EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.14.

COM(2018) 133 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Második jelentés az európai nemteljesítő hitelek csökkentése terén elért eredményekről

{SWD(2018) 72 final}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

Második jelentés az európai nemteljesítő hitelek csökkentése terén elért eredményekről

1.Bevezetés

Mivel az Európai Unió és annak gazdasága láthatóan visszanyeri erejét, az EU-nak továbbra is tartania kell a lendületet, hogy megerősítse gazdasági és monetáris unióját (GMU). A Bizottság által 2017. december 6-án Európa gazdasági és monetáris uniójának elmélyítésére vonatkozóan kidolgozott ütemtervvel 1 összefüggésben és a vezetői ütemtervvel összhangban 2 az egyik legsürgősebb prioritás a bankunió kiteljesítése és a tőkepiaci unió valamennyi építőkövének helyretétele. 3 Egy integrált pénzügyi rendszer javítani fogja a GMU kedvezőtlen sokkhatásokkal szembeni rezilienciáját azáltal, hogy lehetővé teszi a határokon átnyúló magánszektorbeli kockázatmegosztást, miközben mérsékli az állami kockázatmegosztás szükségességét.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság 2017. október 11-i közleménye 4 meghatározza a következő lépéseket a bankunió kiteljesítéséhez a kockázatcsökkentés és azzal párhuzamosan a kockázatmegosztás elősegítésével a Tanács 2016. júniusi ütemterve alapján. 5

A pénzügyi válság óta hozott kockázatcsökkentő intézkedések jelentős javulást eredményeztek a bankok fizetőképességi, tőkeáttételi és likviditási helyzetében, amint azt a Bizottság 2018. január 18-án kiadott, az európai nemteljesítő hitelek csökkentése terén elért eredményekről szóló első jelentése megemlíti. 6 Az ilyen kulcsfontosságú kockázati mutatók terén gyakorlatilag minden tagállamban elért előrelépés mellett nagyobb konvergencia figyelhető meg a tagállamok között e mutatók javuló átlaga irányában. E fejlemény mögött különösen a válság és az abból eredő gazdasági recesszió által leginkább érintett nemzeti bankrendszerek észrevehető javulása van. Az euróövezeti bankok alapvető tőkemegfelelési mutatói a 2016. III. negyedévi 14,6 %-ról 2017. III. negyedévére 15,3 %-ra javultak az Európai Központi Bank (EKB) mintájában. Az euróövezeti bankok tőkepozícióinak erősödése látható megerősödött tőkeáttételi mutatóikban is. Az átlagos tőkeáttételi mutató 7 a 2016. III. negyedévi 5 %-ról 2017. III. negyedévére tovább nőtt, 5,2 %-ra. Az euróövezeti bankok javították likviditási sokkokkal szembeni rezilienciájukat is, mivel a likviditásfedezeti ráta a 2016. III. negyedévi 138 %-ról 2017. III. negyedévére 140 %-ra nőtt. A határozott kockázatcsökkentési intézkedés eredményeként napjainkban az euróövezetben eredményesebben és egyenletesebben kezelik a megmaradt kockázatokat mint három évvel ezelőtt.

Ezenkívül a Bizottság számos további lényeges intézkedést terjesztett elő az EU bankszektora kockázatainak csökkentése és rezilienciájának javítása érdekében. 2016 novemberében például a Bizottság javasolt egy jelentős jogszabálycsomagot a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (BRRD), az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet (SRMR), a IV. tőkekövetelmény-irányelv (CRDIV) és a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) felülvizsgálatára vonatkozóan a bankszektor kockázatainak további csökkentése céljából. 8 Ugyanabban az évben a Bizottság elfogadott egy irányelvre vonatkozó javaslatot a megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról, a vállalkozók második esélyéről és a fizetésképtelenségi keretek hatékonyságáról. 9 A hatékony szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi szabályok elengedhetetlenek a nemteljesítő hitelek megelőzéséhez vagy csökkentéséhez és egy jól működő tőkepiaci unióhoz. A Bizottság felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mutassanak határozottságot e fontos dokumentumok ügyében azok mielőbbi elfogadásának elősegítése érdekében.

A nemteljesítő hitelek 10 nagy állományainak és lehetséges jövőbeli felhalmozódásuknak a kezelése elengedhetetlen a bankunió kiteljesítéséhez. A nemteljesítő hitelek olyan hitelek, amelyek felvevőjének nehézségei vannak a beütemezett fizetések teljesítésével, amelyek a kamat, illetve a tőke visszafizetését fedezik. Amikor a fizetések több mint 90 napja esedékesek, vagy valószínűtlennek ítélik, hogy a hitelfelvevő visszafizeti a hitelt, akkor a hitelt nemteljesítőnek minősítik. A pénzügyi válság és az azt követő recessziók azt eredményezték, hogy a hitelfelvevők szélesebb köre volt képtelen visszafizetni hitelét, mivel több vállalat és ember szembesült folyamatos fizetési nehézségekkel, vagy éppen csőddel. Különösen így volt ez a hosszú és mély recessziókat átélt tagállamokban. Következésképpen sok bank könyveiben halmozódtak fel nemteljesítő hitelek.

A nemteljesítő hitelek nagy állománya két fő csatornán keresztül foghatja vissza a bankok teljesítményét:

1.A nemteljesítő hitelek a teljesítő hiteleknél kevesebb jövedelmet termelnek a bank számára, így csökkentik annak jövedelmezőségét, és a bank tőkéjét csökkentő veszteségeket okozhatnak. A legsúlyosabb esetekben e hatások megkérdőjelezhetik a bank életképességét, ami adott esetben kihathat a pénzügyi stabilitásra is.

2.A nemteljesítő hitelek jelentős részben lekötik a bank emberi és pénzügyi erőforrásait. Ez visszafogja a bank hitelezési képességét, ideértve a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleket.

A nemteljesítő hitelek magas szintjének kezeléséért továbbra is elsősorban az érintett bankok és tagállamok felelnek. Az európai szemeszter keretében az érintett országok vonatkozásában a Bizottság következetesen felvetette ezt a kérdést. Ugyanakkor, tekintettel általában az EU és különösen az euróövezet bankrendszerének összekapcsoltságára, a nemteljesítő hitelek jelenlegi aránya csökkentésének, valamint a nemteljesítő hitelek jövőbeli felhalmozódása megelőzésének egyértelműen van uniós dimenziója is. A gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás tekintetében az EU gazdaságának egészére jelentős potenciális tovagyűrűző hatást gyakorolnak azok a tagállamok, ahol magas a nemteljesítő hitelek aránya.

Ezt az uniós dimenziót tükrözve, valamint a Bizottság által már kezdeményezett intézkedések folytatásának és kiterjesztésének szükségességéről kialakult széles körű egyetértés alapján a Tanács 2017 júliusában cselekvési tervet fogadott el az európai nemteljesítő hitelek kezeléséről. A cselekvési terv arra szólítja fel a különböző intézményeket – köztük a Bizottságot is –, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket az európai nemteljesítő hitelek magas arányával kapcsolatos kihívások további kezelésére. A nemteljesítő hitelek csökkentése terén elért eredményekről szóló első jelentésben a Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy márciusban beszámol az említett intézkedések végrehajtásában elért haladásról.

Közös erőfeszítések és a jelenlegi gazdasági fellendülés eredményeként folyamatban van a nemteljesítő hitelek nagy állományának csökkentése, különösen egyes bankoknál és tagállamokban. A nemteljesítő hitelek átlagos aránya egyenletesen csökkenő trendet követ, és 2014 óta több mint egyharmaddal mérséklődött. 11 Az alábbi magyarázatnak megfelelően, a nemteljesítő hitelek csökkentésében az elmúlt néhány hónapban is folytatódott az előrehaladás.

Jelenleg elsőrendű fontosságú a nemteljesítő hitelek megmaradó állományának és a nemteljesítő hitelek jövőbeli felhalmozódása lehetőségének határozott kezelésére irányuló erőfeszítések támogatása.

Ezen eredményjelentéssel együtt és az Unió által már megtett kockázatcsökkentő intézkedések szilárd alapjára építve a Bizottság egy átfogó csomagot nyújt be az európai nemteljesítő hitelek szanálásának felgyorsítása és jövőbeli felhalmozódásának megelőzése érdekében. A csomag két jogalkotási javaslatból áll, amelyek célja, hogy az egész Unióra kiterjedő jogi keretrendszert hozzanak létre a nemteljesítő hitelek szanálásának ösztönzésére, valamint egy bizottsági szolgálati munkadokumentumból, amely nem kötelező erejű technikai útmutatóval (úgynevezett „tervezet”) szolgál arra vonatkozóan, miként lehet nemzeti eszközkezelő társaságokat létrehozni. Ezek a javaslatok együtt:

·erősíteni fogják a nemteljesítő hitelek eredményes kezeléséhez szükséges prudenciális eszközöket;

·ösztönözni fogják a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak fejlesztését;

·elő fogják segíteni a követelésbehajtást a biztosítékkal rendelkező hitelezők védelmének fokozásával egy bíróságon kívüli eljárásban olyan módon, amely kiegészíti a 2016 novemberében előterjesztett javaslatot a megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról, a vállalkozók második esélyéről és a fizetésképtelenségi keretek hatékonyságáról; valamint

·nemteljesítő hitelekkel foglalkozó eszközkezelő társaságok alapításával vagy más intézkedésekkel iránymutatást nyújtanak az azt kérő tagállamoknak bankjaik szerkezetátalakításához.

2.A nemteljesítő hitelekkel kapcsolatban elért eredmények

A Bizottság a 2008–2009-es pénzügyi válság kezdete óta jelentős figyelmet szentelt a nemteljesítő hitelek kérdésének. Azon bankok érdekében, amelyek életképességét veszélyeztette a nemteljesítő hitelek magas aránya, a Bizottság segített a tagállamoknak az állami támogatási szabályoknak megfelelő, a nemteljesítő hitelek állományát csökkentő ad hoc és egész rendszerre kiterjedő intézkedések bevezetésében. 12 Ennek eredményeként lényegesen csökkent a nemteljesítő hitelek aggregált állománya a bankszektorban. Ez arra ösztönözte a bankokat, hogy piaci mechanizmusok segítségével kezeljék és csökkentsék a nemteljesítő hiteleket, és így – megfelelő tehermegosztás és mélyreható szerkezetátalakítás révén – megóvta az adófizetőket a költségek viselésétől. Továbbá, az állami támogatási szabályok szerint alkalmazandó követelmények részeként, a bankoktól megkövetelték üzletvitelük szerkezetének átalakítását hosszú távú életképességük garantálása érdekében. Ahol az életképességet nem lehetett biztosítani, a bankokat vagy felszámolták vagy átvették életképes bankok. Ezek az intézkedések hozzájárultak egy ellenállóbb és egészségesebb bankrendszerhez. Hasonlóképpen, ezentúl az állami támogatásra való jogosultság érdekében vagy át kell alakítani a bajban levő bankok szerkezetét, vagy fel kell számolni azokat, ezzel erősítve a bankrendszert.

Ugyancsak alapjaiban erősítették meg az uniós és különösen az euróövezeti bankok felügyeletére és szanálására vonatkozó intézményi kereteket a bankuniónak és annak három pillére közül kettőnek, nevezetesen az egységes felügyeleti mechanizmusnak és az Egységes Szanálási Testületnek a létrehozásával. 13 Ezenkívül az európai szemeszter érintett országoknak címzett ajánlásai hangsúlyozták a nemteljesítő hitelek magas arányának kezelését szolgáló határozott intézkedések megtételének szükségességét. Továbbá a Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálata technikai segítséget nyújt a tagállamoknak nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos projektekben. 14 Felügyeleti minőségében az EKB, továbbá az egységes felügyeleti mechanizmus, az illetékes nemzeti hatóságok és az Európai Bankhatóság (EBH) szintén fontos szerepet töltött be a nemteljesítő hitelek felügyeletének és az erre vonatkozó adatszolgáltatásnak a javításában Európában, miközben az EKB nélkülözhetetlen szerepet játszott az EU pénzügyi stabilitásának megőrzésében. E közös erőfeszítések eredményeként az utóbbi években jelentős előrelépés történt az uniós bankok nemteljesítő hitelei volumeneinek és arányainak csökkentésében.

Különösen a legfrissebb, 2017. III. negyedévének végére vonatkozó adatok igazolják a nemteljesítő hitelek arányának csökkenő trendjét az EU-ban. Az előző év hasonló időszakához képest mintegy 1 százalékponttal 4,4 %-ra (lásd az 1. ábrát), míg az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 %-kal, vagyis 40 milliárd EUR-val csökkent. Ennek eredményeként az arány 2014. IV. negyedéve óta a legalacsonyabb szintre jutott. Ez a nemteljesítő hitelek volumenének csökkenéséből és a hitelek volumenének növekedéséből adódott az EU-ban. A céltartalékolási arány 15 stabil maradt, és 50,7 %-ot tett ki. E pozitív fejlemények ellenére folytatni kell és fel kell gyorsítani a határozott intézkedéseket.

A nemteljesítő hitelek aránya a közelmúltban szinte valamennyi tagállamban csökkent, bár a helyzet tagállamonként 16 jelentősen eltér (lásd az 1. táblázatot). Mindazonáltal a szakpolitikai intézkedések és a gazdasági növekedés együttes hatására biztató előrelépés mutatkozik a nemteljesítő hitelek még mindig magas arányával bíró tagállamokban.

1. táblázat: Nemteljesítő hitelek és céltartalékok tagállamonként  17

Forrás: EKB, konszolidált banki adatok. A Bizottság szolgálatainak számításai (A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága).

A jelentős előrelépés ellenére a nemteljesítő hitelek továbbra is kockázatot jelentenek a gazdasági növekedésre és a pénzügyi stabilitásra nézve. A nemteljesítő hitelek teljes volumene az EU egészében még mindig 910 milliárd EUR körül van, jóval a válság előtti szintek felett. 18 Strukturális akadályok továbbra is gátolják a nemteljesítő hitelek állományának gyorsabb csökkenését. A tartalékképzés gyakran túl lassú és elégtelen a nemteljesítő hitelek jövőbeli kritikus felhalmozódásának hatékony megoldásához és megelőzéséhez. A nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak aktivitása még nem elégséges ahhoz, hogy jelentősen támogassa a nemteljesítő hitelek csökkentését szolgáló erőfeszítéseket, annak ellenére, hogy bizonyos befektetői csoportok megnövekedett érdeklődést tanúsítanak, és növekszik a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos ügyletek volumene. Ráadásul az adósságátalakítási, fizetésképtelenségi és követelésbehajtási eljárások – a Bizottság által már előterjesztett javaslatokkal kapcsolatos előrelépés hiányában – még mindig túl lassúak, és néhány esetben hiányzik a jogbiztonság.

3.Átfogó csomag a megmaradó és jövőbeli nemteljesítő hitelek kezelésére

A jó eredmények ellenére úgy tűnik, további jogalkotási intézkedésekre van szükség a nemteljesítő hitelek magas szintjeihez kapcsolódóan megmaradó problémák kezelése érdekében. Ebben az összefüggésben átfogó megközelítés szükséges, amelynek az egymást kiegészítő szakpolitikai intézkedések elegyének négy területére kell összpontosítania: i. bankfelügyelet és szabályozás, ii. a nemzeti szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és követelésbehajtási keretek további reformjai, iii. az értékcsökkenést elszenvedett eszközök másodlagos piacainak fejlesztése, valamint iv. a bankok szerkezetátalakításának támogatása amennyire helyénvaló és szükséges. E négy területen nemzeti és szükség esetén uniós szinten kell intézkedéseket hozni. A Bizottság mindent megtesz azért, hogy eredményeket érjen el a nemteljesítő hitelekre vonatkozó cselekvési terv azon elemei tekintetében, amelyekért közvetlenül felelős.

Ma a Bizottság elfogad egy, a fentiekben leírt négy területtel foglalkozó átfogó csomagot, elősegítve ezzel a pénzügyi stabilitást az EU-ban (lásd a 2. ábrát arról, hogy a Bizottság intézkedéscsomagja miként illeszkedik az általános cselekvési tervbe). A javasolt intézkedés lehetővé teszi, hogy a bankok és a tagállamok még a korábbinál is határozottabban kezeljék a nemteljesítő hiteleket, és a jövőben elkerüljék a nemteljesítő hitelek túlzott felhalmozódását.

A bankoktól meg fogják követelni, hogy elegendő forrást különítsenek el, amikor új hitelek nemteljesítővé válnak, ezáltal megfelelő ösztönzőket hozva létre a nemteljesítő hitelek korai szakaszban történő kezelésére és a nemteljesítő hitelek túlzott felhalmozódásának elkerülésére.

Amennyiben hitelek mégis nemteljesítővé válnak, a fedezettel biztosított hitelekre vonatkozó hatékonyabb végrehajtási mechanizmus lehetővé fogja tenni a bankok számára a nemteljesítő hitelek behajtását – az adósokat szolgáló megfelelő biztosítékoktól függően és a fogyasztóknak nyújtott hitelek kivételével.

Ha a fenti intézkedések ellenére a nemteljesítő hitelek állománya túl nagy lesz – mint néhány bank esetében bizonyos tagállamokban –, a bankok hatékony, versenyző és átlátható másodlagos piacokon tudják majd eladni a nemteljesítő hiteleket más kezelőknek. A felügyeleti hatóságok irányítják majd a bankokat e törekvésekben, a meglévő, tőkekövetelmény-rendelet szerinti bankspecifikus – úgynevezett 2. pilléres – jogköreik alapján. 19

Ahol a nemteljesítő hitelek jelentős és széles körű problémává váltak, a tagállamok – amennyiben úgy kívánják – létrehozhatnak nemzeti eszközkezelő társaságokat vagy hozhatnak más intézkedéseket a jelenlegi állami támogatási és bankszanálási szabályoknak megfelelően.

2. ábra: A Tanács „az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési tervének” 20 elemei

4.Jövőbeli nemteljesítő hitelek hitelveszteségeinek bankok általi elegendő fedezete

Egy a tőkekövetelmény-rendeletet módosító rendelet 21 meg fogja követelni a bankoktól, hogy elégséges fedezettel rendelkezzenek az újonnan nyújtott hitelek veszteségeinek fedezésére, ha azok nemteljesítő kitettségekké válnak. A módosítás bevezet egy „kötelező prudenciális óvintézkedést” a jövőbeli nemteljesítő hitelekre képzett elégtelen céltartalékok kockázatának megelőzése érdekében. Egy ilyen újonnan keletkeztetett, később nemteljesítővé váló hitelekre vonatkozó óvintézkedés a bankok által a felmerült és várható veszteségek fedezése érdekében a szavatolótőkéből elkülönítendő céltartalékok és levonások minimális szintjeinek felel meg. Amennyiben egy bank nem teljesíti a vonatkozó minimális szintet, a szavatolótőkéből kell levonásokat alkalmazni.

A prudenciális keretrendszerbeli következetesség biztosítása érdekében a Bizottság bevezeti a nemteljesítő kitettségek egységes, a felügyeleti adatszolgáltatás céljából már alkalmazottal összhangban lévő meghatározását is. A prudenciális óvintézkedés csökkenteni fogja a nem kellően fedezett nemteljesítő kitettségek magas szintjeiből eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat az ilyen nemteljesítő, feszült piaci körülmények között potenciálisan tovagyűrűző kitettségek felhalmozódásának vagy növekedésének elkerülésével. Azt is biztosítani fogja, hogy az intézmények elegendő veszteségfedezettel rendelkezzenek a nemteljesítő kitettségek számára, védve ezzel jövedelmezőségüket, tőkéjüket és finanszírozási költségeiket a feszültségterhes időkben. Másfelől ez biztosítaná stabil, kevésbé prociklikus finanszírozás rendelkezésre állását a háztartások és vállalkozások számára.

5.Hitelgondozókra, hitelvásárlókra és fedezet behajtására vonatkozó irányelv

Azzal, hogy a hitel biztosítékául szolgáló fedezet érvényesítésének vagy a hitel harmadik feleknek történő eladásának feltételeit javítja, az irányelv lehetővé teszi, hogy a bankok hatékonyabban foglalkozzanak a hitelekkel, amikor azok nemteljesítővé válnak. Az értékvisszanyerés gyors mechanizmusaként a bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítés csökkentené a nemteljesítő hitelek szanálásának költségeit, és így támogatná a bankokat az érték visszaszerzésében. Azokban az esetekben, amikor a bankok nagy mennyiségben felhalmozott nemteljesítő hitellel szembesülnek, és nem rendelkeznek szakemberekkel vagy szaktudással azok megfelelő kezeléséhez, az irányelv megkönnyíti a hitelek gondozásának kiszervezését egy szakosodott hitelgondozónak vagy a hitelmegállapodások eladását egy hitelvásárlónak, akinek megvan a szükséges kockázati étvágya és szakértelme a hitel kezeléséhez.

A nemteljesítő hitelekkel való foglalkozás bankok számára rendelkezésre álló, ezen irányelv által elősegített két módja erősíti egymást. A bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítéssel várható rövidebb szanálási idő és megnövekedett megtérülés emeli a nemteljesítő hitelek értékét, valamint az ajánlati árakat a nemteljesítő hitelek lehetséges tranzakcióiban. Emellett könnyebb beárazni egy fedezett nemteljesítő hitelt mint egy biztosíték nélkülit a másodlagos piacokon, mert a fedezet értéke meghatározza egy nemteljesítő hitel minimális értékét. Így a hitelvásárlók előnyben fogják részesíteni a bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítési jellemzővel bíró nemteljesítő hiteleket. Ez pedig további ösztönzésként szolgálna a hitelintézetek számára, hogy alkalmazzák ezt a jellemzőt az új hitelek nyújtásánál. Ráadásul a bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítéssel elért harmonizáció elősegítené nemteljesítő hitelekbe fektető páneurópai befektetők felbukkanását, ami tovább javítaná a piaci likviditást.

5.1.Nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak továbbfejlesztése

A irányelv hozzá fog járulni a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak fejlődéséhez a harmadik felek általi hitelgondozás és a hitelvásárlók részére történő hitelátruházás indokolatlan akadályainak megszüntetésével, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az Unió polgári jogi vívmányait és a tagállamok fogyasztóvédelmi szabályait.

Jelenleg a bankok nem mindig képesek nemteljesítő hiteleiket eredményesen vagy hatékonyan kezelni. Ilyen esetekben a bankok kevesebbet nyernek ki a portfóliójukból mint egyébként lehetséges lenne. Ez történhet például, amikor sok a nemteljesítő hitel, és a bankok nem képesek rendelkeznek szakemberekkel vagy szaktudással nemteljesítő hiteleik megfelelő kezelésére. A bankoknál nemteljesítő hitelek olyan portfóliója is kialakulhat, ahol a hitelek természete kívül esik a bank alapvető behajtási szakértelmén. Ezekben az esetekben a legjobb választás vagy e hitelek gondozásának kiszervezése lehet egy szakosodott hitelbehajtó részére, vagy a hitelmegállapodás eladása egy vásárlónak.

Ezen okokból a javaslat közös szabályokat hoz létre, amelyeket a hitelgondozóknak be kell tartaniuk a határokon átnyúló működéshez az Unión belül. A javaslat közös szabványokat állapít meg a hitelvásárlók és hitelgondozók helyes viselkedésének és felügyeletének biztosítása érdekében az Unió egészében, miközben nagyobb versenyt tesz lehetővé azzal, hogy harmonizálja a piacra jutási szabályokat a tagállamokra kiterjedően. Ez csökkenteni fogja a potenciális hitelvásárlók belépési költségét azzal, hogy növeli a hitelgondozás hozzáférhetőségét, és csökkenti hitelgondozás költségeit. A vásárlók nagyobb száma a piacon kompetitívebb piacot jelent, ami nagyobb keresletet és magasabb tranzakciós árakat eredményez.

Azért, hogy a nemteljesítő hiteleknek stabil másodlagos piaca és a hitelgondozóknak szilárd keretrendszere legyen, egyértelmű szabályokat javasoltak a fogyasztók jogainak és érdekeinek védelmére. A javaslat jogi biztosítékokat és átláthatósági szabályokat tartalmaz, biztosítva, hogy a fogyasztóvédelem szintjére a kinnlevőségek engedményezése ne legyen kihatással. Külön figyelmet szentelnek a legsebezhetőbb és túlzottan eladósodott fogyasztóknak. Például a hitelgondozóknak megfelelő eljárásaiknak kell lenniük a hitelfelvevőkkel való foglalkozáshoz, és ahol szükséges, a fogyasztót adósságtanácsadó vagy szociális intézményekhez kell irányítaniuk.

A fogyasztási hitelekkel kapcsolatos lehetséges új nemteljesítő hitelek megelőzése érdekében felhívjuk a tagállamokat a fogyasztói megfizethetőség értékelésére vonatkozó szabályok alkalmazására. A lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervben 22 előirányzott hitelképesség-vizsgálatra vonatkozó előkészítő munka folyamatban van, és a Bizottság folytatni fogja a munkát a tagállamokkal, hogy meghatározzák a legjobb gyakorlatokat és irányadó elveket a hitelintézetek számára a fogyasztók hitelképességének vizsgálatához.

5.2.Biztosított hitelek hatékonyabb behajtása

Az irányelv a biztosítékkal rendelkező hitelezők számára bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítéssel a biztosított hitelek hatékonyabb behajtási módszerét is szolgáltatni fogja. Ez olyan gyorsított és hatékony peren kívüli végrehajtási mechanizmust jelent, amely lehetővé teszi a biztosítékkal rendelkező hitelezők számára, hogy kizárólag a vállalatok és vállalkozók esetében az általuk a hitelek fedezeteként nyújtott biztosítékokból visszanyerjék az érintett összegeket. Ilyen mechanizmusok már 25 tagállamban léteznek (ugyanakkor ezek felében az ilyen mechanizmusok hatóköre vagy ingó vagy ingatlan eszközökre korlátozódik).

A javaslat segíteni fog a bankoknak jelenlegi hitelbehajtási eljárásaik javításában és a nemteljesítő hitelek kezelésében a követelésbehajtási eljárások hatékonyságának növelésével egy bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítés révén. Az esetek többségében a bankok maguk kezelik nemteljesítő hiteleiket az érték hitelbehajtás révén történő visszaszerzésével. A nemteljesítővé váló hitelek nagy része biztosítékkal fedezett. Miközben a bankok nemzeti fizetésképtelenségi és követelésbehajtási keretek között tudják érvényesíteni a biztosítékokat, az eljárás gyakran lassú lehet, és hiányozhat a jogbiztonság. Időközben a nemteljesítő hitelek a bankok mérlegeiben maradnak, hosszan tartó bizonytalanságnak kitéve a bankot, lekötve annak erőforrásait. Ez gátolja a bankot abban, hogy életképes ügyfeleknek nyújtandó új hitelekre összpontosítson. Ezért a javaslat tartalmaz egy hatékony módszert a bankok és más, hitelnyújtásra felhatalmazott vállalkozások számára, hogy lehetővé tegye nekik pénzeszközeik visszaszerzését az üzleti hitelfelvevőknek nyújtott fedezett hitelekből egy bíróságon kívüli eljárásban. Ez a hatékony, bíróságon kívüli eljárás akkor állna rendelkezésre, ha a hitelező és a hitelfelvevő erről előre megegyeznek a hitelmegállapodásban. Fogyasztási hitelek esetén nem lesz elérhető, és az a szándék, hogy ne befolyásolja a korai szerkezetátalakítási vagy a fizetésképtelenségi eljárásokat. Nem lesz kihatással a tagállamok fizetésképtelenségi jogszabályaira olyan kérdésekben, mint a hitelezői sorrend fizetésképtelenség esetén.

A szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi eljárások elsőbbséget élveznek az e javaslatban meghatározott bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítési eljárással szemben. A szerkezetátalakítási javaslattal való teljes összhang és komplementaritás biztosítása érdekében a következő elv érvényes: a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítés csak akkor lenne lehetséges, ha – a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban – egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése nem alkalmazható. A szerkezetátalakítási javaslat már előre rendelkezik arról, hogy a hitelezők, ideértve egy szerkezetátalakítási eljárás alatt levő vállalat vagy vállalkozó biztosítékkal rendelkező hitelezőit, egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése alá esnek. Ebben az esetben a nehéz helyzetben levő adós tárgyalhat a hitelezőkkel egy szerkezetátalakítási tervről, és elkerülheti a fizetésképtelenséget.

6.Technikai tervezet nemzeti eszközkezelő társaságok létrehozásának módjára

A csomag részeként a tagállamok kapnak egy nem kötelező erejű útmutatót is, hogy miként tudnak – ha akarnak – nemzeti eszközkezelő társaságokat létrehozni az uniós banki és állami támogatási szabályokkal teljes összhangban. Az eszközkezelő társaságokra vonatkozó tervezet gyakorlati útmutatóval szolgál eszközkezelő társaságok nemzeti szinten történő megtervezéséhez és létrehozásához, amennyire lehet korábbi tagállami tapasztalatokból származó bevált gyakorlatokra építve. Az eszközkezelő társaságok lehetnek magántársaságok vagy (részben) államilag pártfogoltak, állami támogatás szükségessége nélkül, ha úgy tekinthető, hogy az állam úgy cselekszik, mint bármely más gazdasági szereplő. Az állami támogatást bevonó eszközkezelő társaság nem tekinthető alapértelmezett megoldásnak. Ezzel együtt, az állami támogatási elemmel bíró eszközkezelő társaságokat kivételes megoldásnak tekintve, a tervezet célja az ilyen, az uniós jogi kerettel, különösen a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel, az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelettel és az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal teljes összhangban levő eszközkezelő társaságok megengedhető típusának tisztázása.

A tervezet számos közös elvet javasol, úgymint a vonatkozó eszközök köre, a részvételi kör, az eszközméret küszöbértékére vonatkozó megfontolások, eszközértékelési szabályok, a megfelelő tőkeszerkezet, valamint az eszközkezelő társaság irányítása és működése. Ezenkívül a tervezet ismertet bizonyos alternatív, értékvesztett eszközök kivezetésére irányuló, állami támogatást nem jelentő intézkedéseket, úgymint piackonform, a nemteljesítő hitelek értékpapírosítását lehetővé tevő állami garanciák. A Bizottság az elmúlt években a tagállamok által az örökölt nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozóan javasolt más intézkedéseket is értékelt, és egyes esetekben a jövőben is így tesz annak biztosítása érdekében, hogy ezek az intézkedések teljes mértékben tartsák tiszteletben a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet, az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendeletet és az állami támogatási szabályokat.

7.Erős csomag egymást kölcsönösen erősítő intézkedésekkel

Az e csomagban szereplő javaslatok kölcsönösen erősítik egymást, és nem lennének ugyanilyen hatékonyak, ha külön-külön hajtanák végre azokat. A kötelező prudenciális óvintézkedés biztosítani fogja a jövőbeli nemteljesítő hitelek veszteségeinek elégséges fedezését, könnyebbé téve szanálásukat vagy eladásukat. Ezeket a hatásokat kiegészíti a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítés, mivel ezek fokoznák a versenyt a nemteljesítő hitelek iránti keresletben, és növelnék e hitelek piaci értékét. Továbbá a biztosítékérték-visszanyerés gyors mechanizmusaként a bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítés csökkenti a nemteljesítő hitelek szanálásának költségeit.

A csomag a Tanács cselekvési tervének nagy részét lefedi. Több elem kombinálásával a csomag egésze megteremti a megfelelő környezetet a nemteljesítő hitelek kezeléséhez a bankok mérlegeiben, és csökkenti a nemteljesítő hitelek jövőbeli felhalmozódásának kockázatát. Hatásuk várhatóan érintett tagállamonként és intézményenként eltérő lesz. Néhánynak erősebb hatása lesz a bankok ex ante kockázatértékelésére hitelnyújtáskor, néhány elő fogja segíteni a nemteljesítő hitelek gyors felismerését és jobb kezelését, míg mások növelni fogják az ilyen nemteljesítő hitelek piaci értékét.

Nevezetesen:

·A kötelező prudenciális óvintézkedésekre vonatkozó javaslat biztosítani fogja a jövőbeli nemteljesítő hitelek veszteségeit fedező elégséges tartalékképzést, könnyebbé téve szanálásukat és/vagy értékesítésüket. Ezeket a hatásokat kiegészítenék a nemteljesítő hitelek fejlettebb másodlagos piacai, mivel ezek erősítenék a nemteljesítő hitelek iránti keresletet, és növelnék e hitelek piaci értékét. Ez lehetővé fogja tenni a bankok számára a nemteljesítő hitelek könnyebb értékesítését szigorúbb tartalékképzési szabályok figyelembe vételével.

·Megfelelő előfeltételek mellett az eszközkezelő társaságok történelmileg hasznosnak bizonyultak, és megmaradnak az eszközkészlet hasznos részének még akkor is, ha a vonatkozó uniós jogi keret fejlődött is az utóbbi években. Ugyanakkor az eszközkezelő társaságok kevésbé hasznosak, ha a nemteljesítő hitelek másodlagos piacai fejletlenek, mivel az eszközkezelő társaság egyik fontos eszköze hitelek eladása harmadik fél befektetőknek. Az eszközkezelő társaság és sok másik lehetséges hitelvásárló nagyban függ független vállalatok rendelkezésre állásától, amelyek a hiteleket gondozzák és kezelik helyettük. Ezért az eszközkezelő társaságok eredményesebbek lesznek, ha támogatják őket a Bizottság által e csomagban előterjesztett jogszabályi javaslatok. Ezzel szemben a nemteljesítő hitelek másodlagos piacai működésének javulása nélkül egy eszközkezelő társaság több nehézséget tapasztalhat céljának teljesítésében.

·Továbbá a biztosítékérték visszanyerésének gyors mechanizmusaként a bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítés csökkentené a nemteljesítő hitelek szanálásának költségeit, és így támogatná a bankokat és a nemteljesítő hitelek vásárlóit az érték visszaszerzésében. A megelőző szerkezetátalakítás vagy a fizetésképtelenségi eljárás keretein kívül rendelkezésre álló ilyen mechanizmus kiegészítené a 2016. novemberi, szerkezetátalakításról, második esélyről és a fizetésképtelenségi keretek hatékonyságáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot.

3. ábra Nemteljesítő hitelekre vonatkozó csomag: intézkedések közötti hatások erősítése

Továbbá a Bizottság az EKB-val és az EBH-val együtt azt vizsgálja, hogyan lehet előmozdítani a nemteljesítő hitelek fokozottabb átláthatóságát és a nemteljesítő hitelek piacait. Ennek elérése érdekében a nemteljesítő hitelekre vonatkozó adatok rendelkezésre állásának és összehasonlíthatóságának fokozására lesz szükség. Az ezen összefüggésben vizsgált egyik ötlet nemteljesítő hitelek információs platformjai vagy hitelnyilvántartások piaci szereplők általi kidolgozásának támogatása. A feltárási munka a végéhez közeledik és egy célzott technikai feljegyzésben be fogják mutatni a Bizottság, az EKB és az Euro Bankszövetség közös munkáját.  23

Végül, a Bizottság által ma előterjesztett kezdeményezések ugyancsak nagymértékben kiegészítik a Tanács cselekvési tervének más elemeit, ideértve a tagállamok, felügyeleti hatóságok és más uniós intézmények által teendő javasolt intézkedéseket. Pontosabban, az alábbi intézkedések fogják kiegészíteni a Bizottság által ma javasoltakat:

·nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó általános iránymutatások minden uniós bank számára;

·bankok hitelnyújtására, nyomon követésére és belső irányítására vonatkozó részletes iránymutatások, különösen az átláthatóságot és a hitelfelvevő visszafizetési képességének értékelését illetően;

·makroprudenciális megközelítések a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos, az egész rendszerre kiterjedő problémák kialakulásának megelőzése érdekében, figyelembe véve a potenciális prociklikusságot és a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedések pénzügyi stabilitást érintő következményeit; valamint

·a bankok eszközeinek minőségére és a nemteljesítő hitelekre vonatkozó közlési követelmények.

A Bizottság, az EKB, az EBH és az Európai Rendszerkockázati Testület intézkedései fontos szinergiákat fognak létrehozni. A javasolt jogszabályban meghatározott minimális fedezeti követelmények erős ösztönzőként szolgálnának a bankok vezetése számára, hogy a nemteljesítő hitelek jobb kezelése és határozottabb hitelnyújtási gyakorlatok révén megelőzzék a nemteljesítő hitelek jövőbeli felhalmozódását. Ez meg fogja erősíteni az EKB és az EBH bankok hitelnyújtására, nemteljesítő hiteleik kezelésére, figyelemmel követésére és belső irányítási gyakorlataira vonatkozóan folyamatban levő munkájának várható hatásait. A nemteljesítő hitelek információs és piaci infrastruktúrájára vonatkozó munka tovább javítaná a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak működését.

8.Következtetések

Az uniós bankszektorban a kockázatcsökkentés terén elért jelentős eredményekkel összhangban a nemteljesítő hitelek állománya tovább csökken. E pozitív tendencia ellenére a nemteljesítő hitelek magas szintje továbbra is kihívást jelent számos tagállam és az EU egésze számára.

A nemteljesítő hitelek csökkentése jelenlegi trendjeinek felgyorsítása és újabb nemteljesítő hitelek felhalmozódásának megelőzése fontos lépés a bankunió kiteljesítésének irányába. Miközben a nagy és rendszerszinten fontos bankok EKB általi felügyelete (egységes felügyeleti mechanizmus) és az Egységes Szanálási Testület már működik, a bankunió továbbra sem teljes. A válság utáni prudenciális és szanálási keretek kulcsfontosságú építőelemei már a helyükön vannak vagy közel a befejezéshez, és az euróövezeti bankszektorban folyamatban van a kockázatok jelentős csökkentése. Ez azt jelenti, hogy eljött az ideje a bankunió két hiányzó eleme megvalósításának. Ezek: egy közös fiskális védőháló az egységes szanálási alaphoz és az európai betétbiztosítási rendszer. Egy nem teljes bankunión belül a bankszektor nemzeti irányvonalak mellett szétaprózott marad, és következésképpen nem fogja egy integráltabb szektor gazdasági előnyeit és megnövelt stabilitását nyújtani.

A ma indított átfogó csomag jelentős lépés e kihívás kezelésében. Ha a nemteljesítő hitelek magas aránya által támasztott kihívást mind a meglévő állományok fenntartható szintre való csökkentése, mind a jövőbeni felhalmozódás megelőzése szempontjából kezelni kívánjuk, a következő hónapokban és években fenn kell tartani valamennyi tervezett intézkedés végrehajtásának ezen előrehaladási ütemét.

Miközben az egyes érintett bankoknak és tagállamoknak fenn kell tartaniuk erőfeszítéseik állandó ütemét, a Bizottság és más uniós intézmények – ideértve az EKB-t – összehangolt fellépésének is folytatódnia kell. A jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések ma bemutatott csomagja – e közleménnyel együtt – e munka kritikus részét képezi. Ezért a Bizottság felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy e fontos ügyben gyorsan lépjen előre az európai bankszektor kockázatának csökkentésére irányuló közös erőfeszítések támogatása érdekében. Ugyanakkor a lehető legnagyobb politikai prioritást kell adni a kockázatcsökkentésre és a fizetésképtelenségi jogszabályra vonatkozó függőben levő jogalkotási intézkedéseknek – a 2016. novemberi bankszektorra vonatkozó csomagnak 24 – , amelyekről a lehető leggyorsabban meg kell állapodni. A Bizottság e célból készen áll a társjogalkotókkal való együttműködésre.

(1) COM(2017) 821.

(2) http://www.consilium.europa.eu/media/21594/leaders-agenda.pdf .

(3) A Bizottság március 7-én kiadott egy közleményt [COM(2018)], amelynek címe „A tőkepiaci unió megvalósítása 2019-ig – itt az idő a végrehajtás felgyorsítására”.

(4)   https://ec.europa.eu/info/publications/171011-communication-banking-union_en .

(5)   http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/06/17/conclusions-on-banking-union/ .

(6) COM(2018) 37.

(7) Vagyis az új rendeletek rendelkezéseinek teljes mértékű alkalmazásával számított tőkeáttételi mutató, amelyet szigorúbb módon számítanak ki és 2019 előtt mutatnak be, amikor az átmeneti időszak véget ér. Az átmeneti végrehajtási időszak enyhítő előnyét nem veszik figyelembe.

(8) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3731_hu.htm

(9) COM(2016) 0723 – 2016/0359 (COD).

(10) A nemteljesítő hitelek olyan hiteleket jelentenek, amelyek felvevője képtelen a beütemezett, a kamat, illetve a tőke visszafizetését fedező fizetések teljesítésére. Amikor a fizetések több mint 90 napja esedékesek, vagy valószínűtlennek ítélik, hogy a hitelfelvevő visszafizeti a hitelt, akkor a hitelt nemteljesítőnek minősítik (a Bizottság (EU) 2015/227 végrehajtási rendelete).

(11) Áttekintést a 2. szakasz tartalmaz.

(12) Néhány esetben a pénzügyi támogatási program részeként.

(13) A bankunió harmadik pillérére, az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó javaslatát a Bizottság 2015 novemberében terjesztette elő. A bankunió kiteljesítéséről szóló 2017. októberi közleményével [COM(2017) 592] a Bizottság új lendületet adott az európai betétbiztosítási rendszerről folyó tárgyalásoknak.

(14) (EU) 2017/825.

(15) Forrás: EKB. A hitelekre vonatkozó céltartalékolási adatok hiánya miatt az uniós céltartalékolási arányt az összes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum (hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) tekintetében felmerülő értékvesztésen és a nemteljesítő hiteleken alapul.

(16) 2017. III. negyedévének végén számos tagállamban volt alacsony a nemteljesítő hitelek aránya (10 tagállamban 3 % alatt volt az arány). A többieknél az arány magas volt (8 tagállam esetén 10 % feletti).

(17)  Megjegyzések: Az adatok belföldi hitelintézetekre, valamint külföldi irányítás alatt álló leányvállalatokra és fiókbankokra vonatkoznak. * Portugáliára és az EU-ra vonatkozó szektorspecifikus adatok nem állnak rendelkezésre. Az adatok az összes szektornak nyújtott hitelekre és előlegekre vonatkoznak. Bulgáriára, Németországra, Spanyolországra és Magyarországra vonatkozó szektorspecifikus adatok (azaz háztartásoknak és nem pénzügyi vállalatoknak való teljes kitettség) csak könyv szerinti értéken állnak rendelkezésre. A Bulgáriára, Németországra, Spanyolországra, Magyarországra és az EU esetében a hitelek nyújtására vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Ezekben az esetekben a számok az összes hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra (vagyis hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) vonatkozó értékvesztéseken és nemteljesítő hiteleken alapulnak. Az EU-ra vonatkozó aggregált adatok 2016. II. és III. negyedévére nem álltak rendelkezésre. A táblázatban a 2016-ra vonatkozó adat 2016. I. negyedévének felel meg.

(18) Forrás: EKB.

(19) 575/2013/EU rendelet (tőkekövetelmény-rendelet)

(20) Megjegyzés a rövidítésekkel kapcsolatban: eszközkezelő társaság (AMC), az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet (SSMR), IV. tőkekövetelmény-irányelv (CRDIV).

(21) 575/2013/EU rendelet.

(22) COM(2017) 139.

(23) A a nemteljesítő hitelek kezelését elősegítenék a hatékonyabb és kiszámíthatóbb hitelbehajtási és fizetésképtelenségi keretek. A Bizottság ezért az ilyen rendszerek összehasonlító teljesítményértékelését végzi, hogy megbízható képet kapjon a késésekről és a hitelek behajtásáról, amelyeket a bankok tapasztalnak, amikor a hitelfelvevők nemfizetésével szembesülnek. Szoros együttműködést kér a tagállamoktól és a felügyeletektől egy megbízható összehasonlító módszer kidolgozása érdekében. Ezzel összefüggésben az üzleti vállalkozások fizetésképtelenségéről, a szerkezetátalakításról és a második esélyről szóló irányelvre vonatkozó bizottsági javaslat a tagállamok számára előírja a fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásokra vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtését és azoknak a Bizottság részére történő továbbítását. A fizetésképtelen adósokat illetően ez döntő fontosságú a szabályozási keret tagállamokbeli hatékonyságának bizonyítása érdekében.

(24) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3731_HU.htm .