Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának:Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!

(COM(2018) 330 final)

(2019/C 110/21)

Előadó:

Octavian Cătălin ALBU

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.6.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Közgyűlési határozat:	2018.6.19.
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.11.27.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.12.12.
Plenáris ülés száma:	539.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	129/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az elmúlt 30 évben javult a levegőminőség az Európai Unióban (EU), az Unió-szerte törvénybe iktatott releváns politikák eredményeként. Mindazonáltal még mindig sok a tennivaló, tekintettel arra, hogy a légszennyező anyagok fő kategóriái esetén számos alkalommal rögzítenek a jóváhagyott értékeket meghaladó kibocsátásokat. Az EGSZB sürgeti a tagállamok szoros együttműködését, mivel ez a kérdés kritikus jelentőségű az európai polgárok egészsége szempontjából. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy megkongassuk a vészharangot a levegőminőséget és a környezeti feltételeket illetően.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy elengedhetetlen a szennyezés csökkentése a kereskedelmi, az intézményi, a háztartási és a közlekedési ágazatban. Ezen a téren az intézményeknek és a tagállamoknak jó példát kell mutatniuk, és több támogató programot kell létrehozni annak érdekében, hogy segítsék a magánszemélyeket abban, hogy tiszta, korszerű és energiahatékonyabb fűtési formákra térjenek át.

1.3.

Mivel a közlekedés a levegőszennyezés egyik legfőbb forrása, az EGSZB örömmel fogadja a tiszta mobilitási csomagot, amelynek számos intézkedése a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett a helyi és regionális szennyezést is csökkenti majd.

1.4.

Az Európai Bizottság által bizonyos problémák – mint például a dízelbotrány – orvoslására javasolt további jogalkotási intézkedések, vagy a légszennyezésre vonatkozó jelenlegi szabályoknak eleget nem tevő tagállamok elleni intézkedés jó irányba tett lépéseket jelentenek, és az EGSZB támogatja ezt a megközelítést.

1.5.

Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy az új környezetvédelmi és közlekedési rendeleteket gazdasági támogató intézkedéseknek kell kísérniük az új, tiszta technológiák – mint például az üzemanyagcellák, elektromos járművek és alternatív fűtési és szellőztető rendszerek – innovációjának és kidolgozásának előmozdítása érdekében.

1.6.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár a mezőgazdasági ágazatban sikerült eredményt elérni a légszennyezés csökkentése terén, ez nem elegendő. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a jövőben a közös agrárpolitika – más pénzügyi és beruházási eszközökkel együtt – összpontosítson jobban a környezetvédelmi hatás csökkentésére irányuló kezdeményezésekre, és legyen következetesebb és koherensebb az e cél teljesítésére irányuló programok végrehajtása érdekében a gazdáknak nyújtott támogatásokat illetően. Ezen a téren jó ötletet jelentenek a szövetkezetek, ahol a gazdálkodók a mezőgazdasági hulladékból előállított biogázból termelhetnek villamos energiát.

1.7.

A nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a szennyezés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és az EGSZB üdvözli a tagállamok közötti széles körű konszenzust a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséről. Ezen a területen nagyon fontos a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a zöld diplomáciai hálózat. Ezenkívül a tagállamokban is egyedi intézkedésekre van szükség a szennyező anyagok csökkentése érdekében, hogy teljesíteni tudjuk a megállapodás céljait.

1.8.

Az EGSZB sürgeti a tagállamok szoros együttműködését, mivel ez a kérdés kritikus jelentőségű az európai polgárok egészsége szempontjából. Az EGSZB továbbá azt is javasolja, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság a lehető legszorosabban működjön együtt a civil társadalommal és a helyi és regionális civil szervezetek képviselőivel annak érdekében, hogy környezetvédelmi programokat, valamint lakosságot célzó ismeretterjesztő, tájékoztató és figyelemfelhívó kampányokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre a levegőminőségre vonatkozóan.

2.   Bevezetés

2.1.

Az utóbbi húsz-harminc évben jelentősen javult az EU-ban a levegőminőség, az Unió és a tagállamok által ezen a területen végrehajtott konkrét politikáknak köszönhetően. Ezek a politikák olyan levegőminőségi szint elérésére törekedtek, amely nem károsítja vagy nem jelent lényeges veszélyt az emberi egészségre és a környezetre vonatkozóan. Ennek következtében, bár az EU GDP-je növekedett, a légkörben lévő szennyező anyagok mennyisége 8 %-kal csökkent az ammónia, és 72 %-kal a kén-oxidok esetében (1).

2.2.

A levegőminőség a népegészségügy egyik meghatározó tényezője. A légszennyezés legjelentősebb forrásai a szálló por (PM10 és PM2,5) és a talajközeli ózon, amelyet közvetlenül befolyásolnak a légkörbe kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx). Az Egészségügyi Világszervezet szerint a finomrészecskék formájában megjelenő légszennyezésnek való kitettség felelős a tüdőrák által okozott összes haláleset 8 %-áért, és a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálesetek 3 %-áért (2). Ezek az okok az Unióban évente több mint 400 000 korai elhalálozásért felelősek (3).

2.3.

A fentiekre tekintettel az uniós polgárok körében növekszik a légszennyezési szintekkel kapcsolatos aggodalom (4). Ennek következtében az EU és a tagállamok jogszabályok segítségével célul tűzték ki a levegőminőség olyan szintjének elérését, amely nem árt az emberi egészségnek vagy a környezetnek, és fokozatosan csökkentik az ártalmas kibocsátásokat a jelenlegi, a levegőminőségre vonatkozó uniós jogszabályok teljes mértékben történő betartásával.

2.4.

Ezen a területen az uniós politikák három pillére épülnek: — az első pillért a környezeti levegőminőségi előírások alkotják, amelyeket minden tagállamnak el kell érnie – a szennyező anyagtól függően – 2005-től vagy 2010-től kezdve, — a második pillért a közelmúltban felülvizsgált nemzeti kibocsátás-csökkentési célok alkotják, amelyeket 2020-ig és 2030-ig kell elérni, és amelyek egy újabb szennyező anyagot foglalnak magukban: finom szálló port (PM2,5), — a harmadik pillért a fő szennyezési forrásokhoz (a járművek, a hajók, az ipar és az erőművek) tartozó kibocsátási előírások alkotják. A 2015-ös dízelbotrányt követően létrehozták a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó szabályozási csomagot, és az Európai Bizottság új, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátási követelményeket javasolt az új személygépkocsikra, kisteherautókra és nehézgépjárművekre vonatkozóan.

2.5.

A 2017. évi, az európai levegőminőségre vonatkozó EEA-jelentés szerint Európában a fő légszennyezési forrásokat a közlekedés (közúti és egyéb), a kereskedelmi/intézményi/háztartási célú égetés, az energiatermelés, az ipari folyamatok, a mezőgazdasági ágazat és a hulladékok jelentik (5).

2.5.1.

A teljes szennyező anyag-kibocsátáshoz való hozzájárulását tekintve a közúti közlekedés felelős a nitrogén-oxidok (NOx) 39 %-ának, a korom 29 %-ának, a szén-monoxid (CO) 20 %-ának, valamint a PM10 és PM2,5 finomrészecskék 11 %-ának kibocsátásáért. A tiszta mobilitási csomag értelmében ezért az Európai Bizottság célja új szén-dioxid-kibocsátási követelmények létrehozása 2025-re és 2030-ra vonatkozóan. A rendeletek (6) felülvizsgálatával és cselekvési tervek (7) révén új technológiákat támogatnak – például az üzemanyagcellákat, alternatív üzemanyagokat és az ezekhez szükséges infrastruktúrát. Az új tiszta mobilitási csomagban foglalt keret javasolja továbbá a vonatok és tehergépjárművek használatának integrálását is a hatékonyság (ezen belül az energiahatékonyság) fokozása érdekében (8), és támogatja a hosszú autóbusz-útvonalak kialakítását a kibocsátások és a forgalmi torlódások csökkentése érdekében (9).

2.5.2.

A kereskedelmi/intézményi/háztartási célú égetés volt felelős a szálló porból (PM2,5 és PM10) (42 % és 57 %), a szén-monoxidból (CO), valamint a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza tökéletlen égéséből származó egyik fő szennyező anyagból, a koromrészecskékből (BC) származó szennyezés nagy részéért. Erre az ágazatra vonatkozóan a szennyezési értékek többé-kevésbé állandóak voltak 2000-től 2015-ig.

2.5.3.

Történtek erőfeszítések a villamosenergia- és hőtermelő ágazat szennyező anyag-kibocsátásának csökkentésére (a teljes kibocsátásból 59 % a SO2-re és 19 % a NOx-ra vonatkozóan), az alternatív energiaforrások és kapcsolt energiatermelő rendszerek fejlesztésével és bővítésével, az erőművek teljesítményszintjének modernizálásával és fokozásával, az energiatermelési folyamatok energateljesítményének optimalizálásával, az épületek energiahatékonyságának növelésével, valamint a fosszilis tüzelőanyagokok égetésének kivonásával és azok metánnal történő helyettesítésével.

2.5.4.

Intézkedések történtek az ipari üzemekből származó kibocsátások csökkentésére (50 % a nem-metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) és 17 % a PM10 finomrészecskék tekintetében) vonatkozóan. Ezek összhangban állnak az európai szinten hatályos szabályokkal. A szennyezés megelőzése és megfigyelése érdekében minden ipari létesítménynek rendelkeznie kell a szennyező anyagok határértékeit és a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározó engedéllyel.

2.5.5.

Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági ágazat állítja elő az ammónia (NH3) kibocsátásának 95 %-át és a metán (CH4) kibocsátásának 52 %-át, ezek csökkentése kiemelkedően fontos. Az e kibocsátások mérséklésére irányuló intézkedések a következőket foglalják magukban: agronómiai intézkedések (a nitrogén kiegyensúlyozott használata a gazdaságokban, a talaj lefedettsége biztosításának és a zöldségnövényeknek a támogatása a szántóföldeken a talaj termékenységének fokozása érdekében), állattartási intézkedések (az istállótrágya zárt helyen történő tárolása és biogáz-létesítményekben történő felhasználása), energetikai intézkedések (biomassza használata fűtésre, napelemes létesítmények fejlesztése és a hagyományos üzemanyagok és villamos energia fogyasztásának csökkentése), valamint agrár-környezetvédelmi intézkedések (a gazdálkodók szakértelmének növelése és ösztönzésük alacsonyabb kibocsátási szintekkel járó gyakorlatok átvételére).

2.6.

Az EGSZB felhívja a figyelmet a környezet állapotával kapcsolatos aggodalmára. Az EGSZB már megkongatta a vészharangot ezzel kapcsolatban (10), és hangsúlyozta, hogy „további erőfeszítésekre van szükség, elsősorban a környezeti károk kialakulásának megakadályozása érdekében, valamint azért, hogy mindig a megelőzési stratégiák kerüljenek előtérbe a már kialakult problémák orvoslásával szemben” (11).

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Unió által annak érdekében tett intézkedéseket, hogy elérje az emberek vagy a környezet számára nem ártalmas levegőminőségi szint célkitűzését, de úgy véli, hogy ezeket az erőfeszítéseket nagymértékben fokozni kell mind uniós, mind nemzeti szinten, mivel az eddig elért eredmények nem teljes mértékben kielégítőek. Bár történt előrehaladás a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésében, a levegőminőség továbbra is befolyásolja a közegészséget (12).

3.2.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jelenleg az Unió nagy részében a szálló por légköri koncentrációja meghaladja a határértékeket. A napi határértékeket a megfigyelőállomások 19 %-ánál lépték túl a PM10-re vonatkozóan, és ezeknek az állomásoknak a 6 %-ánál haladták meg a PM2,5 részecskékre vonatkozóan. Sajnálatos módon 2015-ben az Unió városi lakosságának 19 %-a volt kitéve a PM10 határtékeket meghaladó szinteknek (ami magasabb volt, mint az előző évben), és 7 % a PM2,5-re vonatkozóan (ami csökkenést jelentett az előző évhez képest).

3.3.

Az EGSZB rámutat arra, hogy Közép- és Kelet-Európában több millió magánlakás fűtése alapul fa- vagy széntüzelésre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint Közép- és Kelet-Európában ez a gyakorlat jelenleg is és a jövőben is hozzájárul a PM2,5-szennyezéshez, ami még mindig a 2010–2015-ös szinteken áll (13). Több támogatási intézkedés szükséges ahhoz, hogy bevonjuk a lakosságot a tisztább fűtési formákra történő átállásba.

3.4.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt is, hogy 22 tagállamban és a megfigyelőállomások 10 %-ánál jelentős mértékben túllépték a nitrogén-dioxid (NO2) éves koncentrációját úgy, hogy számos város kerületeiben a rögzített szintek meghaladták a jóváhagyott érték kétszeresét.

3.5.

Az EGSZB rámutat, hogy a levegőminőség mind az emberek, mind a vállalkozások szempontjából kulcsfontosságú (14). Az európai és a nemzeti döntéshozóknak ezért konkrét lépéseket kell tenniük azért, hogy létrehozzák e terület jogszabályi keretét és érvényre is juttassák azt.

3.6.

Az EGSZB elismeri, hogy a kereskedelmi, intézményi és háztartási szektor által kibocsátott szennyező anyagok szintjének csökkentése érdekében a tagállamoknak az Európai Bizottság támogatásával határozottan támogatniuk és biztosítaniuk kell az épületek energiateljesítményének javítását, a villamosenergia- és hőtermelő erőművek teljesítményének fokozását, a városi központi fűtési hálózatok bővítését és modernizálását, valamint az alternatív légkondicionáló rendszerek támogatását. Erre egy példa az Európai Központi Bank innovatív és környezetbarát fűtési és szellőztető rendszert használó központi irodája.

3.7.

Az EGSZB rámutat arra, hogy nem hagyható figyelmen kívül a beltéri levegőszennyezés. A zárt helyeken belélegzett levegő minősége kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából, különösen a veszélyeztetett személyek esetén. A dohányzás, a főzés, a nedvesség, a szellőztető rendszerek, a gyertyák, a mosószerek formájában jelen lévő tisztítószerek, a viaszok vagy lakkok, a különböző építőanyagok mindegyike a beltéri légszennyezés jelentős forrását jelentheti. Ezért van szükség az egészséges épületekre vonatkozó következetes szakpolitikára.

3.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak olyan új városfejlesztési koncepciót kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, amely részben egy környezetbarát közlekedési rendszer megvalósítására összpontosít, ösztönzőket nyújt az elektromos vagy hibrid közlekedési módok támogatására, informatikai alkalmazásokkal figyelmezteti a lakosságot a légszennyezési határértékek túllépésekor, és a levegőminőség számottevő javítása érdekében támogatja a városi zöldterületek növelését.

3.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a levegőminőséggel kapcsolatos információkhoz és adatokhoz való nyilvános hozzáférés a légszennyezés elleni küzdelem egyik fontos tényezője (15). Tájékoztató és ismeretterjesztő kampányokkal fel lehet hívni a lakosság figyelmét a levegőszennyezés veszélyeire és az egyes emberek fellépéseinek hatásaira. Figyelemmel kell kísérni és értékelni kell azoknak az anyáknak a tiszta levegő érdekében indított kezdeményezéseit, akik aggódnak a szennyezés gyermekeik egészségére gyakorolt hatása miatt. A környezet használatának korlátozása számukra az állampolgári jogaik szűkítését jelenti.

3.10.

Az EGSZB nagyra értékeli azoknak az NGO-knak és magánszemélyeknek a munkáját, akik jogi eljárást indítottak annak érdekében, hogy felszólítsák a nemzeti hatóságokat a szennyezés csökkentésére irányuló további intézkedések bevezetésére. Több országban is, például a Cseh Köztársaságban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban a bíróságok az ilyen pereket indító személyek javára döntöttek (16).

3.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy a széntelenítési stratégiákat és a megújuló energiával kapcsolatos célokat úgy kell kidolgozni, hogy azok valós hatást gyakoroljanak a környezetre, a tagállamok gazdasági fejlődésének megfojtása nélkül.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az Európai Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a gépjárművek által kibocsátott szennyező anyagokra vonatkozó előírásoknak való megfelelés fenntartásának, különösen a dízelbotrányt követően, és ellenőrzi az uniós jogszabályok által előírt vonatkozó kötelezettségek teljesítését.

4.2.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságot, amely arra kérte a tagállamokat, hogy elemezzenek minden lehetséges módosítást és javítást annak érdekében, hogy e járművek kibocsátását a jelenlegi szabályozási határértékek alá szorítsák, és ha a botrány által érintett járművek nem teljesítik a feltételeket, akkor javasolják azok kötelező és/vagy önkéntes alapon történő visszahívását.

4.3.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy jogsértési eljárást indítson 16 tagállammal szemben a PM10-részecske által okozott szennyezés tekintetében, továbbá 13 tagállammal szemben a nitrogén-dioxid (NO2) által okozott szennyezésre vonatkozóan, és javasolja, hogy ezek az államok a lehető leggyorsabban fogadjanak el intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkentsék vagy felszámolják azokat az időszakokat, amelyekben túllépik a szennyezési határértékeket.

4.4.

Az EGSZB üdvözli továbbá az Európai Bizottság arra irányuló döntését, hogy három tagállammal (Magyarország, Olaszország és Románia) szemben az Európai Unió Bíróságához fordul, amiért azok nem tartják be a PM10-részecske szennyezési határértékeit, és további három tagállammal (Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság) szemben, amiért azok nem tartják be az NO2-szennyezési határértékeit. Ez a hat tagállam nem javasolt megfelelő időben konkrét és hatékony intézkedéseket a szennyezés jóváhagyott szintekre történő visszaszorítására vonatkozóan.

4.5.

Tekintettel a gépjárművek által okozott szennyezés magas szintjére, az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által a kibocsátások csökkentésére javasolt, a mobilitási csomagban meghatározott intézkedéseket. Ilyen például a tiszta üzemű járművekről szóló irányelv, a személygépkocsikra és a nehézgépjárművekre egyaránt vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási szabványok, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára irányuló cselekvési terv és az akkumulátorokkal kapcsolatos kezdeményezés. Ezen intézkedések hatására bizonyosan csökkennek az e véleményben tárgyalt kibocsátások is.

4.6.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által javasolt új szabályokat a járművek forgalomba hozatalát megelőző típusjóváhagyásával és vizsgálatával kapcsolatos eljárások minőségének és függetlenségének jelentős fokozására, valamint a már forgalomban lévő járművek hatékonyabb ellenőrzésére vonatkozóan. Az e szabályokat megállapító rendelet, amelynek tervezett hatálybalépése 2020 szeptembere, fenntartja a kiiktató eszközökre vonatkozó tilalmat, a járművek szennyezési értékének csökkentésére törekszik, és létrehozza az alacsony kibocsátású vagy kibocsátás nélküli járművekre való átállás keretét.

4.7.

Tekintettel a mezőgazdasági ágazatból származó ammónia- (NH3) és metánszennyezés (CH4) magas szintjére (17), aktív intézkedések szükségesek ezek csökkentésére. Az EGSZB úgy véli, hogy a jövőben a közös agrárpolitikának jobban kell összpontosítania az egyes gazdálkodók és mezőgazdasági szövetkezetek segítésére a kibocsátások csökkentésében azáltal, hogy könnyebb hozzáférést biztosítanak az európai bankintézeti finanszírozáshoz, a szennyező anyagok alacsonyabb szintjéhez vezető programok megvalósítása érdekében. Ezenkívül a jövőbeli KAP vidékfejlesztési programjainak olyan agrár-környezetvédelmi támogatásokat kellene tartalmazniuk, amelyek e kibocsátások csökkentését célozzák.

4.8.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár intézkedéseket hajtottak végre a mezőgazdasági ágazatban, 2000 és 2015 között az NH3- és CH4-kibocsátások a gazdálkodók erőfeszítései ellenére csak 7 %-kal csökkentek. A haszonállatok számának növekedése következtében az elsősorban a trágyából termelődő nem-metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) mennyisége Unió-szerte 6 %-kal emelkedett, jóllehet az egy kilogramnyi húsra vetített kibocsátás csökkent.

4.9.

A légköri szennyezés határokon átnyúló problémát jelent, ezért az EGSZB úgy véli, hogy elengedhetetlen a tagállamok – szubszidiaritás elvének megfelelő – koordinált tevékenysége az egész Unió megállapodását képviselő célok és alapelvek alapján. Erre van precedens, és támogatnunk kell a lehető legtöbb ilyen kezdeményezést.

4.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai és a nemzeti politikák közötti fokozott harmonizáció megvalósítása érdekében az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük a civil társadalommal a közvélemény tájékoztatása és a helyi és regionális programok kidolgozása érdekében.

4.11.

Az EGSZB üdvözli az EU által hangoztatott széles körű konszenzust az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás tekintetében, és úgy véli, hogy az Unió erőfeszítéseinek támogatniuk kell e konszenzus szellemét, és hogy az Uniónak tennie kell a kitűzött célok eléréséért, miáltal a levegőminőség is javulni fog.

4.12.

Az EGSZB sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még ezt nem tették meg, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a szén, mint energiaforrás kivonására vonatkozóan. Hét tagállam már kivette a szenet az energiaszerkezetéből, és további kilenc tagállam tervezi ezt (18).

4.13.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak a bevált gyakorlatokat is meg kell osztania nemzetközi partnereivel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világ más részeiről érkező légköri szennyezés hatásait, amelyek közvetlenül és közvetetten is hatással van ránk. A zöld diplomáciai hálózat és a fejlesztési politikán belüli koherencia minden korábbinál fontosabb.

---

(1)  Air quality in Europe – 2017 report.

(2)  9 out of 10 people worldwide breathe polluted air, but more countries are taking action.

(3)  Air quality in Europe – 2017 report.

(4)  Eurobarométer – 468. különkiadás: „Attitudes of European citizens towards the environment”.

(5)  Air quality in Europe – 2017 report.

(6)  COM(2017) 653 final – 2017/0291 (COD).

(7)  COM(2017) 652 final.

(8)  COM/2017/0648 final – 2017/0290 (COD).

(9)  COM/2017/0647 final – 2017/0288 (COD).

(10)  HL C 451., 2014.12.16., 134. o.

(11)  HL C 283., 2018.8.10., 83. o.

(12)  Az Európai Számvevőszék 23/2018. sz. különjelentése.

(13)  Egészségügyi Világszervezet: Residential heating with wood and coal: health impacts and policy options in Europe and North America.

(14)  Eurobarométer – 468. különkiadás: „Attitudes of European citizens towards the environment”.

(15)  Air quality in Europe – 2017 report.

(16)  A Számvevőszék 23/2018. sz. különjelentése.

(17)  Markus Amann, „Measures to address air pollution from agricultural sources”.

(18)  Overview: National coal phase-out announcements in Europe. Europe Beyond Coal.