This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018DC0335
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN CENTRAL BANK, THE ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE, THE COMMITTEE OF THE REGIONS AND THE EUROPEAN INVESTMENT BANK on the review of the flexibility under the Stability and Growth Pact
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasság felülvizsgálatáról
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasság felülvizsgálatáról
COM/2018/335 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.5.23.
COM(2018) 335 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasság felülvizsgálatáról
{SWD(2018) 270 final}
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasság felülvizsgálatáról
A Bizottság 2015. január 13-án tette közzé „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című közleményét 1 . Ebben új iránymutatást adott a Stabilitási és Növekedési Paktum (a továbbiakban: a Paktum) meglévő szabályainak alkalmazásához, hogy erősítse az új Bizottság munkahelyteremtést és növekedést célzó gazdasági stratégiájának kulcsfontosságú prioritást jelentő három pillére, nevezetesen a beruházások, a strukturális reformok és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás közötti kapcsolatot, valamint hogy jobban figyelembe vegye a gazdasági helyzet változásait. A Bizottság által pontosított elemeket mélyrehatóan megvitatták a tagállamokkal, majd közös álláspont közzétételére került sor, amelyet a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elfogadott, és az Ecofin Tanács 2016. február 12-én jóváhagyott.
A rugalmasságra vonatkozó közös álláspont 2.2. és 5. szakasza szerint a Bizottságnak 2018. június végéig felül kell vizsgálnia a pontosított elemek hatékonyságát. A felülvizsgálatnak mindenekelőtt két kulcsfontosságú területtel kell foglalkoznia, nevezetesen a költségvetési kiigazítás gazdasági ciklushoz illeszkedő modulációjának hatékonyságával, valamint a strukturális reformokra és a beruházásokra vonatkozó rugalmasság alkalmazásával. A felülvizsgálat megállapításait alátámasztó számítások és a szükséges részletek egy technikai mellékletben találhatók.
1. A Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasság fő elemeinek megerősítése
A 2015. januári közleményt olyan időszakban fogadták el, amikor az európai gazdaság kezdett kilábalni a 2008 óta tartó gazdasági recesszióból, de a fellendülés még gyenge és bizonytalan volt, és az országok között is jelentős különbségek mutatkoztak. Mindenekelőtt tartósan magas maradt a munkanélküliség, alacsony volt a magán- és közberuházások mértéke, és a válság következményeként számos tagállamnak jelentős adósságszinttel kellett megbirkóznia. Az infláció továbbra is visszafogott volt, és jóval elmaradt az Európai Központi Bank által meghatározott céltól.
Ennek fényében a bizottsági közlemény és a közös álláspont operatív iránymutatást adott arra vonatkozóan, hogy a hatályos szabályokat hogyan lehet felelős, differenciált és növekedést ösztönző módon alkalmazni.
A pontosítások csak a Paktum prevenciós ágát érintik, amelynek célja középtávon rendezett költségvetési helyzet biztosítása valamennyi tagállamban. A felelősségteljes költségvetési gazdálkodás ezen alapelve továbbra is érvényesül, és ezt a Bizottság is megerősítette. Ugyanakkor a Bizottság lehetővé tette, hogy a tagállamok számára ajánlott költségvetési kiigazítási követelmény illeszkedjen i. a konjunkturális változásokhoz, valamint ii. a strukturális reformok és a közberuházások támogatásának szükségességéhez.
A költségvetési kiigazítás gazdasági ciklusnak megfelelő modulációjához egy úgynevezett követelménymátrix (a továbbiakban egyszerűen: mátrix) készült. Ennek megfelelően a nagy államadóssággal rendelkező és/vagy gazdaságilag kedvező időszakban levő tagállamoknak erőteljesebb költségvetési kiigazítást kell végrehajtaniuk, míg a gazdaságilag kedvezőtlen időszakban levő és/vagy alacsony államadósságszinttel rendelkező tagállamok esetében kisebb költségvetési kiigazítást kell előírni (lásd a háttérmagyarázatot).
A strukturális reformok és a beruházások támogatása érdekében lehetővé vált a szükséges költségvetési kiigazítás átmeneti és korlátozott mértékű enyhítése. A Paktum lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy azon strukturális reformok végrehajtásakor, amelyek előnyei hosszú távon fognak érvényesülni 2 , a rövid távon felmerült költségek figyelembevétele céljából eltérjenek rendezett költségvetési pozíciójuktól (vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától). Ez a strukturális reformokra vonatkozó rendelkezés. Egy tagállam költségvetési pályájának kialakítása tükrözheti a nemzeti szinten végrehajtott, de az Unió által társfinanszírozott jelentős közberuházásokat is. Ez a beruházásokra vonatkozó rendelkezés. A rugalmasság és a prudens költségvetési politika fenntartása közötti egyensúly megteremtése érdekében mindkét rendelkezéshez biztosítékok is tartoznak. A háttérmagyarázat további információkat tartalmaz a két rendelkezés működéséről.
Háttérmagyarázat: A 2015. januári közlemény fő elemei
A 2015. január 13-i közlemény két fő elemből áll. Iránymutatást ad a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához kapcsolódó rugalmasság alkalmazásához i. a gazdaság konjunkturális ingadozásainak figyelembevétele, valamint ii. a strukturális reformok és a beruházások végrehajtásához szükséges mozgástér biztosítása érdekében.
A szükséges költségvetési kiigazítások ciklikus modulációja
Az éves előírt költségvetési kiigazítás mértékét az úgynevezett követelménymátrix határozza meg. A mátrix részletesen lebontja a szükséges éves kiigazítást az egyes tagállamok konjunktúraciklusa, adósságszintje és a szükséges fenntarthatóság, valamint a gazdaság fejlődési irányának figyelembevételével.
A konjunktúraciklus elsősorban a kibocsátási rés mértékében jut kifejezésre, vagyis a tényleges és a becsült potenciális kibocsátás közötti különbségben. Minél nagyobb a pozitív (negatív) kibocsátási rés, annál nagyobb (kisebb) az előírt kiigazítási erőfeszítés. A kedvezőtlen általános költségvetési helyzet, vagyis ha a költségvetés fenntarthatósága veszélyben van, vagy a GDP-arányos államadósság meghaladja a Szerződésben a GDP 60 %-ában rögzített referenciaértéket, gyorsabb költségvetési kiigazítást tesz szükségessé.
A strukturális reformok és a beruházások előmozdítását célzó rugalmasság
A Paktum prevenciós ága olyan szabályokat határoz meg, amelyek révén a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás veszélyeztetése nélkül biztosított a szükséges rugalmasság. Ami a strukturális reformot és a beruházásokat illeti, a rugalmasság a rövid távú költségvetési hatásuknak megfelelő költségvetési engedményt (vagyis technikailag a középtávú költségvetési céltól vagy az ahhoz vezető pályától való átmeneti eltérést) jelent.
A strukturális reformoknak és a beruházásoknak egyaránt pozitív költségvetési hatásokat kell eredményezniük hosszú távon és erősíteniük kell a potenciális növekedést. A strukturális reformoknak jelentősnek kell lenniük és azokat teljes egészében végre kell hajtani. A beruházásokhoz nagymértékű uniós társfinanszírozásnak kell kapcsolódnia, de csak a tagállam által finanszírozott rész vehető figyelembe.
A strukturális reformokra és a beruházásokra vonatkozó rendelkezésekhez a prudens költségvetési politika fenntartását szolgáló biztosítékok kapcsolódnak. Így például a rendezett költségvetési helyzethez vezető kiigazítás időszakában csak egyszer alkalmazhatók. A rendelkezések igénybevétele nem eredményezheti a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését, és a küszöbérték vonatkozásában biztonsági tartalékot kell fenntartani. A tagállamok csak kedvezőtlen gazdasági időszakban kérhetik a beruházásokkal kapcsolatos rendelkezés alkalmazását. Emellett nem csökkenhet a közberuházások teljes volumene.
2. A felülvizsgálat főbb megállapításai
A Bizottságnak adott megbízatással összhangban a felülvizsgálat két fő kérdésre ad választ. Az első kérdés az, hogy az éves előírt költségvetési kiigazítást meghatározó mátrix hatékonyan modulálta-e az előírt költségvetési kiigazítást a konjunktúraciklus folyamán. A második kérdés az, hogy a további rugalmasság hozzájárul-e több strukturális reform és beruházás végrehajtásához. A felülvizsgálat legfontosabb megállapításai a következőképpen foglalhatók össze (részletes elemzés a mellékletben olvasható).
A szükséges költségvetési kiigazítások ciklikus modulációja hatékony volt. 2015 óta a mátrix képezi az alapját a Bizottság által az európai szemeszter összefüggésében javasolt országspecifikus ajánlásokba foglalt költségvetési kiigazítási követelmények meghatározásának és számszerűsítésének. A mátrix kialakítása olyan, hogy a szükséges költségvetési kiigazítás tényleges modulációja a konjunktúraciklushoz és a tagállam államadósság-állományához igazítva határozható meg. Ez a moduláció nem csökkenti a szükséges költségvetési kiigazítás általános ütemét. Így középtávon hozzájárul a rendezett költségvetési helyzet eléréséhez és előmozdítja az államadósság kielégítő ütemű csökkenését.
2015 óta négy tagállam kérte a strukturális reformokkal és/vagy a beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések alkalmazását: Olaszország, Lettország, Litvánia és Finnország a strukturális reformokkal összefüggésben; Olaszország és Finnország pedig a beruházásokkal összefüggésben. A tagállamok közel fele lett volna jogosult arra, hogy kérje a strukturális reformokkal kapcsolatos rendelkezések alkalmazását, de a legtöbbjük nem élt ezzel a lehetőséggel. Az a feltétel, hogy a tagállam csak kedvezőtlen gazdasági időszakban kérheti a beruházásokkal kapcsolatos rendelkezés alkalmazását, jelentősen korlátozta az igénybevételt. Egyes tagállamok esetében a 3 %-os hiányküszöb tekintetében alkalmazandó biztonsági tartalék három évi fenntartása szintén akadályt jelentett.
A reformok és a beruházások költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt pozitív hatása hosszabb időszak alatt bontakozik ki, mint amennyit ez a felülvizsgálat figyelembe vesz. Meg kell jegyezni azt is, hogy a közberuházások volumenére gyakorolt hatás összetett, ezért nehéz pontosan értékelni.
3. Következtetés: az új megközelítés jól működött és eredményekkel járt
Összességében a felülvizsgálat azt állapította meg, hogy a bizottsági közlemény és a rugalmasságról szóló közös álláspont fő célkitűzései nagymértékben teljesültek. Olyan kiszámítható és átlátható keretet biztosítanak, amely lehetővé tette a Bizottság számára, hogy a Paktum hatályos szabályait országspecifikus és kiegyensúlyozott módon alkalmazza. Az Európai Költségvetési Tanács első éves jelentése 3 szintén rámutatott arra, hogy a Paktum végrehajtása kiegyensúlyozott volt.
A Paktum keretében biztosított rugalmasság lehetővé tette a prudens költségvetési politika biztosítása és a gazdaság stabilizálása közötti megfelelő egyensúly megtalálását. Az Európai Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése szerint 2016 óta az államadósság és a hiány csökkent, és a gazdasági tevékenység élénkült (1. és 2. ábra).
A jövőre nézve a ciklikus moduláció arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kedvező időszakokban növeljék költségvetési erőfeszítéseiket, és ezáltal gazdaságaink ellenállóbbá váljanak. Az európai gazdasági bővülés ötödik évére megérett az idő olyan költségvetési tartalékok kiépítésére, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő visszaesés idején az automatikus stabilizátorok teljes mértékben érvényesüljenek, és enyhítsék a foglalkoztatási és szociális hatásokat. Erre sürgősen szükség van, mivel számos tagállamban a költségvetési helyzet javulásának fő hajtóereje az utóbbi időben a pozitív konjunktúraciklus volt, és számos tagállamban az államadósság szintje még mindig közel van a historikus csúcsértékhez.
|
1. ábra: Az államháztartás és a reálnövekedés alakulása az EU 28 tagállamában
Forrás: Az Európai Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése. |
2. ábra: Az államháztartás és a reálnövekedés alakulása az euróövezetben
Forrás: Az Európai Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése. |