Vezetői összefoglaló

Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvjavaslat hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Miért van szükség a fellépésre? Milyen problémát kell megoldani?

A problémát a munkavállalók, többek között az új és nem hagyományos formákban foglalkoztatott munkavállalók elégtelen védelmének kockázata jelenti a munkaerőpiac szükséges alkalmazkodóképességének az összefüggésében. A szociális jogok európai pillérének REFIT-értékelése 1 és az azzal kapcsolatban végzett nyilvános konzultáció 2 az alábbiakra mutatott rá: 1. egyes munkavállalókat nem részesítenek írásos tájékoztatásban; 2. előfordul, hogy a munkáltatók által nyújtott tájékoztatás elégtelen és/vagy a tájékoztatás nyújtására túl későn kerül sor; 3. az érvényesítés megerősítése elősegítené a végrehajtást; 4. fokozott mértékű kiszámíthatatlanság tapasztalható; 5. a kötelező képzésekhez való hozzáférés nem elégséges; 6. a különböző tagállamok által nyújtott védelem eltérő, amihez a munkaerőpiac kismértékű átláthatósága társul.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

Az általános célkitűzés a biztonságosabb és kiszámíthatóbb foglalkoztatás elősegítése a munkaerőpiac alkalmazkodóképességének fenntartása mellett. A kezdeményezés az alábbi szempontokra irányul: 1. a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatás javítása; 2. a munkavállalók, konkrétan a nem hagyományos formában foglalkoztatott személyek munkafeltételeinek javítása, ugyanakkor teret engedve a munkaerőpiac alkalmazkodóképességének; 3. a munkafeltételekre vonatkozó normáknak való megfelelés javítása; és 4. a munkaerőpiac átláthatóságának javítása a vállalkozásokat érő túlzott terhek elkerülése mellett.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

A munkavégzési formák megsokszorozódása kiegészítő minimumszabályok bevezetését teszi szükségessé az összes munkavállalóval szembeni egyenlő bánásmód, az egész Unióra kiterjedő egyenlő versenyfeltételek, valamint a foglalkoztatás és a szociális eredmények felfelé irányuló konvergenciájának elősegítése érdekében. A munkaerőpiac 1991 óta bekövetkezett változásainak következtében az irányelv már nem felel meg teljes mértékben a céljának. Az irányelv azonosított hiányosságainak kiküszöbölését szolgáló változtatások csak uniós szinten valósulhatnak meg.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai lehetőségek merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? 

A következő intézkedéseket vettük számba: 1. az irányelv alkalmazási körének kibővítése, hogy minden uniós munkavállalóra kiterjedjen; 2. a teljes és frissített tájékoztatáshoz való jog; 3. a határidő lerövidítése a munkaviszony első napjára vagy egy azt megelőző időpontra; 4. az összes munkavállalónak biztosított új minimális jogok; 5. az érvényesítés megerősítése.

Az új jogok (4. intézkedés) a következők:

·a fokozottabb kiszámíthatóságra való jog azon munkavállalók számára, akiknek munkarendje többnyire változó: i. az előre meghatározott referencianapokra és -órákra való jog ii. az új megbízások előtti észszerű előzetes értesítéshez való jog

·a párhuzamos foglalkoztatáshoz való jog (a kizárólagossági záradékok tilalma)

·a másik foglalkoztatási forma kérelmezésére és az írásos válaszra való jog

·a próbaidő maximális időtartamára vonatkozó jog

·az uniós jogszabályok, a nemzeti jogszabályok vagy a kollektív szerződések által előírt képzéseken való ingyenes részvétel joga.

Az előnyben részesített lehetőség az összes előzőekben felsorolt intézkedés kombinációja, mivel ez tűnik a legmegfelelőbbnek a szakpolitikai célkitűzések elérésére.

Ki melyik lehetőséget támogatja? 

Az előnyben részesített lehetőség áll a legszorosabb összhangban a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság által kihirdetett szociális jogok európai pillérével.

Ez áll a legközelebb a Parlament kéréseihez, illetve az EUMSZ 154. cikke szerint folytatott konzultáció során a munkavállalói szervezetek által megfogalmazott igényekhez 3 . Annak érdekében, hogy megoldást nyújtson a munkáltatók által megfogalmazott aggályokra, a Bizottság törölt néhányat a konzultáció első szakaszában javasolt intézkedésekből, és nem adott helyet a munkavállalói szervezetek egyes javaslatainak. Az előnyben részesített lehetőség egyensúlyt teremt a munkavállalók alapvető védelme, illetve a munkahelyteremtést és a munkaerőpiaci innovációt lehetővé tevő alkalmazkodóképesség között.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai

Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? 

A munka- és életkörülmények jelentős javulása várható. Legkevesebb 2–3 millió nem hagyományos formában foglalkoztatott munkavállaló kerül az irányelv hatálya alá. 8–16 millió munkavállaló a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó egyértelmű tájékoztatással kezdi meg tevékenységét egy új munkahelyen. A mintegy 4–7 millió munkavállalót érintő nagyobb fokú kiszámíthatóságnak kedvező hatással kell lennie a munka és magánélet közötti egyensúlyra, illetve az egészségre. Mintegy 14 millió munkavállalónak nyílik lehetősége arra, hogy új foglalkoztatási formát kérelmezzen. A kizárólagossági záradék hiánya mintegy 91 000–364 000 behívásos munkavállaló számára fogja lehetővé tenni, hogy másik munkáltatónál is munkát vállaljon, és ezzel 355–1 424 millió EUR-val nőjön az éves összesített keresetük. Megerősítésre kerül a munkavállalók azon joga, hogy ingyenesen részesüljenek a kötelező képzésekben, és a munkavállalók könnyebben férhetnek hozzá a jogorvoslati eszközökhöz. A munkáltatók részesülnének a fenntarthatóbb verseny, a megnövekedett jogbiztonság és a munkaerőpiacokat jellemző átláthatóság általános javulásának előnyeiből. Kizárólagossági záradékok hiányában a munkavállalók másik munkáltatónál is vállalhatnak munkát, ami 42–167 millió EUR összesített éves bevételt jelentene ezen munkáltatók számára. A munkáltatók nem számszerűsített előnyei között megemlíthetők a munkavállalók magasabb fokú megtartása és hűsége, az egészségesebb kapcsolatok a munkavállalókkal, a kevesebb panasz és bírósági ügy és a jobb erőforrás-tervezés, amelyek mindegyike hozzájárul a termelékenység általános növekedéséhez.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? 

A munkavállalók számára nem jár jelentős költséggel. A munkáltatók esetében: egy új vagy átdolgozott írásos tájékoztatás kiadása a becslések szerint kis- és középvállalkozások esetében 18–153 EUR, nagyobb vállalatok esetében pedig 10–45 EUR költséggel jár. A vállalatoknak emellett az új irányelv megismeréséhez kapcsolódó egyszeri kiadásaik is lesznek: átlagban 53 EUR a kis- és középvállalkozások, illetve 39 EUR nagyobb vállalatok esetében. Az új foglalkoztatási formák iránti kérelmek megválaszolásának költsége várhatóan az új írásos tájékoztatás kiadásához kapcsolódó költséghez lesz hasonló. A munkáltatók néhány csekély közvetett kiadással számolhatnak (jogi tanácsadás, átdolgozott munkabeosztási rendszerek, HR-gazdálkodási idő, a személyzet tájékoztatása). A rugalmasság csökkenése csak marginálisan lesz tapasztalható (azaz a munkáltatók azon kis arányának esetében, amelyek széles körben veszik igénybe a legrugalmasabb foglalkoztatási formákat). A bérek tekintetében nem várható jelentős összesített hatás, mindazonáltal a kisebb mértékű alulfoglalkoztatottságnak és a kiszámíthatóbb munkafeltételeknek köszönhetően az egyéneknek meglesz a lehetőségük, hogy nagyobb jövedelemre tegyenek szert.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A kis- és középvállalkozások valószínűleg valamivel többet fognak költeni az egyes írásos tájékoztatásokra, és az új szabályok megismeréséhez kapcsolódóan is valószínűleg nagyobb kiadásokkal kell számolniuk. Az intézkedések általános hatása azonban inkább az egyes vállalkozások üzleti modelljétől mintsem méretétől fog függni (például a nem hagyományos foglalkoztatás igénybevételének mértékétől). A sablonok költségmegtakarítást eredményezhetnek (30–40 % kiadott írásos tájékoztatásként), és különösen megkönnyítheti a kis- és középvállalkozások előírásoknak való megfelelését. Az új foglalkoztatási forma kérelmezésével kapcsolatosan a kkv-kra vonatkozó könnyített rendszer várhatóan a kis- és középvállalkozások költségeinek csökkenését eredményezi majd.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

A tagállamok jogi kereteinek módosítása mérsékelt költségekkel jár. Ugyanilyen kiadások kapcsolódnak a jobb érvényesítéshez. Általánosan a be nem jelentett munka csökkenése várható, mivel a javasolt intézkedések megkönnyítik a vizsgálatokat és a végrehajtást. Adóbevételi többletek és a szociális juttatások csökkenésének betudható megtakarítások várhatók: a kizárólagossági záradékok tilalmának köszönhető adóbevételi többletek: évi 46–185 millió EUR; a be nem jelentett munka formális gazdaságba való átkerülése: évi 8–25 millió EUR adóbevétel; évi 4–24 millió EUR-val kevesebb szociális juttatás;

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Az irányelv egységesebb hatálya és a munkafeltételekkel kapcsolatos egyértelműbb tájékoztatás elősegíti a mobilitást úgy a nemzeti munkaerőpiacokon belül, mint az Unió tagállamai között. A be nem jelentett munka területén csökkenés várható. Számolni lehet az alapvető jogokhoz való jelentős hozzájárulással, konkrétan a foglalkozás megválasztásának szabadságát, a munkavállaláshoz való jogot, a férfiak és nők egyenlőségét, illetve a hatékony jogorvoslathoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogot illetően.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A Bizottság nyomon fogja követni a tagállamok általi végrehajtást, valamint a tagállamokkal és az európai szintű szociális partnerekkel folytatott konzultáció útján felülvizsgálja az irányelvet, a teljes körű végrehajtást követően megfelelően hosszú időt hagyva a kezdeményezés hatásainak értékelésére.