során visszaélhetnek. Ilyenek például a kísérő nélküli kiskorúak vagy az egyedülálló nők.
31. módosítás
COM(2020) 612 final, 3. cikk (1) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
3. cikk |
3. cikk |
||||
|
Előszűrés a külső határon |
Előszűrés a külső határon |
||||
|
(1) Ez a rendelet minden olyan harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandó, akit: |
(1) Ez a rendelet minden olyan harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandó, akit: |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
Az előszűrés az említett személyekre attól függetlenül alkalmazandó, hogy nemzetközi védelmet kérelmeztek-e. |
Az (EU) 2016/399 rendelet (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nemzeti jog alapján a beléptetés megtagadásáért felelős hatóság által végzett előszűrés az említett személyekre attól függetlenül alkalmazandó, hogy nemzetközi védelmet kérelmeztek-e. |
Indokolás
Az előszűrési folyamat egy újabb lépéssel bővíti a sok tagállam esetében a külső határokon alkalmazott, már így is összetett migrációkezelési eljárásokat. Annak elkerülése érdekében, hogy ez – különösen a külső határokon elhelyezkedő államokra nézve – további terhet jelentő külön eljárást igényeljen, a Régiók Bizottsága azt javasolja, hogy ezen eljárást építsék be a határellenőrzésekbe, valamint az eljárás lefolytatásával az (EU) 2016/399 rendelet (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 14. cikke (2) bekezdésének 2. mondatával összhangban a beléptetés megtagadásáért felelős illetékes nemzeti hatóságokat bízzák meg, amennyiben az előszűrésre egy, a külső határon történő, a beutazási feltételek teljesülése nélküli belépéssel kapcsolatban kerül sor. A határellenőrzési folyamatba és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok feladataiba való beillesztés révén jobban biztosítható, hogy az előszűrés el tudja látni a kívánt funkciót, nevezetesen azt, hogy az elfogott személyek esetében a lehető leghamarabb elindítsák a megfelelő eljárásokat, és ezeket az eljárásokat késedelem vagy megszakítás nélkül meg lehessen kezdeni. Mivel a 3. cikk hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében három lehetséges megközelítés szerint lehet eljárni (a beléptetés megtagadása, a kiutasítási eljárásért felelős hatóságokhoz való továbbítás, a menekültügyi hatóságokhoz vagy valamely szolidaritási mechanizmus alapján egy, a menekültügyi eljárásért felelős tagállamhoz való továbbítás), amelyek egyike az (EU) 2016/399 rendelet (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 14. cikke szerinti visszaküldés, az előszűrés ily módon történő kijelölése biztosítja az egységes megközelítést és az előszűrés és beléptetés esetleges megtagadása közötti kapcsolatot, ami jelentősen leegyszerűsíti az eljárás hatékony végrehajtását. Ezenfelül az előszűrés eredményét további közbenső lépések nélkül be lehet építeni a beléptetés megtagadásáról szóló határozatba.
32. módosítás
COM(2020) 612 final, 5. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Előszűrés a tagállamok területén A tagállamok akkor alkalmazzák az előszűrést a területükön talált harmadik országbeli állampolgárokra, ha nincs arra utaló jel, hogy a tagállamok területére történő belépés érdekében jogszerű módon lépték át a külső határt. |
Előszűrés a tagállamok területén A tagállamok akkor alkalmazzák az előszűrést a területükön talált harmadik országbeli állampolgárokra, ha nincs arra utaló jel, hogy a tagállamok területére történő belépés érdekében jogszerű módon lépték át a külső határt. A tagállami hatóságokra nehezedő nyomás enyhítése érdekében el kell kerülni az előszűrési funkciók egyes részeinek dupla elvégzését, például a nemzetközi védelem iránti kérelem esetében. |
Indokolás
Az előszűrést csak akkor kell külön elvégezni, ha szükséges. A nemzetközi védelem kérelmezésekor egyes előszűrési funkciók (azonosítás, különleges védelmi igények) szerepelnek az Eurodac és a befogadási feltételekről szóló irányelv szerinti kötelezettségek között, és az előszűrésnek ezen eljárások részét kell képeznie.
33. módosítás
COM(2020) 612 final, 6. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||||||||||||||||||||||
|
6. cikk |
6. cikk |
||||||||||||||||||||||||
|
Az előszűrésre vonatkozó követelmények |
Az előszűrésre vonatkozó követelmények |
||||||||||||||||||||||||
|
(1) A 3. cikkben említett esetekben az előszűrést a külső határokon vagy azok közelében található helyszíneken kell lefolytatni. |
(1) A 3. cikkben említett esetekben az előszűrést az érintett tagállam megfelelő helyszínein kell lefolytatni. Ezeket a helyszíneket az illetékes helyi vagy regionális hatósággal folytatott konzultációt követően kell meghatározni. |
||||||||||||||||||||||||
|
(2) Az 5. cikkben említett esetekben az előszűrést a tagállam területén lévő bármely megfelelő helyszínen kell lefolytatni. |
(2) Az 5. cikkben említett esetekben az előszűrést a tagállam területén lévő bármely megfelelő helyszínen kell lefolytatni. Ezeket a helyszíneket az illetékes helyi vagy regionális hatósággal folytatott konzultációt követően kell meghatározni. |
||||||||||||||||||||||||
|
(3) A 3. cikkben említett esetekben az előszűrést haladéktalanul le kell folytatni, és minden esetben a külső határ menti területen történő elfogástól, az érintett tagállam területén történő partra szállítástól vagy a határátkelőhelyen történő megjelenéstől számított 5 napon belül be kell fejezni. Kivételes körülmények között, amennyiben aránytalanul sok harmadik országbeli állampolgár előszűrését kell egyidejűleg lefolytatni, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi az előszűrés említett határidőn belüli befejezését, az ötnapos időszak legfeljebb további 5 nappal meghosszabbítható. |
(3) A 3. cikkben említett esetekben az előszűrést haladéktalanul le kell folytatni, és minden esetben a külső határ menti területen történő elfogástól, az érintett tagállam területén történő partra szállítástól vagy a határátkelőhelyen történő megjelenéstől számított 5 napon belül be kell fejezni. Kivételes körülmények között, amennyiben aránytalanul sok harmadik országbeli állampolgár előszűrését kell egyidejűleg lefolytatni, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi az előszűrés említett határidőn belüli befejezését, az ötnapos időszak legfeljebb további 5 nappal meghosszabbítható. |
||||||||||||||||||||||||
|
A 603/2013/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, a 603/2013/EU rendelet 14. cikke (1) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében, amennyiben fizikailag 72 óránál hosszabb ideig maradnak a külső határon, az előszűrés időtartamát két napra kell csökkenteni. |
A 603/2013/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, a 603/2013/EU rendelet 14. cikke (1) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében, amennyiben fizikailag 72 óránál hosszabb ideig maradnak a külső határon, az előszűrés időtartamát két napra kell csökkenteni. Az eljárás diszkriminatív lefolytatásának megelőzése érdekében mindenképpen biztosítani kell az egyes konkrét esetek megfelelő értékelését. |
||||||||||||||||||||||||
|
(4) A tagállamok haladéktalanuk értesítik a Bizottságot a (3) bekezdésben említett kivételes körülményekről. Ugyancsak értesíteniük kell a Bizottságot, amint az előszűrési időszak meghosszabbításának okai megszűnnek. |
(4) A tagállamok haladéktalanuk értesítik a Bizottságot a (3) bekezdésben említett kivételes körülményekről. Ugyancsak értesíteniük kell a Bizottságot, amint az előszűrési időszak meghosszabbításának okai megszűnnek. |
||||||||||||||||||||||||
|
(5) Az 5. cikkben említett előszűrést haladéktalanul le kell folytatni, és minden esetben az elfogástól számított 3 napon belül be kell fejezni. |
(5) Az 5. cikkben említett előszűrést haladéktalanul le kell folytatni, és minden esetben az elfogástól számított 3 napon belül be kell fejezni. |
||||||||||||||||||||||||
|
(6) Az előszűrés a következő kötelező elemekből áll: |
(6) Az előszűrés a következő kötelező elemekből áll: |
||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
(7) A tagállamok kijelölik az előszűrés lefolytatására illetékes hatóságokat. |
(7) A tagállamok a 3. és 5. cikkel összhangban kijelölik az előszűrés lefolytatására illetékes hatóságokat. |
||||||||||||||||||||||||
|
A tagállamok szakképzett egészségügyi személyzetet jelölnek ki a 9. cikkben előírt egészségügyi ellenőrzés elvégzésére. Adott esetben a gyermekvédelmi hatóságokat és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti előadókat is be kell vonni. |
A tagállamok szakképzett egészségügyi személyzetet jelölnek ki a 9. cikkben előírt egészségügyi ellenőrzés elvégzésére. Adott esetben a gyermekvédelmi hatóságokat és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti előadókat is be kell vonni. |
||||||||||||||||||||||||
|
Az illetékes hatóságokat az előszűrés lefolytatásában az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és [az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] által küldött szakértők, illetve összekötő tisztviselők és csoportok segíthetik és támogathatják megbízatásuk korlátain belül. |
Az illetékes hatóságokat az előszűrés lefolytatásában az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és [az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] által küldött szakértők, illetve összekötő tisztviselők és csoportok segíthetik és támogathatják megbízatásuk korlátain belül. |
Indokolás
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti körülményeiknek és lehetőségeiknek megfelelően kiválasszák a megfelelő helyszíneket. Különösen arra kell módot adni, hogy a decentralizációra adódó lehetőségek révén figyelembe vehessék a külső határokon vagy azok közelében fekvő régiókra háruló sajátos terheket. Az előszűrések végrehajtására szolgáló helyszínek tervezésekor kellő figyelmet kell fordítani az érintett helyi és regionális hatóságok igényeire.
Az eljárást nem szabad diszkriminatív módon lefolytatni. Az egymást átfedő hatáskörök elkerülése érdekében az illetékes hatóságok kijelölésének meg kell felelnie a 3. és 5. cikkben javasolt előírásoknak.
34. módosítás
COM(2020) 612 final, 9. cikk (3) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Amennyiben sebezhetőségekre, illetve különleges befogadási vagy eljárási szükségletekre utaló jelek merülnek fel, az érintett harmadik országbeli állampolgárnak kellő időben megfelelő támogatást kell kapnia fizikai és mentális egészsége tekintetében. Kiskorúak esetében a támogatást a kiskorúak kezelésére kiképzett és képesített személyzetnek kell nyújtania a gyermekvédelmi hatóságokkal együttműködésben. |
Amennyiben sebezhetőségekre, illetve különleges befogadási vagy eljárási szükségletekre utaló jelek merülnek fel, az érintett harmadik országbeli állampolgárnak képesített szaktanácsadó központokon vagy az illetékes hatóságokon keresztül kellő időben megfelelő támogatást kell kapnia fizikai és mentális egészsége tekintetében. A megfelelő szakemberek rendelkezésre állását a harmadik országbeli állampolgárok bizonyos csoportjainak – például a terhes nőknek, a nemi alapú erőszak vagy szexuális bántalmazás áldozatainak, a fogyatékossággal élőknek, illetve az LMBTIQ személyeknek – a speciális igényei tekintetében is biztosítani kell. Kiskorúak esetében a támogatást a kiskorúak kezelésére kiképzett és képesített személyzetnek kell nyújtania a gyermekvédelmi hatóságokkal együttműködésben. E célból a kiskorúak jelenlétét haladéktalanul be kell jelenteni a gyermekvédelemért felelős nemzeti hatóságoknak. Kísérő nélküli kiskorúak esetében az előszűrést nem hajtják végre, és őket haladéktalanul az illetékes gyermekvédelmi hatósághoz kell továbbküldeni. Arra utaló jelek esetén, hogy a 40. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerinti komoly biztonsági aggályok merülnek fel, az illetékes hatóságokat is tájékoztatni kell. |
Indokolás
Ha különleges védelmi igényeket állapítanak meg, az azonnali, szakszerű támogatás biztosítása érdekében szaktanácsadó központoknak vagy az ilyen személyek védelméért felelős hatóságoknak kell támogatást nyújtaniuk. Ezen felül biztosítani kell, hogy a kiskorúak jelenlétéről haladéktalanul értesítsék a gyermekvédelemért felelős hatóságokat. A kísérő nélküli kiskorúakat továbbítani kell az illetékes hatóságokhoz, hogy azok megtehessék a nemzetközi, európai és nemzeti jogszabályokban előírt védelmi és támogatási intézkedéseket, és különösképpen hogy gyámot vagy gondnokot nevezhessenek ki számukra. Ugyanakkor az LMBTIQ személyek is védelemre szorulnak, mivel az utolsó legsérülékenyebb migráns csoportot jelentik egy olyan időszakban, amikor nagy számban érkeznek Európába, ahol nem rendelkezünk számukra valódi védelmi rendszerekkel.
35. módosítás
COM(2020) 612 final, 14. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
14. cikk |
14. cikk |
|
Az előszűrés eredménye |
Az előszűrés eredménye |
|
[…] |
[…] |
|
2. A nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgárokat az e rendelet 13. cikkében említett formanyomtatvánnyal együtt az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet] XY. cikkében említett hatóságokhoz kell irányítani. Ennek alkalmával az előszűrést lefolytató hatóságoknak a személyes meghallgatási formanyomtatványon fel kell tüntetniük minden olyan elemet, amely első ránézésre relevánsnak tűnik az érintett harmadik országbeli állampolgárok gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatott eljárás alá vonása szempontjából . |
2. A nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgárokat az e rendelet 13. cikkében említett formanyomtatvánnyal együtt az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet] XY. cikkében említett hatóságokhoz kell irányítani. Ennek alkalmával az előszűrést lefolytató hatóságoknak a személyes meghallgatási formanyomtatványon fel kell tüntetniük minden olyan elemet, amely első ránézésre az érintett harmadik országbeli állampolgárok gyorsított vizsgálati eljárás vagy határon folytatott eljárás alá vonása mellett vagy ellen szól . Különösen ki kell emelni a különleges védelmi igényekkel kapcsolatos megállapításokat vagy gyanúkat, főként a kísérő nélküli kiskorúak esetében. |
|
[…] |
[…] |
|
(7) Amennyiben a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikkben említett harmadik országbeli állampolgárokat a megfelelő menekültügyi vagy kiutasítási eljárás alá vonják, az előszűrés befejeződik. Amennyiben a 6. cikk (3) és (5) bekezdésében említett határidőkön belül nem fejezték be az összes ellenőrzést, az előszűrés az érintett személy tekintetében befejeződik, és az érintett személyt a vonatkozó eljárás alá kell vonni. |
(7) Szükség esetén tájékoztatni kell az egészségvédelemért, a biztonság védelméért vagy a különleges csoportok védelméért felelős hatóságokat, és – ha a nemzeti jogszabályok úgy rendelkeznek – az érintetteket e hatóságokhoz kell továbbirányítani. |
|
|
(8) Amennyiben a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikkben említett harmadik országbeli állampolgárokat a megfelelő menekültügyi vagy kiutasítási eljárás alá vonják, az előszűrés befejeződik. Amennyiben a 6. cikk (3) és (5) bekezdésében említett határidőkön belül nem fejezték be az összes ellenőrzést, az előszűrés az érintett személy tekintetében befejeződik, és az érintett személyt a vonatkozó eljárás alá kell vonni. |
Indokolás
Annak biztosítása érdekében, hogy a különleges védelmet igénylő személyeket ne vonják a határon folytatott eljárás vagy egy gyorsított eljárás alá, amelyet ezekben az esetekben csak jelentős jogi és gyakorlati nehézségekkel lehetne végrehajtani, egyértelművé kell tenni, hogy ezeket a személyeket továbbküldik a menekültügyi hatósághoz, mielőtt az az eljárás típusáról határoz. A továbbítást – különösen egészségügyi és biztonsági aggályok esetén – nemcsak a menekültügyi hatóságok vagy a kiutasítási eljárásért felelős hatóságok felé kell lehetővé tenni. Ezenkívül a tagállamok számára fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy egyes különös védelmet igénylő csoportokhoz konkrét felelősségi köröket rendeljenek. Különösen fontos figyelembe venni a kísérő nélküli külföldi kiskorúak számára szükséges különleges védelmi intézkedéseket.
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről
36. módosítás
COM(2020) 613 final, (11) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és migráció kezeléséről szóló rendelet] által az áthelyezés és a visszaküldési szponzorálás végrehajtására meghatározott eljárási szabályokat alkalmazni kell a szolidaritási intézkedések válsághelyzetben történő megfelelő végrehajtásának biztosítása céljából, ám ezeket az adott helyzet súlyosságának és sürgősségének figyelembevétele érdekében ki kell igazítani. |
Az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és migráció kezeléséről szóló rendelet] által az áthelyezés és a visszaküldési szponzorálás végrehajtására meghatározott eljárási szabályokat alkalmazni kell a szolidaritási intézkedések válsághelyzetben történő megfelelő végrehajtásának biztosítása céljából, ám ezeket az adott helyzet súlyosságának és sürgősségének figyelembevétele érdekében ki kell igazítani. Különösen a kísérő nélküli kiskorúakat a lehető leghamarabb át kell helyezni az esetükben illetékes tagállamokhoz, valamint az EU területének többi részébe, amennyiben ezeknek a kiskorúaknak vannak családtagjaik más uniós tagállamokban. |
Indokolás
Az RB régóta azt az álláspontot képviseli, hogy javítani kell a kísérő nélküli kiskorúak jogainak érvényesíthetőségét, ami azon (jogi) követelményből ered, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekét kiemelten kell szem előtt tartani. Az EU-nak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a kísérő nélküli kiskorúakat eljuttassák más tagállamokba, amennyiben vannak ott családtagjaik. Ezzel enyhíteni lehet a határ menti régiókra nehezedő nyomáson, méghozzá a szolidaritás és a közös felelősségvállalás szellemében, amelyet az új paktumnak támogatnia kell.
37. módosítás
COM(2020) 613 final, (14) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Annak érdekében, hogy a tagállamok számára biztosítható legyen a kellő rugalmasság, amikor menedékjog kérelmezésére irányuló szándékukat jelző migránsok jelentős beáramlásával szembesülnek, az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] 41. cikkében megállapított, határon folytatott eljárás alkalmazását ki kell bővíteni, és válságkezelési menekültügyi eljárás keretében lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy határon folytatott eljárás keretében a kérelem érdeméről is határozatot hozhassanak azokban az esetekben, amikor a kérelmező olyan harmadik ország állampolgára, vagy hontalan személyek esetében korábban olyan harmadik országban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel, amelynek tekintetében a nemzetközi védelmet biztosító határozatok aránya az Unió egészében 75 % vagy annál alacsonyabb. Tehát a határon folytatott válsághelyzeti eljárás alkalmazása során a tagállamoknak továbbra is alkalmazniuk kell az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] 41. cikkében előírt határon folytatott eljárást, ám a határon folytatott eljárás alkalmazását kiterjeszthetik azokra a személyekre, akik olyan harmadik országok állampolgárai, amelyek tekintetében az EU egész területét nézve az átlagos elismerési arány meghaladja a 20 %-ot, ám nem éri el a 75 %-ot. |
Annak érdekében, hogy a tagállamok számára biztosítható legyen a kellő rugalmasság, amikor menedékjog kérelmezésére irányuló szándékukat jelző migránsok jelentős beáramlásával szembesülnek, az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] 41. cikkében megállapított, határon folytatott eljárás alkalmazását ki kell bővíteni, és válságkezelési menekültügyi eljárás keretében lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy az Európai Bizottsággal konzultálva a rendes menekültügyi eljárást alkalmazzák, hogy enyhítsék a migrációs nyomással szembesülő határrégiókra gyakorolt hatást. |
Indokolás
Nehéz helyzetekben a határon folytatott eljárások további terhet rónak a határrégiókra. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érkezések hatékony kezelése érdekében az Európai Bizottsággal konzultálva felfüggesszék a határon folytatott eljárásokat, és a területükön található, nem a határon elhelyezkedő helyszíneken folytassák le a menekültügyi eljárásokat.
38. módosítás
COM(2020) 613 final, (16) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Válsághelyzetben a menekültügyi rendszert érintő esetleges nyomásra való tekintettel a tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] 41. cikkének (11) bekezdésében és (13) bekezdésében meghatározottaknál hosszabb ideig ne engedélyezzék a határon folytatott eljárás hatálya alá tartozó kérelmezőknek a területükre való belépést . Az eljárásokat azonban a lehető leghamarabb be kell fejezni, és az érintett időtartam mindenesetre legfeljebb további nyolc héttel hosszabbítható meg. Ha az említett eljárások a meghosszabbított határidő lejártáig nem fejezhetők be, engedélyezni kell a kérelmezőknek a tagállam területére való belépést a nemzetközi védelemre irányuló eljárás befejezése céljából. |
Válsághelyzetben a menekültügyi rendszert érintő esetleges nyomásra való tekintettel , de az ilyen válság által érintett régiókra nehezedő nyomást is figyelembe véve, a tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] 41. cikkének (11) bekezdésében és (13) bekezdésében meghatározottaknál hosszabb ideig ne engedélyezzék a határon folytatott eljárás hatálya alá tartozó kérelmezőknek a területükre való továbbhaladást . Az eljárásokat azonban a lehető leghamarabb be kell fejezni, és az érintett időtartam mindenesetre legfeljebb további nyolc héttel hosszabbítható meg. Ha az eljárások a meghosszabbított határidő lejártáig nem fejezhetők be, a kérelmezők engedélyt kapnak arra, hogy a nemzetközi védelemre irányuló eljárás befejezése céljából továbbhaladjanak a tagállam területére. |
Indokolás
A határon folytatott eljárás meghosszabbítása nem hajtható végre anélkül, hogy előzetesen megfontolnák a régiókra gyakorolt hatást.
39. módosítás
COM(2020) 613 final, (23) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Válsághelyzetben a tagállamok számára lehetővé kell tenni a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálatának felfüggesztését azokban az esetekben, amikor ezeket olyan harmadik országbeli lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek nyújtják be, akik nem tudnak visszatérni származási országukba, ahol rendkívüli helyzetnek minősülő fegyveres konfliktus miatt a megkülönböztetés nélküli erőszak magas kockázatának lennének kitéve. Ilyen esetben az említett személyek számára azonnali védelmet biztosító jogállást kell adni. A tagállamoknak a felfüggesztéstől számított egy éven belül folytatniuk kell az érintett kérelmek vizsgálatát. |
Válsághelyzetben a tagállamok számára lehetővé kell tenni a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálatának felfüggesztését azokban az esetekben, amikor ezeket olyan harmadik országbeli lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek nyújtják be, akik nem tudnak visszatérni származási országukba, ahol rendkívüli helyzetnek minősülő fegyveres konfliktus miatt a megkülönböztetés nélküli erőszak magas kockázatának lennének kitéve. Ilyen esetben az említett személyek számára azonnali védelmet biztosító jogállást kell adni. Válsághelyzetben a tagállamnak mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie arra vonatkozóan is, hogy azonnali védelmet biztosító jogállást adjon gyermekeknek és különösen kiszolgáltatott személyeknek, valamint az azonnali védelemre szoruló személyek egyéb csoportjainak, amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi. A tagállamoknak a felfüggesztéstől számított egy éven belül folytatniuk kell az érintett kérelmek vizsgálatát. |
Indokolás
A válsághelyzetekről szóló rendelet hatálya alá tartozó esetekben a gyermekek és a különleges védelemre szoruló személyek számára garantálni kell egy minimális biztonsági szintet tartózkodásukra vonatkozóan. A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – a nemzeti jogszabályokban előírtak szerint – más okokból is engedélyezzék a harmadik országbeli állampolgárok számára a területükön való tartózkodást.
40. módosítás
COM(2020) 613 final, 1. cikk (2) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
1. cikk |
1. cikk |
||||
|
Tárgy |
Tárgy |
||||
|
[…] |
[…] |
||||
|
(2) E rendelet alkalmazásában válsághelyzet: |
(2) E rendelet alkalmazásában válsághelyzet: |
||||
|
|
||||
|
|
Indokolás
A belépések és a kérelmek magas száma jelentette terhek gyakran regionális jellegűek, és elsősorban a(z) (be)utazási útvonalaktól függnek. A rendszer működésének helyi vagy regionális szintű zavarát, ha annak ugyanolyan következményei vannak az érintett személyekre nézve, ugyancsak válsághelyzetként kell meghatározni annak hangsúlyozása érdekében, hogy még ha egy tagállam menekültügyi rendszere arányait tekintve összességében továbbra is működőképes nemzeti szinten, lehetnek olyan helyszínek és régiók, ahol ez nem így van, és hogy a nem megfelelő működés komoly problémákat okozhat a szolgáltatások helyi szintű nyújtása terén vagy ezek kiesése formájában.
41. módosítás
COM(2020) 613 final, 4. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
(1) Az 1. cikk (2) bekezdése szerinti válsághelyzetben és a 3. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban a tagállamok az említett cikk alkalmazási időszaka alatt benyújtott kérelmek tekintetében eltérhetnek az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 41. cikkétől a következők szerint: |
(1) Az 1. cikk (2) bekezdése szerinti válsághelyzetben és a 3. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban a tagállamok az említett cikk alkalmazási időszaka alatt benyújtott kérelmek tekintetében eltérhetnek az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] 41. cikkétől a következők szerint: |
||||
|
|
||||
|
|
Indokolás
Válsághelyzetben a határon folytatott eljárás alkalmazása a határ menti régiókra további terheket róhat. Ezért az érkezések hatékonyabb kezelése érdekében – az Európai Bizottsággal egyetértésben – lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára, hogy lemondjanak a határon folytatott eljárásról. A határon folytatott eljárást csak hat héttel lehessen meghosszabbítani, hogy ne okozzon (további) túlterhelést jelentő helyzetet a határon.
42. módosítás
COM(2020) 613 final, 10. cikk (1) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
10. cikk |
10. cikk |
|
Azonnali védelmet biztosító jogállás nyújtása |
Azonnali védelmet biztosító jogállás nyújtása |
|
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti válsághelyzetben és a Bizottság által e cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktus alapján a tagállamok felfüggeszthetik a nemzetközi védelem iránti kérelmeknek az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] és az (EU) XXX/XXX [a kvalifikációs rendelet] szerinti megvizsgálását a harmadik országbeli lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek tekintetében, akik rendkívüli helyzetnek minősülő fegyveres konfliktus miatt a megkülönböztetés nélküli erőszak magas kockázatának vannak kitéve és akik nem tudnak visszatérni a származási országukba. Ilyen esetben a tagállamok azonnali védelmet biztosító jogállást adnak az érintett személyeknek, kivéve ha azok veszélyt jelentenek az érintett tagállam nemzetbiztonságára vagy közrendjére. E jogállás nem érinti az érintett tagállamban folyamatban lévő nemzetközi védelem iránti kérelmüket. |
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti válsághelyzetben és a Bizottság által e cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktus alapján a tagállamok felfüggeszthetik a nemzetközi védelem iránti kérelmeknek az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] és az (EU) XXX/XXX [a kvalifikációs rendelet] szerinti megvizsgálását a harmadik országbeli lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek tekintetében, akik rendkívüli helyzetnek minősülő fegyveres konfliktus miatt a megkülönböztetés nélküli erőszak magas kockázatának vannak kitéve és akik nem tudnak visszatérni a származási országukba. Ilyen esetben a tagállamok azonnali védelmet biztosító jogállást adnak az érintett személyeknek, kivéve ha azok veszélyt jelentenek az érintett tagállam nemzetbiztonságára vagy közrendjére. Válsághelyzetben a tagállamnak mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie arra vonatkozóan is, hogy azonnali védelmet biztosító jogállást adjon gyermekeknek és különösen kiszolgáltatott személyeknek, valamint az azonnali védelemre szoruló személyek egyéb csoportjainak, amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi. E jogállás nem érinti az érintett tagállamban folyamatban lévő nemzetközi védelem iránti kérelmüket. |
Indokolás
A válsághelyzetekről szóló rendelet hatálya alá tartozó esetekben a gyermekek és a különleges védelemre szoruló személyek számára garantálni kell egy minimális biztonsági szintet tartózkodásukra vonatkozóan. A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – a nemzeti jogszabályokban előírtak szerint – más okokból is engedélyezzék a harmadik országbeli állampolgárok számára a területükön való tartózkodást.
Módosított javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] és az (EU) XXX/XXX rendelet [az áttelepítési rendelet] hatékony alkalmazása érdekében a biometrikus adatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 rendelet módosításról
43. módosítás
COM(2020) 614 final, (14) pont: 10. cikk (1) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Minden tagállam az (EU) XXX/XXX rendeletben [az előszűrésről szóló rendelet] említett előszűrés során (vagy amennyiben az előszűrés során nem lehet biometrikus adatokat venni, vagy amennyiben az (EU) XXX/XXX [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] rendelet 27. cikkében említett nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vételekor a kérelmezőt nem vetették alá előszűrésnek) felveszi minden hatodik életévét betöltött nemzetközi védelmet kérelmező személy biometrikus adatait, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a biometrikus adatok felvételétől számított 72 órán belül az e rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c)–p) pontjában említett adatokkal együtt továbbítja azokat a központi rendszerbe, valamint megfelelő esetben a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően a közös személyazonosítóadat-tárba. |
Minden tagállam az (EU) XXX/XXX rendeletben [az előszűrésről szóló rendelet] említett előszűrés során (vagy amennyiben az előszűrés során nem lehet biometrikus adatokat venni, vagy amennyiben az (EU) XXX/XXX [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] rendelet 27. cikkében említett nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vételekor a kérelmezőt nem vetették alá előszűrésnek) felveszi minden tizenkettedik életévét betöltött nemzetközi védelmet kérelmező személy biometrikus adatait, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a biometrikus adatok felvételétől számított 72 órán belül az e rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c)–p) pontjában említett adatokkal együtt továbbítja azokat a központi rendszerbe, valamint megfelelő esetben a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően a közös személyazonosítóadat-tárba. |
|
Ha az (EU) XXX/XXX [az előszűrésről szóló rendelet] rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, és az adott személy az előszűrés során nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, minden tagállam minden hatodik életévét betöltött nemzetközi védelmet kérelmező személy esetében az előszűrés során felvett biometrikus adatokat az e rendelet 12. cikke c)–p) pontjában említett adatokkal együtt az (EU) XXX/XXX [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] rendelet 27. cikkében említett nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vételétől számított 72 órán belül továbbítja a központi rendszerbe, valamint megfelelő esetben a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően a közös személyazonosítóadat-tárba. |
Ha az (EU) XXX/XXX [az előszűrésről szóló rendelet] rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, és az adott személy az előszűrés során nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, minden tagállam minden tizenkettedik életévét betöltött nemzetközi védelmet kérelmező személy esetében az előszűrés során felvett biometrikus adatokat az e rendelet 12. cikke c)–p) pontjában említett adatokkal együtt az (EU) XXX/XXX [a menekültügyi eljárásokról szóló rendelet] rendelet 27. cikkében említett nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vételétől számított 72 órán belül továbbítja a központi rendszerbe, valamint megfelelő esetben a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően a közös személyazonosítóadat-tárba. |
|
A 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettség alól, hogy felvegyék a biometrikus adatokat, és azokat továbbítsák a közös személyazonosítóadat-tárba. Amennyiben az ujjbegyek állapota nem teszi lehetővé a 26. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjnyomatvételt, az adatbeküldő tagállam ismét ujjnyomatot vesz a kérelmezőtől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ismételt ujjnyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat. |
A 72 órás határidő be nem tartása nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettség alól, hogy felvegyék a biometrikus adatokat, és azokat továbbítsák a közös személyazonosítóadat-tárba. Amennyiben az ujjbegyek állapota nem teszi lehetővé a 26. cikk szerinti megfelelő összehasonlítást biztosító minőségű ujjnyomatvételt, az adatbeküldő tagállam ismét ujjnyomatot vesz a kérelmezőtől, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb a sikeres ismételt ujjnyomatvételtől számított 48 órán belül újra megküldi azokat. |
Indokolás
A Vízumkódex 12 éves kortól követeli meg a vízumkérelmezők ujjlenyomatvételét; ugyanez vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik rövid távú tartózkodás céljából lépnek be az EU-ba a határregisztrációs rendszer (EES) keretében. Az Eurodac-rendeletben szereplő korhatárnak a Vízumkódexben és az EES-ben meghatározott korhatárhoz való igazítása közép- és hosszú távon biztosítja a koherenciát és az adatok megbízhatóságát.
44. módosítás
COM(2020) 614 final, (17) pont: 13. cikk (1) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Minden tagállam haladéktalanul felveszi a hatodik életévét betöltött valamennyi olyan harmadik országból érkező harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy biometrikus adatait, akit az illetékes ellenőrző hatóságok az illető tagállam szárazföldi, légi vagy tengeri határainak szabálytalan átlépése miatt előállítottak és nem toloncoltak vissza, illetve aki a tagállamok területén marad és nincs őrizetben, elzárás vagy fogva tartás alatt az előállítás és a visszairányítási határozat alapján történő kiutasítása közötti teljes időszakban. |
Minden tagállam haladéktalanul felveszi a tizenkettedik életévét betöltött valamennyi olyan harmadik országból érkező harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy biometrikus adatait, akit az illetékes ellenőrző hatóságok az illető tagállam szárazföldi, légi vagy tengeri határainak szabálytalan átlépése miatt előállítottak és nem toloncoltak vissza, illetve aki a tagállamok területén marad és nincs őrizetben, elzárás vagy fogva tartás alatt az előállítás és a visszairányítási határozat alapján történő kiutasítása közötti teljes időszakban. |
Indokolás
A Vízumkódex 12 éves kortól követeli meg a vízumkérelmezők ujjlenyomatvételét; ugyanez vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik rövid távú tartózkodás céljából lépnek be az EU-ba a határregisztrációs rendszer (EES) keretében. Az Eurodac-rendeletben szereplő korhatárnak a Vízumkódexben és az EES-ben meghatározott korhatárhoz való igazítása közép- és hosszú távon biztosítja a koherenciát és az adatok megbízhatóságát.
45. módosítás
COM(2020) 614 final, (18) pont: 14. cikk (1) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Minden tagállam haladéktalanul felveszi a területén jogellenesen tartózkodó minden, legalább hatodik életévét betöltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy biometrikus adatait. |
Minden tagállam haladéktalanul felveszi a területén jogellenesen tartózkodó minden, legalább tizenkettedik életévét betöltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy biometrikus adatait. |
Indokolás
A Vízumkódex 12 éves kortól követeli meg a vízumkérelmezők ujjlenyomatvételét; ugyanez vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik rövid távú tartózkodás céljából lépnek be az EU-ba a határregisztrációs rendszer (EES) keretében. Az Eurodac-rendeletben szereplő korhatárnak a Vízumkódexben és az EES-ben meghatározott korhatárhoz való igazítása közép- és hosszú távon biztosítja a koherenciát és az adatok megbízhatóságát.
46. módosítás
COM(2020) 614 final, (19) pont: 14a. cikk (1) bekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Minden tagállam haladéktalanul felveszi minden, az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] meghatározása szerinti kutatási-mentési műveletet követően partra szállított, legalább hatodik életévét betöltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy biometrikus adatait. |
Minden tagállam haladéktalanul felveszi minden, az (EU) XXX/XXX rendelet [a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet] meghatározása szerinti kutatási-mentési műveletet követően partra szállított, legalább tizenkettedik életévét betöltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy biometrikus adatait. |
Indokolás
A Vízumkódex 12 éves kortól követeli meg a vízumkérelmezők ujjlenyomatvételét; ugyanez vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik rövid távú tartózkodás céljából lépnek be az EU-ba a határregisztrációs rendszer (EES) keretében. Az Eurodac-rendeletben szereplő korhatárnak a Vízumkódexben és az EES-ben meghatározott korhatárhoz való igazítása közép- és hosszú távon biztosítja a koherenciát és az adatok megbízhatóságát.
II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
|
1. |
üdvözli az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumra irányuló javaslatát, amellyel fel kívánja oldani a közös menekültügyi és migrációs rendszer tekintetében a tagállamok körében öt éve fennálló patthelyzetet; támogatja az Európai Bizottság célkitűzését, amely szerint olyan átfogó rendszert kell kidolgozni, amely hosszú távon megfelelő csatornába tereli a migrációt – különösen a menekültek migrációját –, és amely az európai értékekre, különösen a szolidaritás és a méltóság értékére, valamint az uniós jogra és a nemzetközi jogra épül (1); |
|
2. |
aggódik amiatt, hogy a helyi és regionális dimenziót nem veszik kellőképpen figyelembe az új paktum javaslataiban, és hogy ismét elsődlegesen a külső határokon elhelyezkedő uniós államok lesznek felelősek az érkeztetésért és a nyilvántartásba vételért. Ebben az összefüggésben bírálja az első belépési kritérium megtartását. A valódi szolidaritás érdekében ezért azt kéri, hogy a menedékkérőket gyorsan és tisztességesen osszák szét a többi tagállam között, és szorosabban vonják be az Európai Unió új Menekültügyi Ügynökségét, a helyi és regionális önkormányzatokat és a civil társadalom szereplőit a többszintű együttműködés céljából, amelyben a köz- és a magánszféra érdekelt felei is részt vesznek; |
|
3. |
megismétli azt a kérését, hogy a nemzetközi joggal és az uniós joggal összhangban találjanak tartós megoldást az irreguláris belépések kezeléséhez és a védelmet kereső személyek elhelyezéséhez kapcsolódó kihívásokra, gondoskodva a visszaküldés tilalma elvének betartásáról, valamint arról, hogy minden döntés és intézkedés során figyelembe vegyék a védelemre szoruló személyek érdekét. Ehhez azt javasolja, hogy a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet és az új migrációs és menekültügyi paktum vegye fontolóra azokat a regionális szintű, önkéntes területi elosztással kapcsolatos, már meglévő bevált gyakorlatokat, amelyek egy, a népességen, a munkanélküliségen és a jövedelmi adatokon alapuló kulcsot alkalmaznak (2); |
|
4. |
megállapítja, hogy nem volt mód egy rögzített kvóta érvényesítésére a menedékkérők Unió-szerte történő szétosztására vonatkozóan; ugyanakkor alapvetően üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint szolidaritási mechanizmust kell bevezetni, amelyből valamennyi tagállamnak ki kell vennie a részét, de amely lehetővé teszi számukra, hogy válasszanak a hozzájárulás különböző módjai közül. Rámutat arra, hogy ennek a mechanizmusnak a működéséhez egyensúlyt kell biztosítani a menekültek befogadására rendelkezésre álló helyek, illetve a hozzájárulás más formái között. Fontos tehát biztosítani, hogy a menekülteket befogadó tagállamok és az egyéb típusú hozzájárulást választó tagállamok száma megfelelő arányban álljon egymással, illetve megfeleljen a menedékkérők és a visszatérők közötti aránynak is; |
|
5. |
a javasolt eljárás bonyolultsága miatt azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a „visszaküldési szponzorálás” rendszere megvalósítható-e a gyakorlatban. Ezzel összefüggésben a gazdasági ösztönzők és szankciók rendszerének bevezetését javasolja a szolidaritási mechanizmus végrehajtásának biztosítása érdekében; |
|
6. |
hangsúlyozza az emberi jogok és a jogállamiság elveinek fontosságát (például a független tanácsadáshoz és a jogi képviselethez, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalához (UNHCR) való szabad hozzáférést), amelyek az EU külső határain is érvényesek; ez különösen vonatkozik a javasolt, határon folytatott eljárásokra, amelyeknek összhangban kell állniuk az európai értékekkel és a jogállamisággal, és biztosítaniuk kell, hogy ne kerüljön sor állampolgárság alapján történő megkülönböztetésre; a határon folytatott eljárásokhoz a védelmi kvótához kapcsolódó modelltől eltérő modellt kell választani. Az új határon folytatott eljárásoknak a gyakorlatban is garantálniuk kell ezeket a normákat; |
|
7. |
javasolja, hogy a társjogalkotók vizsgálják meg a menekültügyi eljárásról szóló rendeletre vonatkozó javaslat 53. és 54. cikkének rendelkezéseit a tekintetben, hogy azok összeegyeztethetők-e az EUB hatékony jogvédelemre, valamint annak szükségességére vonatkozó ítélkezési gyakorlatával, hogy a jogi védelem kialakításakor az Alapjogi Charta 47. cikkének fényében meg kell felelni más jogállami és uniós jogi elveknek; |
|
8. |
kéri, hogy a javasolt előszűrési eljárást oly módon folytassák le, amely lehetővé teszi a „különleges sebezhetőségek” korai szakaszban történő hatékony azonosítását. Ez magában foglalja a befogadási irányelvben és a menekültügyi eljárásról szóló rendeletjavaslatban említett csoportok felismerését és megfelelő kezelését; |
|
9. |
felhívja a figyelmet arra, hogy az előszűrésre előirányzott legfeljebb ötnapos időtartam számos esetben nem lesz elegendő a különleges bánásmód iránti igények tényleges felismeréséhez; Annak érdekében, hogy biztosítható legyen az eljárás megfelelő lefolytatása, a sajátos szükségletek tényleges megállapítása, valamint a diszkriminatív gyakorlatok, például az etnikai alapú profilalkotás megakadályozása, további forrásokat kell elkülöníteni a határ menti régiókban az előszűrés elvégzésére; |
|
10. |
hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az átfedéseket az előszűrési eljárás során, és növelni kell az eljárás hatékonyságát; |
|
11. |
rámutat arra, hogy a sikeres válságkezelés elsősorban helyi és regionális szintről indul ki, és ezért a helyi és regionális önkormányzatokkal való koordinációt kiemelt prioritásnak kell tekinteni; |
|
12. |
javasolja, hogy válsághelyzetekben a tagállamok mérlegelése alapján azonnali védelmet biztosítsanak nemcsak a fegyveres konfliktusok elől menekülőknek, hanem más kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportoknak is, különös tekintettel a gyermekekre, valamint azokra is, akik traumákat éltek át, kínzás vagy emberkereskedelem áldozatai, amelynek jelei nem mindig láthatók; |
|
13. |
emlékeztet az általános adatvédelmi rendeletnek és az általános adatkezelési elveknek való megfelelés szükségességére, és felhívja a társjogalkotókat, hogy vegyék kellően figyelembe az európai adatvédelmi biztos fenntartásait, különös tekintettel azokra, amelyeket az előszűrési rendeletre és az Eurodac-rendeletre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban fogalmazott meg; |
|
14. |
javasolja, hogy az Eurodac keretében a biometrikus adatok gyűjtésére vonatkozó korhatárt 12 éves korban határozzák meg annak érdekében, hogy ez összhangban legyen a Vízumkódex és a határregisztrációs rendszer életkorra vonatkozó követelményeivel. A biometrikus adatok tárolása mindig adatvédelmi kockázatokkal jár. Ezért ajánlott annak biztosítása, hogy biztonsági és bűnüldözési célokra ne őrizzék meg olyan személyek adatait, akik esetlegesen még nem értik meg a problémát; |
|
15. |
üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy biztonságos Európába vezető hozzáférési útvonalakat hozzon létre. Ez további európai hozzájárulást jelent a nemzetközi menekültvédelemhez, és nem helyettesítheti az egyedi menekültügyi eljárásokat; |
|
16. |
kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább az áttelepítési programokat, hozzanak létre további, a közösségi támogatási programokhoz hasonló, humanitárius befogadási programokat, és ösztönözzék a képzett és tehetséges munkavállalók harmadik országokból való toborzását; |
|
17. |
hangsúlyozza, hogy EU-szerte számos helyi és regionális önkormányzat kész aktív szerepet játszani a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek befogadásában és integrációjában, és felhívja a figyelmet az RB „Városok és régiók az integrációért” kezdeményezésében rejlő lehetőségekre. Javasolja, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe a régiók és városok integrációval kapcsolatos bevált gyakorlatait, hogy ösztönözze azok máshol való alkalmazását, új kezdeményezéseket bátorítson, és segítsen konstruktívabb nyilvános vitát kialakítani a menedékjogról és a migrációról; |
|
18. |
kéri, hogy folytassák a hatékony együttműködési politikákat a harmadik országokkal, illetve alakítsanak ki újakat is. E célból az EU-nak új stratégiát kell kidolgoznia a harmadik országok – különösen Afrika – fenntartható fejlődésének támogatására, előmozdítva a fenntartható gazdasági fejlődést és a demokratikus folyamatokat ezekben az országokban. Ehhez egészségügyi, oktatási, képzési, infrastrukturális, valamint a termelékenységgel, illetve a fenntartható és demokratikus gazdasági fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések kellenek, ami lehetővé teszi, hogy a lakosság ne vándoroljon el ezekből az országokból; |
|
19. |
kifejezi azon elvárását, hogy az új európai migrációs és menekültügyi paktum keretében a helyi és regionális szinttől érkező és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek befogadására irányuló önkéntes ajánlatokra a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítsanak; |
|
20. |
üdvözli az integrációról és befogadásról szóló, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervet mint az új migrációs és menekültügyi paktum szükséges kiegészítését, valamint a helyi és regionális önkormányzatok szerepének benne foglalt elismerését; várakozással tekint az Európai Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága által elfogadott integrációs partnerség megvalósítására; |
|
21. |
úgy véli, hogy az indulás előtti, illetve érkezés előtti intézkedéseknek elválaszthatatlanul össze kell kapcsolódniuk a legális migrációs útvonalak hatékony fejlesztésével azért, hogy a cselekvési terv megfeleljen a benne szereplő, az integrációs folyamat valamennyi szakaszának eredményes lefedésére irányuló törekvéseknek; |
|
22. |
hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára, beleértve a makroregionális szintet is, könnyebb és egyértelműbb hozzáférést kell biztosítani az integrációs és befogadási intézkedések uniós finanszírozásához; |
|
23. |
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megkülönböztetés, az előítéletek, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépés érdekében konkrét tényekkel és számadatokkal küzdjenek az integrációval és a migrációval kapcsolatos dezinformáció ellen. Ennek érdekében arra kéri az Európai Bizottságot, hogy éves stratégiai előrejelzési jelentésébe foglalja bele az RB által összeállított „Az EU éves regionális és helyi barométere” – egy tényeken alapuló, többek között a migráció és az integráció városokra és régiókra gyakorolt hatásainak szemléltetésére szolgáló eszköz – eredményeit. Azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy mindenképpen végezzen olyan ismeretterjesztő tájékoztatást és szervezzen olyan kampányokat a fogadó országokban, amelyek során elmagyarázzák az embereknek, hogy miért van szükség a migráció megfelelő kezelésére; |
|
24. |
határozottan támogatja az Európai Bizottság azon célját, hogy fokozza a migránscsempészés elleni küzdelmet és eltérítse a migránsokat attól, hogy vállalkozzanak az életveszélyes utakra. Ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az európai ügynökségek szerepét és felül kell vizsgálni a migránscsempészésre vonatkozó uniós cselekvési tervet, amely tisztázza a magánjellegű tengeri mentési műveletek szerepét is. Fontos elkerülni, hogy a jogi kötelezettségek (például a tengeri mentési kötelezettség) betartását büntetendőnek minősítsék. Az RB szerint a tengeri mentési műveletben folytatott együttműködést európai szinten kell összehangolni, és partnerségben, valamint az állami és nem állami szereplők közötti kölcsönös tisztelet jegyében kell kialakítani; |
|
25. |
kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet az emberkereskedelem potenciális áldozataira (nők, fiatalok, gyermekek), hangsúlyozva megfelelő azonosításuk fontosságát, hiszen – nem megfelelő értékelés esetén – megtagadhatók az emberkereskedelem áldozatául esett személy emberi jogai, vagy legalábbis egy sor olyan védelem, amelyet leginkább számukra kellene biztosítani azon jogsértések miatt, amelyeknek áldozataivá váltak. E tekintetben alapvető fontosságúnak tartja a helyi és regionális önkormányzatokkal való koordinációt a több szerv által összehangolt munkával együtt – ami alapvető fontosságú az áldozatok felismeréséhez, korai azonosításához és kezdeti segítéséhez teljes mértékű bevonásuk és integrációjuk érdekében – hogy elkerülhető legyen a kiszolgáltatott személyek, például az emberkereskedelem potenciális áldozatai súlyos kizsákmányolásának kockázata. Fenntartja, hogy az emberkereskedelem áldozatainak megfelelő, egyéni szükségleteiket szem előtt tartó fogadása érdekében a gondozásukat egyéni projektek alapján kell végezni, figyelembe véve identitásukat, elvárásaikat, egyéni képességeiket és előjogaikat. Hangsúlyozza, hogy a több szerv bevonásával végzett munka, amelynek középpontjában az áldozatok önrendelkezése áll, elengedhetetlen a teljes autonómiájukat megelőző társadalmi integrációjuk eléréséhez; |
|
26. |
úgy véli, hogy a migrációs és menekültügyi paktum célkitűzései – különös tekintettel a tagállami szolidaritás és egy olyan átfogó megközelítés megvalósítására, amely összefogja a migráció, a menekültügy, az integráció és a határigazgatás területén hozott intézkedéseket – csak a tagállamok által érhetők el, ha a közös európai menekültügyi rendszer keretében közösen cselekednek, és ha a szolidaritási mechanizmusban valamennyiük érdekeit és képességeit jobban figyelembe veszik. Megerősíti, hogy a paktumban foglalt javaslatok megfelelnek a szubszidiaritás EUSZ 5. cikkében foglalt elvének, mivel a javasolt fellépés célja(i) – a közös európai menekültügyi rendszer reformja – a tagállamok által nem érhető(k) el megfelelően, az EU szintjén viszont a fellépés méreteinél és hatásainál fogva jobban elérhető(k), és a javasolt fellépés egyértelmű előnnyel jár a nemzeti, regionális vagy helyi szinten történő fellépésekhez képest. Rámutat továbbá arra, hogy az arányosság elvét tiszteletben kell tartani. |
Kelt Brüsszelben, 2021. március 19-én.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Apostolos TZITZIKOSTAS
(1) A Régiók Bizottsága Elnökségének nyilatkozata a moriai migránsok helyzetéről (COR-2020-02499), 9. pont.
(2) Ilyen például a „SHARE” javaslat – egy, a baszk kormány vezetésével zajló és különböző regionális kormányok által támogatott kezdeményezés –, amelynek célja a szolidaritás és a közös felelősségvállalás elősegítése a menekültek és menedékkérők fogadása terén, egy, a fenti paramétereken alapuló területi elosztási kulcs alkalmazásával.