EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.10.24.

COM(2017) 619 final

2017/0269(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek és a kiegészítő illetékre alkalmazandó számítási együttható, valamint a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek megállapításáról

{SWD(2017) 348 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bíróság 2017. február 9-én ítéletet hozott a C-585/15. számú, Raffinerie Tirlemontoise SA kontra belga állam ügyben, amelyben érvénytelennek nyilvánította az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek, valamint a kiegészítő illetékre alkalmazandó számítási együttható megállapításáról szóló, 2000. október 12-i 2267/2000/EK bizottsági rendeletet, valamint a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek megállapításáról szóló, 2001. október 11-i 1993/2001/EK bizottsági rendeletet.

A szóban forgó gazdasági évekre vonatkozó illetékek összegét a Bizottság eredetileg a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 1999. szeptember 13-i 2038/1999/EK tanácsi rendelet alapján állapította meg. Az említett rendelet rugalmas termelési illetékeken alapuló önfinanszírozási rendszer alkalmazását írta elő a cukorágazat számára.

A 2038/1999/EK tanácsi rendelet értelmében a cukorágazat piacának közös szervezése egyrészt azon az elven alapult, hogy a termelőknek teljes körű pénzügyi felelősséget kell vállalniuk minden gazdasági év során a kvóta alá eső közösségi termelés azon részének elhelyezéséből származó veszteségekért, amely a Közösség belső fogyasztását meghaladó többlet; másrészt pedig az elhelyezéshez kapcsolódó árgaranciáknak az egyes vállalkozások számára kiosztott termelési kvótákat tükröző differenciálására épült.

A pénzügyi felelősség elvének érvényesítése oly módon történt, hogy a termelőknek az A és a B cukor teljes megtermelt mennyisége után alapilletéket – amely a fehér cukor esetében az intervenciós ár 2 %-ára korlátozódott –, a B cukor megtermelt mennyisége után pedig egy, az említett ár legfeljebb 37,5 %-át kitevő B illetéket kellett fizetniük. Amennyiben az említett illetékek nem tették lehetővé, hogy az ágazat önfinanszírozó legyen, a 2038/1999/EK rendelet értelmében minden gazdasági évben kiegészítő illetéket kellett kivetni a termelőkre. A 2038/1999/EK rendelet 33. cikke meghatározta az illetékek kiszámítása céljából figyelembe veendő elemeket.

A Bíróság fenti ítéletben nem kérdőjelezte meg sem a termelési illetékek rendszerének létjogosultságát, sem azt az elvet, amely alapján a cukortermelőknek teljes körű pénzügyi felelősséget kellett vállalniuk minden gazdasági év során a kvóta alá eső termelés azon részének elhelyezéséből származó veszteségekért, amely az Unió belső fogyasztását meghaladó többlet, és ennek megfelelően a kvóta alá eső termelésük után illetéket kellett fizetniük, amelynek összegét a Bizottság állapította meg az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági év során keletkezett veszteségek fedezése céljából.

A Bíróság ugyanakkor kimondta, hogy a Bizottság tévesen számította ki a szóban forgó időszakra a 2038/1999/EK tanácsi rendelet alapján megállapított illetékeket. A Bíróság megállapította, hogy a Bizottság által a 2267/2000/EK és 1993/2001/EK rendeletben az illetékek kiszámításához használt módszer helytelen volt, mivel a fedezendő költségek túlbecsléséhez és következésképpen a cukortermelőkre kivetett illeték túl magas szinten való rögzítéséhez vezetett.

A Bíróság az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági évre kivetendő illetékek pontos összegét illetően joghézagot hagyott az ítéletben. Következésképpen az ítéletben foglaltak betartása érdekében az említett gazdasági évekre megállapított illetékösszegeket a Bíróság által érvényesnek nyilvánított módszer szerint kiszámolt új összegekkel kell felváltani, és ezen összegeket visszaható hatállyal kell alkalmazni.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A Bizottság egy munkadokumentumot terjesztett a tagállamok elé a helyesbített cukorilletékek meghatározásával, illetve a Bíróság 2017. február 9-i ítéletét követő intézkedésekkel kapcsolatban. A munkadokumentum 2017. szeptember 28-án beterjesztésre és megvitatásra került a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottságban.

Számos tagállam felhívást intézett a Bizottsághoz, hogy dolgozzon ki egy olyan, az illetékek helyesbítésére irányuló jogi aktust, amely rendelkezik többek között a szóban forgó években túlzott mértékű illetéket fizető cukortermelők számára az érintett tagállamok által folyósított vagy folyósítandó visszatérítések kamatainak az uniós költségvetésből történő megtérítéséről is. Egyes küldöttségek javaslatot tettek arra vonatkozóan is, hogy a kamat kiszámítása egységes uniós kamatláb alkalmazásával történjék.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság ezzel párhuzamosan a tanácsi rendeletre vonatkozó javaslathoz bizottsági szolgálati munkadokumentumot fűz, amelyben pontosít egyes, a tőkeösszeg és a kamat visszatérítésével, a cukorrépa-értékesítőknek járó visszatérítéssel, a számviteli eljárással, valamint a visszatérítési folyamat nyomon követésével kapcsolatos kérdéseket.

2017/0269 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek és a kiegészítő illetékre alkalmazandó számítási együttható, valamint a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A 2038/1999/EK tanácsi rendelet 33. cikkének (8) bekezdése és 34. cikkének (5) bekezdése 1 felhatalmazta a Bizottságot, hogy részletes szabályokat fogadjon el a cukorágazat közös piacszervezésének keretében kvótával rendelkezőktől beszedendő termelési alapilleték, illetve a kiegészítő illeték kiszámításához szükséges együttható meghatározása céljából.

(2)A 2267/2000/EK 2 és az 1993/2001/EK bizottsági rendelet 3 megállapította a cukorágazati termelési illetékek összegét, valamint a kiegészítő illeték számítási együtthatóját.

(3)A cukorágazati piac közös szervezésének reformja keretében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet 4 hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2038/1999/EK rendeletet. A 318/2006/EK tanácsi rendelet 5 hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1260/2001/EK tanácsi rendeletet. A 318/2006/EK rendelet, amelyet később hatályon kívül helyezett és felváltott az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 6 , a termelési kvóták rendszerének önfinanszírozásán alapuló, változó cukortermelési illetékeket olyan új termelési díjjal váltotta fel, amelynek célja a cukorágazatban a cukorpiac közös szervezésének keretében felmerülő kiadások fedezéséhez való hozzájárulás. Ez az ideiglenes termelési díj az 1234/2007/EK rendeletet hatályon kívül helyező és felváltó 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 értelmében 2017. szeptember 30-ig volt alkalmazandó.

(4)A Bíróság 2017. február 9-i ítéletében 8 érvénytelennek nyilvánította a 2267/2000/EK és az 1993/2001/EK rendeletet. Ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a 2038/1999/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az átlagos veszteséget a szóban forgó rendelkezés hatálya alá tartozó termékek exportvisszatérítéseihez kapcsolódó tényleges költségek végösszegének ezen exportált termékmennyiségek egészével történő elosztásával kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak tekintetében ténylegesen fizettek-e visszatérítést, vagy sem.

(5)A Bíróság emellett azt is megállapította, hogy a 2038/1999/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a termelési illetékek teljes összegének kiszámítása céljából a kiszámított átlagos veszteséget a szóban forgó rendelkezés hatálya alá tartozó termékek exportvisszatérítéseihez kapcsolódó tényleges költségek végösszegének az exportált mennyiségek egészével történő elosztásával kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak tekintetében ténylegesen fizettek-e visszatérítést, vagy sem.

(6)Ezért a Bíróság ítéletének való megfelelés céljából a megfelelő szinten meg kell állapítani a termelési illetékeket és a kiegészítő illetékeket.

(7)Az „átlagos veszteség” nevezetesen úgy számítandó ki, hogy a ténylegesen kifizetett visszatérítések teljes összegét el kell osztani a visszatérítésre jogosult termékek teljes exportált mennyiségével, mind a visszatérítéssel, mind a visszatérítés nélkül exportált mennyiségeket beleértve. A Bíróság által előírt módszer alkalmazása az „átlagos veszteség” és a szóban forgó időszakra kivetett illetékekből fedezendő „teljes veszteség” számottevő csökkenését eredményezi.

(8)A termelési illetékeknek az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági év tekintetében történő felülvizsgálata kihat arra a kiegészítő árra, amelyet a cukortermelőknek a cukorrépa-termesztők számára kellett fizetniük az A, illetve a B illeték maximális összege és ezen illetékeknek az érintett gazdasági években kivetett összege közötti különbség alapján.

(9)A cukorágazat piacának közös szervezésére vonatkozóan 2006-ig érvényben lévő szabályok értelmében az illetéket ténylegesen a cukorgyártók fizették, ám e költségek 60 %-a a cukorrépa-termesztőknek fizetett alacsonyabb árakon keresztül visszakerült hozzájuk. A 2038/1999/EK rendelet 36. cikkének (2) bekezdése értelmében amennyiben az illetékek összegei az A, illetve a B illeték maximális szintje (azaz a fehér cukor intervenciós árának 2 %, illetve 37,5 %-a) alatt kerülnek megállapításra, a cukorgyártók kötelesek a cukorrépa-értékesítőknek kifizetni az adott illeték maximális összege és az alapilleték, illetve a B illeték ténylegesen kivetett összege közötti különbség 60 %-át.

(10)Ezért meg kell határozni azon felülvizsgált összegeket, amelyeket a cukortermelők kötelesek visszafizetni a cukorrépa-értékesítőknek. Az utóbbiaknak kizárólag a régi és az új összegek különbözetét kell visszatéríteni.

(11)Az 1999/2000-es gazdasági év tekintetében az illetékek által nem fedezett teljes veszteségnek a Bíróság által előírt módszer alapján újraszámolt összege 66 941 664 EUR-t tesz ki. A 2038/1999/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett együtthatót ennek megfelelően kell megállapítani és visszamenőleges hatállyal alkalmazni a szóban forgó gazdasági évre.

(12)A 2000/2001-es gazdasági év tekintetében az illetékek által nem fedezett teljes veszteségnek a Bíróság által előírt módszer alapján kiszámolt összege 49 376 802 EUR-t tesz ki.

(13)Jogbiztonsági megfontolásból, valamint a különböző tagállamokban működő érintett gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében meg kell határozni egy olyan közös dátumot, amikor az e rendeletben rögzített illetékek a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 9 2. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése értelmében megállapításra kerülnek.

(14)Számos gazdasági szereplőnek túlzott mértékű illetéket kellett fizetnie az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági év tekintetében. A tagállamok a helyesbített illetékek alkalmazása alapján az érintett gazdasági szereplőket megillető visszatérítést az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően hajtják végre, a nemzeti elévülési idők figyelembevételével. Ennek keretében biztosítják, hogy mindazok a gazdasági szereplők, amelyek jogszerűen és kellő időben kérelmezték azt, részesüljenek a visszatérítésben.

(15)Az e rendelet alapján kiszámított termelési illetékek és kiegészítő illetékek a 2267/2000/EK és az 1993/2001/EK rendelet hatálybalépésének időpontjától alkalmazandók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)Az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozóan a cukorágazatban fizetendő termelési illetékeket a melléklet 1. pontja határozza meg.

(2)Az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó termelési illetéket kiegészítő illeték kiszámításához szükséges együtthatót a melléklet 2. pontja határozza meg.

(3)A cukorgyártók által a cukorrépa-értékesítők részére a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó A és B illetékek alapján fizetendő összegeket a melléklet 3. pontja határozza meg.

2. cikk

Az e rendeletben előírt illetékek megállapításának a 609/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti legkésőbbi időpontja 2018. szeptember 30.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket azonban az alábbi időpontoktól kell alkalmazni:

–2000. október 13. az 1999/2000-es gazdasági év vonatkozásában,

–2001. október 12. a 2000/2001-es gazdasági év vonatkozásában.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

(1) A Tanács 2038/1999/EK rendelete (1999. szeptember 13.) a cukorágazat piacának közös szervezéséről (HL L 252., 1999.9.25., 1. o.).

(2) A Bizottság 2267/2000/EK rendelete (2000. október 12.) az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek, valamint a kiegészítő illetékre alkalmazandó számítási együttható megállapításáról (HL L 259., 2000.10.13., 29. o.).

(3) A Bizottság 1993/2001/EK rendelete (2001. október 11.) a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek megállapításáról.(HL L 271., 2001.10.12., 15. o.).

(4) A Tanács 1260/2001/EK rendelete (2001. június 19.) a cukorágazat piacának közös szervezéséről (HL L 178., 2001.6.30., 1. o.).

(5) A Tanács 318/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a cukorágazat piacának közös szervezéséről (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).

(6) A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(8) C-585/15 számú, Raffinerie Tirlemontoise ügy, ECLI:EU:C:2017:105.

(9) A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

(10) C-113/10., C- 147/10. és C- 234/10 számú összevont ügyek, Zuckerfabrik Jülich és mások, ECLI:EU:C:2012:591.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.10.24.

COM(2017) 619 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek és a kiegészítő illetékre alkalmazandó számítási együttható, valamint a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek megállapításáról

{SWD(2017) 348 final}

(1)  A B illeték alapján a szabványos minőségű cukorrépa tonnányi mennyiségére fizetendő ár (EUR).