EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.2.1.

COM(2017) 47 final

2017/0015(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről szóló 2003/59/EK irányelv és a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2017) 26 final}
{SWD(2017) 27 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az értékelés hiányosságokat is feltárt, amelyek akadályozzák a jogi keret hatékony és következetes működését, és aláássák az irányelv eredeti célkitűzéseit. Ezeket a hiányosságokat a 3. szakasz ismerteti.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez az irányelv a hivatásos teherautó- és buszvezetőkre vonatkozó általános uniós jogszabályi keret szerves részét képezi. Szorosan kapcsolódik továbbá a közúti közlekedés biztonságához, és kiegészít más uniós jogszabályokat, mint például a vezetői engedélyekről szóló irányelv 1 , a veszélyes anyagok szállításáról szóló irányelv 2 , valamint a vezetési és a pihenőidőkre vonatkozó szabályok 3 . Emellett a piacra jutással kapcsolatos uniós jogszabályokat is kiegészíti.

Az értékelés több konkrét problémát is azonosított az egyéb uniós jogszabályokkal való összhang tekintetében. E tekintetben a cél az uniós jogszabályok összhangjának biztosítása.

Az irányelv alkalmazásában a járművezetői igazolványok kölcsönös elismerésének egyértelművé tétele javítaná az irányelv belső összhangját a képzés helyére vonatkozó rendelkezések és a kölcsönös elismerésre vonatkozó közigazgatási eljárások között. Javítaná továbbá az irányelv összhangját az 1072/2009/EK rendelettel, biztosítva a hivatásos járművezető-képzés kölcsönös elismerését, miközben figyelembe veszi az említett rendelet legutóbbi értékelését.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A közlekedési politika jövőjéről szóló fehér könyv azon célkitűzése révén, miszerint 2050-re 60 %-kal csökkenjen a közlekedésből származó CO2-kibocsátás, előmozdítja a környezeti fenntarthatóságot. A hivatásos járművezetők képzésében nagyobb hangsúlyt helyezve a tüzelőanyag-hatékony vezetésre csökkenteni lehet a CO2-kibocsátást és a tüzelőanyag-költségeket.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdése g) pontjának értelmében az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik a közlekedés szabályozásának területén. Az EU kizárólag a Szerződések által megengedett mértékben alkothat jogszabályokat, mindeközben figyelembe véve a szükségesség, a szubszidiaritás és az arányosság elvét 5 .

Az EU-ban a nehéz tehergépjárművek az összes megtett út mintegy 33 %-a esetében átlépik a tagállamok közötti határokat. Az Unióban a határokon átnyúló közlekedés mintegy 8 %-át busszal vagy távolsági busszal teszik meg. Ezek a számadatok az elmúlt néhány évben folyamatosan emelkedtek.

Az alapképesítés tagállamától eltérő tagállamban teljesített továbbképzések kölcsönös elismerésének problémája nem oldható meg hatékonyan az egyes tagállamok önálló fellépésével. Noha a gépjármű-vezetői képesítési igazolványok kiadása, amelyről az irányelv rendelkezik, megoldást jelentene a helyzetre, a jelenlegi szabályozás ezt nem teszi kötelezővé. A szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal (SZAB) foglalkozó bizottság által a problémának nem jogalkotási intézkedéssel való megoldására tett erőfeszítések ellenére nyolc tagállam úgy döntött, hogy nem él ezzel a lehetőséggel. Ily módon uniós jogalkotási intézkedésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok közigazgatási gyakorlata lehetővé tegye a képzés kölcsönös elismerését az EU-n belül. Az egyes tagállamok közötti lehetséges kétoldalú megállapodások nem képesek hatékonyan biztosítani az uniós szintű kölcsönös elismerést.

Az irányelv eltérő értelmezése és a tagállamok eltérő gyakorlata kedvezőtlenül befolyásolja az egységes piac működését. A tagállamok általi értelmezés és alkalmazás egységesítésére olyan nem jogalkotási intézkedéssel tett kísérletek, mint az iránymutató feljegyzések kiadása vagy a szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal foglalkozó bizottság keretében folytatott megbeszélések, eddig nem hoztak kellő eredményt. Csak egységes uniós szabályokkal lehet a közúti fuvarozók számára egyenlő versenyfeltételeket teremteni a közúti közlekedés biztonsága minimális szintjének biztosítása mellett.

Továbbá mivel az uniós jog előírja a veszélyes árukra vonatkozó, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, valamint az állatjólétről szóló speciális képzést, az EU feladata egyértelmű jogi helyzetet teremteni és biztosítani a különböző uniós jogi eszközök közötti összhangot.

A továbbképzés tekintetében néhány tagállam eltért a biztonsági célkitűzésektől azzal, hogy lehetővé teszi ugyanazon képzési modulok több alkalommal történő elvégzését, vagy azzal, hogy olyan teljes képzést kínálnak, amely nem tér ki a biztonsági kérdésekre. Bár jelenleg a tagállamok feladata a nemzeti igényekhez és prioritásokhoz igazítani a képzést (és ez a jövőben is elsősorban az ő feladatuk marad), az EU kötelessége arról gondoskodni, hogy a képzés tartalmának minimuma összhangban legyen az általános szakpolitikai célkitűzésekkel.

•Arányosság

Miként a hatásvizsgálati jelentés 7. pontjában szerepel, a meghatározott problémák a legjobban uniós szinten oldhatók meg az irányelv módosításával, ami bizonyos elemek tekintetében egyértelmű helyzetet teremt, és jobban harmonizált minimumkövetelményeket határoz meg, ugyanakkor némi rugalmasságot is biztosít a tagállamok számára.

A felülvizsgált irányelv arányos intézkedés, mivel bizonyos problémák megoldása céljából lehetővé teszi a képzési követelmények további harmonizációját, ugyanakkor mozgásteret biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a képzés egyes részeit hozzáigazítsák gazdasági és társadalmi környezetükhöz, valamint közúti fuvarozási ágazatuk sajátos igényeihez és jellemzőihez.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az értékelés megállapította, hogy a tagállamok komolyabb problémák nélkül végrehajtották az irányelvet, amely javította a munkavállalói mobilitást, és hozzájárul a járművezetők szabad mozgásához. Az értékelés ezenkívül megerősítette, hogy az irányelv hatékonyan járul hozzá azon fő célkitűzésének eléréséhez, hogy a fent említett jogszabályokkal együtt biztosítsa a közúti közlekedés biztonságát.

Továbbá noha az utólagos értékelés azt mutatta, hogy az irányelv összességében pozitív hatást gyakorolt az ágazatra, hiányosságokat is feltárt, amelyek akadályozzák a jogi keret hatékony és következetes működését, és aláássák az irányelv célkitűzéseit.

A legfontosabb hiányosságok az alábbiak voltak:

1.a gépjárművezetők számára nehézséget jelent elismertetni egy másik tagállamban teljes mértékben/részlegesen elvégzett képzést;

2.a képzés tartalma csak részben releváns a járművezetők igényei szempontjából;

3.a mentességek értelmezését nehézségek és jogbizonytalanság övezik;

4.az alsó korhatárra vonatkozó követelmények szempontjából nincs meg az összhang a hivatásos járművezetők képzéséről szóló 2003/59/EK irányelv és a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv között, nem egyértelmű, hogy lehet-e ötvözni a hivatásos járművezető-képzést az uniós jogszabályokban előírt egyéb képzésekkel (azaz a veszélyes árukról (ADR), az utasok jogairól és az állatjólétről szóló képzésekkel), és nem világos az információs és kommunikációs technológiák (például e-tanulás/vegyes tanulás) alkalmazása a képzéseken.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A jogalkotási javaslat megszövegezése előtt konzultációra került sor az érdekelt felekkel azzal a céllal, hogy minél több észrevétel és javaslat gyűljön össze az érintett magánszemélyektől és szervektől. A konzultáció megfelelt a Bizottság 2002. december 11-i közleményében (COM(2002) 704 végleges) az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozóan megállapított minimumkövetelményeknek.

A konzultációs folyamat kétfajta tevékenységet foglalt magában: a vélemények összegyűjtését és adatgyűjtést. A konzultáció során nyílt és célzott módszerek és különféle eszközök felhasználására került sor.

Ami a nyílt konzultációt illeti, 2013. július 17. és október 25. között nyilvános internetes konzultáció zajlott. A Bizottsághoz 395 észrevétel érkezett: 203 válaszadó magánszemélyként, míg 192 válaszadó intézmények vagy érdekképviseletek nevében vett részt. 58 válaszadó szerepel az Európai Parlament és az Európai Bizottság átláthatósági nyilvántartásában.

A résztvevők hangsúlyozták a hivatásos járművezetők képesítése és képzése terén folyó uniós fellépés fontosságát. Az érdekeltek úgy vélik, hogy az irányelv nem kielégítő mértékben járult csak hozzá a célkitűzései – nevezetesen a fokozott közúti biztonság, a hivatásos gépjárművezetők készségeinek fejlesztése, a gépjárművezetők mobilitása, valamint a járművezetők és a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése – eléréséhez. A szóban forgó nehézségek kiküszöböléséhez szükséges konkrét intézkedéseket illetően azonban a vélemények megoszlottak.

A konzultációs anyag, a beérkezett hozzászólások, e hozzászólások összefoglalása, valamint a jelentés az érintettekkel 2014. március 6-án tartott konferenciáról mind elérhetők a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság közúti közlekedési biztonsági egységének honlapján és „Az Ön hangja Európában” elnevezésű internetes oldalon 6 .

A célzott konzultációs folyamat a következő elemeket foglalta magában:

A Bizottság társadalmi párbeszéd keretében ismertette a kezdeményezést a közúti szállítási szociális partnerekkel 2013. június 24-én és a városi tömegközlekedési ágazattal 2013. szeptember 25-én 7 . A Bizottság a nyilvános konzultáció főbb megállapításait 2014. április 25-én újra a közúti szállítási szociális partnerek elé terjesztette. A javaslat által érintett kulcskérdéseket pedig 2014. november 19-én mutatta be a szociális partnereknek. A szociális partnerek ennek alkalmával támogatásukat fejezték ki az iránt, hogy uniós szintű jogszabály szabályozza ezt a területet, és nem emeltek kifogást a Bizottság által javasolt célkitűzésekkel szemben.

A Bizottság 2014. március 6-án Brüsszelben meghallgatást tartott az érdekelt felek számára, amelyen az árufuvarozókat, a személyszállítást végzőket, a dolgozókat, a képzést nyújtó szolgáltatókat és a tagállami közigazgatási szerveket képviselő mintegy 100 szervezet küldöttsége vett részt. A konferencia megerősítette a nyilvános konzultáció megállapításait (lásd fent). A konferenciáról készült beszámoló megtalálható a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság közúti közlekedési biztonsági egységének honlapján.

A Bizottság 2014. január 23-án informális munkaértekezletet tartott a tagállamok részvételével, hogy az irányelv lehetséges felülvizsgálatának keretében megvitassák az alsó korhatárra vonatkozó követelményeket és a képzés struktúráját. A szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal foglalkozó bizottság 2014. október 23-án tartott ülésének utolsó részében informális megbeszélésre került sor a tagállamokkal arról, hogy miként lehetne javítani a kölcsönös elismerést. A szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal foglalkozó bizottság 2015. október 9-én újra összeült, hogy megvitassa az irányelv folyamatban lévő felülvizsgálatát. A továbbképzés kölcsönös elismerése tekintetében a résztvevők aggályukat fejezték ki a tagállamokban alkalmazott eltérő gyakorlatok miatt, és általában úgy vélték, hogy harmonizált megközelítésre van szükség. Rávilágítottak arra, hogy az irányelvet fontos naprakészen tartani a technológiai fejlődést illetően, és hogy néhány területen, mint például az e-tanulás, további pontosítás szükséges.

A Bizottság 2013 decemberében, a háttértanulmány keretében kérdőívet küldött a tagállami hatóságoknak, hogy részletes információkat gyűjtsön az irányelv végrehajtásáról. A kérdőíveket a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal foglalkozó bizottságának tagjai kapták meg. A Bizottság 2014 áprilisában további adatkéréssel fordult hozzájuk, hogy az irányelv meghatározott pontjaira vonatkozó további mennyiségi információkhoz jusson.

Emellett a szerződő fél az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetségével (a továbbiakban: ETF) együtt kérdőívet dolgozott ki a járművezetők szabad mozgásának lehetséges akadályairól. Ezt a kérdőívet 2014 áprilisában eljuttatták az ETF uniós tagjaihoz.

A konzultáció eredményei szerint általános az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az irányelv végrehajtását jelentős tartalmi változtatások nélkül tovább kell javítani. A felek támogatták azt az elképzelést, hogy a kölcsönös elismerés problémájára költséghatékony megoldást kell találni; mindazonáltal azzal kapcsolatban, hogy melyek a legmegfelelőbb intézkedések, amelyekkel ezt el lehet érni, már eltérő véleményeknek adtak hangot. Az érdekelt felek abban is egyetértettek, hogy a képzést jobban is hozzá lehetne igazítani a járművezetők igényeihez. Egyes érintett felek szerint a veszélyeztetett úthasználókat kell a képzés közúti közlekedési biztonsági tartalma egyik prioritásának tekinteni. Az érdekelt felek általánosságban üdvözölték a mentességek pontosítását, valamint a szakmai alkalmassági bizonyítványról szóló irányelv és a munkaidőre vonatkozó szabályok összehangolását, az alkalmazási kör módosítását azonban nem. Az alsó korhatárt illetően az érdekeltek véleményei megoszlanak, az ágazat és a tagállamok általában véve támogatják a javasolt módosítást. Az információs és kommunikációs technológiai eszközök használatának és a kötelező képzések ötvözésének lehetősége is általában jó fogadtatásban részesült.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

Tekintettel arra, hogy a meghatározott három fő probléma független egymástól, a hatásvizsgálat a szakpolitikai lehetőségek három csoportját vizsgálja a három fő beavatkozási terület – a kölcsönös elismerés, a képzés tartalma, valamint a jogi egyértelműség és összhang – szerint.

A kölcsönös elismerés biztosítása céljából előnyben részesített megoldás a gépjármű-vezetői képesítési igazolvány kiadása külföldiek számára. A Bizottság ezt a megoldást azzal a lehetőséggel hasonlította össze, hogy a képzést a RESPER vezetői engedély információs rendszer vagy elismert bizonyítvány révén ismerjék el.

A képzés tartalmával kapcsolatban előnyben részesített megoldás alaposabban kidolgozni a tanfolyamoknak a közúti közlekedés biztonságára és a tüzelőanyag-hatékonyságra vonatkozó képzési tartalmát, és egyértelművé tenni, hogy a tanfolyamokon lehetőség van e-tanulás/vegyes tanulás alkalmazására. A jogi egyértelműség és összhang szempontjából előnyben részesített megoldás az alkalmazandó alsó korhatár és a kivételek alkalmazási körének tisztázása, valamint annak egyértelművé tétele a nemzeti hatóságok számára, hogy a képzés kombinálható az uniós jog által előírt egyéb képzésekkel. Valamennyi szakpolitikai intézkedést az alapforgatókönyvhöz viszonyítottuk.

Az előnyben részesített lehetőség megoldja a kölcsönös elismeréssel kapcsolatos jelenlegi problémát, amely hozzávetőleg 46 700 sofőrt érinthet (2016). Tekintettel a képzés ismétlődő jellegére, a következő 15 évben az ilyen esetek száma elérheti a 100 000-t. A képzés tartalmának alaposabb kidolgozása kedvező hatással lesz a közúti biztonságra és a tüzelőanyag-hatékonyságra. Tekintettel arra, hogy az irányelv csupán kiegészíti a közúti biztonságot és a tüzelőanyag-hatékonyságot befolyásoló több tényezőt, az irányelvnek tulajdonítható várható hatás meglehetősen korlátozott. Az előnyben részesített lehetőség a mentességek és a szakma gyakorlására vonatkozó alsó korhatár következetes alkalmazásához vezet, ami – miként arra az ágazat rámutatott – mérsékelheti az erre a pályára lépő járművezetők fokozódó hiányát.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat támogatja a következő REFIT célkitűzést: A kölcsönös elismeréssel összefüggésben gördülékenyebb közigazgatási gyakorlatokat biztosítva csökkenthetők a vállalkozások és a közigazgatási szervek közigazgatási költségei. A kölcsönös elismeréssel kapcsolatos problémákat a lehető legalacsonyabb költséggel felülvizsgálat révén lehetne megoldani. Ez a költség a becslések szerint 6,3 millió EUR lenne a 2018 és 2030 közötti időszakban. Ez a változás előnyös lesz az ágazat számára: a 2018 és 2030 közötti időszakban 2,3 millió EUR, illetve 6,7 millió EUR költségmegtakarítással fog járni a vállalkozások és a járművezetők számára. Ezenkívül az alapképzés és a továbbképzés tartalmának a további biztonsági és környezeti előnyök érdekében történő felülvizsgálatával eredményesebbé fogja tenni a képzési rendszert. Ez mérsékelni fogja a tartalmi változással járó átmeneti költséget (összesen 14,1 millió EUR a 2018 és 2030 közötti időszakban).

A szállítással foglalkozó vállalkozások döntően mikrovállalkozások vagy kis- és középvállalkozások (kkv-k). Általánosságban elmondható, hogy az ágazatban működő társaságok 65–95 %-a tíznél kevesebb alkalmazottal rendelkezik. Az irányelv nem mentesíti a hatálya alól a mikrovállalkozásokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat, amelyekre elsősorban a kölcsönös elismerési eljárás egyszerűsítése, a képzés tartalmának módosítása és a mentességek következetesebb alkalmazása lesz hatással.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Néhány kisebb nyelvi és szerkesztésbeli változtatáson, valamint a más uniós jogszabályokra való hivatkozások frissítésén kívül a javaslat fő elemei a következők:

A 2003/59/EK irányelv 2. cikke – Mentességek

A mentességek szövegezése az alábbiak szerint módosul annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljanak, és összhangban legyenek az 561/2006/EK rendelet szerinti mentességekkel:

2.b) a módosítás egyértelművé teszi, hogy a járművek nem használhatók a mentességben megadottól eltérő célokra. Ez azt jelenti, hogy ha például egy tűzoltóautó vidámparki látványosságként szerepel, akkor a gépjárművezető nem kap mentességet. E mondat beillesztése az 561/2006/EK rendelet 3. cikkének c) pontjában megadott hasonló mentességgel való összhangot is biztosítja.

2.d) a módosítás egyértelművé teszi, hogy a humanitárius segély nem ellenszolgáltatás fejében végzett szállítására használt járművekre akkor is kiterjed a mentesség, ha azokat szükséghelyzetben használják, vagy mentési akciókra kijelölték; emellett biztosítja az összhangot az 561/2006/EK rendelet 3. cikkének d) pontjával.

2.e) két pontosításra kerül sor: egyrészt, hogy a járműveket nemcsak gépjárművezető-oktatás, hanem gépjárművezetői vizsga során is lehet használni; másrészt, hogy a mentesség kizárólag a képzés és oktatás céljából történő vezetésre vonatkozik; nem vonható össze ellenszolgáltatás fejében végzett szállítási műveletekkel. Ezek a mentességek összhangban vannak az 561/2006/EK rendelet 3. cikkének d) pontjában és 13. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott hasonló mentességekkel.

2.f) a módosítás egyértelművé teszi, hogy a mentességet élvező, nem ellenszolgáltatás fejében végzett szállításnak nem kell a gépjárművezető „személyes használatát” szolgálnia (például a karitatív vagy nonprofit szervezetek nem ellenszolgáltatás fejében végzett szállításai esetében). Biztosítja az összhangot az 561/2006/EK rendelet 3. cikkének h) pontjában és 13. cikkének i) pontjában meghatározott hasonló mentességekkel.

2.g) a pont kiegészül a „gép” szóval annak pontosítása érdekében, hogy a gépjárművezetőre akkor is vonatkozik a mentesség, ha a munkája során használandó gépet szállít. A módosítás biztosítja az összhangot az 561/2006/EK rendelet 3. cikkének aa) pontjában meghatározott hasonló mentességgel.

2.h) ez a mentesség olyan, a mezőgazdaság, kertészet, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozókra vonatkozik, akik alkalmanként maguk szállítják termékeiket. Ez a módosítás az 561/2006/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hasonló mentességgel is biztosítja az összhangot.

A 2003/59/EK irányelv 7. cikke – Továbbképzés

A módosítás abból ered, hogy a 4. cikkben meghatározott átmeneti időszak lejárt, és 2016. szeptember 10. óta valamennyi szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező személynek meg kell felelnie a továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseknek.

Az új szövegezés biztosítja, hogy a továbbképzés legalább egy, a közúti közlekedés biztonságára vonatkozó tantárgyat magában foglaljon, és hogy a tantárgyak ugyanabban a képzésben ne ismétlődjenek. Emellett azt is előírja, hogy a képzésnek az adott gépjárművezető által végzett munka szempontjából relevánsnak, továbbá naprakésznek kell lennie.

A 2003/59/EK irányelv 10. cikke – Uniós kód

Az (1) bekezdés úgy módosul, hogy hivatkozást tartalmazzon a harmonizált 95. kódra, amelyet felvettek a 2006/126/EK irányelv I. mellékletébe.

A szöveg úgy módosul, hogy biztosítsa, hogy valamennyi, szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező gépjárművezető vagy a kölcsönösen elismert 95. kódot tartalmazó vezetői engedélyt, vagy kölcsönösen elismert gépjármű-vezetői képesítési igazolványt kapjon. Ez megoldja a kölcsönös elismeréssel kapcsolatban abban az esetben felmerülő nehézségeket, amikor egy gépjárművezető a szokásos tartózkodási helyétől eltérő, olyan tagállamban szerez gépjármű-vezetői képesítési igazolványt, amely csak a vezetői engedélyeken tünteti fel a 95. kódot.

A szöveg hivatkozással egészül ki annak érdekében, hogy abban az esetben is biztosított legyen a járművezetői igazolványnak az 1072/2009/EK rendeletben előírt kölcsönös elismerése, ha a vonatkozó uniós kód nincs rajta jelölve.

A 2003/59/EK irányelv I. melléklete – A képesítés és a továbbképzés minimumkövetelményei

A hatályon kívül helyezett 85/368/EGK határozatra vonatkozó hivatkozás helyébe a 2008/C 111/01 ajánlásra és az európai képesítési keretrendszerre (a továbbiakban: EKKR) vonatkozó hivatkozás lép. Mivel az EKKR ajánláson alapul, nagyobb fokú rugalmasságot biztosít a tagállamok számára.

Az 1. szakasz úgy módosul, hogy:

jobban tükrözze a technológia jelenlegi állását és a járművek műszaki jellemzőit, valamint nagyobb hangsúlyt helyezzen a tüzelőanyag-takarékos vezetési magatartásra;

a forgalmi kockázatok előrejelzésének, értékelésének és a hozzájuk való alkalmazkodásnak a képességével kiegészülve erősítse a biztonságos vezetést;

az automatikus erőátviteli rendszerek használatára is tartalmazzon hivatkozásokat, hogy jobban tükrözze a technológia jelenlegi állását és a járművek műszaki jellemzőit;

kitérjen a veszélyes áruk szállítására, az állatok szállítására és a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére, hogy a közúti áru- és személyszállítás különböző típusait figyelembe véve teljesebb legyen a tantárgyak jegyzéke.

A 2. szakasz úgy módosul, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára a képzés során az IKT-eszközök használatát, valamint azt, hogy az irányelv képzési célkitűzését az uniós jogszabályokban előírt más képzési formákkal ötvözzék.

A 2003/59/EK irányelv II. melléklete – A gépjármű-vezetői képesítési igazolvány európai uniós mintájára vonatkozó megállapodások

A II. melléklet módosítása a gépjármű-vezetői képesítési igazolvány uniós modelljére vonatkozó hivatkozás aktualizálására és az irányelvben meghatározott 95. harmonizált uniós kódra való hivatkozás figyelembevételére korlátozódik.

A 2006/126/EK irányelv 4. cikke – Kategóriák, fogalommeghatározások és alsó korhatárok

E módosítás célja, hogy kiküszöbölje az egyes jármű-kategóriákra vonatkozó alsó korhatár tekintetében fennálló jogbizonytalanságot, és rendelkezzen az alsó korhatár harmonizált, uniós szintű alkalmazásáról.

A 2006/126/EK irányelv 4. cikke (4) bekezdésének e), g), i) és k) pontjából el kell hagyni a 2003/59/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat, és a 4. cikket egy új (7) bekezdéssel kell kiegészíteni, mely egyértelműen utal arra, hogy a 2003/59/EK irányelvben előírt alsó korhatárokat mikor és milyen feltételek mellett kell alkalmazni.

2017/0015 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről szóló 2003/59/EK irányelv és a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 10 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)2011. március 28-i fehér könyvében 11 a Bizottság azt a „zéró-elképzelést” tűzte ki célul, hogy 2050-re az Unióban közel nullára csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.

(2)A Bizottság a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatásról szóló közleményében 12 arra tett javaslatot, hogy 2010-től 2020-ig a felére kell csökkenteni a halálos kimenetelű közúti balesetek számát az Unióban. E cél elérése érdekében a Bizottság hét stratégiai célkitűzést fogalmazott meg, köztük a közúthasználók oktatásának és képzésének, valamint a veszélyeztetett úthasználók védelmének javítását.

(3)A 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13 végrehajtásának értékelése során a Bizottság több hiányosságot is meghatározott. A legjelentősebb hiányosságokat a mentességek értelmezésével kapcsolatos nehézségek és jogbizonytalanság, az érintett gépjárművezetők igényeit csak részben kielégítő képzési tartalom, a gépjárművezetők által egy másik tagállamban teljes mértékben vagy részlegesen elvégzett képzés elismertetésének nehézsége, valamint a 2003/59/EK irányelv és a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14 által előírt alsó korhatárra vonatkozó követelmények összhangjának hiánya jelentették.

(4)A jogi egyértelműség javítása érdekében a 2003/59/EK irányelvben el kell hagyni vagy módosítani kell az olyan uniós jogi aktusokra vonatkozó hivatkozásokat, amelyeket már hatályon kívül helyeztek, vagy amelyeknek más uniós jogi aktusok léptek a helyébe.

(5)A jogbiztonság és az egyéb uniós jogi aktusokkal való összhang biztosítása érdekében a 2003/59/EK irányelvben meghatározott több mentességet is módosítani kell, figyelembe véve az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 15 meghatározott hasonló mentességeket.

(6)Figyelembe véve az oktatás és a képzés terén bekövetkezett változásokat, valamint annak érdekében, hogy a 2003/59/EK irányelv nagyobb mértékben járuljon hozzá a közúti közlekedés biztonságához, és biztosítsa, hogy a képzés megfeleljen a gépjárművezetők igényeinek, a tanfolyamok anyagában nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közúti közlekedés biztonságához kapcsolódó olyan témákra, mint a veszélyhelyzetek felismerése, a veszélyeztetett úthasználók védelme és a tüzelőanyag-hatékony vezetés.

(7)A tagállamok számára egyértelműen lehetőséget kell adni arra, hogy a képzés egy részében információs és kommunikációs technológiai eszközök, például e-tanulás és vegyes tanulás alkalmazásával fejlesszék és korszerűsítsék képzési gyakorlatukat, mindeközben biztosítva a képzés minőségét.

(8)Az uniós jogban előírt képzés különböző formái közötti összhang biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a különböző típusú releváns képzéseket, mint például a veszélyes árukra vonatkozó, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, valamint az állatok szállításáról szóló képzést ötvözzék a 2003/59/EK irányelvben előírt képzéssel.

(9)Annak megelőzése érdekében, hogy a tagállamok eltérő gyakorlatai akadályozzák a kölcsönös elismerést és korlátozzák a gépjárművezetők azon jogát, hogy abban a tagállamban végezzék el a továbbképzést, amelyben dolgoznak, a tagállami hatóságok számára elő kell írni, hogy minden olyan gépjárművezetőnek, aki eleget tesz a 2003/59/EK irányelvben foglalt követelményeknek, állítsák ki a kölcsönös elismerést biztosító megfelelő dokumentumot.

(10)A jogi egyértelműség és a 2003/59/EK irányelvben meghatározott célokkal összefüggésben az alsó korhatárra vonatkozó harmonizált követelmények biztosítása érdekében a 2006/126/EK irányelvben egyértelmű eltérést kell engedélyezni, amely kimondja, hogy a 2003/59/EK irányelvben előírt alsó korhatár elérésekor a vezetői engedély kiállítható.

(11)Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképesítésére és továbbképzésére vonatkozó uniós szintű norma továbbfejlesztését a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és mivel azt a közúti fuvarozás határokon átnyúló jellege és azon problémák miatt, amelyeket ezen irányelv megoldani hivatott, uniós szinten jobban meg lehet valósítani, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(12)A 2003/59/EK és a 2006/126/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/59/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk második bekezdésében az első és a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„— olyan járművek, amelyek esetében a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(*) szerinti C1, C1 + E, C vagy C + E kategóriájú vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedély szükséges,

— olyan járművek, amelyek esetében a 2006/126/EK irányelv szerinti D1, D1 + E, D vagy D + E kategóriájú vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedély szükséges. ______

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.).”.

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) olyan járművek, amelyek a fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők használatában vagy ellenőrzése alatt állnak, ha a fuvar ezen szolgálatok számára meghatározott feladatok eredményeként valósul meg;”;

b)a d)–g) pontok helyébe a következő szöveg lép:

„d) olyan járművek, amelyeket szükséghelyzetben használnak vagy mentési akciókra jelöltek ki, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem ellenszolgáltatás fejében végzett szállítására használnak;

e) olyan járművek, amelyeket a vezetői engedélyt vagy a SZAB-ot megszerezni kívánó személyek részére tartott járművezetési oktatás vagy vizsgáztatás során használnak, a 6. cikkben és a 8. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint, feltéve, hogy azokat nem használják ellenszolgáltatás fejében végzett árufuvarozásra vagy személyszállításra;

f) nem ellenszolgáltatás fejében végzett árufuvarozásra és személyszállításra használt járművek;

g) olyan járművek, amelyek a gépjárművezető munkája során használandó anyagot, felszerelést vagy gépet szállítanak, feltéve hogy nem e járművek vezetése jelenti a gépjárművezető elsődleges feladatát;”;

c)a szöveg következő h) ponttal egészül ki:

„h) a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozások által saját tevékenységi körük részeként történő áruszállításra használt vagy gépjárművezető nélkül bérelt járművek, feltéve hogy nem e járművek vezetése jelenti a gépjárművezető elsődleges feladatát.”.

3.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A továbbképzés olyan képzésből áll, amely lehetővé teszi a SZAB-bal rendelkezők számára, hogy a munkájukhoz alapvetően szükséges ismereteket felfrissítsék, különös hangsúlyt fektetve a közúti közlekedés biztonságára és a tüzelőanyag-felhasználás észszerűsítésére.”;

b)a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A továbbképzést úgy kell megtervezni, hogy kiterjedjen az I. melléklet 1. szakaszában említett tantárgyak némelyikének bővebb tárgyalására és ismétlésére. Mindig tartalmaznia kell legalább egy, a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat, és számos témára ki kell terjednie. A képzés témáinak összeállításánál figyelembe kell venni a gépjárművezető által végzett szállítási műveletekkel összefüggő sajátos képzési igényeket, valamint a vonatkozó jogszabályok és technológia terén bekövetkezett fejleményeket.”.

4.A 9. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1. cikk a) pontjában említett gépjárművezetők az 5. cikkben előírt alapképesítést abban a tagállamban szerzik meg, amelyben szokásos lakóhelyük található, a 2006/126/EK irányelv 12. cikkében meghatározottak szerint.”.

5.A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Uniós kód

(1) A 6. cikkben említett SZAB és a 8. cikk (1) bekezdésében említett SZAB alapján a tagállamok illetékes hatóságai – az 5. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 8. cikk rendelkezéseit figyelembe véve – a megfelelő vezetőiengedély-kategória mellett a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált európai uniós kódot is feltüntetik

–vagy a vezetői engedélyen,

–vagy a II. mellékletben található mintának megfelelően kiállított gépjármű-vezetői képesítési igazolványon.

Ha az uniós kód nem tüntethető fel a vezetői engedélyen, annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a SZAB-ot megszerezték, gépjármű-vezetői képesítési igazolványt állít ki a gépjárművezető számára.

A tagállamok kölcsönösen elismerik a más tagállamok által kiállított gépjármű-vezetői képesítési igazolványokat. Az igazolvány kibocsátásakor az illetékes hatóságok ellenőrzik azon vezetői engedély érvényességét, amelynek száma az igazolványon szerepel.

(2) a) Az 1. cikk b) pontjában említett olyan gépjárművezető, aki közúti árufuvarozásra használt járművet vezet, az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(*) előírt járművezetői igazolvánnyal bizonyítja, hogy rendelkezik azzal a képesítéssel, illetve elvégezte azt a továbbképzést, amelyet ez az irányelv előír. Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok akkor is kölcsönösen elismerik az említett járművezetői igazolványt, ha a vonatkozó uniós kód nincs rajta feltüntetve.

b) Az 1. cikk b) pontjában említett olyan gépjárművezető, aki közúti személyszállításra használt járművet vezet, az alábbiak egyikével igazolja, hogy rendelkezik azzal a képesítéssel, illetve elvégezte azt a továbbképzést, amelyet ez az irányelv előír:

–az uniós vezetői engedély mintáján feltüntetett uniós kód, amennyiben rendelkezik ilyen engedéllyel, vagy

–a II. mellékletben előírt gépjármű-vezetői képesítési igazolvány, amelyen fel van tüntetve a megfelelő uniós kód, vagy

–nemzeti bizonyítvány, amelynek területükön való érvényességét a tagállamok kölcsönösen elismerik.

____________

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).”.

6.Az I. és a II. melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2006/126/EK irányelv 4. cikke a következőképpen módosul:

1.A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

a)az e) pontban a harmadik francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„— a C1 és a C1E kategóriára megállapított alsó korhatár 18 év;”;

b)a g) pontban a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„— a C és a CE kategóriára megállapított alsó korhatár 21 év;”;

c)az i) pontban a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„— a D1 és a D1E kategóriára megállapított alsó korhatár 21 év;”;

d)a k) pontban a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„— a D és a DE kategóriára megállapított alsó korhatár 24 év;”.

2.A cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ezen irányelv 4. cikke (4) bekezdésének g), i) és k) pontjában meghatározott alsó korhatároktól eltérve a C, a CE, a D1, a D1E, a D és a DE kategóriájú vezetői engedélyek kiállítására vonatkozó alsó korhatár a SZAB-bal rendelkező gépjárművezetők számára az ilyen járművek vezetéséhez a 2003/59/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében, 5. cikke (3) bekezdése a) pontja i. alpontjának első bekezdésében, 5. cikke (3) bekezdése a) pontja ii. alpontjának első bekezdésében vagy 5. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt alsó korhatár.

Amennyiben valamely tagállam a 2003/59/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdése a) pontja i. alpontjának második bekezdésével vagy 5. cikke (3) bekezdése a) pontja ii. alpontjának második bekezdésével összhangban alacsonyabb kortól is engedélyezi területén a vezetést, a vezetői engedély csak a kiállító tagállam területén érvényes, amíg az engedély SZAB-bal rendelkező birtokosa el nem éri az e cikk első bekezdésében említett vonatkozó alsó korhatárt.”.

3. cikk

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [OP: please insert the DATE calculated 18 months following the entry into force]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) A 2006/126/EK irányelv a vezetői engedélyekről.

(2) A 2008/68/EK irányelv a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról.

(3) Az 561/2006/EK rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról.

(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, HL C 83., 2010.3.30., 47. o.

(5) Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, HL C 115., 2008.5.9., 13. o.

(6) Lásd: http://ec.europa.eu/transport/road_safety/take-part/public-consultations/cpc_hu.htm és http://ec.europa.eu/transport/road_safety/events-archive/2014_03_06_cpc_review_hu.htm

(7) http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=521&langId=en&agreementId=5365

(8) Utólagos értékelő jelentés: Tanulmány a hivatásos járművezetők képzéséről szóló uniós jogalkotási keret eredményességéről és javításáról, Panteia et al. (2014); http://ec.europa.eu/transport/facts-fundings/evaluations/doc/2014_ex_post_evaluation_study_training_drivers_en.pdf

(9) HL C , , . o.

(10) HL C , , . o.

(11) Fehér könyv: „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé”, COM(2011) 144 végleges, 2011. március 28.

(12) Közlemény – „A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra”, (COM (2010) 389 végleges).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.2.1.

COM(2017) 47 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről szóló 2003/59/EK irányelv és a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv módosításáról

{SWD(2017) 26 final}
{SWD(2017) 27 final}

MELLÉKLET

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről szóló 2003/59/EK irányelv és a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv módosításáról

Az I. és a II. melléklet a következőképpen módosul:

1.Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)az 1. szakasz a következőképpen módosul:

a)a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A képesítés minimumszintjének legalább a 2008/C 111/01 európai parlamenti és tanácsi ajánlás(*) II. mellékletében előírt európai képesítési keretrendszer 2. szintjével összehasonlíthatónak kell lennie.

_____

(*) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (HL C 111., 2008.5.6., 1. o.).”;

b)az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.2. Célkitűzés: a biztonsági berendezések műszaki jellemzőinek és működésének ismerete annak érdekében, hogy a gépjárművezető a járművet uralni tudja, minimalizálja a használatból eredő kopást, megelőzze a meghibásodást:

a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, az olyan elektronikus és mechanikus eszközök használata, mint például az elektronikus stabilizáló program (ESP), a fejlett vészfékező rendszer (AEBS), a blokkolásgátló fékrendszere (ABS), a hajtásvezérlő rendszerek (TCS) és a fedélzeti járműmegfigyelő rendszer (IVMS), valamint az egyéb, alkalmazásra jóváhagyott, a járművezetőt támogató vagy automatizálási eszközök.”;

c)az 1.3. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálása az 1.1. és az 1.2. pontban leírt know-how alkalmazásával, a forgalomáramlás előrejelzésének, a megfelelő távolságnak és a jármű lendülete felhasználásának, az állandó sebességnek, az egyenletes vezetési stílusnak és a megfelelő gumiabroncsnyomásnak a fontossága.”;

d)a szöveg a „C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek” cím előtt a következő 1.3a. ponttal egészül ki:

„1.3a. Célkitűzés: a forgalmi kockázatok előrejelzésének, értékelésének és a hozzájuk való alkalmazkodásnak a képessége:

a gépjárművezetőnek tudatában kell lennie a különböző közúti, forgalmi és időjárási viszonyoknak, és alkalmazkodnia kell azokhoz, képesnek kell lennie előre jelezni a bekövetkező eseményeket, alkalmazkodnia kell a forgalmi kockázatokhoz, továbbá fel kell ismernie különösen a járművek méretével és tömegével, valamint a veszélyeztetett úthasználókkal, például a gyalogosokkal, a kerékpárosokkal és a kétkerekű gépjárművekkel összefüggő veszélyes helyzeteket, és alkalmazkodnia kell azokhoz;

a gépjárművezetőnek azonosítana kell a lehetséges veszélyes helyzeteket, és megfelelően értelmeznie kell, hogy ezekből a potenciálisan veszélyes helyzetekből miként alakulhat ki olyan helyzet, amelyben már nem lehet elkerülni az ütközést, továbbá olyan válaszlépéseket kell választania és végrehajtania, amelyek olyan mértékben növelik a biztonsági tűrést, hogy potenciális kockázat bekövetkezése esetén is el lehessen kerülni az ütközést.”;

e)az 1.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.4. Célkitűzés: a gépjárművezető legyen képes a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével berakodni a járművet:

a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a teljes térfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok;

a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítőhevederek használata, rögzítőeszközök ellenőrzése, kezelőberendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.”;

f)az 1.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.6. Célkitűzés: a gépjárművezető legyen képes a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével berakodni a járművet:

a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.”;

g)a 2.1. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„a szállítási iparra jellemző maximális munkaidőszakok; az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) és a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(**) alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében.

________

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).”;

h)a 3.7. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző közúti fuvarozási tevékenységek (ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás, saját számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű, veszélyes áruk, állatok szállítása stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.).”;

i)a 3.8. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok főbb típusainak szervezési módja.”;

b)a 2. szakasz a következőképpen módosul:

a)a 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1. A tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese

Az alapképzés az 1. szakaszban felsorolt összes tantárgy oktatására kiterjed. Az alapképzés időtartama 280 óra.

Minden tanuló gépjárművezetőnek legalább 20 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.

Az önálló vezetés során a tanuló gépjárművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 20 órás önálló vezetésből valamennyi vezető legfeljebb nyolc órát speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályozásokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok, valamint a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében megváltozó útviszonyok közötti kezelése, továbbá a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálására való képesség tekintetében.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a képzést részben információs és kommunikációs technológiai eszközök – például e-tanulás – alkalmazásával bonyolítsák le, mindeközben biztosítva a képzés minőségét, és az egyéb uniós jogszabályok által előírt speciális képzést a képzés részének tekinthetik. Az ilyen speciális képzések közé tartozik többek között a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(*) által a veszélyes áruk szállításához előírt képzés, a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(**) által előírt, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló képzés, valamint az 1/2005/EK tanácsi rendelet(***) által előírt, az állatok szállításáról szóló képzés.

Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében az alapképzés 70 óra, beleértve öt óra önálló vezetést.

A gépjárművezetőket a képzés befejezésekor a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsga az 1. szakasz szerinti tantárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést tartalmaz.

_________

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).

A Tanács 2005/1/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).”;

b)a 2.2. pont b) alpontjában a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A gyakorlati vizsga során használt járműnek meg kell felelnie legalább a 2006/126/EK irányelv által a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.”;

c)a 3. és 4. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3. szakasz: A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt gyorsított alapképzés

A gyorsított alapképzés az 1. szakaszban felsorolt összes tantárgy oktatására kiterjed. Időtartama 140 óra.

Minden tanuló gépjárművezetőnek legalább 10 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.

Az önálló vezetés során a tanuló gépjárművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 10 órás önálló vezetésből valamennyi vezető legfeljebb négy órát speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályozásokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok, valamint a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében megváltozó útviszonyok közötti kezelése, továbbá a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálására való képesség tekintetében.

A 2.1. pont negyedik bekezdésének rendelkezései a gyorsított alapképzésre is vonatkoznak.

Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében a gyorsított alapképzés 35 óra, beleértve két és fél óra önálló vezetést.

A gépjárművezetőket a képzés befejezésekor a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsga az 1. szakasz szerinti tantárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést tartalmaz.

4. szakasz: A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt kötelező továbbképzés

A kötelező továbbképzési tanfolyamokat jóváhagyott képzési központok szervezik. Időtartamuk ötévente 35 óra, legalább hétórás szakaszokban. E továbbképzés részben korszerű szimulátorokon, valamint információs és kommunikációs technológiai eszközök – például e-tanulás – alkalmazásával is lebonyolítható, mindeközben biztosítva a képzés minőségét. A hétórás szakaszok közül legalább egyben a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat kell oktatni. A képzés tartalmának összeállításánál figyelembe kell venni a gépjárművezető által végzett szállítási műveletekkel összefüggő sajátos képzési igényeket, valamint a vonatkozó jogszabályok és technológia terén bekövetkezett fejleményeket. A hétórás szakaszoknak különböző témákról kell szólniuk.

Az egyéb uniós jogszabályok által előírt, elvégzett speciális képzést a hétórás szakaszok egyikének lehet tekinteni. Az ilyen speciális képzések közé tartozik többek között a 2008/68/EK irányelv által a veszélyes áruk szállításához előírt képzés, az 1/2005/EK rendelet által előírt, az állatok szállításáról szóló képzés, valamint a közúti személyszállításhoz a 181/2011/EU rendelet által előírt, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló képzés.”.

2.A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A GÉPJÁRMŰ-VEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY EURÓPAI UNIÓS MINTÁJÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK”;

b)a 2. szakasznak a gépjármű-vezetői képesítési igazolvány elülső oldaláról szóló része a következőképpen módosul:

(a)a d) pont 9. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„9. azon járművek kategóriái, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítés és a továbbképzés követelményeinek;”;

(b)az e) pontban az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„az »Európai uniós minta« cím az igazolványt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, valamint a »gépjármű-vezetői képesítési igazolvány« felirat az Unió többi hivatalos nyelvén, kék színű nyomtatásban, az igazolvány háttereként:”;

c)a 2. szakasznak a gépjármű-vezetői képesítési igazolvány hátoldaláról szóló részének a) pontjában a 9. és a 10. alpont a következőképpen módosul:

„9. azon járművek kategóriái, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítés és a továbbképzés követelményeinek;

10. a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált európai uniós kód;”.