Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018DC0852

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK rendelet végrehajtásáról

COM/2018/852 final

Brüsszel, 2018.12.14.

COM(2018) 852 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK rendelet végrehajtásáról


A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK rendelet végrehajtásáról

1.    Bevezetés

A 428/2009/EK rendelet (a továbbiakban: rendelet) 23. cikkének (3) bekezdése felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be éves jelentést az Európai Parlamentnek a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport (a továbbiakban: DUCG) tevékenységéről, vizsgálatairól és az általa folytatott konzultációkról. Emellett a COM(2014)244 bizottsági közlemény elismeri, hogy a jelentések és a nem érzékeny ellenőrzési információk közzététele létfontosságú lépés lehetne az átláthatóság fokozása, a gazdasági szereplők megfelelésének javítása, valamint az ellenőrzések végrehajtására irányuló képességük növelése szempontjából. Ez a jelentés, amelyet a Bizottság a DUCG tagállamoktól származó információinak 1 felhasználásával készített, tájékoztatást nyújt a rendelet 2017. évi végrehajtásáról, és bemutatja a 2016. évi összesített exportellenőrzési adatokat.

2.    A szakpolitikai és szabályozási keret alakulása

2.1.    Az exportellenőrzési politika áttekintése

A Bizottság 2016. szeptember 28-án elfogadta az uniós exportellenőrzés korszerűsítéséről szóló javaslatot 2 , és ezt követően a javaslat Európai Parlament és Tanács általi megvizsgálásával 2017-ben elkezdődött a jogalkotási folyamat. Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága 2017. február 28-án egyeztetett először a kérdésről, amit 2017. március 21-én nyilvános meghallgatás, 2017. május 4-én pedig technikai tájékoztató követett. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2017. november 21-én elfogadta a jogalkotási javaslatról szóló jelentést, és a javaslatnak a Parlament harmonizáltabb és hatékonyabb ellenőrzések iránti széles körű támogatását jelző 101 módosítását is, amely hozzáigazítaná az EU exportellenőrzési rendszerét a kibertér-felügyeleti technológiákkal kapcsolatos új fenyegetésekhez, valamint figyelembe venné az emberi jogokat annak az általánosabb törekvésnek a részeként, amely a felelősebb értékalapú kereskedelemre és a „védelmet nyújtó Európára” irányul.

A Bizottság a saját részéről számos célzott konzultációt és megkeresést folytatott a legfontosabb iparági és civil társadalmi érdekelt felekkel 2017 folyamán. Kiemelendő, hogy 2017. december 19-én az észt uniós elnökséggel közös szervezésben exportellenőrzési fórumot szervezett az iparági és civil társadalmi érdekelt felekkel való eszmecsere céljából 3 .

2.2.    A 428/2009/EK rendelet módosításai

A beszámolási időszak során a rendeletet egyszer módosították. A 2017. szeptember 26-i (EU) 2017/2268 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet aktualizálta a rendelet 4 I. mellékletében szereplő uniós ellenőrzési jegyzéket, valamint a rendeletbe foglalta a többoldalú exportellenőrzési rendszerek keretein belül 2016-ban megállapított módosításokat.

A 2017. évi uniós ellenőrzési jegyzék ezzel mintegy 170 módosítást tartalmaz, amelyek többsége a Wassenaari Megállapodásból és a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszerből következik. A Wassenaari Megállapodással kapcsolatos módosítások különösen az „Információbiztonság” 5. kategória 2. részének jelentős, az 5A002.a. pont stratégiai fontosságú tételeinek pozitív jegyzékké történő szerkezeti átalakítására, valamint a lézertechnológia ellenőrzésének módosítására vonatkoznak. A Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszerrel kapcsolatos módosítások különösen az ’ultra magas hőmérsékletű kerámiák’ és a megfolyatásos elven működő formázógépek ellenőrzéseire, a kocsonyás halmazállapotú hajtóanyaggal működő rakétarendszerek és a kocsonyás halmazállapotú hajtóanyagtartályok új ellenőrzéseinek bevezetésére, valamint aerotermodinamikai tesztelő létesítményekre vonatkoznak. A további módosítások közé tartozik még a plazmafáklyák és elektronágyúk két alellenőrzésének bevezetése, valamint a dengue-vírusra vonatkozó ellenőrzés feloldása. Iránymutatásként „átfogó változásokról szóló tájékoztatót” tettek közzé, mely áttekintést nyújt a 2017. évi kettős felhasználású termékek ellenőrzésére vonatkozó uniós jegyzéket érintő technikai változásokról 5 . Az I. melléklet módosításainak megfelelően módosították továbbá a rendelet II. és IV. mellékletét. Az aktualizált és egységes szerkezetbe foglalt uniós ellenőrzési jegyzék 2017. december 16-án vált alkalmazandóvá, ezáltal lehetővé téve az EU számára az exportellenőrzések vonatkozásában vállalt nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, és segítve az uniós exportőröket azokban az esetekben, amikor az ellenőrzési paramétereket mérsékelték.

2.3.    Tagállami végrehajtási intézkedések

A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, de arról rendelkezik, hogy egyes rendelkezések végrehajtására a tagállamok hoznak bizonyos intézkedéseket, és az említett intézkedésekkel kapcsolatos információkat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Mivel 2017-ben a tagállamok nem vezettek be új intézkedést, a 2016. augusztus 20-i tájékoztató 6 érvényes maradt 2017-ben is, amely áttekintést nyújt a tagállamok által többek között például a brókertevékenység és a tranzit ellenőrzésének kiterjesztése, az ellenőrzéseknek fel nem sorolt termékekre közbiztonsági vagy emberi jogi okokból történő kiterjesztése, a nemzeti általános exportengedélyek bevezetése, az EU-n belüli transzferek ellenőrzésének fel nem sorolt termékekre történő alkalmazása, valamint az illetékes hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatás vonatkozásában hozott intézkedésekről.

3.    A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport tevékenységei

A rendelet 23. cikke létrehozott egy kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoportot (DUCG), amely a Bizottság és a tagállamok szakértőiből áll, és feladata az, hogy az exportellenőrzés egész EU-ra kiterjedő következetességégének és hatékonyságának gyakorlati fejlesztése érdekében bármely ezzel kapcsolatos kérdést megvizsgáljon. A DUCG hatszor ülésezett a beszámolási időszakban, és egyben konzultációs fórumként is szolgált a rendelet végrehajtását érintő több aktuális kérdésben.

3.1.    Konzultáció a végrehajtási kérdésekről – általános információcsere

A DUCG általános információcseréket folytatott az uniós exportellenőrzés korszerűsítését támogatandó, különös tekintettel a mindenre kiterjedő ellenőrzések és a tranzitellenőrzések végrehajtására, valamint az engedélyek érvényességére. Ezenkívül a DUCG támogatta a 2017. május 11–12-i máltai szakértői találkozót / exportellenőrzésről szóló kötetlen zárt körű megbeszélést, melynek keretében informális véleménycserére került sor technikai és elméleti szinten az uniós exportellenőrzés korszerűsítésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekről.

A DUCG a nemzeti intézkedések végrehajtása tekintetében is rendszeres és általános információcserét folytatott. Mivel 2017-ben nem született új nemzeti intézkedés, a DUCG nem készített a Hivatalos Lapban való közzétételre szánt tájékoztatót.

A DUCG felülvizsgálta az adatcsere során alkalmazott módszert és megközelítést, és adatgyűjtést folytatott az engedélyezésről a 2016. évi adatok alapján annak érdekében, hogy fokozódjon a kettős felhasználású termékek uniós exportellenőrzésére vonatkozó, tagállamok közötti információcsere és a nyilvános átláthatóság (a 2016. évi összesített uniós adatokat használták fel a jelen éves exportellenőrzési jelentés elkészítéséhez).

A DUCG felügyelte a „felügyeleti technológiákkal foglalkozó szakértői csoport” (STEG) tevékenységét. A STEG két ülést tartott 2017-ben, figyelemmel kísérte a vonatkozó technológiai és szakpolitikai fejleményeket, áttekintette az engedélyezési és elutasítási trendeket, valamint szakértelmével támogatta az uniós exportellenőrzés korszerűsítésére irányuló jogalkotási folyamatot és a wassenaari többoldalú exportellenőrzési rendszer keretében folytatott technikai vitát. A kibertér-felügyeleti technológiák ellenőrzéséhez kapcsolódó vita tekintetében a DUCG információcserét folytatott a kibertér-felügyeleti technológiák ellenőrzésének 2016. évi alkalmazásáról. Az adatok szerint az engedélyek száma növekvő, de korlátozott (2016-ban 139 engedélyt adtak ki). Ugyanebben az időszakban 17 kibertér-felügyeleti technológiával kapcsolatos engedélyezési kérelmet utasítottak el 7 .

A DUCG-t tájékoztatták azokról az uniós fellépésekről, amelyek a kkv-kat, klasztereket és régiókat támogatják a kettős felhasználású projektek fejlesztésében (pl. a COSME program).

3.2.    Technikai információcsere – végrehajtási kérdések

·Támogatás az uniós ellenőrzési jegyzék aktualizált változatainak elkészítéséhez

A DUCG részt vett a vonatkozó konzultációban és támogatta a 428/2009/EK rendelet I. mellékletében található uniós ellenőrzési jegyzék aktualizálásáról szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet elkészítését. Nemzeti szakértők, valamint az Európai Parlament megfigyelői vettek részt a DUCG 2017. május 23-i különleges ülésén, és az ellenőrzési jegyzék legfontosabb változásait kiemelő előadásokat tartottak. Az (EU) 2017/2268 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet 2017. szeptember 26-án fogadták el és 2017. december 15-én hirdették ki 8 .

·Technikai információcsere konkrét végrehajtási kérdésekről

A DUCG technikai információcserét tartott olyan konkrét ellenőrzési kérdésekről, mint például a 428/2009/EK rendelet 22. cikkének (10) bekezdése szerinti ellenőrzések alkalmazása, azzal a szándékkal, hogy azonosítsák a végrehajtással kapcsolatos kihívásokat és információt gyűjtsenek a nemzeti tapasztalatokról és gyakorlatról, valamint az iparági tudatosságról.

A DUCG a kettős felhasználású termékek uniós ellenőrzési szövegeinek és a többoldalú rendszerek ellenőrzési szövegeinek lehetséges közelítéséről is technikai információcserét tartott (a nukleáris általános megjegyzésről és a nukleáris szoftverekre vonatkozó megjegyzésről).

3.3.    A kettős felhasználású termékek exportellenőrzésére vonatkozó uniós iránymutatás

Az engedélyezett gazdálkodói programok és a belső megfelelési programok közelítéséről szóló 2016. évi felmérés eredményeinek fényében a DUCG technikai szakértői csoport felállításáról határozott az iparági megfelelésre vonatkozó iránymutatások kidolgozása céljából (a belső megfelelési programokkal foglalkozó technikai szakértői csoport, a továbbiakban: TEG). A TEG négyszer ülésezett, és munkája során konzultált az iparág képviselőivel. A technikai szakértői csoport által elért előrelépéseket 2017. november 9-én mutatták be a DUCG-nak és az érintetteknek a 2017. december 19-i exportellenőrzés témájával foglakozó fórumon.

3.4.    Az illetékes hatóságok közötti elektronikus információcsere

A DUCG továbbra is támogatta a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos elektronikus rendszer (DUeS) – a Bizottság által üzemeltetett, az exportellenőrzési hatóságok és a Bizottság közötti fokozott információcserét segítő biztonságos és titkosított elektronikus rendszer – továbbfejlesztését. 2017 folyamán a DUCG megállapodott a DUeS konkrét javításairól, és olyan új funkciókat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a hozzáférések online igazgatását és a nemzeti közigazgatási szervekkel való kapcsolatfelvételt, továbbá támogatják a „11. cikk szerinti konzultációkat” olyan termékek esetében, amelyek nem abban a tagállamban találhatók, ahol a kérelmet benyújtották. Egyéb frissítéseket is eszközöltek, például az Irán elleni korlátozó intézkedések alapján elutasított kérelmek jelentésének jogi hivatkozásai tekintetében, valamint az uniós ellenőrzési jegyzék 2016. évi frissítésének tükrözése érdekében az (EU) 2017/2268 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint.

A DUCG továbbá folytatta a tárgyalásokat egy „elektronikus engedélyezési felület” kialakításáról, és technikai szakértői csoportot hozott létre annak érdekében, hogy támogassa a Bizottság által 2017 folyamán készített e-engedélyezésre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt. Az „elektronikus engedélyezési felület” kialakítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt – amit az illetékes hatóságok önkéntes alapon használhatnak majd – a 2017. december 19-i exportellenőrzési fórumon mutatták be az érintetteknek.

3.5.    A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó uniós szakértői bázis

2017-ben a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által üzemeltetett, kettős felhasználású termékekkel foglalkozó uniós szakértői bázis és az egyes tagállamok által rendelkezésre bocsátott szakértők továbbra is támogatást nyújtottak az egyedi engedélyezési ügyek értékelésében tanácsot kérő illetékes hatóságoknak. Összesen 6 illetékes hatóságnak nyújtottak 9 áruosztályozási kérdésben technikai tanácsot a beszámolási időszakban. 

3.6.    Az exportellenőrzés érvényesítése

A DUCG információt cserélt az ellenőrzések kijátszására irányuló egyes konkrét kísérletekről. A Bizottság a maga részéről kiadta a vámkódok és a kettős felhasználású termékek osztályozása között kapcsolatot teremtő „megfelelési táblázat” 9 új változatát, és folytatta az exportellenőrzési paraméterek megjelentetését az online uniós vámtarifa-adatbázisban (TARIC).

3.7.    Kapacitásépítés

A Bizottság Közös Kutatóközpontja – az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumával együttműködésben – 2017-ben folytatta a szakmai szemináriumok sorozatát, és 2017. május 23–24-én Belgiumban, a Vámigazgatások Világszervezetének brüsszeli központjában tartotta meg a 10. szemináriumot. A rendezvényen illetékes hatóságoktól érkező engedélyezési tisztviselők és műszaki szakértők, valamint exportőrök, tudományos intézmények és kutatószervezetek vettek részt. A tárgyalt témák közé tartoztak a mindenre kiterjedő ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos kihívások, valamint a vámkódok és az exportellenőrzési jegyzékek összekapcsolásával kapcsolatos kihívások.

A DUCG a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által készített stratégiai dokumentum alapján feltárta az arra irányuló tervek lehetőségeit, hogy uniós kapacitásépítésre irányuló képzési programot dolgozzanak ki az engedélyezési és vámtisztviselők részére, és megkezdte az első, 2018-ban tartandó szeminárium előkészületeit.

3.8. Átláthatóság és párbeszéd az iparági szereplőkkel és a tudományos körökkel

A DUCG támogatta az iparági szövetségek, kettős felhasználású termékeket gyártó vállalkozások, a tudományos körök és a civil társadalmi szervezetek részvételével rendezett 2017. december 19-i brüsszeli „exportellenőrzési fórum” megszervezését, melyen megvitatásra került az uniós exportellenőrzés végrehajtása, valamint az uniós exportellenőrzés korszerűsítésére irányuló jogalkotási eljárás 10 . A Bizottság és az illetékes hatóságok 2017-ben több mint 160 tájékoztató rendezvényt szerveztek vagy vettek részt ilyenen.

A DUCG emellett dokumentációt állított össze a rendeletek exportőrök általi végrehajtásának megkönnyítése érdekében. Az „átfogó változásokról szóló tájékoztató” például tájékoztatási célból összefoglalja azokat az ellenőrzési szövegváltozásokat, amelyeket az (EU) 2017/2268 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vezetett be az uniós ellenőrzési jegyzékbe.

4.    Uniós exportellenőrzések – főbb adatok

Általában a kettős felhasználású termékek kivitelével (ideértve a jegyzékben nem szereplő kettős felhasználású termékeket is) kapcsolatban nehéz megbízható információkhoz jutni, mert nincsen ennek megfelelően meghatározott gazdasági szektor. A Bizottság és a tagállamok azonban gyűjtenek olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik a kettős felhasználású termékek kivitelének hozzávetőleges becslését, egyrészt az illetékes hatóságok által gyűjtött egyedi engedélyezési adatok alapján, másrészt a kettős felhasználású termékekre is kiterjedő, vámárukról készült statisztikák alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a 2016. évi becsült kiviteli adatokat. Meg kell jegyezni, hogy az alább ismertetett becslések nem tartalmazzák a kettős felhasználású termékek kereskedelmével összefüggő szolgáltatásokat és immateriális technológiaátadásokat.

4.1.    A kettős felhasználású termékek uniós kereskedelme: termékek és rendeltetési helyek

2017-ben a rendeletet elsősorban az I. mellékletben (az „uniós ellenőrzési jegyzékben”) felsorolt és 10 kategóriába osztályozott, körülbelül 1 841 kettős felhasználású termék kivitelére alkalmazták (1. ábra). Ezek a kettős felhasználású termékek körülbelül 1 000 vámáruval vannak kapcsolatban, köztük vegyi anyagokkal, fémekkel és nemfém ásványi termékekkel, számítógépekkel, elektronikus és optikai termékekkel, elektromos berendezésekkel, gépekkel, gépjárművekkel és szállító berendezésekkel stb., és jellemzően ennek a nagy és vegyes árukörnek a fejlettebb technológiát alkalmazó sávjába tartoznak.

1. ábra: Az I. melléklet egyes kategóriáiban felsorolt kettős felhasználású termékek száma az (EU) 2017/2268 rendelet elfogadását követően, az (EU) 2016/1969 rendelethez viszonyítva.

A kettős felhasználású termékek kereskedelmének relatív jelentőségéről készült statisztikai becslések azt mutatják, hogy a kettős felhasználású termékek kivitele az EU teljes (Unión belüli és kívüli) kivitelének mintegy 2,6 %-át képviseli – a vámáruk kettős felhasználású termékeinek szélesebb kiviteli körén belül 11 (2. ábra).

2. ábra: A kettős felhasználású termékek Unión belüli és kívüli kivitelének statisztikai becslése.

A statisztikai becslések megmutatják a kettős felhasználású termékek legfontosabb kiviteli célállomásait és jelzik, hogy ezeknek a kiviteleknek a nagy része az „EU001 országokba” irányul, az uniós általános exportengedélyek előnyeit élvezve. A célországok az érintett áruk vonatkozásában az EU exportpiacának struktúráját, valamint a kereskedelmi eljárásoknak az uniós általános exportengedély által nyújtott egyszerűsítését tükrözik (2., 3. és 4. ábra) 12 .

3. ábra: Kettős felhasználású uniós termékek kivitelére vonatkozó becslés: top 25 kiviteli célország és alrégióik 2016-ban

4. ábra: Kettős felhasználású uniós termékek kivitelére vonatkozó becslés: rendeltetési országok a világ régiói és alrégiói szerint 2016-ban

4.2.    A kettős felhasználású termékek uniós ellenőrzése: kérelmek, engedélyek, elutasítások

A DUCG adatokat és információkat cserélt az engedélyekről annak érdekében, hogy javítsa az exportellenőrzések és azok gazdasági hatásainak megértését. A beszámolási időszakban gyűjtött adatok közül néhány az alábbiakban közlésre kerül; meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden tagállam gyűjti az adatok összes fajtáját. Az alábbiakban közölt információk így az összesített mennyiségekre és értékekre vonatkozóan hozzávetőleges becsléseken alapulnak, a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok által teremtett korlátokon belül.

5. ábra: Az engedélyek és az elutasítások volumene (száma) (2010–2016) 13 .

6. ábra: Az engedélyek és az elutasítások értéke 2010–2016 (millió EUR). 

7. ábra: Az engedélyek volumene (száma) kategóriánként 2016-ban.



8. ábra: Az engedélyek értéke típusonként (millió EUR) 2016-ban.

A kérelmek összértéke 14 mintegy 45,7 milliárd EUR volt, így az ellenőrzött kettős felhasználású kivitel a teljes Unión kívülre irányuló kivitel 2,6 %-át tette ki. Az engedélyezett kettős felhasználású kereskedelem értéke 33,1 milliárd EUR volt, ami a teljes Unión kívülre irányuló kivitel 1,9 %-át jelenti. Az ügyletek többségét egyedi engedélyezés (2016-ban megközelítőleg 25 000 egyedi engedélyt adtak ki) és átfogó engedélyezés (értékük alapján) formájában engedélyezték. Tényleges elutasításra csak a kiviteli kérelmek csekély részénél került sor: 2016-ban mintegy 690 elutasítást adtak ki, ami az adott évi ellenőrzött kettős felhasználású termékkivitel értékének 1,1 %-át, a Unión kívülre irányuló kivitel összértékének pedig a 0,03 %-át jelenti.

(1)

 A kettős felhasználású termékek kereskedelméről egyes tagállami illetékes hatóságok is készítenek nyilvános jelentéseket.

(2)

COM(2016)616. A rendeletjavaslat az alábbi internetes címen olvasható: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1476175365847&uri=CELEX:52016PC0616

(3)

A fórumról készült jelentés az alábbi internetes címen olvasható:

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156503.pdf  

(4)

HL L 334., 2017.12.15.

(5)

A tájékoztatóról készült összefoglaló a következő internetes címen olvasható: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/october/tradoc_156133.pdf.

(6)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 304., 2016.8.20., 3. o. 

(7)

2016-ban 13 darab elutasítás született mobil távközlési lehallgató vagy zavaró berendezésekkel, 1 elutasítás mobil távközlési dekódoló szoftverrel, 2 elutasítás IP hálózati kommunikációs felügyeleti rendszerekkel és 1 elutasítás egy támadószoftverrel kapcsolatban.

(8)

HL L 334., 2017.12.15., 1. o.

(9)

  http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/march/tradoc_155445.xlsx

(10)

  http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156503.pdf  

(11)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja által kidolgozott statisztikai módszertan felhasznál egy, a DG TAXUD által kidolgozott, a kettős felhasználású termékek osztályozási száma, a vámkódok, az Eurostat COMEXT-adatok, valamint az engedélyezési adatok közötti megfelelési táblázatot. A kettős felhasználású termékek kiviteli körének fogalma erre a nagy és vegyes árukörre vonatkozik, amelybe beletartoznak a kettős felhasználású termékek. A kettős felhasználású termékek kereskedelme ezen az árukörön belül történik, de nem azonos azzal, mivel a kettős felhasználású termékek kiviteli körébe tartozó áruk nem mind ténylegesen kettős felhasználásúak.

(12)

„Egyéb készletek és ellátmányok”: a hajók és repülőgépek készleteinek szállítása. „Egyéb – nem meghatározott országok”: a harmadik országokkal folytatott kereskedelem keretében nem meghatározott országok és területek (ez a kód többnyire a part menti létesítményekbe történő áruszállításnál használatos).

(13)

 Az 5. és 6. ábrában szereplő „Kérelem” adatai valamennyi engedélykérelmet magukban foglalják, így az általános engedélyek szerinti értesítéseket is, tehát a teljes „ellenőrzött kivitelt” mutatják, nevezetesen azon Unión kívüli kiviteleknek az értékeit, melyek engedélyezési eljárás alá tartoznak. Azokban az esetekben, ahol a kérelmekre vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésre, az ábrákban a kérelmekre vonatkozó adatokat az engedélyezési adatok alapján becsléssel állapítottuk meg. Az „Engedély” adatai a kettős felhasználású termékeknek az egyedi és általános engedélyek alapján engedélyezett kivitelére utalnak. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kérelmek száma nem feltétlenül felel meg az engedélyek és elutasítások összegének, mivel a kérelmeket törölni is lehet, illetve egyes kérelmeket esetleg nem véglegesítenek az adott éven belül. „Elutasítás”: az elutasított kivitel volumene és értéke.

(14)

Ebben az adatban az általános exportengedély szerinti engedély kérelmek és értesítések értéke is benne van.

Top