13.7.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/22

---

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Bővítés: A Nyugat-Balkán helyi és regionális önkormányzatainak bevonása az EU makroregionális, határokon átnyúló és más transznacionális együttműködési kezdeményezéseibe

(2018/C 247/05)

Főelőadó: Franz Schausberger (AT/EPP), Salzburg tartomány megbízottja a Régiók Bizottságánál Referenciaszöveg: COM(2018) 65 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános észrevételek

1.

üdvözli, hogy a bolgár elnökség kiemelten kezeli a Nyugat-Balkán kérdését, és az RB hozzászólását kérte a témához;

2.

üdvözli és támogatja a 2018. február 6-án az Európai Bizottság által a Nyugat-Balkánra vonatkozó hiteles bővítési perspektívára és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos fokozott uniós szerepvállalásra előterjesztett stratégiát;

3.

az Európai Bizottsághoz hasonlóan meggyőződése, hogy a Nyugat-Balkán országai Európa részét képezik, és közös európai örökséggel, közös történelemmel és közös jövővel rendelkeznek, továbbá hogy az EU-hoz való csatlakozás reális lehetősége a régióban végbemenő átalakulás és így a biztonság, a jólét, a társadalmi jóllét, a megbékélés és a stabilitás kulcstényezője;

4.

üdvözli, hogy Szerbia és Montenegró számára kilátásba helyezték, hogy 2025-ig elérhetik az uniós tagságot, hogy Albánia és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság számára kilátásba helyezték a csatlakozási tárgyalások megnyitását, illetve Bosznia-Hercegovina számára a tagjelölt státuszt, valamint hogy Koszovó (1) számára a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásával további előrelépés vált lehetővé az európai úton;

5.

teljes mértékben támogatja ugyanakkor az Európai Bizottság egyértelmű megállapítását, hogy ezeket a lehetőségeket csak akkor lehet megvalósítani, ha a nyugat-balkáni államok minden ehhez szükséges kritériumot és feltételt – különösen a demokrácia erősítése tekintetében – teljesítenek, és végrehajtják az összes szükséges reformot, elsősorban a jogállamiság, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a versenyképesség, a regionális együttműködés és a megbékélés területén, továbbá hogy ezek tekintetében nem nyújthatók politikai mentességek, és a feltételeket a folyamat során nem szabad módosítani;

6.

üdvözli az Európai Bizottság szándékát, hogy a nyugat-balkáni országokban az átalakulás folyamatához nyújtott támogatását – például az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) 2020-ig történő fokozatos növelésén keresztül – egy hat kiemelt kezdeményezésből álló konkrét cselekvési tervnek megfelelően jelentősen megerősíti;

7.

úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országokra vonatkozó uniós bővítési stratégiának egy 2025-ig szóló átfogó stratégia részét kell képeznie, amely az Unió erősítésére irányul, hiszen az Uniónak először erősebbnek és stabilabbnak kell lennie, mielőtt tovább növekedhetne, a 27 tagállamot és azok lakosságát pedig meg kell győzni az EU ilyen irányú bővítésének hozzáadott értékéről;

8.

üdvözli a nyugat-balkáni országoknak a 2017-es trieszti csúcstalálkozón ismételten kinyilvánított ünnepélyes kötelezettségvállalását amellett, hogy kölcsönösen támogatják egymást az Európa felé vezető úton, politikai nézeteltéréseiket demokratikus intézményeik keretében oldják meg, illetve megerősítik a kölcsönös politikai párbeszédet, mivel a jószomszédi kapcsolatok kiépítése mérföldkő az Európai Unió felé vezető úton;

9.

felhívja a figyelmet számos korábbi véleményére, amelyekben újra és újra hangot adott annak, hogy regionális és helyi képviselőket aktívan be kell vonni az európai integrációs folyamatba, az uniós normákat és bevált gyakorlatokat pedig a bővítési folyamat lehető legkorábbi szakaszában végre kell hajtani regionális és helyi szinten. Csak így lehet megvalósítani, hogy a szubnacionális szinteken megfelelően és megfelelő időben megszerezzék a szükséges ismereteket az uniós vívmányokkal kapcsolatos jövőbeli feladatokról és felelősségi körökről;

10.

üdvözli az Unió által kezdeményezett összekapcsoltsági menetrendet és a többi regionális kezdeményezést, például a berlini folyamatot, és sürgeti, hogy vonják be a bővítési országok helyi és regionális önkormányzatait, és a végrehajtás során vegyék figyelembe az újabb tagállamok tapasztalatait, különösen a közlekedés, az energetika, a digitális fejlesztés, a képzés és az ifjúságpolitika területén;

11.

kéri, hogy hozzanak külön rendelkezéseket, illetve tegyenek visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokat annak érdekében, hogy az új tagállamok ne legyenek képesek megakadályozni más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását;

A nemzetállam alatti szintek jelentősége a bővítési folyamatban

12.

aggodalommal állapítja meg, hogy a közigazgatás valamennyi állami szinten, különösen a helyi önkormányzatok szintjén a balkáni országok többségében továbbra is gyenge, továbbá korlátozott igazgatási kapacitással rendelkezik, nagymértékben átpolitizált és áthatja a korrupció, nem átlátható, és alulfinanszírozott;

13.

rámutat arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten erősíteni kell a demokratikus intézmények működését, ideértve a megbízható választási eljárásokat, valamint a regionális közgyűlések és települési tanácsok szabályszerű működését, ami magában foglalja a civil társadalommal folytatott konstruktív és állandó párbeszédet is;

14.

felszólítja a nyugat-balkáni államokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre programokat a közigazgatás reformjára, valamint a közigazgatás minőségének és elszámoltathatóságának javítására – külön kiemelve az átlátható államháztartást –, valamint e-kormányzati stratégiákat; jobb szolgáltatásokat követel a polgárok számára, továbbá kéri, hogy dolgozzanak ki új törvényeket az általános közigazgatási eljárásról, a közszolgálat és a regionális és helyi közigazgatásban dolgozó hivatalnokok kiegyensúlyozott és méltányos bérszabályozásáról, valamint az átlátható felvételi és elbocsátási eljárásokról, és hajtsák végre ezeket;

15.

megállapítja, hogy a nyugat-balkáni országok többségében a helyi közigazgatás reformjáról elfogadott új törvények fontos előrelépést értek el, úgy véli azonban, hogy még jelentős erőfeszítésekre van szükség, valamint rendelkezésre kell bocsátani a szükséges pénzügyi forrásokat a helyi önkormányzatok igazgatási kapacitásának növelése érdekében, hogy azok a csatlakozás előkészületei során, illetve a csatlakozás után saját lakosságuk érdekeit szolgálva gyakorolni is tudják kibővített hatásköreiket;

16.

pozitív példaként emeli ki, hogy Szerbiában határozat született a Vajdaság autonóm tartomány szintjére és a helyi szintre vonatkozó közszolgálati törvényről, rámutat azonban arra is, a Vajdaság autonóm tartomány erőforrásairól szóló törvényt – amelyről az alkotmány rendelkezik – még nem fogadták el;

17.

pozitív jelnek tekinti, hogy több nyugat-balkáni államban, különösen Albániában helyi területi reformokat fogadtak el és hajtottak végre, amelyek keretében új hatásköröket ruháztak a települési önkormányzatokra, ugyanakkor az újonnan létrehozott települési önkormányzatok pénzügyi és közigazgatási megerősítése csak lassan halad;

18.

nagyon pozitív fejleménynek tartja, hogy az Európai Bizottság Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítési stratégiája a többszintű kormányzás értelmében kifejezetten egy megfelelő egyensúlyt követel meg a központi, regionális és helyi kormányzatok között, mivel az uniós bővítéssel kapcsolatos stratégiai és operatív tervezésből a nyugat-balkáni bővítési országokban hiányzik a regionális és helyi kormányzati dimenzió;

19.

úgy véli, hogy ahhoz, hogy a nyugat-balkáni államok további uniós integrációja a megfelelő időben sikeres legyen, mindenképpen egy alulról építkező megközelítésre van szükség;

20.

helyeslően állapítja meg, hogy a nyugat-balkáni államokban különösen helyi szinten a tapasztalatcserén, a know-how átadásán, a bevált gyakorlatok megosztásán, valamint az új módszerek és megközelítések bevezetésén keresztül fokozódott az országokon átnyúló együttműködés. Ezek közül elsősorban a helyi és regionális egyesületek és szervezetek, például az adriai- és jón-tengeri eurorégió és a Délkelet-Európai Önkormányzatok Szövetségeinek Hálózata (a NALAS regionális hálózat) tevékenységei és kezdeményezései emelendők ki, amelyeket szorosabban be kellene vonni és támogatnia kellene az európai szintnek;

21.

sajnálja, hogy eddig nem jött létre egy átfogó és állandó önkormányzati együttműködési platform, és nem alakult ki szoros kapcsolat az uniós intézményekkel, hogy támogassák az uniós normák átültetését és az uniós vívmányok helyi szintű végrehajtását, továbbá hogy a már meglévő üdvözlendő együttműködési kezdeményezések, például a Regionális Együttműködési Tanács (RCC), a Regionális Közigazgatási Képzési Központ (ReSPA) (2) és a berlini folyamat elsősorban a központi kormányzati szinten összpontosulnak, és nem veszik figyelembe a helyi és regionális szintet;

Decentralizáció és demokrácia

22.

sajnálja, hogy az elmúlt tíz évben a reformok blokkolása, az uniós tagsággal szembeni türelmetlenség és növekvő szkepszis, valamint a növekvő instabilitás, korrupció, nacionalizmus és az állami intézmények és a közigazgatás szélsőséges átpolitizáltságának jelei jellemezték a nyugat-balkáni országok fejlődését, ami részben ahhoz vezetett, hogy ezek az országok az autokratikusabb kormányzási formák és a centralizáció felé fordultak;

23.

elsősorban Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban rámutat arra, az ország működőképessége, a reformprogram hatékony végrehajtása, a mobilitás, valamint egy egységes gazdasági térség megvalósítása szempontjából mennyire fontos az összes kormányzati és közigazgatási szintet összefogó jó koordináció, és üdvözli, hogy időközben valamennyi szint beleegyezett az Európai Bizottság átfogó kérdőívének megválaszolásába;

24.

megállapítja, hogy a nyugat-balkáni országoknak a helyi és regionális választások lebonyolítására vonatkozó választási törvényei messzemenőkig megfelelnek az európai normáknak, és hogy a helyi választások túlnyomórészt nyugodtan és rendezetten zajlanak, viszont jelentős hiányosságok vannak még a választási hatóságok pártatlanságának hiánya és átpolitizáltsága miatt, valamint a választási kampány finanszírozásának átláthatósága, a regisztrációs eljárás és a választási konfliktusok rendezése terén;

25.

meggyőződése, hogy a demokratikus reformfolyamat egyik pillérét képező decentralizáció döntő jelentőséggel bír a Nyugat-Balkánon a társadalmi kohézió, a stabilitás, valamint a béke és a megbékélés szempontjából, és így Európa jövője számára is;

26.

tudatában van annak, hogy a helyesen értelmezett decentralizáció mindenképpen szükséges megerősítése során ügyelni kell arra, hogy ne mélyítsék tovább az etnikai megosztottságot és feszültségeket;

27.

meggyőződése, hogy a közszolgálat átpolitizáltságának megszüntetése az egyik döntő előfeltétele annak, hogy helyi és regionális szinten erősítsék a közszolgálat és a polgárok közötti bizalmat;

Jogállamiság, alapvető jogok és a korrupció elleni harc regionális és helyi szinten a Nyugat-Balkánon

28.

sajnálja, hogy az EU több éves szerepvállalása után a nyugat-balkáni országok a nemzeti, regionális és helyi kormányzat és közigazgatás szintjén még mindig szoros kapcsolatban állnak a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval, és az állami és magánérdekek erőteljesen összefonódnak;

29.

ezért azt szorgalmazza, hogy jelentősen erősítsék meg a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdő szakosodott államügyészségeket és az igazságügyi hatóságokat, azzal a céllal, hogy felszámolják az illegálisan szerzett vagyonokat, kilátásba helyezzék a hivatalvesztést, szigorúbb szabályokat írjanak elő a tisztségviselőkre, és hozzáférhető tájékoztatási és panasztételi mechanizmusokat vezessenek be a polgárok számára;

30.

hangsúlyozza ezért, hogy nem csak állami szinten kell jelentősen javítani és biztosítani az igazságszolgáltatás függetlenségét, minőségét és hatékonyságát, hanem a regionális és helyi közigazgatás szintjén is egyértelmű átláthatóságra van szükség, különösen a közbeszerzések terén, és üdvözli a pozitív példákat, mint például a korrupció elleni küzdelem hivatalának létrehozását és az ezzel kapcsolatos cselekvési tervek elkészítését Montenegró szinte összes települési önkormányzatánál, valamint a folyamatban lévő erőfeszítéseket Albániában;

31.

nagyobb erőfeszítéseket vár az érintett országoktól a jogállamiság és az igazságszolgáltatás felépítése, az alapvető jogok, a szabadság és a biztonság garantálása, valamint a kisebbségvédelem – mindenekelőtt a roma közösség védelme, akiknek a társadalmi integrációját erőteljesebben kell támogatni, valamint az LMBTI-közösség védelme – és a nemek közötti egyenlőség biztosítása – ezen belül többek közt a kapcsolati erőszak elleni fellépés – terén; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy Szerbia a csatlakozási folyamat országai közül elsőként bevezette a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós mutatót;

32.

nagy várakozással tekint a bolgár elnökség elé, remélve, hogy sikerül abba az irányba elmozdítaniuk valamennyi bosznia-hercegovinai politikai erőt, hogy a 2018. októberi választásokig gyorsan közös megoldást találjanak egy alkotmánnyal összhangban lévő választójogi reformra. Ennek során figyelembe kell venni azokat rendelkezéseket, amelyek abból adódnak, hogy Bosznia-Hercegovina három népcsoportja államalkotó és egyenrangú nép. Ez azt is jelenti, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Sejdić-Finci, Zornić és Pilav ügyekben hozott határozatokat végre kell hajtani, hogy a zsidók, a romák és más nemzeti kisebbségek képviselői is jelöltethessék magukat az elnöki választásokon és a szövetségi nemzetgyűlési választásokon, továbbá hogy több mint hét év után Mostarban is helyi választásokat lehessen tartani;

33.

hangsúlyozza a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság jelentőségét a demokratikus politikai kultúrában a pluralista, demokratikus társadalom garantálása szempontjából. Az egyik gond ezen a téren az, hogy a médiában uralkodó átláthatatlan tulajdonviszonyok révén problematikus befolyást lehet gyakorolni az újságírókra és a beszámolóikra;

34.

rámutat arra, hogy egy európai demokratikus kultúra magában foglalja a politikai döntéshozók mintaszerű magatartását valamennyi politikai szinten – ide tartozik a konfrontációktól és a provokációktól való tartózkodás, a radikális és nacionalista retorika és cselekedetek elkerülése, a védelemre szoruló és hátrányos helyzetű csoportok igényeivel szembeni érzékenység, az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének figyelembevétele, valamint bőrszíntől, szexuális irányultságtól vagy nemi identitástól függetlenül mindenki teljes tiszteletben tartása;

35.

felszólítja a politikai felelősséget viselő személyeket, hogy kerüljenek el és ítéljenek el mindent, ami felszíthatja az etnikumok közötti feszültséget, valamint tevőlegesen lépjenek fel a nacionalista narratívával és a háborús bűnök dicsőítésével szemben, küzdjenek a rasszizmus, az idegengyűlölet, a szélsőségesség, a radikalizálódás és a terrorizmus ellen, és folytassanak prevenciós munkát a fiatalok körében;

Határokon átnyúló regionális és helyi együttműködés

36.

a nyugat-balkáni országok közötti regionális együttműködést és jószomszédi kapcsolatokat az európai haladás és az új gazdasági lehetőségek elengedhetetlen előfeltételének tekinti;

37.

támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nyugat-balkáni országok közötti kölcsönös kapcsolatok és a határokon átnyúló regionális és helyi együttműködés, valamint a partnerségi és TAIEX-programok megerősítésére irányul, és felkínálja támogatását ahhoz, hogy adott esetben bevonják a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokat az európai területi együttműködési csoportosulás koncepciójába;

38.

leszögezi, hogy az érintett államok felelős személyeinek sürgősen rendezniük kell a határokon átnyúló kétoldalú vitákat, illetve feltételek nélkül alá kell vetniük magukat egy kötelező érvényű és végleges bírósági határozatnak, illetve nemzetközi békéltetésnek; helyteleníti tehát, hogy Szlovénia és Horvátország között továbbra is vita van a Piráni-öböl nemzetközi vizeit illetően, ami – mivel immár mindkét ország uniós tagállam – az EU belső problémájává vált, és üdvözli Montenegró Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval kötött határszerződéseinek aláírását;

39.

üdvözli, hogy a Szerb Köztársaság nemrég csatlakozott a madridi keretegyezményhez, és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságtól, valamint Koszovótól is elvárja, hogy csatlakozzanak ehhez az egyezményhez, amely konkrét megoldásokat kínál a határokon átnyúló területi együttműködés legnagyobb akadályainak áthidalásához;

40.

meggyőződése, hogy a Belgrád és Priština közötti kapcsolatoknak az EU által támogatott párbeszéd keretében történő eredményes és átfogó rendezése nélkül nem jöhet létre tartós stabilitás a térségben, és ezért sürgős szükség van egy olyan átfogó, jogilag kötelező megállapodásra, amely rendezi ezeket a viszonyokat; üdvözli a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok normalizálódását, és a Belgrád és Priština közötti párbeszéd folytatását;

41.

elégedetten állapítja meg, hogy Koszovó északi részén a teljesen nyugodt maradt a helyzet, és javult a kommunikáció az északi települési önkormányzatok és a központi intézmények között, a szórványos provokációk és az elítélendő erőszakos cselekmények pedig nem gördítettek tartós akadályokat a Belgrád és Priština között kezdődött párbeszéd útjába;

42.

a 2017 júliusában Triesztben megtartott nyugat-balkáni csúcstalálkozón elfogadott regionális gazdasági térséget egy jelentős lépésnek tekinti az EU és a nyugat-balkáni országok közötti gazdasági integráció előmozdítása és a regionális piac vonzerejének növelése felé, és reméli, hogy mihamarabb végrehajtják az elfogadott cselekvési tervet;

43.

rendkívül fontosnak tartja, hogy a nemzetközi védelemhez való hozzáférés biztosításán, a megfelelő információk cseréjén, a határellenőrzés javításán stb. keresztül fokozzák a nyugat-balkáni államokkal folytatott és az ezen országok közötti határokon átnyúló stratégiai és operatív együttműködést a migráció és a határigazgatás terén, és arra bátorítja a helyi önkormányzatokat, hogy támogassák a csempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelmet;

44.

kifejezetten üdvözli, hogy a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti tárgyalások az elnevezéssel kapcsolatos, sok éve húzódó nézeteltérésben az utóbbi időben előrehaladást mutatnak, és reméli, hogy az ENSZ égisze alatt folyó tárgyalások mellett a bolgár elnökségnek is sikerül lényegesen hozzájárulnia ennek a konfliktusnak a tompításához és egy megoldás megtalálásához;

A gazdasági helyzet és makroregionális stratégiák a Nyugat-Balkánon

45.

sajnálattal állapítja meg, hogy jelenleg a nyugat-balkáni államok egyike sem tekinthető működő piacgazdaságnak, és arra sem képesek, hogy megbirkózzanak az Unióból érkező versenynyomással és piaci erőkkel, különösen a jelentős politikai befolyás és az alulfejlett magánszektor miatt, ami rendkívül negatívan hat a munkaerőpiacra és elsősorban a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeire, amelyek nem kielégítőek;

46.

rámutat arra, hogy a csatlakozó országok településeinek többségében az a nézet uralkodik, hogy az uniós projektek és programok a helyi közigazgatás adottságaihoz mérten túl bonyolultak, és ezért az Európai Bizottságnak a projektekhez és programokhoz való hozzáférés egyszerűsítését célzó törekvéseit akadályozza az egyre kidolgozottabb és komplexebb ellenőrzési mechanizmus;

47.

támogatja a jelenlegi TEN-T hálózat bővítését, beleértve a folyosó befejezését és Délkelet-Európa felé való kibővítését, ami megoldhatja a nyugat-balkáni országok hiányzó közlekedési összeköttetésének jelenlegi problémáját, valamint javíthatja a tengeri, közúti, légi és vasúti közlekedési hálózat révén történő kelet-nyugati összeköttetést, amely az egész régió fejlődésének előfeltétele;

48.

ezért szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, illetve a helyi szövetségek képviselőit vonják be az IPA-tárgyalások, a programozás, a nyomon követés és az értékelés folyamatába;

49.

üdvözli, hogy az EU az előterjesztett stratégia végrehajtása érdekében 2020-ig fokozatosan növelni kívánja az IPA forrásait, és ennek során még jobban figyelembe veszi az országok szükségleteit;

50.

pozitív példaként utal az IPA-ból finanszírozott Innovációs Alapra, amelynek fő célja az innovációs projektek kezdeti finanszírozása és a magánvállalkozásoknál folyó kutatás és fejlesztés erősítése, és amely például az „Innovation Serbia” elnevezésű projekten keresztül támogatja az induló innovatív vállalkozások és spin-off vállalkozások alapítását, valamint a piacorientált innovatív technológiák és szolgáltatások bevezetését, és ezzel döntő mértékben hozzájárul a szerb magángazdaság versenyképességének erősítéséhez;

51.

pozitív példaként utal arra a sikeres határokon átnyúló regionális együttműködésre, amely az „Interreg–IPA határokon átnyúló együttműködési program” keretében indult a rák elleni közös román-szerb kezdeményezésre, és amely a rosszindulatú daganatok diagnózisának és kezelésének javítását célozza;

52.

rámutat továbbá a nyugat-balkáni államok régiói közötti nagy gazdasági és szociális egyenlőtlenségekre; üdvözli a szilárd magánszektor fejlesztése érdekében a vállalkozások és a kkv-k versenyképességét támogató uniós programot, valamint egy, a technológiaátadás és az induló innovatív vállalkozások támogatására szolgáló program tervezett kidolgozását;

53.

hangsúlyozza, hogy a makroregionális stratégiák és a határokon átnyúló együttműködés egyéb uniós eszközei, mint például az európai területi együttműködési csoportosulás és az Interreg-programok a jövőbeli Unió fontos építőkövei;

54.

üdvözli, hogy a Tanács bolgár elnöksége második kiemelt témaként a digitális gazdaságot választotta, és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a közlekedés, az energetika és a digitális szolgáltatások területén az infrastruktúra összekapcsolására irányul a nyugat-balkáni államok és az EU között;

55.

azt várja a Nyugat-Balkán valamennyi államától, hogy konstruktív módon vállaljanak részt a regionális együttműködési kezdeményezésekben, mint amilyen a berlini folyamat, a Duna-stratégia, az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia, a délkelet-európai együttműködési folyamat, a Regionális Együttműködési Tanács és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, és hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni regionális ifjúsági együttműködési iroda fontos szerepet játszik a térségben folyó megbékélésben;

56.

úgy véli, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR) nagy lehetőséget kínál a régió egésze számára, utal azonban a tartósan fennálló problémákra is, például az erőforrások hiányára, a kormányzás problémáira, valamint a migrációs válság jelentette kihívásokra;

57.

támogatja a makroregionális stratégiákat mint az európai integráció olyan eszközeit, melyek a stabilitáson, valamint az uniós országok, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok közötti jószomszédi kapcsolatokon és megbékélésen alapulnak; úgy véli, hogy az EU makroregionális stratégiáinak a Nyugat-Balkánt egyetlen egészként kellene kezelniük. Koszovó és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság sem a Duna térségére irányuló makroregionális stratégiában, sem az adriai- és jón-tengeri stratégiában nem vesz részt; az RB ezért azt ajánlja, hogy azok a nyugat-balkáni országok is vegyenek részt az említett makroregionális stratégiákban, amelyek eddig nem tették, bár földrajzi és gazdasági tekintetben kötődnek azokhoz, hogy így az egész Nyugat-Balkán része lehessen a makroregionális stratégiák által felölelt területnek, és felhasználhassa a stratégiák révén megvalósított projektek keretében biztosított finanszírozási lehetőségeket.

---

(1)  Ez a megnevezés nem érinti a Koszovó státuszával kapcsolatos álláspontokat, és összhangban áll az 1244 (99) sz. ENSZ BT határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2)  A ReSPA egy nemzetközi szervezet, amelynek az a feladata, hogy fellendítse a regionális együttműködést a Nyugat-Balkánon a közigazgatás területén (https://www.respaweb.eu).

---