EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.10.28.

COM(2019) 486 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2020. évi munkaprogramja

1.Bevezetés

Az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2020. évi munkaprogramja 1 (a továbbiakban: munkaprogram) meghatározza az európai szabványosítás prioritásait. A munkaprogram rögzíti az európai szabványokkal és szabványosítással kapcsolatos, az elkövetkezendő időszakban megvalósítandó konkrét célokat és szakpolitikai intézkedéseket, valamint felsorolja a Bizottság által tervezett intézkedések típusait 2 . Ezek az európai szabványosítással kapcsolatos intézkedések szerves részét képezik az uniós szakpolitikáknak, így a digitális és egységes piacra, az energiahatékonyságra és nemzetközi kereskedelemre irányuló politikának, valamint a klímapolitikának. A szabványok annak biztosítására támogatják ezeket a politikákat, hogy az európai termékek és szolgáltatások globálisan versenyképesek legyenek, és tükrözzék az aktuális biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szempontokat.

A munkaprogram azokat az intézkedéseket is felvázolja, amelyeket a Bizottság 2020 során az európai szabványosítási rendszer irányító, integratív és nemzetközi hatásának erősítése érdekében tervez megkezdeni.

A munkaprogramnak nincs költségvetési hatása azon kívül, amelyet a 2020. évi költségvetési tervezetben már megállapítottak.

2.Az európai szabványosítás prioritásai

A szabványoknak fontos gazdasági hatásuk van, továbbá az egységes piac vállalkozásai és fogyasztói minden nap élvezik előnyeiket. Egy jól működő szabványosítási rendszer segítséget nyújt Európának abban, hogy megőrizze lépéselőnyét, valamint lépést tartson a piaci fejlemények által teremtett változásokkal és lehetőségekkel. A szabványok egyúttal az európai polgárok védelme érdekében biztosítják a biztonsági, egészségügyi, fogyasztói és környezeti szempontok magas szintjét.

A szabványok a gyártók számára az új technológiákba és a gyártási folyamatok digitalizációjába történő befektetés tekintetében szilárd alapot biztosítva ösztönző szerepet játszanak.

Ez a szakasz az uniós jogalkotás támogatása érdekében meghatározza a harmonizált 3 európai szabványok kidolgozására és/vagy felülvizsgálatára vonatkozó kérelmeket, és áttekinti a Bizottság európai szabványosítással kapcsolatos, szélesebb körű stratégiai prioritásait. A Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni az európai szabványügyi szervezetek munkaprogramjait annak biztosítása érdekében, hogy az alábbiakban tárgyalt felkéréseket megfelelően dolgozzák ki, és figyelembe vegyék a Bizottság stratégiai prioritásait.

2.1Az uniós jogalkotást segítő harmonizált európai szabványok

Az európai szabványosítási rendszer a Bizottság és a szabványosítási közösség közötti köz-magán társuláson alapul. Egyediségét a harmonizált európai szabványok alkalmazása adja. E szabványok a Bizottság felkérésére az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazása érdekében kerülnek kidolgozásra (vagy adott esetben felülvizsgálatra) 4 . A szabványok elfogadásukkor az uniós jog részévé válnak, és a gyártók részére alkalmazásukkor az egységes piacon annak vélelmét biztosítják, hogy termékeik megfelelnek az uniós jogszabályok követelményeinek.

Ez biztosítja a harmonizált szabványok felhasználói számára fontos jogbiztonságot és stabilitást. Így csökken a gyártók költsége, ez pedig fontos a befektetők számára, valamint lehetővé teszi a kis- és középvállalkozások számára, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelve az egységes piacon további költségek nélkül hozzanak forgalomba termékeket. Növeli a szabályozók állami felelősségét, amelyeknek megfelelően felügyelniük kell ezeket a harmonizált szabványokat. 2020-ban a Bizottság arra irányuló felkérést szándékozik megfogalmazni, hogy az uniós jogalkotást támogató harmonizált szabványok kidolgozására és/vagy felülvizsgálatára kerüljön sor számos kulcsterületen, mint például a környezetvédelem és az áruk egységes piaca tekintetében.

A Bizottság kérni fogja a műanyag halászeszközök újrahasznosítására és újrahasználatára vonatkozó szabványok kidolgozását 5 . Ezek a harmonizált szabványok támogatni fogják az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019/904 irányelv végrehajtását.

Az energiacímkézésről szóló (EU) 2017/1369 rendelet és a környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményekről szóló 2009/125/EK irányelv célkitűzései alapján a Bizottság javasolni fogja szabványok elektromos motorok, vízmelegítők, mosógépek és háztartási szárítógépek energiateljesítményének mérése érdekében történő kidolgozását. Ezek a szabványok támogatni fogják az adott termékkategóriákkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusokat 6 .

Ebben az összefüggésben az egyik legfontosabb kezdeményezés a jelenlegi harmonizált szabványok európai szabványügyi szervezetek általi aktualizálása lesz, amit a Bizottság a pirotechnikai termékekről szóló 2013/29/EU irányelv követelményeinek, valamint a legújabb technológiai fejleményeknek való megfelelés érdekében fog kérni 7 . Ez az aktualizálás az e területen meglévő szabványoknak a jelenlegi jogszabályi és biztonsági követelményekkel és a legújabb technológiákkal való összehangolása révén növelni fogja a pirotechnikai termékek biztonságát, illetve az ilyen termékek megfelelőségértékelésének minőségét.

Az orvosi ellátás területén a Bizottság az alapvető biztonsági szabvánnyal, a 2013/59/Euratom tanácsi irányelvvel összhangban a radionuklid kalibrálók tervezése, gyártása, telepítése, felhasználása és teljesítőképességének ellenőrzése tekintetében szándékozik harmonizált szabványok kidolgozását kérni 8 . Ezek a szabványok a betegek tekintetében alkalmazott aktivitás radionuklid kalibrálók felhasználásával történő ellenőrzése révén az adagolás orptimalizásának folyamatát fogják elősegíteni.

A Bizottság továbbá a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekről szóló 2014/34/EU irányelv céljaira felhasznált harmonizált szabványok felülvizsgálatára kívánja felkérni az európai szabványügyi szervezeteket annak érdekében, hogy azok tükrözzék a technológiai újításokat 9 .

A nemrégiben elfogadott, a műtrágyákról szóló (EU) 2019/1009 rendelet hatályát kiterjeszti a bányászott vagy vegyileg előállított, szervetlen anyagokból származó műtrágyák mellett az újrafeldolgozott vagy szerves anyagokból előállított trágyákra. Az analitikus vizsgálati módszereknek a másodlagos nyersanyagokból készülő termésnövelő anyagok megfelelőségének ellenőrzése érdekében történő harmonizálása egységes vizsgálatokat és vizsgálati gyakorlatokat fog eredményezni a jogi követelményeknek való megfelelés tekintetében, elősegítve a kereskedelmet az egységes piacon 10 .

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet tekintetében a Bizottság a fogyasztói termékekben használt gumiban és műanyagban a korlátozás alá eső vegyi anyagok (policiklusos aromás szénhidrogének) kioldódási határértékének kidolgozására kívánja felkérni az európai szabványügyi szervezeteket 11 .

Közös műszaki nyelv szükséges az építési termékekről szóló 305/2011/EU rendeletben vagy annak révén létrehozott harmonizált rendszer megfelelő működéséhez. A Bizottság e tekintetben szabványsorozatok kidolgozását tervezi kérni 12 .

Figyelembe véve a megfelelőségértékelő testületek belső piacra és különösen a kkv-kra gyakorolt hatását, fontos biztosítani, hogy az akkreditáció és megfelelőségértékelés az összes tagállamban egyformán szigorú legyen. Ezért a Bizottság az akkreditációról szóló 765/2008/EK rendelet és a piacfelügyeletről szóló 1221/2009/EK rendelet támogatása érdekében kéri majd harmonizált szabványok kidolgozását 13 .

Végül, de nem utolsósorban harmonizált szabványok szükségesek a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés (EU) 2019/882 irányelv által meghatározott követelményeinek való megfelelés támogatásához 14 . Ezek a szabványok elősegítik azon megközelítések harmonizálását, amelyeket a gyártók és szolgáltatók jelenleg a követelmények teljesítéséhez alkalmaznak, amikor akadálymentesítő elemeket tartalmazó termékeket gyártanak vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtanak, ezáltal lehetővé téve a fogyatékossággal élők számára, hogy könnyebben jussanak hozzá termékhez és szolgáltatásokhoz a belső piacon.

2.2Az európai szabványosítás rendszer stratégiai prioritásai

A Bizottság folytatni kívánja az együttműködést a partnereivel az európai szabványosítási rendszeren belül a stratégiailag fontos területeken annak biztosítása érdekében, hogy a kidolgozott szabványok támogassák a teljes mértékben működőképes egységes piacra vonatkozó átfogó szakpolitikai prioritásait.

A mesterséges intelligencia jelentős hatást fog gyakorolni a gazdaságra és a társadalom egészére. 2018-ban a Bizottság „Mesterséges intelligencia Európa számára” című közleményében 15 elismerte a mesterséges intelligencia jelentőségét az egységes piac tekintetében. A közlemény a digitális egységes piac részeként határozza meg a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai kezdeményezést, és hangsúlyozza annak fontosságát az uniós gazdasági ágazatok számára a versenyközpontú globális piacon. A szabványosítás segít e kulcstechnológia jelentette kihívások leküzdésében, különösen a biztonsági, felelősségi és etikai szempontok tekintetében. A mesterséges intelligencián alapuló rendszerek működtetésével kapcsolatos európai kilátásokat tükröző szabványok kidolgozását az európai szabványügyi szervezeteknek elsődleges prioritásként kell kezelniük.

A szabványosítás fontos a dolgok internetének (IoT) fejlesztése szempontjából, mivel a biztonság, a védelem, a megbízhatóság és az interoperabilitás kulcsfontosságú egy olyan világban, amelyben minden az okos eszközökről szól. Ennélfogva az európai szabványügyi szervezeteknek a szabványok kidolgozására a biztonsági protokollok fejlesztése, a számítógépes támadások megelőzése és csökkentése, valamint a különböző IoT hálózatok interoperabilitásának biztosítása érdekében kell összpontosítaniuk.

A technológiák kiberfenyegetésekkel szembeni kiberbiztonság révén történő megvédése előfeltétele annak, hogy azok megvalósíthatók és felhasználhatók legyenek. Ez nemcsak a magánélet védelme miatt, hanem az európai létfontosságú infrastruktúra, mint például az erőművek, valamint a távközlési és adatátviteli hálózatok védelme miatt is fontos. Az „uniós kiberbiztonsági jogszabály” 16 létrehozza az IKT-termékekre, -szolgáltatásokra és -folyamatokra vonatkozó európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert. A szabványosítás fontos szerepet tölt be az új keretrendszerben. A Bizottság ezért az európai belső piac kiteljesítésének további elősegítése, a gyorsan változó és összetett magánszférára adott válasz és általánosságban a kiberbiztonság uniós szintjének emelése érdekében szoros együttműködést vár el a kiberbiztonsági kérdések terén az európai szabványügyi szervezetek és az Unió kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA 17 között.

A Bizottság ajánlást fogadott el az elektronikus egészségügyi nyilvántartások cseréjét szolgáló európai formátumról 18 . Az ajánlás támogatja az egészségügy digitális átalakulását az Unióban azáltal, hogy az egészségügyi adatok határokon való áramlásának lehetővé tételére törekszik, és támogatja a tagállamok annak biztosítására irányuló törekvéseit, hogy az emberek biztonságosan hozzáférhessenek egészségügyi adataikhoz, és azokat biztonságosan cserélhessék, bárhol tartózkodnak is az Unióban. Ez a technológia lehetővé teszi az emberek számára az egészségügyi adataikhoz való gyors hozzáférést, és annak egészségügyi dolgozókkal való megosztását, például amikor szakértővel konzultálnak, vagy sürgősségi ellátásban részesülnek egy másik uniós országban.

Az európai szabványügyi szervezeteknek legkorszerűbb szabványok kidolgozásával kell támogatniuk az elektronikus egészségügyi nyilvántartások cseréjét szolgáló ajánlott formátum megvalósítását annak érdekében, hogy védjék az egészségügyi adatokat, és biztosítsák azon hálózat és információs rendszer biztonságát, amelyen ezen elektronikus egészségügyi nyilvántartás alapul. Ez segít elkerülni az adatok megsértését, és minimálisra csökkenteni a biztonsági incidensek kockázatát.

Az „Úton az automatizált mobilitás felé: európai uniós stratégia a jövő mobilitásával kapcsolatban” című közleményt 19 2018-ban fogadták el, rámutatva, hogy az összekapcsolt és automatizált mobilitás valószínűleg megváltoztatja azt, hogy az emberek hogyan közlekednek, mint ahogyan azt is, hogy miként használják, értékesítik és birtokolják a járműveket. Új távlatokat nyit az üzleti fejlesztés előtt, és új mobilitási szolgáltatásokat tesz lehetővé a változásban levő energiapiacon. Az, hogy a mobilitás e változása sikeres-e, az új rendszer teljesítményétől, megfizethetőségétől és fenntarthatóságától függ. A szabványosítás feladata, hogy támogassa a különböző alrendszerek, azaz a jármű-, út- és energiarendszerek közötti interoperabilitást és összekapcsolódást. Az európai szabványügyi szervezeteknek a valamennyi járműosztályra kiterjedő, határokon és márkákon átívelő együttműködő rendszerek interoperabilitásával kapcsolatos szabványok kidolgozása érdekében szorosan együtt kell működniük a gépjárműiparral, az energiaszolgáltatókkal és az IKT-ágazattal, a több márkát összefogó járműkonvojok kialakítását szolgáló kommunikációs protokollok szabványosításának támogatása pedig különösen fontos.

Hasonlóképpen, a digitalizálási, automatizálási és kiberbiztonsági szabványok kidolgozása kulcsfontosságú a vasúti ágazat számára. Ezek a szabványok 20 elő fogják segíteni a különböző vasúti alrendszerek multimodális közlekedési rendszerben való integrációját, és meg fogják óvni annak gyenge pontjait vagy részeit a jogosulatlan hozzáféréstől.

Az acélipar az elmúlt évtizedekben az energiahatékonyság növelésével és új technológiák bevezetésével jelentős csökkenést ért el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában. A jelenlegi folyamatok azonban elérték határaikat, és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret és a 2050-ig szóló, hosszú távú stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében új technológiák kidolgozására van szükség az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további csökkentéséhez. A szabványoknak az új innovatív gyártási folyamatok kutatási fázisában való megfelelő figyelembevétele hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való zökkenőmentes átálláshoz. Ezenkívül az európai szabványok támogathatják az innovatív acélgyártási technológiák egységes piacon való harmonizált megvalósítását.

Az európai védelmi ipari fejlesztési program 21 az Unió védelmi ipara versenyképességének és innovációs képességének támogatására irányult. Ez a program az Európai Védelmi Alap kísérleti programja, amely pénzügyi ösztönzőket kínál a tagállamoknak ahhoz, hogy védelmi eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos közös kutatásban vegyenek részt az Európai Unióban a következő többéves pénzügyi keret (2021–2027) segítségével. Az európai védelmi cselekvési terv részeként az európai védelmi ipari fejlesztési program arra irányul, hogy kiválasztott területeken az új termékek és technológiák fejlesztési szakaszában pénzügyi támogatást nyújtson az európai védelmi iparnak. Az európai védelmi ipari fejlesztési program 2020–2021. évi munkaprogramját 2019. március 19-én fogadták el, a 2019. évi pályázati felhívásokat pedig 2019. április 4-én tették közzé. A tagállamok közötti fokozottabb védelmi együttműködés az előállítási költségek csökkentése és a haditechnikai anyagok vásárlása révén méretgazdaságosságot eredményez. A szabványoknak az érintett anyag tervezésére, kifejlesztésére és beszerzésére vonatkozó közös nomenklatúra biztosításával támogatniuk kell ezt az együttműködést.

3.Nemzetközi együttműködés

Juncker elnök és Trump elnök 2018 júliusi találkozója és az azt követő közös nyilatkozat 22 , amely a kereskedelem és a növekedés mindkét régióban való erősítése érdekében kifejezetten prioritásként említette a szabványokkal kapcsolatos együttműködést, EU–USA főtisztviselői munkacsoport létrehozásához vezetett, amelynek egyik kiemelt témája a szabványosítással kapcsolatos együttműködés.

A 2019. április 9-én tartott 21. EU–Kína csúcstalálkozó 23 új lendületet adott a két kereskedelmi partner közötti kapcsolatoknak. A szabványosítást ma már a kínai piac kulcsfontosságú mutatójaként követik nyomon, különösen az uniós vállalatok/leányvállalatok kínai szabványosítási folyamatokhoz való hozzáférésének szempontjai, valamint a nemzetközi szabványok Kína általi átvételének aránya tekintetében. Az európai szabványok hatékonyabb támogatása érdekében a kínai szabványosítás helyzetének szisztematikus feltérképezésére kerül sor. Ebben az összefüggésben a szabványosítással foglalkozó EU–Kína munkacsoport a párbeszéd és az együttműködés fontos fórumát jelenti.

A szabványosítás mindig lényeges részét képezi valamennyi megtárgyalt szabadkereskedelmi megállapodásban „a kereskedelem technikai akadályai” fejezetnek, és ez a jövőben sem lesz másként. Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás 2020 elején lép hatályba, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Indonéziával és a Mercosurral pedig tovább folytatódnak a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások, alapjául szolgálva az Unió globális színtérre való nyitottságának az európai versenyképesség erősítése, munkahelyek teremtése és növekedés előmozdítása érdekében tett erőfeszítései során.

4.A köz- és magánszféra közötti partnerség

4.1Irányítás

A minőségi szabványok időben történő kidolgozása továbbra is a Bizottság elsőbbségi feladata. E tekintetben az Európai Unió Bírósága közelmúltban hozott ítéleteinek való megfelelés érdekében különös figyelmet kell fordítani a harmonizált szabványokra. Az európai jog részeként a harmonizált szabványoknak meghatározott minőségi követelményeknek kell megfelelniük mind formai, mind műszaki szempontból.

Különösen a harmonizált szabványok minősége igényel kiemelt figyelmet mindkét oldalról, amely a megfelelőség vélelmének joghatását biztosítja. Ilyen körülmények között fogadta el a Bizottság 2018. november 22-én a „Harmonizált szabványok: az átláthatóság növelése és a jogbiztonság erősítése az egységes piac teljes körű működése érdekében” című közleményt 24 . A közlemény áttekintést ad az európai szabványosítási rendszer működéséről, és meghatározza azokat az egyedi intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az európai szabványosításról szóló rendelet végrehajtásának támogatása érdekében fog meghozni 25 .

E tekintetben a Bizottság, konzultációt követően, iránymutatást is ki fog dolgozni az európai szabványosítási rendelet végrehajtásának gyakorlati szempontjairól, különös figyelmet fordítva a szerep- és felelősségmegosztásra a harmonizált szabványok kidolgozási folyamatában, valamint kiemelt figyelmet fordítva a szabványosítási folyamatok hatékonyságára, inkluzivitására és sebességére. Ebben az iránymutatásban a Bizottság figyelembe fogja venni az európai szabványosítási rendeletnek való megfeleléshez és a szabványosítási folyamat gyakorlatának javításához szükséges legújabb ítélkezési gyakorlatot és egyedi feltételeket. E lépéseket követően a Bizottság valamennyi érdekelt féllel egyeztetve fogja folytatni eljárásainak újraértékelését.

A Bizottság azt javasolja, hogy az európai szabványügyi szervezetek megfelelő módon vegyék figyelembe az iránymutatást, különösen a harmonizált szabványtervezetek értékeléséhez szükséges valamennyi dokumentum időben történő biztosítása tekintetében, lehetővé téve az értékelési folyamat zökkenőmentes előrehaladását.

A Bizottság a rendelkezésére álló valamennyi eszköz segítségével, nevezetesen a szabványokkal foglalkozó bizottság, az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform és az európai szabványügyi szervezetekkel folytatott strukturált párbeszédek révén továbbra is támogatni fogja az irányítási folyamatot. Ebben az összefüggésben a Bizottság arra biztatja az európai szabványügyi szervezeteket, hogy az európai ipari és digitális politikák további alakításának elősegítése érdekében aktívan vegyenek részt ezeken a fórumokon.

4.2Inkluzivitás

Az inkluzivitás és az átláthatóság kulcsfontosságú elemei az európai szabványosítási rendszernek. A Bizottság ezért továbbra is támogatni fogja a kkv-kat, a fogyasztókat, a környezetvédelmi érdekeket és a szakszervezetek képviselő érdekeltek részvételét a szabványosítási folyamatban (a továbbiakban: a III. melléklet 26 szerinti szervezetek 27 ).

A kkv-kat, szociális és társadalmi érdekeket európai szinten képviselő szervezetek pénzügyi támogatása utat nyitott tagjainak a szabványosítási tevékenységekbe való fokozatos bevonásához. Mindazonáltal a szabványosítási folyamatban való hatékony részvételük kapcsán továbbra is gondok merülnek fel.

A Bizottság az európai szabványosításról szóló rendelet 5. cikkével összhangban szorosan nyomon fogja követni, hogy az európai szabványügyi szervezetek miként teljesítik a III. melléklet szerinti szervezetek hatékony részvételére vonatkozó követelményeket.

A CEN és a CENELEC európai szabványügyi szervezet, valamint a nemzetközi szabványügyi szervezetek a hatáskörök nemzeti átruházásának elvén alapulnak. A szabványok kidolgozásában szakértőként való részvétel lehetősége főszabály szerint mindenki számára nyitva áll. A Bizottság felhívja a III. melléklet szerinti szervezeteket, hogy említsék meg éves jelentéseikben azokat az eseteket, amikor az érdekelt felek kérték ugyan, de végül nem tudtak részt venni a szabványosítási tevékenységekben; e jelentéseknek a nemzetközi szinttel (ISO, IEC) is foglalkozniuk kell.

4.3Az európai szabványosítás finanszírozása

A jelenlegi partnerségi keretmegállapodások, amelyek az európai szabványügyi szervezetek uniós finanszírozásának jogi kereteit adják, 2020 decemberében lejárnak. Az európai szabványosítás jövőbeli finanszírozása az „Egységes piac program” 28 részét képezi. E program hatását a középtávú és a végleges értékelésekkel, valamint egy magas szintű kulcsfontosságú teljesítménymutató-rendszer folyamatos nyomon követésével értékelik. Az európai szabványosítás tekintetében elfogadott indikátor „az európai szabványoknak a tagállamok által nemzeti szabványként való alkalmazásának az érvényben lévő összes európai szabványhoz viszonyított aránya”.

Tanulmány a szabványosítás gazdasági és társadalmi hatásairól

Az európai szabványok nélkülözhetetlen eszközök az egységes piac megfelelő működéséhez. Az európai szabványok többek között az innovatív, illetve versenyképes termékek és szolgáltatások meglévő piacokon való forgalomba hozatalának útjában álló akadályok felszámolásával és a kereskedelem új piacokra való kiterjesztésével támogatják a gazdasági növekedést. Az európai szabványok potenciális és tényleges hatásait és funkcióit azonban továbbra sem vizsgálták meg kellőképpen, és azok alaposabb feltérképezése szükséges.

Ilyen körülmények között a Tanács felhívása nyomán, valamint a közös szabványosítási kezdeményezéssel összhangban a Bizottság 2019-ben tanulmányt készít az európai szabványok és az uniós szabványosítás funkcióról és hatásairól. A tanulmány eredményei 2021-ben lesznek elérhetők.

(1)

Az 1025/2012/EU rendelet 8. cikke.

(2)

Az intézkedések átfogóbb listája tekintetében lásd e közlemény mellékletét.

(3)

Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv általános biztonsági előírásainak való megfelelést biztosító európai szabványokat nem kizárva.

(4)

Lásd az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkét.

(5)

Lásd a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiában a halászeszközökkel kapcsolatos fellépéseket és intézkedéseket – COM(2018) 28 final és az e közlemény mellékletében szereplő 13. fellépést.

(6)

Lásd részletesebben az e közlemény mellékletében szereplő 1–3. fellépésnél.

(7)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 7. fellépést.

(8)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 8. fellépést.

(9)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 6. fellépést.

(10)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 5. fellépést.

(11)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 4. fellépést.

(12)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 9. fellépést.

(13)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 11. fellépést.

(14)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 12. fellépést.

(15)

COM(2018) 237.

(16)

COM(2017) 477 final.

(17)

Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség.

(18)

C(2019) 800, 2019. február 6.

(19)

COM(2018) 283 final.

(20)

Lásd az e közlemény mellékletében szereplő 10. fellépést.

(21)

Az (EU) 2018/1092 rendelet.

(22)

NYILATKOZAT/18/4687.

(23)

https://www.consilium.europa.eu/media/39020/euchina-joint-statement-9april2019.pdf

(24)

COM(2018) 764.

(25)

Az 1025/2012/EU rendelet.

(26)

Az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet III. melléklete.

(27)

Small Business Standards (kisvállalkozások szabványügyi szervezete) (SBS) , the European consumer voice in standardisation (az európai fogyasztó hozzászólása a szabványosításhoz) (ANEC) , European Trade Union Confederation (Európai Szakszervezetek Szövetsége) és a European Environmental Citizens’ Organisation for Standardisation (Európai Környezetvédő Civil Szervezet a Szabványosításért) (ECOS).

(28)

COM(2018) 441 final.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.10.28.

COM(2019) 486 final

MELLÉKLET

a következőhöz

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2020. évi munkaprogramja