EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.12.19.

COM(2017) 796 final

2017/0354(COD)

ÁRUCSOMAG

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2017) 471 final}
{SWD(2017) 472 final}
{SWD(2017) 475 final}
{SWD(2017) 476 final}
{SWD(2017) 477 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az elmélyített és méltányosabb egységes piac megteremtése az Európai Bizottság egyik kulcsfontosságú politikai prioritása 1 . A 2015. október 28-án elfogadott, „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” 2 című közleményben megfogalmazott egységes piaci stratégia nyomon követése és végrehajtása alkotják a Bizottság 2017. évi munkaprogramjának egyik fő célkitűzését 3 .

Az egységes piacon belül a négy alapszabadság közül az áruk szabad mozgása érvényesül a legteljesebb mértékben, amely az Unió GDP-jének mintegy 25 %-át és az EU-n belüli kereskedelem 75 %-át adja. Az Unió bonyolítja a világ áruforgalmának körülbelül egyhatodát. 2016-ban az uniós tagállamok közötti árukereskedelem (EU-n belüli kereskedelem) értéke a számítások szerint 3 110 milliárd EUR volt 4 . Az elmélyített és méltányos európai egységes piac biztosításához azonban még további feladatokat kell elvégezni. Amennyiben nincsenek közös szabályok, a kölcsönös elismerés elvét nem mindig alkalmazzák. A 2017-es bizottsági munkaprogramban bejelentett „árucsomag” ezt az alapvető problémát kívánja kezelni egy, a kölcsönös elismerésről szóló kezdeményezéssel.

A kölcsönös elismerés elengedhetetlen az áruk egységes piacának megfelelő működéséhez. Amennyiben nem létezik külön uniós jogszabály, a tagállamok szabadon állapíthatnak meg olyan nemzeti szabályokat, amelyek előírják a termékek által teljesítendő követelményeket. Az ilyen nemzeti követelmények párhuzamosan létezhetnek a különböző tagállamokban, de ha eltérőek, akadályozhatják az EU-n belüli kereskedelmet. A kölcsönös elismerés elve megköveteli, hogy egy valamely tagállamban jogszerűen forgalmazott árut ne tilthassanak be egy másik tagállamban, kivéve, ha ez utóbbinak alapos oka van az adott áru értékesítésének betiltására vagy korlátozására. A kölcsönös elismerés olyan termékekre vonatkozik, amelyek nem vagy csak részben tartoznak az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá, például a fogyasztási cikkek széles körére (textíliák, lábbelik, gyermekápolási cikkek, ékszerek, asztali eszközök vagy bútorok).

A 764/2008/EK rendelet (a továbbiakban: rendelet) 5 elfogadása csak részleges 6 választ adott az áruk területén a kölcsönös elismerés elvének nem kielégítő alkalmazására, amelynek oka az elv ismeretének hiánya, a jogbizonytalanság annak alkalmazása során, valamint a nemzeti hatóságok közötti igazgatási együttműködés hiánya. A rendelet célja elsősorban egy eljárási keret létrehozása volt annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék annak lehetőségét, hogy a nemzeti műszaki szabályok jogszerűtlen akadályokat teremtsenek 7 .

A Versenyképességi Tanács 2013 decemberében az egységes piacra vonatkozó szakpolitikával kapcsolatban megfogalmazott következtetéseiben megjegyezte, hogy az egységes piacon a vállalkozásokra és a fogyasztókra vonatkozó keretfeltételek javítása érdekében valamennyi megfelelő eszközt alkalmazni kell, beleértve a harmonizációt és a kölcsönös elismerést is 8 . Ezért a Bizottság felkérést kapott, hogy tegyen jelentést a Tanácsnak azokról az ágazatokról és piacokról, ahol a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása gazdaságilag a legelőnyösebb, de annak működése továbbra is elégtelen vagy problématikus. A Versenyképességi Tanács 2015 februárjában az egységes piacra vonatkozó szakpolitikával kapcsolatban megfogalmazott következtetéseiben felszólította a Bizottságot, hogy biztosítsa a kölcsönös elismerés elvének hatékony működését, és adott esetben terjesszen elő ezt célzó javaslatokat 9 .

Válaszként azokra a megállapításokra, melyek szerint az elv működése nem optimális, és figyelembe véve a Tanács kérését, a kölcsönös elismerés elvének alkalmazását külső értékelésnek vetették alá 10 . Erre építkezve a kölcsönös elismerés működésére vonatkozó bizottsági értékelés (REFIT) tartalmazta a rendelet működésének értékelését is annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak a kölcsönös elismerés optimális működését korlátozó akadályokról (a továbbiakban: értékelés).

Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a kölcsönös elismerés nem annak rendje és módja szerint működik, és hogy az elv és a rendelet korlátozott hatást gyakorolt az előirányzott célkitűzések teljesítésére a tudatosság javítása, a jogbiztonság növelése és az igazgatási együttműködés terén.

Ez a kezdeményezés válasz az értékelés következtetéseire. Célja az, hogy szélesebb körű és jobb kölcsönös elismerés révén az áruk terén méltányosabb és mélyebb egységes piac valósuljon meg.

A konkrét célkitűzés a kölcsönös elismerés működésének javítása számos ambiciózus intézkedés felvetése révén. Az ilyen intézkedések célja annak biztosítása, hogy a kölcsönös elismerés elvéből fakadó, meglévő jogokat és kötelezettségeket tiszteletben tartsák. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tagállamok továbbra is védelmezhetik a jogszerű, közérdeken alapuló nemzeti céljaikat, és korlátozhatják az áruk forgalomba hozatalát, még akkor is, ha azokat máshol jogszerűen forgalmazzák, amennyiben határozatuk indokolt és arányos.

Először is, adott esetben a kölcsönös elismerés terjedelmének egyértelművé tétele, annak világos meghatározásával, hogy az mikor alkalmazandó, növelni fogja a vállalkozások és a nemzeti hatóságok számára a jogbiztonságot arra vonatkozóan, hogy a kölcsönös elismerés elvét mikor kell használni.

Másodsorban, a már jogszerűen forgalmazott termékek bemutatásának megkönnyítését szolgáló nyilatkozat, valamint a piacra jutást megtagadó vagy korlátozó határozatok kezelésére irányuló problémamegoldó rendszer bevezetése növeli a kölcsönös elismerés alkalmazásával kapcsolatos jogbiztonságot, és megkönnyíti annak vállalkozások általi alkalmazását. Mind a vállalkozások, mind a nemzeti hatóságok tudni fogják, észszerűen mire számíthatnak, amikor a kölcsönös elismerést alkalmazzák vagy alkalmazni kellene.

Végül pedig, az igazgatási együttműködés kialakítása és egy informatikai eszköz létrehozása javítja a kommunikációt, az együttműködést és a bizalmat a nemzeti hatóságok között, és ezáltal megkönnyíti a kölcsönös elismerés működését.

•Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel

a)(EU) 2015/1535 irányelv a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról 11 .

Az irányelv hozzájárul a szélesebb körű és jobb kölcsönös elismerés biztosításához azzal, hogy megköveteli a tagállamoktól, hogy tájékoztassák a Bizottságot és egymást a termékekre vonatkozó műszaki szabályok tervezetéről azoknak a nemzeti jogszabályokban való alkalmazását megelőzően. Ez segít még azok keletkezését megelőzően megakadályozni újabb kereskedelmi korlátok műszaki szabályok formájában történő létrehozását azáltal, hogy lehetővé teszi a Bizottság és a tagállamok számára a műszaki szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát. Ennek a kezdeményezésnek eltérő, kiegészítő célkitűzése van. Korrekciós intézkedéseket vezet be, amelyek a szabály hatálybalépését követően biztosítják, hogy a szabályt helyesen, eseti alapon alkalmazzák, a kölcsönös elismerés elvének tiszteletben tartásával.

b)2001/95/EK irányelv az általános termékbiztonságról 12  

Az irányelv biztosítja, hogy az EU piacán forgalomba hozott termékek biztonságosak legyenek. A nem harmonizált fogyasztási cikkekre vonatkozik. Ez a rendelettervezet a nem harmonizált területre is vonatkozik, de olyan helyzeteket is igyekszik megoldani, amikor egy tagállam illetékes hatóságainak szándékában áll valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott, nem harmonizált fogyasztási cikk forgalmazását vagy felhasználását megtagadni vagy megtiltani, mégpedig a fogyasztók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyektől eltérő okokból. Ez az eset áll fenn például, ha egy termék forgalomba hozatalát nem engedélyezik annak megnevezésére, méretére, összetételére, csomagolására vagy környezetvédelmi okokra hivatkozva.

c)305/2011/EU rendelet az építési termékekről 13  

Ez a rendelet létrehozza az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat (a továbbiakban: PCPC-k), amelyek tájékoztatást nyújtanak az építési munkákra és az építési termékekre vonatkozó rendelkezésekről. Ez a kezdeményezés következetesen kiegészíti a PCPC-ket. Mindazonáltal számos tagállamban összevonták a PCPC-t és a termékinformációs kapcsolattartó pontot (PCP-t), hogy „egyablakos ügyintézési pontot” kínáljanak a vállalkozások számára. Ez a kezdeményezés nem gátolja meg a hasonló jövőbeli összeolvadásokat.

d)A SOLVIT-hálózat 14  

A SOLVIT az uniós tagállamok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia nemzeti közigazgatása által biztosított szolgáltatás. Segíti a vállalkozásokat abban az esetben, ha a hatóságok egy másik uniós tagállamban megsértik a jogaikat, törekedve arra, hogy 10 héten belül megoldást találjanak. Ily módon a SOLVIT a bírósági eljárás alternatívájaként használható a vállalkozások számára, amikor egy olyan nemzeti határozattal szembesülnek, amely megtagadja vagy korlátozza a piacra jutásukat a kölcsönös elismerés elve alapján. Ez a kezdeményezés a SOLVIT-hálózaton, valamint és a SOLVIT megerősítéséről szóló nemrég elfogadott cselekvési terven alapul 15 . Javítja az áruk területén meglévő mechanizmust, megkönnyítendő azoknak a közigazgatási határozatoknak a megtámadását, amelyek megtagadják vagy korlátozzák a kölcsönös elismerés alapján a piacra jutást.

e)Uniós harmonizációs jogszabályok

Az Unió harmonizációs jogszabályai és a kölcsönös elismerés teljes mértékben kiegészítik egymást. Az áruknak a belső piacon való szabad mozgását a termékekre vonatkozó közös uniós szabályok (uniós harmonizációs jogszabályok) és a kölcsönös elismerés elve biztosítják. Az uniós harmonizációs jogszabályok közös követelményeket állapítanak meg a termékek gyártásának módjáról. Ugyanakkor nem valósíthatók meg olyan uniós harmonizációs jogszabályok, amelyek minden termékre és a termékekkel kapcsolatos valamennyi szempontra kiterjednek, és ez nem is kívánatos célkitűzés. Ez egy költséges és időigényes folyamat, ahol egyensúlyt kell találni a különböző megközelítések között, és csak olyan termékek és termékekkel kapcsolatos szempontok számára kell fenntartani, amelyek esetében az egységes piacon belüli szabad mozgásnak olyan jelentős akadályai vannak, amelyeket másképpen nem lehet áthidalni. Ha nem léteznek közös uniós szabályok, vagy ha a termékeket csak részben fedik le a közös uniós szabályok, a tagállamok továbbra is szabadon elfogadhatnak olyan nemzeti műszaki szabályokat, amelyek meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket ezeknek a termékeknek a megnevezés, forma, méret, címke, csomagolás stb. tekintetében teljesíteniük kell. Ez a kezdeményezés biztosítja, hogy amennyiben a tagállamok így járnak el, megfeleljenek az EUMSz 34. és 36. cikkének, és különösen a kölcsönös elismerés elvének.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A kölcsönös elismerés szempontjából az alábbi, folyamatban lévő, illetve tervezett uniós szintű kezdeményezések fontosak:

a)Az egységes digitális ügyfélkapu 16 . Az ügyfélkapu célja, hogy javítsa az olyan információs és segítségnyújtási szolgáltatások és eljárások internetes hozzáférhetőségét, minőségét és fellelhetőségét, amelyek relevánsak a vállalkozások és az állampolgárok számára.

b)A SOLVIT megerősítéséről szóló cselekvési terv 17 .

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E rendelet az EUMSz 114. cikkének (1) bekezdésén alapul, amely a belső piac megteremtéséről és működéséről szól, és meghatározza, hogy a tagállamok a belső piac megteremtését és működését célzó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítése érdekében intézkedéseket fogadhatnak el. E rendelet célja olyan szabályok és eljárások kidolgozása, amelyek biztosítják, hogy valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áru szabad mozgását a kölcsönös elismerés elvének teljes mértékben tiszteletben tartása mellett garantálják. Nem sérti a tagállamok szabályozási autonómiáját a nem harmonizált áruk területén.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A kölcsönös elismerés csak akkor alkalmazható a határokon átnyúló helyzetekben, ha egy gazdasági szereplő egy tagállamban egy valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékkel kíván kereskedni. A tagállamok fellépése önmagában nem oldhatja meg a kölcsönös elismerés elvének az egységes piacon történő alkalmazásával kapcsolatos problémákat. Ahhoz, hogy hatékony legyen, az elv alkalmazásának olyan közös megoldásokon kell alapulnia, amelyeket minden nemzeti hatóság egyenlően alkalmaz. Csak ilyen közös eljárások garantálhatják, hogy a nemzeti hatóságok ugyanúgy alkalmazzák az elvet, így lehetővé téve a vállalatok számára, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek attól függetlenül, hogy mely országban próbálják forgalomba hozni a termékeiket. Ha az egyes tagállamokra hagynánk a kölcsönös elismerés elve alkalmazásának eljárási szempontjait, ez gyengítené az elvet, mivel a munkamódszert 28 különböző – és esetlegesen egymásnak ellentmondó – eljárásra bontaná fel. Ezért az elv hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében az uniós szintű fellépés megfelelő és indokolt. Az EU felelős azért, hogy az áruk egységes piacának működését biztosítsa. Az EUMSz 26. cikkének (2) bekezdése értelmében a belső piac belső határok nélküli térséget jelent, amelyben az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása a Szerződések rendelkezései szerint biztosított. Az áruk behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalma az EUMSz egyik fő elve (34–36. cikk).

•Arányosság

Ez a javaslat körültekintő egyensúlyt teremt egyrészről a jogos közérdekek elérése érdekében szükségesnek ítélt védelmi szint meghatározása terén meglévő tagállami szabályozási autonómia, másrészről a más tagállamokban jogszerűen forgalmazott és az EUMSz 34–36. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó áruk szabad mozgását továbbra is gátló akadályok felszámolásának szükségessége között.

Az e javaslatban előirányzott intézkedések nem lépik túl a megállapított problémák megoldásához és a meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. A Bizottság és a tagállamok előre látható költségei elfogadhatónak tekinthetők, és ezeket ellensúlyozzák a vállalkozások megtakarításai, valamint a vállalkozások, a fogyasztók és a tagállamok számára egyaránt biztosított előnyök.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a rendelet az EUMSZ 114. cikkén alapul. Olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja javítani az áruk egységes piacának működését, a tagállamok illetékes hatóságai és a vállalkozások számára szabályok és eljárások megállapítása révén, a más tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk zökkenőmentes, szabad mozgásának biztosítása érdekében.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Az áruk területén a kölcsönös elismerés – azaz a kölcsönös elismerés elve és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet – működésének értékelése azt vizsgálta, hogy a kölcsönös elismerés milyen mértékben érte el eredeti célkitűzéseit az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték tekintetében. Az eredmények azt mutatják, hogy az áruk területén a kölcsönös elismerés továbbra is lényeges, és képes lehet hozzáadott értéket teremteni az EU számára. Lehetőséget biztosít a máshol már jogszerűen forgalmazott termékek más tagállamokban történő forgalmazására. A kölcsönös elismerés elve azonban nem működik megfelelően. Azoknak a vállalkozásoknak a többsége, amelyek egy másik tagállamban kívánnak termékeket értékesíteni, ellenőrzi az érintett tagállamban alkalmazandó szabályokat, és ha ezek a szabályok megakadályozzák egy adott termék értékesítését, akkor nem hagyatkoznak a kölcsönös elismerés elvére, hanem a legtöbbjük inkább a vonatkozó szabályokhoz igazítja a terméket. Amennyiben a vállalkozások megpróbálnak a kölcsönös elismerés elvére hagyatkozni, a nemzeti hatóságok gyakran megtagadják a termékek forgalomba hozatalát. Ami a kölcsönös elismerés elve alkalmazásának megkönnyítése érdekében elfogadott rendeletet illeti, az értékelés általánosságban azt mutatja, hogy csak néhány gazdasági szereplő ítéli úgy meg, hogy a rendelet hatálybalépése óta könnyebb termékeket értékesíteni más tagállamokban. A meghatározott célkitűzések tekintetében mérsékelt hatást gyakorolt, főként azért, mert az általa életbe léptetett eljárási követelmények elégtelennek bizonyultak a kölcsönös elismerés elve egyszerű, megbízható és felhasználóbarát alkalmazásának biztosítására. Ugyancsak korlátozott hatást gyakorolt ​​a kölcsönös elismerés elvének megismertetésére.

Eredményesség

Az alapelv létezése és a rendelet elfogadása ellenére a nem harmonizált területen az áruk szabad mozgása továbbra is problematikus, elsősorban a tudatosság és az ismeretek hiánya, a jogbiztonság hiánya, valamint a nemzeti hatóságok közötti bizalom és együttműködés hiánya miatt. A vállalkozások továbbra is nehézségekkel küzdenek a piacra jutás tekintetében, még akkor is, ha termékeiket már jogszerűen forgalmazzák más tagállamokban. Így gyakran a szabályokhoz igazítják a termékeiket, vagy lemondanak az új piacokra való belépésről. Az érintett felekkel folytatott konzultáció azt mutatja, hogy a kölcsönös elismeréssel kapcsolatos tudatosság ugyan javult az évek során, de nem elégséges mértékben. Minden érintett fél egyaránt úgy véli, hogy javítani kell a tudatosságot, valamint ez kell, hogy legyen a Bizottság egyik fő prioritása. A kölcsönös elismerés alkalmazása során a jogbiztonság a nem harmonizált termékek szabad mozgása előtt továbbra is jelentős akadályt képez, ami a vállalkozások és a nemzeti hatóságok kölcsönös elismeréssel kapcsolatos vonakodásának egyik fő oka. Ami az igazgatási együttműködést illeti, az értékelés azt mutatja, hogy ezt tovább kell javítani a kölcsönös elismerés elve alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

Hatékonyság

Az érintett felekkel konzultáltak annak felmérése érdekében, hogy az elv és a rendelet alkalmazása kapcsán felmerülő költségek milyen mértékben arányosak az általuk elért előnyökkel. A költségeket illetően a rendelet alacsony költséget jelentett a nemzeti hatóságok számára: a PCP-k megvalósítása és működése (7417-47 450 EUR, 1 teljes munkaidős egyenérték alapján) és a más tagállamban jogszerűen forgalmazott termékek értékeléséhez kapcsolódó költségek (420 000 EUR egy ágazatban, úgy mint műtrágyák). Ezeket a költségeket tekintik átlagosnak. A vállalkozásoknál a legtöbb költség inkább a kölcsönös elismerés helytelen alkalmazása miatt merül fel. Termékeiket módosítaniuk kell, kétszeresen el kell végezniük a vizsgálatokat és eljárásokat (1000–150 000 EUR termékenként és piaconként), vagy lehetőségeket veszítenek (40 000–500 000 EUR termékenként és piaconként), mivel le kell mondaniuk az új piacra való belépésről. E költségek többségét jelentősnek tartották. Meglehetősen vegyes, hogy miként észlelték az érintett felek a költségek és előnyök arányát. Míg a nemzeti hatóságok hajlamosak egyetérteni abban, hogy a költségek arányban vannak az előnyökkel, a vállalkozások többnyire nem értenek egyet. Úgy vélik, hogy a költségek jelentősek, míg az előnyöket nem sikerült megvalósítani.

Koherencia

Az elvégzett értékelés azt mutatja, hogy látszólag nem áll fenn ellentmondás a kölcsönös elismerés és a belső piac megteremtésére, valamint az áruk EU-n belüli szabad mozgásának megkönnyítésére irányuló egyéb uniós szakpolitikák között. Ellenkezőleg, a kölcsönös elismerés elve és a rendelet inkább kiegészítik és összhangban vannak számos olyan kezdeményezéssel, mint például az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK 18 irányelv, az egységes piac átláthatóságáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv, az építési termékekről szóló 305/2011/EU rendelet, a SOLVIT-hálózat 19 és az uniós harmonizációs jogszabályok.

Relevancia

A kölcsönös elismerés célja a mélyreható piaci integráció megvalósítása, miközben tiszteletben tartja a tagállamok sokféleségét és szabályozási autonómiáját. Ezt a harmonizáció alternatívájaként tekintik, amely lehetővé teszi a szabályozási autonómiát, amennyiben az utóbbi nem szükséges, indokolt és arányos. Ezenkívül a kölcsönös elismerés különösen fontos az innováció támogatása szempontjából. Az új, innovatív termékek területén nincsenek harmonizált európai szabályok, és a vállalkozásoknak nemzeti szinten a meglévő szabályokra/szabványokra kell támaszkodniuk, vagy akár az ilyen szabályok hiányára is. A kölcsönös elismerés az egyetlen alternatíva azon vállalkozások számára, amelyek új, illetve innovatív termékeiket más tagállamokban kívánják forgalmazni.    

Uniós hozzáadott érték

Az értékelés általános konszenzust mutat az érdekelt felek között a téren, hogy a kölcsönös elismerés hozzáadott értéket jelent az EU számára. Lehetővé teszi a máshol már jogszerűen forgalmazott termékeknek más tagállamokban való forgalmazását, a tagállamok szabályozási autonómiájának és sokféleségének fenntartása mellett. Széles körben elismert tény, hogy az általa megállapított célkitűzések csak uniós szintű fellépés révén valósíthatók meg. A konzultációs folyamat során az érintett felek szinte egyhangúak voltak azt illetően, hogy szükség van egy uniós jogi eszköze a szélesebb körű és jobb kölcsönös elismerés megvalósítása érdekében.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A legutóbbi, 2015. december 2-án és 2016. október 25-én tartott találkozók során a kölcsönös elismerés tanácsadó bizottságának tagjai felkérést kaptak, hogy adjanak visszajelzést. Egyes képviselők nem voltak meggyőződve arról, hogy a rendelet teljes körű felülvizsgálata előnyökkel járna, míg azonban mindegyikük egyetértett abban, hogy bizonyos kiigazításokra szükség van, és hogy sok probléma megoldható nem kötelező erejű jogi intézkedések útján.

Az Europa webhely konzultációra kialakított felületén az unió minden hivatalos nyelvén elérhető nyilvános konzultációra került sor. A konzultáció 2016 júniusa és szeptembere között zajlott le. A nyilvános konzultáció során 153 válasz érkezett. A vállalkozások erősen képviselték magukat (91), ezt követték a tagállami hatóságok (45) és az állampolgárok (17). A konzultáció eredményei azt mutatják, hogy a kölcsönös elismeréssel kapcsolatban jelzett nagy mértékű tudatosság ellenére a válaszadók többsége úgy véli, hogy a tudatosság növelése továbbra is szükséges. Ami a kölcsönös elismerés működésének akadályait illeti, a vállalkozások a forgalomba hozatalt megtagadó nemzeti döntések megtámadására szolgáló gyors jogorvoslati lehetőségek hiányát azonosították a legjelentősebb akadályként, amelyet a hatóságok közötti elégtelen kommunikáció követett. Ami a Bizottság kölcsönös elismerésre vonatkozó prioritásait illeti, a vállalkozások a hatékony jogorvoslat szükségességét rangsorolták a legfontosabb prioritásként, míg a tagállamok és az állampolgárok a kölcsönös elismeréssel kapcsolatos tudatosság növelése mellett tették le a voksukat.

A nyilvános konzultációt kiegészítették egy 2016. június 17-én, az érdekelt felek részvételével megtartott konferenciával, amelyet a Bizottság szervezett. Az esemény célja a kölcsönös elismerés működésével kapcsolatos legfontosabb kérdések azonosítása és a lehetséges előrevivő megoldások meghatározása volt. A rendezvényen 144 résztvevő, vállalkozások (62), nemzeti hatóságok (60) és egyéb felek (22), mint például fogyasztói szervezetek és szakszervezetek képviselői vettek részt. Összességében a résztvevők támogatták a kölcsönös elismerés működése javításának és a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával kapcsolatos jogbiztonság növelésének szükségességét.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

2014 és 2016 között a Bizottság vagy külső vállalkozók széles körű felméréseket, konzultációkat és tanulmányokat végeztek, amelyek szilárd szakértői alapot kínálnak.

A kölcsönös elismerés elvének működését 2014 és 2015 között külső értékelésnek vetették alá. A probléma nagyságrendje és a Bizottság által felvázolt különböző alternatívák hatásai képezték egy 2016 és 2017 között elvégzett tanulmány tárgyát.

•Hatásvizsgálat

E kezdeményezés előkészítése során egy hatásvizsgálat is készült. Ez azt mutatja, hogy a kölcsönös elismerés tárgyát képező termékek tekintetében kevesebb kereskedelem zajlik. Az EU-n belüli export értékének és a hazai fogyasztásnak az összehasonlítása azt mutatja, hogy a harmonizált termékek esetében az EU-n belüli export értéke a hazai fogyasztás 55 %-a, míg a nem harmonizált és részlegesen harmonizált áruk esetében mindössze 35 %-a. Ez azoknak az akadályoknak köszönhető, amelyekkel a vállalkozások szembesülnek, amikor megpróbálják a kölcsönös elismerés elve alapján forgalomba hozni termékeiket. A vállalkozásoknál a kölcsönös elismerés hiánya miatt felmerülő pénzügyi költségek jelentősek. Például a termékek alkalmazandó nemzeti szabályokhoz történő hozzáigazításának szükségessége abban az esetben, ha a kölcsönös elismerést elutasítják vagy nem használják a piacra jutás során, a becslések szerint 1000 és 150 000 EUR között mozog termékenként és piaconként. Az elveszett lehetőségek értéke, vagyis amikor a vállalkozások lemondanak a piacra lépésről, mivel az eltérő nemzeti szabályok a termék módosítását tennék szükségessé, a becslések szerint átlagosan 10 000 és 500 000 EUR közöttire tehető termékenként és piaconként. Egy, az Európai Parlament számára készített tanulmány 20 megpróbálta megbecsülni a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok belső piacra gyakorolt hatásának mértékét. Arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen akadályok csökkentése évente több, mint 100 milliárd EUR összeggel növelheti az EU-n belüli kereskedelmet. Emellett a 2008 és 2014 közötti időszakban mintegy 0,89 millió vállalkozás működött nem harmonizált ágazatokban, ami a feldolgozóiparban működő összes vállalkozás több mint 50 %-át jelenti. A vállalkozások közel 87 %-a mikrovállalkozás. A Bizottság 2014-es versenyképességi jelentése szerint a kkv-k mindössze 14 %-a folytat határokon átnyúló kereskedelmet az EU-ban, szemben a nagyméretű feldolgozóipari vállalatok 85,4 %-ával.

2017. április 7-én a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvezően véleményezte a hatásvizsgálatot. A Testület úgy ítélte meg, hogy a jelentésben szereplő ismertetés általánosságban jó volt, és további javításként javasolta a választható alternatíváknak és ezek gyakorlati működésének alaposabb magyarázatát. A jelentésnek továbbá világosabb következtetéseket kellene levonnia arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat várható eredménye konkrétan milyen mértékű hatást gyakorol majd a kölcsönös elismerés működésére, illetve milyen mértékben járul hozzá egy jól működő belső piachoz. Végül pedig jobban fel kell mérnie az adminisztráció egyszerűsítésének és a terhek csökkentésének lehetőségét. A pozitív véleményekben szereplő ajánlások beépítésre kerültek a jelentésbe. Különösen részletesebben elmagyarázza a különböző alternatívákat, és ezek egymás közötti kölcsönhatását. A jelentés részletesebben bemutatja, hogyan működnek ezek az alternatívák a gyakorlatban, különös hangsúlyt fektetve az előnyben részesített alternatíva piacra gyakorolt ​​hatásaira. A jelentés továbbá alaposabban elmagyarázza, hogy a jelenlegi szabályozási terhek a kölcsönös elismerés működésképtelenségének köszönhetőek, és egyértelműen jelzi, hogy az előnyben részesített alternatívák hogyan csökkennék ezeket. Az összefoglaló és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleménye itt elérhető: XXXXX.

Az 1. alternatíva (status quo) mellett a hatásvizsgálatban szereplő, tervezett szakpolitikai alternatívák a következők voltak:

2. alternatíva – Nem kötelező erejű jogi eszközök („soft law”) a kölcsönös elismerés működésének javításának érdekében (tudatosság javítása, képzés, tisztviselők cseréje stb.)

3. alternatíva – A 764/2008/EK rendelet legkisebb jogszabályi változtatása (a közigazgatási határozatok átláthatósága, az uniós szabványok alkalmazása, a PCP-k kibővített szerepe)

4. alternatíva – A 764/2008/EK rendelet átfogó jogszabályi változtatása (önkéntes kölcsönös elismerési nyilatkozat, problémamegoldó mechanizmus, továbbfejlesztett termékinformációs kapcsolattartó pontok és együttműködés)

5. alternatíva – Önkéntes előzetes forgalomba hozatali engedélyezés

A rendelet hatályon kívül helyezésére vonatkozó alternatívát, valamint a termékek egyes vonatkozásait lefedő, konkrét alapkövetelményekkel kapcsolatos további harmonizációs intézkedések előterjesztésére vonatkozó alternatívát már a korai szakaszban elvetették, csakúgy, mint a harmadik fél által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat bevezetését.

A 4. alternatíva az előnyben részesített alternatíva (a 764/2008/EK rendelet átfogó jogszabályi változtatása), kiegészítve a 2. alternatívával (a nem kötelező erejű jogszabályi intézkedésekkel).

A 2. alternatívát (nem kötelező erejű jogi eszközök) az összes érdekelt fél támogatta, de csak akkor tekintette hatékonynak, ha azt más átfogó eszközök egészítik ki.

A 3. alternatívát (a rendelet minimális jogalkotási változtatása) a tagállamok és a gazdasági szereplők potenciálisan hatásosnak tekintették, de kisebb mértékben, mint más alternatívákat.

A 4. alternatívát tekintették a leghatékonyabbnak a szakpolitikai célok elérése és a vállalkozások költségeinek csökkentése tekintetében.

Az érdekelt felek között egyetértés volt abban, hogy az 5. alternatíva (önkéntes előzetes engedélyezés) nem képes felszámolni a kölcsönös elismerés meglévő akadályait. Elsősorban csak költségeket generálna. Például a biocidok ágazatában az értékelés szerint az eljáráshoz kapcsolódó adminisztratív költségek évente 18 és 20 millió EUR-t tennének ki.

A kölcsönös elismerés hatálya alá eső termékek összetettségének és sokféleségének köszönhetően felettébb nehéz az előnyökről mennyiségi értékelést adni. A 4. alternatíva a 2. alternatívával kombinálva javítja a kölcsönös elismeréssel kapcsolatos tudatosságot és ismereteket, miközben jogbiztonságot teremt az elv alkalmazásával kapcsolatban, és javítja a tagállamok közötti közigazgatási együttműködést. Nemcsak több gazdasági szereplő szerezne tudomást az új piacokra a termékek további módosítása nélkül történő belépés lehetőségéről, hanem a kölcsönös elismerésről már tudomással bíró, de annak használatától idegenkedő gazdasági szereplők rendszerbe vetett bizalma is erősödni fog. Különösen megkönnyítené a más tagállamokban jogszerűen forgalmazott termékek piacra jutását azáltal, hogy keretet szab és racionalizálja az azzal kapcsolatos egyeztetéseket, hogy egy termék forgalomba kerülhet-e a kölcsönös elismerés alapján, illetve a piacra lépés megtagadása kockázatának csökkentése révén. Ez jelentősen csökkentené a vállalkozások tájékoztatással, alkalmazkodással, késleltetett piacra lépéssel és elveszett lehetőségekkel kapcsolatos költségeit. A tagállamok számára is előnyös lenne az alternatívák ilyen kombinációja, mivel ez a kölcsönös elismerés elvének következetesebb és helyes alkalmazására ösztönözné őket. A kereskedelmet gátló akadályok csökkentése általánosságban (lásd fentebb) évente több, mint 100 milliárd EUR összeggel növelheti az EU-n belüli kereskedelmet.

Hasonlóképpen nagyon nehéz az előnyben részesített alternatívák költségéről mennyiségi értékelést adni. A gazdasági szereplők felmerült költségei minimálisnak tekinthetők, és ugyanez vonatkozik az önkéntes kölcsönös elismerési nyilatkozatra is, amely esetében a költségeket minimális adminisztratív munkaként becsülték meg (a gazdasági szereplőknek átlagosan 20 percbe telne a nyilatkozat kitöltése). A tagállamok és a Bizottság viselnének bizonyos szükséges költségeket, amelyek az alábbiak szerint becsülhetők meg: a nem kötelező erejű jogi eszközök alternatívájának költségei a felvilágosító és képzési események megszervezésével és összehangolásával kapcsolatos költségeket (500 000 EUR), valamint a tisztviselők cseréjére szolgáló rendszerhez kapcsolódó költségeket (100 000 EUR) foglalják magukban. A problémamegoldó mechanizmus a fellebbezésekkel foglalkozó alkalmazottak miatt a Bizottság munkaterhelésének emelkedésével jár (3–4 további teljes munkaidős egyenérték). A tagállamok közötti igazgatási együttműködés fokozásának is van bizonyos költségvonzata, amely évi 1 200 000 millió EUR-ra becsülhető.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A kezdeményezést a REFIT-programhoz kötötték a kölcsönös elismerés hibás működésének a belső piac működésére gyakorolt hatásai miatt. Az értékelés azt vizsgálta, hogyan csökkenthetők a szabályozási terhek. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tény, hogy a kölcsönös elismerés nem megfelelően működik, ténylegesen egy olyan szabályozási teher, amely akadályokat gördít a kereskedelem útjába. Ezért a kölcsönös elismerés működésének javítása érdekében tett bármely erőfeszítés egyszerűsítést eredményezne a vállalkozások számára, például az új piacokhoz való könnyebb hozzáférést. Egy önkéntes kölcsönös elismerési nyilatkozat bevezetése jelentős hatással lesz a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére. A piacra jutási folyamatoknak, valamint a nemzeti hatóságokkal való kommunikációnak az észszerűsítése megkönnyíti a piacra jutást, és így csökkenti a gazdasági szereplők költségeit. Ezenkívül a hatóságok közötti jobb együttműködés és kommunikáció növelni fogja a bizalmat, és így csökkenteni a piacon lévő áruk vizsgálata során előforduló késedelmeket.    

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság ötévente értékeli a rendeletet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés az adott esetnek megfelelően az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték kritériumai, illetve az áruk szabad mozgására és az áruk belső piacára gyakorolt hatásuk alapján értékeli a rendeletnek és a kölcsönös elismerés elvének működését, az érdekelt felektől gyűjtött visszajelzések alapján, beleértve a tagállamoktól származó releváns információkat is. Figyelembe veszi a rendelet hatásainak értékelését lehetővé tevő egyedi mutatókat, például az információs és kommunikációs támogatási rendszeren keresztül az illetékes hatóságok által küldött értesítések számát, az alkalmazott eljárások gyorsaságát, vagy az illetékes hatóságok és a termékinformációs kapcsolattartó pontok közötti információcserék számát.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2017/0354 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 21 , rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A belső piac olyan, belső határok nélküli térség, amelyben az áruk szabad mozgása a Szerződések rendelkezései szerint biztosított. A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. E tilalom hatálya alá tartozik minden olyan nemzeti intézkedés, amely alkalmas arra, hogy közvetlen vagy közvetett módon, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozza az Unión belüli árukereskedelmet. Az áruk belső piacon belüli szabad mozgásának biztosítása a szabályok uniós szintű harmonizálása révén, az egyes áruk forgalmazására vonatkozó közös követelmények meghatározásával, illetve – az uniós harmonizációs szabályok hatálya alá nem tartozó áruk vagy árujellemzők esetében – a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával történik.

(2)Az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok jogellenesen keletkezhetnek, amennyiben – az árukra vagy az áruk bizonyos jellemzőire vonatkozó uniós harmonizációs szabályok hiányában – egy tagállam illetékes hatósága olyan nemzeti szabályokat alkalmaz az ilyen típusú, valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott árukra, amelyek előírják, hogy az áruk feleljenek meg bizonyos műszaki követelményeknek, például a megjelölésre, formára, méretre, tömegre, összetételre, kiszerelésre, címkézésre vagy csomagolásra vonatkozó követelményeknek. Az ilyen szabályok más tagállamokban jogszerűen forgalmazott árukra való alkalmazása ellentétes lehet a Szerződés 34. és 36. cikkével, még akkor is, ha azok megkülönböztetés nélkül valamennyi árura érvényesek.

(3)A kölcsönös elismerés elve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából ered. Ezen elv szerint a tagállamok nem tilthatják meg a területükön olyan áruk értékesítését, amelyeket jogszerűen forgalmaznak valamely másik tagállamban, még akkor sem, ha az árukat eltérő műszaki szabályok szerint állították elő vagy gyártották. Ez az elv azonban nem abszolút jellegű. A tagállamok akkor ellenezhetik a máshol jogszerűen forgalomba hozott áruk piacra lépését, amennyiben az ilyen korlátozások a Szerződés 36. cikkében meghatározott, vagy egyéb közérdeken alapuló, kényszerítő indok alapján igazoltak, és az elérni kívánt céllal arányosak.

(4)A „közérdeken alapuló, kényszerítő indok” fogalma a Bíróság által a Szerződés 34. és 36. cikkéhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat során kidolgozott, folyamatosan alakuló fogalom. Ez a fogalom kiterjed többek között az adóügyi ellenőrzés hatékonyságára, a kereskedelmi ügyletek tisztességességére, a fogyasztók védelmére, a környezetvédelemre, a sajtó sokszínűségének fenntartására és arra a veszélyre, hogy súlyosan sérül a társadalombiztosítási rendszer pénzügyi egyensúlya. Az ilyen kényszerítő indok – amennyiben törvényes különbségek vannak az egyes tagállamok között – igazolhatja a nemzeti szabályok illetékes hatóságok általi alkalmazását. Az ilyen határozatokat azonban kellően indokolni kell, és az arányosság elvét mindenkor tiszteletben kell tartani, figyelembe véve, hogy az illetékes hatóságok valóban a legkevésbé korlátozó intézkedést alkalmazták-e. Ezenkívül a más tagállamokban jogszerűen forgalmazott áruk tekintetében a piacra jutást korlátozó vagy megtagadó közigazgatási határozatok nem alapulhatnak pusztán azon a tényen, hogy a vizsgált áruk a tagállam által kitűzött jogszerű közérdekű célkitűzést más módon teljesítik, mint ahogyan az említett tagállamban a belföldi áruk teljesítik e célkitűzést.

(5)A kölcsönös elismerés elve alkalmazásának megkönnyítése érdekében került sor a 764/2008/EK rendelet 22 elfogadására, mégpedig olyan eljárások kialakításával, amelyek minimalizálják az olyan áruk szabad mozgását gátló jogellenes akadályok megteremtésének lehetőségét, amelyeket már jogszerűen forgalmaznak valamely másik tagállamban. Az említett rendelet elfogadása ellenére még mindig sok probléma áll fenn a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása tekintetében. A 2014 és 2016 között végzett értékelés azt mutatta, hogy az elv nem működik annak rendje és módja szerint, és a 764/2008/EK rendelet korlátozott hatást gyakorolt az elv alkalmazásának megkönnyítésére. A 764/2008/EK rendelet által létrehozott eszközöknek és eljárási garanciáknak nem sikerült elérniük a céljukat, nevezetesen a kölcsönös elismerés elveének megfelelőbb alkalmazását. Például a termékinformációs kapcsolattartó pontok hálózatát, amelyet azért hoztak létre, hogy tájékoztatást nyújtsanak a gazdasági szereplők részére az alkalmazandó nemzeti szabályokról és a kölcsönös elismerés alkalmazásáról, alig ismerik vagy használják a gazdasági szereplők. A hálózaton belül nem kellő mértékű a nemzeti hatóságok közötti együttműködés. Ritkán tartják be a piaci hozzáférést megtagadó vagy korlátozó közigazgatási határozatokra vonatkozó értesítési követelményt. Ennek eredményeként továbbra is fennállnak az áruk szabad mozgását gátló akadályok a belső piacon.

(6)A Versenyképességi Tanács 2013 decemberében az egységes piacra vonatkozó politikával kapcsolatban megfogalmazott következtetéseiben megjegyezte, hogy az egységes piacon a vállalkozásokra és a fogyasztókra vonatkozó keretfeltételek javítása érdekében valamennyi megfelelő eszközt alkalmazni kell, beleértve a kölcsönös elismerést is. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tegyen jelentést azokról az esetekről, amikor a kölcsönös elismerés elvének működése még mindig nem megfelelő vagy problémás. A Versenyképességi Tanács 2015 februárjában az egységes piacra vonatkozó szakpolitikával kapcsolatban megfogalmazott következtetéseiben felszólította a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a kölcsönös elismerés elvének hatékony működése érdekében, és terjesszen elő ezt célzó javaslatokat.

(7)A 764/2008/EK rendeletnek számos hiányossága van, ezért azt felül kell vizsgálni és meg kell szilárdítani. Az egyértelmű szabályozás érdekében e rendeletnek a 764/2008/EK rendelet helyébe kell lépnie. E rendeletnek egyértelmű eljárásokat kell megállapítania a más tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk szabad mozgásának, valamint annak biztosítására, hogy a szabad mozgás csak akkor legyen korlátozható, ha a tagállamok ezt jogos közérdek alapján teszik, és a korlátozás arányos. Ezáltal biztosítja, hogy mind a gazdasági szereplők, mind a nemzeti hatóságok betartsák a kölcsönös elismerés elvéből fakadó, meglévő jogokat és kötelezettségeket.

(8)A belső piac működésének javítását szem előtt tartva, e rendelet adott esetben nem sértheti az áruk forgalomba hozatali feltételeinek további harmonizációját.

(9)Kereskedelmi akadályok a Szerződés 34. és 36. cikkének hatálya alá tartozó, más típusú intézkedésekből is eredhetnek. Ilyen intézkedés lehet például a közbeszerzési eljárásokhoz készített műszaki leírás vagy a nemzeti nyelvek használatára vonatkozó követelmények. Ezek az intézkedések azonban nem minősülnek az e rendelet értelmében vett nemzeti műszaki szabályoknak, és így nem tartoznak annak hatálya alá.

(10)Az előzetes engedélyezési eljárás révén időnként érvényre jutnak nemzeti műszaki szabályok, amelynek értelmében az illetékes hatóságtól hivatalos engedélyt kell beszerezni, mielőtt az árukat az érintett tagállamban forgalomba lehetne hozni. Egy előzetes engedélyezési eljárás megléte önmagában korlátozza az áruk szabad mozgását. Ezért annak érdekében, hogy az áruk belső piacon belüli szabad mozgásának alapvető elve tekintetében indokolt legyen, az ilyen eljárásnak az uniós jog által elismert, közérdekű célkitűzésen kell alapulnia, valamint arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie. Azt, hogy az ilyen eljárás megfelel-e az uniós jogszabályoknak, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott megfontolásokra figyelemmel kell értékelni. Ennek eredményeképpen e rendelet hatálya alól ki kell zárni azokat a közigazgatási határozatokat, amelyek kizárólag azzal az indoklással tagadják meg vagy korlátozzák a piacra jutást, hogy az áruk nem rendelkeznek érvényes előzetes engedéllyel. Amikor azonban kötelező előzetes engedélyt kérelmeznek egy adott árura vonatkozóan, bármilyen, a kérelem műszaki szabályok alapján történő elutasítását előirányzó közigazgatási határozatot e rendeletnek megfelelően kell meghozni annak érdekében, hogy a kérelmező részesüljön az e rendelet által biztosított eljárási védelemben.

(11)Fontos tisztázni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó árutípusok magukban foglalják a mezőgazdasági termékeket is. A „mezőgazdasági termékek” kifejezés magában foglalja a Szerződés 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározott halászati termékeket is.

(12)Fontos tisztázni, hogy a „gyártó” kifejezés nemcsak az áruk gyártóját, hanem az olyan személyeket is magában foglalja, akik az áruk előállítójaként lépnek fel, például a mezőgazdasági termékek esetében, amelyek nem valamely gyártási folyamat eredményeként kerülnek előállításra.

(13)E rendelet hatálya alól ki kell zárni a nemzeti bíróságok olyan ügyek jogszerűségét értékelő határozatait, amelyekben egy nemzeti műszaki szabály alkalmazása miatt nem engedélyezik a valamely tagállamban jogszerűen forgalmazott áruknak egy másik tagállam piacára való bejutását, valamint a nemzeti bíróságok szankciókat alkalmazó határozatait.

(14)Ahhoz, hogy részesüljenek a kölcsönös elismerés elvéből származó előnyökből, az árukat jogszerűen kell forgalmazzák valamely másik tagállamban. Pontosítani kell, hogy ahhoz, hogy az árukat valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazottnak lehessen tekinteni, az áruknak meg kell felelniük az adott tagállamban alkalmazandó vonatkozó szabályoknak, és azokat az adott tagállamban a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

(15)Tagállamonként jelentősen eltér, hogy milyen bizonyítékra van szükség annak igazolására, hogy az árukat jogszerűen forgalmazzák valamely másik tagállamban. Ez szükségtelen terheket, késedelmeket és további költségeket idéz elő a gazdasági szereplőknél, miközben akadályozza a nemzeti hatóságokat abban, hogy hozzájussanak az áruk időben történő értékeléséhez szükséges információkhoz. Ez gátolhatja a kölcsönös elismerés elvének alkalmazását. Ezért elengedhetetlen megkönnyíteni a gazdasági szereplők számára annak bizonyítását, hogy áruikat jogszerűen forgalmazzák valamely másik tagállamban. A gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy nyilatkozatot tehessenek, amely biztosítja, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az árukkal és az érintett másik tagállamban alkalmazandó szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos összes szükséges információval. A nyilatkozat használata nem akadályozza a nemzeti hatóságokat abban, hogy a piacra jutást korlátozó határozatot hozzanak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen határozat arányos, valamint tiszteletben tartja a kölcsönös elismerés elvét és e rendeletet.

(16)A gyártó vagy a gyártó képviselője felel a kölcsönös elismerési nyilatkozatban az adatok kitöltéséért, mivel a gyártó ismeri az árut a legjobban. Az az információ azonban, hogy az árukat az érintett tagállamban a végfelhasználók rendelkezésére bocsátják, a tényleges gyártó helyett inkább az importőr vagy a forgalmazó birtokában lehet. Ezért megengedhetővé kell tenni egy másik gazdasági szereplő számára, hogy a gyártó helyett kitöltse ezt az információt.

(17)A kölcsönös elismerési nyilatkozatnak bármikor a jövőben továbbra is pontos és teljes információt kell szolgáltatnia az árukról. A nyilatkozatot ezért szükség szerint naprakészen kell tartani annak érdekében, hogy az tükrözze a változásokat, például a vonatkozó műszaki szabályok terén.

(18)Annak biztosítása érdekében, hogy a kölcsönös elismerési nyilatkozatban szolgáltatott információk átfogóak legyenek, összehangolt szerkezetet kell meghatározni az ilyen nyilatkozatok tekintetében, amelyet a nyilatkozatot benyújtani kívánó gazdasági szereplők használhatnak.

(19)Fontos annak biztosítása, hogy a kölcsönös elismerési nyilatkozatot a valóságnak megfelelően és pontosan töltsék ki. Ezért elő kell írni, hogy a gazdasági szereplők felelősek a nyilatkozatban szereplő információkért.

(20)A nem harmonizált területen működő vállalkozások hatékonyságának és versenyképességének növelése érdekében lehetővé kell tenni az új információs technológiák alkalmazását a kölcsönös elismerési nyilatkozat benyújtásának megkönnyítése érdekében. Ezért a gazdasági szereplőknek lehetővé kell tenni, hogy nyilatkozatukat az interneten hozzáférhetővé tegyék.

(21)E rendeletet azokra az árukra is alkalmazni kell, amelyeknek csak bizonyos jellemzői tartoznak az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá. Amennyiben az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében a gazdasági szereplők kötelesek EU-megfelelőségi nyilatkozatot kidolgozni az e jogszabályoknak való megfelelés igazolására, akkor megengedhető kell, hogy legyen, hogy az e rendelet szerinti kölcsönös elismerési nyilatkozatban szereplő információk szerepeljenek az EU-megfelelőségi nyilatkozatban azok részeként.

(22)Amennyiben a gyártók úgy döntenek, hogy nem alkalmazzák a kölcsönös elismerési mechanizmust, a tagállamnak kell bekérnie az áruk értékeléséhez szükségesnek ítélt információkat, kellően figyelembe véve az arányosság elvét.

(23)Az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy közöljenek a Bizottsággal és a többi tagállammal valamely termékre – beleértve többek között a mezőgazdasági és haltermékeket is – vonatkozó minden nemzeti műszaki szabálytervezetet, és nyilatkozzanak azokról az indokokról, amelyek egy ilyen szabály elfogadását szükségességé teszik. Biztosítani kell azonban, hogy egy ilyen nemzeti műszaki szabály elfogadását követően a kölcsönös elismerés elvét helyesen alkalmazzák az egyes árukra vonatkozó egyedi esetekben. E rendeletnek szintén meg kell határoznia a kölcsönös elismerés elvének egyedi esetekben történő alkalmazására vonatkozó eljárásokat, például a tagállamokra vonatkozó azon kötelezettséget, hogy jelezzék azokat a nemzeti műszaki szabályokat, amelyeken a közigazgatási határozat alapszik, valamint a jogos közérdekhez kapcsolódó azon indokokat, amelyekkel a közigazgatási határozatot indokolják. E követelmény nem kötelezi azonban a tagállamokat arra, hogy indokolják magát a nemzeti műszaki szabályt, hanem csak e nemzeti műszaki szabálynak valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termék tekintetében való alkalmazását.

(24)Mivel a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk piacra jutásának megtagadásáról vagy korlátozásáról szóló határozatoknak kivételt kellene képezniük az áruk szabad mozgásának alapelve szempontjából, helyénvaló egy olyan egyértelmű eljárás létrehozása, amelynek célja biztosítani, hogy az ilyen határozatok tiszteletben tartsák a kölcsönös elismerés elvéből fakadó, meglévő kötelezettségeket. Az ilyen eljárás biztosítja, hogy a meghozott határozatok arányosak legyenek, és tiszteletben tartsák a kölcsönös elismerés elvét és e rendeletet.

(25)Ameddig egy illetékes hatóság értékeli az árut annak eldöntése céljából, hogy szükséges-e vagy sem a forgalomba hozatal megtagadása vagy korlátozása, nem hozhat a forgalomba hozatalt megtiltó határozatot, kivéve amennyiben gyors beavatkozásra van szükség a felhasználók biztonsága vagy egészsége károsodásának elkerülése érdekében, illetve hogy megakadályozzák az áruk rendelkezésre bocsátását, amennyiben az ilyen áruk rendelkezésre bocsátása általánosságban tiltott a közerkölcs vagy a közbiztonság alapján, ideértve például a bűncselekmények megelőzését is.

(26)A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 olyan akkreditálási rendszert hoz létre, amely biztosítja a megfelelőségértékelő testületek felkészültségi szintjének kölcsönös elismerését. A tagállamok illetékes hatóságai ezért nem utasíthatnak el egy akkreditált megfelelőségértékelő testület által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet és tanúsítványt az említett testület felkészültségéhez kapcsolódó okokra hivatkozva. Továbbá a más tagállamokban már elvégzett vizsgálatok és eljárások megkettőzésének lehetőleges elkerülése érdekében a tagállamoknak a vizsgálati jelentéseket és az egyéb megfelelőségértékelő testületek által az uniós joggal összhangban kiadott tanúsítványokat is el kell fogadniuk. Az illetékes hatóságok számára elő kell írni, hogy megfelelően vegyék figyelembe a bemutatott vizsgálati jelentések vagy tanúsítványok tartalmát.

(27)A 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 meghatározza, hogy csak biztonságos termékek hozhatók forgalomba, valamint megállapítja a gyártók és forgalmazók kötelezettségeit a termékek biztonsága tekintetében. Feljogosítja a hatóságokat arra, hogy azonnali hatállyal elrendeljék bármely veszélyes termék piacról való kivonását, vagy a különféle biztonsági értékelésekhez, ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz szükséges időtartamra ideiglenesen megtiltsák azon termékek forgalmazását, amelyek veszélyesek lehetnek. Ezenkívül leírja azt a folyamatot, amely alapján a hatóságoknak a 8. cikk (1) bekezdésének b)–f) pontjában említettekhez hasonló megfelelő intézkedéseket kell alkalmazniuk a kockázatot jelentő termékek esetében, továbbá megállapítja az említett intézkedések Bizottságnak és többi tagállamnak való bejelentésének kötelezettségét is. Ezért az illetékes hatóságoknak a továbbiakban is képesnek kell lenniük alkalmazni az említett irányelvet, és különösen az irányelv 8. cikke (1) bekezdésének d)–f) pontjában, valamint 8. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(28)A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 többek között riasztási rendszert hoz létre az élelmiszerből vagy takarmányból származó, közvetlen vagy közvetett egészségügyi kockázatok jelentésére. Ez arra kötelezi a tagállamokat, hogy a riasztási rendszeren keresztül haladéktalanul jelentsenek a Bizottságnak minden olyan általuk hozott intézkedést, amely az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalának korlátozására, piacról történő kivonására vagy visszahívására irányul az emberi egészség védelme érdekében, és amely gyors fellépést igényel. Az illetékes hatóságoknak a továbbiakban is képesnek kell lenniük alkalmazni az említett rendeletet, és különösen a rendelet 50. cikke (3) bekezdésben, valamint 54. cikkében foglalt rendelkezéseket.

(29)Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 harmonizált uniós keretet hoz létre a hivatalos ellenőrzések és a hatósági ellenőrzéseken kívüli hivatalos tevékenységek szervezésére az egész agrár-élelmiszerláncra kiterjedően, figyelembe véve a 882/2004/EK rendeletben és a vonatkozó ágazati jogszabályokban a hatósági ellenőrzések tekintetében meghatározott szabályokat. Az említett rendelet különös eljárást állapít meg annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplő orvosolja az élelmiszer- és takarmányjognak, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelés hiányát. Az illetékes hatóságoknak a továbbiakban is képesnek kell lenniük alkalmazni az említett rendeletet, és különösen a rendelet 138 cikkében foglalt rendelkezéseket.

(30)A tagállamok illetékes hatóságai által az e rendelet alapján hozott bármely közigazgatási határozatnak meg kell határoznia a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, hogy a gazdasági szereplők keresetet nyújthassanak be a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságnál vagy törvényszéknél. A határozatnak hivatkoznia kell az e rendeletben előírt problémamegoldó eljárásra is.

(31)A kölcsönös elismerés elve helyes és következetes alkalmazásának biztosításához elengedhetetlen hatékony megoldásokat kínálni azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek vállalkozásbarát alternatívákat szeretnének a piacra lépést megtagadó vagy korlátozó közigazgatási határozatok megtámadására. Az ilyen megoldások biztosítása és a jogi költségek elkerülése érdekében rendelkezésre kell állnia egy bíróságon kívüli vitarendezési eljárásnak a gazdasági szereplők – és különösen a kkv-k – számára.

(32)A belső piaci problémamegoldó hálózat (SOLVIT) az egyes tagállamok nemzeti közigazgatása által nyújtott szolgáltatás, amelynek célja megoldást találni az állampolgárok és a vállalkozásokra számára, amennyiben a jogaikat egy másik tagállam hatóságai megsértették. A SOLVIT működését szabályozó elvek a 2013/461/EU bizottsági ajánlásban 27 szerepelnek.

(33)A SOLVIT-rendszer hatékony bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusnak bizonyult, amely ingyenesen elérhető. Rövid határidőkkel dolgozik, és gyakorlati megoldásokat nyújt az állampolgároknak és a vállalkozásoknak, amennyiben az uniós jogaik hatóságok általi elismerése terén nehézségekbe ütköznek. Ezért a gazdasági szereplőknek először a SOLVIT-ra kell támaszkodniuk, mielőtt az e rendelet szerinti problémamegoldó mechanizmusok működésbe léphetnek. Amennyiben a gazdasági szereplő, a megfelelő SOLVIT központ és az érintett tagállamok egyetértenek a megfelelő eredményt illetően, nincs szükség további intézkedésekre.

(34)Ha azonban a SOLVIT informális megközelítése sikertelennek bizonyul, és továbbra is komoly kétségek állnak fenn a közigazgatási határozat és a kölcsönös elismerés elve összeegyeztethetőségével kapcsolatban, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az érintett SOLVIT-központ kérésére megvizsgálja az ügyet, és értékelést készítsen, amelyet az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell vennie. A Bizottság beavatkozását – a helyes hivatali magatartás európai kódexnek megfelelően – észszerű határidőkhöz kell kötni.

(35)Egy piacra jutást megtagadó vagy korlátozó közigazgatási határozat tekintetében a Bizottság véleménye csak arra a kérdésre terjed ki, hogy a szóban forgó közigazgatási határozat összeegyeztethető-e a kölcsönös elismerés elvével, és teljesíti-e e rendelet követelményeit. Ez nem érinti a Bizottságnak a Szerződés 258. cikke szerinti hatáskörét, illetve a tagállamok azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek az uniós jogszabályok rendelkezéseinek, amennyiben a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával kapcsolatban megállapított rendszerszintű problémákra még több figyelmet lehet fordítani.

(36)Az áruk belső piacának szempontjából fontos, hogy a vállalkozások – és különösen a kkv-k – megbízható és konkrét információkat kaphassanak az adott tagállamban hatályos jogszabályokról. A termékinformációs kapcsolattartó pontoknak fontos szerepet kell játszaniuk a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők közötti kommunikáció megkönnyítésében a termékekre vonatkozó konkrét szabályokkal és a kölcsönös elismerés alkalmazásával kapcsolatos információk terjesztése révén. Ezért meg kell erősíteni a termékinformációs kapcsolattartó pontok szerepvállalását az összes termékekkel kapcsolatos szabályokra vonatkozó tájékoztatás első számú szolgáltatóiként, beleértve a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó nemzeti szabályokat is.

(37)Az áruk szabad mozgásának megkönnyítése érdekében a termékinformációs kapcsolattartó pontok számára elő kell írni, hogy adjanak ingyenes tájékoztatást a nemzeti műszaki szabályaikról és a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásáról. A termékinformációs kapcsolattartó pontoknak megfelelő felszereltséggel és erőforrásokkal kell rendelkezniük. Az [egységes digitális ügyfélkapu – COM(2017)256] rendelettel összhangban egy weboldalon keresztül kell tájékoztatást nyújtaniuk, továbbá meg kell felelniük az említett rendeletben előírt minőségi kritériumoknak.

(38)Az illetékes hatóságok közötti együttműködés elengedhetetlen a kölcsönös elismerés elvének zökkenőmentes működéséhez, valamint a kölcsönös elismerés kultúrájának kialakításához. A termékinformációs kapcsolattartó pontok és az illetékes nemzeti hatóságok számára ezért elő kell írni, hogy működjenek együtt, valamint osszák meg az információkat és a szakértelmet annak érdekében, hogy biztosítsák az elv és e rendelet helyes és következetes alkalmazását.

(39)A piaci hozzáférést megtagadó vagy korlátozó közigazgatási határozatokra vonatkozó értesítések, a termékinformációs kapcsolattartó pontok közötti kommunikáció engedélyezése, továbbá az igazgatási együttműködés biztosítása céljából a tagállamok számára hozzáférést kell biztosítani egy információs és kommunikációs támogatási rendszerhez.

(40)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 28 megfelelően kell gyakorolni.

(41)Ha e rendelet alkalmazása céljából személyes adatok feldolgozására van szükség, azt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. A személyes adatok e rendelet céljaira történő bármilyen feldolgozására – esettől függően – az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 vonatkozik.

(42)Megbízható és hatékony monitoring mechanizmusokat kell kidolgozni, hogy információval szolgáljanak e rendelet alkalmazásáról és annak az áruk szabad mozgására gyakorolt hatásáról. Az ilyen mechanizmusok nem haladhatják meg az ilyen célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(43)A kölcsönös elismerés elvének megismertetése és annak biztosítása érdekében, hogy e rendeletet helyesen és következetesen alkalmazzák, az Uniónak finanszíroznia kell olyan tudatosságnövelő kampányokat és egyéb kapcsolódó tevékenységeket, amelyek célja az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők közötti bizalom és együttműködés fokozása.

(44)A kölcsönös elismerési elv működésével és az áruk egységes piacára gyakorolt hatásával kapcsolatos pontos adatok hiányának orvoslása érdekében az Uniónak finanszíroznia kell az ilyen adatok gyűjtését.

(45)Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(46)A Bizottságnak értékelnie kell e rendeletet. Az értékelésnek az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és a hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és alapot kell teremtenie a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálataihoz.

(47)Helyénvaló e rendelet alkalmazásának elhalasztása annak érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak és a gazdasági szereplőknek kellő ideje legyen az abban foglalt követelményeknek való megfelelésre.

(48)A Bizottságnak a kitűzött célok mentén értékelnie kell e rendeletet. A Bizottságnak a kölcsönös elismerés elvének működésével és az áruk egységes piacára gyakorolt ​​hatásaival kapcsolatosan gyűjtött adatokat, valamint az információs és kommunikációs támogatási rendszerben rendelkezésre álló adatokat kell felhasználnia e rendelet értékeléséhez. A Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az értékeléshez szükséges további információkat kérjen a tagállamoktól. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 31 22. pontja szerint a hatékonyságra, eredményességre, relevanciára, koherenciára és hozzáadott értékre vonatkozó értékelés képezi a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját.

(49)Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a kölcsönös elismerés elvének zökkenőmentes, következetes és helyes alkalmazásának biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért – a léptékük és hatásuk miatt – azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

E rendelet a kölcsönös elismerés elvének tagállamok által egyedi esetekben, valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk tekintetében és a Szerződés 34. és 36. cikkére figyelemmel történő alkalmazására vonatkozó szabályokat és eljárásokat állapít meg.

E rendelet rendelkezik továbbá a termékinformációs kapcsolattartó pontok létrehozásáról és fenntartásáról a tagállamokban, valamint a kölcsönös elismerés elve keretében történő együttműködésről és információcseréről.

2. cikk
Alkalmazási kör 

(1)E rendelet minden típusú termékre vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági termékeket is, valamint azokra a valamely tagállam illetékes hatósága (a továbbiakban: a rendeltetési hely szerinti tagállam) által meghozott vagy meghozandó közigazgatási határozatokra, amelyek bármely ilyen, valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott árukra vonatkoznak, amennyiben a határozat megfelel az alábbi kritériumoknak:

a)a határozat alapja a rendeltetési hely szerinti tagállamban alkalmazandó valamely nemzeti műszaki szabály;

b)a határozat közvetlen vagy közvetett hatása a piacra jutás megtagadása vagy korlátozása a rendeltetési hely szerinti tagállamban.

(2)Az (1) bekezdésben a „közigazgatási határozatokra” való hivatkozás magában foglal minden olyan közigazgatási lépést, amely azonos vagy lényegében azonos joghatással bír, mint egy határozat.

(3)E rendelet alkalmazásában a „nemzeti műszaki szabály” egy tagállam bármely olyan törvényi, rendeleti vagy egyéb közigazgatási rendelkezése, amely a következő elemekből áll:

a)a rendelkezés olyan területre vagy jellemzőre vonatkozik, amely nem képezi uniós szintű harmonizáció tárgyát;

b)a rendelkezés megtiltja az érintett tagállam nemzeti piacán egy áru vagy árutípus forgalmazását, illetve (ténylegesen vagy jogilag) kötelezővé teszi a rendelkezésnek való megfelelést, minden esetben, amikor egy konkrét árut vagy árutípust az adott piacon forgalmaznak;

c)a rendelkezésre legalább a következők egyike jellemző:

i.előírja az adott árutól vagy árutípustól elvárt tulajdonságokat, mint például annak minőségi színvonala, teljesítménye, illetve biztonságossága vagy mérete, beleértve az árura vagy árutípusra alkalmazandó olyan követelményeket, mint az áru vagy árutípus azon megnevezése, amellyel forgalomba hozzák, a terminológia, a jelképek, a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások;

ii.ezen árura vagy árutípusra nézve a fogyasztókat vagy a környezetet védő egyéb követelményeket ír elő, amelyek az adott tagállam nemzeti piacán történő forgalomba hozatalt követően befolyásolják az áruk életciklusát, mint például a felhasználási feltételek, az újrafeldolgozás, az újrafelhasználás vagy az ártalmatlanítás, amennyiben az ilyen feltételek jelentősen befolyásolhatják az áru vagy árutípus összetételét vagy jellegét, illetve az adott tagállam nemzeti piacán történő forgalomba hozatalát.

(4)A (3) bekezdés c) pontjának i. alpontja a Szerződés 38. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, mezőgazdasági termékekre alkalmazott gyártási módszerekre és eljárásokra, illetve az emberi és állati fogyasztásra szánt termékekre, valamint más termékekkel kapcsolatos gyártási módszerekre és eljárásokra is vonatkozik, amennyiben azok hatást gyakorolnak a jellemzőikre.

(5)E rendelet alkalmazásában az előzetes engedélyezésre vonatkozó követelmény önmagában nem jelent nemzeti műszaki szabályt, ugyanakkor egy, valamely nemzeti műszaki szabály alapján az előzetes engedélyt megtagadó határozat lehet az e rendelet hatálya alá tartozó határozat, amennyiben teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott egyéb követelmények.

(6)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)a nemzeti bíróságok vagy törvényszékek által hozott bírósági jellegű határozatokra;

b)bűncselekmény ügyében folyó nyomozás vagy büntetőeljárás során a végrehajtó szervek által a terminológia, a jelképek, valamint az alkotmányellenes, illetve bűnszervezetekre, avagy rasszista, megkülönböztető vagy idegengyűlölő természetű bűncselekményekre való bármilyen tárgyi utalás tekintetében hozott igazságszolgáltatási jellegű határozatokra.

(7)Az 5. és 6. cikk nem érinti a következő rendelkezések alkalmazását:

a)a 2001/95/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének d)–f) pontja és 8. cikkének (3) bekezdése;

b)a 178/2002/EK rendelet 50. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 54. cikke;

c)az (EU) 2017/625 rendelet 138. cikke.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott”: az áru vagy árutípus megfelel az adott tagállamban alkalmazandó vonatkozó szabályoknak, és azt az adott tagállamban a végfelhasználók rendelkezésére bocsátják.

2.„valamely tagállam hazai piacán történő forgalmazás”: áru gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az adott tagállam területén található piacon értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, ellenérték fejében vagy ingyenesen;

3.„a piacra jutás korlátozása”: az áruknak az érintett tagállam nemzeti piacán történő forgalomba hozatalát megelőzően teljesítendő feltételek, illetve az áruknak az adott piacon való forgalomban tartására vonatkozó feltételek előírása, amelyek mindegyik esetben az áruknak a 2. cikk (3) bekezdése c) pontjának i. alpontjában leírtak szerinti egy vagy több jellemzőjének módosítását vagy kiegészítő vizsgálatok elvégzését teszik szükségessé;

4.„a piacra jutás megtagadása”: az alábbiak bármelyikét jelenti:

a)annak megtiltása, hogy az árukat az érintett tagállam nemzeti piacán forgalmazzák vagy az adott piacon forgalomban hagyják;

b)az áruk e piacról történő visszavonásának vagy visszahívásának előírása;

5.„előzetes engedélyezés”: valamely tagállam jogszabályai szerinti olyan közigazgatási eljárás, amelynek értelmében az adott tagállam illetékes hatóságának – egy gazdasági szereplő kérelmére – az árut hivatalosan jóvá kell hagynia, mielőtt azt az adott tagállam nemzeti piacán forgalmazni lehetne;

6.„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az árut előállítja, vagy az árut megtervezteti és legyártatja, illetve a saját neve vagy védjegye alatt azt forgalmazza, vagy bármely más természetes vagy jogi személy, aki nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jegyének az árun való feltüntetésével annak gyártójaként jelöli meg magát;

7.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy az árunak a szóban forgó nemzeti piacon való forgalmazása tekintetében a gyártó nevében eljárjon;

8.„importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely első alkalommal hoz forgalomba harmadik országból származó árut az uniós piacon;

9.„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző, Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely az árut az adott tagállam nemzeti piacán forgalomba hozza;

10.„gazdasági szereplő”: az árukkal kapcsolatban az alábbiak bármelyikét jelenti: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr vagy a forgalmazó;

11.„végfelhasználó”: az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely számára vagy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körön kívül fogyasztóként, vagy az ipari vagy szakmai tevékenysége körében szakmai végfelhasználóként árut forgalmaztak vagy forgalmaznak;

12.„jogos közérdek”: a Szerződés 36. cikkében meghatározott indokok vagy bármely egyéb, közérdeken alapuló kényszerítő indok.

II. fejezet
A kölcsönös elismerés elvének egyes esetekben történő alkalmazására vonatkozó eljárások

4. cikk
Kölcsönös elismerési nyilatkozat

(1)A valamely tagállam (a továbbiakban: „a rendeltetési hely szerinti tagállam”) nemzeti piacán forgalomba hozott vagy forgalomba hozandó áru vagy árutípus gyártója nyilatkozatot (a továbbiakban: „kölcsönös elismerési nyilatkozat”) készíthet annak a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai felé történő igazolására, hogy az ilyen árut vagy árutípust jogszerűen forgalmazza valamely másik tagállamban.

Alternatív megoldásként a gyártó megbízhatja meghatalmazott képviselőjét, hogy a nyilatkozatot a nevében készítse el.

A kölcsönös elismerési nyilatkozaton belül az áru vagy árutípus forgalmazásával kapcsolatos konkrét információkat azonban bármely gazdasági szereplő kitöltheti.

(2)A kölcsönös elismerési nyilatkozatnak követnie kell a mellékletben meghatározott szerkezetet, és tartalmaznia kell az ott szereplő információkat.

A nyilatkozatot az Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell kitölteni, és amennyiben ez a nyelv nem a rendeltetési hely szerinti tagállam által megkövetelt nyelv, a gazdasági szereplőknek kell azt a rendeltetési hely szerinti tagállam által megkövetelt nyelvre vagy nyelvekre lefordíttatni.

(3)A gazdasági szereplők felelősek a kölcsönös elismerési nyilatkozatban általuk megadott információk tartalmáért és pontosságáért.

(4)A gazdasági szereplők biztosítják, hogy a nyilatkozatot mindenkor naprakészen tartsák, hogy az tükrözze az általuk a nyilatkozatban közölt információkban bekövetkezett bármely változást.

(5)A kölcsönös elismerési nyilatkozatot a rendeltetés hely szerinti tagállam illetékes hatósága részére az 5. cikk alapján elvégzendő értékelés céljából lehet benyújtani. A nyilatkozatot papír formátumban vagy elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(6)A gazdasági szereplők a nyilatkozatot elérhetővé tehetik egy weboldalon, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)az árutípus vagy -sorozat, amelyre a nyilatkozat vonatkozik, könnyen azonosítható a weboldalon;

b)a weboldalt figyelemmel kísérik a nyilatkozat elérhetőségének és hozzáférhetőségének biztosítása érdekében;

c)fel vannak tüntetve arra vonatkozó útmutatások, hogy miként kell a weboldalon navigálni, és ott hozzáférni a nyilatkozathoz.

(7)Ha e cikk előírásainak megfelelően kölcsönös elismerési nyilatkozatot nyújtanak be a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának, akkor az áruknak az 5. cikk szerinti bármely értékelése céljából:

a)az illetékes hatóság köteles a nyilatkozatot, valamint az illetékes hatóság által az abban foglalt információk ellenőrzéséhez észszerűen megkövetelt bármely bizonyítékot annak igazolására elegendőként elfogadni, hogy az árukat jogszerűen forgalmazzák valamely másik tagállamban; és

b)az illetékes hatóság nem kérhet semmilyen más információt vagy dokumentációt egyetlen gazdasági szereplőtől sem annak bizonyítására, hogy az árukat jogszerűen forgalmazzák valamely másik tagállamban.

(8)Ha a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához nem nyújtanak be e cikk követelményeinek megfelelően kölcsönös elismerési nyilatkozatot, az illetékes hatóság bármely gazdasági szereplőt felkérheti arra, hogy az alábbi dokumentációt és információkat nyújtsa be annak az 5. cikk szerinti értékelés céljából történő igazolása érdekében, hogy az árukat jogszerűen forgalmazzák valamely másik tagállamban:

a)bármely lényeges információ az érintett áru vagy árutípus tulajdonságairól;

b)bármely lényeges információ az áru valamely másik tagállamban való jogszerű forgalmazásáról;

c)bármely egyéb olyan információ, amelyet az illetékes hatóság az értékeléshez hasznosnak ítél.

(9)Amennyiben az árura, amely tekintetében a kölcsönös elismerési nyilatkozatot benyújtják, egyúttal valamely olyan uniós jogi aktus is alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, a kölcsönös elismerési nyilatkozat belevehető az EU-megfelelőségi nyilatkozatba annak részeként.

5. cikk
Az áruk vizsgálata 

(1)Amennyiben egy tagállam illetékes hatóságának kételyei merülnek fel annak az árunak a kapcsán, amelyről a gazdasági szereplő azt állítja, hogy azt jogszerűen forgalmazza valamely másik tagállamban, az illetékes hatóság haladéktalanul kapcsolatba lép a szóban forgó gazdasági szereplővel és elvégzi az áru vizsgálatát.

(2)Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok végrehajtása során a tagállamok illetékes hatóságainak kellő mértékben figyelembe kell venniük a megfelelőségértékelő testület által kiadott és a gazdasági szereplő által a vizsgálat részeként benyújtott vizsgálati jelentések vagy tanúsítványok tartalmát. A tagállamok illetékes hatóságai – a testület felkészültségével összefüggő okok miatt – nem utasíthatják el a megfelelőségértékelés megfelelő területére a 765/2008/EK rendelet szerint akkreditált megfelelőségértékelő testületek által kiállított tanúsítványokat vagy jegyzőkönyveket.

(3)Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága az (1) bekezdés szerinti vizsgálat befejezését követően közigazgatási határozatot hoz az áru tekintetében, 20 munkanapon belül tájékoztatja határozatáról az (1) bekezdésben említett érintett gazdasági szereplőt, a Bizottságot és a többi tagállamot. A Bizottságnak és a többi tagállamnak szóló értesítést a 11. cikkben említett rendszer útján kell megtenni.

(4)A (3) bekezdésben említett közigazgatási határozatnak kellőképpen részletes és megfelelő indoklást kell tartalmaznia annak érdekében, hogy lehetővé tegye annak vizsgálatát, hogy az összeegyeztethető-e a kölcsönös elismerés elvével és e rendelet követelményeivel.

(5) Tartalmaznia kell különösen az alábbi információkat:

a)a határozat alapjául szolgáló nemzeti műszaki szabály;

b)a határozat indoklásául szolgáló jogos közérdeken alapuló indok;

c)a figyelembe vett műszaki vagy tudományos bizonyítékok, beleértve a nemzeti műszaki szabály elfogadását követően bekövetkezett bármely műszaki vagy tudományos fejlődést;

d)az érintett gazdasági szereplő által felhozott érvek összefoglalása;

e)azt igazoló bizonyíték, hogy a határozat a kívánt célkitűzés elérésének biztosításához célszerű, és nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(6)A (3) bekezdésben említett közigazgatási határozatban meg kell határozni az érintett tagállam hatályos jogszabályai alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, és az e jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó határidőket, valamint a 8. cikk szerinti eljárásra való hivatkozást is.    

(7)A (3) bekezdésben említett közigazgatási határozat nem lép hatályba, amíg arról nem értesítették a szóban forgó bekezdés alapján az érintett gazdasági szereplőt.

6. cikk
A piacra jutás ideiglenes felfüggesztése

(1)Amíg egy tagállam illetékes hatósága egy árunak az 5. cikk szerinti vizsgálatát végzi, tilos ideiglenesen felfüggesztenie az említett árunak az érintett tagállam nemzeti piacán történő forgalomba hozatalát, kivéve az alábbi helyzetek egyikében:

a)a rendeltetésszerű vagy észszerűen előrelátható használat során az áru olyan súlyos kockázatot jelent – ideértve az olyan esetet is, amikor a hatások nem azonnaliak –, ami az illetékes hatóság gyors beavatkozását igényli;

b)az érintett árunak vagy árutípusnak az adott tagállam nemzeti piacán való forgalmazására az adott tagállamban közerkölcsi vagy közbiztonsági indokokból általános tilalom vonatkozik.

(2)A tagállam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti az érintett gazdasági szereplőt, a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdés szerinti bármely felfüggesztésről. A Bizottságnak és a többi tagállamnak szóló értesítést a 11. cikkben említett rendszer útján kell megtenni. Az e cikk (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó ügyekben az értesítést műszaki vagy tudományos indoklással kell ellátni, amely igazolja, hogy az ügyet miért tekintik az adott pont hatálya alá tartozónak.

7. cikk
A nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere (RAPEX) szerinti értesítés

(1)Amennyiben az 5. cikkben említett közigazgatási határozat vagy a 6. cikkben említett ideiglenes felfüggesztés egyúttal olyan intézkedés, amelyről a 2001/95/EK általános termékbiztonsági irányelvben említett RAPEX-rendszeren keresztül értesítést kell küldeni, e rendelet értelmében a Bizottság külön értesítése nem szükséges, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a)a RAPEX-ben küldött értesítés jelzi, hogy az intézkedésről szóló értesítés az e rendelet szerinti értesítésnek is számít;

b)az 5. cikk szerinti közigazgatási határozathoz vagy a 6. cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéshez szükséges alátámasztó bizonyítékokat csatolják a RAPEX-ben küldött értesítéshez.

8. cikk
Problémamegoldó eljárás

(1)E cikk akkor alkalmazandó, ha egy közigazgatási határozat által érintett gazdasági szereplő a határozatot a belső piaci problémamegoldó hálózat (SOLVIT) elé terjesztette, és a SOLVIT-eljárás során a hazai SOLVIT-központ felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be véleményt az ügy megoldásának elősegítése érdekében.

(2)A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel és a szóban forgo közigazgatási határozatot meghozó illetékes hatóságokkal annak értékelése céljából, hogy a közigazgatási határozat összeegyeztethető-e a kölcsönös elismerés elvével és e rendelettel.

(3)Az értékelés befejezését követően a Bizottság véleményt adhat ki, megfogalmazva azokat az aggályokat, amelyekkel – véleménye szerint – az adott SOLVIT-ügyben foglalkozni kell, és adott esetben ajánlásokat tehet az ügy megoldásának elősegítése érdekében.

(4)A Bizottság véleményét az (1) bekezdésben említett SOLVIT-eljárás során figyelembe kell venni.

III. fejezet
Igazgatási együttműködés, monitoring és kommunikáció

9. cikk
A termékinformációs kapcsolattartó pontok feladatai

(1)A tagállamok termékinformációs kapcsolattartó pontokat jelölnek ki területükön, fenntartják azokat, továbbá biztosítják, hogy a termékinformációs kapcsolattartó pontok megfelelő hatáskörökkel és kellő erőforrásokkal rendelkezzenek a feladataik megfelelő elvégzéséhez. Biztosítaniuk kell, hogy a termékinformációs kapcsolattartó pontok a rendelettel (egységes digitális ügyfélkapu, COM(2017)256) összhangban nyújtsák a szolgáltatásaikat.

(2)A termékinformációs kapcsolattartó pontoknak a következő tájékoztatást kell nyújtaniuk az interneten keresztül:

a)a kölcsönös elismerés elvével és e rendeletnek az adott tagállam területén történő alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatás, beleértve az 5. cikkben meghatározott eljárásra vonatkozó tájékoztatást is;

b)az adott tagállam területén található hatóságok elérhetősége, amelyen közvetlenül kapcsolatba lehet velük lépni, beleértve az adott tagállam területén alkalmazandó nemzeti műszaki szabályok végrehajtásának felügyeletéért felelős hatóságok adatait is;

c)az adott tagállam területén rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek és eljárások az illetékes hatóság és egy gazdasági szereplő közötti vita esetén, beleértve a 8. cikkben ismertetett eljárást is.

(3)Amennyiben szükséges a (2) bekezdés alapján az interneten keresztül nyújtott tájékoztatás kiegészítése, egy gazdasági szereplő vagy egy másik tagállam illetékes hatóságának kérésére a termékinformációs kapcsolattartó pontok rendelkezésre bocsátanak minden hasznos információt, például egy elektronikus példányt a konkrét árura vagy árutípusra azon a területen alkalmazandó nemzeti műszaki szabályokból, ahol az adott termékinformációs kapcsolattartó pont található, vagy egy elektronikus linket, ahol ezek a szabályok elérhetőek, valamint tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a tagállam jogszabályai szerint az adott árura vagy árutípusra vonatkozik-e előzetes engedélyezési kötelezettség.

(4)A termékinformációs kapcsolattartó pontok a (3) bekezdés szerinti kérésekre a beérkezésüket követően tizenöt munkanapon belül válaszolnak.

(5)A termékinformációs kapcsolattartó pontok a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás nyújtásáért nem számíthatnak fel díjat.

10. cikk
Igazgatási együttműködés

(1)A Bizottság biztosítja az illetékes hatóságok és az egyes tagállamok termékinformációs kapcsolattartó pontjai közötti hatékony együttműködést és információcserét.

(2)Annak a tagállamnak a termékinformációs kapcsolattartó pontja, amelyben állítása szerint a gazdasági szereplő jogszerűen forgalmazza az árut, kérésre 15 munkanapon belül megadja a többi tagállam illetékes hatóságainak az ezen árura vonatkozó minden lényeges tájékoztatást.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik és a termékinformációs kapcsolattartó pontok részt vegyenek az (1) bekezdésben említett tevékenységekben.

11. cikk
Információs és kommunikációs támogató rendszer

(1)Az 5., 6. és 10. cikk alkalmazásában a [jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó rendelet]-ben meghatározott uniós információs és kommunikációs támogatási rendszert kell használni, amennyiben a 7. cikk másképp nem rendelkezik.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben hivatkozott rendszer részleteit, valamint e rendelet alkalmazásában a rendszer funkcióit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. fejezet
Finanszírozás

12. cikk
A tevékenységek finanszírozása e rendelet támogatása céljából

(1)Az Unió e rendelet támogatása céljából a következő tevékenységeket finanszírozhatja:

a)tudatosságnövelő kampányok:

b)oktatás és képzés;

c)tisztviselők cseréje;

d)a termékinformációs kapcsolattartó pontok közötti együttműködés megvalósítása, valamint az együttműködés műszaki és logisztikai támogatása;

e)a kölcsönös elismerés elve működésének érvényesülésével és az áruk egységes piacára gyakorolt hatásával kapcsolatos adatok gyűjtése.

(2)Az e rendelet keretében zajló tevékenységekhez nyújtott uniós támogatást a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 szerint kell végrehajtani, közvetlenül vagy a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetekre történő átruházásával.

(3)Az e rendeletben említett tevékenységekre elkülönített összeget minden évben a költségvetési hatóság állapítja meg a hatályos pénzügyi keret alapján.

13. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2)A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni vizsgálaton alapuló ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 33 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 34 megállapított eljárások szerint vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat le az e rendelet alapján nyújtott finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, határozattal vagy szerződéssel összefüggő csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység fennállásának megállapítása érdekében.

(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

V. fejezet
Felülvizsgálat és bizottsági eljárás

14. cikk
Értékelés

(1)A Bizottság (…)-ig és azt követően ötévente az elérni kívánt célok mentén értékeli e rendeletet, és arról jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság a 11. cikkben említett rendszerben rendelkezésre álló információkat és a 12. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említettek szerint összegyűjtött adatokat használja. A Bizottság továbbá felkérheti a tagállamokat, hogy nyújtsanak be minden releváns információt a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk szabad mozgásának, valamint e rendelet hatékonyságának értékelésére, továbbá a termékinformációs kapcsolattartó pontok működésének vizsgálatára.

15. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. fejezet
Záró rendelkezések

16. cikk
Hatályon kívül helyezés

A 764/2008/EK rendelet hatályát veszti.

17. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 35  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

☒ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 36  

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☒ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2018-tól 2020-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 37  

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–√ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

Ezeket az intézkedéseket a Bizottság hivatalos pénzügyi programozásában már betervezett előirányzatokból fogják fedezni, további forrásokra nincs szükség.

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

MELLÉKLET

A javaslat/kezdeményezés címe:

(1)A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

(2)AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

(3)A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

a)Humánerőforrás

b)Egyéb igazgatási kiadások

(1)A szükségesnek tekintett humánerőforrások költségei    

◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.    

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

(2)Az egyéb igazgatási kiadások költsége

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

millió EUR (három tizedesjegyig)

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

(3)A költségek kiszámítására használt módszerek

a) Humánerőforrás

Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humán erőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)

b)Egyéb igazgatási kiadások

Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit,

és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek, stb.)

(1)    Jean-Claude Juncker: „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja”, Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára, Nyitóbeszéd az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourg, 2014. július 15.: http://ec.europa.eu/about/juncker-commission/priorities/index_en.htm .

(2)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése (COM(2015) 550).

(3)    COM(2016) 710 final: http://ec.europa.eu/atwork/key-documents/index_hu.htm.

(4)    Forrás: Eurostat.

(5)    COM(2014) 910 final: http://ec.europa.eu/atwork/pdf/cwp_2015_en.pdf .

(6)    Számos egyéb eszköz is lehetővé teszi a kölcsönös elismerés elvének helyes alkalmazását, például a kölcsönös elismerési záradék, valamint az EUMSz 34–36. cikkéhez kapcsolódó panaszok és kötelezettségszegések. További információkért lásd az értékelést.

(7)    Lásd az értékelést.

(8)    Következtetések az egységes piacra vonatkozó politikáról, a Versenyképességi Tanács ülése; Brüsszel, 2013. december 2–3.: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/intm/139846.pdf .

(9)    Következtetések az egységes piacra vonatkozó politikáról, a Versenyképességi Tanács ülése; Brüsszel, 2015. március 2–3. http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=EN&f=ST%206197%202015%20INIT .

(10)    Európai Bizottság, a Technopolis Grouptól megrendelt tanulmány (2015): „Evaluation of the application of the principle of mutual recognition in the field of goods”[A kölcsönös elismerés elve áruk területén történő alkalmazásának értékelése] ENTR/172/PP/2012/FC – 4. TÉTEL, 2014 áprilisa és 2015 májusa között megvalósítva: http://ec.europa.eu/growth/single-market/goods/free-movement-sectors/mutual-recognition/index_en.htm .

(11)    HL L 241., 2015.9.17., 1. o.

(12)     HL L 11., 2002.1.15., 47 . o.

(13)    HL L 88., 2011.4.4., 5. o.

(14)     http://ec.europa.eu/solvit/what-is-solvit/index_en.htm .

(15)    COM(2017) 255 final.

(16)    Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (COM(2017)256)

(17)    COM(2017)255.

(18)    HL L 001., 2002.1.15.

(19)     http://ec.europa.eu/solvit/what-is-solvit/index_en.htm

(20)    „The Cost of Non-Europe in the Single Market, ’Cecchini revisited’” [Az „Európa-nélküliség” költségei az egységes piacon, avagy a Cecchini-jelentés újraértékelése], az európai egységes piac kialakításának folytatásából származó potenciális gazdasági hasznok áttekintése, CoNE 1/2014.    http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2014/510981/EPRS_STU(2014)510981_REV1_EN.pdf.

(21)    HL C […], […], […] o.

(22)    HL L 218., 2008.8.13., 21. o.

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(24)    HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(25)    HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(27)    A Bizottság 2013/461/EU ajánlása (2013. szeptember 17.) a SOLVIT működését meghatározó elvekről (HL L 249., 2013.9.19., 249, 10. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról.

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(31)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(32)    Az Európai Parlamenti és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(34)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.14., 2. o.).

(35)    Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(36)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(37)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html .

(38)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(39)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(40)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(41)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(42)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl.: finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(43)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”

(44)    Kötelezettségvállalás 2018-ban, végrehajtás 2018–2020 között

(45)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(46)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(47)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(48)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

(49)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő

(50)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő

(51)    Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.

(52)    IKT: Információs és kommunikációs technológiák: Az Informatikai Főigazgatósággal konzultálni kell.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.12.19.

COM(2017) 796 final

ÁRUCSOMAG

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről

MELLÉKLET

Kölcsönös elismerésről szóló nyilatkozat az [XXX/YYYY] rendelet alkalmazásában

1.Az áru vagy az árutípus egyedi azonosítója: [Megjegyzés: olyan áruazonosító számot vagy más viszonyítási jelölőt kell megadni, amely egyedileg azonosítja az árut vagy az árutípust]

2.A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3.A nyilatkozat tárgyát képező áru vagy árutípus leírása: [Megjegyzés: a leírásnak elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy – nyomon követhetőségi okokból – lehetővé tegye az áru azonosítását. Adott esetben fénykép is csatolható.]

4.Nyilatkozat és tájékoztatás az áru vagy az árutípus forgalomba hozatalának jogszerűségéről:

4.1.A fent leírt áru vagy árutípus megfelel az alább említett tagállamban alkalmazandó vonatkozó szabályoknak: A szóban forgó tagállamban alkalmazandó vonatkozó szabályok címe minden egyes esetre vonatkozóan:

4.2.Hivatkozás az árura vagy az árutípusra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásra és/vagy a megfelelőségértékelő testület által végzett bármely vizsgálatra (amennyiben sor került ilyen eljárásra vagy vizsgálatra):

5.Nyilatkozat és tájékoztatás az áru vagy az árutípus forgalomba hozataláról:

5.1.Az árut vagy az árutípust a végfelhasználók rendelkezésére bocsátják valamely tagállam nemzeti piacán.

5.2.Információ arra vonatkozóan, hogy az áru vagy az árutípus az adott tagállamban a végfelhasználók rendelkezésére áll, ideértve az érintett tagállam adatait és azt az időpontot, amikor az árut először bocsátották a végfelhasználók rendelkezésére a szóban forgó tagállam nemzeti piacán:

5.3.Bármely további információ, amelyet relevánsnak ítélnek annak értékeléséhez, hogy az áru vagy az árutípus forgalmazása jogszerű-e az adott tagállamban:

6.Ezt a nyilatkozatot az aláíró felek kizárólagos felelőssége mellett adják ki:

Ez a nyilatkozat az aláíró felek kizárólagos felelőssége mellett került kiállításra:

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):

Továbbá, amennyiben egy másik gazdasági szereplő tölti ki az 5. pontot:

A nyilatkozatot a következő személy nevében és megbízásából írták alá:

(a kiállítás helye és dátuma)

(név, beosztás) (aláírás)