Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2017/C 296/05)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„JAJCA IZPOD KAMNIŠKIH PLANIN”

EU-szám: PGI-SI-02112 – 2015.11.4.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés(ek)

„Jajca izpod Kamniških planin”

2.   Kérelmező ország(ok)

Szlovénia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Jajca izpod Kamniških planin” tojások héja sima, egységes vastagságú és matt fényű, ami a tartós frissesség benyomását kelti. A tojáshéj kemény. A tojáshéj alakváltozásának előidézéséhez szükséges átlagos roncsolási erő legalább 32 N. A tojássárgája egységes, jellegzetes sárga színű, pigmentációs értéke legalább 11-es fokozatú a DSM La Roche színskálán. A tömeget illetően a tojások különböző méretben hozhatók forgalomba, feltüntetve a minimális nettó doboztömeget, vagy S, M, L és XL tömegosztályba besorolva. A „Jajca izpod Kamniških planin” tojásokat a bennük található PFA – különösen az alfa-linolénsav – magas mennyisége jellemzi. A tojásokban legalább 2,5 tömegszázalék az omega-3 zsírsavak összmennyisége, az omega-6 és omega-3 zsírsavak legnagyobb aránya pedig 8:1. Táplálkozási és egészségügyi szempontból ez az arány rendkívül kedvező és összhangban áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A tojótyúkok takarmányának ásványianyag-kiegészítése a Kamnik melletti Stahovica településen bányászott kalcium-karbonáttal történik. A tojótyúkok ivóvizéhez csak a Kamniška Bistrica és a Savinja folyók felső szakaszainak két víztartó rétegéből kiszivattyúzott víz használható. Megfelelő kezelést követően a lenmag jelenti az omega-3 zsírsavak forrását.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A csirkék és a tyúkok tenyésztését és nevelését, valamint a tojástermelést a földrajzi területen belül kell végezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A Kamnik-Savinja Alpok körül elterülő földrajzi területet a szlovén-osztrák határ és az alábbi közlekedési útvonalak mentén húzódó vonal zárja közre:

A fenti utakkal összekötött minden város/település a földrajzi terület része.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Jajca izpod Kamniških planin” tojások a 19. század végén tettek szert jó hírnévre, amikor a Kamnik környékén élő gazdálkodók feleségei közül sokan szállították ezt az értékes árut a ljubljanai konyhákra és a város piacára. Akkoriban a kamniki hegyeket [Kamniške planine] jelentő földrajzi terület kitűnő ivóvize már nagyon jó alapot biztosított az étkezési tojások termeléséhez, hiszen ez a zömében lakatlan és jórészt érintetlen térség kiváló minőségű ivóvízzel rendelkezik. Ezenkívül a Stahovica nad Kamnikom melletti mészkőbánya is mindig kedvező hatással volt a tojástermelésre (az ott bányászott, több mint 200 millió éves karbonátos kőzet üledékes eredetű, és a termális metamorfózis következtében kivételesen nagy kémiai tisztaságot mutat). A jellegzetes, szubalpin mikroklíma és a mérsékelt hőmérséklet is jelentős szerepet játszott a földrajzi területen belül a múltban kialakult tojástermelés fejlődésében.

Ezek a természeti viszonyok kiválóan megalapozták a számos gazdaságban folyó tojástermelés fejlődését. Mivel a lenvászon-gyártás igényeinek kielégítése érdekében a földrajzi területen fejlődésnek indult a lentermesztés, így Mengeš városában kialakult a fonóipar. Bár a lent a rostjáért termesztették, a mellékterméknek számító lenmagot állatok, különösen baromfi takarmányozására használták. A „Jajca izpod Kamniških planin” termelésével foglalkozó térségben számos irodalmi utalás kapcsolódik a lentermesztéshez. Az első ilyen egy, a Jablje földesurának telekkönyvében szereplő 1493. évi bejegyzés, amely szerint az alattvalóknak a len után is tizedet kell fizetniük, az utolsó pedig az Induplati Jarše gyár fejlődéséről szóló beszámoló (1953).

Mivel a lenmag 40 %-a zsír, ennek felét pedig omega-3 zsírsavak (alfa-linolénsav) teszik ki, így a tojások rendkívül jó minőségűek és egészségesek voltak. A „Jajca izpod Kamniških planin” tojásokkal tehát folytatódik az a hagyomány, hogy a tojótyúkok takarmányát lenmaggal egészítik ki. Ennek folytán a „Jajca izpod Kamniških planin” tojások különböznek sok más olyan termelő tojásaitól, akik nem hagyományos alapanyagok, például denaturált halolaj és algák útján viszik be tojásaikba az omega-3 zsírsavakat.

A „Jajca izpod Kamniških planin” tojások legalább kétszer annyi omega-3 zsírsavat tartalmaznak, mint az omega-3 zsírsavval gazdagított más tojások, és emellett még nagy mennyiségű alfa-linolénsav is található bennük.

Tojástermelőkként a Kamnik környékén élő gazdálkodók feleségei segítették Ljubljana étkezési tojással való ellátását egészen a második világháborúig, amikor az egykor virágzó kereskedelemnek egy határ és egy, a megszálló erők által a főváros köré vont kettős szögesdrót kerítés állta útját. A Dr. Karel Štrekelj szlavológus és népdalgyűjtő által 1895-ben lejegyzett Katarina Barbara című népdal egy Ljubljana élelmezésére szánt ellopott tyúkról szól. A háború után időbe telt, amíg Kamnik hegyeinek lábánál sikerült újraéleszteni a tyúktenyésztés hagyományát. Azóta azonban megerősödött és további növekedésnek indult. A kamniki hegyek lábánál termelt tojások hírneve hosszú éveken keresztül magától értetődő volt. A tojástermelők csak az 1990-es évek végén kezdték el termékük aktív reklámozását. Napjainkban a „Jajca izpod Kamniških planin” tojások hírnevét egyértelműen mutatják a különböző újságcikkek, ételkritikák, weboldalak, tévéműsorok, kereskedelmi dokumentációk és szórólapok. A Nazaj v planinski raj: alpska kultura slovenstva in mitologija Triglava című könyvében (2005) Boštjan Šaver például a „Jajca izpod Kamniških planin” példáját hozza fel arra, amikor egy terméknév a szlovének és a Szlovéniában található Alpok és hegyek közötti kapcsolatra utal. „Jajca izpod Kamniških planin” tojások szerepelnek a Szlovén Idegenforgalmi Hivatal által kiadott és a gazdag szlovén gasztronómiai örökséget bemutató Okusiti Slovenijo című ismertetőben is. A tojásokat még számos más kiadvány (ismertető, évkönyv), többek között a Gorenjska hrana (2011) és a Slovenska kulinarika, több cikk, például azé a Szlovén Fogyasztói Szövetségé (ZPS), amely egyebek mellett a „Jajca izpod Kamniških planin” tojásokat is szerepelteti a Slovenska tradicionalna živila című ismertetőjében, a „To so dobra jajca” című újságcikk stb. is megemlíti.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.mkgp.gov.si/fileadmin/mkgp.gov.si/pageuploads/podrocja/Varna_in_kakovostna_hrana_in_krma/zasciteni_kmetijski_pridelki/Specifikacije/JAJCA_IZPOD_KAMNISKIH_PLANIN-splet.pdf

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.