52018PC0474

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2018.6.12.

COM(2018) 474 final

2018/0258(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról

{SWD(2018) 347}
{SWD(2018) 348}
{SEC(2018) 315}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

2018. május 2-án a Bizottság elfogadta a 2021–2027 közötti időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozó csomagot 1 . A Bizottság új, korszerű, hosszú távú költségvetésre tett javaslatot, amely szorosan igazodik a 27 tagállamból álló Unió politikai prioritásaihoz. Az uniós prioritások hatékony teljesítése érdekében a javasolt költségvetés új eszközöket ötvöz korszerűsített programokkal. Ezekre az alapokra támaszkodva a Bizottság egy új Integrált Határigazgatási Alap létrehozását javasolja a „Migráció és határigazgatás” költségvetési megnevezésen belül. Ennek az új alapnak a célja, hogy nélkülözhetetlen és fokozott támogatást nyújtson a tagállamoknak az Unió közös külső határainak biztosításához.

Az Integrált Határigazgatási Alap az irreguláris migráció elleni küzdelem elősegítése és a jogszerű utazás és kereskedelem megkönnyítése céljából hozzájárul a közös vízumpolitika továbbfejlesztéséhez és az integrált európai határigazgatás tagállami végrehajtásához. A finanszírozásnak továbbra is támogatást kell nyújtania a tagállamok számára az e területeken meglévő kapacitásaik kiépítéséhez és növeléséhez, valamint az érintett uniós ügynökségekre is kiterjedő együttműködés megerősítéséhez. Az Alap szerepet fog játszani a külső határokon végzett vámellenőrzések nagyobb fokú egységességének biztosításában is annak révén, hogy kezeli azokat az aktuális egyensúlyhiányokat, amelyek a földrajzi különbségek és a rendelkezésre álló kapacitások és erőforrások közötti eltérések miatt alakultak ki a tagállamok között. E kereten belül a javasolt Integrált Határigazgatási Alapot egyrészt a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz, másrészt a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköze alkotja.

Ez a javaslat csak a vámellenőrzési berendezésekhez kapcsolódó eszközt érinti. A bizottság párhuzamosan terjeszti elő a határigazgatáshoz és vízumügyekhez kapcsolódó eszközre irányuló javaslatát.

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

Az 1991 óta létező többéves vámügyi cselekvési program (vámügyi program) 2 lehetővé teszi a vámhatóságok közötti együttműködések, az elektronikus rendszerek és az igazgatási kapacitásépítés megfelelő finanszírozását, és jól kiegészíti a területet érintő nemzeti kezdeményezéseket és beruházásokat. Ugyanakkor nem teszi lehetővé és nem biztosítja az eszközöket azoknak a berendezéseknek a finanszírozásához, amelyek az EU külső határain végzett vámellenőrzésekre szolgálnak. Ezt az igényt az egyéb eszközök (Herkules III program 3 , strukturálisreform-támogató program 4 , európai strukturális és beruházási alapok 5 ) mostanáig csak csekély mértékben támogatták uniós szinten.

A Vám 2020 programra irányuló javaslat Tanácson belüli megvitatása során a tagállamok felszólították a Bizottságot, hogy „a korszerű vámellenőrzési eszközök 2020 utáni időszakra vonatkozó beszerzésének a vámhatóságok számára való megkönnyítése céljából készítsen költség-haszon elemzést a felderítési eszközökről és a kapcsolódó technológiáról”. Ezt a felszólítást beillesztették a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló vámügyi programot létrehozó 1294/2013/EU rendelet (4) preambulumbekezdésébe. Emellett a Tanács 2017. május 23-án elfogadott következtetéseiben 6 felkérte a Bizottságot, hogy „legkésőbb 2018 közepéig terjesszen elő jelentést az ahhoz szükséges pénzügyi források biztosításáról, hogy be lehessen szerezni a vámellenőrzésekhez szükséges megfelelő eszközöket (…), többek között annak lehetőségét, hogy ezeket a forrásokat egyetlen alapból biztosítsák.”

Azóta a tagállamok több ízben kifejezték a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatása iránti igényüket, és a vámpolitikai csoportban kérték ennek a kérdésnek a mélyreható elemzését 7 .

Ezekre a kérésekre válaszul a vámunió és a vámunió irányításának továbbfejlesztéséről szóló 2016-os közleményében 8 a Bizottság tudomásul vette ezt a problémát, és bejelentette, hogy a vámügyi program következő generációjának hatásvizsgálatai keretében mérlegelni és értékelni fogja, hogy a berendezések iránti igények finanszírozhatók-e jövőbeli bizottsági pénzügyi programokból. Ezt követték a Tanács vámügyi finanszírozásról szóló 2017. márciusi következtetései, amelyekben ismételten hangsúlyozta, hogy „az EU-nak és tagállamainak lépést kell tartaniuk a kereskedelem – és azzal egyidejűleg a bűnözés – globalizálódásával, és meg kell felelniük az ebből fakadó kihívásoknak, valamint kezelniük kell az ezekből fakadó veszélyeket is; ehhez pedig arra van szükség, hogy rendelkezésre álljanak a vámunió hatékony működését támogató megfelelő berendezések, valamint forrásokat kell biztosítani a vámhatóságok számára ahhoz, hogy beszerezhessék az EU külső határait átlépő áruk ellenőrzéséhez szükséges műszaki berendezéseket”.

A Tanács ezért felkérte a Bizottságot, hogy 2017 végéig „vizsgálja meg és értékelje annak lehetőségét, hogy a műszaki berendezésekkel kapcsolatos igények finanszírozását jövőbeli bizottsági finanszírozási programok biztosítsák, valamint javítsa a koordinációt és fokozza a finanszírozási célú együttműködést a vámhatóságok és az egyéb bűnüldöző hatóságok között az uniós szintű partnerség tökéletesítése révén”.

Emellett az Európai Parlament több állásfoglalásában 9 hangot adott azon meglátásának, hogy „a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömörülését alkotó vámunió az Európai Unió egyik alapköve, és nélkülözhetetlen az uniós vállalkozások és a polgárok javát egyaránt szolgáló egységes piac megfelelő működéséhez”. Ezért felhívta továbbá a Bizottságot „hogy készítsen egyértelmű, koherens és nagyratörő stratégiát és menetrendet annak biztosítására, hogy az uniós vámrendszerek érvényesítéséhez szükséges minden tényező vonatkozásában olyan javaslatok szülessenek, amelyek összhangban állnak a globális kereskedelem jelenlegi alakulásával és az uniós kereskedelempolitikai menetrend végrehajtásával, és előmozdítják ezek céljait”. Az e javaslatban foglalt eszköz azon egyedi célkitűzése, hogy a vámellenőrzési berendezések beszerzése, karbantartása és korszerűsítése révén hozzájáruljon a megfelelő és egyenértékű vámellenőrzéshez, erre a kérésre adott konkrét választ.

A vámellenőrzési berendezéseket érintő javasolt új eszköz célja a különböző tagállamokban végzett vámellenőrzések egyenértékűségének javítása, az áruáramlások leggyengébb pontok felé való áttevődésének megelőzése érdekében. A kifejezetten a vámellenőrzési berendezéseket célzó uniós beavatkozás lehetővé fogja tenni a támogatható, a tág értelemben vett vámellenőrzést szolgáló érzékelőberendezések beszerzésének, karbantartásának és korszerűsítésének támogatását. Az eszköz ki fog terjedni továbbá azokra az érzékelőberendezésekre is, amelyeket a vámellenőrzésen túlmutatóan használnak ellenőrzési célokra, amennyiben az elsődleges cél az előbbi marad.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

E javaslat teljes mértékben összhangban van a vámunió célkitűzéseivel, és hozzájárul azok eléréséhez. Az EU külső határain végzett vámellenőrzések egyenértékűségének biztosítása alapvető fontosságú az áruáramlások leggyengébb pontok felé való áttevődésének elkerülése szempontjából. Ez nemcsak a vámhatóságok azon hagyományos funkciójának szempontjából fontos, hogy bevételeket szedjenek be, hanem a védelem és biztonság szempontjából is lényeges. Ugyanakkor az áruknak a külső határokon való áthaladásával kapcsolatos ellenőrzések nem akadályozhatják a jogszerű kereskedelmet, hanem meg kell könnyíteniük azt. Jelenleg azonban egyensúlyhiány tapasztalható, ami részben a tagállamokban rendelkezésre álló kapacitásokban és forrásokban megfigyelhető eltéréseknek tudható be. Azon képességük, hogy megbirkózzanak a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által támasztott kihívásokkal, nemcsak az emberi összetevőtől, hanem a korszerű és megbízható ellenőrzési berendezések rendelkezésére állásától is függ.

A javasolt eszköz kiegészíti a Vám programban előirányzott intézkedéseket. Ez különösen igaz, mivel míg a vámellenőrzési berendezésekhez kapcsolódó eszköz csak a támogatható berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez nyújt támogatást, addig a Vám program az összes kapcsolódó intézkedést – például a berendezések iránti igények értékelésére szolgáló együttműködéseket, vagy adott esetben a megvásárolt berendezésekkel kapcsolatos képzést – támogatásban részesíti.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat teljes mértékben összhangban van a védelem és a biztonság területén meglévő uniós politikákkal. A vámunió létrehozása óta a vámhatóságok által a külső határok igazgatásában betöltött szerep jelentős változásokon esett át, feladataik pedig napjainkban jóval túlmutatnak az uniós kereskedelem felügyeletében és megkönnyítésében, illetve az EU pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmében megtestesülő hagyományos szerepükön. A vámhatóságokra egyre több feladat hárul a védelemmel és a biztonsággal kapcsolatban. Ez az új helyzet azonban nemcsak a vámhatóságokat érinti, hanem egyéb szervekre vagy hivatalokra, például a rendőrségre, a határőrségre, illetve az egészségügyi és fogyasztóvédelmi hatóságokra is kihatással van. A több célból felhasználható (vámellenőrzés, határellenőrzés és biztonság), mindeközben elsősorban a vámellenőrzésekre szolgáló berendezések finanszírozásával e javaslat lehetővé teszi az uniós költségvetés hatásának maximalizálását az ellenőrzési berendezések megosztásának és interoperabilitásának támogatása révén, ezáltal elősegítve az európai integrált határigazgatás részét képező, az (EU) 2016/1624 rendelet 10 4. cikkének e) pontjában említett ügynökségközi együttműködést valamennyi érdekelt fél között (vámhatóságok, határőrök stb.).

Fennállnak majd szinergiák Csalás elleni uniós program –amelynek konkrét célja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme –, valamint a vámellenőrzési berendezéseket érintő program között, amely a vámunió megfelelő működéséhez nyújt támogatást, ezáltal pedig hozzájárul az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelméhez. Következésképpen az egyes programok eltérő kérdésekre összpontosítanak, azonban magukban hordozzák az egymást kiegészítő intézkedések potenciálját.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a rendelet a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt létrehozó (EU) .../2018 rendelettel együtt létrehozza az Integrált Határigazgatási Alapot. Tekintettel a két eszköz által lefedett célkitűzések széles körére, különböző szerződésbeli alapokra van szükség. Következésképpen jogilag nincs lehetőség az Integrált Határigazgatási Alap egyetlen kiadási programként való létrehozására. Ezért javasolt az alap olyan átfogó finanszírozási keretként történő létrehozása, amely két ágazatspecifikus javaslatból áll – amelyek közül ez az egyik.

Ami e javaslatot illeti, a vámellenőrzési berendezések finanszírozása több jogalap kombinációját teszi szükségessé, mivel a berendezések több különálló, de egymással összefüggő célt szolgálhatnak:

–az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 33. cikke, amely uniós fellépést ír elő a vámügyi együttműködést és a vámuniót illetően;

–az EUMSZ 114. cikke, amely uniós fellépést ír elő a belső piacot illetően; valamint

–az EUMSZ 207. cikke, amely uniós fellépést ír elő a közös kereskedelempolitikát illetően.

Az uniós szintű fellépést indokolják továbbá a nemzetközi megállapodásokból eredő, különösen a Kereskedelmi Világszervezet keretében előírt kötelezettségek is.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Annak ellenére, hogy a vámunió a nagymértékben harmonizált uniós jogszabályok által jellemzett, kizárólagos hatáskörbe tartozó terület,a jogszabály végrehajtása az egyes tagállamok feladata. Következésképpen az egyes tagállamok határozzák meg a vámellenőrzésekhez rendelkezésre bocsátott eszközöket, beleértve a berendezéseket is.

Jelenleg ugyanakkor többek között a földrajzi eltérések következtében az egyensúly hiánya tapasztalható a tagállamok között. A külső határ jellegétől függően a tagállamok különböző forrásokkal rendelkeznek, valamint eltérő vámellenőrzési berendezésekre van szükségük. Például azok a nagy méretű kikötők, amelyeken jelentős árumennyiség halad át, nagyobb bevételeket termelnek. Ennek köszönhetően nagyobb összegek állnak a vámhatóságok rendelkezésére beszedési költségeik fedezéséhez, ugyanakkor ez szinergiák kialakulását teszi lehetővé a berendezések használatát illetően. A számos kis méretű kereskedelmi határátkelőhellyel rendelkező hosszú szárazföldi határok, amelyek teljes felszereléséhez és működőképességéhez rengeteg eszköz és berendezés szükséges, kevesebb bevételt termelnek, következésképpen a vámhatóságoknak kevesebb forrás áll rendelkezésükre beszedési költségeik fedezéséhez. A meglévő uniós fellépések korlátozottnak és nem kielégítőnek bizonyultak. Emellett, ha ezeknek az egyensúlyhiányoknak a kezelése nem uniós szinten történik, akkor fennáll a kialakulóban lévő politikai feszültségek súlyosbodásának veszélye, ami végső soron azzal a kockázattal jár, hogy a rossz szándékú polgároknak vagy gazdálkodóknak lehetőségük nyílik a leggyengébb átkelőhelyek használatára.

•Arányosság

A javaslat nem haladja meg a célkitűzései eléréséhez szükséges mértéket. Az EU határain minimálisan szükséges egységesített vagy észszerűsített vámellenőrzési berendezések beszerzésének, karbantartásának és korszerűsítésének elősegítése érdekében a javaslat egy centralizációs elemre épít: a tagállamokból álló munkacsoportok létrehozása, amelyek közösen mérik fel a berendezések iránti igényeket, valamint azonosítják a berendezésekre vonatkozó optimális közös normákat. A javaslat ezután a támogatási megállapodásban meghatározott kereteken belül a tagállamokra hagyja a közbeszerzéssel kapcsolatos végső döntés meghozatalát.

Az eszköz végrehajtásának céljából a Bizottság az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikke szerint a szerződésekben meghatározott koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A vonatkozó hatásvizsgálat következtetésével összhangban a finanszírozási eszköz révén történő uniós beavatkozás megfelelő. A Bizottság – az Integrált Határigazgatási Alap részeként – rendelet formájában a vámellenőrzési berendezésekhez kapcsolódó új eszközre tesz javaslatot.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Új kezdeményezésként a vámellenőrzési berendezéseket érintő eszköz esetében nem használhatók fel közvetlenül a múltbéli tapasztalatok értékeléséből levont tanulságok. Ugyanakkor a vámellenőrzési berendezések területén jelentkező kihívásokat és igényeket megvizsgálták a 2020 utáni időszakra szóló vámügyi programra vonatkozó tanulmány keretében, amelynek elvégzésével a Bizottság egy külső vállalkozót bízott meg. Sor került egy kifejezetten erre a kérdésre vonatkozó felmérésre, célzott megbeszélésekre és esettanulmányokra. Emellett 2018. január 10. és 2018. március 9. között átfogó nyilvános konzultációra került sor a beruházásokat, a kutatást és innovációt, a kis- és középvállalkozásokat, illetve az egységes piacot érintő uniós alapok tekintetében, amely többek között a vámügyi szempontokra is kiterjedt. Az érdekelt felek hozzájárulásainak összefoglalóját az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. melléklete tartalmazza.

Mindezek a tevékenységek megerősítették az uniós fellépés szükségességét, és jelentős uniós hozzáadott értéket valószínűsítettek. Az áruk egyre növekvő mennyiségét, illetve a határon történő hatékony és gyors ellenőrzés iránti növekvő igényt nemcsak a vámhatóságok bevételek beszedésében megtestesülő hagyományos funkciója támasztja alá, hanem annak szükségszerűsége is, hogy a védelem és a biztonság érdekében jelentősen meg kell erősíteni az EU külső határain belépő és kilépő áruk ellenőrzését. Ugyanakkor az áruknak a külső határokon való áthaladásával kapcsolatos ellenőrzések nem akadályozhatják a jogszerű kereskedelmet, hanem meg kell könnyíteniük azt. Ezeknek a célkitűzéseknek az elérése szempontjából a vámellenőrzési berendezések alapvető fontosságot képviselnek, ezért sürgető szükség van egy olyan uniós eszköz kialakítására, amelynek szerepe a jelenlegi egyensúlyhiányok megszüntetése, következésképpen pedig a vámjogszabályok egységes alkalmazásának biztosítása az EU határainál.

•Hatásvizsgálat

E javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amely egyidejűleg kiterjed a Menekültügyi és Migrációs Alapra és a Belső Biztonsági Alapra vonatkozó javaslatokra, illetve a jelen eszközt és a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt tartalmazó Integrált Határigazgatási Alapra vonatkozó javaslatra.

A hatásvizsgálat 2018. április 13-án pozitív véleményt kapott a Szabályozói Ellenőrzési Testülettől, amely azonban ajánlást tett az új vámellenőrzési berendezési eszköz részletesebb bemutatására, beleértve a közvetlen irányítás megfelelőségét. A hatásvizsgálat végső verziójában figyelembe vették ezt az ajánlást, és a szövegben, illetve az eszköz általános kialakításáról szóló 6. mellékletben egyaránt pontosításokkal szolgáltak.

Az értékelt fő alternatíva az irányítás módját érinti, azaz arra vonatkozik, hogy az eszköz által lefedett vámellenőrzési berendezések beszerzésének, karbantartásának és korszerűsítésének a nemzeti hatóságoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokon vagy a megosztott irányításon kell-e alapulnia. A Bizottság megosztott irányítást alkalmazó egyéb szolgálataival folytatott megbeszélések egyértelműen rámutattak, hogy ez a megoldás amellett, hogy meglehetősen összetett, nem biztosítaná azt az átfogó koherenciát és határokon átnyúló összhangot, amelyre a vámhatóságoknak szükségük lenne ahhoz, hogy minden tagállamban egységes szintű ellenőrzést biztosítsanak. Emellett a tagállamok közötti együttműködés hiányában egymástól függetlenül mindegyikük saját nemzeti terveket dolgozna ki, ezért a megosztott irányítás nem segítené elő a tapasztalatok, a szakértelem és a bevált gyakorlatok megosztását, amelyek az uniós vámjogszabályok egységes alkalmazását célzó e beavatkozás jelentős várható előnyei.

Ezért az előnyben részesített alternatíva a nemzeti hatóságoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokon keresztül megvalósuló közvetlen irányítás. Az új uniós beavatkozás célja a tagállamok közötti egyensúlyhiányok megszüntetése, valamint a vámunióban végzett vámellenőrzések egyenértékűségének biztosítása. Egy ilyen célkitűzés elérése nyilvánvalóan nemzeti határokon átnyúló koordinációt tesz szükségessé, amely közvetlen irányításon keresztüli centralizált megközelítéssel valósulhat meg a legjobban. Mivel az EU határain rájuk háruló feladatok teljesítéséhez szükséges berendezések közvetlen birtokosai továbbra is a nemzeti hatóságok – nem pedig az Unió – lesznek, az uniós beavatkozás a tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás formáját ölti, amelyet a határtípusonként előre meghatározott normáknak megfelelően vámellenőrzési berendezések beszerzésére, karbantartására és korszerűsítésére fordíthatnak. Emellett a vámügyi területen meglévő intézkedések megvalósítási mechanizmusa a közvetlen irányítás, függetlenül attól, hogy azok a Vám vagy a Herkules III program keretébe tartoznak-e. Emellett azért is megfelelő megközelítés, mert csak korlátozott számú kedvezményezettet fog érinteni, pontosabban a 27 tagállamot.

•Egyszerűsítés

Az eszköz a kialakításából adódóan nagyon egyszerű, az igények munkacsoportok útján végzett kezdeti felmérése után egy munkaprogram elfogadását feltételezi. A közvetlen irányítás a vissza nem térítendő támogatásokra fog alapulni, és lehetővé fogja tenni a költségvetési rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási szabályok által előirányzott különböző egyszerűsítéseket, különösen a pályáztatás alóli kivételeket.

•Alapjogok

A javaslat nincs különösebb hatással az alapjogokra.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság következő többéves keretre irányuló javaslata 9318 millió EUR összeget tartalmaz (folyó árakon) az Integrált Határigazgatási Alapra a 2021–2027 közötti időszakra. Ebből a globális keretösszegből a rendelet végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi források 1,3 milliárd EUR-t tesznek ki (folyó árakon).

Bár abszolút értékben jelentős, ez az összeg a becsült beruházási hiány csak egy részének felel meg. A tagállamoktól a 2014–2015 közötti időszakban kapott információk alapján az 5 éves beruházási hiány összegét 2,3 milliárd EUR-ra becsülték. Ugyanakkor az uniós beavatkozásnak nem kell feltétlenül fednie a teljes becsült beruházási hiányt, mivel az uniós beavatkozás mértékének elemzését a vámokból befolyó azon saját források szélesebb összefüggésében kell végezni, amelyekből a tagállamok jelenleg 20 %-ot tartanak vissza 11 – ez 2015-ben 4,7 milliárd EUR-nak felelt meg – vámköltségeik és beruházásaik fedezése érdekében.

Az uniós beavatkozást továbbá az Unió azon teljes külkereskedelmi volumenének százalékában kell értékelni, amelynek nyomon követését és áthaladását a vámellenőrzések megkönnyítik. Az uniós kereskedelempolitika végrehajtásának keretében a vámhatóságok napi szinten hatalmas kereskedelmi volument kezelnek: 2016-ban az EU 28 tagállama által bonyolított kereskedelmi forgalom statisztikai összértéke 3,46 billió EUR volt (1,75 billió EUR kivitelből és 1,71 billió EUR behozatalból), ami napi 9,5 milliárd EUR-nak felel meg. Következésképpen a javasolt uniós beavatkozás a külkereskedelmi volumen kevesebb mint 0,01 %-ának fog megfelelni.

Az eszköz végrehajtása közvetlen irányítással és prioritások alapján fog történni. Munkaprogramok létrehozására fog sor kerülni – az érdekelt felekkel együttműködésben, az igényfelmérés alapján –, amelyek meg fogják határozni az adott időszak prioritásait.

A vámellenőrzési berendezésekhez kapcsolódó eszköz hatással lesz az Unió és a tagállamok bevételére. Bár a hatás számszerűsítése nem lehetséges, az eszköz várhatóan meg fogja könnyíteni és le fogja egyszerűsíteni a vámhatóságok számára a vámok, és a behozott áruk után fizetendő héa és jövedéki adók beszedését. Az ellenőrzések minőségének javításával a vámigazgatási szervek képessé válnak az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek hatékonyabb védelmére.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Mivel az uniós beavatkozás új területének számít, rendkívül fontos lesz a vámellenőrzési berendezésekhez kapcsolódó eszköz prioritásokra összpontosításának és teljesítésének biztosítása. Emellett az intézkedések teljes végrehajtása előtt szakpolitikai döntések meghozatalára lesz szükség: annak ellenére, hogy a folyamatban lévő Vám 2020 program lehetővé tette az EU külső szárazföldi határain tapasztalható helyzet felmérését, illetve az összes határátkelőhely feltérképezését a jelenlévő vámtisztviselők és a rendelkezésre álló berendezések tekintetében, jelenleg csak korlátozott információ áll rendelkezésre a tengeri és légi határokat, illetve a postai csomópontokat illetően.

Erre tekintettel az eszközzel kapcsolatos konkrét körülményekhez és igényekhez igazított külön modell került kidolgozásra. Ez a nemzeti szakértelemben és tapasztalatban mélyen gyökerező központi – az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a nemzeti határokon túlmutató – koordinációra vonatkozó követelményre épít. A négy azonosított lépésnek megfelelő négy alkotóelem segíteni fog az azonosított általános és egyedi célkitűzések elérésében:

A hatásvizsgálat 6. melléklete részletesen bemutatja ezeket az alkotóelemeket. Dióhéjban az eljárás az alábbi lesz:

–Az első lépés az egyes határtípusokon – szárazföldi, tengeri, légi, postai csomópont – jelentkező igények felmérése lesz. Konkrétan le fogja másolni a sikeres CELBET 12 – a keleti és a délkeleti szárazföldi határral foglalkozó vámszakértői csoport – tapasztalatát, amelynek keretében 172 határátkelőhely több mint 9200 adatának feldolgozásával leltárba vették az Unió szárazföldi határain rendelkezésre álló berendezéseket, azonosították ezeknek a határátkelőhelyeknek a főbb jellemzőit, javaslatot tettek a határátkelőhelyek tipológiájára (pl. közúti kontra vasúti határátkelőhelyek, tehergépkocsi forgalommal vagy csak nem kereskedelmi jellegű forgalommal), minden kategóriára vonatkozóan azonosították a berendezésekre vonatkozóan javasolt normákat, végül pedig a szükséges pénzeszközök felbecsülésért lehetővé tevő hiányelemzést végeztek a leltár és a meghatározott normák között.

–A második lépés a programozásra fog összpontosítani, amelynek alapvető teljesítménymutatói a munkaprogram és a kapcsolódó támogatási megállapodások lesznek. Mivel minden határtípusra külön értékelés fog rendelkezésre állni, a munka nem a jogosultság ellenőrzésére fog korlátozódni, hanem ki fog terjedni a pénzeszközök elosztásának megszervezésére a vámügyi prioritásokkal, a veszélyekkel és a volumenekkel összhangban. Ezenkívül a munkaprogram elfogadásának pillanatában szakpolitikai döntések meghozatalára lesz szükség.

–A harmadik lépés a végrehajtás lesz: a támogatási megállapodások aláírását követően a tagállamok berendezéseket szereznek be a szerződési feltételekkel összhangban.

–A negyedik és végső lépés a nyomon követésből és ellenőrzésből fog állni.

A rendszeres nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében a javaslat létrehozza az eszköz és az intézkedései által elért eredmények nyomon követésére szolgáló keretet. Ezeknek a nyomon követéseknek és jelentéstételeknek az alapját olyan mutatók fogják képezni, amelyek az eszköz intézkedéseinek hatásait fogják mérni előre meghatározott alapadatokhoz képest. Az arányos jelentéstételi követelmények minimális információszolgáltatást fognak előírni a bizonyos költséghatárt meghaladó berendezések esetében.

Emellett a Bizottság időközi értékelést és végső értékelést fog végezni. Ezekre az értékelésekre a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 13 (22) és (23) bekezdéseivel összhangban fog sor kerülni, amelyekben a három intézmény megerősítette, hogy a meglévő jogszabályok és politikák értékelésének kell képeznie a további intézkedésekre vonatkozó hatásvizsgálatok alapját. Az értékelések a mutatók és a célkitűzések, illetve annak részletes elemzése alapján, hogy az eszköz milyen mértékben tekinthető relevánsnak, hatékonynak és eredményesnek, elegendő hozzáadott értéket teremt-e az Unió számára és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal, értékelni fogják az eszköz hatásait. A hiányosságok/problémák, illetve az intézkedések vagy eredményeik további javítására mutatkozó lehetőségek azonosítása, valamint a hatások maximalizálásának elősegítése érdekében tartalmazni fogják a levont tanulságokat. Emellett azonosítani és számszerűsíteni fogják a szabályozásból eredő költségeket, előnyöket és megtakarításokat.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet: Általános rendelkezések

Ez a rendelet a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt létrehozó (EU) [2018/XXX] rendelettel 14 együtt létrehozza az Integrált Határigazgatási Alapot. A két eszköz szoros kapcsolatban áll egymással: az e javaslat tárgyát képező eszköz az áruk uniós határokon való ellenőrzését szolgáló berendezéseket támogatja, míg a másik eszköz (amely az integrált határigazgatáshoz kapcsolódó egyéb intézkedéseket is támogat) által támogatott eszközbeszerzések kizárólag a határigazgatás és a vízumügy összefüggésében végzett ellenőrzésekre összpontosítanak. Mivel a célkitűzések széles körének következtében eltérő szerződésbeli alapok alkalmazása szükséges, az Integrált Határigazgatási Alapot két ágazatspecifikus javaslatból álló átfogó finanszírozási keret formájában kell létrehozni.

Következésképpen ez az eszköz elsősorban a vámunió és a vámhatóságok támogatására irányul. A jogalappal összhangban a berendezések ezért elsősorban vámellenőrzésekre fognak szolgálni. Ezt azonban úgy kell értelmezni, hogy nemcsak a vámjogszabályokra terjed ki, hanem az uniós és azon kívüli vámterületek közötti árumozgásokra vonatkozó egyéb jogszabályokra, azaz a belső piac, a közös kereskedelempolitika, illetve a kereskedelemre és az ellátási lánc általános biztonságára hatással levő egyéb közös uniós politikák külső vonatkozásaival kapcsolatos egyéb jogszabályokra is.

Az eszköz célja a vámunió és a vámhatóságok támogatása az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek megvédésében, a biztonság és a védelem garantálásában, valamint az Unió tisztességtelen és jogellenes kereskedelemmel szembeni megvédésében, miközben megkönnyíti a jogszerű üzleti tevékenységet. Konkrétan a releváns, a technológia aktuális állása szerinti és megbízható vámellenőrzési berendezések beszerzésével, karbantartásával és korszerűsítésével hozzá fog járulni a megfelelő és egyenértékű vámellenőrzések biztosításához.

Az eszköz végrehajtása közvetlen irányítással valósul meg, elsősorban vissza nem térítendő támogatások révén. Az uniós programok támogatásával megvásárolt összes berendezés hatékonyságának és interoperabilitásának biztosítása érdekében a Bizottság a munkaprogramok kidolgozásának keretében létre fog hozni egy koordinációs mechanizmust.

II. fejezet: Jogosultság

Az eszköz olyan támogatható berendezéseknek a beszerzését, karbantartását és korszerűsítését fogja lehetővé tenni, amelyek elsősorban vámellenőrzések végzésére szolgálnak. Mivel a legtöbb vámellenőrzési berendezés teljes mértékben vagy esetlegesen alkalmas lehet az egyéb jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzésére is (például vízumügyekre vagy rendőrségre vonatkozó rendelkezések), a vámellenőrzéseken túlmutató célokból is felhasználható berendezések nincsenek kizárva, sőt az ilyen egyéb célokból való használatuk kifejezetten engedélyezve van. Ez az eszköz útján finanszírozott lehetséges intézkedések hatásának maximalizálását eredményezi.

Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozások elosztása a lényeges elemek és a prioritások figyelembevételével történjen, az eszköz konkrét jogosultsági kritériumokat tartalmaz, valamint meghatározza a nem elszámolható költségeket. Konkrétan a nem elszámolható költségek egyértelmű listája mellett a berendezések csak abban az esetben lehetnek támogathatók, ha az alábbi hat rendeltetés közül legalább az egyikhez kapcsolódnak: behatolásmentes vizsgálat; embereken elrejtett tárgyak jelzése; sugárzásészlelés és nuklidok azonosítása; minták laboratóriumi elemzése; mintavétel és a minták helyszíni elemzése; kézi keresés. Az 1. melléklet vámellenőrzési célokra lebontva tartalmazza a berendezések tájékoztató jellegű listáját Mivel az igények idővel változhatnak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén felülvizsgálja az ellenőrzési célok listáját és az 1. mellékletet.

A támogatható berendezések beszerzése, karbantartása és korszerűsítése mellett – és adott esetben – az eszköz új berendezések vagy új funkciók valós körülmények közötti tesztelése céljából is nyújthat támogatást vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez vagy korszerűsítéséhez. Az ilyen tesztelés szükséges lépés, mielőtt a tagállamok megkezdenék az új berendezések széles körű beszerzését. A valós körülmények közötti tesztelés a Horizont program keretében végzett kutatási tevékenységeket kiegészítő lépés. Az uniós finanszírozás valamennyi lehetséges előnyének kihasználása, illetve a finanszírozási átfedések elkerülése érdekében a Bizottság a munkaprogramok kidolgozásának részeként biztosítani fogja a két eszköz közötti megfelelő koordinációt.

A lehető legnagyobb uniós hozzáadott érték biztosítása érdekében az eszköz a vámügyi és kapcsolódó feladatokat ellátó minden tagállami igazgatási szerv számára elérhető lesz. Ahhoz, hogy jogosulttá váljanak a finanszírozásra, a tagállami vámhatóságoknak biztosítaniuk kell a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott igényfelméréshez szükséges információkat.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [2018/XXX] rendelete 15 a vámunió és a vámhatóságok támogatása érdekében létrehozza a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” programot. Az együttműködést célzó intézkedések koherenciájának és horizontális koordinációjának megőrzése érdekében célszerű mindezeket egyetlen jogi aktusban és szabályrendszerben végrehajtani. Következésképpen ez az eszköz csak a támogatható vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez fog támogatást nyújtani, míg a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program a kapcsolódó intézkedéseket fogja támogatni, mint amilyenek az igényfelmérés céljából folytatott együttműködések vagy az érintett berendezésekkel kapcsolatos képzések.

III. fejezet: Vissza nem térítendő támogatások

A vissza nem térítendő támogatások odaítélése a költségvetési rendelet előírásainak megfelelően történik. Az eszköz kedvezményezettjeinek különleges státuszára tekintettel (a tagállamok vámhatóságairól van szó), valamint a költségvetési rendelet által előírt eltéréseknek megfelelően a vissza nem térítendő támogatások odaítélése pályázati felhívás nélkül történik.

Mivel egyetlen intézkedéshez több program is hozzájárulhat, ki kell zárni a finanszírozási átfedéseket. Ezért egy külön rendelkezés megtiltja ugyanazoknak a költségeknek a több eszközön keresztül történő uniós finanszírozását.

IV. fejezet: Programozás, nyomon követés, értékelés és kontroll

Az eszköz végrehajtására a Bizottság által elfogadandó munkaprogramok útján kerül sor, a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti vizsgálati eljárással összhangban.

A munkaprogram kidolgozásához az igények fentebb összefoglalt és a hatásvizsgálat 6. mellékletében részletezett felmérései fognak támogatást nyújtani. Az igények felmérésére a Vám 2020 program, 2021-től pedig az új Vám program keretében fog sor kerülni.

Annak biztosítása érdekében, hogy az eszköz elérje céljait, létrejön a nyomon követés, értékelés és jelentéstétel átfogó kerete. Az értékelés jelentéstételi rendszerének biztosítania kell különösen az eszköz értékeléséhez használt adatok hatékony, eredményes, időben történő és megfelelő részletességgel való gyűjtését; ezeket az adatokat és információkat továbbítani kell a Bizottság számára, oly módon, amely megfelel az egyéb jogi rendelkezéseknek; például szükség esetén gondoskodni kell a személyes adatok anonimizálásáról. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

V. fejezet: A felhatalmazás gyakorlása és bizottsági eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az alábbiak tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el:

–az ellenőrzési célok, azaz az alapvető részvételi feltételek felülvizsgálata, mivel ezek idővel vámügyi prioritások, veszélyek és technológia szempontjából egyaránt jelentős változáson eshetnek át, illetve

–szükség esetén a 2. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegészítését célzó módosítása, valamint e rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése.

Egy bizottság támogatást fog nyújtani a Bizottságnak. Az ezen eszközhöz kapcsolódó és a Vám program keretében végzett valamennyi vámügyi intézkedés koherenciájának és horizontális koordinációjának érdekében egyetlen bizottság felállítása javasolt. Mivel a meglévő Vám 2020 program keretében már létezik egy bizottság, és a Bizottság javasolta a megbízatásának új Vám program idejére történő kiterjesztését, javasolt, hogy a Vám program bizottsága ennek az eszköznek a tekintetében is illetékes legyen.

VI. fejezet: Átmeneti és záró rendelkezések

Biztosítva lesz a különböző célközönségek, többek között a média és a nyilvánosság következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatása.

2018/0258 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 16 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A vámunió működésének biztosításához az Európai Unió külső határain működő 2140 vámhivatal 17 megfelelő berendezésekkel kell ellátni. A megfelelő és egyenértékű vámellenőrzés iránti igény egyre sürgetőbbé válik, nemcsak amiatt, hogy a vámhatóságok képesek legyenek a bevételek beszedésében megtestesülő hagyományos funkciójuk ellátására, hanem egyre inkább azért is, mert a biztonság és a védelem garantálása érdekében jelentősen meg kell erősíteni az Unió külső határain belépő és kilépő áruk ellenőrzését. Ugyanakkor a külső határokon áthaladó árukon végzett ellenőrzéseknek nem szabad akadályozniuk, hanem elő kell segíteniük a harmadik országokkal folytatott jogszerű kereskedelmet.

(2)Jelenleg a tagállamok nem egyenletesen végzik a vámellenőrzéseket. Ez egyrészről a tagállamok közötti földrajzi különbségeknek, másrészről a rendelkezésükre álló eltérő kapacitásoknak és forrásoknak tudható be. Nemcsak az emberi tényezőtől függ az, hogy a tagállamok képesek-e megbirkózni a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által támasztott kihívásokkal, hanem attól is, hogy rendelkezésükre állnak-e korszerű és megbízható vámellenőrzési berendezések. A kiegyensúlyozatlanság kezeléséhez ezért fontos az egyenértékű vámellenőrzési berendezések biztosítása. Ez egyenértékűbbé fogja tenni a különböző tagállamok által végzett vámellenőrzéseket, ezáltal pedig segít megelőzni az áruáramlások leggyengébb pontok felé való áttevődését.

(3)A tagállamok több ízben kifejezték a pénzügyi támogatás szükségességét, és kérték a berendezés iránti szükségletek mélyreható elemzését. A vámügyi finanszírozásról szóló 2017. március 23-i következtetéseiben 18 a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy „értékelje annak lehetőségét, hogy a műszaki berendezésekkel kapcsolatos igények finanszírozását jövőbeli bizottsági finanszírozási programok biztosítsák, valamint (…) fokozza a finanszírozási célú együttműködést a vámhatóságok és az egyéb bűnüldöző hatóságok között”.

(4)A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 meghatározása szerint a vámellenőrzések nemcsak a vámjogszabályok, hanem az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk beléptetésére, kiléptetésére, árutovábbítására, szállítására, tárolására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétére és szállítására vonatkozó egyéb jogszabályok felügyeletét is jelenti. Ezen egyéb, a vámhatóságokat bizonyos konkrét ellenőrzési feladatokkal felruházó jogszabályok rendelkezéseket tartalmaznak az adóztatásról, különösen a jövedéki adóról és a hozzáadottérték-adóról, a belső piac külső vonatkozásairól, a közös kereskedelempolitikáról, illetve a kereskedelemre, az ellátási lánc általános biztonságára, valamint az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmére kiható egyéb uniós szakpolitikákról.

(5)Az Unió külső határain végzett megfelelő szintű és egyenértékű vámellenőrzések biztosításával maximálisan kiaknázhatóvá válnak a vámunió előnyei. Emellett a jelenlegi kiegyensúlyozatlanságot korrigáló, a vámellenőrzési berendezésekre vonatkozó uniós beavatkozás összességében is elősegítené a tagállamok közötti kohéziót. Tekintettel a globális kihívásokra, különösen arra, hogy folyamatosan védelmezni kell az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeit, illetve elő kell segíteni a jogszerű kereskedelmet, elengedhetetlen, hogy a külső határokon korszerű és megbízható ellenőrzési berendezések álljanak rendelkezésre.

(6)Következésképpen helyénvaló új eszközt létrehozni a vámellenőrzési berendezésekhez nyújtott pénzügyi támogatás céljából.

(7)Mivel a tagállami vámhatóságokra egyre több olyan feladat hárul, amelyek gyakran a biztonság területére is kiterjednek és elvégzésükre a külső határokon kerül sor, a külső határokon végzett határellenőrzések és vámellenőrzések egyenértékűségének biztosítása érdekében megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani a tagállamok számára. Ugyanilyen fontos az uniós határokon folytatott, az áruk és személyek ellenőrzését érintő ügynökségközi együttműködés népszerűsítése az egyes tagállamok határellenőrzésért vagy a határokon végzett más feladatokért felelős nemzeti hatóságai körében.

(8)Létre kell tehát hozni az Integrált Határigazgatási Alapot (a továbbiakban: az alap).

(9)Az EUMSZ V. címét érintő jogi sajátosságok, valamint a külső határokra és a vámellenőrzésekre vonatkozó szakpolitikák esetében alkalmazandó különböző jogalapok miatt jogilag nem lehetséges az alap egyetlen eszközként való létrehozása.

(10)Az alapot tehát a határigazgatás területén megvalósuló uniós támogatás átfogó pénzügyi kereteként kell létrehozni, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz), valamint az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 által létrehozott, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt.

(11)Ez a rendelet meghatározza az eszköz pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 21 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(12)Erre az eszközre alkalmazni kell az (EU, Euratom) [2018/XXX] európai parlamenti és tanácsi rendeletet 22 (a továbbiakban: költségvetési rendelet). Az említett rendelet meghatározza az uniós költségvetés végrehajtásával, többek között a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos szabályokat.

(13)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [2018/XXX] rendelete 23 a vámunió és a vámhatóságok támogatása érdekében létrehozza a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” programot. Az együttműködést célzó intézkedések koherenciájának és horizontális összehangolásának megőrzése érdekében célszerű valamennyi ilyen intézkedést egyetlen jogi aktus és szabályrendszer alapján végrehajtani. Következésképpen ennek az eszköznek csak a támogatható vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez kell támogatást nyújtania, a vámügyi együttműködést szolgáló Vám programnak pedig a kapcsolódó intézkedéseket – például az igényfelmérések céljából folytatott együttműködést vagy az érintett berendezésekkel kapcsolatos képzéseket – kell támogatnia.

(14)Emellett az eszköznek adott esetben támogatnia kell a vámellenőrzési berendezések a célból történő beszerzését vagy korszerűsítését, hogy valós körülmények között teszteljenek új berendezéseket vagy új funkciókat, mielőtt a tagállamok megkezdenék az ilyen új berendezések széles körű beszerzését. A valós körülmények közötti tesztelésnek elsősorban a vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos, az (EU) [2018/XXX] rendelet 24 keretében végzett kutatás eredményeihez kell kapcsolódnia.

(15)A legtöbb vámellenőrzési berendezés egyenlő mértékben vagy járulékosan alkalmas lehet más jogszabályok, mint például a határigazgatási, a vízumpolitikai vagy a rendőrségi együttműködési rendelkezések betartásának ellenőrzésére is. Ezért az elgondolás szerint az Integrált Határigazgatási Alap két, egymást kiegészítő eszközből áll, amelyek különálló, de koherens hatókörrel rendelkeznek a berendezések beszerzése tekintetében. Egyrészt az (EU) [2018/XXX] rendelettel 25 létrehozott határigazgatási és vízumügyi eszköz ki fogja zárni az olyan berendezéseket, amelyek határigazgatásra és vámellenőrzésre is használhatók. Másrészt a vámellenőrzési berendezések e rendelettel létrehozott pénzügyi támogató eszköze nem csupán azokhoz a berendezésekhez nyújt pénzügyi támogatást, amelyek fő célja a vámellenőrzés, hanem lehetővé teszi a berendezések kiegészítő célokra, például a határellenőrzés és a biztonság céljára történő használatát is. Ez a szerepfelosztás elő fogja mozdítani az (EU) 2016/1624 rendelet 26 4. cikkének e) pontjában említett ügynökségközi együttműködést, amely az európai integrált határigazgatási megközelítés része, ezáltal lehetővé teszi a vám- és a határőrizeti hatóságok együttműködését, valamint az uniós költségvetés hatásának maximalizálását az ellenőrzési berendezések megosztása és interoperabilitása révén.

(16)A különböző területeket érintő együttműködés és interoperabilitás lehetővé tétele és támogatása érdekében a költségvetési rendelettől eltérve adott esetben lehetővé kell tenni, hogy egy intézkedés több uniós programon vagy eszközön keresztül is finanszírozásban részesüljön. Ugyanakkor a kettős finanszírozás költségvetési rendeletben meghatározott tilalmával összhangban ilyen esetekben a hozzájárulások nem fedezhetik ugyanazokat a költségeket.

(17)Tekintettel a vámügyi prioritások, a veszélyek és a technológiák gyors változására, a munkaprogramoknak nem kell hosszú időszakra kiterjedniük. Ugyanakkor mind a Bizottság, mind a tagállamok számára adminisztratív többletterhet okoz az éves munkaprogramok kidolgozásának szükségessége, jóllehet arra a program végrehajtásához nincs szükség. Erre tekintettel a munkaprogramoknak elvben egynél több költségvetési évre kell kiterjedniük.

(18)Az e rendelet szerinti munkaprogramok egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 27 megfelelően kell gyakorolni.

(19)Bár az egyenértékű vámellenőrzések biztosítására irányuló egyedi célkitűzés eléréséhez elengedhetetlen a központi végrehajtás, az eszköz műszaki jellegéből adódóan műszaki szintű előkészítő munkára van szükség. Ezért a végrehajtást nemzeti szakértelemre és tapasztalatokra támaszkodó, a tagállami vámigazgatási szervek bevonásával végzett igényfelmérésekkel kell segíteni. Az igényfelméréseknek egyértelmű módszertanon kell alapulniuk, amely minimális számú lépéseket is tartalmaz a szükséges információk összegyűjtésének biztosítására.

(20)A rendszeres nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében megfelelő keretet kell létrehozni az eszköz és az eszköz alá tartozó intézkedések által elért eredmények nyomon követésére. Ennek a nyomon követésnek és jelentéstételnek az eszköz körébe tartozó intézkedések hatásait mérő mutatókon kell alapulnia. A jelentéstételi követelményeknek ki kell terjedniük a bizonyos költséghatárt meghaladó vámellenőrzési berendezésekre vonatkozó információkra.

(21)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 28 (22) és (23) bekezdése értelmében az eszközt sajátos nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai.

(22)Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a politikai prioritások, a veszélyek és a technológiák változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az eszköz által támogatható intézkedések vámellenőrzési céljainak módosítására, illetve az egyedi célkitűzések elérésének mérésére szolgáló mutatók listájának módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(23)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, 29 a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 30 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 31 és az (EU) 2017/1939 rendelettel 32 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(25)Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzésének megvalósítására és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek, valamint a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(26)Mivel a tagállamok között fennálló objektív földrajzi egyenlőtlenségek következtében e rendelet célkitűzését, azaz a vámuniót és a vámhatóságokat támogató eszköz létrehozását a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az – mivel az összehangolt megközelítés és központi finanszírozás hozzájárul az egyenértékű és színvonalas vámellenőrzések biztosításához – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a rendelet az Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az alap) részeként létrehozza a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközét (a továbbiakban: az eszköz), a vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás biztosítása érdekében.

(2)A határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló [2018/XXX] rendelettel 34 közösen ez a rendelet létrehozza az alapot.

(3)A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok;

2.„vámellenőrzések”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 3. pontjában meghatározott konkrét intézkedések;

3.„vámellenőrzési berendezés”: elsősorban vámellenőrzések végzésére szolgáló berendezés;

4.„mozgó vámellenőrzési berendezés”: bármilyen szállítóeszköz, amely mozgathatósága mellett saját maga is vámellenőrzési berendezésként szolgál, vagy teljesen fel van szerelve vámellenőrzési berendezéssel;

5.„karbantartás”: megelőző, javító jellegű és előrejelzésen alapuló beavatkozások – ideértve a működési és funkcionális ellenőrzéseket, szervizelést, javításokat és nagyjavításokat, de nem ideértve a korszerűsítést –, amelyekre egy vámellenőrzési berendezés előírt üzemképes állapotának fenntartása vagy helyreállítása érdekében van szükség a maximális hasznos élettartam elérése céljából;

6.„korszerűsítés”: olyan módosító beavatkozások, amelyekre azért van szükség, hogy a meglévő vámellenőrzési berendezéseket elavult üzemképes állapotból a technológia aktuális állása szerinti üzemképes állapotba hozzák.

3. cikk

Az eszköz célkitűzései

(1)Az Integrált Határigazgatási Alap részeként az eszköz általános célkitűzése, hogy támogassa a vámuniót és a vámhatóságokat az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme, az Unió biztonságának és védelmének biztosítása, valamint az Uniónak a tisztességtelen és jogellenes kereskedelem elleni védelme érdekében, miközben megkönnyíti a jogszerű üzleti tevékenység végzését.

(2)Az eszköz egyedi célkitűzése, hogy releváns, a technológia aktuális állása szerinti és megbízható vámellenőrzési berendezések beszerzése, karbantartása és korszerűsítése révén megfelelő és egyenértékű vámellenőrzések biztosításához járuljon hozzá.

4. cikk

Költségvetés

(1)Az eszköz 2021–2027 közötti időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keret folyó áron 1 300 000 000 EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti továbbá az eszköz irányításával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos azon kiadásokat, amelyek kapcsolódnak az eszköz célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint az eszköz irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

5. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)Az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2)Az eszköz a költségvetési rendeletben meghatározott valamennyi formában – különösen vissza nem térítendő támogatások formájában –nyújthat finanszírozást.

(3)Ha a támogatott intézkedés berendezések beszerzését vagy korszerűsítését foglalja magában, akkor a Bizottság koordinációs mechanizmust hoz létre, amely biztosítja az uniós programokból és eszközökből nyújtott támogatások segítségével beszerzett valamennyi berendezés hatékonyságát és interoperabilitását.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

6. cikk

Támogatható intézkedések

(1)Ahhoz, hogy egy intézkedés ebből az eszközből finanszírozható legyen, eleget kell tennie az alábbi követelményeknek:

a)a 3. cikkben említett célkitűzéseket hajtja végre;

b)olyan vámellenőrzési berendezés beszerzését, karbantartását vagy korszerűsítését célozza, amely az alábbiak közül egy vagy több vámellenőrzési célt szolgál:

1.behatolásmentes vizsgálat;

2.embereken elrejtett tárgyak jelzése;

3.sugárzásészlelés és nuklidok azonosítása;

4.minták laboratóriumi elemzése;

5.mintavétel és a minták helyszíni elemzése;

6.kézi keresés.

Az 1. melléklet tartalmazza azoknak a vámellenőrzési berendezéseknek a tájékoztató jellegű listáját, amelyek az 1–6. pontban felsorolt vámellenőrzési célokból felhasználhatók.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, kellően indokolt esetekben az intézkedések vámellenőrzési berendezések olyan beszerzésére, karbantartására és korszerűsítésére is vonatkozhatnak, amely új berendezések vagy új funkciók valós körülmények közötti tesztelésére irányul.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vámellenőrzési célok és az 1. melléklet módosítása érdekében, amennyiben az ilyen felülvizsgálat szükségesnek tűnik.

(4)A szóban forgó eszköz útján finanszírozott vámellenőrzési berendezések vámellenőrzésen kívüli célokra is felhasználhatók, beleértve a nemzeti határigazgatási hatóságokat támogató személyellenőrzést és a nyomozásokat is.

7. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

A költségvetési rendelet 197. cikkétől eltérve a részvételre jogosult jogalanyok a tagállami vámhatóságok, amennyiben biztosítják az igények 11. cikk (3) bekezdése szerinti értékeléséhez szükséges információkat.

8. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)Az eszköz az intézkedések összes elszámolható költségének legfeljebb 80 %-át finanszírozhatja.

(2)Az említett felső határt meghaladó finanszírozás nyújtására kizárólag megfelelően indokolt rendkívüli esetben kerülhet sor.

9. cikk

Elszámolható költségek

Az eszköz keretében nem számolhatók el a következő költségek:

a)földterület megvásárlásához kapcsolódó költségek;

b)infrastruktúrához, például épületekhez vagy szabadtéri létesítményekhez, illetve bútorokhoz kapcsolódó költségek;

c)elektronikus rendszerekkel kapcsolatos költségek, a vámellenőrzési berendezések használatához közvetlenül szükséges szoftverek kivételével;

d)hálózatokkal, például biztonságos vagy nem biztonságos kommunikációs csatornákkal vagy előfizetésekkel kapcsolatos költségek;

e)szállítóeszközökkel, például járművekkel, légi járművekkel vagy hajókkal kapcsolatos költségek, a mozgó vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos költségek kivételével;

f)a vámellenőrzési berendezésekhez szükséges fogyóeszközökkel, többek között a referencia- vagy kalibrálóanyagokkal kapcsolatos költségek;

g)az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos költségek.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

10. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1)Az eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)A költségvetési rendelet 195. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások odaítélése pályázati felhívás nélkül történik a 7. cikkben említett, részvételre jogosult jogalanyok számára.

(3)A költségvetési rendelet 191. cikkétől eltérve az (EU) [2018/XXX] rendelettel 35 létrehozott, vámügyi együttműködést szolgáló Vám programból vagy bármely más uniós programból hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat az eszközből is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás arányosan számítható ki, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

IV. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

11. cikk

Munkaprogram

(1)Az eszköz végrehajtása a költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogramokon keresztül történik.

(2)A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)Az (1) bekezdésben említett munkaprogramok kidolgozását igényfelmérés segíti, amely minimum az alábbiakból áll:

a)a határátkelőhelyek közös besorolása;

b)a rendelkezésre álló vámellenőrzési berendezések kimerítő jellegű leltárja;

c)a vámellenőrzési berendezésekre vonatkozó minimális és optimális normák közös meghatározása, a határátkelőhelyek kategóriái szerint, valamint

d)a szükséges pénzeszközök részletes becslése.

Az igények értékelésére az 1294/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 36 létrehozott Vám 2020 program vagy az (EU) [2018/XXX] 37 rendelettel létrehozott, a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program keretében végzett intézkedések eredményeképpen kerül sor, és azt rendszeresen, de legalább 3 évente naprakésszé kell tenni.

12. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)Az eszköz 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza.

(2)Az eszköz célkitűzéseinek elérése felé történő előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az eszköz végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4)A (3) bekezdésben említett jelentéstételi követelmények tartalmazzák legalább a következő információk Bizottsággal való évenkénti közlését, amennyiben egy vámellenőrzési berendezés költsége adók nélkül meghaladja a 10 000 EUR-t:

a)a vámellenőrzési berendezés üzembe helyezésének és üzemből való kivonásának dátuma;

b)a vámellenőrzési berendezés használatára vonatkozó statisztikák;

c)a vámellenőrzési berendezés használatának nyomán elért eredményekre vonatkozó információk.

13. cikk

Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)Az eszköz időközi értékelését az eszköz végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az eszköz végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)Az eszköz végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi az eszköz végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

V. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 6. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében és az 12. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 6. cikk (3) bekezdése és a 12. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a Vám program (EU) [2018/XXX] rendelet 38 18. cikkében említett bizottsága segíti.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az eszközhöz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

11 Határigazgatás

11.02 Integrált Határigazgatási Alap

11.02.11 Vámellenőrzési berendezésekhez kapcsolódó eszköz

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

X új intézkedés

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 39

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Az eszköz végrehajtása egy munkaprogramot elfogadó végrehajtási jogi aktus útján történik. Az elfogadásra a tervek szerint 2021. első negyedévében fog sor kerülni, az igényfelmérést (a jelenlegi Vám 2020 program keretében), valamint a Vám program bizottságával folytatott konzultációt követően. A munkaprogram megvalósítására a kedvezményezettekkel megkötött támogatási megállapodások útján fog sor kerülni, amelyek aláírása legkésőbb 2021. második negyedévében veszi kezdetét.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés okai (előzetes): Annak az igénynek a tudomásul vételét követően, hogy az áruáramlások leggyengébb pontokra való áttevődésének megelőzése érdekében szükség van a különböző tagállamok által végzett vámellenőrzési tevékenységek egyenértékűségének javítására, a Bizottság javaslatot tesz erre az új eszközre. Az egyenértékű vámellenőrzési berendezések és infrastruktúrák biztosítása a jelenlegi egyensúlyhiány kezelésének fontos részét képezi. Az egyensúlyhiány részben a tagállamokban rendelkezésre álló kapacitásokban és forrásokban megfigyelhető eltéréseknek tudható be. Azon képességük, hogy megbirkózzanak a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által támasztott kihívásokkal, nemcsak az emberi összetevőtől, hanem a korszerű és megbízható ellenőrzési berendezések rendelkezésére állásától is függ. Az áruk egyre növekvő mennyiségét, illetve a határellenőrzés iránti növekvő igényt nemcsak a vámhatóságok bevételek beszedésében megtestesülő hagyományos funkciója támasztja alá, hanem annak szükségszerűsége is, hogy a védelem és a biztonság érdekében jelentősen meg kell erősíteni az EU külső határain belépő és kilépő áruk ellenőrzését. Ugyanakkor az áruknak a külső határokon való áthaladásával kapcsolatos ellenőrzések nem akadályozhatják a jogszerű kereskedelmet, hanem meg kell könnyíteniük azt.

A várható uniós többletérték (utólagos): Ezeknek a célkitűzéseknek a vámunión belüli elérése csak annak biztosításával lehetséges, hogy a leggyengébb láncszem is eléggé erős a funkciói ellátásához. Ezért az eszköz támogatja a vámuniót, és elsősorban a Vám program keretébe tartozó intézkedéseket egészíti ki.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Nem alkalmazható

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az eszköz szoros kapcsolatban áll az új Vám programmal, ami elő fogja segíteni az igényfelmérést. Emellett kapcsolódik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csalások elleni küzdelmet célzó tevékenységeihez, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében folytat az EUMSZ 325. cikkének megfelelően.

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X határozott időtartam

–X 2021.1.1-től 2027.12.31-ig lesz hatályban

–X Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2030-ig a kifizetési előirányzatokra

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 40

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az eszköz végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az eszköz végrehajtásának kezdetét követően sor fog kerülni az eszköz célkitűzéseinek elérését, az eszköz hatékonyságát és az uniós szintű hozzáadott értéket vizsgáló időközi értékelésre.

Egy záró értékelés az eszköz hosszú távú hatását és hatásainak fenntarthatóságát fogja vizsgálni. Erre az eszköz végrehajtásának befejezése után, de legkésőbb négy évvel a finanszírozási időszak végét követően kell sort keríteni.

Ezeknek az értékeléseknek többek között a nyomon követéshez és jelentéstételhez meghatározott mutatókra kell alapulniuk.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A vámellenőrzési berendezések által megtestesített összetevőre tekintettel az előnyben részesített lehetőség a közvetlen irányítás a nemzeti hatóságoknak vámellenőrzési berendezések beszerzésére, karbantartására és korszerűsítésére nyújtott vissza nem térítendő támogatások révén.

Az új uniós beavatkozás célja a tagállamok közötti egyensúlyhiányok megszüntetése, valamint a vámunióban végzett vámellenőrzések egyenértékűségének biztosítása. Egy ilyen célkitűzés elérése nyilvánvalóan nemzeti határokon átnyúló koordinációt tesz szükségessé, amely közvetlen irányításon keresztüli centralizált megközelítéssel valósulhat meg a legjobban. Mivel az EU határain rájuk háruló feladatok teljesítéséhez szükséges berendezések közvetlen birtokosai továbbra is a nemzeti hatóságok – nem pedig az Unió – lesznek, az uniós beavatkozás a tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás formáját ölti, amelyet a határtípusonként előre meghatározott normáknak megfelelően vámellenőrzési berendezések beszerzésére, karbantartására és korszerűsítésére fordíthatnak.

A közvetlen irányítás a vámügyi területen meglévő intézkedések megvalósítási mechanizmusa, függetlenül attól, hogy a Vám vagy a Herkules III program keretébe tartoznak. Emellett azért is megfelelő megközelítésnek számít, mert a szóban forgó esetben csak korlátozott számú kedvezményezettet, a 27 tagállamot fogja érinteni, ezért lehetővé teszi a költségvetési rendelet és a hozzá tartozó alkalmazási szabályok által előirányzott különböző egyszerűsítéseket, különösen a pályázati eljárás alóli kivételeket.

A nemzeti hatóságok ismereteinek és működéssel kapcsolatos tapasztalatainak megfelelő felhasználása, következésképpen pedig a tényleges igényeik kielégítése érdekében a Bizottság általi közvetlen irányítást a tagállamokból álló szakértői csapatok fogják támogatni az előkészítő feladatok során (például az igényfelmérés és a minimális berendezésekre vonatkozó normák határtípusonként való meghatározása). A végső szakpolitikai döntést a Bizottság fogja meghozni, amely komitológiai eljárás keretében a vámpolitikai prioritások, a veszélyek és a volumenek alapján vissza nem térítendő támogatások formájában elosztja a pénzeszközöket.

A társfinanszírozást – azaz az uniós beavatkozáson felüli nemzeti hozzájárulásokat – és az előzetes feltételeket – például a megfelelő igazgatási kapacitás bizonyítását, például személyzeti létszám és készségek tekintetében – szintén figyelembe fogják venni. Ezzel garantálható, hogy a vámellenőrzési berendezések biztosítására csak a tagállamok teljes mértékű elkötelezettsége és a feltételek teljesülése esetén kerül sor, ami biztosítja a berendezések tényleges felhasználását és az uniós beavatkozás kívánt hatásának elérését.

A vissza nem térítendő támogatások esetében előfinanszírozás szerepel a tervekben, azonban a támogatási megállapodás első évében ez korlátozott mértékű lesz (kb. 20 % – a munkaprogramokban lesz meghatározva), mivel a vámhatóságok által vámellenőrzési berendezések beszerzése céljából folytatott közbeszerzési eljárások általában hosszadalmasak, és a támogatási megállapodás első événél hosszabb ideig elhúzódnak.

A vissza nem térítendő támogatások végső kifizetése/visszafizettetése a pénzügyi beszámolók és az utólagos helyszíni ellenőrzések alapján történik.

Mivel a szóban forgó eszköz új programnak számít, a kontrollstratégián a kezdeti eredmények fényében idővel minden bizonnyal finomítani kell. Az említett stratégia kettős megközelítésre fog alapulni:

–a nemzeti pénzügyi beszámolókat dokumentumalapú vizsgálatot követően lezárják, majd sor kerül a végső fizetési megbízások/visszafizetési felszólítások kiadására (ezáltal csökkennek a fizetési késedelmek); ezeknek a fizetési megbízásoknak/visszafizetési felszólításoknak a vizsgálatára a pénzügyi folyamatokba beépített előzetes ellenőrzések révén kerül sor;

–az említett ellenőrzéseket a tagállamokban végzett utólagos helyszíni ellenőrzések támasztják alá; az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság minden évben körülbelül a tagállamok felében végez helyszíni ellenőrzéseket.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Az eszközt végrehajtó pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó kockázatok korlátozottak, különösen mivel:

–a kedvezményezettek a tagállami vámigazgatási szervek – ebben az esetben nincs pályáztatás;

–mivel a munkaprogramon belül a finanszírozás az igényfelmérés nyomán meghatározott közös prioritásokra fog összpontosítani, a legtöbb tagállami intézkedés hasonlítani fog egymáshoz, ezért az eltérések könnyedén azonosíthatóvá válnak;

–kötelező lesz az intézkedések nyilvántartásba vételére és a pénzügyi beszámolók összeállítására szolgáló elektronikus rendszer használata – ez a rendszer különböző ellenőrző mechanizmusokat tartalmaz, és meg fogja könnyíteni a kiadások nyomon követését;

–a tervek szerint a finanszírozás elsősorban a költséges vámellenőrzési berendezésekre fog összpontosítani, ami a megvásárolt, karbantartott vagy korszerűsített berendezések alacsony számát fogja eredményezni, ezzel pedig megkönnyíti a nyomon követést és az ellenőrzést;

–a javaslat már tartalmazza a minimális jelentéstételi kötelezettségeket, és az esetleges kockázatok korlátozása vagy csökkentése érdekében ezek további követelményekkel fognak kiegészülni a munkaprogramokban és a támogatási megállapodásokban.

2.2.3.

2.2.4.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A korábbi vámügyi program keretében végzett ellenőrzések éves összköltsége várhatóan korlátozott marad, mivel ahogy arra az előbbiekben már történt utalás, a kapcsolódó pénzügyi tranzakciók jellegéből és végrehajtási módjából adódóan a hibák kockázata korlátozott.

A pénzügyi folyamatokba tartozó előzetes ellenőrzésekre alapuló globális belső kontrollrendszer célja az esetleges hibák kiküszöbölése a kifizetés/lezárás előtt. A vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban végzett utólagos helyszíni ellenőrzések erős elrettentő hatásuknak köszönhetően tovább csökkentik az esetleges hibák kockázatát a kifizetés/lezárás során.

Összehasonlítási alap gyanánt, az alkalmazott kontrollstratégia a korábbi vámügyi program keretében hatékonynak és eredményesnek bizonyult, és az ellenőrzések költsége csak korlátozott volt. Tekintettel arra, hogy az új eszköz esetében ugyanezt a kontrollrendszert alkalmazzák, az ellenőrzések várható költségei, illetve a kifizetéssel/lezárással kapcsolatos hibák kockázatai várhatóan hasonlóak lesznek.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság adócsalás elleni stratégiája arra összpontosít, hogy erőteljes csalásellenes kultúrát alakítson ki a főigazgatóságon belül a potenciális csalási kockázatokra, illetve a főigazgatóság munkatársai által követendő etikus viselkedésre irányuló figyelemfelhívó tevékenységek révén. A stratégia továbbá kitér az OLAF-fal való aktív együttműködésre, valamint a csaláshoz kapcsolódó szempontoknak a főigazgatóság stratégiai tervezési és programozási ciklusába való beépítésére.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 41	EFTA-országoktól 42	tagjelölt országoktól 43	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
4	11.01.02 A vámellenőrzési berendezésekhez kapcsolódó eszköz támogatására szolgáló kiadások	nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
4	11.02.11 Vámellenőrzési berendezésekhez kapcsolódó eszköz	diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Migráció és határigazgatás”

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok 11. 02. 11	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	174,903	178,403	181,973	185,614	189,329	193,117	195,961		1299,300
	Kifizetési előirányzatok 44	(2)	42,481	129,274	162,474	170,688	175,066	178,602	182,209	258,506	1299,300
Az eszköz keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 45 - 46 11.01.02	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(3)	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100		0,700
Az eszköz keretére szóló előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+3	175,003	178,503	182,073	185,714	189,429	193,217	196,061		1300,000
	Kifizetési előirányzatok	=2+3	42,581	129,374	162,574	170,788	175,166	178,702	182,309	258,506	1300,000

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		3,575	3,575	3,575	3,575	3,575	3,575	3,575		25,025
Egyéb igazgatási kiadások		0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100		0,700
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	3,675	3,675	3,675	3,675	3,675	3,675	3,675		25,725

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret FEJEZETEIHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	178,678	182,178	185,748	189,389	193,104	196,892	199,736		1325,725
	Kifizetési előirányzatok	46,256	133,049	166,249	174,463	178,841	182,377	185,984	258,506	1325,725

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret7. FEJEZETE
Humánerőforrás	3,575	3,575	3,575	3,575	3,575	3,575	3,575	25,025
Egyéb igazgatási kiadások	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,700
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	3,675	3,675	3,675	3,675	3,675	3,675	3,675	25,725

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 47
Humánerőforrás
Egyéb igazgatásikiadások	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,700
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások részösszege	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,100	0,700

ÖSSZESEN

3,775

26,425

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Év		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
A központban és a bizottsági képviseleteken		25	25	25	25	25	25	25
A küldöttségeknél
A kutatásban
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben kifejezve: AC, AL, END, INT és JED 48 7. fejezet
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokból finanszírozva	- a központban
	- a küldöttségeknél
Az eszköz keretéből finanszírozva 49	- a központban
	- a küldöttségeknél
A kutatásban
Egyéb (nevezze meg)
ÖSSZESEN		25	25	25	25	25	25	25

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Az eszköz kezeléséhez és végrehajtásához további munkaerőre lesz szükség. Ez többek között az alábbi feladatokat jelenti:

- Az igényfelmérésben való részvétel, illetve annak felügyelete és koordinálása: leltár, tipológia és normák, hiányelemzés és a szükséges pénzeszközök felbecslése határtípusokra lebontva (szárazföldi, tengeri, légi, postai csomópontok);

- Programozás horizontális koordináció (különösen a veszélyek és a volumenek értékelése), a munkaprogram és a kapcsolódó eljárások kidolgozása (komitológia), valamint a támogatási megállapodások összeállítása és megvitatása;

- Végrehajtás: a vámhatóságok általi végrehajtás nyomon követése és támogatása (pl. közös közbeszerzés);

- Jelentéstétel, illetve kontroll/ellenőrzés

Külső munkatársak

Nem alkalmazható

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–X nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Év	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–X A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–X a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	A javaslat/kezdeményezés hatása 50
	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Nem alkalmazható

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

Az eszköz közvetett hatást fog kifejteni az Unió tradicionális saját forrásaira, mivel a hatékonyabb vámellenőrzések várhatóan magasabb vámbevételeket eredménynek. Ez a hatás azonban nem számszerűsíthető.

(1) COM(2018) 322 final.

(2) A vámügyi programot 1991-ben hozták létre a vámtisztviselők szakképzéséről szóló közösségi cselekvési program (Matthaeus program) elfogadására vonatkozó 1991. június 20-i tanácsi határozattal; a későbbiekben ez a közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2000) elfogadásáról szóló, 1996. december 19-i 210/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által létrehozott vámügyi program, illetve a 105/2000/EK, 253/2003/EK és a 624/2007/EK határozat és az 1294/2013/EU rendelet által létrehozott utódprogramok teljes családjával egészült ki.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 250/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló program (Hercule III program) létrehozásáról és a 804/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 6. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/825 rendelete (2017. május 17.) a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 129., 2017.5.19., 1. o.).

(5) https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/funding-opportunities/funding-programmes/overview-funding-programmes/european-structural-and-investment-funds_hu

(6) https://www.consilium.europa.eu/media/22301/st09581en17-vf.pdf és http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7586-2017-INIT/hu/pdf

(7) A vámpolitikai csoport egy Bizottság által létrehozott szakértői csoport, amelynek feladata, hogy a stratégiai vámpolitikai kérdésekkel kapcsolatban tanácsokkal lássa el a Bizottságot; nyomon kövesse a vámpolitika különböző szempontjainak az alakulását; és megkönnyítse a tagállamok számára az eszmecserét. További információk: http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=944 .

(8) COM(2016) 813 final.

(9) Lásd például: Az Európai Parlament állásfoglalása az uniós vámkódex végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezeléséről (2016/3024(RSP)).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(11) Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2018) 325 final) értelmében a tagállamok által visszatartott beszedési költségek 20 %-ról az eredeti 10 %-ra csökkennének.

(12) https://ec.europa.eu/taxation_customs/expert-teams-europa_en

(13) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(14) COM(2018) 473.

(15) COM(2018) 442.

(16) HL C , , . o.

(17) A vámunió teljesítményére vonatkozó 2016-os éves jelentés melléklete, amely a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/info/publications/annual-activity-report-2016-taxation-and-customs-union_en .

(18) https://www.consilium.europa.eu/media/22301/st09581en17-vf.pdf és http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7586-2017-INIT/hu/pdf .

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(20) COM(2018) 473.

(21) Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(22) COM(2016) 605.

(23) COM(2018) 442.

(24) COM(2018) 435.

(25) COM(2018) 473.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(28) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(30) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(31) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(32) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(34) COM(2018) 473.

(35) COM(2018) 442.

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 1294/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 209. o.).

(37) COM(2018) 442.

(38) COM(2018) 442.

(39) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(40) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(41) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(42) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(43) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(44) A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben az új program kifizetési profilja a 2007 és 2017 közötti időszak azonos megvalósítási mechanizmust alkalmazó és hasonló szakpolitikai területeket, különösen a vámügyeket, adóztatást és csalás elleni fellépést érintő programjaiban alkalmazott korábbi kifizetési profilok extrapolációjára épít.

(45) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(46) Példák: fordítások, az eszköz kezelésére szolgáló informatikai hálózatok és rendszerek (ABAC, eGrants, AGM stb.)

(47) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(48) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(49) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(50) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a beszedési költségekkel csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg,2018.6.12.

COM(2018) 474 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról

{SWD(2018) 347}
{SWD(2018) 348}
{SEC(2018) 315}

1. MELLÉKLET

A vámellenőrzési berendezések indikatív listája a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett vámellenőrzési célok alapján

VÁMELLENŐRZÉSI CÉL	VÁMELLENŐRZÉSI BERENDEZÉS
	KATEGÓRIA	ALKALMAZÁS
Behatolásmentes vizsgálat	Röntgenszkenner – nagy energiájú	Konténerek, tehergépjárművek, vasúti kocsik
	Röntgenszkenner – kis energiájú	Raklapok, dobozok és csomagot
		Utaspoggyász
	Visszaszórásos röntgenberendezés	Konténerek
		Tehergépjárművek
		Járművek
	Egyéb	Automata rendszám-/konténerfelismerő rendszerek
		Járműmérlegek
		Emelővillák és más hasonló mozgó vámellenőrzési berendezések
Embereken elrejtett tárgyak jelzése 1	Visszaszórásos röntgenkapu	Elsősorban repülőtereken használatos az embereken elrejtett tárgyak (kábítószerek, robbanóanyagok, készpénz) észlelésére
	Testszkenner
Sugárzásészlelés és nuklidok azonosítása	Radiológiai és nukleáris észlelés	Személyi sugárzásmérő/sugárzásjelző műszer (PRM)
		Kézi sugárzásmérő műszer
		Izotópazonosító készülék (RIID)
		Sugárkapu (RPM)
		Spektrometriás izotópazonosító kapu (SPM)
Minták laboratóriumi elemzése	Valamennyi lehetséges áru azonosítása, mennyiségének meghatározása és ellenőrzése	Gáz- és folyadékkromatográfia (GC, LC, HPLC...)
		Spektrometria és spektrometriával kombinált technikák (IR, Raman, UV-VIS, fluoreszcencia, GC-MS…)
		Röntgensugaras berendezés (XRF...)
		NMR spektroszkópia és stabil izotópok elemzése
		Egyéb laboratóriumi berendezés (AAS, desztillációs elemzőberendezés, DSC, elektroforézis, mikroszkóp, LSC, cigarettaelszívató gép...)

VÁMELLENŐRZÉSI CÉL	VÁMELLENŐRZÉSI BERENDEZÉS
	KATEGÓRIA	ALKALMAZÁS
Mintavétel és a minták helyszíni elemzése	Ionmobilitás-spektrometrián (IMS) alapuló anyagnyom-felderítés	Fenyegetést jelentő konkrét anyagok nyomait felderítő hordozható berendezés
	Kutyás anyagnyom-felderítés	Sokféle kockázatra alkalmazható kisebb és nagyobb tárgyak esetében
	Mintavétel	Mintavételi eszközök, füstelszívó ernyő, kesztyűs manipulátor
	Mobil laboratóriumok	A minták helyszíni elemzésére szolgáló berendezésekkel teljes mértékben felszerelt jármű
	[Szerves anyagok,fémek és ötvözetek elemzése] Kézi detektorok	Kémiai kolorimetriás vizsgálatok
		Raman-spektroszkópia
		Infravörös-spektroszkópia
		Röntgen fluoreszcencia
		Gázdetektorok konténerekhez
Kézi keresés	Személyi kézi eszközök	Zsebeszközök
		Szerszámkészlet
		Teleszkópos tükör
	Eszközök	Endoszkóp
		Rögzített vagy kézi fémdetektor
		A járművek aljának ellenőrzésére szolgáló kamerák
		Ultrahangos eszköz
		Sűrűségmérő
	Egyéb	Víz alatti keresés

2. MELLÉKLET

Mutatók

Egyedi célkitűzés: releváns, a technológia aktuális állása szerinti és megbízható vámellenőrzési berendezések beszerzése, karbantartása és korszerűsítése révén a megfelelő és egyenértékű vámellenőrzésekhez való hozzájárulás.

1.Rendelkezésre álló berendezés

a)A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a szárazföldi határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

b)A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a tengeri határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

c)A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a légi határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

d)A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a postai határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

e)A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a vasúti határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

(1) Az egészség védelmére és a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó, hatályos jogszabályi előírások és egyéb ajánlások betartása mellett.

Top

Choose the experimental features you want to try