EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018PC0606
Proposal for a COUNCIL DECISION on the conclusion of the Arrangement with the Kingdom of Norway, the Republic of Iceland, the Swiss Confederation and the Principality of Liechtenstein on the participation by those States in the European Agency for the operational management of large-scale IT systems in the area of freedom, security and justice
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodás megkötéséről
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodás megkötéséről
COM/2018/606 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.9.3.
COM(2018) 606 final
2018/0316(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodás megkötéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
Az 1077/2011/EU rendelet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget 1 (ismertebb nevén eu-LISA) hozott létre annak érdekében, hogy biztosítsa a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac üzemeltetési igazgatását, valamint esetlegesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszereinek technikai fejlesztését és üzemeltetési igazgatását, amennyiben erről az EUMSZ 67–89. cikke alapján a vonatkozó jogalkotási eszközök rendelkeznek. Az 1560/2003/EK rendelet 18. cikke szerint létrehozott „DubliNet” hálózatként ismert – a tagállamok illetékes menekültügyi hatóságai a nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel kapcsolatos információcsere céljából használt – különálló, biztonságos elektronikus adatátviteli csatornájának technikai támogatásának feladata a Bizottságtól az eu-LISÁ-hoz került egy 2014. július 31-i szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás révén. A (EU) 2017/2226 rendelet 2 2017. december 29-i hatálybalépését követően az Ügynökség felelős a határregisztrációs rendszer (a továbbiakban: EES) fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért. Az 1077/2011/EU rendelet 37. cikke szerint „ A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok társulási megállapodásainak vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket.” A 37. cikkben említett országok Izland, Liechtenstein Norvégia és Svájc, a továbbiakban: társult országok.
A társult országok részvétele az Ügynökség munkájában a schengeni vívmányokhoz, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedésekhez való társulásuk, továbbá az Ügynökség által üzemeltetett nagyméretű IT-rendszerekben való részvételük tekintetében szükséges lépés. Ennek alapján a Bizottság 2012. február 29-én ajánlást terjesztett a Tanács elé annak érdekében, hogy felhatalmazza a Bizottságot az egyrészről az Európai Unió, másrészről Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételük részletes szabályairól szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére.
A Bizottság 2012. július 24-én megkapta a Tanács felhatalmazását ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Norvégiával, Izlanddal, Svájccal és Liechtensteinnel az ezen országoknak az Ügynökségben való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodásról.
A tárgyalásokra valamennyi társult országgal együttesen került sor. Számos tárgyalási fordulóra került sor. A társult országokat a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság főigazgatója 2016. április 21-i levelében emlékeztette arra, hogy Norvégiának és Svájcnak a vonatkozó társulási megállapodások értelmében hivatalosan el kell fogadnia az 1077/2011/EU rendeletet, mielőtt a megállapodás parafálására sor kerülhet. Svájc arról értesítette a Tanácsot, hogy az 1077/2011/EU rendelet elfogadására vonatkozó alkotmányos követelményeit 2017. április 11-én teljesítette. Norvégia arról értesítette a Tanácsot, hogy az 1077/2011/EU rendelet elfogadására vonatkozó alkotmányos követelményeit 2017. augusztus 16-án teljesítette. Ezt követően szükség volt a megállapodástervezet módosítására, többek között annak érdekében, hogy a határregisztrációs rendszerről szóló rendelet hatálybalépését követően a szöveget kiigazítsák és a megállapodás kiterjedjen a jövőbeli Dublin-vonatkozású rendszerekre.
A tagállamokat tájékoztatták, és a kapcsolódó tanácsi munkacsoporton belül konzultáltak velük.
A megállapodás-tervezet végleges szövegét 2018. június 15-én parafálták.
2.A TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEI
A Bizottság úgy véli, hogy az 1077/2011/EU rendelet 37. cikkében a jogalkotó által meghatározott és a Tanács tárgyalási irányelveiben rögzített célkitűzések megvalósultak, és a megállapodás tervezete elfogadható az Unió számára.
A megállapodás végleges tartalma a következőképpen foglalható össze:
A megállapodástervezet előirányozza Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein teljes körű részvételét az Ügynökség tevékenységeiben [1. cikk], az Ügynökség igazgatótanácsában való, bizonyos határozatok tekintetében való korlátozott szavazati joggal rendelkező képviseletüket [2. cikk], az Ügynökség tanácsadó csoportjaiban való, a 2. cikkben említett határozatok tekintetében való korlátozott szavazati joggal rendelkező képviseletüket [3. cikk], a SIS, a VIS, a DubliNet és az EES tekintetében a Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein hozzájárulásait az Ügynökség költségvetéséhez GDP-jüknek az Ügynökség munkájában részt vevő valamennyi ország GDP-jének százalékos aránya szerint kiszámított éves összeg révén, valamint az Eurodac tekintetében a költségvetési évre vonatkozó megfelelő költségvetési előirányzatok rögzített százalékos arányának (minden egyes társult ország esetében egyedi) éves összegéből álló hozzájárulásukat. [4. cikk és I. melléklet]. A megállapodástervezet meghatározza továbbá az Ügynökség jogállását Izlandon, Norvégiában, Svájcban és Liechtensteinben [5. cikk], az Ügynökség Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein tekintetében fennálló felelősségét [6. cikk], az Ügynökség tekintetében a Bíróság joghatóságának elismerését Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein által [7. cikk], az Ügynökség Izlandon, Norvégiában, Svájcban és Liechtensteinben fennálló kiváltságait és mentességeit, valamint a személyzeti szabályzattól való eltérést, amely lehetővé teszi, hogy az Ügynökség szerződéssel alkalmazza Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein állampolgárait [9. cikk]. A megállapodástervezet végül rendelkezik a csalás elleni küzdelemről [10. cikk], a vitarendezésről [12. cikk], a hatálybalépésről [14. cikk], valamint az érvényességről és megszűnésről [15. cikk].
3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI
E tanácsi határozatra irányuló javaslat benyújtásának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikkével.
A javaslat megállapodás megkötésének jogi eszköze. A Tanács minősített többséggel hozza meg döntését.
Az 1077/2011/EU rendelet 37. cikke – amely szerint a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok társulási megállapodásainak vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket – kifejezetten rendelkezik az EU-nak e megállapodás megkötésével kapcsolatos hatásköréről.
A 218. cikk (6) bekezdése a) pontjának v. alpontja szerint e megállapodás megkötéséhez az Európai Parlament egyetértése szükséges.
A megállapodás lehetővé teszi Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein korlátozott szavazati joggal rendelkező részvételét az Ügynökség munkájában, és biztosítja az Ügynökség számára nyújtott megfelelő pénzügyi hozzájárulást.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A megállapodástervezet I. mellékletének 4. cikke ismerteti az Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein által az Ügynökség költségvetéséhez nyújtott éves pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos rendelkezéseket.
5.KÖVETKEZTETÉS
A tárgyalások fent említett eredményeinek fényében a Bizottság javasolja, hogy a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően hagyja jóvá az Európai Unió és a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodást.
2018/0316 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodás megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1)A Tanács {…}-i 2018/XXX határozatával összhangban{…}-án/-én aláírta az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételükről szóló megállapodást, figyelemmel annak megkötésére.
(2)A 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 (33) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint az Egyesült Királyság részt vesz a rendeletben, és a rendelet rá nézve kötelező. Írország e rendelet elfogadását követően e rendeletben való részvételét kérte az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. számú jegyzőkönyvnek (a schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv), valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Ezért a rendelet 37. cikkét azáltal kell érvényre juttatniuk, hogy részt vesznek e határozatban. Az Egyesült Királyság és Írország ezért részt vesz e határozatban.
(3)A 1077/2011/EU rendelet (32) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint Dánia nem vesz részt, és a rendelet rá nézve nem kötelező. Dánia ezért nem vesz részt e határozatban. Mivel ez a határozat az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 4 és a 2007/533/IB tanácsi határozattal 5 létrehozott Schengeni Információs Rendszerrel (SIS II), a 2004/512/EK tanácsi határozattal 6 létrehozott Vízuminformációs Rendszerrel (VIS), valamint az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 7 létrehozott határregisztrációs rendszerrel (EES) kapcsolatos, és a schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 4. cikke értelmében Dánia az e rendelet elfogadását követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. A Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodás 8 3. cikke értelmében Dániának értesítenie kell a Bizottságot, hogy az Eurodac és a DubliNet tekintetében végrehajtja-e az e határozatban foglaltakat.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja az Európai Unió és a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodást.
A megállapodás szövege e határozat mellékletében található.
2. cikk
A Tanács elnöke kijelöli az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) a megállapodás 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott jóváhagyási okiratnak az Unió nevében történő letétbe helyezésére.
3. cikk
Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
A Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.9.3.
COM(2018) 606 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodás megkötéséről
MELLÉKLET
MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között ezen államoknak
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről
AZ EURÓPAI UNIÓ
egyrészről, és
A NORVÉG KIRÁLYSÁG,
a továbbiakban: Norvégia,
AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG
a továbbiakban: Izland,
A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG
a továbbiakban: Svájc, és
A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,
a továbbiakban: Liechtenstein,
másrészről
tekintettel az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság által megkötött, ezen államoknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásra 1 (a továbbiakban: a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás),
tekintettel az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodásra 2 (a továbbiakban: az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás).
tekintettel az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásra 3 (a továbbiakban: a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás),
tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodásra 4 (a továbbiakban: a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás).
tekintettel az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre 5 (a továbbiakban: a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv),
tekintettel az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre 6 (a továbbiakban: a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv).
MIVEL:
(1)A 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a rendelet) az Európai Unió létrehozta a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget 7 (a továbbiakban: az Ügynökség),
(2)Izland és Norvégia tekintetében a rendelet – a SIS II, a VIS és a határregisztrációs rendszer vonatkozásában – a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Eurodac és a DubliNet vonatkozásában a rendelet az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás értelmében új intézkedésnek minősül.
(3)Svájc tekintetében a rendelet – a SIS II, a VIS és a határregisztrációs rendszer vonatkozásában – a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Eurodac és a DubliNet vonatkozásában a rendelet a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás értelmében új intézkedésnek minősül.
(4)Liechtenstein tekintetében a rendelet – a SIS II, a VIS és a határregisztrációs rendszer vonatkozásában – a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Eurodac és a DubliNet vonatkozásában a rendelet a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új intézkedésnek minősül.
(5)A rendelet megállapítja, hogy a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok társulási megállapodásainak vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket.
(6)A társulási megállapodások nem szabályozzák azt, hogy Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein milyen feltételekkel társulhat a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések további fejlesztése keretében az Európai Unió által felállított új szervek tevékenységeihez, és az Ügynökséghez való társulás egyes aspektusait a megállapodás és megállapodások szerződő felei közötti kiegészítő megállapodásban kell rendezni.
(7)A bruttó nemzeti termékre vonatkozó adatokat az Eurostat már nem gyűjti, ezért Norvégia és Izland pénzügyi hozzájárulását a bruttó hazai termék adatai alapján kell kiszámítani, csakúgy, mint Svájc és Liechtenstein hozzájárulását, a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodásban, valamint az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodásban foglalt bruttó nemzeti termékre való hivatkozás ellenére.
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
A részvétel mértéke
Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein teljes mértékben részt vesz az Ügynökség rendeletben meghatározott tevékenységeiben az e megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően.
2. cikk
Igazgatótanács
1.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a rendelet 13. cikkének (5) bekezdésében megállapítottak szerint képviselettel rendelkezik az Ügynökség Igazgatótanácsában.
2.Azon információs rendszerekre korlátozva, amelyekben részt vesznek, szavazati joggal rendelkeznek:
·a tesztelésre, valamint a rendszerek és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetési igazgatással kapcsolatos műszaki előírásokra vonatkozó határozatok tekintetében;
·A SIS II, a VIS, az Eurodac, illetve a határregisztrációs rendszer technikai használatára vonatkozó képzéshez fűződő, a rendelet 3., 4., 5., illetve 5a. cikke szerinti feladatokkal kapcsolatos határozatok tekintetében, az egységes alaptanterv létrehozása kivételével;
·a nagyméretű IT-rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéshez fűződő, a rendelet 6. cikke szerinti feladatokkal kapcsolatos határozatok tekintetében, a közös alaptanterv létrehozása kivételével;
·a SIS II, a VIS és az EES technikai működéséről készített jelentéseknek a rendelet 12. cikke (1) bekezdésének t) pontja szerinti elfogadásáról szóló határozatok tekintetében;
·az Eurodac központi egységének tevékenységeiről szóló éves jelentésnek a rendelet 12. cikke (1) bekezdésének u) pontja szerinti elfogadásáról szóló határozatok tekintetében;
·az EES fejlesztéséről készített jelentéseknek a rendelet 12. cikke (1) bekezdésének sa) pontja szerinti elfogadásáról szóló határozatok tekintetében;
·a SIS II-vel kapcsolatos statisztikáknak a rendelet 12. cikke (1) bekezdésének w) pontja szerinti közzétételére vonatkozó határozatok tekintetében;
·az Eurodac központi rendszerének munkájára vonatkozó statisztikáknak a rendelet 12. cikke (1) bekezdésének x) pontja szerinti összeállításáról szóló határozatok tekintetében;
·az EES-sel kapcsolatos statisztikáknak a rendelet 12. cikke (1) bekezdésének xa) pontja szerint közzétételére vonatkozó határozatok tekintetében;
·a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok jegyzékének a rendelet 12. cikk (1) bekezdésének y) pontja szerinti éves közzétételére vonatkozó határozatok tekintetében;
·az egységek jegyzékének a 603/2013/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése szerinti éves közzétételének a rendelet 12. cikk (1) bekezdés z) pontja alapján történő biztosítására vonatkozó határozatok tekintetében;
·az (EU) 2017/2226 rendelet 65. cikke (2) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóságokról készített lista éves közzétételére vonatkozó határozatok tekintetében;
·a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogszabály vagy intézkedés, illetve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogszabály vagy intézkedés által az Ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerek technikai működéséről szóló jelentésekre vonatkozó határozatok tekintetében;
·a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogszabály vagy intézkedés, illetve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogszabály vagy intézkedés által az Ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos statisztikák közzétételére vonatkozó határozatok tekintetében;
·a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogszabály vagy intézkedés, illetve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogszabály vagy intézkedés által az Ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerekben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok jegyzékének éves közzétételére vonatkozó határozatok tekintetében;
Amennyiben a fent említett határozatokat a többéves és/vagy éves munkaprogram keretében hozzák meg, az igazgatótanács szavazási eljárásai biztosítják, hogy Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein szavazhasson.
3.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein minden olyan kérdésben véleményt nyilváníthat, amelyben nem jogosultak szavazni.
3. cikk
Tanácsadó csoportok
4.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében megállapítottak szerint képviselettel rendelkezik az Ügynökség tanácsadó csoportjaiban.
5.Szavazati joggal rendelkeznek a tanácsadó csoportoknak a 2. cikkben említett határozatok tekintetében megfogalmazott véleményét illetően.
6.Minden olyan kérdésben véleményt nyilváníthatnak, amelyben nem jogosultak szavazni.
4. cikk
Pénzügyi hozzájárulás
7.Norvégiának, Izlandnak, Liechtensteinnek és Svájcnak az Ügynökség bevételeihez való egyéni hozzájárulását azokra az információs rendszerekre kell korlátozni, amelyekben az adott állam részt vesz.
8.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a SIS II és a VIS tekintetében a saját bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben ismertetett képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az Ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése és a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésétől, amely a bruttó nemzeti termékre hivatkozik.
9.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein az EES tekintetében a saját bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben ismertetett képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az Ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése és a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésétől, amely a bruttó nemzeti termékre hivatkozik.
10.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein – az Eurodac tekintetében – az I. mellékletben ismertetett képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az Ügynökség bevételéhez az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban.
11.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a DubliNet tekintetében a saját bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben ismertetett képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az Ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 9. cikkének (1) bekezdésétől, amely a bruttó nemzeti termékre hivatkozik.
12.Ami az Ügynökség költségvetésének 1. és 2. címét illeti, a (2) és (4) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2012. december 1-jétől esedékes, azaz amely napon az ügynökség megkezdte tevékenységét. Az (5) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2014. július 31-jétől esedékes, amely napon a DubliNet üzemeltetési igazgatásának technikai támogatását átadták az Ügynökségnek. Az (3) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2017. december 29-jétől esedékes, amely naptól az Ügynökség felelős az EES fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért. A pénzügyi hozzájárulásokat az e megállapodás hatálybalépését követő naptól kell fizetni, beleértve a 2012. december 1-je és a hatálybalépés időpontja közötti időszakra esedékes összegeket is.
Ami az Ügynökség költségvetésének 3. címét illeti, a (2) és (4) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2012. december 1-jétől esedékes és fizetendő, az (5) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás 2014. július 31-től, az (3) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás pedig 2017. december 29-től esedékes és fizetendő a vonatkozó társulási megállapodások alapján.
13.Amennyiben a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogszabály vagy intézkedés kibővíti az Ügynökség megbízatását azáltal, hogy megbízza egyéb nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésével és/vagy üzemeltetési igazgatásával, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a saját bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben ismertetett képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az Ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése és a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött schengeni társulási megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésétől, amely a bruttó nemzeti termékre hivatkozik.
14.Amennyiben az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogszabály vagy intézkedés kibővíti az Ügynökség megbízatását azáltal, hogy megbízza egyéb nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésével és/vagy üzemeltetési igazgatásával, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a saját bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban az I. mellékletben ismertetett képlet szerint kiszámított éves összeggel járul hozzá az Ügynökség bevételéhez a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv 3. cikke értelmében, amely hivatkozik a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított hozzájárulási módra, eltérve az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás 9. cikkének (1) bekezdésétől, amely a bruttó nemzeti termékre hivatkozik.
15.Amennyiben Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein más uniós finanszírozási eszközök révén már hozzájárult egy nagyméretű informatikai rendszer fejlesztéséhez vagy üzemeltetési igazgatásához, vagy ha egy nagyméretű informatikai rendszer fejlesztését és/vagy üzemeltetési igazgatását díjakból vagy egyéb címzett bevételekből finanszírozzák, a Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein által az Ügynökségnek nyújtott megfelelő hozzájárulásokat ennek megfelelően ki kell igazítani.
5. cikk
Jogállás
Az Ügynökség Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és ezekben az államokban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Ennek megfelelően ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.
6. cikk
Felelősség
Az Ügynökség felelősségét a rendelet 24. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése szabályozza.
7. cikk
Bíróság
Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein elismeri az Európai Unió Bíróságának az Ügynökségre vonatkozó, a rendelet 24. cikke (2) és (4) bekezdésében előírt hatáskörét.
8. cikk
Kiváltságok és mentességek
Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein az Ügynökségre és személyzetére az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvből származó, az e megállapodás II. mellékletében meghatározott kiváltságokra és mentességekre vonatkozó szabályokat, valamint az Ügynökség személyzeti ügyeivel kapcsolatos, az említett jegyzőkönyv alapján elfogadott szabályokat alkalmazza.
9. cikk
Az Ügynökség személyzete
16.A rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével és 37. cikkével összhangban, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, az Európai Unió intézményei által e személyzeti szabályzatok alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok, valamint az Ügynökség által a rendelet 20. cikkének (8) bekezdésével összhangban elfogadott szabályok alkalmazandók az Ügynökség személyzeti tagjaként felvett norvég, izlandi, svájci és liechtensteini állampolgárokra.
17.Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától és 82. cikke (3) bekezdésének a) pontjától eltérve, az állampolgári jogaikat teljes körűen gyakorló norvég, izlandi, svájci és liechtensteini állampolgárokat az Ügynökség ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja, a személyzet kiválasztására és alkalmazására vonatkozó, az Ügynökség által elfogadott hatályos szabályok alapján.
18.A rendelet 20. cikkének (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein állampolgáraira.
19.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein állampolgárait azonban nem lehet az Ügynökség ügyvezető igazgatójaként kinevezni.
10. cikk
Kirendelt tisztviselők és szakértők
A kirendelt tisztviselők és szakértők tekintetében a következő rendelkezések alkalmazandók:
i. az Ügynökség által kifizetett javadalmazás, juttatások és egyéb kifizetések mentesek a nemzeti adók alól;
ii. mindaddig, amíg azon ország szociális biztonsági rendszeréhez tartoznak, amelyből őket az Ügynökséghez kiküldték, mentesülnek az Ügynökség fogadó országának társadalombiztosítási szervezeteinek nyújtott kötelező hozzájárulások alól. Következésképpen az említett időszakban nem tartoznak az Ügynökség azon fogadó országa szociális biztonsági szabályainak hatálya alá, amelyben dolgoznak, kivéve, ha önkéntesen csatlakoznak az adott ország társadalombiztosítási rendszeréhez.
Ennek az albekezdésnek a rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a kirendelt szakértők háztartásának részét képező családtagokra, kivéve, ha azokat az Ügynökségtől eltérő munkaadó alkalmazza, vagy az Ügynökség valamely fogadó országában társadalombiztosítási ellátásokban részesül.
11. cikk
A csalás elleni küzdelem
20.Ami Norvégiát illeti, a rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeket kell alkalmazni, és az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék gyakorolhatja a ráruházott hatásköröket.
Az OLAF és a Számvevőszék megfelelő időben tájékoztatja a nemzeti számvevőszéket (Riksrevisjonen) helyszíni vizsgálatok vagy ellenőrzések végzésére irányuló szándékáról, amely vizsgálatokat és ellenőrzéseket – amennyiben a norvég hatóságok úgy kívánják – a Riksrevisjonennel közösen is végezhetik.
21.Ami Izlandot illeti, a rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeket kell alkalmazni, és az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék gyakorolhatja a ráruházott hatásköröket.
Az OLAF és a Számvevőszék kellő időben tájékoztatja a Ríkisendurskoðun-t a helyszíni ellenőrzésre vagy ellenőrzésre irányuló szándékáról, amelyet az izlandi hatóságok kérésére a Ríkisendurskoðun-nal közösen végezhetnek el.
22.Svájcot illetően a rendeletnek az EU által Svájcban végzett pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos 35. cikke tekintetében az Ügynökség tevékenységeinek svájci résztvevőit érintő rendelkezéseket a III. melléklet tartalmazza.
23.Liechtensteint illetően a rendeletnek az EU által Liechtensteinben végzett pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos 35. cikke tekintetében az Ügynökség tevékenységeinek liechtensteini résztvevőit érintő rendelkezéseket a IV. melléklet tartalmazza.
12. cikk
Vitarendezés
24.E megállapodás alkalmazása körüli vita esetében a kérdés vitatott ügyként hivatalosan felkerül a miniszteri szintű vegyes bizottság napirendjére.
25.A vegyes bizottságnak attól az időponttól számított kilencven nap áll rendelkezésére a vita rendezésére, amelyen a vitát a napirendre felvették.
26.Amennyiben a vegyes bizottság a (2) bekezdésben előirányzott kilencven napon belül nem képes a Schengennel kapcsolatos vitát rendezni, további harminc nap áll rendelkezésére annak végleges rendezésére. Amennyiben a jogvitát nem sikerül véglegesen rendezni, a vita által érintett állam vonatkozásában e megállapodás a harmincnapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével megszűnik.
27.Amennyiben a közös/vegyes bizottság a (2) bekezdésben előirányzott kilencven napon belül nem képes az Eurodac-kal kapcsolatos vitát rendezni, további harminc nap áll rendelkezésére a vita végleges rendezésére. Amennyiben a közös/vegyes bizottság nem hozott határozatot ezen időszak végén, e megállapodást a vita által érintett állam tekintetében az adott időszak utolsó napjának végén megszűntnek kell tekinteni.
13. cikk
Mellékletek:
E megállapodás mellékletei e megállapodás szerves részét képezik.
14. cikk
Hatálybalépés
28.Ennek a megállapodásnak a letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
29.Az Európai Unió, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein saját eljárásának megfelelően jóváhagyja ezt a megállapodást.
30.E megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Unió és e megállapodás legalább egy másik szerződő felének jóváhagyása szükséges.
31.E megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba bármely szerződő fél vonatkozásában, hogy az adott fél letétbe helyezte jóváhagyási okmányát a letéteményesnél.
15. cikk
Érvényesség és megszűnés
32.E megállapodást határozatlan időre kell megkötni.
33.Izland és Norvégia tekintetében e megállapodás a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás Izland vagy Norvégia általi felmondását vagy az Európai Unió Tanácsának felmondó határozatát követően hat hónappal veszti hatályát, illetve az érintett megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése vagy 16. cikke szerinti eljárásokkal összhangban szűnik meg. E megállapodás hatályát veszti abban az esetben is, ha az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás megszűnik vagy azt felmondják az érintett megállapodás 4. cikkének (7) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében vagy 15. cikkében leírt eljárásokkal összhangban.
A Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás 17. cikkében említett megállapodás az e megállapodás megszűnésének következményeire is kiterjed.
34.Svájc tekintetében e megállapodás a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás Svájc általi felmondását vagy az Európai Unió Tanácsának felmondó határozatát követően hat hónappal veszti hatályát, illetve a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás 7. cikkének (4) bekezdése, 10. cikkének (3) bekezdése vagy 17. cikke szerinti eljárásokkal összhangban szűnik meg. E megállapodás hatályát veszti abban az esetben is, ha a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás megszűnik vagy azt felmondják az érintett megállapodás 4. cikkének (7) bekezdésében, 7. cikkének (3) bekezdésében vagy 16. cikkében leírt eljárásokkal összhangban.
35.Liechtenstein tekintetében e megállapodás a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv Liechtenstein általi felmondását vagy az Európai Unió Tanácsának felmondó határozatát követően hat hónappal veszti hatályát, illetve a Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv 3. cikke, 5. cikkének (4) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése vagy 11. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárásokkal összhangban szűnik meg. E megállapodás hatályát veszti abban az esetben is, ha a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv megszűnik vagy azt felmondják a jegyzőkönyv 3. cikkében, 5. cikkének (4) bekezdésében, 11. cikkének (1) bekezdésében vagy 11. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásokkal összhangban.
36.Ez a megállapodás egyetlen eredeti példányban készült bolgár, spanyol, cseh, dán, német, észt, görög, angol, francia, ír, horvát, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, finn, svéd, izlandi és norvég nyelven, és e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
I. MELLÉKLET
A hozzájárulás kiszámításának képlete
37.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein pénzügyi hozzájárulását az Ügynökségnek a rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett bevételeihez a következőképpen kell kiszámítani:
3. cím
37.1.A SIS II, a VIS, az Eurodac és az EES vagy a Norvégiával és Izlanddal kötött schengeni társulási megállapodás, a Svájccal kötött schengeni társulási megállapodás és Liechtensteinnel kötött schengeni társulási jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képező új jogszabály vagy intézkedés által az Ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerek tekintetében minden egyes társult ország bruttó hazai termékének (GDP) – az n+1. évben az n. évre szóló számla kiállításakor rendelkezésre álló – legfrissebb végleges számadatait el kell osztani az Ügynökségben résztvevő valamennyi állam n. évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. A kapott százalékos arányt meg kell szorozni az ügynökségi költségvetés 3. jogcíméhez tartozó, a fent említett rendszerekre vonatkozóan az n. évben végrehajtott kifizetések teljes összegével az egyes társult országok hozzájárulásának megszerzése érdekében.
37.2.Az Eurodac tekintetében az egyes társult országok hozzájárulása a költségvetési évre vonatkozó megfelelő költségvetési előirányzatok rögzített százalékos arányának éves összegéből áll (Liechtenstein esetében 0,071 %, Norvégia esetében 4,995 %, Izland esetében 0,1 %, Svájc esetében pedig 7,286 %). Az egyes társult országok hozzájárulását az n +1. évben számítják ki, és azt úgy kapjuk meg, hogy a rögzített százalékot megszorozzák az ügynökségi költségvetés 3. jogcíméhez tartozó, az n. évben végrehajtott összes kifizetéssel.
37.3.A DubliNet és az Izlanddal és Norvégiával kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás, a Svájccal kötött Dublin/Eurodac társulási megállapodás és a Liechtensteinnel kötött Dublin/Eurodac társulási jegyzőkönyv értelmében új jogszabály vagy intézkedés által az Ügynökségre bízott egyéb nagyméretű IT-rendszerek tekintetében minden egyes társult ország bruttó hazai termékének – az n+1. évben az n. évre szóló számla kiállításakor rendelkezésre álló – legfrissebb végleges számadatait el kell osztani az Ügynökségben résztvevő valamennyi állam n. évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. A kapott százalékos arányt meg kell szorozni az ügynökségi költségvetés 3. jogcíméhez tartozó, a fent említett rendszerekre vonatkozóan az n. évben végrehajtott kifizetések teljes összegével az egyes társult országok hozzájárulásának megszerzése érdekében.
1. és 2. cím
37.4.Az egyes társult országoknak az ügynökségi költségvetés 1. és 2. címéhez való, az 1.1., 1.2. és 1.3. pontban említett rendszerekre vonatkozó hozzájárulását úgy kapjuk meg, hogy minden egyes társult ország bruttó hazai termékének – az n+1. évben az n. évre szóló számla kiállításakor rendelkezésre álló – legfrissebb végleges számadatait el kell osztani az Ügynökségben résztvevő valamennyi állam n. évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. A kapott százalékos arányt meg kell szorozni az n. évben végrehajtott, az ügynökségi költségvetés 1. és 2. címéhez tartozó, az 1.1., 1.2. és 1.3. pontban említett rendszerekre vonatkozó összes kifizetéssel.
37.5.Amennyiben az Ügynökségre bízott valamely további nagyméretű IT-rendszerben a társult országok nem vennének részt, a társult országok 1. és 2. címhez való hozzájárulásának kiszámítását ennek megfelelően felül kell vizsgálni.
38.A pénzügyi hozzájárulás euróban fizetendő.
39.Minden társult ország a terhelési értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül fizeti be pénzügyi hozzájárulását. A hozzájárulás késedelmes befizetése a hátralékos összegre vonatkozó, az esedékességi naptól számított késedelmi kamat fizetését vonja maga után. A kamatláb az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a határidő lejárta szerinti hónap első naptári napján hatályos kamatláb 3,5 százalékponttal megnövelt értéke.
40.Az egyes társult országok pénzügyi hozzájárulását e melléklettel összhangban kiigazítják, amennyiben az Európai Unió által nyújtott, az Európai Unió általános költségvetésében szereplő pénzügyi hozzájárulást módosítják a költségvetési rendelet 8 41. cikkével összhangban.
II. MELLÉKLET
Kiváltságok és mentességek
41.Az Ügynökség helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, a hatósági igénybevétel, az elkobzás és a kisajátítás alól. Az Ügynökség vagyona és követelései a Bíróság engedélye nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.
42.Az Ügynökség irattárai sérthetetlenek.
43.Az Ügynökség , az Unió követelései, bevételei és egyéb vagyona mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.
Az Ügynökség számára hivatalos használatra Norvégiából, Izlandból, Svájcból és Liechtensteinből exportált áruk és szolgáltatások nem tartoznak semmilyen közvetett vám és adó hatálya alá.
Az Ügynökség számára Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben hivatalos felhasználásra nyújtott áruk és szolgáltatások esetében a héamentességet visszatérítés vagy elengedés révén kell biztosítani.
Az Ügynökség számára Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben hivatalos felhasználásra nyújtott áruk esetében a jövedékiadó-mentességet visszatérítés vagy elengedés révén kell biztosítani.
Az Ügynökség által Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben fizetendő bármely egyéb közvetett adót vissza kell téríteni vagy el kell engedni.
A visszatérítési kérelmeket főszabályként három hónapon belül kell feldolgozni.
Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.
A Norvégiában, Izlandon, Svájcban és Liechtensteinben a héa, a jövedéki adó és az egyéb közvetett adók alóli mentesség szabályait e melléklet függelékei határozzák meg. Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein értesíti a Bizottságot és az Ügynökséget a vonatkozó függelékek bármely módosításáról. Az ilyen értesítést lehetőség szerint a módosítások hatálybalépése előtt két hónappal kell megtenni. Az Európai Bizottság tájékoztatja az Unió tagállamait a módosításokról.
44.Az Ügynökség a saját hivatali használatára szánt árucikkek tekintetében mentességet élvez minden behozatali és kiviteli vám, valamint tilalom és korlátozás alól; az ilyen módon importált árucikkek sem ellenérték fejében, sem ingyenesen nem ruházhatók át annak az országnak a területén, ahová azokat importálták, kivéve, ha ez az illető ország kormánya által jóváhagyott feltételek mellett történik.
Az Ügynökség saját kiadványai tekintetében szintén mentességet élvez minden kiviteli és behozatali vám, valamint tilalom és korlátozás alól.
45.Az Ügynökség a hivatalos kapcsolattartás és összes dokumentumának továbbítása tekintetében valamennyi tagállam területén azt az elbánást élvezi, amelyben az egyes társult országok a diplomáciai képviseleteket részesítik.
Az Ügynökség hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.
46.Az Ügynökség munkájában részt vevő tagállami képviselők, továbbá Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein képviselői, valamint az ő tanácsadóik és szakértőik feladataik ellátása, valamint az ülések helyére történő utazás és az onnan történő visszatérés során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket élvezik.
47.Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein területén, továbbá állampolgárságuktól függetlenül az Ügynökség személyzetének tagjai az 1969. március 25-i 549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet 9 1. cikke értelmében:
(a)a szerződéseknek az egyfelől a tisztviselők és egyéb alkalmazottak az Unióval szemben fennálló felelősségével kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől az Európai Unió Bíróságának az Ügynökség és személyzetének tagjai közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket;
(b) a valuta- vagy devizaszabályozást illetően ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik.
48.Az Ügynökség személyzetének tagjai az Ügynökség által számukra fizetett illetmények, bérek és járandóságok után kötelesek adót fizetni az Unió javára az Európai Parlament és a Tanács által meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően.
Az Ügynökség személyzetének tagjai a 1969. március 25-i 549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet 2. cikk értelmében az Ügynökség által számukra kifizetett illetmények, bérek és járandóságok tekintetében mentesülnek a nemzeti, szövetségi, kantonális, regionális, önkormányzati és helyi adókötelezettség alól. Svájc esetében ezt a mentességet nemzeti jogának elvei szerint kell megadni.
Az Ügynökség személyzetének tagjai nem kötelesek a norvég, izlandi, svájci vagy liechtensteini szociális biztonsági rendszer tagjai lenni, feltéve, hogy az Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szociális biztonsági ellátások rendszere már kiterjed rájuk. Az Ügynökség tagjai háztartásának részét képező családtagok az Európai Unió közös betegségbiztosítási rendszerének hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy nem alkalmazza őket az Ügynökségtől eltérő másik munkaadó, és nem részesülnek társadalombiztosítási ellátásban valamely tagállamban, illetve Norvégiában, Izlandon, Svájcban vagy Liechtensteinben.
49.A jövedelemadó, a vagyonadó és az örökösödési adó alkalmazásakor, valamint Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein és az Unió tagállamai között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan kötött egyezmények alkalmazásakor az 1969. március 25-i 549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet 3. cikke értelmében az Ügynökség személyzetének tagjait, akik – kizárólag az Unió szolgálatában végzett feladataik ellátása miatt – az Ügynökség szolgálatába történő belépéskor az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országon kívüli tagállam területére helyezik át tartózkodási helyüket, mind a tényleges tartózkodási helyük szerinti országban, mind az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országban úgy kezelik, mintha ez utóbbi országban tartanák fent lakóhelyüket, amennyiben ez az ország tagja az Uniónak, illetve ez az ország Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a házastársra is – amennyiben nem végez külön kereső tevékenységet –, valamint az e rendelkezésben említett személyek által eltartott és az ő gondozásuk alatt álló gyermekekre is.
Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk szerinti uniós tagállam területén található ingó vagyona ebben az országban mentességet élvez az örökösödési adó alól; az adó megállapítása céljából az ilyen tulajdont úgy kell tekinteni, mintha az adózás szempontjából lakóhely szerinti országban volna található, figyelemmel harmadik országok jogaira, valamint a kettős adóztatásra vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek lehetséges alkalmazására is.
Az előző két bekezdés alkalmazásakor a kizárólag egyéb nemzetközi szervezetek szolgálatában végzett feladatok ellátása érdekében megszerzett lakóhelyek nem vehetők figyelembe.
50.Az Ügynökség személyzetének tagjai és egyéb alkalmazottainak kizárólag az Ügynökség érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket adni.
Az Ügynökség ügyvezető igazgatója köteles a személyzet valamely tagja számára biztosított mentelmi jogot visszavonni minden olyan esetben, amikor az ilyen mentesség akadályozná az igazságszolgáltatást, továbbá amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen mentesség visszavonása nem ellentétes az Ügynökség vagy az Unió érdekeivel.
51.Az Ügynökség e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában együttműködik az érintett társult országok vagy tagállamok illetékes hatóságaival.
II. melléklet 1. függeléke
Norvégia:
A héa alóli mentesség visszatérítés formájában valósul meg.
A héa-visszatérítés a norvég formanyomtatványnak a Norvég Adóhivatal (Skatt Øst) főosztályánál történő bemutatása ellenében adható meg. A kérelmek elbírálásának határideje fő szabály szerint a szükséges igazolásokkal ellátott visszatérítési kérelem benyújtásától számított három hónap.
A jövedéki adók és egyéb közvetett adók alóli mentesség visszatérítés formájában valósul meg. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a héa-visszatérítés tekintetében.
II. melléklet 2. függeléke
Izland:
A héa alóli mentesség visszatérítés formájában valósul meg.
A héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 36,400 izlandi korona (adóval együtt).
A héa-visszatérítés az izlandi formanyomtatványnak az izlandi állami adóigazgatóságon (Ríkisskattstjóri) történő bemutatása ellenében adható meg. A kérelmek elbírálásának határideje fő szabály szerint a szükséges igazolásokkal ellátott visszatérítési kérelem benyújtásától számított három hónap.
A jövedéki adók és egyéb közvetett adók alóli mentesség visszatérítés formájában valósul meg. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a héa-visszatérítés tekintetében.
II. melléklet 3. függeléke
Svájc:
A héa, jövedéki adó és bármely egyéb közvetett adó alóli mentesség elengedés formájában valósul meg az e célra rendelkezésre bocsátott svájci nyomtatványok az árubeszállítónak vagy szolgáltatónak történő bemutatása alapján.
A héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 100 svájci frank (adóval együtt).
II. melléklet 4. függeléke
Liechtenstein:
A héa, jövedéki adó és bármely egyéb közvetett adó alóli mentesség elengedés formájában valósul meg az e célra rendelkezésre bocsátott liechtensteini nyomtatványok az árubeszállítónak vagy szolgáltatónak történő bemutatása alapján.
A héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 100 svájci frank (adóval együtt).
III. MELLÉKLET
Az Ügynökség tevékenységeinek svájci résztvevőit érintő pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó előírások
1. cikk
Közvetlen tájékoztatás
Az Ügynökség és az Európai Bizottság közvetlenül kommunikál minden svájci székhellyel rendelkező és az Ügynökség tevékenységében szerződő félként, az Ügynökség programjaiban részvevőként, az Ügynökség vagy az EU költségvetéséből kifizetésben részesülő személyként vagy alvállalkozóként részt vevő természetes vagy jogi személlyel. E személyek közvetlenül az Európai Bizottsághoz és az Ügynökséghez küldhetnek minden olyan fontos információt és dokumentumot, amelyet az e megállapodásban említett eszközök és a megkötött szerződések vagy megállapodások, illetve az ezek értelmében hozott határozatok alapján kötelességük benyújtani.
2. cikk
Ellenőrzések
52.Összhangban az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 966/2002/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 10 , és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel 11 és az e megállapodásban említett egyéb eszközökkel a svájci székhelyű kedvezményezettekkel kötött szerződések és megállapodások, illetve a velük együtt hozott határozatok rendelkezhetnek az Ügynökség és az Európai Bizottság tisztviselői vagy az Ügynökség és az Európai Bizottság által kijelölt más személyek által a kedvezményezettek és alvállalkozóik helyiségeiben bármikor lebonyolítható tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb ellenőrzésekről.
53.Az Ügynökség és az Európai Bizottság tisztviselői, illetve az Ügynökség és az Európai Bizottság által kijelölt egyéb személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a helyiségekhez, a munkákhoz és a dokumentumokhoz, illetve az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve azok elektronikus formáját is. A hozzáférési jogot kifejezetten meg kell állapítani az e megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben és megállapodásokban.
54.Az Európai Unió Számvevőszékét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az Európai Bizottságot.
55.Az ellenőrzések e megállapodás hatályon kívül helyezése után öt évig vagy a megkötött szerződésekben vagy megállapodásokban és a meghozott határozatokban foglalt feltételek szerint bonyolíthatók le.
56.A svájci Szövetségi Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt előzetesen tájékoztatni kell a Svájc területén lefolytatandó ellenőrzésekről. Ez a tájékoztatás nem jogi előfeltétele ezen ellenőrzések végrehajtásának.
3. cikk
Helyszíni ellenőrzések
57.E megállapodás keretében az Európai Bizottság (az OLAF) a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feltételek szerint vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet Svájc területén annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.
58.A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF a Svájci Szövetségi Számvevőszékkel vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kijelölt más illetékes svájci hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő és hajtja végre; ezeket a hatóságokat – annak érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak – az ellenőrzések és a vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról kellő időben értesíteni kell. Ennek érdekében a svájci illetékes hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.
59.Ha az érintett svájci hatóságok úgy kívánják, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF velük közösen is elvégezheti.
60.Amennyiben a program résztvevői ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a svájci hatóságok a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni az OLAF-vizsgálóknak, amely a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos kötelességük teljesítéséhez szükséges.
61.Az OLAF minden szabálytalanságra utaló, a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutó tényről és gyanúról haladéktalanul értesíti a Svájci Szövetségi Számvevőszéket vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kinevezett egyéb svájci illetékes hatóságokat. Az OLAF az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeiről minden esetben tájékoztatja a fent említett hatóságokat.
4. cikk
Tájékoztatás és konzultáció
62.E melléklet megfelelő végrehajtása érdekében az illetékes svájci és az uniós hatóságok rendszeresen tájékoztatják egymást, és valamelyik Szerződő Fél kérésére konzultációt folytatnak egymással.
63.Az illetékes svájci hatóságok késedelem nélkül értesítik az Ügynökséget és a Bizottságot az e megállapodásban említett eszközök alkalmazásában létrejött szerződések vagy megállapodások létrejöttével és végrehajtásával összefüggő szabálytalansággal kapcsolatosan tudomásukra jutott minden tényről vagy gyanúról.
5. cikk
Titoktartás
Az e melléklet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a svájci jogban, valamint az uniós intézményekre irányadó vonatkozó rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet.
Az ilyen információt csak olyan személyekkel szabad közölni az uniós intézményeken belül, a tagállamokban vagy Svájcban, akiknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, s azt csak a szerződő felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása céljából szabad felhasználniuk.
6. cikk
Igazgatási intézkedések és szankciók
A svájci büntetőjogi jogszabályok alkalmazásának sérelme nélkül az Ügynökség vagy a Bizottság az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13 , valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 14 szerint igazgatási intézkedéseket hozhat és szankciókat szabhat ki.
7. cikk
Behajtás és végrehajtási eljárás
Az Ügynökség vagy az Európai Bizottság e megállapodás hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Svájcban. A végrehajtási záradékot, a határozat hitelességének ellenőrzése melletti más egyéb feltétel nélkül, a svájci kormány által kijelölt hatóság jegyzi fel, és erről értesíti az Ügynökséget vagy az Európai Bizottságot. A végrehajtást a svájci eljárásjog szerint kell lefolytatni. A végrehajtási határozat jogszerűségét illetően az Európai Unió Bírósága felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.
Az Európai Unió Bíróságának választott bírósági kikötés alapján hozott ítéletei azonos feltételek mellett végrehajthatóak.
IV. MELLÉKLET
Az Ügynökség tevékenységeinek liechtensteini résztvevőit érintő pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó előírások
1. cikk
Közvetlen tájékoztatás
Az Ügynökség és az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatban áll minden liechtensteini székhellyel rendelkező és az Ügynökség tevékenységében szerződő félként, az Ügynökség programjaiban részvevőként, az Ügynökség vagy az EU költségvetéséből kifizetésben részesülő személyként vagy alvállalkozóként részt vevő természetes vagy jogi személlyel. E személyek közvetlenül az Európai Bizottsághoz és az Ügynökséghez küldhetnek minden olyan fontos információt és dokumentumot, amelyet az e megállapodásban említett eszközök és a megkötött szerződések vagy megállapodások, illetve az ezek értelmében hozott határozatok alapján kötelességük benyújtani.
2. cikk
Ellenőrzések
64.Összhangban az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 966/2002/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 15 , és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel 16 és az e megállapodásban említett egyéb eszközökkel a liechtensteini székhelyű kedvezményezettekkel kötött szerződések és megállapodások, illetve a velük együtt hozott határozatok rendelkezhetnek az Ügynökség és az Európai Bizottság tisztviselői vagy az Ügynökség és az Európai Bizottság által kijelölt más személyek által a kedvezményezettek és alvállalkozóik helyiségeiben bármikor lebonyolítható tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb ellenőrzésekről.
65.Az Ügynökség és az Európai Bizottság tisztviselői, illetve az Ügynökség és az Európai Bizottság által kijelölt egyéb személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a helyiségekhez, a munkákhoz és a dokumentumokhoz, illetve az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve azok elektronikus formáját is. A hozzáférési jogot kifejezetten meg kell állapítani az e megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben és megállapodásokban.
66.Az Európai Unió Számvevőszékét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az Európai Bizottságot.
67.Az ellenőrzések e megállapodás hatályon kívül helyezése után öt évig vagy a megkötött szerződésekben vagy megállapodásokban és a meghozott határozatokban foglalt feltételek szerint bonyolíthatók le.
68.A Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt előzetesen tájékoztatni kell a Liechtenstein területén lefolytatandó ellenőrzésekről. Ez a tájékoztatás nem jogi előfeltétele ezen ellenőrzések végrehajtásának.
3. cikk
Helyszíni ellenőrzések
69.E megállapodás keretében az Európai Bizottság (az OLAF) a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feltételek szerint vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet Liechtenstein területén annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.
70.A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF a Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal vagy a Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kijelölt más illetékes liechtensteini hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő és bonyolítja le, és kellő időben értesíti őket az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról annak érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak. Ennek érdekében a liechtensteini illetékes hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.
71.Ha az érintett liechtensteini hatóságok úgy kívánják, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF velük közösen is elvégezheti.
72.Amennyiben a program résztvevői ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a liechtensteini hatóságok a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni az OLAF-vizsgálóknak, amely a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos kötelességük teljesítéséhez szükséges.
73.Az OLAF minden szabálytalanságra utaló, a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutó tényről és gyanúról haladéktalanul értesíti a Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt vagy a Liechtensteini Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kinevezett egyéb liechtensteini illetékes hatóságokat. Az OLAF az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeiről minden esetben tájékoztatja a fent említett hatóságokat.
4. cikk
Tájékoztatás és konzultáció
74.E melléklet megfelelő végrehajtása érdekében az illetékes liechtensteini és az uniós hatóságok rendszeresen tájékoztatják egymást, és valamelyik Szerződő Fél kérésére konzultációt folytatnak egymással.
75.Az illetékes liechtensteini hatóság késedelem nélkül értesíti az Ügynökséget és az Európai Bizottságot az e megállapodásban említett eszközök alkalmazása szerint létrejött szerződés vagy megállapodás létrejöttével és végrehajtásával összefüggő szabálytalansággal kapcsolatosan tudomására jutott minden tényről vagy gyanúról.
5. cikk
Titoktartás
Az e melléklet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a liechtensteini jogban, valamint az uniós intézményekre irányadó vonatkozó rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet. Az ilyen információt csak olyan személyekkel szabad közölni az uniós intézményeken belül, a tagállamokban vagy Liechtensteinben, akiknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, s azt csak a szerződő felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása céljából szabad felhasználniuk.
6. cikk
Igazgatási intézkedések és szankciók
A liechtensteini büntetőjogi jogszabályok alkalmazásának sérelme nélkül az Ügynökség vagy a Bizottság az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 18 , valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 19 szerint igazgatási intézkedéseket hozhat és szankciókat szabhat ki.
7. cikk
Behajtás és végrehajtási eljárás
Az Ügynökség vagy az Európai Bizottság e megállapodás hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Liechtensteinben. A végrehajtási végzést a liechtensteini kormány által kinevezett hatóság az okmány hitelességének megvizsgálásán túl más ellenőrzés nélkül adja ki, és erről értesíti az Ügynökséget vagy az Európai Bizottságot. A végrehajtást a liechtensteini eljárásjog szerint kell lefolytatni. A végrehajtási határozat jogszerűségét illetően az Európai Unió Bírósága felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.
Az Európai Unió Bíróságának választott bírósági kikötés alapján hozott ítéletei azonos feltételek mellett végrehajthatóak.
