Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018PC0354

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról

COM/2018/354 final

Brüsszel, 2018.5.24.

COM(2018) 354 final

2018/0179(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2018) 257 final}
{SWD(2018) 264 final}
{SWD(2018) 265 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Ez a javaslat egy a fenntartható fejlődésre vonatkozó szélesebb körű bizottsági kezdeményezés részét képezi. Lefekteti az alapjait egy olyan uniós keretrendszernek, amely a környezeti, szociális és irányítási (ESG) megfontolásokat helyezi a pénzügyi rendszer középpontjába annak elősegítése érdekében, hogy Európa gazdasága egy környezetbarátabb, ellenállóképesebb és körforgásos rendszerré alakuljon át. A befektetési döntések meghozatalakor figyelembe kell venni az ESG-tényezőket, hogy fenntarthatóbbá tegyék a befektetéseket.

E javaslat és az azzal együtt javasolt jogalkotási aktusok célja, hogy következetes módon, ágazatokon átívelően integrálja az ESG-megfontolásokat a befektetés és tanácsadás folyamatába. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a pénzügyi piaci szereplők – átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) alapkezelői, alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok), biztosítók, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények (IORP-k), az európai kockázatitőke-alap (EuVECA) kezelői, az európai szociális vállalkozási alapok (ESZVA) kezelői és befektetési vállalkozások –, amelyek azt a megbízatást kapják ügyfeleiktől és kedvezményezettjeiktől, hogy befektetési döntéseket hozzanak a nevükben, beépítsék az ESG-t a belső folyamataikba, és e tekintetben tájékoztassák az ügyfeleiket. Ez a javaslat azt is biztosítja, hogy a tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások és biztosításközvetítők értékteremtő tényezőként vegyék figyelembe az ESG-t, amikor a befektetőkkel szembeni kötelességeik részeként tanácsokat adnak, és bocsássák a befektetők rendelkezésére az ezzel kapcsolatos információkat. Ezenfelül ahhoz, hogy a befektetők össze tudják hasonlítani a különféle beruházások szénlábnyomát, a javaslat bevezeti az alacsony és kedvező szén-dioxid-kibocsátási referenciamutató kategóriáját. Ezek az egymást kölcsönösen erősítő javaslatok arra szolgálnak, hogy Unió-szerte előmozdítsák a fenntartható projektekbe és eszközökbe történő befektetéseket.

A Bizottság intézkedéscsomagja a fenntarthatóbb gazdaság érdekében tett globális erőfeszítések nyomán jött létre. A kormányok világszerte az éghajlatváltozásról szóló 2016. évi Párizsi Megállapodás és az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének elfogadásával úgy döntöttek, hogy egy fenntarthatóbb pályát választanak bolygónk és gazdaságunk számára.

Az EU egy olyan fejlődés mellett kötelezte el magát, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy megfosztaná a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. A fenntarthatóság régóta az európai projekt középpontjában áll. Az Unió Szerződései elismerik ennek szociális és környezeti vonatkozásait és azt, hogy ezeket együttesen kell kezelni.

A fenntartható európai jövő felé mutató következő lépésekről szóló 2016-os bizottsági közlemény 1 összekapcsolja az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének fenntartható fejlesztési céljait az európai politikai kerettel annak biztosítása érdekében, hogy az EU-belül és világszerte elindított valamennyi uniós fellépés és szakpolitikai kezdeményezés már a kezdettől fogva számításba vegye a fenntartható fejlesztési célokat. Az Unió teljes mértékben elkötelezett amellett is, hogy elérje az EU 2030-ra kitűzött éghajlati és energetikai céljait, és általánosan érvényesítse a fenntartható fejlődést az uniós politikákban, ahogy az Jean-Claude Juncker az Európai Bizottsághoz intézett 2014-es politikai iránymutatásaiban 2 bejelentette. Ezért az Európai Bizottság 2014–2020-as időszakra vonatkozó politikai prioritásai közül sok beépül Unió éghajlat-politikai célkitűzéseibe, és előmozdítja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend megvalósítását. Ezek közé tartoznak az európai beruházási terv 3 , a körforgásos gazdaságra vonatkozó intézkedéscsomag, az energiaunióról szóló intézkedéscsomag, a biogazdaságra irányuló uniós stratégia felülvizsgálata 4 , a tőkepiaci unió 5 és a 2014–2020-as uniós költségvetés, beleértve a Kohéziós Alapot és a kutatási projekteket is. Emellett a Bizottság egy több érdekelt felet tömörítő platformot indított el a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával kapcsolatos bevált gyakorlatok nyomon követése és megosztása céljából.

Az EU fenntarthatósági céljainak elérése jelentős befektetéseket követel meg. A becslések szerint évente 180 milliárd EUR összegű többletberuházásra van szükség csak ahhoz, hogy 2030-ig megvalósítsák az éghajlat- és energiapolitikai célokat 6 . E pénzügyi mozgások jelentős részének a magánszektorból kell érkeznie. A beruházási hiány megszüntetése azzal jár, hogy a magánbefektetéseket jelentős mértékben átirányítják a fenntarthatóbb beruházások felé, és mélyrehatóan újra kell gondolni a pénzügyi keretrendszert.

Ebben az összefüggésben a Bizottság 2016 decemberében egy magas szintű munkacsoportot hozott létre, hogy egy átfogó és teljes körű uniós stratégiát dolgozzon ki a fenntartható finanszírozásról. A munkacsoport 2018. január 31-én közzétett jelentése átfogó jövőképet vázolt fel Európa számára a fenntartható finanszírozásról, és két követelményt állított Európa pénzügyi rendszere elé. Az egyik a finanszírozás fenntartható és inkluzív növekedéshez való hozzájárulásának javítása. A másik pedig a pénzügyi stabilitás erősítése a környezeti, szociális és irányítási tényezők befektetési döntéshozatalba való beépítése révén. Ennek nyomán 2018. március 7-én a Bizottság cselekvési tervet tett közzé a fenntartható növekedés finanszírozásáról 7 .

A pénzügyi termékeket, legyenek azok befektetési alapok, életbiztosítási vagy nyugdíjbiztosítási termékek, valamint a portfóliókezelési szolgáltatásokat azzal a céllal teszik elérhetővé, hogy összevonják a befektetők tőkéjét, és ezt a tőkét pénzügyi eszközökből, például részvényekből, kötvényekből és egyéb értékpapírokból álló portfólión keresztül együttesen fektessék be. Miközben a 2009/65/EK irányelv 8 , a 2009/138/EK irányelv 9 , a 2011/61/EU irányelv 10 , a 2014/65/EU irányelv 11 és az (EU) 2016/2341 irányelv 12 meglévő szabályai megkövetelik az intézményi befektetőktől és az eszközkezelőktől, hogy az ügyfelek legjobb érdekében járjanak el, és biztosítsanak teret a fenntarthatósági kockázatok integrálására, rendszerszinten nem veszik számításba ezeket a kockázatokat, és nem építik be következetesen azokat a befektetési döntéseikbe és közzétételi eljárásaikba.

A 2009/65/EK irányelvet és a 2011/61/EU irányelvet négy alap egészíti ki, amelyek külön kereteket alkotnak:

·az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet 13 ;

·az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet 14 ;

·az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló (EU) 2015/760 rendelet 15 ; valamint

·a pénzpiaci alapokról szóló (EU) 2017/1131 rendelet 16 .

A pénzügyi termékek szabályozási környezetét a 2014/65/EU irányelvben és az (EU) 2016/97 irányelvben 17 meghatározott értékesítési szabályok teszik teljessé, amelyekbe beletartoznak a tanácsadásra vonatkozó szabályok is. Ezek az irányelvek megkövetelik a tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoktól és biztosításközvetítőktől, hogy az ügyfeleik legjobb érdekében járjanak el, azt azonban nem, hogy a tanácsadásuk során kifejezetten figyelembe vegyék az ESG-kockázatokat, illetve közzétegyék ezeket a megfontolásokat.

Az (EU) 2016/2341 irányelv az első lépést jelenti abba az irányba, hogy a pénzügyi szolgáltatások ágazatában egy szilárdabb közzétételi keretet hozzanak létre az ESG-tényezőkkel kapcsolatban. A hosszú távú részvényesi szerepvállalásról szóló (EU) 2017/828 irányelv 18 fokozta az intézményi befektetőkre és eszközkezelőkre vonatkozó átláthatósági kötelezettségeket azzal, hogy megkövetelte tőlük egy szerepvállalási stratégia kidolgozását és közzétételét, amely tartalmazza annak leírását is, hogyan követik nyomon a befektetést befogadó társaságot a nem pénzügyi teljesítmény, a társadalmi és környezeti hatás és a vállalatirányítás tekintetében, továbbá kötelezte őket arra, hogy évente tegyék közzé, hogyan hajtották végre a szerepvállalási politikát. Mindazonáltal még most sincs átláthatóság azzal kapcsolatban, hogy az intézményi befektetők, eszközkezelők és a pénzügyi tanácsadók hogyan veszik számításba a fenntarthatósági kockázatokat befektetési döntéseikben vagy tanácsadói eljárásaikban. Emiatt ügyfeleik nem kapják meg a teljes körű tájékoztatást ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntéseket vagy ajánlásokat hozzanak. Emellett az éves pénzügyi kimutatásokról, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokról és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU irányelvet 19 módosító, a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzétételéről szóló 2014/95/EU irányelv 20 hatálya alá tartozó vállalkozások nem pénzügyi beszámolókat készítenek a vállalkozás fejlődéséről, teljesítményéről, pozíciójáról és tevékenységeinek hatásáról többek között a környezeti, szociális és a munkavállalókkal összefüggő ügyekkel kapcsolatban.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat további követelményekkel egészíti ki a vonatkozó jogszabályok meglévő elemeit. Ezek az új elemek összeegyeztethetők a szakpolitikai terület meglévő politikai rendelkezéseivel, különösen a 2009/65/EK irányelvvel, a 2009/138/EK irányelvvel, a 2011/61/EU irányelvvel, a 2014/65/EU irányelvvel, az (EU) 2016/97 irányelvvel, az (EU) 2016/2341 irányelvvel, az (EU) 345/2013 rendelettel, az (EU) 346/2013 rendelettel és az (EU) 2015/760 rendelettel. A javaslat összehangolja a különböző jogalkotási keretek szabályait, és biztosítja a következetességet.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Európa egyre inkább szembesül az éghajlatváltozás és az erőforrások kimerülésének katasztrofális és kiszámíthatatlan következményeivel. Éppen ezért a fenntartható gazdasági növekedés, azaz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés, a nagyobb átláthatóság, valamint a hosszú távú gondolkodás és tervezés – miközben biztosítja a pénzügyi rendszer stabilitását – kulcsszerepet játszik az Unió gazdaságának hosszú távú versenyképességében. Mivel ezen a ponton létfontosságú szerepe van a pénzügyi rendszernek, ösztönözni kell, hogy magántőke áramoljon a fenntartható befektetésekbe. Ez a gondolkodásmód képezi a magját a tőkepiaci unió 21 projektjének.

Ez a javaslat kiegészíti ezt a célkitűzést és a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatának egyik kiemelt intézkedését, mivel olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek szolgálatukba állítják a pénzügyi technológia átalakító erejét, és a fenntartható befektetések felé irányítják át a magántőkét. Hozzájárul az integráltabb tőkepiacok kialakulásához azzal, hogy megkönnyíti a befektetők számára az egységes piac előnyeinek kihasználását, miközben megalapozott döntéseket tudnak hozni.

Ez a javaslat az EU éghajlat-politikai és fenntartható fejlesztési menetrendjének elérésére irányuló átfogóbb uniós intézkedéscsomag részét képezi, és beépül az Unió 2014–2020-ra szóló energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseibe, mint amilyen a tiszta levegőről szóló szakpolitikai csomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó intézkedéscsomag, az energiaunióra vonatkozó stratégia, amely magában foglalja a „Tiszta energia minden európainak” csomagot, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia. Más uniós kezdeményezésektől eltérő módon ez a javaslat kifejezetten a magánszektor általi finanszírozás szempontjaira összpontosít. A javaslat összeegyeztethető a pénzügyi felügyelet európai rendszerének felülvizsgálatával 22 , amely módosítja az Európai Bankhatóságot 23 , az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot 24 és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot 25 létrehozó rendeleteket, hogy a hatóságok a feladataik ellátása során figyelembe vegyék a környezeti, szociális és irányítási tényezőkkel kapcsolatos kockázatokat. A javaslat így biztosítja, hogy a pénzpiaci tevékenységek még inkább összeegyeztethetők legyenek a fenntarthatósági célkitűzésekkel. A páneurópai magánnyugdíjtermékekről (PEPP) 26  szóló bizottsági javaslat több közzétételi kötelezettséget is előír az ESG-tényezőkkel kapcsolatban.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti megosztott hatáskörbe tartozik, és az EUMSZ 114. cikkén alapul, amely lehetővé teszi az olyan nemzeti rendelkezések közelítésére vonatkozó intézkedések elfogadását, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A végső befektetőknek szóló közzétételek megerősítik azok védelmét, mivel céljuk az, hogy jobb tájékoztatást adjanak nekik befektetési döntéseikhez. Jelenleg a végső befektetők nem tudják learatni a belső piacból adódó hasznokat, mivel nincs egy erre a célra fenntartott és koherens közzétételi keret arról, hogy az eszközkezelők, köztük a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és más nyugdíjszolgáltatók, a biztosítási alapú befektetési termékeket kínáló biztosítók, a biztosításközvetítők és a tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások hogyan integrálják az ESG-kockázatokat. Emellett a végső befektetők jelenleg nem kapnak koherens közzétételeket a fenntartható befektetéseket célzó pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról.

A hatásvizsgálati jelentés részeként elvégzett elemzés azt mutatja, hogy a pénzügyi piaci szereplőket és a pénzügyi tanácsadókat a szabályozás nem ösztönzi arra, hogy közzétegyék a végső befektetők számára, hogyan építik be a fenntarthatósági tényezőket a befektetési döntéshozatali folyamataikba. Ez viszont megnehezíti és költségessé teszi a végső befektetők számára azt, hogy megalapozott befektetési döntést hozzanak. Az eszközkezelői, biztosítási és nyugdíjszektor közzétételei továbbra sem szisztematikusak és koherensek, és nem biztosítják az összehasonlíthatóságot.

A hatásvizsgálati jelentés jelentős eltéréseket mutatott ki a tagállamok és a pénzügyi szolgáltatások ágazatai között. Ugyanakkor egy párhuzamos fejlődés is megfigyelhető az üzleti megfontolásokon alapuló prioritásokat követő piaci gyakorlatok terén, amelyek szerteágazó eredményekkel járnak, és így szükségtelenül tovább fragmentálják a piacot. Az eltérő közzétételi standardok és piaci alapú gyakorlatok megnehezítik a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások összehasonlítását, tisztességtelen feltételeket teremtenek a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások, termékalkotók és értékesítési csatornák számára, és újabb akadályokat emelnek a belső piac előtt. Az eltérések a végső befektetőket is összezavarják, továbbá torzítják a befektetési döntéseiket, és csökkentik a fenntartható befektetési lehetőségeket. Az eltérő követelmények és megközelítések akadályozzák az alapvető szabadságok érvényesülését, és ezáltal közvetlen hatással vannak a belső piac működésére. Azzal a céllal, hogy választ adjanak a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodásra, hiszen a pénzügyi piaci szereplők fontos mozgatórugót jelentenek, a tagállamok valószínűleg újabb széttartó intézkedéseket fognak elfogadni a fenntarthatóbb befektetések ösztönzésére is. Ugyanakkor ezek az eltérő intézkedések akadályokat gördíthetnek a belső piac zökkenőmentes működésének útjába is, és árthatnak a pénzügyi piaci szereplőknek. A közzétételi szabályok nem szabályozzák e pénzügyi piaci szereplők és pénzügyi tanácsadók piacra jutását, hanem annak kereteit adják meg, hogy milyen módon végzik a tevékenységeiket. A szabályok megteremtik az alapot a belső piac helyes és biztonságos működéséhez, biztosítják a különböző pénzügyi piaci szereplők és pénzügyi tanácsadók közötti versenyt, és megőrzik az innováció magatartásbeli ösztönzőit. A megfelelő jogalapot tehát az EUMSZ 114. cikke adja.

Az alapkezelői tevékenység megkezdését a 2009/65/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, a 345/2013/EU rendelet és 346/2013/EU rendelet szabályozza. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységének megkezdését az (EU) 2016/2341 irányelv szabályozza, a biztosítói tevékenységét a 2009/138/EK irányelv, a portfóliókezelési tevékenységét a 2014/65/EU irányelv, a pénzügyi tanácsadói tevékenységét pedig a 2014/65/EU és az (EU) 2016/97 irányelv. Ezekre a pénzügyi piaci szereplőkre és pénzügyi tanácsadókra továbbra is ezek a keretrendszerek vonatkoznak, az ezek által meghatározott közzétételi szabályokat pedig kiegészítik az ebben a rendeletben szereplő közzétételi szabályok.

Ez a javaslat módosítja az (EU) 2016/2341 irányelvet, amely az EUMSZ 53. és 62. cikkén, valamint 114. cikkének (1) bekezdésén alapult. Felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az ESG-kockázatok figyelembevétele és az ESG-tényezők belső befektetési döntésekbe és kockázatkezelési eljárásokba való bevonása tekintetében meghatározzák az óvatosság elvét. Mivel az általános vállalatirányításnak és kockázatkezelésnek már most is be kell építenie az ESG-tényezőket és kockázatokat, ezeket a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy megfeleljenek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. Mivel a Bizottság a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv szerinti felhatalmazásokat arra tervezi felhasználni, hogy az említett irányelvek alapján előírja az ESG-kockázatok integrálását, az (EU) 2016/2341 irányelv szerinti felhatalmazások eszközöket biztosítanak arra, hogy egyformán oltalmazzák a fogyasztók védelmét és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és más pénzügyi piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételeket. Mivel az (EU) 2016/2341 irányelv javasolt módosításai a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények befektetési magatartásával kapcsolatos szabályokat érintik, a megfelelő jogalap az EUMSZ 114. cikke.

   Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ez a javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvnek.

A szubszidiaritás elve értelmében uniós szintű intézkedés csak akkor hozható, ha a kitűzött célokat a tagállamok önmagukban nem tudják elérni. Az azonosított problémák nem csak egy tagállam területére szorítkoznak. Következésképpen a javaslat célja az, hogy összehangolt megoldást adjon a pénzügyi piaci szereplőket és a pénzügyi tanácsadókat felölelő jelenlegi uniós jogszabályokból eredő hiányosságokra. A szerződésben biztosított szabadságok gyakorlásának egységessége és jogbiztonsága uniós szintű fellépés révén jobban biztosítható.

Arányosság

Ez a javaslat megfelel az EUSZ 5. cikkében meghatározott arányosság elvének. A javasolt intézkedések szükségesek az átláthatósági célkitűzések eléréséhez, és csökkentik a befektető keresési költségeit annak megállapításával kapcsolatban, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók hogyan építik be befektetési eljárásaikba a fenntarthatósági kockázatokat. Az ezzel a szemponttal kapcsolatos információk rendelkezésre állása és minősége kulcsfontosságú elemet jelent az egyenlő feltételek megteremtésében azáltal, hogy ágazatokon és tagállamokon átívelő módon egy koherens megközelítést biztosít. A konzultáció eredményei azt mutatták, hogy az ESG-tényezők figyelembevételének és beépítésének költségei korlátozottak.

Az ezt a javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentés szerint a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2016/97 irányelv, az (EU) 2016/2341 irányelv, a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet kifejezetten nem mérlegeli és nem követeli meg a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeket. Ez a javaslat csökkenteni kívánja azokat a költségeket, amelyek a fenntartható befektetések keresése során merülnek fel a végső befektetők számára.

Következésképpen a javaslat nem lépi túl azt a mértéket, amelyre a problémák uniós szintű megoldásához szükség van.

A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek összehangolt módon kezelik a befektetővédelmi intézkedések hiányosságait, és nagyobb jogbiztonságot garantálnak a befektetők számára. A fenntarthatósági kockázatok beépítésével és a fenntartható befektetések megvalósításával kapcsolatos átláthatóság hiányát a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2016/97 irányelv, az (EU) 2016/2341 irányelv, a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet módosítása önmagában nem oldja meg, mivel előfordulhat, hogy a módosítást nem egységesen hajtják végre. Ez a javaslat növelni kívánja a fenntarthatósági kockázatok beépítésével és a fenntartható befektetések megvalósításával kapcsolatos átláthatóságot. E szakpolitikai célkitűzések eléréséhez egy teljes körű harmonizációt biztosító, közvetlenül alkalmazandó rendeletre van szükség, és ez a legjobb módszer arra, hogy az eltérések kiküszöbölése mellett maximális harmonizációt érjenek el a különböző szabályozási keretek között.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Konzultáció az érdekelt felekkel

A hosszú távú és fenntartható befektetésekről (2015. december 18. és 2016. március 31. között) tartott nyilvános konzultációra adott válaszok azt mutatták, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők kötelezettségei és az ESG közötti kapcsolat gyenge, továbbá hogy a piacok nem építik be megfelelően az ESG-kockázatokat, és nem adnak kielégítő választ az ESG által kínált lehetőségekre.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű munkacsoportot (HLEG) 2016 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy ajánlások megfogalmazásával segítsen kidolgozni egy uniós stratégiát a fenntartható finanszírozással kapcsolatban: a HLEG 2017. július közepén időközi jelentést tett közzé a fenntartható európai gazdaság finanszírozásáról, és 2017. július 18-án az érdekelt felek számára rendezett eseményen bemutatta a jelentést, amit egy konzultációs kérdőív követett. A visszajelzések összefoglalóját a HLEG fenntartható európai gazdaság finanszírozásáról szóló végleges jelentésével együtt 2018. január 31-én tették közzé. A visszajelzések összefoglalója a válaszadók kérdőívre adott válaszait összegzi. Mindegyik válaszban körvonalazódtak bizonyos határozott tendenciák, köztük a következők:

·egy világos, uniós szintű fenntarthatósági stratégia fontossága;

·annak fontossága, hogy kedvező környezetet biztosítsanak a fenntartható befektetések és a későbbi finanszírozás számára;

·meg kell határozni az intézményi befektetők és eszközkezelők fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségeit, amelyek kiterjeszthetők arra is, hogy integrálják a szélesebb körű környezeti, szociális és irányítási megfontolásokat; ennek a kötelezettségnek ki kell terjednie a fenntarthatóság fogalmára is;

·javítani kell a közzétételeket.

A Bizottság nyolc választ kapott az intézményi befektetők és eszközkezelők fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségeiről szóló kezdeti hatásvizsgálatra (2017. november 13. és 2017. december 11. között). Mindegyikük támogatta a Bizottság által annak biztosítása érdekében végzett munkát, hogy az intézményi befektetők és eszközkezelők értékeljék, következetesen figyelembe vegyék és közzétegyék a fenntarthatósági tényezőket. Emellett mindegyikük megemlített olyan kérdéseket, mint az átláthatóság és közzététel, az ESG integrálásának felügyelete, a befektetői kötelezettségek tisztázása a meglévő uniós jogszabályokban, a rendelkezésre álló adatok összehasonlíthatósága és megbízhatósága, illetve a kockázatkezelési és irányítási szabályozások.

A Bizottság az intézményi befektetők és eszközkezelők fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségeiről tartott nyilvános konzultáció keretében (2017. november 13. és 2018. január 29. között) tovább egyeztetett az érdekelt felekkel. A konzultáció a HLEG időközi jelentésében szereplő nyolc ajánlás közül továbbvitt kettőt, és különösen az ESG-tényezők intézményi befektetők és eszközkezelők általi integrálásával kapcsolatban kérte ki a megkérdezettek véleményét. A Bizottság 191 választ kapott a konzultációra.

A Bizottság célzott interjúkat is készített az érdekelt felekkel (2018. január és február között), azaz olyan közepes méretű és nagy eszközkezelőkkel és intézményi befektetőkkel (biztosítók és nyugdíjalapok), amelyek már beépítették az ESG-tényezőket befektetési döntéshozatali folyamataikba, és/vagy társadalmilag felelős befektetési termékeik vannak. 23 szervezettel készítettek interjút. A hozzászólásokat és az adatokat kérdőívekkel vették fel. Az interjú keretében választ adó szervezetek túlnyomó többsége megerősítette, hogy uniós szinten kell tisztázni, hogy az intézményi befektetők és eszközkezelők feladatai közé tartozik-e az ESG-hez kapcsolódó kockázatok értékelése, és szükség esetén azok figyelembevétele. Az interjú keretében választ adó szervezetek további részletes információkat adtak olyan területekről, mint a befektetési stratégia, a kockázatkezelés, az irányítási intézkedések (azaz egy ESG-vel foglalkozó bizottság, ESG-vel foglalkozó igazgatósági tag, ESG-vel foglalkozó belső ellenőrzési eljárások), kapcsolatok a befektetést befogadó társaságokkal és a szavazási politika. Néhány szervezet azt is megemlítette, hogy külön ESG-szabályzataik vannak, továbbá hogy be kell számolniuk az ESG-bizottságnak és az igazgatóságnak, javadalmazási politikájukat pedig összehangolták az ESG-vel. Az eszközkezelők az ESG integrálásából adódó hasznok között megemlítették a pénzügyi teljesítményre gyakorolt pozitív hatást (különösen hosszú távon), az általuk kezelt portfólió jobb kockázat/megtérülési jellemzőit, az ESG-integráció vállalati hírnévre gyakorolt kedvező hatását és azt, hogy képesek új ügyfeleket vonzani. A biztosítók és nyugdíjszolgáltatók megemlítették a befektetői kereslet növekedését. Az interjú keretében választ adó szervezetek többsége szervezeti szinten és éves/időközi jelentésekben teszi közzé az ESG-vel kapcsolatos információkat, míg mások nem nyilvános, ügyfélspecifikus közzétételt használnak. Néhány szervezet elkezdte a termékek szintjén nyilvánosságra hozni az ESG-re vonatkozó közzétételeket.

A Bizottság emellett 2017. július 18-án „Fenntartható finanszírozás: Időközi jelentés” címmel konferenciát szervezett. Mintegy 450 képviselőnek nyílt lehetősége arra, hogy megvitassa a HLEG időközi jelentését, és visszajelzéseket adjon. A Bizottság 2018. március 22-én „A fenntartható növekedés finanszírozása” címmel magas szintű konferenciát is szervezett, hogy fenntartsa az „Egyetlen bolygónk van” című csúcstalálkozó (One Planet Summit) lendületét, és megerősítse az uniós vezetők és a legfontosabb magánszereplők részéről az olyan változásokhoz biztosított támogatást és kötelezettségvállalást, amelyekre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés finanszírozása érdekében van szükség a pénzügyi rendszerben.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság különböző tanulmányokra és információ- és adatforrásokra támaszkodott, amelyeket az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az OECD, a HLEG, a Eurosif, a tudományos világ, az agytrösztök, az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetsége, a piaci jelentések és magánvállalatok vizsgálatai bocsátottak rendelkezésre. Az eljárás során felhasználták a Bizottság erőforrás-hatékonyságról és a befektetők vagyonkezelői kötelezettségeiről 2015-ben közzétett tanulmányát is. A Bizottság alapul vette a Horizont 2020 két projektje során szerzett tapasztalatokat is, nevezetesen a pénzügyi szektor számára a fenntartható energiával kapcsolatos beruházások (SEI) mérőszámait, referenciamutatóit és értékelési eszközeit kidolgozó projektet és az energetikai átalakulás kockázataival és lehetőségeivel foglalkozó projektet.

Hatásvizsgálat

E kezdeményezés előkészítése során hatásvizsgálat is készült.

A javaslat figyelembe veszi a Szabályozói Ellenőrzési Testület (RSB) által kiadott véleményeket (a fenntartásokat megfogalmazó, 2018. május 14-i támogató véleményt és a két korábbi elutasító véleményt). A javaslat és a felülvizsgált hatásvizsgálat foglalkozik az RSB észrevételeivel, amely véleményeiben azt a következtést vonta le, hogy e kezdeményezés folytatása előtt kiigazításokra van szükség. Az RSB fő aggályai a közzétételi követelményekhez kapcsolódó költségeket érintették, amelyek mind a kisebb kibocsátók, mind pedig az érintett pénzügyi szervezetek számára jelentkeznek. Következésképpen a hatásvizsgálati jelentésben felvázolt szakpolitikai alternatívák tükrözik az RSB felvetéseit azzal, hogy:

a)tisztázzák a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételeket és a fenntartható befektetéseket megvalósító pénzügyi termékek vagy szolgáltatások közzétételi követelményeit;

b)azonosítják a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak nyújtott ösztönzőket, hogy csökkentsék a befektetést befogadó társaságok által adott esetben viselendő költségeket, azaz hogy használják fel a 2013/34/EU irányelv szerinti vezetési beszámolókban és nem pénzügyi beszámolókban szereplő információkat;

c)példákat mutatnak be azokra a helyzetekre, amikor előfordulhat, hogy az információk és adatok közvetlenül nem érhetők el a piacon, illetve az elérhető adatok rossz minőségűek, és/vagy nem hasonlíthatók össze;

d)javítják a költség-haszon arány bemutatását.

A hatásvizsgálat általánosságban a következő szakpolitikai alternatívákat értékelte:

a)annak kifejezett megkövetelése, hogy a befektetők és/vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségek részeként beépítsék az ESG-kockázatokat a befektetési döntésekbe vagy tanácsadási folyamatokba;

b)kötelező közzétételek bevezetése a pénzügyi piaci szereplők és pénzügyi tanácsadók szintjén arról, hogyan építik be az ESG-kockázatokat a befektetési döntésekbe és tanácsadási eljárásokba;

c)kötelező közzétételek bevezetése az adott pénzügyi termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan arról, hogyan építik be az ESG-kockázatokat a befektetési döntésekbe vagy tanácsadási eljárásokba;

d)emellett, ha a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók pénzügyi termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítenek, és azt állítják, hogy ezek a termékek vagy szolgáltatások fenntartható befektetési célkitűzéseket valósítanak meg, kötelezik őket az arra vonatkozó információknak a közzétételére, hogy a befektetési döntések hogyan járulnak hozzá a fenntartható befektetési célkitűzésekhez (utólagos közzététel a rendszeres jelentéstétel keretében), és hogy a befektetési stratégia hogyan kapcsolódik össze a fenntartható befektetési célkitűzésekkel (előzetes közzététel a szerződéskötést megelőző és szerződéskötési dokumentumokban).

Ez a rendelet az a), b), c) és d) pontban szereplő szakpolitikai alternatívákat foglalja magában. Az a) szakpolitikai alternatívának az (EU) 2016/2341 rendelet módosítása tesz eleget, felhatalmazva a Bizottságot a megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

Az érdekelt felektől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az ESG-kockázatok integrálásával kapcsolatos egyértelmű és koherens megközelítés a következő gazdasági hatásokat fejtené ki. Mindenekelőtt a végső befektetők több információt kapnak arról, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók hogyan integrálják befektetési döntéshozatali eljárásaikba és tanácsadási eljárásaikba az ESG-kockázatokat. Az ESG-kockázatokat szisztematikusabban vennék figyelembe a pénzügyi modellezésben, ami legalábbis hosszú távon a kockázatok és a megtérülés optimális arányához vezetne, és ezzel erősítené a piac hatékonyságát. Ez arra bátorítaná a pénzügyi piaci szereplőket és a pénzügyi tanácsadókat, hogy befektetési stratégiáikban és ajánlásaikban innovatívak legyenek, mivel a – pénzügyi és nem pénzügyi – tényezők szélesebb körét mérlegelik, megteremtve a feltételeit annak, hogy új befektetőket vonzzanak. Végső soron pedig mindez növelné a versenyt, arra ösztönözve a szervezeteket, hogy magas szintű ESG-standardokat fogadjanak el.

Az érdekelt felektől érkező visszajelzések arra is rámutattak, hogy az ESG-hez kapcsolódó költségek részét képezik a kockázatkezeléshez és bizonyos kitettségek nyomon követéséhez kapcsolódó általános belső és szervezeti költségeknek. Lényegében az e kezdeményezés miatt a pénzügyi piaci szereplőkre és pénzügyi tanácsadókra háruló többletfeladatok beépülnének a meglévő szervezeti és működési eljárásokba.

A kötelező közzétételek a végső befektetők és a pénzügyi szervezetek közötti információs aszimmetria csökkentésével növelnék az általános átláthatóságot. A rendelkezésre álló információk részletesebben lesznek elérhetők a végső befektetők számára. Az információk hatékonyan érik majd el a piacot, és jobban szolgálják a végső befektetők keresési költségeinek csökkentésére irányuló általános célkitűzést.

Néhány érdekelt fél jelezte, hogy a legjelentősebb költségek a szerződéskötést megelőző és szerződéskötési dokumentumok felülvizsgálatából erednek (pl. mintegy 40 000 EUR kibocsátási tájékoztatónként, ami egyszeri költséget jelent). Ezek a költségek azonban várhatóan korlátozottak lesznek, ha – az előnyben részesített alternatíva alapján javasoltak szerint – egy átmeneti időszakot biztosítanak. Emellett az érdekelt felek jelezték, hogy a kibocsátási tájékoztatót rendszeres időközönként mindenképpen felül kell vizsgálni; így az ESG-hez kapcsolódó információk beillesztésének költsége ennek csupán egy töredékét teszi ki. Ráadásul a közzététel a pénzügyi szervezetek hírnevének is kedvez, valamint csökkennek a végső befektetők költségei is a fenntarthatósági preferenciáiknak megfelelő pénzügyi termékek és/vagy szolgáltatások megtalálása és az erre vonatkozó befektetési döntések meghozatala terén.

Az ESG-termékek és -szolgáltatások versengőbb és hatékonyabb piaca, összekapcsolódva a végső befektetők felől ezek iránt jelentkező kereslet növekedésével – amit elősegít a keresési költségek csökkenése is –, végeredményben e piac növekedéséhez fog vezetni.

Alapjogok

Ez a javaslat előmozdítja az Alapjogi Chartában (a továbbiakban: a Charta) foglalt jogokat. Befolyásolja a magas színvonalú környezetvédelem uniós politikákba történő beépítését (a Charta 37. cikke) és a különböző szociális jogokat (például a Charta 25. és 26. cikke), valamint a társadalmi kohéziót (a Charta 36. cikke), mivel a javaslat fő célkitűzése, hogy előmozdítsa a fenntarthatósági tényezők intézményi befektetők és eszközkezelők általi integrálását, és hogy közzétételi kereteket írjon elő az integrációval és a befektetések reálgazdaságra gyakorolt hatásával, valamint azzal kapcsolatban, hogy ezek a befektetések mennyire képesek előmozdítani a környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérést, és megfelelő ösztönzőket nyújtani számára.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat a Bizottságra nézve nem jár költségvetési vonzattal.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

E rendelet értékelését legkésőbb a hatálybalépése után 60 hónappal elvégzik.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk meghatározza a rendelet tárgyát, azaz a pénzügyi piaci szereplőkre, a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőkre és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásokra (pénzügyi tanácsadók) vonatkozó átláthatósági követelményeket a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali folyamataikba vagy adott esetben tanácsadási eljárásaikba történő beépítésével kapcsolatban, valamint a fenntartható befektetéseket célzó pénzügyi termékekkel kapcsolatos átláthatóságot, beleértve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is.

A 2. cikk megadja az e rendelet alkalmazásában használt fogalommeghatározásokat, különös tekintettel a „pénzügyi piaci szereplő”, a „pénzügyi termék” és a „fenntartható befektetés” fogalmára és más fogalmakra. „Pénzügyi piaci szereplő” különösen a biztosítási alapú befektetési termékeket kínáló biztosító, az alternatív befektetési alap kezelője (a továbbiakban: ABAK), a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozás, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, illetve az ÁÉKBV alapkezelő társasága, a minősített kockázatitőke-alap vagy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője. Mivel az (EU) 2015/760 rendelet 27 alapján az európai hosszú távú befektetési alapokat (a továbbiakban: EHTBA-k) csak ABAK-ok kezelhetik, az EHTBA-kat kezelő ABAK-ok a pénzügyi piaci szereplő fogalommeghatározásába tartoznak, és ezért kötelesek teljesíteni az e rendeletben az EHTBA-kra előírt átláthatósági követelményeket. Annak érdekében, hogy a befektetési elemet tartalmazó csoportos életbiztosítási kötvényeket bevonják e rendelet alkalmazási körébe, e rendelet alkalmazásában a biztosítási alapú befektetési termékek körébe tartoznak az 1286/2014/EU rendelet 28 4. cikkének 2. pontjában meghatározott biztosítási alapú befektetési termékek, valamint a szakmai befektetők számára elérhető befektetéssel kombinált biztosítási termékek.

A 3. cikk alapján a pénzügyi piaci szereplők kötelesek közzétenni a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali eljárásba való beépítéséről szóló írásbeli szabályzataikat. A pénzügyi piaci szereplőknek a weboldalukon kell közzétenniük a szabályzatokat, és kötelesek rendszeresen aktualizálniuk azokat. Ez a kötelezettség a pénzügyi tanácsadókra is vonatkozik.

A 4. cikk előírja, hogy a pénzügyi piaci szereplőknek a szerződéskötést megelőző tájékoztatásban fel kell tüntetniük, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók hogyan építik be a fenntarthatósági kockázatokat. Ezt a követelményt az alkalmazandó ágazati szabályok alapján (a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2016/97 irányelv, az (EU) 2016/2341 irányelv, a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet) már megkövetelteken túl kell alkalmazni. A pénzügyi piaci szereplőknek leírást kell adniuk a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe történő beépítésére alkalmazott eljárásokról és feltételekről, arról, hogy a fenntarthatósági kockázatok várhatóan mekkora hatást gyakorolnak a kínált pénzügyi termékek hozamára, továbbá hogy a pénzügyi piaci szereplő javadalmazási politikája hogyan veszi figyelembe a fenntarthatósági kockázatok beépítését és a fenntartható befektetéseket. Ugyanezek a kötelezettségek vonatkoznak a pénzügyi tanácsadókra, azzal, hogy a kötelezettségeket hozzáigazítják a tanácsadás folyamatához.

Az 5. cikk a fenntartható befektetésekre vonatkozó szerződéskötés előtti átláthatósági szabályokat állapítja meg. A pénzügyi piaci szereplőknek szerepeltetniük kell az arra vonatkozó információkat, hogy hogyan biztosítják a fenntartható befektetések célját, azaz hogy referenciamutatóként kijelöltek-e egy mutatót, továbbá ki kell fejteniük, hogy a referenciamutató súlyozása és alkotóelemei miért térnek el az általános piaci indexektől. A minősített szociális vállalkozási alapok kezelői, amelyek a 346/2013/EU rendelet szerinti módszertannal összhangban információkat tesznek közzé az adott alap által megcélzott pozitív szociális hatásról, az 5. cikk alkalmazásában felhasználhatják ezt az információt. Az 5. cikk meghatározza a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó pénzügyi termékekre vonatkozó egyedi közzétételi szabályokat. A szerződéskötést megelőző közzétételek szabványosítása és racionalizálása érdekében ez a cikk felhatalmazza a Bizottságot szabályozástechnikai standardok elfogadására. A szabályozástechnikai standardok tervezetét az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (a továbbiakban: vegyes bizottság) keretében az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) közösen dolgozza ki.

A 6. cikk bevezeti azt a követelményt, a pénzügyi piaci szereplőknek az 5. és 7. cikkel összhangban szolgáltatandó információk mellett a weboldalukon közzé kell tenniük a fenntartható befektetések céljának leírását, valamint a befektetések hatékonyságának felmérésére, értékelésére és nyomon követésére használt módszertanra vonatkozó információkat. A szerződéskötést megelőző közzétételek szabványosítása és racionalizálása érdekében ez a cikk is felhatalmazást ad szabályozástechnikai standardok elfogadására. A szabályozástechnikai standardtervezeteket a vegyes bizottság keretében az EBH, az EIOPA és az ESMA közösen dolgozza ki.

Mivel az uniós jogszabályokban meghatározott jelenlegi közzétételi követelmények nem írják elő az ahhoz szükséges összes információt, hogy megfelelően tájékoztassák a végső befektetőket befektetéseik fenntarthatósághoz kapcsolódó hatásairól, a pénzügyi piaci szereplőknek a 7. cikk alapján az időszakos jelentésekben a megfelelő fenntarthatósági mutatók segítségével le kell írniuk a fenntartható befektetések hatásait. A minősített szociális vállalkozási alapok kezelői, amelyek a 346/2013/EU rendelet szerinti módszertannal összhangban információkat tesznek közzé az elért általános szociális eredményről, a 7. cikk alkalmazásában felhasználhatják ezt az információt. Amennyiben referenciamutatóként egy mutatót jelöltek ki, a pénzügyi piaci szereplőknek a súlyozás, az alkotóelemek és a fenntarthatósági mutatók tekintetében össze kell hasonlítaniuk a referenciamutatóval ellátott portfólió hatásait és az általános piaci indexet. A leírások kiegészítik a pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozóan a 2009/65/EK irányelvben, a 2011/61/EU irányelvben, az (EU) 2016/2341 irányelvben, a 345/2013/EU rendeletben és a 346/2013/EU rendeletben meghatározott jelentéstételi kötelezettségeket. A biztosítási alapú befektetési termékek tekintetében a 2009/138/EK irányelv nem ír elő éves jelentéstételi kötelezettséges a biztosítók számára. Ezért a 7. cikk biztosítja, hogy a vonatkozó közzétételeket a 2009/138/EK irányelv 185. cikke (6) bekezdésének megfelelően, azaz írásban, az említett irányelv szerint meghatározott egyik hivatalos nyelven évente elérhetővé tegyék. A 7. cikk azt is biztosítja, hogy a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások közzétegyék a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésében említett időszakos jelentésekben szereplő információkat. A közzétételi követelmények teljesítése érdekében a pénzügyi piaci szereplők felhasználhatják a 2013/34/EU irányelv 19. cikke szerinti vezetési beszámolókban, és az említett irányelv 19a. cikkében említett nem pénzügyi beszámolókban szereplő információkat. A közzétételek szabványosítása és racionalizálása érdekében ez a cikk is felhatalmazást ad szabályozástechnikai standardok elfogadására. A szabályozástechnikai standardtervezeteket a vegyes bizottság keretében az EBH, az EIOPA és az ESMA közösen dolgozza ki.

A 8. cikk alapján a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a weboldalaikon közzétett információk aktuálisak legyenek, beleértve a közzétett információk esetleges módosításainak egyértelmű magyarázatát is.

A 9. cikk alapján a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a marketingközlemények ne legyenek ellentmondásban az e rendelet alapján közzétett információkkal, kivéve, ha az ágazati jogszabályok, különösen a 2009/65/EK irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2016/97 irányelv és az 1286/2014/EU rendelet szigorúbb szabályokat ír elő. A 9. cikk felhatalmazza a Bizottságot a technikai standardok végrehajtására is. A végrehajtás-technikai standardtervezeteket a vegyes bizottság keretében az EBH, az EIOPA és az ESMA közösen dolgozza ki.

A 10. cikk módosítja az (EU) 2016/2341 irányelvet. A módosítás felhatalmazza a Bizottságot, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a környezeti, szociális és környezeti kockázatok mérlegelése és a környezeti, szociális és környezeti tényezők belső befektetési döntésekbe és kockázatkezelési folyamatokba történő beépítése tekintetében meghatározza az óvatosság elvét. Mivel az (EU) 2016/2341 irányelv szerint irányítási és kockázatkezelési szabályok már alkalmazandók a befektetési döntésekre és kockázatértékelésekre, beleértve a környezeti, szociális és irányítási megfontolásokat, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeit és az azok alapjául szolgáló folyamatokat tájékoztatni kell, hogy megfeleljenek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak adott esetben biztosítaniuk kell az összeegyeztethetőséget a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal.

A 11. cikk rögzíti, hogy e rendelet alkalmazásának értékelését legkésőbb a hatálybalépése után 60 hónappal el kell végezni.

A 12. cikk értelmében ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése után 12 hónappal lép hatályba. Azonban az 5. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (4) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikkben meghatározott felhatalmazások e rendelet hatálybalépésének időpontjától alkalmazandók. Hasonlóképpen annak biztosítása érdekében, hogy a 7. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti információkat tartalmazó első éves jelentések a teljes naptári évre vonatkozzanak, a 7. cikk (1)–(3) bekezdésének alkalmazását az e cikk második albekezdésében említett időpontot követő év január 1-jére kell elhalasztani.

2018/0179 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 29 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés. Az Unió által 2016. október 5-én ratifikált 31 és 2016. november 4-én hatályba lépett Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás (COP21) erősíteni kívánja az éghajlatváltozásra adott választ, többek között azáltal, hogy a pénzügyi mozgásokat összehangolja az alacsony üvegházhatásúház-kibocsátások és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlődés felé tartó pályával.

(2)A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 , a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 , a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34 , a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 , az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 , az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 , a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 és a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 közös célkitűzése, hogy elősegítse az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), az alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok), a biztosítók, a befektetési vállalkozások, a biztosításközvetítők, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények , a minősített kockázatitőke-alapok kezelői (EuVECA-kezelők) és a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői (ESZVA-kezelők) tevékenységeinek megkezdését és folytatását. Ezek az irányelvek és rendeletek biztosítják a végső befektetők egységesebb védelmét, és megkönnyítik számukra, hogy kihasználják a pénzügyi termékek és szolgáltatások széles köréből adódó előnyöket, ezzel egyidejűleg pedig olyan szabályokat írnak elő, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára a megalapozott döntések meghozatalát. Miközben ezek a célkitűzések jórészt teljesültek, addig az ÁÉKBV-alapkezelők, ABAK-ok, biztosítók, portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, nyugdíjszolgáltatók, EuVECA-kezelők és ESZVA-kezelők (pénzügyi piaci szereplők) által a fenntarthatósági kockázatoknak és a fenntartható befektetések céljainak a befektetési döntéshozatalba történő beépítéséről a végső befektetőknek címzett közzétételek, valamint a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások (pénzügyi tanácsadók) által a fenntarthatósági kockázatoknak a tanácsadási folyamatokban történő beépítéséről a végső befektetőknek címzett közzétételek nem fejlődtek kielégítő mértékben, mivel ezekre a közzétételekre még nem vonatkoznak harmonizált követelmények.

(3)A végső befektetőknek szóló, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekre vonatkozó harmonizált uniós szabályok hiányában valószínűleg a továbbiakban is széttartó intézkedéseket fognak elfogadni nemzeti szinten, és fennmaradhatnak a különböző pénzügyi szektorok eltérő megközelítései. Ezek az eltérő intézkedések és megközelítések a közzétételi standardok közötti nagy különbségek miatt továbbra is jelentősen torzítani fogják a versenyt. Emellett a piaci gyakorlatok ezzel párhuzamos fejlődése, amelyek eltérő eredményekkel járó üzleti megfontolásokon alapulnak, tovább fragmentálja a piacot, és a jövőben még tovább súlyosbíthatja a belső piac működését. Az eltérő közzétételi standardok és piaci alapú gyakorlatok megnehezítik a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások összehasonlítását, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek e termékek és szolgáltatások, valamint az értékesítési csatornák között, továbbá újabb akadályokat emelnek a belső piac előtt. Ezek az eltérések a végső befektetőket is összezavarhatják, és torzíthatják a befektetési döntéseiket. A Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodásnak való megfelelés biztosítása során a tagállamok valószínűleg eltérő nemzeti intézkedéseket fogadnak el, amelyek akadályozhatják a belső piaci zökkenőmentes működését, és károsak lehetnek a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára. Emellett az átláthatósággal kapcsolatos harmonizált szabályok hiánya megnehezíti a végső befektetők számára a különböző tagállamokban kínált eltérő pénzügyi termékek és szolgáltatások tényleges összehasonlítását a környezeti, szociális és irányítási kockázatok, valamint a fenntartható befektetés céljai tekintetében. Ezért foglalkozni kell a belső piac működése előtt álló meglévő akadályokkal, és el kell kerülni a valószínű jövőbeli akadályokat.

(4)E rendelet következetes alkalmazásának, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ebben a rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket a pénzügyi piaci szereplők egyértelműen és következetesen alkalmazzák, meg kell határoznia a „fenntartható befektetés” fogalmát.

(5)A pénzügyi piaci szereplők és pénzügyi tanácsadók javadalmazási politikáinak összhangban kell lenniük a fenntarthatósági kockázatok integrálásával és adott esetben a fenntartható befektetés céljaival, és azokat úgy kell kialakítani, hogy hozzájáruljanak a hosszú távú fenntartható növekedéshez. A szerződéskötést megelőző közzétételeknek ezért információkat kell tartalmazniuk arról, hogy e szervezetek javadalmazási politikái hogyan egyeztethetők össze a fenntarthatósági kockázatok integrálásával, és adott esetben mennyire vannak összhangban azoknak a pénzügyi termékeknek és szolgáltatásoknak a fenntartható befektetési céljaival, amelyeket a pénzügyi piaci szereplők elérhetővé tesznek, illetve amelyekről a pénzügyi tanácsadók tájékoztatást adnak.

(6)Mivel a fenntarthatósági referenciaértékek olyan állandó viszonyítási pontként szolgálnak, amelyek alapján a fenntartható befektetéseket mérik, a végső befektetőket szerződéskötést megelőző közzétételek útján tájékoztatni kell a kijelölt mutató helyénvalóságáról, nevezetesen arról, hogy ez a mutató igazodik-e a fenntartható befektetés céljához. A pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük a kijelölt mutató általános piaci indexhez képest eltérő súlyozásának és alkotóelemeinek indokait is. Az átláthatóság további erősítése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek azt is meg kell adniuk, hol található meg a kijelölt mutató és az általános piaci index kiszámításához használt módszertan, hogy a végső befektető rendelkezésére álljanak az annak megállapításához szükséges információk, hogy hogyan választották ki és súlyozták a mutatók alapjául szolgáló eszközöket, mely eszközöket zártak ki és milyen okból, hogyan mérték az alapul szolgáló eszköz fenntarthatósággal kapcsolatos hatásait, illetve milyen adatforrásokat használtak. Ezeknek a közzétételeknek lehetővé kell tenniük a tényleges összehasonlítást, és hozzá kell járulniuk a fenntarthatóság számára kedvező befektetések helyes megítélésének kialakulásához. Ha referenciamutatóként nem jelöltek ki mutatót, a pénzügyi piaci szereplőknek ki kell fejteniük, hogyan érik el a fenntartható befektetés célját.

(7)Ha egy pénzügyi termék vagy szolgáltatás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozza, a szerződéskötés megelőző közzétételnek tartalmaznia kell a megcélzott szén-dioxid-kibocsátási kitettséget. Azokban a helyzetekben, amikor nem áll rendelkezésre uniós harmonizált szén-dioxid-kibocsátási referenciaérték, a közzétételnek részletesen ki kell fejtenie, hogyan biztosítják az említett cél folyamatos betartását.

(8)Az átláthatóság javítása és a végső befektetők tájékoztatása érdekében az arra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, hogy a fenntarthatósági kockázatokat a pénzügyi piaci szereplők hogyan építik be a befektetési döntéshozatali eljárásaikba, a pénzügyi tanácsadók pedig a tanácsadási folyamataikba, úgy kell szabályozni, hogy megkövetelik ezektől a szervezetektől ezen információk folyamatos kezelését a weboldalaikon.

(9)Az uniós jogszabályokban meghatározott jelenlegi közzétételi követelmények nem írják elő azt, hogy közzé kell tenni minden olyan információt, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfelelően tájékoztassák a végső befektetőket a befektetéseik fenntarthatósággal kapcsolatos hatásairól. Ezért helyénvaló konkrétabb közzétételi követelményeket előírni a fenntartható befektetések tekintetében. Például a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos általános hatását a kiválasztott fenntartható befektetési cél szempontjából releváns mutatók segítségével rendszeresen jelenteni kell. Amennyiben referenciamutatóként egy megfelelő mutatót jelöltek ki, ezt az információt az összehasonlíthatóság érdekében a kijelölt mutatóra és az általános piaci indexre is meg kell adni. A kijelölt mutató és az általános piaci index alkotóelemeire vonatkozó információkat, valamint azok súlyozását is közzé kell tenni, hogy további tájékoztatást adjanak arról, hogyan érik el a fenntartható befektetési célokat. Amikor az ESZVA-kezelők információkat bocsátanak rendelkezésre az adott alap által megcélzott pozitív szociális hatásról, az elért általános szociális eredményről és a 346/2013/EU rendelettel összhangban használt kapcsolódó módszerekről, akkor adott esetben az e rendelet szerinti közzétételek céljából felhasználhatják ezeket az információkat.

(10)A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 40 átláthatósági kötelezettségeket vezet be a nem pénzügyi beszámolókban előforduló szociális, környezeti és vállalatirányítási szempontokkal kapcsolatban. Az ezekben az irányelvekben megkövetelt forma és megjelenítés azonban nem alkalmas arra, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a végső befektetőkkel folytatott tárgyalások során közvetlenül használják azokat. A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy adott esetben e rendelet céljából a 2013/34/EU irányelvvel összhangban felhasználják a vezetés beszámolóiban és a nem pénzügyi beszámolókban szereplő információkat.

(11)A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók weboldalain közzétett információk megbízhatóságának biztosítása érdekében ezeket az információkat naprakészen kell tartani, és minden felülvizsgálatukat vagy módosításukat világosan meg kell magyarázni.

(12)Annak meghatározása érdekében, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a környezeti, szociális és irányítási kockázatok figyelembevétele érdekében hogyan hoznak befektetési döntéseket és értékelik a kockázatokat, az (EU) 2016/2341 rendeletben fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti aktusokat fogadjon el. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységei folytonosságának és szabályosságának biztosítása érdekében már alkalmazandók irányítási és kockázatkezelési szabályok a befektetési döntésekre és kockázatértékelésekre. A befektetési döntéseket és a vonatkozó kockázatok, köztük a környezeti, szociális és irányítási kockázatok értékelését olyan módon kell végrehajtani, hogy biztosítsák a tagok és kedvezményezettek érdekeinek való megfelelést. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeinek és alapul szolgáló eljárásainak biztosítaniuk kell a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok céljának elérését. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak adott esetben biztosítaniuk kell az összeegyeztethetőséget a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek biztosítani kell a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein való rendszeres részvételt.

(13)Az 1093/2010/EU európai tanácsi rendelettel 41 létrehozott Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 42 létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (a továbbiakban: EIOPA) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 43 létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (a továbbiakban: ESMA) (a továbbiakban együttesen: európai felügyeleti hatóságok) a vegyes bizottság keretében az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban szabályozástechnikai standardokat kell elfogadniuk, amelyek tovább részletezik a pénzügyi piaci szereplők szerződéskötést megelőző dokumentumaiban, időszakos jelentéseiben és weboldalain közzéteendő, fenntartható befektetési célokra vonatkozó információk megjelenítését és tartalmát. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja ezeket a szabályozástechnikai standardokat.

(14)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási aktusok útján az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja az európai felügyeleti hatóságok által a vegyes bizottság keretében kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat, hogy meghatározza a fenntartható befektetések marketingközleményekben történő szabványos megjelenítését.

(15)Mivel az időszakos jelentések elvileg a teljes naptári évre vonatkozó üzleti eredményeket összesítik, az időszakos jelentésekben szereplő átláthatósági követelményekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: a 12. cikk második albekezdésében említett időpontot követő év január 1-je]-ig el kell halasztani.

(16)E rendelet közzétételi szabályai kiegészítik a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 , a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet rendelkezéseit, és azokat ezek mellett kell alkalmazni.

(17)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

(18)Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a végső befektetők védelmének erősítését és a nekik szóló közzétételek javítását, beleértve a végső befektetők részére történő határokon átnyúló vásárlásokat is, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, mivel uniós szinten egységes közzétételi követelményeket kell meghatározni, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet harmonizált átláthatósági szabályokat határoz meg, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek, a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőknek és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoknak kell alkalmazniuk a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali eljárásokba vagy tanácsadási folyamatokba történő beépítésével, valamint a fenntartható befektetéseket, köztük a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó pénzügyi termékek átláthatóságával kapcsolatban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)„pénzügyi piaci szereplő”: a következők egyike:

i.a biztosítási alapú befektetési termékeket kínáló biztosító, az ABAK, a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozás, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy nyugdíjbiztosítási termék szolgáltatója;

ii.a 345/2013/EU rendelet 14. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített kockázatitőke-alap kezelője;

iii.a 346/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap kezelője;

iv.ÁÉKBV alapkezelő társaság;

b)„biztosító”: a 2009/138/EK irányelv 18. cikkével összhangban engedélyezett biztosító;

c)„biztosítási alapú befektetési termék”: a következők egyike:

i.az 1286/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 45 4. cikkének 2. pontjában meghatározott biztosítási alapú befektetési termék;

ii.olyan, a szakmai befektetők számára elérhetővé tett biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszaváltási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszaváltási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve, ki van téve a piaci ingadozásoknak;

d)„ABAK”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti ABAK;

e)„befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

f)„portfóliókezelés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott portfóliókezelés;

g)„foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény”: az (EU) 2016/2341 irányelv 9. cikkével összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;

h)„nyugdíjbiztosítási termék”: a következők egyike:

i.az 1286/2014/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett nyugdíjbiztosítási termék;

ii.az 1286/2014/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett egyéni nyugdíjbiztosítási termékek;

i)„ÁÉKBV alapkezelő társaság”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság vagy az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett befektetési vállalkozás;

j)„pénzügyi termék”: portfóliókezelés, ABA, biztosítási alapú befektetési termék, nyugdíjbiztosítási termék, nyugdíjkonstrukció vagy ÁÉKBV;

k)„ABA”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti ABA;

l)„nyugdíjkonstrukció”: az (EU) 2016/2341 irányelv 6. cikkének 2. pontjában meghatározott nyugdíjkonstrukció;

m)„ÁÉKBV”: a 2009/65/EK irányelv 5. cikkével összhangban engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás;

n)„befektetési tanácsadás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott befektetési tanácsadás;

o)„fenntartható befektetés”: a következők egyike vagy a következők kombinációja:

i.olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetések, amely egy környezeti célkitűzéshez járul hozzá, beleértve a [Kiadóhivatal: kérjük illessze be a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre utaló hivatkozást] 2. cikkében meghatározott, környezeti szempontból fenntartható befektetést is;

ii.olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetések, amely hozzájárul egy szociális célkitűzéshez, és különösen az egyenlőtlenség elleni közdelemhez hozzájáruló befektetés, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetés, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetés,

iii.a helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követő vállalkozásokba történő befektetések, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrával rendelkező vállalkozásokra, a munkavállalói kapcsolatokra, az érintett személyzet javadalmazására és az adójogszabályok betartására;

p)„lakossági befektető” bármely olyan befektető, aki nem minősül szakmai befektetőnek;

q)„szakmai befektető”: a 2014/65/EK irányelv II. mellékletében megállapított kritériumoknak megfelelő ügyfél;

r)„biztosításközvetítő”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott biztosításközvetítő;

s)„biztosítási tanácsadás”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott tanácsadás.

3. cikk

A fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos szabályzatok átláthatósága

(1)A pénzügyi piaci szereplők a weboldalaikon írásos szabályzatokat tesznek közzé a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatali eljárásba történő integrálásáról.

(2)A biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások a weboldalaikon írásos szabályzatokat tesznek közzé a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési tanácsadásba vagy biztosítási tanácsadásba történő beépítéséről.

4. cikk

A fenntarthatósági kockázatok integrálásának átláthatósága

(1)A pénzügyi piaci szereplők feltüntetik a következő szerződéskötés előtti közzétételek leírását:

a)a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe történő beépítésére alkalmazott eljárások és feltételek;

b)a fenntarthatósági kockázatok várhatóan milyen mértékben fejtenek ki jelentős hatást az elérhetővé tett pénzügyi termékek hozamára;

c)a pénzügyi piaci szereplő javadalmazási politikái hogyan egyeztethetők össze a fenntarthatósági kockázatok integrálásával, és adott esetben mennyire vannak összhangban a pénzügyi termék fenntartható befektetési céljával.

(2)A biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások a következő szerződéskötés előtti közzétételek leírását adják meg:

a)a fenntarthatósági kockázatok biztosítási tanácsadásba vagy befektetési tanácsadásba történő beépítésére alkalmazott eljárások és feltételek;

b)a fenntarthatósági kockázatok várhatóan milyen mértékben fejtenek ki jelentős hatást azon pénzügyi termékek hozamára, amelyekről tájékoztatást adtak;

c)a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások és a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők javadalmazási politikái hogyan egyeztethetők össze a fenntarthatósági kockázatok integrálásával, és adott esetben mennyire vannak összhangban azon pénzügyi termék fenntartható befektetési céljával, amelyről tájékoztatást adtak.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett közzétételeket a következőképpen kell elérhetővé tenni:

a)az ABAK-ok esetében a 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében említett, befektetőknek szóló közzétételekben;

b)a biztosítók esetében a 2009/138/EK irányelv 185. cikkének (2) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében;

c)a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében az (EU) 2016/2341 irányelv 41. cikkében említett információszolgáltatás keretében;

d)a minősített kockázatitőke-alapok kezelői esetében a 345/2013/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében;

e)a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői esetében a 346/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében;

f)nyugdíjbiztosítási termékek szolgáltatói esetében írásban, megfelelő idővel azelőtt, hogy a lakossági befektető szerződést kötne egy nyugdíjbiztosítási termékről;

g)az ÁÉKBV-alapkezelők esetében a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett kibocsátási tájékoztatóban;

h)a portfóliókezelést vagy befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások esetében a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

i)a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők esetében az (EU) 2016/97 irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

5. cikk

A fenntartható befektetések átláthatósága a szerződéskötést megelőző közzétételekben

(1)Amennyiben egy pénzügyi termék fenntartható befektetéseket vagy ahhoz hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetéseket céloz meg, és referenciamutatóként egy mutatót jelöltek ki, a 4. cikk (1) bekezdése szerint közzéteendő információkat a következők egészítik ki:

a)arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a kijelölt mutató hogyan igazodik ehhez a célhoz;

b)annak kifejtése, hogy az ehhez a célhoz igazított kijelölt mutató súlyozása és alkotóelemei miért térnek el az általános piaci indextől.

(2)Amennyiben egy pénzügyi termék fenntartható befektetéseket vagy ahhoz hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetéseket céloz meg, és referenciamutatóként nem jelöltek ki mutatót, a 4. cikk (1) bekezdése szerint közzéteendő tájékoztatásban ki kell fejteni, hogyan érik el az említett célt.

(3)Amennyiben egy pénzügyi termék a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozza meg, a 4. cikk (1) bekezdése szerint közzéteendő információknak tartalmazniuk kell a megcélzott szén-dioxid-kibocsátási kitettséget.

A (2) bekezdéstől eltérve, ha nem áll rendelkezésre az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti [alacsony szén-dioxid-kibocsátást jelző uniós referenciamutató] vagy [a pozitív szén-dioxid-kibocsátási hatás referenciamutatója], a 4. cikkben említett információk részletes magyarázatot adnak arra, hogyan biztosítják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló cél elérése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket.

(4)A pénzügyi piaci szereplők a 4. cikk (1) bekezdése alapján közzéteendő információk között megadják azt, hogy hol található meg az e cikk (1) bekezdésében említett mutatók és az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett referenciamutatók kiszámítására használt módszertan.

(5)Az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (a továbbiakban: vegyes bizottság) keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek tovább részletezik az e cikk szerint közzéteendő információk megjelenítését és tartalmát.

(6)Az EBH, az EIOPA és az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

6. cikk

A fenntartható befektetések átláthatósága a weboldalakon

(1)A pénzügyi piaci szereplők az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termékek mindegyik tekintetében a weboldalaikon közzéteszik és naprakészen tartják a következőket:

a)a fenntartható befektetési cél elírása;

b)a pénzügyi termék tekintetében kiválasztott fenntartható befektetés hatásának értékelésére, mérésére és nyomon követésére használt módszertanra vonatkozó információk, beleértve annak adatforrásait, az alapul szolgáló eszközük átvilágítási kritériumait és a pénzügyi termék általános fenntartható hatásának mérésére használt megfelelő fenntarthatósági mutatókat is;

c)az 5. cikkben említett információk;

d)a 7. cikkben említett információk.

Az első albekezdés alapján közzéteendő információkat egyértelmű módon, a weboldal egyik kiemelt helyén kell közzétenni.

(2)Az EBH, az EIOPA és az ESMA a vegyes bizottság keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek tovább részletezik az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett információk megjelenítését és tartalmát.

Az EBH, az EIOPA és az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

7. cikk

A fenntartható befektetések átláthatósága az időszakos jelentésekben

(1)Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termékeket teszik elérhetővé, az időszakos jelentésekben szerepeltetik a következők leírását:

a)a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos általános hatása, a megfelelő fenntarthatósági mutatók alkalmazásával;

b)amennyiben referenciamutatóként egy mutatót jelöltek ki, a kijelölt mutatóval ellátott pénzügyi termék általános hatásának és az általános piaci indexnek az összehasonlítása a súlyozás, az alkotóelemek és a fenntarthatósági mutatók tekintetében.

(2)Az (1) bekezdésben említett közzétételeket a következőképpen kell elérhetővé tenni:

a)az ABAK-ok esetében a 2011/61/EU irányelv 22. cikkében említett éves jelentésben;

b)a biztosítók esetében a 2009/138/EK irányelv 185. cikke (6) bekezdésének megfelelően évente, írásban;

c)a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében az (EU) 2016/2341 irányelv 38. cikkében említett számlaértesítőben és intézményi tájékoztatóban, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv 43. cikkében említett információszolgáltatás keretében;

d)a minősített kockázatitőke-alapok kezelői esetében a 345/2013/EU rendelet 12. cikkében említett éves jelentésben;

e)a minősített kockázatitőke-alapok kezelői esetében a 346/2013/EU rendelet 13. cikkében említett éves jelentésben;

f)nyugdíjbiztosítási termékek szolgáltatói esetében írásban, legalább az éves jelentésekben, illetve a nemzeti jog szerinti jelentésekben;

g)az ÁÉKBV-alapkezelők vagy befektetési társaságokként működő ÁÉKBV-k esetében a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett féléves és éves beszámolókban;

h)a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások esetében a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésében említett időszakos jelentésekben.

(3)Az (1) bekezdés alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők felhasználhatják a 2013/34/EU irányelv 19. cikke szerinti vezetési beszámolókban és adott esetben az említett irányelv 19a. cikke szerinti nem pénzügyi beszámolókban szereplő információkat.

(4)Az EBH, az EIOPA és az ESMA a vegyes bizottság keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek tovább részletezik az (1) bekezdésben említett információk tartalmát és megjelenítését.

Az EBH, az EIOPA és az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk

A közzétételek felülvizsgálata

(1)A pénzügyi piaci szereplők gondoskodnak arról, hogy a 3. cikkel vagy 6. cikkel összhangban közzétett információk naprakészek legyenek. Ha a pénzügyi piaci szereplő módosítja ezeket az információkat, ugyanezen a weboldalon közzé kell tenni e módosítás egyértelmű magyarázatát.

(2)A 3. cikkel összhangban közzétett információk tekintetében az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőkre és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásokra.

9. cikk

Marketingközlemények

(1)A szigorúbb ágazat jogszabályok, különösen a 2009/65/EK, a 2014/65/EU és az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1286/2014/EU rendelet sérelme nélkül a pénzügyi piaci szereplők, a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások gondoskodnak arról, hogy marketingközleményeik ne legyenek ellentmondásban az e rendelet szerint közzétett információkkal.

(2)Az EBH, az EIOPA és az ESMA a vegyes bizottság keretében végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a fenntartható befektetésekre vonatkozó információk egységes megjelenítésének meghatározása érdekében.

A Bizottságra hatáskört kap a végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadásra.

10. cikk

Az (EU) 2016/2341 irányelv módosítása

Az (EU) 2016/2341 irányelv a következőképpen módosul:

(1)A 19. cikk a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a 60a. cikkel összhangban intézkedéseket fogadjon el, amelyek biztosítják, hogy:

a)a környezeti, szociális és irányítási kockázatok mérlegelése során figyelembe vegyék az óvatosság elvét;

b)a belső befektetési döntésekbe és kockázatkezelési eljárásokba beépítsék a környezeti, szociális és irányítási tényezőket.

Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeinek és a tevékenységekben rejlő kockázatoknak a méretét, jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, és biztosítják az összhangot a 2009/65/EK irányelv 14. cikkével, a 2009/138/EK irányelv 132. cikkével és a 2011/61/EU irányelv 12. cikkével.”;

(2)a szöveg a következő 60a. cikkel egészül ki:

„60a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság a 19. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására e rendelet hatálybalépésének napjától, határozatlan időre kap felhatalmazást.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 19. cikk (9) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”.

11. cikk

Értékelés

[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 60 hónappal a hatálybalépést követően]-ig a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását.

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően 12 hónappal]-tól/-től kell alkalmazni.

Azonban az 5. cikk (5) bekezdését, a 6. cikk (2) bekezdését, a 7. cikk (4) bekezdését, a 9. cikk (2) bekezdését és a 10. cikket [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: a hatálybalépés napja]-tól/-től, a 7. cikk (1)–(3) bekezdését pedig [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: a második albekezdésben említett időpontot követő év január 1-je]-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

(1)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Következő lépések a fenntartható európai jövő felé. Európai fellépés a fenntarthatóságért (COM(2016) 739 final).
(2)    Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja – Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára. Strasbourg, 2014. július 15.
(3)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: Európai beruházási terv (COM(2014) 903 final).
(4)    A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma a biogazdaságra vonatkozó 2012. évi uniós stratégia felülvizsgálatáról (SWD(2017) 374 final).
(5)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére (COM(2015) 468 final).
(6)    A becslés a 2021–2030-as időszak éves átlagos beruházási hiányát jelenti, és a PRIMES modell előrejelzésein alapul, amelyeket az Európai Bizottság az energiahatékonysági irányelvre irányuló javaslat hatásvizsgálatában használt fel (2016).
(7)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása (COM(2018)097 final).
(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)
(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).
(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).
(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).
(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).
(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).
(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).
(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/828 irányelve (2017. május 17.) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2017.5.20., 1. o.).
(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 2014/95/EU irányelve a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).
(21)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére (COM(2015) 468 final).
(22)    Javaslat az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU, a 345/2013/EU, a 346/2013/EU, a 600/2014/EU, az (EU) 2015/760, az (EU) 2016/1011 és az (EU) 2017/1129 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2017) 536 final).
(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)
(26)    A Bizottság javaslata a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2017) 343 final).
(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).
(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).
(29)    HL C… , , . .o.
(30)    HL C… , , . .o.
(31)    A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).
(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről (HL L 174. 2011.7.1., 1. o.).
(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)
(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).
(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).
(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).
(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).
(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)
(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).
(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).
Top