Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018PC0381

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a környezetvédelmi politika területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról és ezáltal a 86/278/EGK irányelv, a 2002/49/EK irányelv, a 2004/35/EK irányelv, a 2007/2/EK irányelv, a 2009/147/EK irányelv és a 2010/63/EU irányelv, a 166/2006/EK rendelet és a 995/2010/EU rendelet, valamint a 338/97/EK tanácsi rendelet és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról

COM/2018/381 final - 2018/0205 (COD)

Brüsszel, 2018.5.31.

COM(2018) 381 final

2018/0205(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a környezetvédelmi politika területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról és ezáltal a 86/278/EGK irányelv, a 2002/49/EK irányelv, a 2004/35/EK irányelv, a 2007/2/EK irányelv, a 2009/147/EK irányelv és a 2010/63/EU irányelv, a 166/2006/EK rendelet és a 995/2010/EU rendelet, valamint a 338/97/EK tanácsi rendelet és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

2017 júniusában a Bizottság közzétette az Unió környezetvédelmi politikájával kapcsolatos jelentéstétel és nyomon követés célravezetőségi vizsgálatát 1 (a továbbiakban: célravezetőségi vizsgálat ), és cselekvési tervet alakított ki. Az 1. cselekvés keretében kiemelték, hogy a jelentéstétel bizonyos fokú modernizációja legjobban a releváns jogszabályi rendelkezések módosítása útján érhető el. E cselekvés végrehajtása céljából a jogszabály-módosítások előkészíthetők egyenként vagy olyan egyetlen tervezetbe csoportosíthatók, amely a környezetvédelmi jogszabályok több elemét módosítja, kizárólag a jelentéstételről szóló rendelkezések vonatkozásában (a továbbiakban: kiigazító javaslat). A kiigazító javaslatot a célravezetőségi vizsgálat és más, a közelmúltban az egyes jogszabályok kapcsán végzett vizsgálatok adatai alapján dolgozták ki. A kiigazító javaslat célja az uniós politika végrehajtását szolgáló ismeretalap javítása, az átláthatóság növelése a nyilvánosság számára, valamint a jelentéstétel egyszerűsítése az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat a környezetvédelmi szakpolitika területén a minőségi jogalkotással kapcsolatos tevékenységek részét képezi. A környezetvédelmi jelentéstétellel és nyomon követéssel kapcsolatos következetes megközelítések részét képezték a célravezetőségi vizsgálatnak.

A javaslat továbbá hozzájárul a hetedik környezetvédelmi cselekvési program 2 4. sz. kiemelt célkitűzésének 65. pontjához, amely szerint nemzeti szinten egyértelmű információknak kell a nyilvánosság rendelkezésére állniuk. Emellett elősegíti, hogy a nyilvánosság áttekintést kapjon arról, hogy mi történik a környezetvédelem területén Európa egészében, továbbá segítséget nyújt a nemzeti hatóságok számára a határokon átnyúló kérdések kezeléséhez. Ennek érdekében a javaslat kereszthivatkozásokat tartalmaz a környezetvédelmi információkhoz való hozzáférésről szóló 2003/4/EK irányelvvel 3 és a térinformációkról szóló 2007/2/EK irányelvvel 4 .

A célravezetőségi vizsgálattal összefüggésben elvégezték a jelentéstételi kötelezettségek több területet érintő átfogó elemzését a környezetvédelmi jogszabályok minden releváns eleme vonatkozásában 5 . Ennek során a fennálló kötelezettségek koherenciáját is vizsgálták. Ennek eredményeként több olyan jogszabályt is azonosítottak 6 , amelyben módosítani lehetne a jelentéstételi kötelezettségeket, azok egyszerűsítése céljából. A javaslatot annak érdekében készítették elő, hogy biztosítsák a következetes megközelítést a különböző jogszabályokban, adott esetben az alábbiak révén:

·az átláthatóság növelése;

·ismeretalap biztosítása a jövőbeli értékelésekhez;

·a tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek egyszerűsítése és csökkentése.

A javaslat továbbá összhangban van a Bizottság által a közelmúltban előterjesztett, az ivóvíz-irányelv 7 módosítására irányuló javaslattal, amely szerepelt a célravezetőségi vizsgálat eredményeiben.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az Unió egyéb szakpolitikáival fennálló összhangot a környezetvédelmi jelentéstétellel és nyomon követéssel kapcsolatos célravezetőségi vizsgálat 8 keretében elemezték. Általában az információkezelés modernizálása szempontjából a javaslat összhangban van a digitális egységes piaci stratégiával és követi a minőségi jogalkotási szakpolitikát, például az adminisztratív terhek csökkentésével.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A módosításra kerülő eredeti jogszabályokkal összhangban a jogalap a 114. cikk, a 192. cikk (1) bekezdése, a 207. cikk és a 207. cikk.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik a környezeti terület szabályozására. Ez azt jelenti, hogy az EU kizárólag a Szerződések által megengedett mértékben alkothat jogszabályokat, és tiszteletben kell tartania a szükségesség, a szubszidiaritás és az arányosság elvét. A javaslat célja a már fennálló, az uniós jogszabályok végrehajtásának nyomon követésére, a jelentéstételre és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségek optimalizálása, többek között a tagállamok terheinek csökkentése érdekében. Figyelemmel a kiigazító javaslatban szereplő cselekvés jellegére, ez kizárólag uniós szinten érhető el, nemzeti szinten pedig nem. E megközelítés megerősíti a szubszidiaritást és közelebb viszi a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást a polgárokhoz.

Arányosság

A kiigazító javaslat követi a közelmúltbeli értékelések megállapításait és jogszabály-módosítási javaslatokban jeleníti meg ezeket, annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Bizottság helyes információkat kapjon megfelelő formában és időben. Amint az a célravezetőségi vizsgálatban megállapítást nyert, a jelentéstétel jelenlegi helyzete nagyrészt hatékony, az adminisztratív teher pedig mérsékelt, indokolt és arányos (becsült költsége évi 22 millió EUR). Az előnyök, mint a jobb végrehajtás és a nyilvánosság fokozottabb tájékoztatása, magasan meghaladják a költségeket. A folyamat több területre kiterjedő és stratégiai szempontú, az egyszerűsítést és a terhek csökkentését célzó modernizálása révén növelni lehet a hatékonyságot. A javaslat arányos, mivel a jogalkotás minőségének javításáról szóló iránymutatással összhangban egyszerűsíti a jelentéstételt, ahol ennek értelme van, erősíti az átláthatóságot és a nyilvánosság tájékoztatását, ahol ez eddig nem történt meg és/vagy fokozza az ismeretalapot azokban az esetekben, ahol az eddig megállapítottan elégtelen volt az értékelés céljára.

A jogi aktus típusának megválasztása

A választott jogi aktus a rendelet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A javaslat az Unió környezetvédelmi politikájával kapcsolatos jelentéstétel és nyomon követés célravezetőségi vizsgálatának 9 eredményén alapul. A vizsgálat 181 jelentéstételi kötelezettségre terjedt ki 58 különböző uniós környezetvédelmi jogszabályban. Ezek numerikus és térinformatikai információkat írtak elő, azonban a legtöbb szöveges változatban létezik – ezt a legnehezebb bejelenteni, strukturálni és elemezni. A jelentési gyakoriság változó. A jelentések körülbelül felét kettő vagy annál több évente kell benyújtani, és körülbelül 50 %-ukból bizottsági jelentés lesz más uniós intézmények számára. Az eljárások is eltérnek, de úgy tűnik, hogy akkor működnek a legjobban, ha az Európai Környezetvédelmi Ügynökség dolgozza fel az adatokat. Megállapítást nyert, hogy egyes több területet érintő kérdésekben (mint egy valamennyi tagállamban hasonló folyamat modernizálása) és egyes jogszabályokat illetően lenne még min javítani. Az alábbi egyedi vizsgálatok további, részletesebb adatokat szolgáltattak az e jogszabályokban található jelentéstételi kötelezettségeket illetően.

·2002/49/EK irányelv (a környezeti zajról szóló irányelv) 10 ;

·2004/35/EK irányelv (a környezeti felelősségről szóló irányelv) 11 ;

·2007/2/EK irányelv (INSPIRE irányelv) — térinformációs infrastruktúra 12 ;

·2009/147/EK és 92/43/EGK irányelvek (vagyis a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) 13 ;

·2010/63/EK irányelv (az állatkísérletekről szóló irányelv) 14 ;

·166/2006/EK rendelet (az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásról [E-PRTR] szóló rendelet) 15 .

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A célravezetőségi vizsgálatnak széles körű konzultációs tevékenységek is részét képezték, mint a nyilvános konzultációk 16 , amelyek során a lakosság tagjai, hatóságok, vállalkozások és nem kormányzati szervezetek az egész Unióban válaszokat adtak. A tagállamok rendkívül aktívak voltak a folyamat során és támogatták a modernizálás, valamint a jelentéstétel egyszerűsítésének céljait. Volt egy különleges tagállami kezdeményezés is, a Make It Work projekt 17 , amely kulcsfontosságú hozzájárulást jelentett. A Régiók Bizottsága 2016. április 7-én véleményt fogadott el, amelyben felhívta a Bizottságot a hatékonyságnövelés lehetőségeinek feltárására és a szükségtelen adminisztratív teher csökkentésére a környezetvédelmi nyomon követés és jelentéstétel terén, különösen az automatikus jelentéstevő eszközök révén, valamint a különböző jogi aktusokból származó jelentéstételi kötelezettségek közötti szinergiák megkeresése által 18 . A Bizottság több rendezvényt is szervezett annak érdekében, hogy 2015 novemberében, 2016 áprilisában, 2016 szeptemberében és 2016 decemberében megvitassák a környezeti jelentéstétel ügyét az érintettekkel, beleértve a nem kormányzati szerveket, a vállalkozásokat és a hatóságokat. E konzultációk során kiderült, hogy a jelentéstétel alapelvei és célkitűzései kapcsán a válaszadók úgy vélték, hogy a legfontosabb elv az, hogy a jelentéstétel során csak egyszer kelljen információkat gyűjteni és hogy amikor lehetséges, azokat több célra meg kell osztani. Arra a kérdésre, hogy „a jelentéstételi kötelezettségeket több jogszabálynak kell-e tartalmaznia”, valamennyi érdekelt csoport többsége támogatását fejezte ki: a nem kormányzati szerveknél 56 %, a hatóságoknál 75 %, a lakosságnál 85 %, a vállalkozásoknál pedig 75 % arányban. Az Uniót tekintik a legalkalmasabb szabályozási szintnek a jelentéstételi folyamatok harmonizációja szempontjából. A válaszadók általában úgy vélték, hogy az informatikai rendszerek jelentős potenciállal rendelkeznek a jelentéstételi folyamatok modernizálásának és az adminisztratív terhek csökkentésének támogatása terén 19 . A tagállami szakértőkkel folytatott konzultációkra konkrét jelentéstételi kötelezettségek végrehajtásával foglakozó különböző tematikus csoportokban került sor. Összességében e szakértők széles körben támogatták a konkrét terveket saját területükön. Egyes tematikus területeken már sor került proaktív kezdeményezésekre a jelentéstétel jogszabály-módosításokat meghaladó egyszerűsítése céljából (például az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó ipari létesítmények nyilvántartásának kialakítása, ami hasznos számos más jelentéstételi terület számára).

E konzultációs tevékenységek lefedtek minden releváns kérdést, ezáltal igazolva azt, hogy e javaslat részleteit illetően további online konzultációra nem került sor. E javaslat elfogadását megelőzően ugyanakkor a különböző jogszabályokkal foglalkozó szakértők bevonásával zajló célzott konzultációkra került sor.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Tárgytalan.

Hatásvizsgálat

Hatásvizsgálatra nem kerül sor, mivel a tényalapokat nagyrészt a fent említett vizsgálatok során gyűjtötték össze.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Mivel a több létező jogszabály felülvizsgálatára irányuló ezen javaslat a Bizottság célravezető és hatásos szabályozási programjának (( REFIT ) hatálya alá tartozik, a Bizottság kereste a lehetőségeket az egyszerűsítésre és a terhek csökkentésére. Az elemzések alapján lehetséges a folyamatok fejlesztése az e területtel kapcsolatos jelentéstétel terén. E fejlesztések csökkentik a költségeket vagy fokozzák az előnyöket, különösen a leghatékonyabb folyamatok szélesebb körben történő alkalmazása révén, illetve az elektronikus eszközök és minták alkalmazásának fokozása által. Ez esetlegesen kezdeti befektetést igényelhet, amely azonban közép és hosszú távon megtérül. Figyelemmel az adatok hiányára, amint az kifejtésre került a jelentéstétellel kapcsolatos célravezetőségi vizsgálatban 20 , a javasolt egyszerűsítési intézkedésekből következő részletes költségeket és előnyöket nem számszerűsítették. Ugyanakkor a zárójelentés „Az uniós környezetvédelmi szabályokból következő nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségek célravezetőségi vizsgálatának alátámasztása” című 9. melléklete 21 megvizsgálta az uniós környezetvédelmi jelentéstételi kötelezettségek modernizálásának előnyeit, több közelmúltbeli vagy folyamatban lévő modernizálási kezdeményezéssel összefüggésben a 2012-2020 időszak folyamán. Mindez várhatóan az uniós környezetvédelmi jogszabályokon alapuló jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos terhek csökkentését eredményezi. Nem lehetett pénzügyi szempontból számszerűsíteni a terhek csökkentésének valamennyi előnyét. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján a projekt keretében 22 úgy becsülték, hogy e módosítások összesen évente legalább 1,4 millió EUR és 2,0 millió EUR közötti összeggel csökkentik a tagállamok éves adminisztratív terheit az EU28 területén. Ennélfogva e javaslat eredményeként előálló tehercsökkentés valószínűleg ugyanilyen nagyságrendű.

Az ebben a javaslatban kezelt kérdések:

·egyes jelentéstételi kötelezettségek relevanciája és szükségessége immár nem egyértelmű;

·a jelentéstételi kötelezettségek időzítése és gyakorisága nem találkozik a jelentős szakpolitikai ciklusok szükségleteivel;

·az információkhoz való hozzáférés és a nyilvánossággal való megosztás kibővítése;

·a Bizottság és az európai ügynökségek szerepei nem mindig egyértelműek és félreérthetetlenek;

·a tartalom, az időzítés és az eljárások összhangba hozatala a minőségi jogalkotás programja szerinti értékelési ciklussal.

A javaslat célja tehát a célravezető szabályozás és egyszerűsítés.

Alapjogok

A jobb jelentéstételt elősegítő informatikai rendszerek felvethetnek több, a Chartában szereplő joggal (így a megfelelő ügyintézéshez való joggal és a hatékony jogorvoslathoz való joggal; Charta 41. és 47. cikk) kapcsolatos problémát. E javaslat egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Tárgytalan.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt módosítások végrehajtása érdekében részletes végrehajtási terv készült. Ez kiemeli a főbb problémákat, kihívásokat, illetve azt, hogy ezek kezelésére milyen konkrét cselekvéseket terveznek.

E tervezet kapcsán nincs kifejezetten tervezett nyomon követés, mivel az több jogszabály több módosítására tesz javaslatot és az új rendelkezések értékelésére várhatóan az egyes módosított jogi aktusokkal összefüggésben kerül sor.



A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. táblázat A rendelettervezet hatálya alá tartozó jogi aktusok és témák áttekintése

Érintett jogi aktusok

Az átláthatóság és szubszidiaritás fokozása

A jelentéstétel egyszerűsítése/megszüntetése

A jelentéstétel ütemezésének összehangolása

Az uniós szintű áttekintések egyszerűsítése/az intézmények szerepének egyértelművé tétele

Felkészülés a jövőbeli értékelésekre

1) 86/278/EGK irányelv (a szennyvíziszapról szóló irányelv)

ü

ü

2) 2002/49/EK irányelv (a környezeti zajról szóló irányelv)

ü

ü

ü

ü

3) 2004/35/EK irányelv (a környezeti felelősségről szóló irányelv)

ü

ü

4) 2007/2/EK irányelv (INSPIRE irányelv)

ü

ü

ü

ü

5) 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv)

ü

6) 2010/63/EK irányelv (az állatkísérletekről szóló irányelv)

ü

ü

ü

ü

7) 166/2006/EK rendelet (E-PRTR rendelet)

ü

ü

ü

ü

8) 995/2010/EU rendelet (EUTR)

ü

ü

ü

ü

9) 338/97/EK tanácsi rendelet (CITES)

ü

10) 2173/2005/EK tanácsi rendelet (FLEGT rendelet)

ü

ü

ü

ü

Az érintett jogi aktusok száma

8

7

3

8

5


·Az 1. táblázatban használt általános kifejezések magyarázata

Az átláthatóság és szubszidiaritás fokozása 8 jogi aktusban:

E javaslattal összefüggésben ez az átláthatóság javítását, valamint azt jelenti, hogy lehetővé teszik a nyilvánosság számára, hogy felhasználóbarátabb módon férhessen hozzá a környezeti információkhoz, a 2007/2/EK irányelv és a 2003/4/EK irányelv környezeti információkhoz jutással és a titoktartásra, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó esetleges kivételekkel kapcsolatos követelményeivel összhangban (lásd különösen a 2003/4/EK irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdését). A fokozott átláthatóság jobban szolgálja az Európai Unió intézményeit, a tagállamokat, a nyilvánosságot és az egyéb érintetteket. Ez kihat a szubszidiaritásra is, mivel a tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy közvetlenül, nem pedig, ahogy jelenleg, csak az uniós szintű információ-megosztási rendszerek révén közöljenek információkat a lakosság tagjaival az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását illetően. Az adatok uniós szintű összehasonlítása a tagállamok által közzétett információkon alapul és ez ennélfogva megerősíti a szubszidiaritást, valamint az elszámoltathatóságot nemzeti szinten.

A jelentéstétel egyszerűsítése/megszüntetése 7 jogi aktusban:

Az adminisztratív terhek csökkentése, illetve ezzel egyidejűleg a nyilvánosság számára elérhető információk számának növelése céljából a célravezetőségi vizsgálat alapján célszerű lenne csökkentetni a szöveges jelentések mennyiségét, annak érdekében, hogy csökkentsék az információ-feldolgozás időtartamát. Egyes esetekben hasznos lenne a szöveges információk jelentésével kapcsolatos folyamat egyszerűsítése vagy megszüntetése, és az információkhoz való nyilvános hozzáférés fokozása.

A jelentéstétel ütemezésének összehangolása 3 jogi aktusban:

Egyes esetekben a jelentéstételi mechanizmusokat anélkül alakították ki, hogy összehangolták volna a különböző előírásokat ugyanazon jogi aktuson belül vagy a különböző jogi aktusok között. Az összehangolás elősegítené az adminisztratív terhek csökkentését, amennyiben összehangolnák e különböző jelentéstételi folyamatok időpontjait és ütemezését. A gyakoriság csökkentése, illetve az, ha több időt biztosítanak a tagállamok számára a különböző jelentéstételi lépésekre, emellett csökkentené az adminisztratív terheket és/vagy javítaná a folyamat hatékonyságát.

Az uniós szintű áttekintések egyszerűsítése/az uniós intézmények szerepének egyértelművé tétele 8 jogi aktusban:

Jelenleg számos jelentéstételi folyamat létezik a környezetvédelmi vívmányok keretében. Ennek eredményeként egyértelművé kell tenni a Bizottság és bizonyos esetekben az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által a megfelelő jelentéstételi folyamatokban már most is játszott szerepeket. A jogszabályok végrehajtását érintő ténybeli információk és az európai környezet állapotának rendszeres áttekintése egyszerűbbé válik, ha a naprakész információkat a modern információs technológia használatával teszik közzé (például honlapok útján), nem pedig a Bizottság által elfogadott papíralapú jelentések révén. Ehelyett a Bizottság hivatalos szerepének az értékelések elvégzésére kell összpontosulnia (amennyiben ez szükséges). Az ebben a tervezetben javasolt feladatok nincsenek kihatással az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) más feladataira, mint például az éghajlatváltozással kapcsolatos költségvetésére. Az EEA által más területeken, mint például az éghajlatváltozás területén végzett munka erőforrásait nem csoportosítják át a javaslatban rögzített célokra. Az e javaslat hatálya alá nem tartozó egyéb jogszabályok esetében az EEA-nak a Bizottság környezetvédelmi jelentéstételben való támogatása terén játszott szerepét, illetve erőforrásait a jelenleg folyamatban lévő vizsgálat véglegesítését követően fogják kezelni.

Felkészülés a jövőbeli értékelésekre 5 jogi aktusban:

A jogalkotás minőségének javításáról szóló iránymutatással összhangban e területen rendszeresen értékelni kell a vívmányok működését. Annak érdekében, hogy információkat szerezzen az uniós jogszabályok e területen történő végrehajtásáról, a Bizottságnak vizsgálatokat kell végeznie, valamint fel kell hívnia a tagállamokat, hogy szolgáltassák az ezen értékelésekhez szükséges információkat.

·Az e javaslatban szereplő jogszabály-módosítások szükségességének magyarázata

A 86/278/EGK irányelv

Módosítani kell a szennyvíziszap mezőgazdaságban történő felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv 10. és 17. cikkében rögzített jelentéstételi kötelezettségeket. Míg a tagállamoknak továbbra is gyűjteniük kell, illetve évente közzé kell tenniük a releváns adatokat, addig a Bizottság jelentéstételi kötelezettségét egyszerűsíteni kell. A tagállamok számára ugyanakkor elő kell írni, hogy biztosítsák az átláthatóság magasabb szintjét, oly módon, hogy a releváns információkat könnyen elérhető módon elektronikusan elérhetővé teszik, a 2003/4/EK irányelv és a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseivel, különösen a nyilvános hozzáféréssel, az adatok megosztásával és a szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban.

A 2002/49/EK irányelv

A javaslat több, a 2002/49/EK irányelv 23 jelentéstétellel és nyomon követéssel kapcsolatos rendelkezéseire irányuló módosítást tartalmaz, amelyek a közelmúltbeli vizsgálatok eredményein 24 , a második végrehajtási jelentésen 25 , az irányelv 11. cikke (4) bekezdésének követelményein alapulnak, valamint azon, hogy a 2002/49/EK irányelv rendelkezéseit össze kell hangolni a 2007/2/EK irányelv követelményeivel 26 .

A vizsgálat során a tagállamok illetékes hatóságainak képviselői a zajtérképezéssel kapcsolatos jelentéstétel és a cselekvési tervekkel kapcsolatos jelentéstétel közötti időszak egy évről két évre való meghosszabbítására tettek javaslatot. A kiigazítás segítséget nyújtana a tagállamoknak abban, hogy jobban előkészítsék cselekvési terveiket – amelyeknek a zajtérképeken kell alapulniuk –, valamint, hogy az irányelv előírásainak megfelelően ezekkel kapcsolatban ténylegesen konzultáljanak a nyilvánossággal.

A vizsgálat részeként kapott visszajelzések nem utaltak arra, hogy maga a jelentéstételi folyamat jelentős adminisztratív terhet jelentene, mivel az főként a már meglevő dokumentumok (zajtérképek és cselekvési tervek) megküldését jelenti elektronikus úton a Bizottság részére. Magát a jelentéstételi folyamatot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség irányítja és azt szinte minden tagállam arra használja, hogy információkat küldjön a Bizottság felé. Az, ha kötelezővé teszi a jelentéstételi mechanizmusokat a tagállamok számára, lehetővé teszi a Bizottság és – a Bizottság adatait értékelő Európai Környezetvédelmi Ügynökség – számára, hogy jobban és gyorsabban át tudják tekinteni az Unióban az emberek zajkitettségét, ezáltal megtakarítva az időt és a szükségtelen adminisztratív munkát. Ez segíti az irányelv céljainak elérését. Az adatok jelentésénél követendő módszerekkel kapcsolatos részletes előírások meghatározására vonatkozó hatáskört a Bizottságra ruházzák; ezeket komitológiai eljárás során kell elfogadni.

A 2007/2/EK irányelv azt írja majd elő, hogy a zajjal kapcsolatos, térinformatikai jelentőséggel bíró térinformatikai adatokat metaadatok és hálózati szolgáltatások révén tegyék kereshetővé és elérhetővé a nemzeti geoportálokon. A 2002/49/EK irányelv ugyanakkor azt írja elő, hogy az adatokat a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. A javasolt változtatások egyértelművé teszik az adatok nemzeti geoportálokon való elérhetővé tételére irányuló kötelezettséget, ezáltal biztosítva a két irányelv egymáshoz igazíthatóságát.

A 2004/35/EK irányelv

Az irányelv REFIT értékelése 27 azt állapította meg, hogy az információk elérhetősége tovább javítható, különösen egyes olyan kulcsfontosságú adatok vonatkozásában, amelyek potenciálisan kihathatnak a természetre és az emberi egészségre. Ez:

·tájékoztatná a nyilvánosságot a környezeti károkról, különösen akkor, ha valószínűsíthető, hogy az emberekre kihatnak az ilyen események;

·lehetővé tenné a gazdasági szereplők és a hatóságok számára, hogy ilyen esetben fellépjenek a szükséges megelőzés és felszámolás érdekében; valamint

·biztosítaná a Bizottság számára a szükséges tényalapot, lehetővé téve a helyes értékelést az irányelv céljára és teljesítésére figyelemmel.

Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében az információk elektronikus vagy online elérhetőségének biztosítására, valamint annak garantálására kell koncentrálni, hogy az információk megfelelnek az uniós követelményeknek, továbbá azok könnyen felhasználhatók, elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre és összehasonlíthatók egymással. Ennek során a nyilvánosan elérhető környezetvédelmi információknak meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv előírásainak, különösen a szolgáltatások és az adatoknak a nyilvánosság, valamint a hatóságok számára való hozzáférhetősége kapcsán.

A 2007/2/EK irányelv

A Bizottságnak a Tanács és az Európai Parlament részére tett INSPIRE végrehajtási jelentése 2016-ban készült el 28 . A végrehajtási jelentés azt javasolta, hogy a Bizottság tekintse át és esetlegesen módosítsa a 2007/2/EK irányelv szerinti szabályokat. Az irányelv végrehajtásának egyszerűsítése és a tagállamok által végzett nyomon követéssel kapcsolatos adminisztratív terhek mérséklése érdekében megszűnik a hároméves jelentéstételi kötelezettség és csak a közvetlenül a tagállamok által a 2007/2/EK irányelvnek megfelelően nyújtott téradatkészletek és téradat-szolgáltatások alapján közvetlenül számított nyomonkövetési mutatókon alapuló nyomonkövetési előírás marad meg. Ez elősegíti annak biztosítását, hogy a végrehajtással kapcsolatos információk naprakészebbek legyenek, valamint azokhoz a nyilvánosság átlátható módon férjen hozzá. Gyakorlatban a tagállamokat arra kérik fel, hogy szükség esetén szolgáltassanak éves frissítéseket a Bizottság által már közzétett országspecifikus információkhoz 29 . A Bizottság egyszerű eszközöket és eljárásokat bocsát a tagállamok rendelkezésére ezen információk frissítéséhez.

Mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség éves felülvizsgálata van előirányozva, a továbbiakban nincs szükség arra, hogy a Bizottság jelentést készítsen a Tanács és az Európai Parlament részére, mivel a releváns információk nyilvánosan elérhetőek lesznek online és azokat évente frissítik. Ennélfogva a jelentéstételi kötelezettség törlésre kerül. Ezenfelül a javaslat a végrehajtási jelentést a Bizottság nyomonkövetési mutatókon alapuló rendszeres értékelésével váltja fel, a jogalkotás minőségének javításáról szóló iránymutatással összhangban.

A 2009/147/EK irányelv

2016-ban fejeződött be az EU természetvédelmi szabályozásának célravezetőségi vizsgálata 30 , amely kiterjedt a 2009/147/EK irányelvre 31 és a 92/43/EGK irányelvre 32 . Ebben az nyert megállapítást, hogy míg a madárvédelmi irányelv hároméves jelentéstételi ciklust írt elő, addig a gyakorlatban a jelentéstétel hatéves ciklust követett, mint az élőhelyvédelmi irányelv esetében, ahhoz hasonlóan elsődlegesen arra koncentrálva, hogy naprakész információkat szolgáltassanak a fajok állapotáról és állományváltozásuk irányáról. A két irányelv egyszerűsített végrehajtásának szükségessége indokolja azt, hogy ki kell igazítani a jogszabályt annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen a tagállamokban érvényesülő gyakorlatnak. Emellett ez megkönnyítené az irányelvek alkalmazásáról szóló, a tagállamok által a Bizottság elé terjesztett hatéves jelentések elkészítését. A jelenleg használt jelentéstételi formátumban a tagállamoknak a jelentésben a végrehajtási folyamat értékeléséhez szükséges releváns adatokat kell szolgáltatniuk. A vadon élő madárfajok állapotáról és állományváltozásuk irányáról, valamint az őket érintő fenyegetésekről és nyomásról, a meghozott állományvédelmi intézkedésekről és a különleges védelmi területek hálózatának az irányelv céljaihoz való hozzájárulásáról kell jelentést tenni.

A 2010/63/EU irányelv

A 2010/63/EU irányelven 33 alapuló fennálló átláthatósági és jelentéstételi kötelezettségek célja az élő állatok kutatási, kísérleti és oktatási célú felhasználása indokainak és értékének jobb megismerése, valamint az, hogy lehetővé tegye a tényleges állatjólléti ártalmak objektívebb értékelését. E kötelezettségek közé tartozik az irányelv végrehajtásával, a statisztikai adatokkal, a leölési módszerek alóli kivételekkel kapcsolatos információk gyűjtése és különösen az élő állatokat használó engedélyezett projektekre vonatkozó nem szakmai jellegű projekt-összefoglalók közzététele.

A tagállamoknak továbbá egyes projekteket visszaható hatállyal értékelniük kell, a következők érdekében:

·annak azonosítása, hogy az állatok felhasználása lehetővé tette-e a projekt kitűzött céljainak elérését;

·az állatoknak okozott tényleges ártalom értékelése; valamint

·az állatok felhasználása helyettesítése, csökkentése és tökéletesítése követelményének további alkalmazásához esetlegesen hozzájáruló tényezők azonosítása.

A tagállamok közzétehetik e visszaható hatályú projektértékelések eredményeit.

Ugyanakkor a tagállamok egyharmada jelenleg nem írja elő a nem szakmai jellegű projekt-összefoglalók frissítését ezekkel az adatokkal. Ez jelentősen gátolja a tudományos közösség, a nyilvánosság és a politikai döntéshozók szélesebb körű hozzáférését az élő állatok felhasználásából származó tényleges előnyökkel, kutatási eredményekkel és az okozott ártalmakkal kapcsolatos lényeges információkhoz. Az információk módszeres terjesztésének hiánya emellett lelassíthatja a helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés új módszereinek átvételét, ezáltal éppen a visszaható hatályú értékelések elvégzésére irányuló kötelezettség okát hiúsítva meg.

E kérdéseket tükrözte a Bizottságnak az irányelvvel kapcsolatos, 2017. november 8-án közzétett jelentése 34 is, amely a kísérő SWD dokumentumban 35 konkrét ajánlásokat tett az átláthatóságot és a nem szakmai jellegű projekt-összefoglalókat illetően, mégpedig különösen az alábbi ajánlásokat:

41. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nem szakmai jellegű projekt-összefoglalókat kellő időben közzétegyék.

43. A Bizottságnak, a tagállamoknak és az érintetteknek fel kell tárniuk egy uniós szintű, valamennyi nem szakmai jellegű projekt-összefoglalót tartalmazó központi adatbázis (vagy az azokhoz való könnyű, kereshető hozzáférés) kialakításának lehetőségeit, figyelemmel valamennyi jogi követelményre és nyelvi korlátozásra.

Az élő állatok felhasználására vonatkozó nemzeti statisztikai adatokat évente kötelező közzétenni, továbbá ezeket az adatokat be kell nyújtani a Bizottságnak. A végrehajtási jelentéseket ötévente kell benyújtani a Bizottságnak. E jelentéseket uniós szinten gyorsabban elérhetővé kell tenni, elektronikus eszközök és központilag elérhető, kereshető adatbázisok használatával.

A Bizottság kötelezettségei kiterjednek háromévente egy hivatalos statisztikai jelentés benyújtására az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint ötévente a jelentéstételre az Európai Parlament és a Tanács felé, a tagállamok végrehajtási jelentései alapján. E kötelezettségek helyébe az adatok központi adatbázisok felé való elektronikus elküldésének kell lépnie. E statisztikai adatokat évente kell frissíteni, azon jelenlegi merev előírás helyett, amely szerint ötéves adatokat kell benyújtani.

A 166/2006/EK rendelet

A 166/2006/EK rendeletben 36 szereplő jelentéstételi kötelezettségeket módosítani kell, e területen a jelentéstételi kötelezettségek racionalizálása és egyszerűsítése céljából, továbbá a minőségi jogalkotás célját követve 37 ; a szükséges módosítások a következők:

·A 7. cikkben rögzített jelentéstételi kötelezettségeket módosítani kell, megszüntetve a III. mellékletben szereplő jelentéstételi formátumra való hivatkozást és ehelyett végrehajtási hatáskört biztosítva a Bizottság számára, hogy e formátumot végrehajtási jogi aktusok révén határozza meg (komitológia); ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni a III. mellékletet. Ez biztosítaná a jelentéstétel összhangját az az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelvvel 38 , amely majdnem ugyanazokat a tevékenységeket fedi le. Ez egyszerűsített megközelítést, illetve a 2010/75/EU irányelv és a 166/2006/EK rendelet alapján gyűjtött adatokkal való fokozott interoperabilitást tesz lehetővé, a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban. Lehetővé teszi továbbá a hatékonyabb és következetesebb elektronikus jelentéstételi eszközök fejlesztését; ezek fejlesztését és fenntartását az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével kell végezni.

·A tagállamok 16. cikkben szereplő különös jelentéstételi kötelezettségeit és az ennek megfelelő, 17. cikkben található bizottsági jelentéstételi kötelezettséget szintén hatályon kívül kell helyezni, mivel az említett információk korlátozott értékűek és/vagy nem felelnek meg a szakpolitikai szükségleteknek. Így elkerülhetők a túlzott adminisztratív terhek.

·Javítani kell az uniós jog hasonló aktusain (például az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelven és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU irányelven) alapuló jelentéstételi kötelezettségekkel fennálló koherenciát a titoktartásról szóló 11. cikk módosítása révén, annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a bizalmas információkat szintén jelenteni kell a Bizottság felé, de ezeket nem teszik közzé.

A 995/2010/EU rendelet

A 995/2010/EU rendelet 39 végrehajtásáról szóló információkhoz való nyilvános hozzáférés javítása és megkönnyítése érdekében a tagállamok által a rendelet végrehajtásáról szolgáltatott információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni egy Bizottság által kezelt egész Unióra kiterjedő áttekintés révén. A javaslat módosítja a rendelet végrehajtásának módjára vonatkozó adatszolgáltatás gyakoriságát, oly módon, hogy azt az előző naptári év lefedése céljából évente kell frissíteni, a FLEGT rendelettel összhangban. Ez összehasonlíthatóvá teszi az adatokat más elérhető adatállományokkal, így azokkal, amelyek az EU és a nem uniós országok közötti fakereskedelemről szolgáltatnak adatokat. A rendelet 18. cikke alapján létrehozott bizottság által támogatott Bizottság részére végrehajtási hatásköröket kell biztosítani a tagállamok számára a rendelet alapján elérhetővé teendő információk kapcsán előírt formátum, valamint eljárás meghatározása céljából. A javaslat továbbá előírja, hogy a Bizottság évente tegyen közzé az egész Unióra kiterjedő áttekintéseket a rendelet végrehajtásáról. A Bizottság részéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett hivatalos jelentésre legalább hatévente kerül sor és abban beszámolnak a rendelet működése és hatékonysága rendszeres felülvizsgálatának eredményeiről.

A 338/97/EK tanácsi rendelet

A 338/97/EK tanácsi rendelet ülteti át az uniós jogba a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: CITES egyezmény) rendelkezéseit, amelynek az EU és valamennyi uniós tagállam is részes fele. A CITES egyezmény VIII. cikkének (7) bekezdése azt írja elő, hogy az egyezmény részes felei évente jelentést tegyenek a CITES-ben felsorolt fajok kereskedelméről, valamint kétévente jelentést tesznek a CITES egyezmény végrehajtását szolgáló több intézkedésről (végrehajtási jelentések). E rendelkezéseket az uniós jogban a 338/97/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (4) bekezdése hajtja végre.

A CITES egyezmény részes feleinek 17. konferenciáján 2016-ban a CITES egyezmény részesei 40 a következőket határozták el:

·a végrehajtási jelentések gyakoriságát módosítani kell, oly módon, hogy e jelentéseket a CITES részes felei egy évvel a részes felek rendszerint háromévente tartott konferenciája előtt nyújtsák be, ne pedig kétévente;

·a jogellenes kereskedelemről szóló új, az előző év cselekvéseit lefedő éves jelentést a CITES minden részes fele köteles minden év október 31-ig benyújtani a CITES titkársága részére.

A 338/97/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (4) bekezdését tehát módosítani kell, annak érdekében, hogy tükrözze ezeket a döntéseket, módosítva a végrehajtási jelentés benyújtásának gyakoriságát, továbbá érvényesítve az uniós jogban az uniós tagállamok jogellenes kereskedelemről szóló éves jelentéseire vonatkozó előírást.

A 2173/2005/EK tanácsi rendelet

A nyilvánosság 2173/2005/EK tanácsi rendelet 41 végrehajtásáról szóló információkhoz való hozzáférésének javítása és megkönnyítése érdekében a tagállamok által a rendelet végrehajtásáról szolgáltatott információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni nemzeti szinten és egy az egész Unióra kiterjedő bizottsági áttekintés révén.

FLEGT engedélyeket először 2016. novemberben bocsátottak ki. A Bizottság és a tagállamok által a FLEGT engedélyezés első évében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendelet egyes jelentéstételről szóló rendelkezései elavulttá váltak. Közelebbről a tagállami jelentések tartalmának a 8. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában szereplő ismertetése nem egyértelmű, belső következetlenség terheli, valamint eltérő értelmezéseket alapozhat meg. Noha ezek az ismertetések nem kimerítő jellegűek, hiányos alapot szolgáltatnak az engedélyezési rendszer előrehaladásának és a rendelet végrehajtásának nyomon követéséhez. Ennélfogva e javaslat törli ezeket a pontokat. Ehelyett a javaslat egy mechanizmust vezet be az ellenőrzés elvégzése céljából, a rendelet 11. cikke alapján felállított bizottság révén, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy gyakorolja végrehajtási hatásköreit a tagállamok számára az elérhetővé teendő szükséges információk kapcsán előírt formátum, valamint eljárás meghatározása céljából. A javaslat továbbá előírja a FLEGT rendelet rendszeres felülvizsgálatát hatévente (összhangba hozva a fáról szóló rendeletben előírt felülvizsgálattal), a jelenlegi, a 9. cikkben előírt egyszeri felülvizsgálat helyett, továbbá kötelezettséget tartalmaz arra, hogy az eredményekről hivatalos jelentést kell tenni az Európai Parlament és a Tanács részére.

A rendelettervezet főbb jogi rendelkezései

E megállapításokkal és a javaslatnak a jelentéstétel korszerűsítésére és modernizálására, az adatok elérhetővé tételének meggyorsítására és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló célkitűzéseivel összhangban a javasolt módosítások szigorúan a jelentéstételi kötelezettségekre szorítkoznak, és azok a következők:

1. cikk

A 86/278/EGK tanácsi irányelvet módosítja, a tájékoztatási és jelentéstételi előírásokról szóló 10. és 17. cikk módosításával.

2. cikk

Módosítja a 2002/49/EK irányelv cselekvési tervek benyújtásának határidejéről szóló 8. cikkét; az átláthatóság növelése érdekében a 2003/4/EK irányelvre és a 2007/2/EK irányelvre hivatkozva módosítja a 9. cikket; módosítja továbbá az adatbázisokban található adatok elektronikus elérhetőségéről szóló 10. cikket, valamint frissíti a VI. mellékletet, a végrehajtásról szóló információ-szolgáltatás mechanizmusának kialakítása érdekében.

3. cikk

A 2004/35/EK irányelvet módosítja, a következők szerint:

hatályon kívül helyezi a 14. cikk (2) bekezdését;

új 18. cikket iktat be, előírva a végrehajtással kapcsolatos információszolgáltatást és a tényalapok szolgáltatását;

frissíti a VI. mellékletet a 18. cikk (1) bekezdésében említett, a környezeti káreseményekről és felelősségi esetekről szóló információkkal.

4. cikk

A 2007/2/EK irányelvet 42 módosítja, a következők szerint:

módosítja a 21. cikk nyomon követésről szóló (2) bekezdését;

hatályon kívül helyezi a 21. cikk jelentéstételről szóló (3) bekezdését; valamint

a 23. cikk helyébe olyan rendelkezéseket léptet, amelyek célja, hogy rendszeres, az egész Unióra kiterjedő áttekintést alakítsanak ki, valamint előkészítsék az irányelv jövőbeli értékelését.

5. cikk

A 2009/147/EK irányelv 12. cikkét módosítja, három évről hat évre terjesztve ki a jelentéstételi ciklust.

6. cikk

Hatályon kívül helyezi a 2010/63/EU irányelv 57. cikkét és módosítja a következő rendelkezéseket:

a 43. cikk projekt-összefoglalókkal és online adatbázis létrehozásával kapcsolatos rendelkezésekről szóló (2)–(4) bekezdése;

a felhatalmazáson alapuló hatáskörök gyakorlásáról szóló 51. cikk; valamint

a végrehajtás nyomon követéséről szóló információszolgáltatásról és a statisztikai adatok szolgáltatásáról szóló 54. cikk.

7. cikk

A 166/2006/EK rendeletet módosítja:

hatályon kívül helyezi a hároméves jelentéstételi előírásokat a 16. és 17. cikkben;

módosítja a 7. cikket az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó jobb integrált jelentéstétel megkönnyítése érdekében;

hatályon kívül helyezi a III. mellékletben található jelentéstételi formátumot, ehelyett végrehajtási hatáskört ruház a Bizottságra az E-PRTR jelentéstétel formátumának és gyakoriságának meghatározására a 19. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárás révén; valamint

módosítja a titoktartásról szóló 11. cikket, annak biztosítása érdekében, hogy minden releváns adatot közöljenek a Bizottsággal, elkerülve eközben azok nyilvánosságra hozatalát.

8. cikk

A 995/2010/EU rendeletet módosítja, kicserélve a végrehajtás nyomon követéséről és az információkhoz való hozzáférésről szóló 20. cikk (1)-(4) bekezdését, éves szinten rögzítve az egész Unióra kiterjedő áttekintések gyakoriságát és frissítve a rendelet értékeléséről szóló rendelkezéseket.

9. cikk

A 338/97/EK tanácsi rendeletet módosítja, kicserélve a 15. cikk (4) bekezdésének b), c) és d) pontját, amelyek egy egész Unióra kiterjedő áttekintés közzétételét írják elő.

10. cikk

A 2173/2005/EK rendeletet módosítja, kicserélve a tájékoztatási előírásokról szóló, illetve a tagállamok által gyűjtött adatok alapján az egész Unióra kiterjedő áttekintést előíró 8. és 9. cikket. Emellett frissíti a rendelet értékeléséről szóló rendelkezéseket.

11. cikk

Lehetővé teszi a rendelettervezet hatálybalépését.

2018/0205 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a környezetvédelmi politika területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról és ezáltal a 86/278/EGK irányelv, a 2002/49/EK irányelv, a 2004/35/EK irányelv, a 2007/2/EK irányelv, a 2009/147/EK irányelv és a 2010/63/EU irányelv, a 166/2006/EK rendelet és a 995/2010/EU rendelet, valamint a 338/97/EK tanácsi rendelet és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 43 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 44 ,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A végrehajtásról és a megfelelésről szóló tájékoztatás iránti igény kezelése érdekében módosítani kell több környezetvédelmi jogszabályt, figyelemmel a környezetvédelmi jelentéstétel egyszerűsítésére irányuló intézkedésekről szóló bizottsági jelentés 45 és a kapcsolódó célravezetőségi vizsgálat 46 eredményeire.

(2)Az adatok hozzáférhetősége révén biztosítani kell, hogy az adminisztratív terhek minden jogalany esetében a lehető legkorlátozottabbak maradjanak. Ez az információk aktív megosztását igényli nemzeti szinten, a 2003/4/EK 47 és a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 48 , valamint ezek végrehajtási szabályainak megfelelően, a nyilvános hozzáférés megfelelő infrastruktúrájának, a jelentéstételnek, illetve a hatóságok közötti adatmegosztásnak a biztosítása érdekében.

(3)A tagállamok által jelentett adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság nyomon követhesse, felülvizsgálhassa és értékelje a jogszabály céljainak megvalósulását, és adatokat gyűjtsön a jogszabály jövőbeni értékeléséhez az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 49 22. pontjának megfelelően. Célszerű a környezetvédelem területén egyes jogalkotási aktusokat a jövőbeli értékelésükre irányuló rendelkezésekkel kiegészíteni, amely értékelés a végrehajtás során gyűjtött, esetlegesen további tudományos analitikai adatokkal kiegészített adatok alapján történne. Ebben az összefüggésben olyan releváns adatokra van szükség, amelyekkel jobban fel lehet mérni az uniós jogszabályok eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét; ennélfogva olyan megfelelő jelentéstételi mechanizmusokról kell gondoskodni, amelyek e célból is indikátorként szolgálhatnak.

(4)Módosítani kell a 86/278/EGK tanácsi irányelv 10. és 17. cikkében rögzített jelentéstételi kötelezettségeket. Egyszerűsíteni kell a Bizottságnak történő jelentéstétel kötelezettségét, a tagállamok számára ugyanakkor elő kell írni, hogy biztosítsák az átláthatóság magasabb szintjét, oly módon, hogy az előírt információkat könnyen elérhető módon elektronikusan elérhetővé teszik, a 2003/4/EK irányelv és a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseivel, különösen a nyilvános hozzáféréssel, az adatok megosztásával és a szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban.

(5)A 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 50 értékelése alapján szükségesnek mutatkozik a zajtérképek és a cselekvési tervek jelentéstételi határidőinek összehangolása annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a cselekvési tervek nyilvános konzultációjára. Ennek érdekében egyszeri alkalommal a cselekvési tervek vizsgálatára, illetve felülvizsgálatára nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, így a cselekvési tervek következő körének (a negyedik körnek) a határideje nem 2023. július 18., hanem 2024. július 18. Ennélfogva a negyedik körtől a tagállamoknak a jelenlegi egy év helyett körülbelül két év áll majd rendelkezésükre a zajtérképek elkészítése és a cselekvési tervek vizsgálatának vagy felülvizsgálatának elvégzése között. A cselekvési tervek elkészítésének következő körei esetében a vizsgálat vagy felülvizsgálat ötéves ciklusa újrakezdődik. Ezenfelül a 2002/49/EK irányelv célkitűzéseinek való jobb megfelelés és az uniós szintű intézkedések kidolgozásának alapjaként a tagállamoknak elektronikus úton kell adatokat szolgáltatniuk. Fokozni kell továbbá a nyilvánosság részvételét annak előírásával, hogy bizonyos információk legyenek nyilvánosan elérhetők, e kötelezettséget ugyanakkor hozzá kell igazítani más uniós jogszabályokhoz, így például a 2007/2/EK irányelvhez, de a gyakorlati követelmények megkettőzése nélkül.

(6)A 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv REFIT értékelésének 51 megállapításaival összhangban az információk hozzáférhetőségén még van mit javítani, különösen egyes kulcsfontosságú adatok esetében. Ez a nyilvánosság környezeti káreseményekről való tájékoztatásának célját szolgálja – különösen abban az esetben, ha az ilyen események valószínűleg kihatnak a lakosságra – annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és a hatóságok meg tudják hozni a szükséges megelőzési és felszámolási intézkedéseket, valamint a tájékoztatás további célja, hogy biztosítsa a Bizottság számára az irányelv rendszeres értékelésének elvégzéséhez szükséges tényalapot. A nagyobb átláthatóság biztosításának szükségességét támasztják alá továbbá a 2003/4/EK irányelv előírásai, mégpedig az, hogy a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni az emberi egészséget vagy a környezetet érő közvetlen fenyegetéssel kapcsolatos információkat. Az online információknak továbbá meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv előírásainak, különösen a szolgáltatásoknak és az adatoknak a nyilvánosság, valamint a hatóságok számára való hozzáférhetősége kapcsán.

(7)A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett, a 2007/2/EK irányelv végrehajtásáról és a REFIT értékelésről szóló jelentés 52 szerint az irányelv végrehajtásának egyszerűsítése és a tagállamok által végzett nyomon követéssel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű lenne, ha a jövőben a tagállamoknak nem kellene háromévente jelentést küldeniük a Bizottság részére, illetve a Bizottság számára lehetővé tennék, hogy összefoglaló jelentést terjesszen az Európai Parlament és a Tanács elé, mivel az adatokat szolgáltató célravezetőségi vizsgálat megerősítette, hogy ezeket a jelentéseket csak korlátozott mértékben használták 53 .

(8)A 2009/147/EK irányelv 54 és a 92/43/EGK irányelv 55 célravezetőségi vizsgálata azt állapította meg, hogy a 2009/147/EK irányelv hároméves jelentéstételi ciklust ír elő, ugyanakkor e jelentést a gyakorlatban ugyanabban a hatéves jelentéstételi ciklusban teljesítették, mint a 92/43/EGK irányelv esetében, hasonlóképpen elsődlegesen arra koncentrálva, hogy naprakész információkat szolgáltassanak a fajok állapotáról és az őket érintő tendenciákról. A két irányelv egyszerűsített végrehajtásának szükségessége indokolja a jogszabály gyakorlathoz igazítását, biztosítva a hatéves állapotfelmérést, egyúttal elismerve, hogy a tagállamok egyes sérülékeny fajok esetében elvégzik a szükséges nyomon követést. E közös gyakorlat emellett megkönnyítené az irányelvek alkalmazásáról szóló, a tagállamok által a Bizottság elé terjesztendő hatéves jelentések elkészítését. A szakpolitikai téren elért haladás felmérése érdekében a tagállamok számára elő kell írni az információszolgáltatást, különösen a vadon élő madárfajok állapotáról és állományváltozásuk irányáról, az őket érintő fenyegetésekről és nyomásról, a meghozott állományvédelmi intézkedésekről és a különleges védelmi területek hálózatának az irányelv céljaihoz való hozzájárulásáról.

(9)Módosítani kell a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 56 43., 54. és 57. cikkében rögzített jelentéstételi kötelezettségeket. E rendelkezések az átláthatóság növelésének és az adminisztratív terhek csökkentésének céljából a következőket tartalmazzák: a nem szakmai jellegű projekt-összefoglalók és a vonatkozó visszaható hatályú értékelések központi, nyílt hozzáférésű, kereshető adatbázisának kialakítása, végrehajtási hatáskörök biztosítása a Bizottság számára a nem szakmai jellegű projekt-összefoglalók és a vonatkozó visszaható hatályú értékelések benyújtása egységes formátumának meghatározására, a végrehajtásról szóló tájékoztatás, valamint a Bizottság háromévenkénti statisztikai jelentésének felváltása a Bizottság által kezelt dinamikus központi adatbázis kialakításának és az évenkénti információszolgáltatásnak a követelményével.

(10)A 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 REFIT értékelésének 58 megállapításaival összhangban módosítani kell, illetve hatályon kívül kell helyezni az e rendeletben szereplő jelentéstételi kötelezettségeket. A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 59 szerinti jelentéstételi kötelezettséggel való összhang biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a 166/2006/EK rendelet alapján hozzáférhetővé teendő információk típusának, formátumának és az adatszolgáltatás gyakoriságának meghatározására, valamint hatályon kívül kell helyezni az említett rendelet szerinti jelentéstételi formátumot. Módosítani kell továbbá a 166/2006/EK rendelet titoktartásról szóló 11. cikkét annak érdekében, hogy biztosítsák a Bizottság részére tett jelentések fokozottabb átláthatóságát. A tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek minimalizálása céljából hatályon kívül kell továbbá helyezni a 166/2006/EK rendelet 16. és 17. cikkében szereplő jelentéstételi kötelezettségeket, mivel ezek csak korlátozott értékű információkat szolgáltatnak, illetve szakpolitikai szempontból nem szükségesek.

(11)Annak érdekében, hogy a nyilvánosság jobban és könnyebben hozzáférjen a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 60 végrehajtásáról szóló információkhoz, a tagállamok által e rendelet végrehajtásáról szolgáltatott információkat a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie egy, az egész Unióra kiterjedő áttekintés révén; az információszolgáltatás következetességének biztosítása, valamint a rendelet működésének könnyebb nyomon követése érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az elérhetővé teendő információk kapcsán előírt formátum, valamint eljárás meghatározása céljából, az információszolgáltatás gyakoriságát és időszakát pedig össze kell hangolni a 2173/2005/EK tanácsi rendelettel 61 .

(12)A 338/97/EK tanácsi rendelet 62 szerinti jelentéstételt egyszerűsíteni kell, illetve össze kell hangolni a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-án Washington D. C.-ben kötött egyezmény (CITES) – amelynek az EU és valamennyi uniós tagállam részes fele – jelentéstételi előírásaival. A CITES szerinti jelentéstételi kötelezettségeket az egyezmény részes feleinek 2016-ban tartott 17. konferenciáján módosították, annak érdekében, hogy kiigazítsák a CITES végrehajtására irányuló intézkedésekről szóló jelentéstétel gyakoriságát, valamint, hogy kialakítsák a CITES-ben felsorolt fajok jogellenes kereskedelméről való jelentéstétel új mechanizmusait. E módosításokat a 338/97/EK rendeletnek is tükröznie kell.

(13)Annak érdekében, hogy a nyilvánosság jobban és könnyebben hozzáférjen a 2173/2005/EK rendelet végrehajtásáról szóló információkhoz, a tagállamok által e rendelet végrehajtásáról szolgáltatott információkat a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie egy, az egész Unióra kiterjedő áttekintés révén. A Bizottság és a tagállamok által az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó engedélyezési rendszer első éve során szerzett tapasztalatok alapján módosítani kell a rendelet jelentéstételről szóló rendelkezéseit. A rendelet 11. cikkében létrehozott bizottság segítséget nyújt a Bizottság számára, amikor az az elérhetővé teendő információk formátuma és az információszolgáltatási eljárás a tagállamok számára történő meghatározása céljából gyakorolja végrehajtási hatásköreit. A rendelet értékelésre vonatkozó rendelkezéseit naprakésszé kell tenni.

(14)Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) már most is fontos feladatokat lát el az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos nyomon követés és jelentéstétel terén, amit kifejezetten meg kell jeleníteni a vonatkozó jogszabályokban. Az egyéb jogszabályok esetében az EEA-nak a Bizottság környezetvédelmi jelentéstételben való támogatása terén játszott szerepét, illetve az erre szolgáló erőforrásait a jelenleg folyamatban lévő vizsgálat véglegesítését követően fogják kezelni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv módosításai

A 86/278/EGK irányelv az alábbiaknak megfelelően módosul:

1.A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy nyilvánosan elérhető naprakész nyilvántartásokat vezessenek, amelyek rögzítik a következőket:

a) a termelt iszap mennyisége és a mezőgazdasági felhasználásra szállított mennyiségek;

b) az iszap összetétele és tulajdonságai a II. A. mellékletben említett paraméterek tekintetében;

c) az alkalmazott kezelés fajtája a 2. cikk b) pontjában megadottak szerint;

d) az iszap felhasználóinak neve és címe, és az iszap felhasználási helye;

e) az ezen irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos minden más, a tagállamok által a 17. cikk alapján a Bizottság részére szolgáltatott információ.

Az e nyilvántartásokban található információk között szereplő téradat-készleteket a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 3. cikkének 4. pontjában meghatározott téradat-szolgáltatások használatával kell megadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat minden évben elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, az adott naptári év végétől számított három hónapon belül, a 94/741/EK bizottsági határozat** mellékletének megfelelő egységes formátumban vagy más, a 17. cikk alapján előírt formátumban.

A tagállamok benyújtják a Bizottsághoz az (1) bekezdésnek megfelelően nyilvánosan elérhetővé tett információ elektronikus elérési helyét.

(3) A kezelési módszerekre és az elemzések eredményeire vonatkozó információkat kívánságra közlik az illetékes hatóságokkal.

*    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

**    A Bizottság 94/741/EK határozata (1994. október 24.) a hulladékágazatra vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívekről (a 91/692/EGK tanácsi irányelv végrehajtása) (HL L 296., 1994.11.17., 42. o.)”.

2.A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktus révén meghatározza azt a formátumot, amelyben a tagállamoknak ezen irányelv 10. cikkében előírtaknak megfelelően információt kell szolgáltatniuk a 86/278/EGK irányelv végrehajtásáról. Az ilyen végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság szolgálatai az egész Unióra kiterjedő áttekintést tesznek közzé, beleértve a tagállamok által a 10. és 17. cikk alapján rendelkezésre bocsátott adatok alapján készített térképeket is.”

2. cikk
A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításai

A 2002/49/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

„x) »adattár«: olyan, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által kezelt informatikai rendszer, amely a környezeti zajjal kapcsolatos nemzeti adatok bejelentését és cseréjét szolgáló, tagállami ellenőrzés alatt álló csomópontokon keresztül elérhetővé tett információkat és adatokat tartalmazza.”

(2)    A 8. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A cselekvési terveket felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell, ha a meglévő zajhelyzetet befolyásoló jelentősebb változások következnek be, illetve jóváhagyásuk dátumát követően legalább ötévente.

Azokat a felülvizsgálatokat és módosításokat, amelyeket az (1) bekezdés alapján 2023-ban kellene elvégezni, el kell halasztani és legkésőbb 2024. július 18-ig kell elvégezni.”

3.A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk összeállított és szükség szerint elfogadott stratégiai zajtérképeket és az általuk elkészített cselekvési terveket a nyilvánosság rendelkezésére bocsássák és terjesszék a vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek* és a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek** megfelelően, valamint a 2002/49/EK irányelv IV. és V. mellékletével összhangban, ideértve a rendelkezésre álló informatikai eszközökkel történő terjesztést is.

*    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

**    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).”

4.A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok biztosítják, hogy a VI. mellékletben említett stratégiai zajtérképekből és cselekvésiterv-összefoglalókból származó információkat a 7., illetve a 8. cikkben meghatározott dátumoktól számított hat hónapon belül megküldjék a Bizottság részére. E célból a tagállamoknak csak elektronikus úton kell jelenteniük az információkat a 13. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással létrehozandó adattár felé. Amennyiben egy tagállam frissíteni kívánja a megadott információkat, részleteznie kell a frissített és az eredeti információ közötti különbségeket, illetve a frissítés indokait, amikor a frissített információkat megadja az adattárban.”

5.A VI. melléklet 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Információcsere-mechanizmus

A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével – a 13. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kötelező digitális információcsere-mechanizmust alakít ki a stratégiai zajtérképekből és cselekvésiterv-összefoglalókból származó, a 10. cikk (2) bekezdésében említett információk megosztása céljából.”

3. cikk
A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításai

A 2004/35/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A 14. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

2.A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

A végrehajtással és a tényalappal kapcsolatos tájékoztatás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy legalább a közvetlenül fenyegető károkkal kapcsolatban megfelelő és naprakész információk legyenek elérhetők a nyilvánosság számára, online, nyílt adatformátumban, ezen irányelv VI. mellékletének és a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 7. cikke (4) bekezdésének megfelelően. Minden esemény kapcsán legalább az ezen irányelv VI. mellékletében felsorolt információkat meg kell adni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett információk között szereplő téradat-készletek, így az események térbeli helyét a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv** 3. cikkének 4. pontjában meghatározott téradat-szolgáltatások használatával kell megadni.

(3) A Bizottság szolgálatai az egész Unióra kiterjedő áttekintést tesznek közzé, beleértve a tagállamok által az (1) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott adatok alapján készített térképeket is.

(4) A Bizottság rendszeres időközönként értékeli ezen irányelvet. Az említett értékelés többek között a következő elemeken alapul:

a)az ezen irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok;

b)a tagállamok által e cikk alapján előállított téradatok, valamint a (3) bekezdés szerinti, az egész Unióra kiterjedő áttekintések.

*    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

**    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).”

3.A VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VI. MELLÉKLET

A 18. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT INFORMÁCIÓ ÉS ADATOK

A 18. cikk (1) bekezdésében említett információk környezeti kárt vagy kár közvetlen veszélyét előidéző kibocsátásokra, eseményekre vagy incidensekre vonatkoznak, minden egyes esetben az alábbi információkat és adatokat tartalmazva:

1. A környezeti kár kiterjedése és típusa, a kár bekövetkezésének és/vagy feltárásának időpontja. A környezeti kár kiterjedése alapján kis, közepes, jelentős vagy rendkívül jelentős lehet. A környezeti kár típusa alapján vizekben, a tengeri környezetben, földben, természetben/ökoszisztémákban okozott kár, illetve a szennyezés által az emberi egészségben okozott kár lehet.

2. A környezeti kárt okozó tevékenység, és amennyiben a kár ezen irányelv hatálya alá tartozik, a tevékenység III. melléklet szerinti besorolási kódja.

3. Indult-e a felelősség megállapítására irányuló eljárás és mikor, és ha igen, melyik jogi szabályozás alatt (közigazgatási jogi, polgári jogi, büntetőjogi felelősség), és különösen, hogy a felelősség megállapítására irányuló eljárás ezen irányelv alapján indult-e.

4. Indult-e megelőző és/vagy felszámolási tevékenység, és különösen, hogy a megelőző és/vagy felszámolási tevékenység ezen irányelv alapján indult-e.

5. Amint rendelkezésre áll, a 3. és 4. pont szerinti megelőző és/vagy felszámolási tevékenység lezárásának vagy befejezésének időpontja;

6. A felszámolási folyamat végeredménye, különös figyelemmel az ezen irányelv szerinti esetleges elsődleges, kiegészítő és/vagy kompenzációs felszámolási intézkedésekre;

7. Az alábbiakkal összefüggésben felmerült költségek:

a) megelőző és felszámolási intézkedések, melyek az alábbiak bármelyikét jelenthetik:

i. a felelős által megtérített vagy a tőle behajtott költségek;

ii. a felelős által meg nem térített költségek;

b) a gazdasági szereplők által az alábbiak bármelyike kapcsán tett elővigyázatossági intézkedések:

i. pénzügyi biztosíték

ii. környezetgazdálkodási és környezetbiztonsági rendszerek;

iii. a környezetszennyezés csökkentését vagy mérséklését célzó technológia bevezetése;

c) az alábbiak adminisztratív követelményei:

i. gazdasági szereplők;

ii. illetékes hatóságok.”

4. cikk
Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításai

A 2007/2/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  Legkésőbb minden év március 31-ig a tagállamok frissítik és közzéteszik összefoglaló jelentéseiket. Ezek a jelentések, amelyeket a Bizottság szolgálatai az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek, az alábbiak összefoglaló leírását tartalmazzák:”;

b) a (3) bekezdést el kell hagyni.

2.A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közzéteszi és évente frissíti az egész Unióra kiterjedő áttekintést, a tagállamok által a 21. cikknek megfelelően a hálózati szolgáltatások révén rendelkezésre bocsátott adatok és metaadatok alapján. Az egész Unióra kiterjedő áttekintés szükség esetén tartalmazza az ezen irányelv kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak mutatószámait, az egész Unióra kiterjedő áttekintés térképeit és a tagállamok áttekintő jelentéseit.

A Bizottság rendszeres időközönként értékeli ezen irányelvet. Az említett értékelés többek között a következő elemeken alapul:

a)az ezen irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok;

b)a tagállamok által a 21. cikknek megfelelően gyűjtött információk, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által összeállított, az egész Unióra kiterjedő áttekintések;

c)a vonatkozó tudományos analitikai adatok;

d)    egyéb információk, köztük a jogalkotás minőségének javításáról szóló iránymutatás alapján előírt vonatkozó tudományos analitikai adatok, különösen a hatékony és eredményes információkezelési eljárásokra támaszkodva.”

5. cikk
A vadon élő madarak védelméről szóló 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításai

A 2009/147/EK irányelv 12. cikke a következőképpen módosul:

1.Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok hatévente, a 92/43/EGK tanácsi irányelv* 17. cikke alapján készített jelentéssel egyidejűleg jelentést tesznek a Bizottságnak az ezen irányelv alapján hozott intézkedések végrehajtásáról és ezen intézkedések főbb hatásairól. A jelentés különösen a következőkkel kapcsolatban tartalmaz információkat: az ezen irányelv által védett vadon élő madárfajok állapota és állományváltozásuk iránya, valamint az őket érintő fenyegetések és nyomás, a vonatkozásukban meghozott állományvédelmi intézkedések és a különleges védelmi területek hálózatának az ezen irányelv 2. cikkében meghatározott célokhoz való hozzájárulása.

* A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.)”.

2.A (2) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével az (1) bekezdésben meghatározott információk alapján hatévente átfogó jelentést készít.”

6. cikk
A tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításai

A 2010/63/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.A 43. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) 2021. január 1-jétől a tagállamok előírják, hogy a projekt nem szakmai jellegű összefoglalásának azt is meg kell határoznia, hogy szükség van-e a projekt visszaható hatályú értékelésére, és ha igen, milyen határidővel. A tagállamok biztosítják, hogy a projekt nem szakmai jellegű összefoglalását a visszaható hatályú értékelés befejezésétől számított 6 hónapon belül, annak eredményei alapján naprakésszé tegyék.

(3)    A tagállamok 2020. december 31-ig közzéteszik az engedélyezett projektek nem szakmai jellegű összefoglalóit és azok módosításait. 2021. január 1-jétől a tagállamok legkésőbb az engedélyezéstől számított 6 hónapon belül elektronikus úton benyújtják a Bizottságnak és közzéteszik a nem szakmai jellegű összefoglalókat és azok módosításait.”;

b)a cikk a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)    A Bizottság az 56. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban meghatározza az (1) és a (2) bekezdésében említett adatok benyújtásának egységes formátumát. A Bizottság szolgálatai létrehozzák és fenntartják a nem szakmai jellegű projekt-összefoglalók és azok esetleges frissítéseinek kereshető, nyílt hozzáférésű adatbázisát.”

2.Az 54. cikk a következőképpen módosul:

a)A cikk címe, valamint (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A végrehajtás nyomon követéséről szóló információszolgáltatás és a statisztikai adatok szolgáltatása

(1)    A tagállamok 2023. szeptember 30-ig és azt követően ötévente tájékoztatást adnak az ezen irányelvben foglaltak, különösen a 10. cikk (1) bekezdésének, valamint a 26., a 28., a 34., a 38., a 39., a 43. és a 46. cikk végrehajtásáról.

A tagállamok ezeket az adatokat a Bizottság által a (4) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban, elektronikus úton küldik meg és teszik közzé.

A Bizottság szolgálatai az egész Unióra kiterjedő áttekintést tesznek közzé a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján.

(2)    A tagállamok évente összegyűjtik és közzéteszik az állatok eljárásokban történt felhasználására vonatkozó statisztikai adatokat, köztük az alkalmazott eljárások tényleges súlyosságára, valamint a felhasznált főemlős állatok eredetére és fajaira vonatkozó információkat is.

A tagállamok legkésőbb a következő év szeptember 30-ig a Bizottság által a (4) bekezdésnek megfelelően meghatározott nem összefoglaló formátumban, elektronikus úton benyújtják statisztikai jelentéseiket a Bizottságnak.

A Bizottság létrehozza és fenntartja e statisztikai információk kereshető, nyílt hozzáférésű adatbázisát. A Bizottság szolgálatai évente nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a tagállamok által az e bekezdésének megfelelően szolgáltatott információkat és az azokra vonatkozó összefoglaló jelentést.”;

b)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)    A Bizottság az 56. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással meghatározza az (1), (2) és (3) bekezdésben említett adatok benyújtásának egységes formátumát és információtartalmát.”

3.Az 57. cikket el kell hagyni.

7. cikk
Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításai

A 166/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Minden egyes olyan üzem üzemeltetője, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az abban meghatározott vonatkozó kapacitásküszöböt meghaladóan, elektronikus úton megadja az illetékes hatóságának az üzem azonosítását szolgáló információkat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott formátumnak megfelelően, kivéve, ha az információk már az illetékes hatóság rendelkezésére állnak.”

2.A 7. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2) A tagállamok minden évben elektronikus úton jelentést tesznek a Bizottság részére, amely tartalmaz minden, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatot, a Bizottság által a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással végrehajtási jogi aktus révén meghatározandó formátumban és időpontban. A jelentéstétel időpontja semmiképpen sem lehet későbbi, mint a jelentéstétel tárgyévének végétől számított 9 hónap.

(3) A Bizottság szolgálatai az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével a tagállamok által jelentett információkat a jelentés (2) bekezdés szerinti teljesítésétől számított 2 hónapon belül rögzítik az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásban.”

3.Az 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Titoktartás

Amennyiben valamely tagállam valamely információt a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 4. cikkének megfelelően bizalmasnak tekint, az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett jelentés a jelentéstétel tárgyévének esetében minden üzem vonatkozásában feltünteti, hogy mely információt nem lehet nyilvánosságra hozni és miért. Ennek az okát nyilvánosságra kell hozni. 

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).”

4.A 16. és a 17. cikket el kell hagyni;

5.A III. mellékletet el kell hagyni.

8. cikk
A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításai

A 20. cikk címe, valamint (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

A végrehajtás nyomon követése és az információkhoz való hozzáférés

(1) A tagállamok minden év április 30-ig elérhetővé teszik a nyilvánosság és a Bizottság számára az e rendelet előző naptári év során történt alkalmazására vonatkozó információkat. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja azt a formátumot és eljárást, amely szerint a tagállamoknak hozzáférhetővé kell tenniük az ilyen információt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással fogadja el.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk alapján a Bizottság szolgálatai évente az egész Unióra kiterjedő áttekintést tesznek közzé a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján. Az áttekintés elkészítésekor a Bizottság szolgálatai figyelembe veszik a 2173/2005/EK rendelet alapján elfogadott FLEGT önkéntes partnerségi megállapodások megkötése és érvényesülése tekintetében elért előrehaladást, és azok hozzájárulását az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából készült fatermékek belső piaci jelenlétének minimálisra csökkentéséhez.

(3) A Bizottság 2015. december 3-ig, és azt követően hatévente – az e rendelet alkalmazásáról szóló információk és az azzal kapcsolatos tapasztalatok alapján – felülvizsgálja a rendelet működését és hatékonyságát, többek között az illegálisan kitermelt fa és az ilyen fából készült fatermékek piaci forgalomba hozatalának megelőzése terén. Különösen a kis- és középvállalkozásokra és a termékkörre gyakorolt közigazgatási következményeket kell megvizsgálnia. A Bizottság a felülvizsgálat eredményeiről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatokat csatol a jelentéshez.”

9. cikk
Az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet módosításai

A 2173/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1) A tagállamok minden év április 30-ig elérhetővé teszik a nyilvánosság és a Bizottság számára az e rendelet előző naptári év során történt alkalmazására vonatkozó információkat.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja azt a formátumot és eljárást, amely szerint a tagállamoknak hozzáférhetővé kell tenniük az (1) bekezdésben említett információt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással fogadja el.

(3) Az (1) bekezdésben említett információk alapján a Bizottság szolgálatai évente az egész Unióra kiterjedő áttekintést tesznek közzé a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján.”

2.A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 „9. cikk

A Bizottság 2021 decemberéig és azt követően hatévente – a rendelet alkalmazásáról szóló információk és szerzett tapasztalatok alapján – felülvizsgálja e rendelet működését és hatékonyságát. Ennek során figyelembe kell vennie az önkéntes partnerségi megállapodások végrehajtásában elért előrehaladást. A Bizottság a felülvizsgálat eredményéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és – adott esetben – a FLEGT engedélyezési rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokkal egészíti ki azt.”

10. cikk
A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet módosításai

A 338/97/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdése a következőképpen módosul:

1.A b), c) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) Az a) pontban említett tagállami adatszolgáltatás alapján a Bizottság szolgálatai minden év október 31-ig nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e rendelet hatálya alá tartozó fajoknak az Unióba behozott, onnan kivitt vagy újra kivitt példányaira vonatkozó, az egész Unióra kiterjedő áttekintést, és továbbítják az egyezményi titkárságnak az azon fajokra vonatkozó adatokat, amelyekre az egyezmény vonatkozik.

c) A 20. cikk sérelme nélkül, a tagállamok igazgatási hatóságai az egyezmény részes feleinek minden konferenciája előtt egy évvel közölnek a Bizottsággal minden olyan információt a releváns előző időszakra vonatkozóan, amely az egyezmény VIII. cikke (7) bekezdésének b) pontjában említett jelentések elkészítéséhez szükséges, valamint az e rendelet előírásainak megfelelő, az egyezmény hatálya alá nem tartozó információkat. A megadandó információkat és azok benyújtásának formáját a Bizottság határozza meg a 18. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással.

d) A tagállamok által szolgáltatott, a c) pontban említett információk alapján a Bizottság nyilvánosan elérhetővé tesz egy, az egész Unióra kiterjedő áttekintést e rendelet végrehajtásáról és alkalmazásáról.”

2.A bekezdés az alábbi új e) ponttal egészül ki:

„e) A tagállamok igazgatási hatóságai minden év április 15-ig elküldik a Bizottságnak azokat az előző évre vonatkozó információkat, amelyek a CITES-egyezmény 11.17. számú (rev. CoP17) konferenciahatározata szerinti, a jogellenes kereskedelemről szóló jelentés elkészítéséhez szükségesek.”

11. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet XXX-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

(1)    SWD(2017) 230.
(2)    HL L 354., 2013.12.28., 171–200. o.
(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Århusi Egyezmény) követelményeit végrehajtó, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(5)    COM(2017) 312 és SWD (2017) 230.
(6)    Az SWD(2017) 230 jelzetű dokumentum VI. melléklete.
(7)    COM/2017/0753 final.
(8)    A javaslat nem érinti a jelentéstételt az éghajlatváltozás területén. Az éghajlattal és energiával kapcsolatos szakpolitikai területeken a Bizottság már tett javaslatot a tervezési, jelentéstételi és nyomonkövetési kötelezettségek egyszerűsítésére: Az energiaunió irányításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat COM(2016) 759.
(9)    SWD(2017) 230.
(10)    SWD(2016) 454.
(11)    SWD(2016) 0121.
(12)    COM(2016) 478 és SWD(2016) 273.
(13)     SWD(2016) 472 final .
(14)    COM(2017) 631 és SWD(2017) 353.
(15)    SWD(2017) 0711.
(16)     http://ec.europa.eu/environment/consultations/reporting_en.htm
(17)     http://minisites.ieep.eu/work-areas/environmental-governance/better-regulation/make-it-work/
(18)    http://cor.europa.eu/en/activities/opinions/pages/opinion-factsheet.aspx?OpinionNumber=CDR 5660/2015.
(19)    Lásd az SWD(2017) 230 jelzetű dokumentum IV. mellékletét.
(20)    Lásd különösen a 6. fejezetet.
(21)    Lásd: http://ec.europa.eu/environment/legal/reporting/fc_overview_en.htm
(22)    Lásd a 19. lábjegyzetben.
(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18.).
(24)    SWD(2016) 454 final és SWD(2017) 230.
(25)    COM(2017) 151 final.
(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1-14. o.).
(27)    SWD(2016) 121.
(28)    COM(2016) 478 és SWD(2016) 273.
(29)    Lásd a valamennyi uniós tagállam esetében rendelkezésre álló 2016. évi ország-adatlapot a http://inspire.ec.europa.eu/INSPIRE-in-your-Country címen.
(30)    SWD(2016) 472 final.
(31)    HL L 20., 2010.1.26., 7–25. o.
(32)    HL L 206., 1992.7.22., 7–50. o.
(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről.
(34)    COM (2017) 631.
(35)    SWD (2017) 353.
(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.
(37)    SWD(2017) 710.
(38)    HL L 334., 2010.12.17., 17–119. o.
(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról.
(40)    Beleértve az Uniót és 28 tagállamát is.
(41)    A Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról.
(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról.
(43)    HL C […], […], […] o..
(44)    HL C […], […], […] o..
(45)    COM(2017) 312.
(46)    SWD(2017) 230.
(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(49)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(50)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18.).
(51)    SWD(2016) 0121.
(52)    COM(2016) 478 és SWD(2016) 273.
(53)    COM(2017) 312.
(54)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.)
(55)    SWD(2016) 472 final.
(56)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).
(57)    Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).
(58)    SWD(2017) 710.
(59)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
(60)    Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).
(61)    A Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról (HL L 347., 2005.12.30., 1. o.).
(62)    A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.).
Top