52018IP0019

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018IP0019 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018IP0019

Help

Az Európai Parlament 2018. január 18-i állásfoglalása a 2005/36/EK irányelv végrehajtásáról a szabályozás és a szakmai szolgáltatások reformjának szükségessége tekintetében (2017/2073(INI))

HL C 458., 2018.12.19, pp. 70–75 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

19.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 458/70

P8_TA(2018)0019

A szakmai képesítésekről szóló irányelv végrehajtása és a szakmai szolgáltatások reformjának szükségessége

(2018/C 458/08)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 45., 49. és 56. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 15. és 16. cikkére,

—	tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

—	tekintettel a Bizottságnak a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó reformajánlásokról szóló, 2017. január 10-i közleményére (COM(2016)0820),

—	tekintettel a Bizottságnak a szakmákhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályozások értékeléséről szóló, 2013. október 2-i közleményére (COM(2013)0676),

—	tekintettel „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0550),

—	tekintettel az egységes piacra vonatkozó stratégiáról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről szóló, 2017. június 15-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel az egységes piac 2017-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. február 15-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére (5),

—	tekintettel a szabadfoglalkozású tevékenységek megerősítésével foglalkozó munkacsoport végleges jelentésére,

—	tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0401/2017),

A.	mivel a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága az Unión belül a közös piac alapját jelentik, és sok előnnyel szolgálnak a polgárok és a vállalkozások számára;

B.	mivel, bár a szolgáltatások a GDP 71 %-át és a teljes foglalkoztatás 68 %-át adják, még mindig nem sikerült kihasználni a szolgáltatások közös piaca nyújtotta összes lehetőséget;

C.	mivel harmonizáció hiányában a tagállamok szabadon dönthetnek a szakmák szabályozásáról, feltéve, hogy a nemzeti intézkedések átláthatóak, megkülönböztetésmentesek, indokoltak és arányosak;

mivel az intelligens szabályozás – amely kellően indokolt a legitim közérdekű célok védelme szempontjából – pozitív hatással lehet a belső piacra, biztosítva a fogyasztók magas szintű védelmét és a nyújtott szolgáltatások jobb minőségét; mivel ebből következik, hogy a dereguláció önmagában nem lehet cél;

mivel a szakmák szabályozása sok esetben indokolt, de a szakmai szolgáltatásokkal szemben támasztott indokolatlan akadályok negatív hatással vannak a polgárok alapvető jogaira és a tagállamok gazdaságára; mivel ebből adódóan a szakmai szabályozást rendszeresen ki kell igazítani, figyelembe véve a technológiai, társadalmi, illetve piaci fejleményeket;

mivel a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezik számos szakma automatikus elismeréséről, a következők alapján: harmonizált képzési minimumkövetelmények, a szakmai képesítések elismerésének általános rendszere, a szakmai tapasztalat automatikus elismerési rendszere, valamint a szolgáltatások határon átnyúló nyújtásának rendszere a szabályozott szakmák tekintetében;

mivel a 2005/36/EK irányelvet 2013-ban egy arányos szabályozási keret kialakításának céljával, közérdekű célokkal indokolva módosították, az 59. cikkben egy átláthatósági és kölcsönös értékelési gyakorlatot vezetve be a tagállamokban szabályozott valamennyi szakma esetében, akár nemzeti szabályok, akár uniós szinten harmonizált szabályok alapján szabályozzák azokat;

H.	mivel a tagállamok még nem hajtották végre teljes mértékben a 2005/36/EK irányelv minden rendelkezését – és különösen az 59. cikket –, még a határidő lejártát követően sem;

I.	mivel a tagállamoknak 2016. január 18-ig nemzeti cselekvési tervet kellett benyújtaniuk a Bizottságnak, amelyben tájékoztatást adnak a szakmai szabályozás fenntartására vagy módosítására vonatkozó döntéseikről; mivel hat tagállam még mindig nem nyújtotta be nemzeti cselekvési tervét;

J.	mivel a 2005/36/EK irányelv 59. cikke alapján a Bizottságnak 2017. január 18-ig kellett benyújtania következtetéseit a kölcsönös értékelési gyakorlatról, szükség esetén további kezdeményezésekre irányuló javaslatokkal együtt;

K.	mivel 2017. január 10-én a Bizottság közleményt adott ki a szakmai szolgáltatások reformjának szükségességéről, hét tevékenységi ágazatban elemezve a szakmai szabályozást, és ajánlásokat téve a tagállamoknak e tekintetben;

mivel a kölcsönös értékelés során kiderült, hogy a szakmák szabályozásának szintje jelentősen eltér az egyes tagállamokban; mivel további pontosításra van szükség különösen azokban az esetekben, amikor a tagállamok a szakmai szabályozás új formáinak bevezetését jelentették be a gyakorlat teljesítését követően;

A szakmák szabályozása az Európai Unióban és a 2005/36/EK irányelv 59. cikke végrehajtásának jelenlegi állása

hangsúlyozza, hogy a szabályozott szakmák alapvető szerepet játszanak az Unió gazdaságában, jelentős mértékben hozzájárulva a foglalkoztatáshoz, valamint a munkaerő mobilitásához és hozzáadott értékéhez az Unióban; úgy véli továbbá, hogy a magas színvonalú szakmai szolgáltatások és a hatékony szabályozási környezet alapvető fontosságú az uniós gazdasági, szociális és kulturális modell megőrzése, valamint az Unió növekedés, innováció és munkahelyteremtés szempontjából vett versenyképességének erősítése terén;

emlékeztet arra, hogy az EU-ban több mint 5 500 szabályozott szakma van, a tagállamok között jelentős eltérésekkel, és e szakmák a munkaerő 22 %-át adják a tevékenységi ágazatok összességét tekintve, többek között az egészségügyi és szociális szolgáltatások, az üzleti szolgáltatások, az építőipar, a hálózati szolgáltatások, a közlekedés, az idegenforgalom, az ingatlanszektor, a közszolgáltatások és az oktatás területén;

üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely útmutatást nyújt a tagállamoknak a kölcsönös értékelési gyakorlat kapcsán, beleértve a nemzeti hatóságokkal folytatott részletes megbeszélések szervezését, amelyek során arra is rámutat, hogy a nemzeti hatóságoknak valamennyi érintett felet be kell vonniuk a szabályozás hatására vonatkozó releváns információk összegyűjtése érdekében;

úgy véli, hogy a 2017. január 10-i bizottsági közlemény segíthet a tagállamoknak a szakmai szolgáltatások jobb szabályozásában és a bevált gyakorlatok cseréjében – amelynek célja más tagállamok szabályozási döntéseinek megértése –, figyelembe véve azt a tényt is, hogy egyes tagállamok nagyobb mértékben szabályozzák a szakmákat állami szinten, mint mások; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy értékelni kell a szabályozás minőségét, mivel a puszta gazdasági elemzésen túlmutató elemekre van szükség a szabályozási környezet teljesítményének átfogó értékeléséhez az egyes tagállamokban;

sajnálatosnak tartja, hogy egyes tagállamok nem jelentettek be információkat az általuk szabályozott szakmákról és az azok gyakorlásának megkezdésével kapcsolatos követelményekről; felhívja a tagállamokat, hogy a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvvel összefüggésben nagymértékben javítsák a bejelentés folyamatát;

hangsúlyozza, hogy a szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdésére, illetve azok gyakorlására vonatkozó nemzeti követelmények átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tétele növelhetné a szakemberek mobilitását, és ezért, összhangban a 2005/36/EK irányelvvel, minden nemzeti követelményt be kell jelenteni, továbbá egyértelmű és érthető formában nyilvánosan elérhetővé kell tenni a szabályozott szakmák adatbázisában;

elismeri a szabályozott szakmák adatbázisában a Bizottság által végzett fejlesztéseket, beleértve egy interaktív térkép létrehozását, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy Unió-szerte ellenőrizzék a szakmák gyakorlására vonatkozó követelményeket és könnyebben áttekinthessék, mely szakmák szabályozottak egy adott tagállamban; felhívja a Bizottságot a szabályozott szakmák adatbázisának további fejlesztésére annak érdekében, hogy megkönnyítse az illetékes hatóságok számára az információk kellő időben és pontosan történő bejelentését, így növelve az átláthatóságot az uniós polgárok számára;

tudomásul veszi a tagállamok között a szabályozott szakmák számát és a hasonló szakmák által lefedett tevékenységeket illetően fennálló eltéréseket, amelyek magyarázatot adnak arra, miért választják a tagállamok a szakmák szabályozásának eltérő formáit; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a különböző szakmák összehasonlíthatóságát, és az adatbázisba bejelentett minden szakma esetében határozza meg a tevékenységek közös halmazát, hogy Unió-szerte elősegítse az önkéntes harmonizációt;

sajnálatosnak tartja, hogy egyes tagállamok nem nyújtottak be nemzeti cselekvési tervet a 2005/36/EK irányelvben előírtak szerint, és felhívja e tagállamokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül intézkedjenek ezzel kapcsolatban; megállapítja, hogy a benyújtott nemzeti cselekvési tervek alapossága, ambiciózussága és részletessége eltérő;

10.

felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a 2005/36/EK irányelv 59. cikkét, és fokozzák erőfeszítéseiket a szakmai szabályozásuk átláthatóbbá tétele érdekében, ami alapvető fontosságú a szakemberek Unión belüli mobilitása szempontjából, hiszen csak az összes tagállamra kiterjedő, teljes körű információ birtokában lehet teljes képet nyújtani a nemzeti vagy uniós szinten szabályozott szakmák összességéről;

11.

sajnálatosnak tartja, hogy egyes tagállamok nem konzultáltak megfelelő módon az érintettekkel a nemzeti cselekvési tervek készítése során; úgy véli, hogy átlátható információáramlásra van szükség a közintézmények és az érintettek között a szakmákkal kapcsolatos problémák és kihívások hatékony kezelése érdekében; a jövőre nézve szorgalmazza valamennyi érintett szélesebb körű részvételét, nem csupán a nemzeti cselekvési tervek készítésére, hanem a szakmák szabályozásának reformjára való tekintettel is, hogy valamennyi érintett fél kifejthesse álláspontját;

12.

hangsúlyozza, hogy a szakmák hatékony szabályozásának mind a fogyasztók, mind a szakemberek számára előnyösnek kell lennie; emlékeztet arra, hogy amennyiben ezt közérdekű célok indokolják, a tagállamoknak lehetőségük van a szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdését, illetve gyakorlását korlátozó új szabályozást bevezetni vagy a meglévő szabályokat módosítani a társadalomról alkotott elképzeléseik, valamint társadalmi-gazdasági helyzetük alapján; úgy véli, hogy a szakmai szolgáltatások szabályozásának arányossá tétele és a piaci realitásokhoz való igazítása jobb piaci dinamikát, alacsonyabb fogyasztói árakat, valamint jobb és hatékonyabb ágazati teljesítményt eredményezhet;

13.

ugyanakkor úgy véli, hogy a megkülönböztetéssel járó, indokolatlan és aránytalan követelmények különösen méltánytalanok lehetnek, főleg a fiatal szakemberekkel szemben, akadályozhatják a versenyt, és negatív hatást gyakorolhatnak a szolgáltatások igénybevevőire, köztük a fogyasztókra;

14.

elismeri a szakmai szabályozás szerepét a közérdekű célok magas szintű védelmének biztosítása szempontjából, amely célok lehetnek a Szerződésben kifejezetten említettek, például a közrend, a közbiztonság és a közegészségügy, illetve elsőrendű fontosságú közérdekű okok, többek között a Bíróság joggyakorlatában elismert okok, például a társadalombiztonsági rendszer pénzügyi egyensúlyának megőrzése; a fogyasztók, a szolgáltatások igénybevevői és a munkavállalók védelme; a megfelelő igazságszolgáltatás védelme; a kereskedelmi ügyletek méltányossága; a csalás elleni küzdelem; az adócsalás és az adókikerülés megelőzése; a fiskális felügyelet hatékonysága; a közúti közlekedésbiztonság; a kézműves munka minőségének biztosítása; a kutatás és fejlesztés előmozdítása; a természeti és városi környezet védelme; az állategészségügy; a szellemi tulajdon; a nemzeti történelmi és művészeti örökség megőrzése; valamint szociálpolitikai és kultúrpolitikai célok; elismeri a tagállamok mérlegelési jogkörét a fentiek megvalósítási módjainak meghatározásában, összhangban a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvével;

15.

megjegyzi, hogy a fogyasztókat, a szakembereket vagy harmadik feleket érintő kockázatokra való tekintettel a tagállamok kiköthetik, hogy bizonyos tevékenységeket csak képzett szakemberek folytathatnak, különösen ha ugyanezt az eredményt kevésbé korlátozó módon nem lehet elérni; hangsúlyozza, hogy ilyen esetekben szakmaspecifikus szabályozásnak kell biztosítania a szabályozott szakma jogszerű gyakorlásának, illetve adott esetben a szakmai etikai szabályok betartásának hatékony felügyeletét;

16.

elismeri, hogy ebben a tekintetben összefüggés áll fenn az arányossági tesztre vonatkozó javaslat – amely rögzíti a szabályozott szakmákkal kapcsolatos új intézkedések bevezetését vagy a meglévők módosítását megelőző arányossági értékelések lefolytatására vonatkozó közös keret szabályait –, illetve a reformajánlások között, amelyek a nemzeti szabályozások hét tevékenységi ágazatban elvégzett értékelésén alapulnak; felhívja a tagállamokat, hogy értékeljék szakmai szabályozásukat, és szükség esetén hozzák azt összhangba a konkrét reformajánlásokkal;

17.

hangsúlyozza, hogy a reformajánlások nem helyettesíthetik a végrehajtási intézkedéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként tegyen lépéseket és indítson kötelezettségszegési eljárást, amennyiben megkülönböztető, indokolatlan vagy aránytalan szabályozást állapít meg;

A korlátozó jellegre vonatkozó mutató hasznossága, valamint a magas színvonalú európai szolgáltatások előmozdításának szükségessége

18.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság a korlátozó jellegre vonatkozó új mutatót vezetett be, és üdvözli azt az előrelépést, amelyet az érintett ágazatok részletes elemzése jelent az OECD termékpiac-szabályozásra vonatkozó jelenlegi hasonló mutatójához képest;

19.

hangsúlyozza, hogy ez a mutató, amely a tagállamokban alkalmazott általános szabályozási intenzitást kizárólag a szabad mozgás jelenlegi akadályaihoz kapcsolódó mennyiségi adatokkal fejezi ki, csupán indikatív eszköznek tekinthető, és nem enged következtetéseket levonni arra nézve, hogy egyes tagállamok esetlegesen szigorúbb szabályozása aránytalannak minősül-e;

20.

emlékeztet arra, hogy a szabályozás hatását a tagállamokban nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is átfogóan elemezni kell, kitérve a közérdekű célokra és a nyújtott szolgáltatás minőségére, beleértve a polgárok és a munkaerőpiac számára nyújtott esetleges közvetett előnyöket; megjegyzi, hogy a korlátozó jellegre vonatkozó mutatóhoz további elemzés társul, amely kiegészítő információkkal szolgál a valós helyzetről, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a minőségi adatokkal együtt vegyék figyelembe ezt a mutatót, amikor összehasonlítják teljesítményüket a kiválasztott tevékenységi ágazatokban;

A szabályozott szakmák jövője

21.

hangsúlyozza, hogy nem csupán hatékony uniós és tagállami szabályozási keretre van szükség, hanem hatékony és összehangolt szakpolitikákra is, amelyek célja, hogy támogassák az unióbeli szakembereket, valamint hogy erősítsék a versenyképességet, az innovációs kapacitást, továbbá javítsák a szakmai szolgáltatások minőségét az Unióban;

22.

kiemeli, hogy a szakemberek természetes személyként, illetve szakmai vállalkozás keretében jogi személyként is gyakorolhatják a szabályozott szakmákat, és az új szakpolitikák végrehajtásakor mindkét nézőpontot fontos figyelembe venni; e tekintetben meggyőződése, hogy a gazdasági eszközöket olyan szakpolitikákkal kell kombinálni, amelyek célja a vállalkozói szellem és a humán tőke erősítése a szakmai szolgáltatások terén;

23.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, valamint – saját hatáskörükön belül – a szakmai szervezeteket, hogy megfelelő módon hajtsák végre a szabadfoglalkozású tevékenységek megerősítésével foglalkozó munkacsoport ajánlásait;

24.

kiemeli az oktatás, a készségfejlesztés és a vállalkozói képzések fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szakemberek versenyképesek maradjanak és képesek legyenek szembenézni azokkal a gyökeres változásokkal, amelyek kihatással vannak a szabadfoglalkozásúakra az innováció, a digitalizáció és a globalizáció következtében; hangsúlyozza a szakember tudása és a nyújtott szolgáltatás minősége közötti szoros kapcsolatot; megjegyzi, hogy e tekintetben a felsőoktatási és a kutatási intézményeknek fontos szerepet kell játszaniuk, többek között a digitális jártasságot célzó projektek révén;

25.

rámutat, hogy a szakmai képesítések szintjét összehasonlíthatóbbá kell tenni annak érdekében, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok egységesebbek legyenek az Európai Unióban, kiegyenlítettebb feltételeket biztosítva ezáltal a pályakezdő frissdiplomásoknak és elősegítve mobilitásukat;

26.

felhívja a tagállamokat, hogy végezzenek megfelelő piacelemzést, biztosítva a szolgáltatók piaci igényekhez való gyorsabb alkalmazkodását, és alakítsanak ki olyan szakpolitikákat, amelyek az uniós szakmai szolgáltatásokat világszinten versenyképessé teszik a következő évtizedekben;

Innováció és digitalizáció a szakmai szolgáltatások terén

27.

megjegyzi, hogy a tudomány előrehaladása, a technológiai innováció és a digitalizáció jelentős hatással vannak a szakmai szolgáltatásokra, új lehetőségeket kínálva a szakembereknek, ugyanakkor kihívásokat is támasztanak a munkaerőpiac és a szolgáltatások minősége tekintetében;

28.

üdvözli, hogy a Bizottság elismerte az új technológiák szakmai szolgáltatásokra gyakorolt hatása vizsgálatának szükségességét, különösen a jogi és a számviteli szektorban, ahol még van lehetőség az eljárások javítására; külön megjegyzi, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni az ilyen gyökeres változások kockázatait a szolgáltatások igénybevevőire, köztük a fogyasztókra nézve, akik nem maradhatnak ki az új technológiák használatából;

29.

hangsúlyozza, hogy nem valószínű, hogy az új technológiák az ember helyébe tudnak lépni az etikai és erkölcsi döntések meghozatalában; e tekintetben rámutat arra, hogy a szakmák megszervezésére, többek között a közjogi intézmények vagy szakmai szövetségek általi felügyeletre vonatkozó szabályok fontos szerepet tölthetnek be, és hozzájárulhatnak a digitalizációból származó előnyök méltányosabb megosztásához; megjegyzi, hogy egyes területeken a piacvezérelt mechanizmusok – például a fogyasztói visszajelzések – szintén hozzájárulhatnak az adott szolgáltatás minőségének javításához;

30.

hangsúlyozza, hogy a szakmai szolgáltatások szabályozása a célnak megfelelő kell hogy legyen, és azt rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy lépést tartson a műszaki innovációval és a digitalizációval;

31.

felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy a tagállamok megfelelnek-e a 2005/36/EK irányelvben foglaltaknak;

o o

32.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0237.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0271.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0040.

(5) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Top

Choose the experimental features you want to try