Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018BP1330

Az Európai Parlament (EU) 2018/1330 állásfoglalása (2018. április 18.) az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

HL L 248., 2018.10.3, p. 134–136 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2018/1330/oj

3.10.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/134

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1330 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0097/2018),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

 üdvözli, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2016. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

2.

 tudomásul veszi, hogy a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: az EGSZB) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

3.

 megjegyzi, hogy a jelenlegi mentesítési eljárás értelmében az EGSZB az éves tevékenységi jelentéseket júniusban nyújtja be a Számvevőszéknek, a Számvevőszék jelentését októberben terjeszti az Európai Parlament elé, majd a mentesítésről a Parlament májusig, a plenáris ülésen szavaz; megállapítja, hogy – amennyiben a mentesítést nem halasztják el – az éves beszámoló lezárása és a mentesítési eljárás lezárása között legalább 17 hónap telik el; rámutat arra, hogy a magánszektorban végzett ellenőrzés ütemterve sokkal rövidebb időszakot fog át; hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell, és fel kell gyorsítani; kéri, hogy az EGSZB és a Számvevőszék kövesse a magánszektorban alkalmazott legjobb gyakorlatot; javasolja erre vonatkozóan, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejét az adott pénzügyi évet követő év március 31-ében, a számvevőszéki jelentések benyújtásának határidejét pedig július 1-jében állapítsák meg; indítványozza továbbá a mentesítési eljárásra vonatkozó, az Európai Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 5. cikkében rögzített ütemezés felülvizsgálatát, hogy a mentesítésről szóló szavazást a novemberi plenáris ülésen meg lehessen tartani, így a mentesítési eljárást az adott pénzügyi évet követő évben le lehessen zárni;

4.

 üdvözli az EGSZB általános hatékony, eredményes és elővigyázatos pénzgazdálkodását a 2016. évi költségvetési időszakban; a Bizottság költségvetési tervezésében támogatja a teljesítményalapú költségvetés-tervezés felé történt sikeres paradigmaváltást, amelyet Kristalina Georgieva alelnök 2015 szeptemberében az eredményközpontú uniós költségvetés részeként vezetett be; arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy a módszert alkalmazza saját költségvetés-tervezési eljárására;

5.

 megjegyzi, hogy 2016-ban az EGSZB 130 586 475 EUR költségvetéssel rendelkezett (2015-ben ez az összeg 129 100 100 EUR volt), a felhasználási arány pedig 97,55 %-os volt; megjegyzi, hogy 2016-ban a felhasználási arány a 2015. évihez képest nőtt;

6.

 megállapítja, hogy az EGSZB költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódik és egyéb fenntartási költségekből áll össze; megjegyzi, hogy az EGSZB megerősítette a teljesítményalapú költségvetési elvek alkalmazásának fontosságát mindennapi műveleteiben, és a kulcsfontosságú tevékenységekre és a teljesítményre vonatkozó mutatók (KTTM-ek) 2017-ben bekövetkezett frissítéséről tájékoztatott; kéri az EGSZB-t, hogy továbbra is alkalmazza ezeket az elveket és megfelelően és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a megreformált KTTM mutatókról;

7.

 tudomásul veszi, hogy az EGBSZ korszerűsítéséről ötletbörze indult; tájékoztatást kér a kezdeményezésről és fejleményeiről; kéri az EGBSZ-t, hogy adjon magyarázatot a mentesítésért felelős hatóság részére az említett korszerűsítéssel kapcsolatos kiadásokról a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében, továbbá hozza nyilvánosságra a költség-haszon értékelést;

8.

 megjegyzi, hogy a tagok utazási költségeire és napidíjaira szolgáló előirányzatok végleges összege 19 561 194 EUR volt; üdvözli a tagok kiadásainak részletes lebontását – különösen ami az 1004. költségvetési jogcímet illeti – amelyet az EGSZB a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elé terjesztett, és kéri az EGSZB-t, hogy következő éves tevékenységi jelentésébe vagy a költségvetési és pénzügyi igazgatási beszámolójába foglalja be a 2017. évi adatokat is ugyanilyen felbontásban; kéri az EGSZB-t, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére a kiküldetések költség-haszon értékelését uniós, illetve a meglátogatott országok szerinti lebontásban, akárcsak a 2016-ban meglátogatott országok listáját; megfelelő intézkedések elfogadására bátorít a takarékosság, illetve a környezetszennyezés csökkentése érdekében; sürgeti az EGSZB tagjait, hogy mérjék fel más eszközök potenciálját, amelyek révén gazdasági megtakarításokat lehet elérni többek között az utazási költségeken;

9.

 észrevételezi, hogy az EGSZB kijelentése szerint még tovább fejleszthető az EGSZB és a Parlament közötti együttműködési megállapodás; bízik abban, hogy a további szinergiák kialakítása mindkét intézmény számára kedvező eredményekkel jár; tudomásul veszi az EGSZB és a Parlament közötti együttműködés terén elért fejlődést, különösen ami az EGSZB elnöke, illetve ennek hivatala és a parlamenti Bizottsági Elnökök Értekezlete közötti kapcsolatokat illeti; felhívja az EGSZB-t, hogy erősítse tovább a kapcsolatokat az EGSZB és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke és előadói között, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogalkotási folyamathoz való hozzájárulása jobban nyomon követhető legyen;

10.

 azon a véleményen van, hogy az EGSZB és a Parlament közötti együttműködésből eredő költségvetési megtakarítások közös értékelése mind az intézmények, mind az uniós polgárok érdekét szolgálja; azt javasolja, hogy ezt a gyakorlatot a Parlamenttel együtt hajtsák végre a két intézmény közötti szálak szorosabbra fűzésének stratégiája keretében; tudomása van arról, hogy az EGSZB éppen kiépíti szakpolitikai értékelő kapacitását, hogy konzultatív testületként játszott szerepét ezzel erősítse a jogalkotási folyamatban; kéri az EGSZB-t, hogy következő éves tevékenységi jelentésében terjesszen a mentesítésért felelős hatóság elé részletes elemzést ezen tevékenységek működéséről;

11.

 üdvözli, hogy a belga hatóságok az európai intézmények fenyegetettségi szintjének csökkentéséről szóló határozatát követően ismét megnyitották az RMD és a REM épületek közötti közvetlen átjárót; úgy véli, hogy ez megkönnyíti az EGSZB és a Parlament közötti kommunikációt és együttműködést; felhívja mindkét intézményt, hogy tájékoztassák a képviselőket és az alkalmazottakat az átjáró újbóli megnyitásáról;

12.

 üdvözli az EGSZB és a Régiók Bizottsága közötti, 2016-ban hatályba lépett igazgatási együttműködési megállapodást, amely megosztott fordítási és logisztikai igazgatóságok létrehozását írja elő; úgy véli, hogy ez jó alapot teremt potenciális gazdasági megtakarításokhoz mindkét bizottság számára; bízik abban, hogy ez a megállapodás más területeken is ösztönzi az együttműködést; részletes tervet kér és a bizottságok e területeken végzett tevékenységeinek leírását; úgy véli, hogy a megállapodás mindkét bizottság teljesítményét illetően fokozza majd a hatékonyságot;

13.

 üdvözli, hogy az EGSZB teljesíti a személyzet öt év alatt 5 %-kal való csökkentésére vonatkozó intézményközi megállapodás szerinti célokat; megjegyzi, hogy az Európai Parlament Kutatószolgálatához való személyzet-áthelyezés eredményeként az EGBSZ 8 %-kal, azaz 2016-ban 43-mal csökkentette a létszámtervében szereplő álláshelyek számát; felhívja a költségvetési hatóságokat, hogy tartsák szem előtt a létszámcsökkentés hosszú távú hatását, különös tekintettel az EGSZB azon képességére, hogy javítson a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyon, valamint amikor megtervezik a személyzet számára rendelkezésre álló pénzügyi források jövőbeli elosztását, építsenek a tapasztalt tisztviselők azon képességére, hogy betöltsék a vezetői posztokat;

14.

 tudomásul veszi, hogy az EGSZB-nél a betegség miatti távollétek mértéke általánosságban véve nőtt; hangsúlyozza, hogy fontos bevezetni a munkahelyi jólét javítására irányuló intézkedéseket, illetve ugyanakkor a távolléteket is megfelelően ellenőrizni kell; örömmel fogadja az EGSZB olyan kezdeményezéseit a zaklatás elleni fellépésnek és a munkahelyen az emberi méltóság tiszteletben tartásának az előmozdítására, mint például a „bizalmas tanácsadói” szerepkör létrehozása; felszólítja az EGSZB-t, hogy tegyen jelentést a mentesítő hatóságnak a személyzet jólléte tekintetében 2017-ben elért eredményekről;

15.

 megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB-nél a középvezetői állások több mint 40 %-át töltik be nők; arra bátorítja az EGSZB-t, hogy a felsővezetői álláshelyek terén érjen el hasonló eredményeket, illetve, hogy tegye meg a földrajzi egyensúlyhiány további helyrebillentéséhez szükséges intézkedéseket;

16.

 aggódik amiatt, hogy 2016-ban a 22 ajánlattételi felhívásból 9 esetében a szerződéseket verseny nélkül ítélték oda az egyetlen pályázó társaságnak; kéri az EGSZB-t, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlattevők között valóban legyen verseny;

17.

 üdvözli, hogy 2016-ban az EGSZB hozzávetőleg 30 %-kal többször szerepelt a médiában; észrevételezi az EGSZB megjelenését a közösségi médiában, és várja annak eredményeit;

18.

 megjegyzi, hogy a kért, majd igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatások aránya a 2015. évi 3,5 %-ról 4 %-ra nőtt 2016-ban, és kéri az adott szolgáltatások tényleges nyújtásának szorosabb nyomon követését;

19.

 megjegyzi, hogy tovább (a 2015. évi 9,74 %-ról 2016-ban 16,61 %-ra) nőtt a fordítások kiszervezési aránya (a kiszervezésről az EGSZB illetve a Régiók Bizottsága közötti együttműködési megállapodás rendelkezik) a fordítandó anyagok nagyobb száma és az igazgatóság személyzeti állományának (2015-höz képest több mint 9 %-os) csökkentése miatt; tudomásul veszi, hogy a fordítások kiszervezése és ennek gyakorlati kivitelezése, illetve korlátozásai belső ellenőrzés tárgyát képezik 2016-ban, és várja a tájékoztatást a belső ellenőr ajánlásairól az EGSZB következő éves tevékenységi jelentésében;

20.

 tudomásul veszi az EGSZB-nek az EMAS és annak környezeti eredményei melletti elkötelezettségét, amelyek a gáz, a víz, a villamos energia, a papír, illetve a tisztítószerek és a hulladéktermelés csökkenését mutatják; ösztönzi az EGSZB-t, hogy e tekintetben továbbra is javítsa teljesítményét;

21.

 sajnálja, hogy az EGSZB csak most készít iránymutatás-tervezetet a szociális párbeszéd keretében felmerülő összeférhetetlenség megelőzésére; megjegyzi, hogy az iránymutatás-tervezetet éppen jelenleg véglegesítik társadalmi-szakmai érdekcsoportokkal folytatott párbeszéd keretében; kéri az EGSZB-t, hogy gyorsítsa fel a véglegesítési folyamatot, hogy mielőbb fogadja el az iránymutatást az összeférhetetlenség megelőzéséről, és ebben legyen követelmény a más szervezetekben való tagság nyilvántartása, valamint hogy a honlapján hozza nyilvánosságra ezt az iránymutatást;

22.

 sajnálja, hogy az EGSZB honlapján sem az elnök, sem az alelnökök, sem a titkárság nem tett közzé pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot; sürgeti az EGSZB-t, hogy 2018. június végéig közöljék ezeket, feltüntetve a más szervezetekben való tagságot is; sajnálja, hogy a tagok érdekeltségi nyilatkozatait különféle nyelveken és formátumokban tették közzé, ami miatt csökkent az átláthatóság; sürgeti az EGSZB-t, hogy 2018. június végéig egységes formában, és az Unió három leggyakrabban használt fő munkanyelvének egyikén tegyék közzé ezeket;

23.

 aggódik amiatt, hogy a személyzeti szabályzat 11. cikke szerint minden egyes újonnan felvett személy köteles az összeférhetetlenségi nyilatkozat helyett az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot tenni; hangsúlyozza, hogy senkinek sem kell az összeférhetetlenség hiányáról nyilatkoznia; megismétli, hogy az összeférhetetlenséget egy semleges szervnek kell felmérnie; ezért sürgeti az EGSZB-t, hogy terjesszen elő egy egységes és teljes formátumú érdekeltségi nyilatkozatot az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozat helyett;

24.

 üdvözli az EGSZB és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közötti információcserét megkönnyíteni hivatott adminisztratív intézkedéseket;

25.

 üdvözli az EGSZB által a hivatali visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokhoz hozott kiegészítő határozatokat, és hangsúlyozza e kezdeményezés fontosságát;

26.

 véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

27.

 rámutat az EGSZB-ben történt zaklatási esetre, amely az intézménynek 55 772 EUR-jába került; sajnálja, hogy ilyesmi előfordulhatott, de üdvözli azt, hogy kellőképpen nyomon követték az ügyet; tudomásul veszi, hogy további 20 személyzeti alkalmazott fordult az EGSZB bizalmi személyekből álló hálózatához zaklatással kapcsolatosként megélt ügyekkel; felszólítja az EGSZB-t, hogy e tekintetben javítson szakpolitikáján, hogy vegye elejét a pszichológiai és szexuális zaklatás minden formájának; kéri az EGSZB-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az adott esetek kezelése érdekében tervezett lépésekről;

28.

 sajnálattal veszi tudomásul az Egyesült Királyság azon döntését, hogy kilép az Európai Unióból; megjegyzi, hogy ezen a ponton nem lehet előrejelzést készíteni a kilépés pénzügyi, adminisztratív, emberi és egyéb következményeiről, és kéri az EGSZB-t és a Számvevőszéket, hogy végezzenek hatásvizsgálatot és 2018 végéig tájékoztassák a Parlamentet annak eredményeiről.
Top