EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.4.7.

COM(2017) 157 final

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Finnország „EGF/2016/008 FI/Nokia Network Systems” referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

1.Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: EGAA-rendelet) határozza meg.

2.2016. november 22-én Finnország EGF/2016/008 FI/Nokia Network Systems referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt a Nokia Oy (Nokia Network Systems) vállaltnál és három finnországi beszállítójánál történt elbocsátásokat 2 követően.

3.A kérelem értékelése után a Bizottság az EGAA-rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezése alapján megállapította, hogy az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás odaítélésének feltételei teljesülnek.

A JAVASLAT ÖSSZEFOGLALÁSA

A KÉRELEM ÉRTÉKELÉSE

Az eljárás

4.Finnország 2016. november 22-én kérelmet nyújtott be „EGF/2016/008 FI/Nokia Network Systems” referenciaszámon, 12 héten belül attól az időponttól számítva, hogy az EGAA-rendelet 4. cikkében meghatározott beavatkozási kritériumok teljesültek. A Bizottság ugyanazon a napon visszaigazolta a kérelem beérkezését, és 2016. december 2-án kiegészítő információkat kért Finnországtól. Finnország a kéréstől számított hat héten belül megküldte a szóban forgó kiegészítő információkat. A teljes kérelem kézhezvételétől számított 12 hetes határidő, amelyen belül a Bizottságnak le kell zárnia annak értékelését, hogy a kérelem megfelel-e a pénzügyi hozzájárulás feltételeinek, 2017. április 7-én jár le.

A kérelem elfogadhatósága

Az érintett vállalatok és kedvezményezettek

5.A kérelem 945, a Nokia Oy vállalattól és három beszállítójától elbocsátott munkavállalót érint. Az elsődlegesen érintett vállalat a NACE Rev. 2. rendszer szerinti gazdasági ágazatok közül a 26. ágazatban (Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) működik.

6.A Nokia Network Systems a Nokia Oy 100 %-os tulajdonában lévő finnországi leányvállalat. A Nokia Network Systems adathálózatokkal és kommunikációs eszközökkel foglalkozó vállalkozás.

Beavatkozási kritériumok

7.Finnország kérelmét az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti beavatkozási kritériumok alapján nyújtotta be, amely a támogatást a következőkhöz köti: legalább 500 elbocsátott munkavállaló egy négyhónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók és a felhasználó gyártók körében elbocsátott munkavállalókat is.

8.A kérelemmel összefüggő négy hónapos referencia-időszak 2016. június 2-től 2016. október 2-ig tartott.

9.A referencia-időszak alatt bekövetkezett elbocsátások megoszlása a következő volt:

–940 munkavállalót a Nokia Oy vállalattól,

–5 munkavállalót a Nokia Oy 3 beszállítójától, illetve felhasználó gyártójától bocsátottak el.

Az elbocsátások és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók számának kiszámítása

10.A referencia-időszak alatt bekövetkezett elbocsátásokat a következőképpen vették figyelembe:

–945 elbocsátást a munkáltató által a munkavállaló elbocsátásáról vagy a munkaszerződésének megszüntetéséről adott személyre szóló értesítés időpontjától.

Támogatható kedvezményezettek

11.A támogatható kedvezményezettek száma 945.

Az 546/2009/EK rendeletben ismertetett, az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat

12.Az 546/2009/EK rendeletben ismertetett, az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Finnország azzal érvelt, hogy az ikt-ágazat a jelentős verseny, a gyors technológiai fejlődés és innováció, az összeolvadások, akvizíciók és kiszervezések miatt a világgazdaság egyik leggyorsabban változó ágazata.

13.Az ikt-ágazatban az európai gyártók az alkatrészgyártás és általánosságban véve a gyártási ágazat kiszervezésével próbáltak a gyorsan változó, főleg a kelet-ázsiai szereplőknek tulajdonítható versenyhelyzetben versenyelőnyhöz jutni.

14.A kelet-ázsiai versenytársak eddig az alacsony árrések alkalmazása révén igyekeztek versenyelőnyhöz jutni. Most azonban a profitot visszaforgatják a kutatásba és fejlesztésbe. A kelet-ázsiai versenytársak agresszívan törnek be a piacra és az európai vállalkozások egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

15.Az ágazatot megrázta az árak esése és a távközlési szolgáltatók részéről érkező kereslet csökkenése. Ez azonban nem tántorította vissza a kínai cégeket attól, hogy belépjenek az európai piacokra 6 .

16.A termékeknek és a hozzájuk kapcsolódó szoftvermegoldásoknak nagyon rövid az életciklusa. A termékekre és/vagy szoftverekre vonatkozó szakismeret, valamint a területen szükséges szaktudás rendkívül gyorsan változik.

17.Az EU-n belüli és kívüli munkaerő között éles verseny zajlik. Az európai ikt-ágazatban dolgozó munkavállalók idősebbek és kevésbé képzettek, mint az amerikai és ázsiai társaik. A finn ikt-ágazatban dolgozóknak sokkal nagyobb nemzetközi versennyel kell megküzdeniük, mint a többi ágazatban dolgozóknak.

18.Eddig 15 EGAA-kérelmet nyújtottak be a „Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” ágazathoz kapcsolódóan, melyek közül 12 a kereskedelem globalizációjához, 3 pedig a globális pénzügyi és gazdasági válsághoz kapcsolódik. A 15 kérelemből hármat Finnország nyújtott be 7 .

Az elbocsátásokhoz és a tevékenység megszűnéséhez vezető események

19.A finn ikt-szektorra az elmúlt két évben egyszerre volt jellemző a nagyarányú munkaerő-felvétel és a tömeges leépítés. Az ágazat a termékek versenyképességének fenntartása miatt nagy nyomásnak van kitéve.

20.Az elmúlt években az IT hálózati üzleti tevékenységek terén jelentős trendek voltak megfigyelhetők. Egyre növekszik az igény a hatékonyság és a szélesebb körű szolgáltatások iránt.

21.2008-ban a technológiai ipar átlagosan 326 000 munkavállalót foglalkoztatott, 2015-re azonban a foglalkoztatottak száma 289 000-re csökkent 8 . A technológiai iparon belül az ikt-ágazatban foglalkoztatottak száma 2008 és 2015 között 52 000-ről 60 000-re nőtt. Ez alatt az időszak alatt számos munkahely megszűnt, de nagyon sok új is létesült az ágazaton belül.

22.Az elmúlt években a Nokia Oy közös vállalkozást indított a Siemenssel a hálózati technológiák terén, továbbá egyes üzleti részeit eladta a Microsoftnak és összeolvadt az Alcatellel, hogy tudja tartani a versenyt a hálózati kommunikációs üzletágban működő nagyobb versenytársakkal. 2016-ban a Nokia Oy személyzeti leépítést jelentett be. A Nokia Oy 2018 végéig évente 900 millió EUR-val kívánja csökkenteni működési költségeit. Ezzel egy időben a vállalat lépéseket tett a forrásainak a jövőbeli technológiákba való átcsoportosítása érdekében.

23.A Nokia Oy nemzetközi szintű átalakítására, ezen belül pedig a létszámcsökkentésre azért volt szükség, hogy fel tudja venni a versenyt a kelet-ázsiai versenytársakkal. A programhoz kapcsolódó létszámcsökkentés a tervek szerint 2018 végére fejeződik be.

24.A Nokia Oy vállalattól 2016-ban elbocsátottak magasan (60 %) vagy közepesen (40 %) képzettek, és a programozás és tervezés területén dolgoztak.

Az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális és az országos gazdaságra és foglalkoztatásra

Uusimaa

25.Uusimaaban a vezető ágazatokban folyamatosan romlanak az általános gazdasági feltételek és az elmúlt három hónapban leépítések történtek az ipari ágazatokban 9 . 2016 első negyedévében az információs és kommunikációs ágazatban a vállalkozások teljes értékesítési forgalma 10 2,5 %-kal csökkent.

26.Espoo, Helsinki és Vantaa térségében a 2012–2016 között végrehajtott nagyarányú leépítések főként az elektronikai és a szoftveripart érintették (6 000 munkavállalót bocsátottak el ebben az időszakban). Kisebb vállalkozások és alvállalkozók is kénytelenek voltak munkavállalóktól megválni.

27.A Nokia Oy Finnország legnagyobb ikt-vállalkozása. Uusimaa-ban 2014-ben 730 új vállalkozás indult az ágazatban és 759 vállalkozás szűnt meg. Ugyanebben az évben ugyanitt 7 114 ikt-vállalkozás működött (az összes ilyen jellegű finn vállalkozás 51 %-a).

28.A Nokia Oy Uusimaa-i részlegétől elbocsájtott munkavállalók nagy része magasan vagy közepesen képzett; az elbocsátottak fele pedig 50 év feletti. A leépített munkavállalók a programozás és tervezés területén dolgoztak. Szaktudásuk számos esetben elavult.

29.Uusimaa-ban jelenleg nagyon nehéz a magasan képzett mérnökök és az 50 év felettiek számára az elhelyezkedés.

30.A magas képzettséggel rendelkezők körében általában is igen nagy a munkanélküliek aránya 11 , és ez a probléma nem csak a technológiai ágazatokban képesítéssel rendelkezőket érinti. A Uusimaa-i munkanélküli statisztikákban irodai alkalmazottak, könyvelők és bérszámfejtők is szerepelnek.

Pirkanmaa

31.A forgalmat tekintve a feldolgozóipar a legjelentősebb gazdasági ágazat Pirkanmaa-ban. Ezen belül a különböző ágazatok megosztása következőképp alakul: technológiai ipar (48 %), erdészeti ágazat (25 %), vegy-, gumi- és műanyagipar (18 %) 12 .

32.2016 szeptemberében a Pirkanmaa-i Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Irodánál 36 186 munkanélküli álláskereső regisztrált, ami az előző évhez képest 1 %-kos növekedést jelent 13 . Pirkanmaa-ban a munkanélküliségi ráta már egy jó ideje meghaladja a nemzeti átlagot.

33.Az elmúlt években a töretlenül magas munkanélküliségi ráta a régióban az exportalapú és feldolgozóipari tevékenységek válságával, valamint a drasztikus strukturális változásokkal – különösen jellemző ez az ikt-ágazatra – magyarázható. 2015-ben a Pirkanmaa-ban működő ikt-vállalkozások több mint 1 000 munkavállalót bocsátottak el.

34.A Pirkanmaa-ban jelentkező strukturális problémák miatt megnőtt a magasan képzettek körében a munkanélküliség aránya; 2012 és 2016 között számuk megkétszereződött. 2016 közepére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők mintegy 33 %-ka volt megszakítás nélkül legalább egy évig munkanélküli 14 .

Pohjois-Pohjanmaa

35.Az észak-ostrobothniai régióban még mindig igen magas a munkanélküliségi ráta. A munkanélküli álláskeresők aránya meghaladja az országos átlagot. 2016. április végén az országos munkanélküliségi ráta 13,0 % volt, míg Észak- Ostrobothniában ez az érték 14,3 %, Ouluban pedig 16,1 % volt 15 .

36.Az észak-ostrobothniai régió ikt-vállalkozásainak nagy része Oulu térségében működik. Az elmúlt években a kihívásokkal teli üzleti környezet és a vállalkozásoknak a tevékenységeik optimalizálása terén tett erőfeszítései drasztikus leépítésekhez vezettek.

37.Az elmúlt évtizedhez képest jelentősen csökkent a régióban a foglalkoztatottak száma. A közszféra kevesebb munkavállalót tud alkalmazni, az ágazatban végrehajtott megszorítások és megtakarítások miatt. A területen tapasztalható hosszan tartó gazdasági recesszió és a strukturális változások hosszabb távú munkanélküliséget eredményeztek.

38.A Nokia Oy vállatnál végrehajtott elbocsátások tovább súlyosbították az egyébként is nehéz helyzetben lévő Ouluban az ikt-ágazaton belüli foglalkoztatási problémákat. Oulu távoli helyen található, a közelében nincsenek alternatív munkalehetőséget kínáló városok.

39.A régióban tapasztalható helyzet kivételesen nehéz az ikt-projektvezetők és összeszerelő munkások számára. Már jó ideje nincs munkájuk, így szaktudásuk elavult.

40.Az oului régióban a növekedést mutató új ágazatokban van elhelyezkedési lehetőség. Az elbocsátott munkavállalók jó része kiváló szaktudással rendelkezik a tervezés és termékfejlesztés terén, tudásukat ki lehetne használni az ikt-ágazatban vagy az ikt-alkalmazásokat fejlesztő ágazatokban.

A megcélzott kedvezményezettek és a javasolt intézkedések

A megcélzott kedvezményezettek

41.Az intézkedésekben várhatóan részt vevő elbocsátott munkavállalók becsült száma 821. E munkavállalók adatai nemek, állampolgárság és életkor szerinti bontásban:

(*): A túl sok tizedes érték elkerülése érdekében az összegek kerekített értékek.

A javasolt intézkedések támogathatósága

42.Az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott, személyre szabott szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban:

–Tanácsadási (coaching) és más előkészítő intézkedések:

A munkakeresési képzés célja, hogy a résztvevők több információt kapjanak a munkaerőpiacról, feltérképezhessék lehetőségeiket, továbbá javítsák és aktualizálják munkakeresési készségeiket. Munkavállalási tanácsadás: az intézkedés célja a munkakereső támogatása a munkakeresésben és a munkahelyi képzés során. Iránymutatást biztosít a munkakeresés során.

–Karriertanácsadás: az intézkedés célja az olyan munkakeresők támogatása, akik funkcionális, intenzív és hosszú távú segítséget igényelnek karrierjük megtervezése során. Az intézkedés főként csoportos tevékenységeken alapul.

–Szakértői értékelések: az intézkedés célja a munkakereső helyzetének és szolgáltatások iránti igényének felmérése. Úgynevezett profilmeghatározási játékra kerül sor, amely segít a munkakeresőnek abban, hogy felismerje, mely területeken rendelkezik szakértelemmel.

–Foglalkoztatási és üzleti szolgáltatások:

A munkakeresők tájékoztatást, tanácsadást és szakértői szolgáltatásokat vehetnek igénybe újrafoglalkoztatásuk tervezéséhez. A külföldi állásajánlatok munkakeresők felé való közvetítése érdekében az EURES-hálózatot is igénybe veszik. A képzés szakképzést és a vállalkozást támogató képzést foglal magában. A tanfolyamok nagy része speciális képzés, beleértve a diploma megszerzésére irányuló képzést.

–A vállalkozásindítási támogatás az egyes munkakeresők vállalkozói tevékenységének és önfoglalkoztatásának elősegítését célozza. A vállalkozásindítási támogatás jövedelmet nyújt a kezdő vállalkozóknak a teljes munkaidős foglalkoztatást biztosító vállalkozás elindításához és bevezetéséhez szükséges becsült időtartam alatt.

–Az elbocsátott munkavállalók új munkakörben vagy gyakorlati képzés keretében történő alkalmazásának támogatása céljából fizetési támogatás vehető igénybe, amely korlátozott levonható a munkáltató bérköltségeiből. A fizetési támogatás egy meghatározott ideig (6–24 hónap) adható és a munkavállaló bérköltségének 30–50 %-kát teszi ki.

–Utazási, szállás- és költözési költségtérítés

A munkakeresők juttatásban részesülhetnek, amelyet munkakeresés esetén az utazási és szállásköltségekre, a foglalkoztatás elősegítését célzó képzésben való részvétel esetén az utazási és szállásköltségre és költözési költségekre fordíthatnak.

43.Az itt leírt javasolt intézkedések az EGAA-rendelet 7. cikkében meghatározott támogatható tevékenységek közé sorolható aktív munkaerőpiaci intézkedéseknek minősülnek. Ezek a tevékenységek nem helyettesítik a passzív szociális védelmi intézkedéseket.

44.Finnország megadta a szükséges információkat a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében az érintett vállalatra nézve kötelező intézkedésekről. Megerősítette, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíti ezeket az intézkedéseket.

Becsült költségvetés

45.A költségek teljes becsült összege 4 403 000 EUR, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 4 154 000 EUR-t, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és beszámolási tevékenységekre szánt 249 000 EUR összegű kiadásokat foglalja magában.

46.Az EGAA-ból igényelt teljes pénzügyi hozzájárulás összege 2 641 800 EUR (az összköltség 60 %-a).

(*) A tizedes érték elkerülése érdekében a támogatásra jogosult munkavállalóra eső becsült költségeket kerekítették. A kerekítésnek nincs kihatása az egyes intézkedések összköltségeire.

47.A fenti táblázatban az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelő intézkedésként meghatározott intézkedések költsége nem haladja meg a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja összköltségének 35 %-át. Finnország megerősítette, hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek.

48.Finnország megerősítette, hogy az önálló vállalkozáshoz, vállalkozásalapításhoz, valamint a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételéhez kapcsolódó beruházás költsége kedvezményezettenként nem haladja meg a 15 000 EUR-t.

A kiadások támogathatóságának időszaka

49.Finnország 2016. június 2-án kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a megcélzott kedvezményezettek részére. Az említett intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokhoz ezért 2016. június 2-től 2018. november 22-ig nyújtható pénzügyi támogatás az EGAA-ból.

50.Finnország számára 2016. június 2-án merült fel először az EGAA végrehajtásához kapcsolódó igazgatási kiadás. Az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított kiadások ezért 2016. június 2. és 2019. május 22. között támogathatók az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból.

A nemzeti vagy uniós forrásokból finanszírozott intézkedéseket kiegészítő jelleg

51.A tagállami előfinanszírozást vagy társfinanszírozást főként a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium közigazgatási ága állami foglalkoztatási szolgálatának költségvetéséből fogják biztosítani. Egyes szolgáltatásokat a Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központok, valamint a Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalok működési költségvetéséből is fognak finanszírozni. A technikai támogatási feladatok finanszírozása a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium, valamint a Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központok működési költségvetéséből fog történni.

52.Finnország megerősítette, hogy a fentiekben ismertetett, az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásban részesülő intézkedések nem részesülnek pénzügyi támogatásban egyéb uniós pénzügyi eszközökből.

A megcélzott kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, a szociális partnerekkel, illetve a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultáció során követett eljárások

53.Finnország jelezte, hogy a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagját valamennyi érdekelttel egyeztetve dolgozták ki. A Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium összehívott egy, a Nokiánál történt elbocsátásokkal foglalkozó csoportot, amely az EGAA-kérelem összeállításában is részt vett.

54.A munkacsoportban részt vesznek Uusimaa, Pirkanmaa és Pohjois-Pohjanmaa Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központjainak, valamint Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalainak képviselői. A munkacsoportban részt vesznek még a Nokia Oy, Technology Industries of Finland, Trade Union Pro és a Union of Professional Engineers in Finland képviselői.

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

55.A kérelem tartalmazza az irányítási és ellenőrzési rendszer leírását, amely meghatározza az érintett szervek felelősségi körét. Finnország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a pénzügyi hozzájárulást az EGAA irányító és igazgató hatóságaként és az EGAA-támogatások elosztásában közreműködő szervezetként működő Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium kezeli majd. Az EGAA-hoz kapcsolódó irányítási funkciókat a Foglalkoztatási és Vállalkozási Osztályhoz rendelték hozzá.

56.A tanúsítási funkciókat az Emberi Erőforrás és Igazgatási Egység látja el. A kedvezményezettek javára teljesítendő kifizetések végrehajtása a regionális Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központokon, valamint a Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalokon keresztül történik.

57.Az ellenőrzésért felelős szerv a független Belső Ellenőrzési Osztály, amely a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárának irányítása alatt működik.

Az érintett tagállam vállalásai

58.Finnország minden szükséges biztosítékot megadott az alábbiak tekintetében:

–a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok megvalósítása során tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét;

–a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos létszámcsökkentések vonatkozásában előírt követelményeknek eleget tettek;

–az elbocsátó vállalatok, amelyek a leépítések után folytatták a tevékenységüket, eleget tettek az elbocsátásokra vonatkozó jogi kötelezettségeiknek és a munkavállalóikkal szemben is ennek megfelelően jártak el;

–a javasolt intézkedések nem részesülnek egyéb uniós alapok vagy pénzügyi eszközök pénzügyi támogatásában, és megtették a szükséges intézkedéseket a kettős finanszírozás megelőzésére;

–a javasolt intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott intézkedéseket;

–az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás megfelel az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi szabályoknak.

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Javasolt költségvetés

59.Az EGAA-támogatás éves maximális összege (2011-es árakon számítva) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 16 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.

60.Miután megvizsgálta a kérelmet az EGAA-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek szempontjából, valamint figyelembe vette a megcélzott kedvezményezettek számát, a javasolt intézkedéseket és a becsült költségeket, a Bizottság azt javasolja, hogy a javasolt intézkedések összköltségének 60 %-át kitevő 2 641 800 EUR összeget folyósítsanak az EGAA-ból a kérelemben igényelt pénzügyi hozzájárulás biztosítása érdekében.

61.Az EGAA igénybevételére vonatkozó javasolt határozatot az Európai Parlament és a Tanács közösen hozza meg, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17 13. pontja értelmében.

Kapcsolódó jogi aktusok

62.A Bizottság az EGAA igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatának benyújtásával egyidejűleg javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2 641 800 EUR összegnek az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra is.

63.A Bizottság az EGAA igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatával egyidejűleg végrehajtási jogi aktus formájában egy pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot is elfogad, amely abban az időpontban lép hatályba, amikor az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az EGAA igénybevételéről szóló javasolt határozatot.

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Finnország „EGF/2016/008 FI/Nokia Network Systems” referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 18 és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra 19 és különösen annak 13. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) célja, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)Az EGAA éves maximális összege az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 20 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően (2011-es árakon számítva) nem haladhatja meg a 150 millió EUR összeget.

(3)Finnország az Európai Unión belül folyó gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszere (NACE) Revision 2. rendszer szerinti 26. ágazatban (Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) Finnországban történt elbocsátásokra tekintettel 2016. november 22-én kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevétele iránt. E kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítették ki. Az említett kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból folyósított pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(4)Az EGAA-t tehát a Finnország által benyújtott kérelem alapján igénybe kell venni 2 641 800 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(5)Az EGAA igénybevételéhez szükséges idő minimalizálása érdekében ezt a határozatot elfogadása napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió 2017-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 2 641 800 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a határozatot [the date of its adoption]*-tól/-től kell alkalmazni.

21Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2) Az EGAA-rendelet 3. cikke értelmében.

(3) A Bizottság 1046/2012/EU rendelete (2012. november 8.) az új regionális bontásra vonatkozó idősorok továbbítása tekintetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 310., 2012.11.9., 34. o.).

(4) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

(5) Az 1309/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése alapján.

(6) http://www.telecomlead.com/telecom-equipment/revenue-analysis-shows-huawei-big-vs-ericsson-nokia-68634

(7) EGF/2007/003 DE/BenQ, EGF/2007/004 FI/Perlos, EGF/2009/002 DE/Nokia, EGF/2009/008 IE/Dell, EGF/2009/023 PT/Quimonda, EGF/2010/008 AT/AT&S, EGF/2010/011 NL/NXP Semiconductors, EGF/2011/013 DK/Flextronics, EGF/2011/014 RO/Nokia, EGF/2011/025 IT/Lombardia, EGF/2012/006 FI/Nokia Salo, EGF/2012/007 IT/VDC Technologies, EGF/2013/001 FI/Nokia, EGF/2014/014 DE/Aleo Solar, EGF/2016/002 SE/Ericson

(8) http://teknologiateollisuus.fi/sites/default/files/file_attachments/personnel.pdf

(9) https://ek.fi/en/current/2016/05/04/ek-business-tendency-survey-general-business-outlookwill-remain-rather-weak

(10) http://www.stat.fi/til/ntp/2016/01/ntp_2016_01_2016-06-03_tie_001_en.html

(11) http://www.akava.fi/tyoelama/akavalaiset_tyoelamassa/tyottomyystilastot/1._korkeasti_koulutettujen_tyottomyys

(12) http://pirkanmaantalous.fi/innovaatiotilannekuva/situational-picture-of-innovation-2016-new-scale-new-competences

(13) http://www.temtyollisyyskatsaus.fi/graph/tkat/tkat.aspx?lang=en&ely=04#

(14) http://www.temtyollisyyskatsaus.fi/graph/tkat/tkat.aspx?lang=en&ely=04#

(15) http://www.elykeskus.fi/documents/10191/14617851/Tkat_en_huhtikuu_2016.pdf/7338d392-14e3-4fe5-846f-5d0bfd136734

(16) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(17) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(18) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(19) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(20) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(21)  Date to be inserted by the Parliament before the publication in OJ.