AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1324 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – Bíróság,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0122/2018),

1.

tudomásul veszi, hogy a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tárt fel lényeges hiányosságokat;

2.

megállapítja, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2016. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

3.

üdvözli az EUB általánosan prudens, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását a 2016. évi költségvetési időszakban; a Bizottság költségvetési tervezésében támogatja a teljesítményalapú költségvetés-tervezés felé történő sikeres elmozdulást, amelyet Kristalina Georgieva alelnök 2015. szeptemberben az „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezés részeként vezetett be; arra ösztönzi az EUB-t, hogy a módszert alkalmazza saját költségvetés-tervezési eljárására;

4.

megjegyzi, hogy a jelenlegi mentesítési eljárás értelmében az EUB az éves tevékenységi jelentéseket júniusban nyújtja be a Számvevőszéknek, a Számvevőszék októberben terjeszti jelentését a Parlament elé, majd a Parlament májusig a plenáris ülésen szavaz a mentesítésről; megállapítja, hogy – amennyiben a mentesítést nem halasztják el – az éves beszámoló lezárása és a mentesítési eljárás lezárása között legalább 17 hónap telik el; rámutat arra, hogy a magánszektorban végzett ellenőrzés ütemterve sokkal rövidebb időszakot fog át; hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell és fel kell gyorsítani; kéri, hogy az EUB és a Számvevőszék kövesse a magánszektorban alkalmazott legjobb gyakorlatot; javasolja erre vonatkozóan, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejét az adott pénzügyi évet követő év március 31-ében, a számvevőszéki jelentések benyújtásának határidejét pedig július 1-jében állapítsák meg; indítványozza továbbá a mentesítési eljárásra vonatkozó, az Európai Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 5. cikkében rögzített ütemezés felülvizsgálatát, hogy a mentesítésről szóló szavazást a novemberi plenáris ülésen meg lehessen tartani, így a mentesítési eljárást az adott pénzügyi évet követő évben le lehessen zárni;

5.

megállapítja, hogy 2016-ban az EUB összesen 380 002 000 EUR összegű előirányzattal rendelkezett (összehasonlításképpen: 2015-ben ez az összeg 357 062 000 EUR volt), és a végrehajtási arány 98,2 % volt; tudomásul veszi a magas felhasználási arányt; megjegyzi azonban, hogy az előző évekhez képest kismértékű csökkenés figyelhető meg;

6.

megállapítja, hogy az EUB 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó becsült bevétele 51 505 000 EUR volt, ugyanakkor a megállapított jogosultságok 3,1 %-kal alacsonyabbak voltak a becsültnél (49 886 228 EUR); megjegyzi, hogy az 1,62 millió EUR-t kitevő különbség elsősorban annak tudható be, hogy a Törvényszéken kiegészítésként alkalmazott 19 bíróból 16 bíró a 2016. év során késve érkezett;

7.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EUB következetesen túlbecsüli a kiküldetésekre előirányzott kötelezettségeket: 2016-ban a 342 000 EUR összegű kötelezettségből csak 157 974 EUR került kifizetésre; felkéri az EUB-t, hogy az ehhez hasonló eltérések jövőbeni elkerülése céljából biztosítson hatékony és eredményes pénzügyi tervezést;

8.

megállapítja, hogy az EUB költségvetése elsősorban igazgatási jellegű, és mintegy 75 %-át az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez és az intézmény által betöltött különleges funkciókhoz kapcsolódik; megjegyzi, hogy a Parlament kérésére az EUB arra kérte igazgatási szervezeti egységeit, hogy tevékenységi területeiken vezessék be az eredményalapú költségvetés-tervezés elvét; kéri az EUB-t, hogy a napi igazgatási feladatai elvégzése során továbbra is alkalmazza az említett elvet, valamint számoljon be tapasztalatairól és az elért eredményekről a mentesítésért felelős hatóságnak;

9.

üdvözli, hogy az EUB 2020. december 26-ig jelentést kíván készíteni a Törvényszék működéséről, és ennek során külső szakértőt fog bevonni, valamint a jelentést a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak fogja benyújtani;

10.

nyugtázza az EUB 2016-os igazságszolgáltatási tevékenységét, amelynek során 1 604 ügyet utaltak a három bíróság elé, és 1 628 ügy került lezárásra, amely szám alacsonyabb a 2015. évben lezárt ügyek számánál (1 775); megjegyzi továbbá, hogy az eljárások átlagosan 16,7 hónapig tartottak, ami a 2015-ös évhez képest (16,1 hónap) csekély növekedést mutat; üdvözli, hogy az EUB reformjának köszönhetően, 2017-ben átlagosan 16,0 hónap alatt született határozat az egyes ügyekben; emlékeztet arra, hogy az érintett felek számára a szélsőségesen hosszú időtartam miatt keletkező jelentős mértékű költségek elkerülése érdekében biztosítani kell az EUB minőségi és gyors határozathozatalát; ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartása érdekében csökkenteni kell a folyamatban lévő ügyek listáját;

11.

megállapítja, hogy a Bíróság 2016-ban 704 ügyet zárt le (2015-ben 616-ot) és 692 új ügyet tárgyalt (2015-ben 713-at), és nőtt az előzetes döntéshozatali és a fellebbezési ügyek száma;

12.

tudomásul veszi, hogy 2016-ban a Törvényszék 974 új ügyet kapott (2015-ben 831-et) és 755 ügyet tárgyalt (2015-ben 987-et), ami az előző évekhez képest a folyamatban lévő ügyek számának növekedését jelzi;

13.

tudomásul veszi, hogy 2016. szeptember 1-jén megszűnt a Közszolgálati Törvényszék, ezért annak csak nyolc hónapos tevékenységét kell figyelembe venni; megállapítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék 169 ügyet zárt le, és 77 új ügyet kapott, valamint a folyamatban lévő ügyek száma jelentős mértékben csökkent (2015-ben: 231, 2016-ban: 139); üdvözli azokat az információkat, amelyek a Bíróság alapszabályának reformjáról szóló, a Közszolgálati Törvényszék működésének értékelését is tartalmazó bírósági javaslatokban találhatók, amelyek 2011-ben és 2014-ben kerültek benyújtásra a Parlamentnek, és a 2016. évi mentesítési kérdőívre adott válaszhoz csatolt melléklet formájában kerültek bemutatásra; ismételten felhív a Közszolgálati Törvényszék tízéves fennállása alatti működésének mélyreható vizsgálatára;

14.

nyugtázza, hogy 2015-ben elfogadták a Bíróság szervezeti reformját, amellyel párhuzamosan kidolgozták a Törvényszék új eljárási szabályzatát; tudomásul veszi, hogy a reform a bírák számának 2019-ig, három szakaszban megvalósuló megduplázása révén lehetővé teszi, hogy a Bíróság megbirkózzon a növekvő számú ügyekkel; várakozással tekint a reform abban a tekintetben elérendő eredményei elé, hogy a Bíróság észszerű időn belül és a tisztességes bírósági eljárással kapcsolatos követelményeknek megfelelően tudja kezelni az ügyeket;

15.

megállapítja, hogy az EUB bírósági szervezeti reformját követően a Törvényszéken 2016-ban a személyzeti ügyek képezték az eljárások harmadik leggyakoribb típusát; felkéri az EUB-t, hogy továbbra is bocsássa rendelkezésre az igazságszolgáltatási tevékenységeire vonatkozó statisztikákat;

16.

megállapítja, hogy 2016 során – a Számvevőszék 14/2017. sz. különjelentése (1) alapján a 2015. évvel összehasonlítva a Bíróságon átlagban 0,9 hónappal, a Törvényszéken pedig átlagosan 1,9 hónappal – csökkent az eljárások időtartama; nyugtázza az EUB-nek a hatékonyság növelése érdekében tett szervezeti és eljárási intézkedéseit, és felkéri az EUB-t, hogy az összes ügy észszerű időtartamon belüli lezárása céljából a továbbiakban is törekedjen a csökkenő tendencia fenntartására; aggodalommal veszi viszont tudomásul, hogy a Bíróságon a törvénykezési szünetek jelentik az eljárások időtartamát leginkább befolyásoló tényezők egyikét; megjegyzi, hogy 2016-ban 14 hetet vettek igénybe a törvénykezési szünetek;

17.

tudomásul veszi az Európai Unió Bírósága tagjai és volt tagjai magatartási kódexének hatálybalépését, amely a Parlament – érdekeltségi nyilatkozatokra és külső tevékenységre vonatkozó – számos aggályára reflektálva szabályokat fektet le; támogatja az EUB-t az arra irányuló döntésének végrehajtása során, hogy 2018-ban szabályozza az úgynevezett „forgóajtó-jelenséget”;

18.

felkéri az EUB-t, hogy a bíráknak az uniós jogra vonatkozó ismeretek terjesztésével kapcsolatos külső tevékenységeit illetően vezessen be célirányosabb teljesítményalapú megközelítést, mivel az alkalmazott kritériumok meglehetősen általánosnak tűnnek, és e tevékenységek hatásait nem mérik egyértelműen;

19.

ismételten hangsúlyozza, hogy az egyes bírák külső tevékenységeivel kapcsolatban nagyobb átláthatóságra van szükség; felkéri az EUB-t, hogy honlapján és éves tevékenységi jelentéseiben nyújtson tájékoztatást a bírák egyéb pozícióiról és fizetett külső tevékenységeiről, ideértve az adott esemény megnevezését, helyszínét, az érintett bírák szerepét, az utazási és tartózkodási költségeket, valamint azt, hogy a költségeket az EUB vagy egy harmadik fél állta-e;

20.

sürgeti az EUB-t, hogy tegye közzé az EUB valamennyi tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát, valamint minden egyéb szervezeti tagságot tüntessen fel;

21.

sajnálatát fejezi ki a „forgóajtó-jelenségre” vonatkozó szabályozás hiánya miatt, és sürgeti az EUB-t, hogy az erre vonatkozó kötelezettségek tekintetében fektessen le és alkalmazzon szigorú szabályokat;

22.

úgy véli, hogy az EUB-nek mérlegelnie kell annak a lehetőségét, hogy jegyzőkönyvet vezessen a lobbistákkal, a szakmai szövetségekkel és a civil társadalmi szereplőkkel folytatott találkozókról, amennyiben ez nem ássa alá a folyamatban lévő ügyek bizalmas jellegét;

23.

felkéri az EUB-t, hogy hozza nyilvánosságra a szakmai szövetségek, valamint a tagállamokat képviselő tisztviselők részvételével tartott üléseket;

24.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvalósuljon a nemek közötti egyensúly a nagy felelősséggel járó pozíciók tekintetében, valamint megjegyzi, hogy a Parlament és a Tanács célként határozta meg a nemek kiegyensúlyozott képviseletének megvalósítását az újonnan kinevezendő törvényszéki bírák esetében (jelenleg öt női bíró és két női főtanácsnok szerepel a Bíróság szervezeti diagramjában, illetve tíz női bíró a Törvényszék szervezeti diagramjában); úgy véli, hogy az uniós intézményeknek reprezentálniuk kell polgáraikat; ezért hangsúlyozza a Parlament és a Tanács által kitűzött cél fontosságát;

25.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék nem fér hozzá bizonyos, az EUB teljesítményértékelése (2) szempontjából releváns ügyirathoz; felkéri az EUB-t, hogy továbbra is működjön együtt a Számvevőszékkel, és biztosítsa a számára az ellenőrzésekhez szükséges valamennyi dokumentumhoz való hozzáférést olyan mértékben, amely nem sérti a tanácskozások titkosságának megőrzésére vonatkozó kötelezettséget;

26.

tudatában van annak, hogy a jogi referenseknek az a feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak a Bíróság tagjainak az ügyek vizsgálata során, valamint felügyeletük alatt jogi dokumentumokat – például ítéleteket, végzéseket, véleményeket vagy tájékoztatókat – fogalmazzanak meg; megjegyzi, hogy az EUB 2009-ben fogadta el a vonatkozó magatartási szabályokat; megjegyzi továbbá, hogy a jogi referenseket azok a tagok választják ki, akik számára dolgozni fognak, és vannak bizonyos minimális felvételi kritériumok; felszólítja az EUB-t, hogy olyan megközelítést alkalmazzon, amely az erőforrás-gazdálkodási vagy a szervezeti problémák (3) kezelése érdekében lehetővé teszi a már alkalmazásban lévő jogi referensek rugalmasabb elosztását;

27.

aggodalommal állapítja meg, hogy az EUB nem tudta értékelni a bírák és a jogi referensek ügykezelési kapacitását, mert az EUB nem gyűjt semmilyen információt arról, hogy a bírák és a jogi referensek mennyi időt fordítanak az egyes ügyekre; megjegyzi, hogy tanulmány fog készülni annak értékelésére, hogy milyen mértékben állnának rendelkezésre hasznos adatok a forrásfelhasználás nyomon követését szolgáló rendszer bevezetése esetén; kéri az EUB-t, hogy a tanulmány eredményeit ismertesse a Parlamenttel;

28.

nem tartja kielégítőnek az EUB által az ügyek költségeire vonatkozó parlamenti kérdésre (50. kérdés) adott választ; kéri az EUB-t, hogy az egyes ügyek költségeinek kiszámítása céljából vegye fontolóra egy nyomonkövetési rendszer használatát;

29.

nyugtázza a különböző tanácsokon belüli esetleges hátralékok és késedelmek alakulásának folyamatos nyomon követését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EUB nem számolt be a Parlamentnek az indikatív időkeretek be nem tartására vonatkozó adatokról, mert ezek a bíróságok belső szervezetére vonatkozó információk;

30.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Törvényszék előtti írásbeli eljárás hosszát befolyásoló leggyakoribb tényező az eljárási iratoknak a hivatal általi nyilvántartásba vétele és feldolgozása (4); megjegyzi, hogy a Törvényszék előtti ügyeket az iratok nagy mennyisége jellemzi; felhívja a Törvényszéket, hogy a továbbiakban is kövesse nyomon az ügyek számát és összetettségét annak biztosítása érdekében, hogy a hivatalnak megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre;

31.

hangsúlyozza a Számvevőszék 14/2017. sz. különjelentésében megfogalmazott ajánlást, amely alapján a teljesítményt eseti alapon, az egyes ügyekhez igazított határidők alapján, a ténylegesen igénybe vett erőforrások figyelembe vételével kellene mérni;

32.

megjegyzi, hogy az EUB bírósági szervezeti reformja óta a bírákat a különböző területek ügyterhe alapján osztják be az egyes tanácsokhoz; érdekli, hogy ez a beosztás miként történik, hogy léteznek-e bizonyos területekre szakosodott tanácsok, és elemzést kér arról, hogy a beosztás miként befolyásolja az ügykezelés sebességét;

33.

tudomásul veszi a bíróságokhoz utalt ügyek kiosztására irányuló eljárást; megállapítja, hogy 2016-ban – ahogyan az előző években is – a Törvényszék előtti ügyek mintegy 40 %-ánál eltértek az ügyelosztási rendtől, ami önmagában is kérdésessé teszi a rendszert; kéri az EUB-t, hogy bocsássa rendelkezésre mindkét bíróság tekintetében az ügykiosztási eljárás szabályait;

34.

megjegyzi, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések mindkét bíróság előtt az ügyek jelentős részét teszik ki; bátorítja az EUB-t, hogy vizsgálja meg az eljárások egyszerűsítésének lehetőségét ezekben az ügyekben, és fontolja meg a kutató- és dokumentációs szolgálatai általi előzetes vizsgálat lehetőségét;

35.

megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a bírák és a főtanácsnokok számának növekedése miatt 137 új álláshely jött létre, az EUB továbbra is megfelel annak az intézményközi megállapodásnak, amelynek alapján öt év alatt 5 %-kal csökken a személyi állomány;

36.

nyugtázza, hogy a személyzet nagyfokú fluktuációja ellenére magas a betöltött álláshelyek aránya (közel 98 %-os); tudomásul veszi az EUB által jelzett nehézségeket az állandó személyzet kezdő besorolású szintre való toborzásának tekintetében; kéri az EUB-t, hogy értékelje a nagyfokú fluktuáció okait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a helyzet javítása érdekében vezetett be, illetve szándékozik bevezetni;

37.

elismeri az EUB arra irányuló 2016-os lépéseit, hogy a közép- és felsővezetői posztokon javítsa a nemek egyensúlyát, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy továbbra is szem előtt kell tartani azt a célt, hogy javuljon a helyzet ezen e területen; ismételten hangot ad annak az aggodalmának, hogy a közép- és felsővezetői posztok földrajzilag nem kiegyensúlyozottak, és felkéri az EUB-t, hogy ebben a tekintetben is törekedjen a helyzet javítására;

38.

nyugtázza, hogy az EUB 2016-ban 245 szakmai gyakornoki helyet kínált; sajnálja, hogy a gyakornokok 188 esetben nem részesültek javadalmazásban; kéri az EUB-t, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében találjon megoldást az intézménynél dolgozó valamennyi gyakornok méltó javadalmazására;

39.

üdvözli az EUB és az Európai Központi Bank személyzeti csereprogramját, valamint azt a projektet, amelynek keretein belül létrejön a jogász-nyelvészek intézményközi cseréjének keretrendszere;

40.

üdvözli a Bizottság és a Parlament tolmácsolási szolgálataival az Intézményközi Fordítási és Tolmácsolási Bizottságon (ICTI) belül történő együttműködést;

41.

méltányolja, hogy az EUB a fő intézményközi tevékenységi és teljesítménymutatók kidolgozásával foglalkozó intézményközi munkacsoport teljes jogú tagja lett, és a munkacsoport által kidolgozott összehangolt módszertan alapján adta meg a fordítási költségeket;

42.

tudomásul veszi az EUB informatikai eszközökbe való beruházásait, amelyeket az ügykezelés javítása érdekében eszközölt; kéri az EUB-t, hogy bocsásson rendelkezésre a mennyiségre és a minőségre vonatkozó részletes pénzügyi információkat az EUB-n belül 2014 óta folyó informatikai projektek jelenlegi állásáról; felhívja az EUB-t, hogy hozzon létre egy teljesen integrált, ügykezelés-támogató informatikai rendszert;

43.

rámutat, hogy folyamatosan növekszik az e-Curia alkalmazás felhasználóinak száma (2016-ban 3 599 felhasználói fiók működött, szemben a 2015-ben használt 2 914-gyel), továbbá arra, hogy 2016-ban valamennyi tagállam használta az e-Curia alkalmazást, ami azt mutatja, hogy sikerült felhívni a nyilvánosság figyelmét az alkalmazás létezésére és előnyeire;

44.

felhívja az EUB-t, hogy annak érdekében, hogy jobban elérhető legyen az Unió polgárai számára, – például az újságírók részére tartandó képzési szemináriumok szervezésével vagy a tevékenységeire vonatkozó kommunikációs termékek kidolgozásával egy fokozottan polgárközpontú megközelítés alapján – javítsa kommunikációs tevékenységét; üdvözli, hogy az EUB honlapjának frissítése mellett döntött annak érdekében, hogy az még inkább felhasználóbarát legyen, és kéri az EUB-t, hogy tegyen erőfeszítéseket adatbázisának javítása terén azáltal, hogy az még inkább a felhasználókra összpontosít; elismeri az EUB-nek az online kommunikációs csatornákkal kapcsolatos törekvéseit, és bátorítja az EUB-t, hogy folytassa ezt a példás tevékenységet;

45.

tudomásul veszi, hogy az EUB fokozatosan követte a 2015. évi mentesítési állásfoglalásban (5) szereplő, a szolgálati járművek használatára vonatkozó parlamenti ajánlást; megállapítja, hogy a gépjárműállomány kezelésének észszerűsítése érdekében tett intézkedések megfelelő irányba mutatnak; üdvözli az autólízingről szóló, új intézményközi közbeszerzésre vonatkozó, 2016-ban közzétett ajánlati felhívást, amelynek célja, hogy e tekintetben költségmegtakarításokat érjen el; aggodalommal állapítja meg, hogy 2016-ban 3 998,97 EUR értékben 21 repülőutat szerveztek annak érdekében, hogy a járművezetők kiküldetés keretein belül a Bíróság vagy a Közszolgálati Törvényszék tagjait a származási tagállamukban gépjárművekkel szállítsák;

46.

üdvözli az EUB nagyratörő környezetvédelmi célok melletti elkötelezettségét, és kéri, hogy a célok idejében kerüljenek megvalósításra; ösztönzi az intézményt a zöld közbeszerzés elveinek alkalmazására, és szabályok és megfelelő költségvetés kialakítását kéri a kibocsátáskompenzációra vonatkozóan;

47.

tudomásul veszi az épületekkel kapcsolatos politikára vonatkozó részletes tájékoztatást, különös tekintettel a jelenlegi épületegyüttes ötödik bővítésére;

48.

tudomásul veszi az egylégterű irodákkal kapcsolatban szerzett további tapasztalatokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a helyigény csökkenésével, a könnyebb kommunikációval és a nagyobb rugalmassággal járó előnyös hatásokat kiolthatja az alacsonyabb szintű titoktartás, illetve az, hogy a magas fokú koncentrációt igénylő munka csorbát szenved, valamint sérül a magánszféra; felkéri az EUB-t, hogy a személyzet igényeinek figyelembevételével értékelje a munkafeltételekre gyakorolt pozitív és negatív hatásokat, valamint tájékoztassa a Parlamentet ezen értékelés eredményéről;

49.

üdvözli, hogy az EUB 2016 elején irányelveket fogadott el a visszaéléseket bejelentő személyek számára nyújtandó tájékoztatás és védelem tekintetében, valamint emlékeztet arra, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme olyan kérdés, amely nagy figyelmet kap az uniós közigazgatásban, és amelyet mindig körültekintően kell mérlegelni; kéri az EUB-t, hogy – a visszaélést bejelentő személyeknek a visszaélések felfedésében betöltött jelentős szerepét kiemelve – bátorítsa személyzetét a 2016-os iránymutatások megismerésére; felszólítja az EUB-t, hogy ösztönözze arra a személyzetet, hogy adott esetben éljen a 2016-os iránymutatások kínálta lehetőségekkel; kéri, hogy az EUB kellő időben nyújtson részletes tájékoztatást a visszaélések bejelentésének eseteiről, és arról, hogy azokat hogyan kezelték és zárták le;

50.

véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy független közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

51.

megjegyzi, hogy a EUB tagjainak jelölése az EUMSZ 253. és 254. cikke értelmében a tagállamok felelőssége; kiemeli, hogy az EUB feladatainak ellátásához fontos, hogy a bírákat időben jelöljék és nevezzék ki; kéri egy olyan új szabály megállapítását, amely jóval a bírák megbízatásának lejárta előtti időpontra írja elő a bírák (újra)jelölésének konkrét határidejét, és felszólítja a Tanácsot, hogy az EUB új bíráinak kinevezésekor mérlegelje a várható költségeket és előnyöket; kifogásolja, hogy két bírát, akiknek a megbízatása csupán 2016. április 14-től2016. augusztus 31-ig tartott, pályázati felhívás nélkül, szabálytalanul neveztek ki a Közszolgálati Bíróságra;

52.

megjegyzi, hogy a Közszolgálati Bíróságra a 2016. április 1-től2016. augusztus 31-ig tartó időszakra kinevezett két bíró közül az egyik bírónak az (EU) 2016/300 tanácsi rendelet (6) 4. cikkének a) pontja értelmében beilleszkedési támogatás (18 962,25 EUR), ugyanazon rendelet 4. cikkének c) pontja alapján útiköltség- (493,10 EUR), valamint 4. cikkének d) pontja alapján költözésiköltség-visszatérítés (2 972,91 EUR) került kifizetésre; megjegyzi továbbá, hogy ugyanez a bíró megbízatása végén hat hónapra összesen 47 070 EUR összegű átmeneti ellátásban is részesült; sajnálattal veszi tudomásul a „négyhónapos megbízatások” egyike megkezdésének és lezárásának aránytalan költségeit, amelyek a bíró fizetésén felül összesen 69 498,25 EUR-t tettek ki; felszólítja az EUB-t, hogy az új bírák kinevezésekor mérlegelje, hogy a mandátum hossza arányos-e a fent említett juttatásokkal; felkéri a Tanácsot, hogy ismételten vizsgálja meg e juttatások feltételeit és mértékét, valamint ennek megfelelően vizsgálja felül az (EU) 2016/300 tanácsi rendeletet; elítéli az uniós adófizetők pénzének ilyen módon történő pazarlását;

53.

megjegyzi továbbá, hogy a Törvényszék (fellebbezési tanács, a T-639/16 P. sz. ügyben 2018. január 23-án hozott ítélet) (7) a Közszolgálati Törvényszéknek az egyik „négyhónapos megbízatású” bírával felálló második tanácsát szabálytalannak találta, ami az említett ítéletben hivatkozott határozatot és a második tanácsnak minden, az ebben a formációban hozott határozatát semmissé teszi; kérdezi az EUB-tól, hogy a Törvényszék ítélete a második tanácsnak – az ebben a formációban hozott – mely határozatait érinti; kéri, hogy a Tanács fűzzön megjegyzéseket ehhez a mulasztáshoz és tisztázza a felelősség kérdését;

54.

kéri az EUB-t, hogy vegye fontolóra az EUB – és különösen a Törvényszék – tanácskozási nyelveinek a francián kívüli más nyelvekre való kibővítését; üdvözli, hogy a Törvényszék elnöke 2016 februárjában a tanácskozási nyelv megváltoztatására irányuló – még nem véglegesített – hatásvizsgálat elvégzését kérte;

55.

sajnálja az Egyesült Királyság azon döntését, hogy kilép az Unióból; megjegyzi, hogy ezen a ponton nem lehet előrejelzést készíteni a kilépés pénzügyi, adminisztratív, emberi és egyéb következményeiről, kéri a Tanácsot és a Számvevőszéket, hogy végezzen hatásvizsgálatokat, és 2018 végéig tájékoztassa a Parlamentet az eredményekről.

---

(1)  „Az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékelése” című, 14/2017. sz. számvevőszéki különjelentés.

(2)  Lásd a 14/2017. számú különjelentést.

(3)  Lásd a 14/2017. sz. különjelentés 98. bekezdésének C) pontját, amelyben a Számvevőszék a következő tényezőkre hívja fel a figyelmet: a jogi referensek rendelkezésre állásának hiánya, a bírák, a főtanácsnokok és jogi referenseik munkaterhelése, valamint az ügyeknek a bírói megbízatás lejárta miatt történő újraosztása.

(4)  Lásd a 14/2017. számú különjelentés 38. bekezdésének 6. ábráját.

(5)  HL L 252., 2017.9.29., 116. o.

(6)  A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1. o.).

(7)  ECLI:EU:T:2018:22.