Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018BP1401

Az Európai Parlament (EU) 2018/1401 állásfoglalása (2018. április 18.) az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

HL L 248., 2018.10.3, p. 283–286 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2018/1401/oj

3.10.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/283

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1401 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0079/2018),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

B.

mivel a bevételi és kiadási kimutatása szerint (1) az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) (a továbbiakban: az ügynökség) 2016. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 27 545 879 EUR volt, ami 2015-höz képest 4,56 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

C.

mivel a Számvevőszék az Európai Vasúti Ügynökség (jelenlegi nevén az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2016. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

A 2014-re és 2015-re vonatkozó mentesítések nyomon követése

1.

 elismeri, hogy az ügynökség hatásköre nem terjed ki arra, hogy műveletei összességének egy helyszínen való központosításáról döntsön; emlékeztet rá, hogy 2004-es létrehozásakor a Tanács határozott úgy, hogy az ügynökségnek két székhelye lesz (Lille/Valenciennes); tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését az egy munkahelyszínnel járó megoldás révén elérhető megtakarításokról; tudomásul veszi az ügynökség kettős székhely költségvetési hatására vonatkozó elemzését, és a két székhely fenntartására irányuló javaslatát; hangsúlyozza, hogy a költségek valószínűleg csökkennének, ha minden tevékenység egy helyen központosulna; rámutat, hogy a költségek csökkentését elősegíthetné egy átfogó székhely-megállapodás megkötése is – amely következésképpen pontosítaná az Ügynökség és személyzetének munkafeltételeit is, és megszüntetné azt a helyzetet, amelyben a működési költségek a szükségesnél valószínűleg magasabbak; felszólítja a Tanácsot, hogy újra fontolja meg korábbi határozatát, és ehelyett válassza inkább az ügynökség összes műveletének egyetlen helyszínre történő központosítását;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

 megállapítja, hogy a 2016. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,20 %-os volt, ami 2015-höz képest 0,10 %-os növekedést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 91,57 % volt, ami 2015-höz képest 1,79 %-os növekedést jelent;

3.

 üdvözli, hogy az ügynökségről szóló új, 2016 júniusában hatályba lépett rendelet rendelkezéseivel összhangban az ügynökség felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos új hatásköreiért díjat számítson fel;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

 megjegyzi, hogy az ügynökség tájékoztatása szerint az átvitelek szintje minden költségvetési cím tekintetében alacsonyabb volt, mint a Számvevőszék által a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére használt tájékoztató jellegű határértékek (10 % az I. cím, 20 % a II. cím és 30 % a III. cím esetében); megjegyzi továbbá, hogy a 2017-re átvitt kifizetési előirányzatok (7,52 %) elsősorban az operatív kiadást érintik, és hogy a 2015-ről áthozott előirányzatok 95,4 %-át teljesítették;

5.

 rámutat, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolja, és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökség előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Személyzeti politika

6.

 megjegyzi, hogy 2016 végén az ügynökségnek 165 állandó alkalmazottja volt, ebből 133 ideiglenes alkalmazott, 29 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő, a 2015. év végi 154 állandó alkalmazotthoz képest;

7.

 aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség személyzetének 62 %-a férfi és 38 %-a nő, ami majdnem „kettő az egyhez” arányú egyensúly-eltolódás; sajnálja, hogy a felső vezetés szintjén, illetve az ügynökség igazgatótanácsában a nemek egyensúlya erősen eltolódott; emlékeztet azonban – a nemek egyensúlyának az igazgatótanácsban és a felügyelőtestületben való megvalósítása tekintetében –, hogy a tagokat a tagállamok javasolják és nevezik ki, de ajánlja, hogy ezt az ügyet mégis sürgősségi jelleggel kezeljék;

8.

 megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2015-ös 65 %-ról 2016-ban 70 %-ra nőtt az operatív tevékenységekhez rendelt személyzet aránya, míg az igazgatási tevékenységeket végzők aránya 23 %-ról 18 %-ra csökkent; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy e százalékos arány változása főként annak tudható be, hogy a személyi állomány egyes kategóriákba való beosztását korrigálták; rámutat arra, hogy az ilyen csökkentés nincs összhangban a személyzetnek a Bizottság által a decentralizált ügynökségek erőforrásainak programozásában közölt 5 %-os leépítésével;

9.

 hangsúlyozza, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly szempontjának az ügynökség személyzeti politikája részét kell képeznie; rámutat, hogy a jóléti tevékenységekre fordított összeg munkatársanként 228,7 EUR volt, és hogy 2016-ban közösségi napot szerveztek; megállapítja, hogy a munkatársak által betegszabadságként kivett napok száma fejenként átlagosan 3,2 nap, ami jóval alacsonyabb a legtöbb uniós ügynökség átlagánál;

10.

 nagyra értékeli, hogy 2016-ban nem jelentettek zaklatási esetet; támogatja a személyzet figyelmének felhívása céljából szervezett képzést;

11.

 elégedettséggel veszi tudomásul, hogy a 2016. évi személyzeti felvételek és elbocsátások kapcsán az ügynökséghez nem érkezett panasz, nem perelték be és egyéb eset sem merült fel;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

12.

 üdvözli, hogy az ügynökség igazgatótanácsa összeférhetetlenségi politikát fogadott el a tagok számára; megállapítja, hogy ezt követően az ügynökség közzétette honlapján igazgatótanácsa tagjai önéletrajzának és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatainak többségét; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a hiányzó dokumentumok közzétételéről;

13.

 az ügynökség tájékoztatása nyomán tudomásul veszi, hogy az ügynökség folytatta a csalás elleni stratégiájában meghatározott cselekvési terv végrehajtását; különösen kiemeli, hogy az ügynökség két-két alkalommal szervezett a csalás megelőzéséről, valamint az etikáról és a feddhetetlenségről szóló képzést;

14.

 nyugtázza, hogy az ügynökség a csalásra vonatkozó kockázatértékelést beillesztette az ügynökség rendszeres kockázatértékelésébe, és hogy 2016-ban felülvizsgálták az ügynökség csaláskockázati nyilvántartását; nyugtázza, hogy a kockázatokat közepesről alacsonyra értékelték át, és hogy nem azonosítottak újabb kockázatokat;

15.

 az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség a Bizottság határozatmintájára vár, hogy annak alapján saját határozatot fogadjon el a visszaélések bejelentéséről; megállapítja ugyanakkor, hogy a határozatminta megszületéséig a Bizottság visszaélések bejelentéséről szóló jelenlegi határozata alkalmazandó; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen iránymutatások végrehajtásáról;

16.

 véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

17.

 tudomásul veszi a dokumentumokhoz való hozzáférés elutasításának okait (44 esetből 1 eset); felhívja az ügynökséget, hogy a legszabályosabb és legjogszerűbb módon éljen a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásának lehetőségével, biztosítva ugyanakkor a személyes adatok védelmét;

Főbb eredmények

18.

 üdvözli az ügynökség által 2016-ban elért három fő eredményt, nevezetesen azt, hogy az ügynökség:

—

kiadta felülvizsgált stratégiai tervét, és ennek keretében elkészítette a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó stratégiáját, valamint végrehajtotta a kommunikációs stratégiát;

—

felülvizsgált irányítási struktúrát vezetett be, és az ügynökségre vonatkozó új rendelet alapján kiigazította szervezeti felépítését; az ügynökség továbbfejlesztette integrált irányítási rendszerét (IMS), hogy 2017-ben ISO 9001 tanúsítványt kaphasson;

—

eredményesen vezette be az új szabályozási rendszer (a 2016. június 15. óta hatályban lévő 4. vasúti csomag) szerinti új nevet és megbízatást, és jelentős előrelépést ért el új szerepének előkészítésében;

19.

 sajnálja azonban, hogy az ügynökség nem használ kimeneti mutatókat a fő teljesítménymutatók használatának további javítására, és ennek megváltoztatását javasolja;

Belső ellenőrzés

20.

 elismeri, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) az ügynökség számára nem adott ki egyetlen kritikus vagy nagyon fontos ajánlást sem; nyugtázza, hogy az IAS az összes műveleti és támogatási folyamatot lefedő kockázatértékelést hajtott végre;

21.

 megjegyzi, hogy az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok kezelésére és a külső kommunikációra vonatkozó korábbi ellenőrzés tekintetében az IAS lezárt három fontos ajánlást és a felvételi eljárás megerősítéséről szóló nagyon fontos ajánlást, és arra jutott, hogy az ügynökség egy kivételével az összes ajánlást végrehajtotta; megállapítja továbbá, hogy az érdekelt felek kezelésére és a külső kommunikációra alkalmazandó jelenlegi eljárási keretről szóló, egyetlen, még lezáratlan fontos ajánlás megvalósítás alatt állt 2017 szeptemberi határidővel;

Belső kontrollrendszerek

22.

 elégedetten jegyzi meg, hogy az ügynökség immár rendelkezik ISO 9001 tanúsítvánnyal;

23.

 megállapítja, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2016 áprilisában elfogadta az ügynökség irányítási standardjait; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség 16. irányítási standardjával összhangban a vezetőség az ügynökség irányítási rendszerének felülvizsgálata keretében értékelte az irányítási standardok kialakításának megfelelőségét és végrehajtásának hatékonyságát; az ügynökség tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy noha beazonosítottak javítandó területeket (ERA MS 3 – Etikai és szervezeti értékek, ERA MS 4 – Célkitűzések, stratégiai tervezés és jelentéstétel, ERA MS 5 – Üzletfolytonosság, ERA MS 8 – Az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok, ERA MS 9 – Folyamatmenedzsment, ERA MS 10 – Emberierőforrás-menedzsment, ERA MS 13 – Adat- és információkezelés), összességében az ügynökség ellenőrzési rendszere a tervezettnek megfelelően működik, és megfelelően enyhíti az ügynökség célkitűzéseinek megvalósítását érintő főbb kockázatokat;

24.

 megjegyzi, hogy az ügynökség továbbfejlesztette integrált irányítási rendszerét a belső ellenőrzési szabványokban és az ISO 9001 szabványsorozatban meghatározott követelmények alapján az ahhoz szükséges feltételek teljesítése érdekében, hogy sikeresen végezhessen új tevékenységeket, és javuljon hatékonysága; örömmel veszi tudomásul az ügynökség által az integrált irányítási rendszer keretében a kivételekre és a szabályok be nem tartására vonatkozóan végzett elemzést, valamint a közbeszerzésről és a szerződések kezeléséről szóló, 2017-ben szervezendő képzéseket, amelyek célja az említett hiányosságok orvoslása;

25.

 megállapítja, hogy az integrált irányítási rendszer értékelése rávilágított olyan területekre, amelyek javíthatók a szabálykövetés és a hatékonyság szempontjából, különös tekintettel az etikai és szervezeti értékekre, az üzletmenet-folytonosságra, az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok kezelésére és a humán erőforrások irányítására, és különösen kiemeli, hogy az értékelés meghatározta a házon belül rendelkezésre álló készségek és a szükséges készségek közötti eltéréseket; elvárja, hogy az ügynökség a tervek szerint 2017-ig maradéktalanul végrehajtsa az Európai Unió Vasúti Ügynöksége irányítási előírásait;

26.

 sajnálattal állapítja meg, hogy a kifizetések megszabott, 30 napos határidőn belüli végrehajtására kitűzött 95 %-os célt nem sikerült teljesíteni; megállapítja, hogy a késések okai ugyanazok, mint 2015-ben, ti. az ügynökség személyzete késve dolgozta fel a számlákat, készpénzhiány alakul ki, és nem sikerült megállapodni a szállítókkal a számlák tartalmáról; kéri az ügynökséget, hogy fogadjon el korrekciós intézkedéseket annak érdekében, hogy észszerű időn belül elérje a 95 %-os célt;

További megjegyzések

27.

 üdvözli az ügynökségről szóló rendelet (2) elfogadását, mely rendelet 2016. június 15-én lépett hatályba; elégedetten jegyzi meg, hogy az átmeneti időszak végére (2019. június 16.) a várt stratégiai változás hatására az ügynökség átalakul, és ahelyett, hogy pusztán a szakpolitikák előkészítése és terjesztése lenne a feladata, olyan hatósággá válik, amely közvetlenül az ipar javára tevékenykedik, ami a biztonsági tanúsítványok és a vasúti járművek engedélyezését illeti; az ügynökség tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy ez az átalakulás várhatóan jelentős előnyökkel jár az alacsonyabb költségek miatt;

28.

 kiemeli az ügynökségnek a vasút más közlekedési módokkal szembeni versenyképessége javítása és a hatékonyan működő, határok nélküli egységes európai vasúti térség fejlesztésének segítése terén betöltendő stratégiai szerepét azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív és műszaki akadályokat, ösztönzi a piacra lépést, továbbá biztosítja a megkülönböztetésmentességet, a közpénzek hatékonyabb elköltését a vasúti közszolgáltatásokra és az infrastruktúra hatékonyabb irányítását; üdvözli a nemzeti szabályok észszerűsítésére összpontosító, a tagállamok között meglévő akadályok hatásának csökkentését, illetve ezek felszámolását célzó programot;

29.

 hangsúlyozza az ügynökségnek az európai vasúti rendszerek biztonságának és átjárhatóságának biztosítása terén annak érdekében betöltött szerepét, hogy hozzájáruljon az európai vasúti ágazat versenyképességének növeléséhez és a vasúti szállítási szolgáltatások minőségének javításához; támogatja az Európai Bizottságnak a biztonsági teljesítmény tekintetében világelső európai vasúti rendszert célul kitűző elképzelését;

30.

 örömmel veszi tudomásul az ügynökség által az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) kifejlesztésének, tesztelésének és megvalósításának nyomon követése, valamint az egyes ERTMS-projektek értékelése során játszott szerepet; üdvözli, hogy a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás keretében az EU és Svájc között megkezdődtek a tárgyalások Svájcnak az Európai Unió Vasúti Ügynökségében való részvétele céljából; hangsúlyozza, hogy hatáskörének bővülésével az ügynökségnek meg kell adni a szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat új és további feladatainak eredményes és hatékony végrehajtásához; felhívja a figyelmet az európai ügynökségek finanszírozási rendszereiről szóló, a Költségvetési Bizottság által a közelmúltban megrendelt tanulmányra és arra, hogy fejleszteni kell a lehetőségeket annak érdekében, hogy az ügynökség nagyobb mértékben önfinanszírozóvá váljon; aggodalommal mutat rá az ellentmondásra aközött, hogy a nemrég elfogadott jogszabály kiterjeszti az ügynökség megbízatását, ám az ügynökségre vonatkozó költségvetés csökken a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben;

31.

 emlékeztet az Európai Parlamentnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz áthelyezett összegek maradéktalan pótlására vonatkozóan a költségvetési eljárás során képviselt álláspontjára; hangsúlyozza, hogy meg kell tartani az egységes európai vasúti térség megvalósítására szánt finanszírozást annak érdekében is, hogy az Unió külső régióiban korszerűsítsék és bővítsék a vasúti infrastruktúrát; hangsúlyozza továbbá, hogy az ERTMS megvalósítását előbbre kell hozni a közös műszaki szabványok további végrehajtása és az interoperabilitás szempontjából meglévő előnyök maximalizálása érdekében;

32.

 megjegyzi, hogy a 2016. évi kockázatértékelés új kockázatokat állapított meg 2015-höz képest, amelyek a 4. vasúti csomag jogszabályainak késedelmes és következetlen átültetéséhez, az ERTMS változáskezelési eszközeinek elavultságához, a vasúti zajterhelés csökkentéséhez, a tagállami szabályok csökkentésének késedelmességéhez és az adatkezeléshez kapcsolódnak;

33.

 a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i (3) állásfoglalására.

(1)  HL C 333., 2016.9.9., 19. o.

(2)  (EU) 2016/796 rendelet.

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133. Lásd e Hivatalos Lap 393. oldalát.

Top