EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.4.11.
SWD(2018) 97 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
Összefoglaló jelentés
amely a következő dokumentumot kíséri
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve [az általános élelmiszerjogról szóló] 178/2002/EK rendelet, [a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló] 2001/18/EK irányelv, [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló] 1829/2003/EK rendelet, [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló] 1831/2003/EK rendelet, [a füstaromákról szóló] 2065/2003/EK rendelet, [az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló] 1935/2004/EK rendelet, [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló] 1331/2008/EK rendelet, [a növényvédő szerekről szóló] 1107/2009/EK rendelet, valamint [az új élelmiszerekről szóló] (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról
{COM(2018) 179 final}
Összefoglaló jelentés
1.Bevezetés
Ez a jelentés azokkal a visszajelzésekkel foglalkozik, amelyeket a polgárok és a nemzeti hatóságok, csoportok és szervezetek (a továbbiakban: érdekelt felek) adtak az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelési modell átláthatóságáról és fenntarthatóságáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (a továbbiakban: a Bizottság javaslata) vonatkozóan. A Bizottság javaslata az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendelet módosítását célozza. A következetesség érdekében a Bizottság javaslata egyéb élelmiszerekre vonatkozó ágazati jogszabályok tekintetében is változtatásokat vezet be. A Bizottság javaslata az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálatának megállapításaira épít, és a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” európai polgári kezdeményezésről szóló bizottsági közleményt
veszi alapul.
A polgárok és az érdekelt felek 2017. december 20. és 2018. január 17. között adhattak visszajelzést a Bizottság ütemtervérevonatkozóan. 20 érdekelt fél (15 kereskedelmi és üzleti szövetség, négy nem kormányzati szervezet és egy tagállam) és egy polgár nyújtott be visszajelzést.
Ezt egy 2018. január 23-tól 2018. március 20-ig tartó nyílt nyilvános konzultáció követte, amelyen az érdekeltek és általában véve a lakosság egyaránt részt vehettek. A nyilvános konzultációra 471 résztvevőtől érkezett válasz: 318 magánszemélytől és 153 érdekelt féltől. Az érdekelt felek közül 18 az ütemtervről is visszajelzést adott.
A részt vevő érdekeltek különböző ágazatokat képviseltek: kereskedelmi és vállalkozói szövetségek (39,22 %), vállalatok és csoportok (14,38 %), nem kormányzati szervezetek (13,07 %), szakmai szövetségek (8,5 %), nemzeti/regionális hatóságok (8,5 %), kormányzati ügynökségek (5,23 %), kutatóintézetek (3,92 %), közigazgatási szervek (1,96 %), szakmai tanácsadással foglalkozó irodák (1,96 %), agytrösztök (1,31 %), ügyvédi irodák (0,65 %), uniós intézmények (0,65 %) és egyebek (0,65 %). A részt vevő polgárokat tekintetve 318 válasz a 26 tagországból érkezett, 10 válasz az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiból, öt válasz pedig egyéb Unión kívüli országokból.
A polgárok az uniós élelmiszer-biztonsági értékelési rendszerrel és annak szabályozási keretével kapcsolatban értékelték, hogy azt milyen mértékben ismerik: nagyon jól (22,64 %), jól (33,65 %), eléggé (26,42 %), kevéssé (14,78 %) vagy egyáltalán nem (2,52 %) ismerik. A szervezetek saját értékelésük szerint nagyon jól (37,25 %), jól (47,06 %), eléggé (14,38 %), kevéssé (0,65 %) vagy egyáltalán nem ismerik (0,65 %) a szóban forgó rendszert és keretet.
Az érdekelt felek megbízott csoportjaival célzott konzultációkra is sor került. Az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó tanácsadó csoport egyik munkacsoporti ülésén kikérték a mezőgazdasági termelőket, a szövetkezeteket, az élelmiszeripart, a kiskereskedőket, a fogyasztókat, a szakembereket és a civil társadalmat képviselő uniós szintű érdekelt szervezetek véleményét. Emellett konzultációkra került sor az EFSA tanácsadó fórumának keretében (nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságok) és a Bizottság általános élelmiszerjoggal foglalkozó szakértői csoportjának keretében, valamint az ESFA Tudományos Bizottságával.
Az európai ombudsmannak az Európai Bizottság elnöke számára küldött levelét – amelyben az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelési modell függetlenségének, átláthatóságának és az érdekelt felek érdemi bevonását lehetővé tevő jellegének biztosítására intézett felhívást – szintén figyelembe vették.
A konzultációk során kapott visszajelzéseket nem vették figyelembe, ha azok túlmutattak a Bizottság javaslatának hatályán.
2.Az ágazati tanulmányok átláthatósága
A polgárok és az érdekelt felek elismerték, hogy mennyire fontos a nyilvános hozzáférés az EFSA kockázatértékelései során használt ágazati tanulmányokhoz – az üzleti titkokhoz és egyéb bizalmas információkhoz való hozzáférés kivételével –, mivel az fontos szerepet játszik az uniós élelmiszer-biztonsági kockázatértékelésbe vetett bizalom szempontjából. A nyilvános konzultáció eredményei alapján az ilyen hozzáférést a polgárok 86,8 %-a és az érdekelt felek 88,2 %-a tekinti fontosnak vagy nagyon fontosnak. A EFSA által a tevékenységeire és hozzájárulásaira vonatkozóan nyilvánosságra hozott információkat szintén nagyon fontosnak ítélik a válaszadók.
A polgárok és az érdekelt felek megállapították, hogy az ágazati tanulmányok közzététele – beleértve a nyers/összesített adatokat, de az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk kivételével – pozitív vagy nagyon pozitív hatást gyakorol a következőkre:
·az uniós kockázatértékelési rendszer átláthatóságának növelése: a polgároktól érkezett válaszok 87,4 %-a és az érdekelt felektől érkezett válaszok 91,5 %-a szerint,
·az uniós kockázatértékelési rendszerrel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelése: a polgároktól érkezett válaszok 84,9 %-a és az érdekelt felektől érkezett válaszok 73,9 %-a szerint,
·a más tudományos szereplők és harmadik felek általi vizsgálat lehetővé tétele: a polgároktól érkezett válaszok 81,8 %-a és az érdekelt felektől érkezett válaszok 80,4 %-a szerint,
·a kockázatokkal kapcsolatos információk érdekelt felek közötti cseréjének javítása: a polgároktól érkezett válaszok 81,5 %-a, az érdekelt felektől érkezett válaszok 76,5 %-a szerint.
Mivel a fogyasztók általában nem rendelkeznek azokkal a tudományos ismeretekkel, amelyek lehetővé tennék számukra ezeknek a tanulmányoknak a felhasználását, a fogyasztói szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy a bizalom inkább egyéb tényezőktől, például a tanulmányok harmadik felek általi ellenőrzésétől függ.
Az ágazati tanulmányok nyilvánosságra hozatalának hatása, a polgári válaszok 42,1 %-a és az érdekelt felek válaszainak 21,6 %-a szerint fontos vagy nagyon fontos a versenyképesség szempontjából; a polgári válaszok 56,3 %-a és az érdekelt felek válaszainak 31,4 %-a szerint pedig pozitív vagy nagyon pozitív hatású az innováció szempontjából. Emellett a választ küldő érdekelt felek kb. 35 %-a, főképp az ágazati szervezetek úgy ítélik meg, hogy az ágazati tanulmányok nyilvánosságra hozatala negatív vagy nagyon negatív hatással van úgy a versenyképességre, mint az innováció előmozdítására. Az ágazati szervezetek véleménye szerint fennáll a kockázata annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatokkal visszaélnek.
Eltérő álláspontok figyelhetők meg annak tekintetében, hogy a kockázatértékelés keretében mikor kellene sort keríteni az ágazati tanulmányok nem bizalmas részeinek közzétételére, illetve hogy ez milyen hatással lenne az átláthatóságra. A polgárok 58,8 %-a úgy vélte, hogy a haladéktalan, titoktartási ellenőrzések nélküli közzététel pozitív vagy nagyon pozitív hatással járna, 6,9 %-uk vélte úgy, hogy semmilyen hatással nem járna, 28,9 %-uk véleménye szerint pedig negatív vagy nagyon negatív hatást fejtene ki. A közzétételi időpont egyéb forgatókönyveire adott válaszok esetében nem volt megfigyelhető valamelyik opció válaszadók általi fokozott előnyben részesítése, az ágazati tanulmányok közzétételének teljes mellőzését feltételező forgatókönyv kivételével: a polgárok 77,1 %-a úgy ítélte meg, hogy ez negatív vagy nagyon negatív hatással járna, és csak 4,1 % gondolta úgy, hogy egy ilyen forgatókönyv pozitív vagy nagyon pozitív hatást fejtene ki. Az érdekelt felek 71,9 %-a volt azon a véleményen, hogy az ágazati tanulmányok nyilvánosságra hozatalának elmaradása negatív vagy nagyon negatív hatással járna, és csak 1,3 %-uk gondolta úgy, hogy pozitív hatása lenne.
Az ágazati érdekelt felek általában úgy vélekednek, hogy a nyilvánosságra hozatal időzítése negatív vagy nagyon negatív hatással lehet a versenyképességre, különösen ha a közzétételre az értékelési eljárás korai szakaszában kerül sor. Az ágazati érdekelt felek hangsúlyozták továbbá annak szükségességét, hogy meg kell előzni a kereskedelmi adatok tisztességtelen felhasználását. A tagállami hatóságok által tett egyes észrevételekből kitűnik, hogy jogszabályokban kellene szabályozni, hogy milyen információk tekintendők bizalmasnak. A nem kormányzati szervezetek jelezték, hogy szükség van az ágazati tanulmányokkal kapcsolatban benyújtott, bizalmas kezelés iránti kérelmek érvényességének felülvizsgálatára.
A polgárok és az érdekelt felek nyilvános konzultáció keretében adott válaszaiból egyaránt az tűnik ki, hogy a tanulmányok nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartása, a gépi olvasásra alkalmas formátumok használata és a tanulmányok elérésére szolgáló különböző hozzáférési szintek hasznos vagy nagyon hasznos eszközöknek számítanának. Az ágazati tanulmányok nyilvántartásának létrehozása tekintetében elsősorban a tagállami hatóságok hangsúlyozták az EU-n kívüli alkalmazhatósággal kapcsolatos kihívásokat. Egyes tagállami hatóságok és ágazati érdekelt felek úgy ítélték meg, hogy ezek káros hatást fejthetnek ki az Unión belüli innovációra.
3.Ágazati tanulmányokból származó bizonyítékok
A legtöbb polgár és érdekelt fél fontosnak vagy nagyon fontosnak tartotta azokat a jelenlegi elemeket, amelyek szerepe annak biztosítása, hogy az ágazattól származó tanulmányok kellően alaposak legyenek ahhoz, hogy eleget tegyenek az EFSA kockázatértékelési igényeinek.
A polgárok általában azon a véleményen voltak, hogy a nyilvános konzultáció keretében az ágazati tanulmányokra vonatkozóan javasolt valamennyi kiegészítő intézkedés bizonyos vagy nagy mértékben hozzájárul az EFSA által végzett kockázatértékelés megerősítéséhez; az egyes intézkedésekre vonatkozó válaszok több mint 75 %-a ezt a véleményt tükrözte. Bár az érdekelt felek általánosan hasonló álláspontot képviseltek, egyesek közülük eltérő fontosságot tulajdonítottak bizonyos intézkedéseknek. Különösen az ágazati érdekelt felek tartották bizonyos mértékben vagy nagyon értékesnek azt a lehetőséget, hogy az egyes kérelmezők a benyújtás előtt tanácsadásban részesülhetnek, míg a fogyasztói szervezetek és bizonyos egyéb nem kormányzati szervezetek úgy ítélték meg, hogy ez nem jelentene komoly hozzájárulást. Utóbbiak hangsúlyozták továbbá, hogy szükség van az EFSA által folytatott tudományos eljárások függetlenségének biztosítására. A költség-haszon elemzés tekintetében egyes tagállamok kis potenciális értéket tulajdonítottak a benyújtás előtti tanácsadásnak.
A polgárok 83,7 %-a, illetve az érdekelt felek 63,4 %-a vélte úgy, hogy az ágazati tanulmányok ellenőrzési célú kiegészítése bizonyos vagy nagy mértékben megerősítené az EFSA által végzett kockázatértékelést. Ezen ellenőrző tanulmányok finanszírozása tekintetében a polgárok és az érdekelt felek egyaránt kis arányban gondolták úgy, hogy a költségeket az egyes érintett kérelmezőknek kellene viselniük. Az egyéb javasolt finanszírozási lehetőségeket, konkrétan az uniós költségvetésből való finanszírozást, az összes ágazati kérelmező által biztosított közös finanszírozást, illetve a közfinanszírozás és az ágazati finanszírozás kombinációját a polgárok 32,1 %-a, 27 %-a, illetve 25,2 %-a tekintette relevánsnak. Az érdekelt felek 47,7 %-os, 21,6 %-os, illetve 9,2 %-os arányban tartották megfelelőnek ezeket az opciókat.
Az ágazati tanulmányokat készítő laboratóriumok esetében alkalmazott ellenőrzési rendszer megerősítésének tekintetében a polgárok (a válaszadók 78,3 %-a) és az érdekelt felek (a válaszadók 72,6 %-a) többsége is úgy ítélte meg, hogy ez bizonyos vagy jelentős mértékben hozzájárulna az EFSA által végzett kockázatértékelés megerősítéséhez. Egyes tagállamok fenntartásaiknak adtak hangot az intézkedés potenciális hozzáadott értékét illetően.
Mind a polgárok, mind pedig az érdekelt felek úgy vélték, hogy az EFSA által végzett kockázatértékelés megerősítésének szempontjából fontos, hogy több közforrást fordítsanak az élelmiszer-biztonsági tanulmányok finanszírozására: a polgárok kb. 80 %-a vélte úgy, hogy az uniós vagy nemzeti finanszírozás bizonyos vagy jelentős mértékű hozzájárulást jelentene; az érdekelt felek esetében ennél kicsit alacsonyabb érték figyelhető meg. Egyes nem kormányzati szervezetek és az EFSA tudományos bizottságának meglátása szerint hozzáadott értéket teremtene, ha az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tanulmányokra több közforrás bevonásával készülnének.
Az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések rávilágítottak arra, hogy lehetőség lenne az ágazati szereplők által az engedélyezési dokumentációk részeként benyújtott tanulmányokra vonatkozó adatokkal kapcsolatos nyílt konzultációk megszervezésére. Bár a válaszadók általánosan üdvözölték ezt, egyes tagállami hatóságok és ágazati érdekelt felek rávilágítottak egy ilyen változásnak – az EFSA által végzett kockázatértékelési eljárás időtartamára nézett – esetleges negatív hatásaira. Utóbbiak hangsúlyozták továbbá, hogy a közzétett adatok potenciális tisztességtelen felhasználásához kapcsolódó kockázatok és a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő aggályok következtében egy ilyen konzultáció negatív hatásokat fejthetne ki a versenyképességre és az innovációra, különösen az új anyagok tekintetében.
4.Kockázatkommunikáció
Általában a konzultációban részt vevő valamennyi fél elismerte a kockázatkommunikáció javítását célzó fellépések által képviselt értéket.
A nyilvános konzultáció során a polgárok több mint harmada úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi kockázatkommunikáció csak kismértékben vagy egyáltalán nem járul hozzá az élelmiszerláncon belüli uniós döntéshozatali eljárásba vetett bizalom kiépítéséhez. Mindkét csoport esetében elmondható, hogy a legtöbb válaszadó hatékonynak vagy nagyon hatékonynak ítélte meg a kockázatkommunikáció egységességének javítását célzó újonnan javasolt intézkedések mindegyikét (61,4 % és 92,2 % közötti arányban). Egyetlen kivétel figyelhető meg, az érdekelt felek csoportjában: egyes nem kormányzati szervezetek (az érdekelt felektől beérkező válaszok 23,5 %-a) nem gondolják úgy, hogy a kockázati kommunikáció általános elveinek jogszabályba való belefoglalása túl hatékony lenne.
Egyes polgárok hangsúlyozták az összetett és/vagy félreértésekre okot adó kockázati kommunikáció elkerülésének szükségét, és javasolták annak egyértelműsítését és leegyszerűsítését. A fogyasztói szervezetek amellett foglaltak állást, hogy szükség van a politikai döntések egyértelmű elmagyarázására és a tagállamok fokozottabb bevonására a kockázati kommunikációba. A tagállamok elismerték, hogy a szereplőknek jobban össze kell hangolniuk tevékenységeiket.
5.A kockázatértékelési rendszer fenntarthatósága és a tagállamok részvétele
Megállapítást nyert, hogy az EFSA és a tagállamok közötti tudományos együttműködést elősegítő jelenleg rendelkezésre álló eszközök már jelentős mértében biztosítják a tagállamok bevonását az uniós kockázatértékelési rendszerbe: a válaszadók több mint 70 %-a (a polgárok és az érdekelt felek csoportjában egyaránt) úgy ítélte meg, hogy a bemutatott eszközök mindegyike bizonyos vagy jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok bevonásához.
A polgárok több mint 40 %-a nem értett egyet vagy egyáltalán nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a tagállamok már most is megfelelő mértékben részt vesznek az EFSA munkájában. Az érdekelt felek csoportjában hasonló eredmény született. Emellett a polgárok (75,2 %) és az érdekelt felek (79,7 %) is egyetértettek vagy határozottan egyetértettek abban, hogy a nemzeti szervezetek EFSA-feladatokhoz való tudományos hozzájárulásának költségeit megfelelően kompenzálni kell. A legtöbb válaszadó (több mint 75 % mindkét csoportban) egyetértett vagy határozottan egyetértett azzal, hogy fontos a tagállamok fokozottabb bevonása ahhoz, hogy az EFSA a tagállami szakértők széles körével kapcsolatban állhasson. A tagállami hatóságok hangsúlyozták az ösztönzők fontosságát az együttműködés előmozdítása szempontjából. Egyes tagállamok, ágazati érdekelt felek, nem kormányzati szervezetek, többek között fogyasztói szervezetek és az EFSA tudományos bizottsága hangsúlyozta, hogy a tagállamokkal folytatott együttműködés keretében tiszteletben kell tartani a szakértők függetlenségét az EFSA-nak nyújtott hozzájárulásuk során, valamint hogy külön kell választani a kockázatértékelést és a kockázatkezelést.
A polgárok 57,5 %-a és az érdekelt felek 53,6 %-a egyetértett vagy határozottan egyetértett azzal, hogy a tagállamok képviseltetve legyenek az EFSA igazgatótanácsában. Ugyanakkor a polgárok 27,7 %-a és az érdekelt felek 26,1 %-a nem vagy egyáltalán nem értett egyet ezzel a kijelentéssel. Egyes polgárok és érdekelt felek (beleértve a tagállami hatóságokat) hangsúlyozták, hogy szükség van a kockázatértékelés és a kockázatkezelés egyértelmű különválasztására, és javasolták, hogy az érdekelt felek egyéb csoportjai is legyenek képviseltetve. A tagállami hatóságok szintén fontosnak tartották az igazgatótanács szerepkörének egyértelmű meghatározását, hogy elkerülhetők legyenek az átfedések az EFSA tanácsadó fórumának feladatival.
Azt, hogy az EFSA-nak módjában legyen széles körből kiváló és független szakértőket kiválasztani, valamint független maradjon a kockázatkezelőktől (a Bizottság és a tagállamok) és az ágazattól, a válaszadók több mint 80 %-a hasznosnak vagy nagyon hasznosnak tartotta mindkét csoportban. A kiváló és független szakértők széles köréhez való hozzáférés lehetősége jobb eredményt ért el, mivel ezt a polgárok 96,2 %-a, illetve az érdekelt felek 98,7 %-a tartotta hasznosnak vagy nagyon hasznosnak. Az uniós és a nemzeti szintek közötti tudományos ellentmondások elkerülését a polgárok csoportjában a válaszadók 72,3 %-a tartotta hasznosnak vagy nagyon hasznosnak; ez az arány az érdekelt felek csoportja esetében 79,1 % volt. Mindkét csoport esetében a válaszadók több mint 75 %-a hasznosnak vagy nagyon hasznosnak ítélte az uniós és nemzeti szinten végzett párhuzamos kockázatértékelés elkerülését, valamint a megfelelő források EFSA számára való biztosítását.
Egyes tagállami hatóságok hangsúlyozták, hogy szükség van az EFSA függetlenségre vonatkozó politikái és a tudományos kiválósággal fennálló kapcsolatai közötti megfelelő egyensúly biztosítására, valamint azoknak az ösztönzőknek ‒ beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi elemeket ‒ a mérlegelésére, amelyek serkentik a tagállami szakértők hozzájárulását az EFSA munkájához.
6.Következtetések
Összességében a polgárok és az érdekelt felek fontosnak tartották azokat az elemeket, amelyekre az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelési modell javítását célzó bizottsági kezdeményezés kiterjed. Hangsúlyozták továbbá, hogy a Bizottság javaslatának meg kell erősítenie ezeket az elemeket, miközben meg kell védenie az uniós élelmiszer-biztonsági rendszer alapjainak számító elveket.
A különböző konzultációkból származó hozzájárulások rávilágítottak, hogy a Bizottság javaslatának összeállításakor figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:
·Minél hamarabb válnak elérhetővé az ágazati tanulmányok a kockázatértékelési eljáráson belül, annál nagyobb az átláthatóságra kifejtett hatás.
·Az adatok bizalmas jellegének megőrzése és a szellemi tulajdonjogok védelme alapvető fontosságú annak érdekében, hogy az innováció és a versenyképesség ne szenvedjen kárt.
·Egyértelműen meg kell határozni, hogy az ágazati tanulmányok mely információi tekinthetők bizalmasnak, és szükség van a kapcsolódó kérelmek alapos értékelésére.
·Az ágazati tanulmányok minőségére vonatkozóan arányos ellenőrzési eljárásokra van szükség, amelyekkel ellenőrizhető a vonatkozó szabványoknak való megfelelés.
·Az EFSA ágazati kérelmezőknek nyújtott, benyújtásra vonatkozó előzetes tanácsadásának potenciális értéke, a tudományos eljárások függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.
·Több közforrást kell fordítani az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tanulmányok finanszírozására.
·Gondoskodni kell arról, hogy a benyújtott tanulmányokra vonatkozó konzultációk ne legyenek negatív hatással az értékelési eljárások időtartamára. Biztosítani kell a bizalmas adatok és a személyes adatok védelmét.
·Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kockázati kommunikáció tovább javítható egy fokozottabb összehangolás és az érintett érdekelt felek bevonása által.
·A tagállami hatóságoknak nagyobb szerepet kell kapniuk az EFSA tevékenységeiben, emellett azonban továbbra is biztosítani kell a kockázatértékelés és a kockázatkezelés különválasztását.
·A szakértők tudományos függetlensége és kiválósága az uniós kockázatértékelési rendszer sarokkövei.
·Megfelelő ösztönzőkre van szükség annak érdekében, hogy az EFSA megkaphassa a tagállamoktól a számára a szükséges szakértelmet.
