Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018DP0030

    Az Európai Parlament 2018. február 7-i határozata az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatáról (2017/2233(ACI))

    HL C 463., 2018.12.21, p. 89–92 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    21.12.2018   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 463/89


    P8_TA(2018)0030

    Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálata

    Az Európai Parlament 2018. február 7-i határozata az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatáról (2017/2233(ACI))

    (2018/C 463/21)

    Az Európai Parlament,

    tekintettel az Elnökök Értekezlete 2017. október 5-i határozatára,

    tekintettel a Parlament és a Bizottság elnökének levélváltásaira, különösen az utóbbi 2017. október 2-i keltezésű levelére, amelyben egyetért a Parlament elnöke által 2017. szeptember 7-én előterjesztett szövegezési javaslatokkal,

    tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra (1) és annak módosítástervezeteire,

    tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 17. cikkének (3) és (7) bekezdésére, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 245. cikkére,

    tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkére,

    tekintettel az EUMSZ 295. cikkére,

    tekintettel a Bizottság 2017. évi munkaprogramjára (2),

    tekintettel az európai uniós választójog reformjáról szóló, 2015. november 11-i állásfoglalására (3)

    tekintettel „a biztosok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatairól – iránymutatások” című, 2016. december 1-jei állásfoglalására (4),

    tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására (5),

    tekintettel az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására (6),

    tekintettel az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexről szóló, 2017. szeptember 12-i bizottsági határozattervezetre, különösen annak az európai politikában való, a megbízatás ideje alatti részvételről szóló 10. cikkére,

    tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által készített, „A biztosok magatartási kódexe – a hatékonyság és eredményesség javítása” című tanulmány frissített változatára,

    tekintettel eljárási szabályzata 140. cikkének (1) bekezdésére,

    tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A8-0006/2018),

    A.

    mivel az EUSZ 10. cikkének (1) bekezdése szerint az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul, és mivel a Bizottság az Unió végrehajtó szerveként döntő szerepet játszik az Unió működésében;

    B.

    mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikke az Unió polgárai számára jogot biztosít az Unió demokratikus életében való részvételre;

    C.

    mivel az EUSZ 17. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy feladatai ellátása során a Bizottság teljes mértékben független, hogy a Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján kell kiválasztani, olyan személyek közül, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és hogy nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől;

    D.

    mivel a módosítások tervezetének célja az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdésével összhangban a demokratikus elvek végrehajtása a Bizottság elnökének megválasztásakor;

    E.

    mivel a módosítások tervezete lehetővé teszi, hogy a Bizottság tagjai anélkül induljanak az európai szintű választásokon, hogy le kellene mondaniuk;

    F.

    mivel a tagállamok esetében bevett gyakorlat, hogy a kormány tagjai anélkül indulnak a nemzeti parlamenti választásokon, hogy le kellene mondaniuk;

    G.

    mivel a módosítások tervezete azt is lehetővé teszi, hogy az európai szintű politikai pártok a Bizottság tagjait a Bizottság elnöki tisztségére pályázó „csúcsjelöltként” (ún. Spitzenkandidaten) indítsák;

    H.

    mivel az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (7) felülvizsgálatára irányuló javaslatában a Parlament már hangot adott annak, hogy támogatja a Szerződésben egyértelműen rögzített ún. „Spitzenkandidaten” folyamatot;

    I.

    mivel az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához; és mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikkének (1) bekezdése kiterjeszti ezt a polgárokra és az érdekképviseleti szervezetekre;

    J.

    mivel a módosítások tervezete rendelkezik – a Bizottság kampányt folytató tagjaira nézve továbbra is érvényes – átláthatóság, pártatlanság, titoktartás és kollegialitás védelmét szolgáló szükséges biztosítékokról is;

    K.

    mivel a módosítások tervezete kötelezővé teszi a Bizottság elnöke számára, hogy értesítse a Parlamentet az EUMSZ 245. cikkében és az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexben foglalt függetlenség, feddhetetlenség és körültekintés elvei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről, amikor biztosok jelöltként indulnak az európai szintű választások kampányában;

    L.

    mivel a módosítások tervezete szerint a Bizottság tagjai nem használhatják a választási kampánnyal kapcsolatos tevékenységekre a Bizottság emberi és anyagi erőforrásait;

    1.

    emlékeztet arra, hogy a Bizottság elnökét az Európai Parlament az Európai Tanács javaslata alapján, az európai szintű választások eredményének figyelembevételével és a megfelelő konzultációk lefolytatását követően választja majd meg, és hogy ezért – ahogyan 2014-ben is történt – az európai szintű politikai pártok csúcsjelölteket („Spitzenkandidaten”) állítanak majd, annak érdekében, hogy az európai szintű választások keretében az uniós polgárok dönthessenek az Európai Bizottság elnöki tisztségét betöltő személyről;

    2.

    emlékeztet arra, hogy az ún. Spitzenkandidaten folyamat tükrözi az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti, a Szerződésekben előírt intézményközi egyensúlyt; hangsúlyozza továbbá, hogy ez az Unió parlamenti dimenziójának megerősítésére irányuló további lépés olyan elv, amely nem változtatható meg;

    3.

    hangsúlyozza, hogy ha az Európai Tanács nem csatlakozik az ún. Spitzenkandidaten folyamathoz, azt kockáztatja, hogy a Bizottság elnöki tisztségére olyan jelölt számára kéri majd a Parlament jóváhagyását, aki nem rendelkezik elegendő parlamenti többséggel;

    4.

    felhívja a figyelmet, hogy az Európai Parlament készen áll arra, hogy a Bizottság elnökének beiktatási eljárása során elutasítson majd minden olyan jelöltet, aki nem volt ún. Spitzenkandidat az európai szintű választásokat megelőzően;

    5.

    úgy véli, hogy az ún. Spitzenkandidaten folyamat szintén hozzájárul az átláthatósághoz, mivel a Bizottság elnöki tisztségére pályázó személyek az európai szintű választások előtt ismertté válnak, nem pedig csak azt követően, mint ahogyan az korábban történt;

    6.

    hangsúlyozza, hogy az európai szintű választásokat megelőzően az ún. Spitzenkandidaten folyamat előmozdítja az uniós polgárok politikai tudatosságát, valamint erősíti a Parlament és a Bizottság politikai legitimitását azáltal, hogy a választók döntésével közvetlenebbül összeköti e két szerv megválasztását; elismeri ezért az ún. Spitzenkandidat elv a Bizottság politikai jellege erősítésének céljához való jelentős hozzáadott értékét;

    7.

    azon a véleményen van, hogy a Bizottság politikai legitimitása tovább erősödne, ha több megválasztott európai parlamenti képviselőt neveznének ki a Bizottság tagjának;

    8.

    emlékeztet arra, hogy a 2014-es európai szintű választásokat megelőzően valamennyi jelentősebb európai szintű politikai párt átvette az ún. Spitzenkandidaten folyamatot és megnevezte, hogy ki jelöl a Bizottság elnöki tisztségére, valamint hogy nyilvános vitákra került sor a jelöltek között, amelyek a Szerződésekben előírt intézményközi egyensúlyt tükröző alkotmányos és politikai gyakorlatot eredményeztek;

    9.

    úgy véli, hogy 2014-ben az ún. Spitzenkandidaten folyamat sikeresnek bizonyult, és hangsúlyozza, hogy a 2019-es európai szintű választások alkalmat adnak majd e gyakorlat megszilárdítására;

    10.

    arra ösztönzi az európai szintű politikai pártokat, hogy nyílt, átlátható és demokratikus versenyt követően jelöljék meg az ún. Spitzenkandidaten jelöltjüket;

    11.

    úgy véli, hogy a módosítások tervezete összhangban van az EUSZ 10. cikkének (1) bekezdésével és 17. cikkének (7) bekezdésével, és üdvözli a tervezetet, amely előrelépést jelent a Bizottság elnökének megválasztását szolgáló demokratikus folyamat megszilárdításában;

    12.

    tudomásul veszi az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó felülvizsgált magatartási kódex hatálybalépését, amelynek célja, hogy pontosítsa a Bizottság tagjaira háruló kötelezettségeket hivatali megbízatásuk alatt és annak megszűnését követően; emlékeztet az Európai Parlament által már megfogalmazott véleményekre, többek között a Bizottság korábbi tagjai esetében a hivatali megbízatásuk megszűnését követően alkalmazandó várakozási idő, az átláthatóság, a független etikai bizottság kinevezése és az európai szintű választások kampányában való részvétel tekintetében;

    13.

    fontosnak tartja, hogy a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex szigorú normákat tartalmazzon az átláthatóság, a pártatlanság és a biztosítékok tekintetében, a Bizottság kampányban részt vevő tagjai esetleges összeférhetetlenségének elkerülése érdekében;

    14.

    emlékeztet arra, hogy kérte a Bizottság korábbi tagjaira hivatali megbízatásuk megszűnését követően alkalmazandó hároméves várakozási idő bevezetését;

    15.

    jóváhagyja az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás e határozat mellékletét képező módosításait;

    16.

    utasítja elnökét, hogy a Bizottság elnökével együtt írja alá a módosításokat, valamint gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

    17.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és mellékletét a Bizottságnak, és tájékoztatás céljából a Tanácsnak valamint a tagállamok parlamentjeinek.

    (1)  HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

    (2)  A Bizottság 2016. október 25-i közleménye: „A Bizottság 2017. évi munkaprogramja – Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” (COM(2016)0710).

    (3)  HL C 366., 2017.10.27., 7. o.

    (4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0477.

    (5)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0049.

    (6)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0358.

    (7)  A 93/81/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi határozattal (HL L 33., 1993.2.9., 15. o.) és a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozattal (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.) módosított 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz (HL L 278., 1976.10.8., 1. o.) csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány.


    MELLÉKLET

    Megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 4. pontjának módosításáról

    (E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a Hivatalos Lapban közzétett megállapodással (HL L 45., 2018. február 17., 46. o.))


    Top