Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018BP1386

    Az Európai Parlament (EU) 2018/1386 állásfoglalása (2018. április 18.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

    HL L 248., 2018.10.3, p. 253–256 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2018/1386/oj

    3.10.2018   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 248/253

    AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1386 ÁLLÁSFOGLALÁSA

    (2018. április 18.)

    az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

    AZ EURÓPAI PARLAMENT,

    —

    tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

    —

    tekintettel a Számvevőszék 4/2016. számú, „Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek a tőle várt hatás eléréséhez módosítania kell működési mechanizmusait és egyes strukturális elemeit” című különjelentésére;

    —

    tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

    —

    tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0096/2018),

    A.

    mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

    B.

    mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: az intézet) 2016. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 293 796 532,54 EUR volt, ami 2015-höz képest 4,51 %-os növekedést jelent; mivel az Unió hozzájárulása az intézet költségvetéséhez 2016-ban összesen 252 158 953,03 EUR-t tett ki;

    C.

    mivel a Számvevőszék az intézet 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

    A 2012-re, 2014-re és 2015-re vonatkozó mentesítés nyomon követése

    1.

    		 mély sajnálatát fejezi ki a Számvevőszék 2012., 2014. és 2015. évi, különösen a támogatási feltételekkel, a költségkimutatások előzetes ellenőrzésével, a köz- és magánforrásokból származó finanszírozással, a fel nem használt előirányzatokkal, a pénzügyi autonómiával, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos megjegyzései tekintetében fennmaradó kérdések és a válaszul adott korrekciós intézkedések nagy száma miatt; sürgeti az intézetet a korrekciós intézkedések mielőbbi pótlására 2018-ban;

    2.

    		 úgy véli, hogy az elkövetkezendő években a mentesítés lehetőségének megadása veszélybe kerül, ha nem kerül sor hatékony intézkedésekre, és további késedelem nélkül nem érnek el tényleges eredményeket;

    Költségvetés és pénzgazdálkodás

    3.

    		 megállapítja, hogy az intézet elszámolása értelmében a 2016. évi pénzügyi év során folytatott költségvetési ellenőrzési erőfeszítéseinek eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 95 %-os volt, ami az előző évhez képest (2015-ben 90,58 %-os volt) jelentős növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 99 %-os volt, ami 2015-höz képest 3,41 %-os növekedést jelent;

    Kötelezettségvállalások és átvitelek

    4.

    		 a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében magas, 40 % (400 000 EUR) volt a 2015. évi 44 %-hoz képest; elismeri, hogy ezen átvitelek többnyire az év végén túlnyúló it-szolgáltatási szerződésekkel és olyan ülésekkel kapcsolatosak, amelyek számlái még nem érkeztek be;

    5.

    		 megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja, és azok nem szükségszerűen a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, és nem mindig állnak ellentétben az évenkéntiség költségvetési elvével, különösen, ha előre tervezik őket és a Számvevőszéket tájékoztatják róluk;

    Személyzeti politika

    6.

    		 sajnálattal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés értelmében az intézetnek 2008-as megalakulásától 2014. júliusáig négy igazgatója volt; megállapítja, hogy az igazgatói állást 2014 augusztusa óta, egy másik vezetői állást pedig 2013 februárja óta ideiglenes jelleggel töltenek be; támogatja a Számvevőszék azon észrevételét, hogy ez nem csak a személyzeti szabályzatnak mond ellent, amely szerint álláshelyet ideiglenesen legfeljebb egyéves időszakra lehet betölteni, hanem a gyakori változások és hosszú ideig tartó ideiglenes megoldások bizonytalanságot okoznak mind az érdekeltekkel szemben, mind a stratégiai folytonosság szempontjából; tudomásul veszi az intézet válaszát, hogy nincs abban a helyzetben, hogy véleményezze az intézet igazgatójának felvételére irányuló eljárást, mivel azt az Európai Bizottság irányítja; határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy véglegesítse ezt a függőben lévő eljárást; megállapítja, hogy az intézet 2017-ben fejezi be a többi vezetői poszthoz kapcsolódó felvételi eljárást;

    7.

    		 megjegyzi, hogy az intézet 2016-ban 15 alkalmazottat és egy kirendelt nemzeti szakértőt vett fel, amellyel 2016. december 31-ig a személyzet teljes létszáma 59-re növekedett és ez a 2015. december 31-i helyzethez képest kilenccel több alkalmazottat jelent, míg hatnál közülük még folyamatban van a kiválasztási eljárás;

    8.

    		 az intézet létszámterve alapján megállapítja, hogy 2016. december 31-én (az uniós költségvetés keretében jóváhagyott 39 álláshelyből) 36 álláshely volt betöltve a 2015. december 31-i39-hez képest;

    9.

    		 elégedetten állapítja meg, hogy a 2016. december 31-ig betöltött álláshelyek száma alapján a nemek közötti egyensúly szinte megvalósul a személyzet körében, mivel a munkatársak 56 %-a nő és 44 %-a férfi; ugyanakkor némi aggodalommal megjegyzi, hogy az igazgatótanácsban a nemek közötti arány 36 % és 64 %;

    10.

    		 hangsúlyozza, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly szempontjának az intézet személyzeti politikája részét kell képeznie; rámutat, hogy a jólléti tevékenységekre fordított összeg alkalmazottanként 226 EUR volt, ami személyenként 0,5 napnak felel meg; megjegyzi, hogy a személyzet által kivett betegszabadság egy főre eső átlaga 11,67 nap;

    11.

    		 támogatja, hogy képzéseket és tájékoztató szemináriumokat szerveztek a munkatársak számára az etika és a feddhetetlenség – többek között a zaklatás elleni küzdelem – témakörében; javasolja, hogy rendszeresen szervezzenek képzéseket és tájékoztató szemináriumokat;

    12.

    		 elégedetten állapítja meg, hogy a 2016. évi személyzeti felvételek és elbocsátások kapcsán az intézethez nem érkezett panasz, nem perelték be és egyéb eset sem merült fel;

    13.

    		 megjegyzi, hogy az álláshelyek többsége (70 %) az operatív vagy semleges tevékenységekhez tartozik, míg az igazgatási támogatási és koordinációs szerepek az összes álláshely 30 %-ának felelnek meg;

    Közbeszerzés

    14.

    		 az intézet tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy strukturális munkaerőhiányban szenved, amint azt a Számvevőszék 4/2016. számú különjelentése is megerősíti; megállapítja, hogy a személyenként kezelt támogatás összege az intézetben jelentősen nagyobb, mint bármely más uniós kutatási pályázati program esetében: a hetedik keretprogram keretében kezelt költségvetés egy munkatársra vetített nagysága 12 500 000 EUR és 20 400 000 EUR között változott, és az intézet projektvezetői 90 000 000 EUR-t is elérő éves támogatásokat kezelnek; megállapítja, hogy az ebből eredő magas munkaterhelés és felelősség fokozhatja a személyzet fluktuációját, és kihat az intézet fő tevékenységére;

    15.

    		 megállapítja, hogy a 2016. évi időszakra vonatkozóan a támogatások odaítélése és a támogatási szerződések aláírása 2016 áprilisában történt meg; elismeri, hogy a 2016. évi javulás ellenére a támogatások odaítéléséről való döntéshozatal és a szerződéskötések késedelme bizonytalanságot teremt és aláássa a partnerek hajlandóságát arra, hogy az év elején forrásokat kössenek le és tevékenységbe kezdjenek;

    16.

    		 megállapítja, hogy korlátozott verseny övezte az új tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) pályázati felhívásait, amelyekre vonatkozóan az intézet stratégiai innovációs terve a 2014 és 2020 közötti évekre tematikus területeket határozott meg; megállapítja, hogy a 2016. évi, további két TIT-re (élelmiszer és feldolgozóipar) irányuló pályázati felhívás három ajánlatot vonzott, és ezek közül a feldolgozóipar területére beérkezett egyetlen pályázat minőségi okok miatt nem került kiválasztásra; megjegyzi, hogy a feldolgozóipar kivételével valamennyi pályázat esetében kitűnő partnerség született; elégedettséggel állapítja meg, hogy az intézet több olyan intézkedést hozott, amelyekkel a jövőben csökkenthető annak kockázata, hogy egy tematikus területre csak egy pályázatot nyújtsanak be; felhívja az intézetet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett intézkedések tartalmáról és hatékonyságáról; megjegyzi, hogy a kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztos az uniós szintű innovációs politika kulcsfontosságú szakpolitikai koncepciójaként 2015-ben bevezette a „nyílt innováció” fogalmát; úgy véli, hogy nem világos, hogy e koncepcióban milyen szerepet játszik az intézet; hangsúlyozza, hogy ez a koncepció nem biztosít egyértelmű keretet egy koherens és összehangolt bizottsági fellépéshez, mivel a koncepciónak túl sok szakpolitikai vetülete van, illetve túl sok eszköz és főigazgatóság érintett az innováció támogatásában; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az innovációs politika összehangoltságát és hatékonyságát, és az illetékes főigazgatóságok hangolják össze a fellépéseket és eszközöket, továbbá tájékoztassák ezen erőfeszítésekről a Parlamentet; tudomásul veszi, hogy az intézet küldetése közé tartozik az együttműködés előmozdítása a felsőoktatás, a kutatás és az innováció között; úgy véli, hogy végső soron a vállalatok járnak majd a legjobban, mivel ők lesznek a forgalmazott innovatív termékek jogtulajdonosai és ők fogják lefölözni a hasznot; hangsúlyozza, hogy ebben a helyzetben az együttműködési modellbe olyan struktúrát kell beépíteni, amelynek keretében a támogatások visszakerülnek az intézethez;

    17.

    		 sajnálatát fejezi ki, hogy a számvevőszéki jelentés értelmében a jogi személyiségű TIT-ek legfeljebb 2 200 000 EUR értékű beszerzései szabálytalannak bizonyultak 2016-ban, és közbeszerzési eljárásaik során jelentős hiányosságokat tártak fel;

    Főbb eredmények

    18.

    		 üdvözli az intézet által 2016-ban azonosított három fő eredményt, nevezetesen, hogy:

    —

    az első három innovációs társulás (InnoEnergy TIT, Éghajlati TIT és EIT Digital) teljesen éretté vált és egyre több innovatív termék, szolgáltatás és vállalkozói profilú képzett tehetség kerül ki oktatási programjaiból;

    —

    Európa legnagyobb innovációs hálózatává vált, amely jelentős mértékben hozzájárul Európa versenyképességéhez, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, uniós szinten hozzáadott értéket teremtve az európai innovációs környezethez;

    —

    az EIT regionális innovációs tervét az EIT közösségi tájékoztatási stratégiájának fontos elemeként hajtotta végre, amelyet az intézet által elkülönített támogatásokból finanszírozott, és amelyben az intézet tevékenységeiben korábban részt nem vevő további 16 európai ország – többnyire Közép- és Kelet-Európából – vett részt;

    Belsőkontroll-rendszerek

    19.

    		 aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a jogi személyiségű TIT-ek által folytatott közbeszerzési eljárások utólagos ellenőrzése terén; megjegyzi, hogy a Számvevőszék két közbeszerzési eljárás jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan eltérő következtetésre jutott, mivel az intézet közvetlenül ítélt oda szerződéseket, illetve jóváhagyta azok túlzott mértékű meghosszabbítását, továbbá a kapcsolódó ügyleteket jogszerűnek és szabályosnak tekintette;

    20.

    		 tudomásul veszi, hogy az intézet belsőkontroll-eljárásokat vezetett be, amelyek célja, hogy biztosítsák az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelését, beleértve az előzetes ellenőrzést, a támogatási tranzakciókra vonatkozó egyedi előzetes intézkedéseket és az utólagos ellenőrzést is;

    21.

    		 megállapítja, hogy 2016-ban három kivételekről szóló jelentést és tizenkét meg nem felelési eseményt regisztráltak, összesen 5 654 245 EUR értékben (a 2015. évi 7 140 586 EUR-val szemben); megjegyzi azonban, hogy a teljes érték 99,7 %-át kitevő 5 500 000 EUR egyetlen eseményre vonatkozik, nevezetesen egy 2016-ban korrigált jogalap adminisztratív késedelmére; tudomásul veszi, hogy az intézet enyhítő intézkedéseket vezetett be a 2016-ban nyilvántartásba vett kivételekről szóló jelentésekben és meg nem felelési eseményekben azonosított, belső kontrollal kapcsolatos hiányosságok kezelésére, az intézet például folyamatosan frissíti és javítja pénzügyi folyamatait, munkafolyamatait, ellenőrzőlistáit és kísérőszelvényeit;

    Csalás elleni stratégia

    22.

    		 megállapítja, hogy az intézet a 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozóan kidolgozott egy csalás elleni stratégiát, amely magában foglalja a személyzet körében végzett belső felmérést a csalás elleni ismeretekről, a csalás elleni tudatosság értékelését, egy csalás elleni kötelező belső képzést, elvégezték az igazgatótanács tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi helyzetek éves értékelését, és azonosították és szükség esetén végrehajtották a kapcsolódó enyhítő intézkedéseket;

    Belső ellenőrzés

    23.

    		 megállapítja, hogy a belső ellenőrzési szolgálat 2016 áprilisában ellenőrzést végzett a Horizont 2020-ra történő átállásról, amely kitért a Horizont 2020-szal kapcsolatos szabályokra és rendeletekre, valamint a 2014-ben kijelölt két második hullámbeli TIT-nek nyújtott vállalkozásindítási-támogatásokat vizsgálta; megállapítja, hogy a végleges ellenőrzési jelentést 2016 decemberében adták ki három ajánlással, ezek egyike sem kritikus; megállapítja, hogy az intézet elfogadta az ajánlásokat és cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet 2017-ben hajt végre;

    24.

    		 megállapítja, hogy az intézet igazgatótanácsa jóváhagyta a belső ellenőrzési részleg által javasolt 2016. évi éves ellenőrzési tervet; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg három feladatot végzett 2016-ban, beleértve az információtechnológia (it) ellenőrzését, a potenciális hatékonyságnövekedéssel kapcsolatos tanácsadást a humánerőforrás-gazdálkodás területén, valamint a korábbi tanácsadói feladatok nyomon követését; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg 2016-ban 41 új ajánlást adott ki, köztük 8 „nagyon fontos”, 11 „fontos” és 22 „kívánatos” minősítéssel, valamint hogy az intézet vezetősége elfogadta a belső ellenőrzési részleg 2016. évi feladataiból eredő valamennyi ajánlást;

    Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

    25.

    		 tudomásul veszi, hogy az intézet visszaélések bejelentésére vonatkozó politikájának kidolgozása folyamatban van, és azt az intézet igazgatótanácsa általi elfogadása előtt előzetes ellenőrzés céljából megküldik az európai adatvédelmi biztosnak; megjegyzi továbbá, hogy a tervezett politika anonim belső jelentéstételi csatornát is fog tartalmazni; felkéri az intézetet, hogy e kérdés eredményeiről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

    26.

    		 tudomásul veszi, hogy 2017 júliusában az intézet új politikát fogadott el a független külső szakértők kiválasztására vonatkozóan, amely az 1271/2013/EU rendelet kiválasztási forrásokról, az ajánlások kezeléséről és az összeférhetetlenségi kritériumokról szóló 89. cikkének végrehajtásával foglalkozik;

    27.

    		 megállapítja, hogy az intézet a 2018. évi éves munkaprogram részeként részletes és proaktív átláthatósági politikát fog kialakítani az érdekelt felekkel való kapcsolataira vonatkozóan; felkéri az intézetet, hogy e kérdés eredményeiről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

    28.

    		 elégedetten állapítja meg, hogy belső képzéseket is szerveztek, többek között az etika és a feddhetetlenség, a csalásmegelőzés és -felderítés, a projektirányítás, a fő teljesítménymutatók és a Horizont 2020, valamint a pénzügyi irányítás és ellenőrzés vonatkozásában;

    29.

    		 sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az intézet az igazgatótanácsi ülések jegyzőkönyveit nem hozza nyilvánosságra; felhívja az intézetet, hogy változtasson ezen a politikán;

    Egyéb megjegyzések

    30.

    		 megjegyzi, hogy 2016-ban a Számvevőszék két különjelentést tett közzé az intézetről: „Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek a tőle várt hatás eléréséhez módosítania kell működési mechanizmusait és egyes strukturális elemeit” című, 4/2016. számú, 2016. április 14-én közzétett különjelentést, valamint a „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című, 12/2016. számú, 2016. április 21-én közzétett különjelentést; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy intézkedésekre került sor a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtására;

    31.

    		 megjegyzi, hogy a Bizottság által az intézet számára a pénzügyi önállóság elérésére meghatározott eredeti határidő 2010 volt; megjegyzi továbbá, hogy az intézet 2011-ben részleges pénzügyi autonómiát kapott azzal a feltétellel, hogy a 60 000 EUR fölötti támogatási ügyletekhez és közbeszerzésekhez továbbra is a Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges; az intézet tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az felkérte a Bizottságot a teljes körű pénzügyi autonómiához vezető folyamat újraindítására; tudomásul veszi továbbá, hogy a Bizottság 2016 májusában meghatározta a folyamat menetrendjét és ütemezését, és az intézet 2016 októberében kitöltött önértékelést nyújtott be a Bizottságnak; felhívja az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az előrelépésről;

    32.

    		 megjegyzi, hogy a Bizottság Horizont 2020 közös támogatási központot hozott létre azzal a céllal, hogy a programot végrehajtó szervezetek között biztosítsa az egységességet az olyan területeken, mint például a jogi szolgálatok, informatikai eszközök, a támogatások kezelése és a kutatási eredmények terjesztése és kiaknázása; megjegyzi azonban, hogy az intézetnek nincs közvetlen hozzáférése a támogatási központhoz, a hozzáférést a Bizottság felügyelő főigazgatóságának eseti alapon kell jóváhagynia; tudomásul veszi, hogy ez a korlátozás negatívan befolyásolja az intézet műveleteinek hatékonyságátf;

    33.

    		 a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására (2).

    (1)  HL C 84., 2017.3.17., 205. o.

    (2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133 (lásd e Hivatalos Lap 393. oldalát).

    Top