EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.2.

COM(2018) 85 final

2018/0040(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módszerek átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Uniós Vámkódex 1 (a továbbiakban: Vámkódex) rendelkezései 2016. május 1. óta alkalmazandók. A Vámkódex egyik fő célja, hogy a gazdálkodók és a vámhatóságok közötti, illetve az egyes vámhatóságok közötti érintkezés teljes mértékben elektronikus rendszerek útján történjen, és megszűnjenek a papíralapú vámeljárások.

A Vámkódex előírásai szerint többféle vámeljárást is elektronikus rendszerek útján kell végrehajtani, és a jogszabály előírja azt is, hogy az ilyen rendszerek részleteit és a velük kapcsolatos tervezést külön munkaprogramban kell meghatározni. A Vámkódexhez kapcsolódó munkaprogram 2 összesen tizenhét, a Vámkódexszel kapcsolatos elektronikus rendszer tekintetében fektet le terveket, az elektronikus vámügyi projektekre vonatkozó többéves stratégiai terv alapján, amelynek elkészítésére és rendszeres frissítésére egy 2008-as európai parlamenti és tanácsi határozatnak 3 megfelelően kerül sor. A rendszerek két kategóriába sorolhatók:

a)tizennégy transzeurópai rendszer, köztük néhány olyan is, amelynek van a tagállamok által kifejlesztendő nemzeti összetevője, és

b)három nemzeti rendszer, amelyek kifejlesztése vagy korszerűsítése kizárólagosan tagállami feladat.

A Vámkódex 278. cikke értelmében mindaddig, amíg a Vámkódexben előírt valamennyi új elektronikus rendszer működőképessé nem válik, a vámeljárások során továbbra is használhatók a meglévő elektronikus és papíralapú rendszerek. Az említett cikk szerint 2020 vége az a legkésőbbi dátum, ameddig meg kell szűnnie az ilyen átmeneti megoldások alkalmazásának. E határidőt szem előtt tartva a munkaprogram lépésekre lebontva meghatározza az elektronikus rendszerekkel kapcsolatos munka 2020-ig történő befejezését szolgáló terveket.

A Bizottság és a tagállamok jó úton haladnak afelé, hogy az elektronikus rendszerekhez kapcsolódó munka nagy részét időben befejezzék. A tizenhét rendszer közül három megvalósult 2017-ben, és elkészült egy további rendszer első szakasza is, mind a megadott határidőn belül. A munkaprogramban előírt transzeurópai rendszerekhez kapcsolódó, a Bizottság által végzett munkának gyakorlatilag közel 80 százaléka befejeződik a határidőig. Az informatikai rendszerek kifejlesztése esetében azonban gyakran az utolsó munkaszakaszok tartanak a leghosszabb ideig, így bár a rendszerek többsége elkészül 2020-ig, egyes rendszerek csak részben lesznek készen addigra. Mind a Bizottság, mind a tagállamok sok kihívással szembesülnek a tizenhét elektronikus rendszer kialakítása kapcsán. Ezek közé – a határidő meghatározásakor előre nem látható – kihívások közé tartoznak a következők:

·Az elektronikus rendszerek megtervezése terén bekövetkező elkerülhetetlen késedelem. A 2020-as határidő megállapításakor arra lehetett számítani, hogy a Vámkódexet kiegészítő és végrehajtó szabályok (a Vámkódexhez kapcsolódó következő jogszabályok: felhatalmazáson alapuló rendelet 4 , végrehajtási rendelet 5 , valamint az átmeneti szabályokról szóló, felhatalmazáson alapuló rendelet 6 ) a Vámkódex 2013-as elfogadása után nagyon rövid időn belül elfogadásra kerülnek, és így a rendelkezéseiket figyelembe lehet venni az informatikai rendszerek kifejlesztése során. Az egyeztetések azonban sokkal több időt vettek igénybe a vártnál, így a jogi aktusokat csak 2015 végén/ 2016 elején fogadták el végső formájukban. Emiatt a késedelem miatt sok elektronikus rendszer esetében késett a funkcionális és technikai specifikáció elkészítése is.

·A hatalmas munkateher, amelyet a tizenhét elektronikus rendszernek az Unió egészét átszövő összekötése jelent, valamint egyes elektronikus rendszerek rendkívüli bonyolultsága. Ezek az elemek csak a rendszerek funkcionális és technikai specifikációinak meghatározására irányuló munka megkezdése után váltak nyilvánvalóvá. Miután a specifikációkhoz kapcsolódó munka nyomán összeállt a teljes kép, a Bizottság és a tagállamok arra a következtetésre jutottak, hogy egyes esetekben felül kell vizsgálni a rendszerek befejezésének céldátumát. Különösen igaz ez azokra az elektronikus rendszerekre, amelyek specifikációja csak 2018-ban készül el.

·Az adatharmonizálással kapcsolatos nehézségek. A felhatalmazáson alapuló rendelet és a végrehajtási rendelet elfogadása óta intenzív ütemben halad a munka a gazdálkodók által szolgáltatott adatok harmonizálása terén is. Ez az elem kulcsfontosságú a Vámkódexhez kapcsolódó különféle elektronikus rendszerek átjárhatósága, a jogi normák összehangolt alkalmazása és a határokon eljáró más közjogi szervekkel való együttműködés szempontjából. A nemzetközi adatmodelleknek – például a Vámigazgatások Világszervezete által használt modellnek – megfelelő adatharmonizálás javítja a harmadik országok informatikai rendszereihez való kapcsolódást is, és így nagyban megkönnyíti a kereskedelmet. Ez a munka azonban a vártnál sokkal nagyobb idő- és pénzráfordítást igényel, mivel egyes meglévő elektronikus rendszereket teljesen újra kell programozni.

·Sorrendiség. A reális határidők és költségek tervezésekor fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a javasolt elektronikus változtatások milyen hatást gyakorolnak a vámügyi és a kereskedelmi ökoszisztémára. Mivel az elektronikus rendszerek szorosan összefüggnek, fontos, hogy bevezetésük a megfelelő sorrendben történjen, mert ezáltal lehet biztosítani a kölcsönös függőségek figyelembevételét és azt, hogy a közigazgatási szerveket és a kereskedelmet érintő változások bevezetése strukturált és koherens módon történjen.

Mindezen okok miatt szükségessé vált, hogy egyes rendszerek esetében későbbi határidő (legkésőbb 2025) kerüljön előírásra a munka teljes befejezésére vonatkozóan. Ez a céldátum biztosítani fogja a rendszerek nagy részének 2020-ig történő zökkenőmentes kialakítását, illetve a többi rendszer későbbi, megfelelő sorrendben történő kialakítását 2021 és 2025 között. Azoknak a rendszereknek, amelyek megvalósítását el kell halasztani, a fele már létező rendszer, amelyet csak korszerűsíteni kell a Vámkódex alapján, a másik fele pedig új rendszer.

Az elhalasztandó rendszerek a következők:

·olyan korszerűsítések, amelyek esetében a fő technikai kihívást az adatok harmonizációja jelenti, vagyis az importellenőrzési rendszer (ICS), az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS), az automatizált kiviteli rendszer (AES) és a nemzeti kiviteli rendszer (a különleges eljárások nemzeti rendszerének kivitelhez kapcsolódó összetevőjét is beleértve) korszerűsítése; és

·három új rendszer, amelyek a Vámkódex innovatív megoldásainak alkalmazását szolgálják, azaz a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés rendszere (CCI), az uniós státus igazolásának rendszere (PoUS) és a biztosítékkezelés rendszere (GUM).

Az említett elektronikus rendszerek kialakítására vonatkozó legkésőbbi határidő 2025-re történő elhalasztása ellentétes a Vámkódex 278. cikkével, amely csak 2020-ig engedi meg az információk cseréjére és adattárolásra szolgáló, a tervezett elektronikus rendszerektől eltérő eszközök használatát. A 278. cikkben foglalt határidőt ezért az elhalasztott rendszerek tekintetében meg kell hosszabbítani. Emellett a jogbiztonság garantálása érdekében gyorsan kell cselekedni; a vállalkozások és a vámigazgatási szervek számára súlyos problémákat okozna, ha egyes elektronikus rendszerek nem készülnének el 2020-ra, de a jogszabályok megtiltanák az alternatív megoldások további átmeneti alkalmazását.

Mivel a tagállamoknak és a vállalkozásoknak átlagosan két évre van szükségük az egyes elektronikus rendszerekre való felkészüléshez, a Bizottságnak 2018-ig bizonyossággal kell szolgálnia az egyes rendszereket érintő újratervezés tekintetében, illetve az átmeneti megoldások alkalmazhatóságának a 2020 és 2025 közötti időszakra való, ehhez kapcsolódó meghosszabbítására vonatkozóan.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A Vámkódex 278. cikkének módosítása összhangban áll a többéves stratégiai tervben (MASP) szereplő, az informatikai tervezésre vonatkozó ütemtervvel, és ennek alapján a Bizottság egy végrehajtási határozat útján hamarosan frissíteni fogja a Vámkódexhez kapcsolódó munkaprogramot.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 33. és 207. cikke (vámügyi együttműködés, illetve közös kereskedelempolitika).

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. •Arányosság

A javaslat nem jelent új szakpolitikai fejleményt a módosítani tervezett jogi aktushoz képest; annak egyetlen rendelkezését módosítja annak érdekében, hogy néhány vámeljárás esetében meghosszabbítsa az átmeneti intézkedések használatára vonatkozó határidőt, és ezáltal hatékonyabban biztosítható legyen egy már meghozott szakpolitikai döntés (az elektronikus környezetre való fokozatos átállás) végrehajtása. Mivel a Vámkódex az Európai Unió jogi aktusa, csak egyenértékű jogi aktussal módosítható. A tagállamok nem járhatnak el egyénileg ezen a téren.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A fent említett probléma megoldása céljából a Bizottság a Vámkódex 278. cikkének módosítását javasolja annak érdekében, hogy a vámügyi információk cseréjét és tárolását szolgáló átmeneti megoldások (azaz a meglévő elektronikus és papíralapú rendszerek) 2020 után is használhatók legyenek azon vámeljárások során, amelyekhez olyan elektronikus rendszert kellene alkalmazni, amely nem valósul meg 2020-ig.

A javasolt módosítás érintetlenül hagyja a 278. cikkben szereplő 2020-as határidőt, de meghosszabbított, 2025-ös határidőt ír elő azokra a vámeljárásokra vonatkozóan, amelyekhez a fent említett, 2020-ban még nem működőképes elektronikus rendszereket kellene alkalmazni.

3.KONZULTÁCIÓK AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság széles körben konzultált a tagállamokkal, és meghallgatta aggályaikat annak kapcsán, hogy életszerűbb menetrendre van szükség az Uniós Vámkódex elektronikus rendszereinek kidolgozásához, valamint hogy – ebből következően – a vámügyi információk cseréjét és tárolását érintő átmeneti megoldásoknak a jelenlegi, 2020-as határidőn túl is alkalmazhatóknak kell maradniuk. Írásbeli és kétoldalú konzultációk mellett a tagállamok és a Bizottság közötti, 2017. március 31-i és 2017. június 29–30-i találkozókon is részletekbe menő megbeszélés folyt ezekről a kérdésekről. A Bizottság részletes kérdőívet is küldött a tagállamoknak, hogy kiderüljön, a tagállamoknak milyen preferenciáik vannak az elhalasztandó rendszereket illetően, ha sor kerül egyes rendszerek bevezetésének elhalasztására. Az elektronikus rendszerekre vonatkozóan javasolt új határidő és új tervezési ütemterv figyelembe veszi a kérdőívre érkezett tagállami válaszokat.

A Bizottság a Trade Contact Group , egy sokféle szakmai szervezet képviselőit tömörítő szakértői csoport 2017. április 27-i és 2017. július 12-i plenáris ülései alkalmával konzultált a kereskedelmi ágazat képviselőivel is. A vállalkozásoknak életszerű ütemtervekre van szükségük, és egyetértenek azzal, hogy a csak 2020 utánra elkészülő elektronikus rendszerek esetében meg kell hosszabbítani a vámügyi információk cseréjét és tárolását szolgáló átmeneti megoldások alkalmazására vonatkozó határidőt.

Hatásvizsgálat

A kezdeményezés nem igényel hatásvizsgálatot, mivel nem szakpolitikai döntésre vonatkozik. Egyszerűen csak az Uniós Vámkódexben már előírt átmeneti megoldások alkalmazásának egy további időszakra történő meghosszabbítását javasolja. Ez a meghosszabbítás tulajdonképpen azt biztosítja, hogy minél zökkenőmentesebben és minél kisebb fennakadást okozva kerüljön végrehajtásra a Vámkódexben foglalt szakpolitikai döntés, vagyis az, hogy a gazdálkodók és a vámhatóságok közötti, illetve az egyes vámhatóságok közötti érintkezések terén fokozatosan át kell állni az elektronikus rendszerek teljes körű használatára, és véget kell vetni a papíralapú eljárásoknak.

A Bizottság elfogadott egy jelentést 7 az Uniós Vámkódex – és az ahhoz kapcsolódó elektronikus rendszerek – eddigi végrehajtásáról és hatásáról. A jelentés további részletekkel szolgál az egyes elektronikus rendszerek kialakítását érintő késedelem hátteréről.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A Vámkódex célja a valamennyi vámeljárást lefedő, teljes mértékben elektronikus környezetre való átállás biztosítása, hogy ezáltal a modern kereskedelmi viszonyokhoz igazodó keretet nyújtson az uniós vámügyek számára, és így amellett, hogy javítja az európai vállalkozások versenyképességét, hatékonyabban védje az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeit és fokozottabb védelmet és biztonságot nyújtson az unióbeli fogyasztóknak. A 17 érintett elektronikus rendszer bevezetésére vonatkozó 2020-as határidő azonban jelentős nyomás alá helyez minden érintettet – a tagállamokat, a Bizottságot és az üzleti világot is. A néhány rendszer kialakítására vonatkozóan javasolt halasztás elősegíti, hogy a többi rendszer 2020-ig történő eredményes bevezetésére összpontosuljon a figyelem. Emellett a halasztás kezelhető a jogi keretet érintő e módosítás útján, annak érdekében, hogy 2020 után is folytatódhasson az elhalasztandó elektronikus rendszerek útján bonyolított vámügyekhez kapcsolódó jelenlegi megoldások átmeneti alkalmazása. Az említett jelenlegi megoldások egyes esetekben már most is elektronikus rendszereket jelentenek, és a Vámkódex egyszerűen csak azok korszerűsítését írja elő. Így az egyes informatikai rendszerek bevezetésére vonatkozó határidő meghosszabbítása nem fogja veszélybe sodorni a Vámkódex célkitűzéseinek megvalósítását.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság 2021-ig lefolytatja a Vámkódex jogi keretének és az addig bevezetett elektronikus rendszereknek az időközi értékelését, 2025 után pedig, amikor már valamennyi elektronikus rendszer működik, átfogóbb célravezetőségi vizsgálatot indít annak feltárása érdekében, hogy vannak-e a Vámkódexben olyan hézagok vagy hibák, amelyeket egy szélesebb körű módosítási javaslat útján kell kezelni.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 278. cikk jelenlegi szövegének megfogalmazása kapcsán, illetve összességében a Vámkódex kapcsán alkalmazott jogalkotási megközelítéssel összhangban a Bizottság azt javasolja, hogy a módosított 278. cikk ne nevesítse az elhalasztott elektronikus rendszereket. A módosítás ehelyett a jogszabályi előírások azon csoportjára fog hivatkozni, amelyek alkalmazását a szóban forgó elektronikus rendszerek szolgálják, a következők szerint:

·a biztosítékkezelési rendszer (GUM) hivatkozása: a Vámkódex 89–98. cikkének (biztosíték lehetséges vagy meglévő vámtartozásra) alkalmazását szolgáló elektronikus rendszer;

·az import-ellenőrzési rendszer (ICS) hivatkozása: a Vámkódex 127–130. cikkének (belépési gyűjtő árunyilatkozat) alkalmazását szolgáló elektronikus rendszer;

·az uniós státus igazolását szolgáló rendszer (PoUS) hivatkozása: a Vámkódex 153–155. cikkének (az áruk vámjogi státusa) alkalmazását szolgáló elektronikus rendszer;

·a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés rendszerének (CCI) hivatkozása: a Vámkódex 179. cikkének alkalmazását szolgáló elektronikus rendszer;

·az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS) hivatkozása: a Vámkódex 210. cikke a) pontjának, 215. cikke (2) bekezdésének, 226–230. cikkének és 233–234. cikkének (árutovábbítás) alkalmazását szolgáló elektronikus rendszer; és

·az automatizált kiviteli rendszernek (AES) és a nemzeti kiviteli rendszer korszerűsítésének (lefedve a különleges eljárások nemzeti rendszerének kivitelhez kapcsolódó összetevőjét is) a hivatkozása: a Vámkódex 210. cikke d) pontjának, 215. cikke (1) bekezdésének, valamint 263., 264., 267., 269–272., 274. és 275. cikkének (az Unió vámterületéről kivitt áruk vonatkozásában történő) alkalmazását szolgáló elektronikus rendszer.

Az automatizált kiviteli rendszer (AES) a kiviteli célú központi vámkezelés (a Vámkódex 179. cikke) alkalmazását is szolgálja, de mivel mind a központi vámkezelés rendszerét (CCI), mind az AES-t 2020 után kell bevezetni, a Vámkódex javasolt új 278. cikkében nem szükséges kifejezetten megemlíteni a 179. cikk és az AES összefüggését.

Elfogadása esetén a módosított szöveg lehetővé teszi a jelenlegi, főként papíralapú rendszerekről a Vámkódexben előirányzott új elektronikus környezetre való zökkenőmentes átállást. A kifejlesztendő elektronikus rendszerekre vonatkozó, az elhalasztott rendszerek esetében továbbra is alkalmazandó átmeneti megoldásokat részletesen ismerteti a Vámkódexhez kapcsolódó, az átmeneti szabályokról szóló, felhatalmazáson alapuló rendelet. A Vámkódex 278. cikkének fentiek szerinti módosítása azzal a jogkövetkezménnyel járna, hogy az említett átmeneti intézkedések közül néhány hosszabb ideig lenne alkalmazandó. A legfontosabb ilyen intézkedések a következők:

·a belépési gyűjtő árunyilatkozatot, az árutovábbítási eljárást és az exportellenőrzést kezelő elektronikus rendszer továbbra is az ICS, az NCTS és az exportellenőrzési rendszer jelenlegi verziója lenne;

·a papíralapú T2L nyomtatványt továbbra is záradékkal látnák el a vámhatóságok, igazoldandó az uniós státust;

·a felhatalmazáson alapuló rendelet B. melléklete helyett az átmeneti szabályokról szóló, felhatalmazáson alapuló rendelet 9. melléklete állapítaná meg a fent említett, 2020 után telepítendő informatikai rendszerek útján kezelendő árunyilatkozatokra és értesítésekre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket;

·továbbra is alkalmazhatók lennének a vasúti, légi vagy tengeri szállításra vonatkozó jelenlegi, papíralapú uniós árutovábbítási eljárások;

·a továbbiakban is lehetne papíralapú dokumentumokat használni az áruk vámterületről történő kilépésének bejelentésére;

·bár a központi vámkezelés engedélyezésében érintett tagállamoknak együtt kell működniük, jogosultak lennének arra is, hogy megtagadják az engedélyt, ha annak megadása aránytalan adminisztratív terhet jelentene; valamint

·a több tagállamban, nem árutovábbítási célokra felhasznált biztosítékokra vonatkozó információkat e-mail útján kellene kicserélniük a tagállamoknak, és azokat a tagállamok nemzeti rendszereiben kellene tárolni.

2018/0040 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módszerek átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 (a továbbiakban: Vámkódex) értelmében a vámhatóságok közötti, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között zajló minden információcserének és az ilyen adatok tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie.

(2)A Vámkódex azonban egy átmeneti időszakban – de legkésőbb 2020. december 31-ig – lehetővé teszi az elektronikus adatfeldolgozási technikáktól eltérő, az információk cseréjére és adattárolásra szolgáló eszközök alkalmazását, amennyiben a Vámkódex rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek még nem működőképesek.

(3)A Vámkódexnek megfelelően a tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal a vámügyi információk cseréjét és tárolását szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésében, fenntartásában és alkalmazásában, és a Bizottságnak munkaprogramot kell készítenie az említett elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozóan.

(4)A munkaprogramot az (EU) 2016/578 bizottsági végrehajtási határozat 9 állapította meg. Az említett határozat 17 olyan elektronikus rendszert sorol fel, amelyet a Vámkódex alkalmazása érdekében ki kell fejleszteniük vagy önállóan a tagállamoknak (a nemzeti szinten kezelendő rendszerek esetében – a továbbiakban: nemzeti rendszerek), vagy a tagállamoknak és a Bizottságnak, szorosan együttműködve (az uniós szintű rendszerek esetében, amelyek közül egyes rendszerek uniós szintű és nemzeti összetevőt is tartalmaznak – a továbbiakban: transzeurópai rendszerek).

(5)A munkaprogram meghatározza az említett nemzeti és transzeurópai rendszerek megvalósítására vonatkozó tervezési menetrendet.

(6)Az összes szükséges elektronikus rendszer 2020-ig történő kialakítása sok kihívás elé állítja mind a Bizottságot, mind a tagállamokat. Először is az adatelemek nemzetközi szinten elfogadott adatmodellek alapján történő, a Vámkódex előírásai szerinti harmonizálása egyes esetekben a meglévő elektronikus rendszerek teljes újraprogramozását teszi szükségessé, és a Vámkódex elfogadásakor előre láthatónál nagyobb ráfordítást igényel mind pénzeszközök, mind idő tekintetében. Másodszor: mivel az elektronikus rendszerek szorosan összefüggnek, fontos, hogy bevezetésük a megfelelő sorrendben történjen. Az egyik rendszer kifejlesztése során bekövetkező késedelem így elkerülhetetlenül késlelteti más rendszerek kifejlesztését is. Harmadszor: a Vámkódex (és így az átmeneti intézkedések 2020. december 31-i végdátuma) 2013-ban került elfogadásra, miközben az azt kiegészítő és végrehajtó szabályokat – nevezetesen az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet 10 , az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletet 11 és az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet 12 – csak 2015-ben és 2016-ban fogadták el. Az említett szabályok kapcsán folytatott egyeztetések sokkal tovább tartottak a vártnál, és emiatt késett az elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez szükséges funkcionális és technikai specifikációk meghatározása is.

(7)Nyilvánvalóvá vált, hogy míg a legtöbb rendszer telepítésre kerül 2020-ig, egyes rendszereket csak részlegesen lehet befejezni addigra.

(8)A Bizottság ezért a tagállamokkal és a gazdálkodókkal folytatott konzultációt követően azt javasolja, hogy a rendszerek két csoportja kapcsán 2020. december 31. után is folytatódjon a munka. Az első csoportot azok a meglévő elektronikus rendszerek alkotják, amelyeket korszerűsíteni kell a Vámkódex bizonyos előírásainak – amilyen például a rendszerekben rögzítendő adatokra vonatkozó követelmények összehangolása – figyelembevétele érdekében. Ebbe a csoportba három transzeurópai rendszer (a belépési gyűjtő árunyilatkozatokat kezelő rendszer, a külső és belső árutovábbítást kezelő rendszer, valamint az Unió vámterületéről kiszállított árukat kezelő rendszer), továbbá a nemzeti kiviteli rendszer (beleértve a különleges eljárások nemzeti rendszerének kivitelhez kapcsolódó összetevőjét is) tartozik. A második csoport három új transzeurópai elektronikus rendszerből áll (a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra vonatkozó biztosítékokhoz, az áruk vámjogi státusához, illetve a központi vámkezeléshez kapcsolódó rendszerből). A Bizottság a tagállamokkal partnerségben részletes ütemtervet készített azzal a céllal, hogy az említett rendszerek telepítésre kerüljenek a 2025 végéig tartó időszakban.

(9)Az elektronikus rendszerek kifejlesztésére vonatkozó új tervekkel összhangban az elektronikus rendszerek két említett csoportja tekintetében 2025-ig meg kell hosszabbítani a Vámkódexben meghatározott azon időszakot is, amelynek során átmeneti jelleggel alkalmazhatók a Vámkódex 6. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási technikáktól eltérő, az információk cseréjére és adattárolásra szolgáló eszközök.

(10)A Vámkódex végrehajtása céljából kialakítandó egyéb rendszerek esetében továbbra is a Vámkódex 6. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási technikáktól eltérő, az információk cseréjére és adattárolásra szolgáló eszközök használatára megállapított általános, 2020. december 31-i határidőt kell alkalmazni.

(11)A Vámkódexet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 952/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 278. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„278. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)A 6. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási technikáktól eltérő, az információk cseréjére és adattárolásra szolgáló eszközök legkésőbb 2020. december 31-ig alkalmazhatók átmeneti alapon, ha a Vámkódex rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges, a (2) bekezdésben említettektől eltérő elektronikus rendszerek addigra még nem működőképesek.

(2)A 6. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási technikáktól eltérő eszközök legkésőbb 2025. december 31-ig alkalmazhatók átmeneti alapon, ha a Vámkódex következő rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek addigra még nem működőképesek:

a)a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra vonatkozó biztosítékokra alkalmazandó, a 89–98. cikkben megállapított rendelkezések;

b)a belépési gyűjtő árunyilatkozatokra vonatkozó, a 127–130. cikkben megállapított rendelkezések;

c)az áruk vámjogi státusára vonatkozó, a 153–155. cikkben megállapított rendelkezések;

d)a központi vámkezelésre vonatkozó, a 179. cikkben megállapított rendelkezések;

e)az árutovábbításra vonatkozó, a 210. cikk a) pontjában, a 215. cikke (2) bekezdésében, a 226–230. cikkben és a 233–234. cikkben megállapított rendelkezések; valamint

f)az Unió vámterületéről kivitt árukra vonatkozó, a 210. cikk d) pontjában, a 215. cikk (1) bekezdésében, a 263–264. cikkben, a 267. cikkben, a 269–272. cikkben, valamint a 274–275. cikkben megállapított rendelkezések.

2.A 279. cikkben az „említett helyzetben” szövegrész helyébe az „említett helyzetekben” szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 56., 2013.10.10., 1. o.).

(2)    A Bizottság (EU) 2016/578 végrehajtási határozata (2016. április 11.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról (HL L 99., 2016.4.15., 6. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (HL L 23., 2008.1.26., 21. o.).

(4)    A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 58., 2015.12.29., 1. o.).

(5)    A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 58., 2015.12.29., 558. o.).

(6)    A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 69., 2016.3.15., 1. o.).

(7)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Uniós Vámkódex végrehajtásáról, valamint annak 284. cikkében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására kapott felhatalmazás gyakorlásáról (COM (2018)39).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(9)    A Bizottság (EU) 2016/578 végrehajtási határozata (2016. április 11.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról (HL L 99., 2016.4.15., 6. o.).

(10)    A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(11)    A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(12)    A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 69., 2016.3.15., 1. o.).