—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 21., 34. és 36. cikkére,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 71. ülésszakára,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. (2000), 1820. (2009), 1888. (2009), 1889. (2010), 1960. (2011), 2106. (2013), 2122. (2013) és 2242. (2015) számú határozataira,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésén képviselendő uniós prioritásokról szóló, 2017. március 16-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája” című, 2015. évi éves uniós jelentésre,

—

tekintettel a kórházak és iskolák elleni támadásokról mint a nemzetközi humanitárius jog megsértésének eseteiről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására (3),

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 71. ülésszakára vonatkozó, az EU prioritásait tartalmazó, 2016. július 18-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a gyermek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó felülvizsgált uniós iránymutatásokra,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Európai Uniónak az ENSZ munkájában történő részvételéről szóló határozatára, amely feljogosítja az EU-t, hogy felszólaljon a Közgyűlésen, javaslatokat terjesszen elő, és szóbeli módosításokat nyújtson be, amelyek egy tagállam kérdésére szavazásra bocsáthatók, valamint hogy gyakorolja a válaszadáshoz való jogot,

—

tekintettel a menekültekről és a migránsokról szóló, 2016. szeptember 19-i New York-i nyilatkozatra,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelősök elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i A/71/L.48 sz. határozatára,

—

tekintettel a vallási kisebbségekhez tartozóknak az úgynevezett ISIS/Dáis általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról szóló, 2016. február 4-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az észak-iraki/moszuli helyzetről szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0216/2017),

A.

mivel a hatékony többoldalú kapcsolatrendszer és a jó globális kormányzás iránti uniós elkötelezettség – melynek sarokkövét az ENSZ képezi – az Unió külpolitikájának szerves része, és abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy az egyetemes szabályokon és értékeken alapuló többoldalú rendszer a legalkalmasabb a globális válsághelyzetek, kihívások és fenyegetések kezelésére;

B.

mivel az együttműködésre, a párbeszédre, a szabad és tisztességes kereskedelemre és az emberi jogokra alapuló nemzetközi rendet a világ különféle nacionalista és protekcionista mozgalmai megkérdőjelezik;

C.

mivel az Uniónak proaktív szerepet kell játszania a globális megoldásokhoz, a békéhez és biztonsághoz, a demokráciához, az emberi jogokhoz, a fejlődéshez, valamint a jogállamiságon alapuló világrendhez eredményesen hozzájáruló ENSZ építésében; mivel az uniós tagállamoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az EUSZ 34. cikkének (1) bekezdésében adott felhatalmazással összhangban fokozottabban összehangolják és egyesítsék fellépéseiket az ENSZ-rendszer szerveiben és testületeiben;

D.

mivel az EU és tagállamai együtt a legnagyobb pénzügyi hozzájárulást nyújtják az ENSZ-rendszerhez: az ENSZ-nek nyújtott összes hozzájárulásnak hozzávetőleg 50 %-át és az ENSZ rendes költségvetésének mintegy 40 %-át biztosítva; mivel az EU által az ENSZ-nek nyújtott hozzájárulást láthatóbbá kell tenni;

E.

mivel az Unió a környezet minőségének megóvására és javítására irányuló nemzetközi intézkedések és fellépések, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás előmozdítása révén a környezeti fenntarthatóság megvalósításán munkálkodik, különös tekintettel az éghajlatváltozás elleni küzdelemre;

F.

mivel az Unió az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a kulturális értékek és a sokféleség, a demokrácia és a jogállamiság egyik legelkötelezettebb védelmezője és előmozdítója;

G.

mivel az EU biztonsági környezete egyre bizonytalanabb és ingatagabb, ami olyan régóta fennálló és újonnan keletkező biztonsági kihívások – többek között erőszakos konfliktusok, terrorizmus, szervezett bűnözés, propaganda és kiberhadviselés, eddig soha nem tapasztalt menekülthullámok és migrációs nyomás és az éghajlatváltozás hatásai – következménye, amelyeket nem lehet nemzeti szinten kezelni, és így regionális és globális válaszlépéseket, továbbá aktív és konstruktív együttműködést tesznek szükségessé;

H.

mivel az EU-nak és az ENSZ-nek jelentős szerepet játszania a 2030-as fejlesztési menetrend végrehajtásában a szegénység csökkentése és a kollektív prosperitás biztosítása, az egyenlőtlenségek kezelése, a biztonságosabb és igazságosabb világ megteremtése, továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a természeti környezet védelme tekintetében; mivel az ENSZ Közgyűlése úgy határozott, hogy fokozza a szervezet által az új fejlesztési menetrend végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket;

1.

a)

továbbra is szólítson fel a kelet-európai és a dél-kaukázusi országok, nevezetesen Grúzia, Moldova és Ukrajna szuverenitásának, nemzetközileg elismert határainak és területi integritásának teljes tiszteletben tartására, a nemzetközi jog ezeken a területeken elkövetett megsértéseinek tükrében; támogassa és élénkítse fel a valamennyi jelenleg dúló és elhúzódó konfliktus, valamint a Hegyi-Karabah területét sújtó konfliktus békés és fenntartható rendezésére és az emberi jogok, a területi integritás, az erőszak alkalmazásától való tartózkodás, valamint a népek egyenlő jogai és az önrendelkezéshez való joga helyben megvalósuló tiszteletben tartására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket; sürgesse a nemzetközi közösséget arra, hogy teljes mértékben hajtsa végre azt a politikát, hogy nem ismeri el a Krím-félsziget jogtalan annektálását; tevékenyen növelje az Oroszországra mint az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjára gyakorolt nyomást, hogy a minszki megállapodásoknak megfelelően oldja meg a konfliktust Ukrajnában, és találjon megoldást Abházia és Dél-Oszétia grúziai területek megszállásával kapcsolatban; találja meg azt a geopolitikai egyensúlyt, amely ellenáll a kizárólagos befolyási övezetek iránti minden törekvésnek;

b)

továbbra is teljes mértékben támogassa az ENSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elősegítse a Ciprus megosztottságának megszüntetését célzó átfogó rendezést, és hangsúlyozza, hogy a ciprusi probléma rendezése pozitív hatással lesz az egész régióra, valamint a ciprusi görögökre és a ciprusi törökökre egyaránt; nyomatékosan kéri a Tanácsot, hogy minden rendelkezésre álló erőforrását használja fel az újraegyesítési folyamat sikeres lezárásának és az ENSZ szerepének támogatása érdekében;

c)

támogassa az ENSZ által irányított erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy Skopje és Athén közötti megállapodás révén megoldás szülessen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezésének vitás kérdésében;

d)

sürgesse az ENSZ összes tagállamát, hogy valamennyi szükséges pénzügyi és emberi erőforrást bocsássanak rendelkezésre a fegyveres konfliktusokkal sújtott helyi népesség és a menekültek megsegítésére, és sürgesse az ENSZ valamennyi tagállamát az ENSZ keretében tett pénzügyi kötelezettségvállalások teljesítésére;

e)

támogassa az Irán és a Biztonsági Tanács tagjai, továbbá Németország közötti nukleáris megállapodást mint a nemzetközi és különösen az uniós diplomácia jelentős sikerét, és továbbra is gyakoroljon nyomást az Egyesült Államokra a gyakorlati végrehajtás érdekében;

f)

használja fel a rendelkezésére álló valamennyi eszközt az állami és a nem állami szereplők fellépései nemzetközi humanitárius joggal való fokozottabb összhangjának megteremtése érdekében; támogassa a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által irányított erőfeszítéseket, amelyek célja a nemzetközi humanitárius joggal való összhang megerősítését célzó hatékony mechanizmus létrehozása;

g)

szorgalmazza az arra irányuló szilárdabb többoldalú elkötelezettségeket, hogy tartósan fenntartható politikai és békés megoldást találjanak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, különösen pedig a Szíriában, Irakban, Jemenben és Líbiában dúló konfliktusokra; és élénkítse fel a szerte a világon állandósult konfliktusok megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket; továbbra is támogassa az ENSZ különmegbízottjainak az e konfliktusok rendezését szolgáló munkáját, intézkedéseit és kezdeményezéseit; szólítsa fel a nemzetközi közösséget további humanitárius, pénzügyi és politikai támogatás nyújtására a humanitárius helyzet kezelése és az erőszak azonnali beszüntetése céljából; akadályozza meg a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi jogszabályok megsértését, ideértve azt, amikor közvetlenül célba veszik a polgári infrastruktúrákat és a polgári lakosságot, valamint határozottan ítélje el az ilyen, Szíriában elkövetett jogsértéseket; sürgesse az ENSZ összes tagállamát, hogy valamennyi szükséges pénzügyi és emberi erőforrást bocsássanak rendelkezésre a konfliktusokkal sújtott területek népességének megsegítésére; támogassa az ENSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fenntartható megoldást találjanak a szíriai és az iraki konfliktusra, valamint hogy továbbra is támogassa az EU humanitárius területen betöltött szerepét és az EU regionális kezdeményezését; sürgesse a nemzetközi közösséget, hogy lehetősége szerint mindent tegyen meg a szíriai konfliktus során elkövetett háborús bűncselekményekért, emberiesség elleni bűncselekményekért és népirtásért felelős személyek szigorú elítélése érdekében, akár saját nemzeti igazságszolgáltatási rendszerükben, akár nemzetközi bíróságokon, akár ad hoc bíróságokon; támogassa az ENSZ béketervre irányuló kezdeményezését Jemenben, és a lehető legsürgősebben kezelje a jelenlegi humanitárius válságot; szólítson fel valamennyi felet minden jemeni polgár emberi jogainak és szabadságainak tiszteletben tartására, és hangsúlyozza, hogy az ország béke- és humanitárius missziói valamennyi munkatársának biztonságát javítani kell; ösztönözze az Irán és Szaúd-Arábia közötti közeledési politikát, mivel ez elengedhetetlen a regionális feszültségek mérsékléséhez, és lehetőséget kínál a jemeni és más konfliktusok megoldására; ösztönözze az említett intézkedéseket a nemzetközi biztonságot és a regionális stabilitást fenyegető terrorizmus és szélsőségesség mélyen gyökerező okainak kezelése érdekében is; kérje az ENSZ által támogatott líbiai kormány fokozott támogatását, továbbá a líbiai politikai megállapodás keretében játsszon központi szerepet Líbia stabilizálásában, egységének és területi integritásának megőrzésében; újból jelentse ki, hogy a stabilitás biztosítása érdekében sürgősen a líbiai politikai megállapodásban meghatározott legitim polgári hatóságok ellenőrzése alá kell vonni az összes fegyveres erőt; újítsa meg az ENSZ közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges koordinátora és az ENSZ-főtitkár nyugat-szaharai különleges képviselője által e tartós konfliktusok megoldása érdekében tett erőfeszítések támogatását; kérje az ENSZ Biztonsági Tanácsa által nemrég hozott határozatok végrehajtását;

h)

támogassa a szíriai béketárgyalásokat, amelyeket a ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254 (2015). számú határozata alapján folytatnak; hangsúlyozza, hogy a feleknek egy politikai csomagot tartalmazó keretmegállapodásra kell törekedniük, hogy – a 2254. (2015) számú határozatban meghatározott egyértelmű sorrenddel és a célok időzítésével összhangban – végrehajtható legyen egy tárgyalásokon alapuló, átmeneti politikai folyamat; hangsúlyozza, hogy e cél elérése érdekében négy kosárból álló egyértelmű menetrendet hoztak létre; adjon hangot aggodalmának amiatt, hogy a folyamatos szíriai harcok veszélyeztetik a 2016. december 30-án hatályba lépett tűzszüneti megállapodást, és súlyosan negatív következményekkel járnak a szíriai polgárok biztonságára, a humanitárius segítségnyújtás fogadására és a politikai folyamat lendületére; támogassa az ENSZ főtitkárának szíriai különmegbízottja által a szíriai tűzszünet garantáló államaihoz intézett felhívást, hogy sürgősen tegyenek erőfeszítéseket a tűzszünet megőrzésére;

i)

tegyen eleget az Európai Unió Bírósága Nyugat-Szaharára vonatkozó ítéletének,

j)

gondoskodjon arról, hogy az ENSZ Közgyűlése az Európai Unióval és az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködve gondoskodjon minden eszközről annak biztosításához, hogy a két állam elvén alapuló megoldás, amely az 1967-es határokon nyugszik, és amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, továbbá amely szerint egy biztonságos és elismert határokkal rendelkező izraeli állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes palesztin állam békében és biztonságban él egymás mellett, fenntartható és hatékony legyen;

k)

kérje az iraki intézmények fokozott támogatását és szerepvállalását, valamint hívja fel a figyelmet arra, hogy befogadóbb társadalmat kell kialakítani, és integrálni kell a lakóhelye elhagyására kényszerült valamennyi etnikai és vallási kisebbséget, többek között Észak-Irakban és Moszulban és környékén, ahol a katonai műveletek lezárása után békés és inkluzív konfliktus utáni megoldást kell találni; újból fogalmazza meg a civilek további védelmének és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának kritikus fontosságát az iraki katonai stratégiák végrehajtása során;

l)

továbbra is hárítsa el a főbb biztonsági fenyegetéseket a Száhel/Szaharához, a Csád-tóhoz, a Nagy-tavakhoz és az Afrika szarvához tartozó térségekben annak érdekében, hogy felszámolja az ISIS/Dáis és az al-Kaida fiókszervezetei, valamint a Boko Haram vagy más ezekhez köthető terrorcsoportok okozta terrorfenyegetéseket;

m)

működjön együtt az egész nemzetközi közösséggel az afrikai kontinenst, különösen Szomáliát, Dél-Szudánt, a Közép-afrikai Köztársaságot, Malit, Nigériát, Burundit és általában a Nagy-tavak vidékét fenyegető humanitárius és biztonsági válság rendezése érdekében; ösztönözze az ENSZ tagállamait, hogy az EU példáját követve fokozzák a támogatást az Afrikai Unió szerepének fokozása és saját közvetítői és válságkezelési kapacitásaik növelése érdekében, komplementaritásokra törekedve az ENSZ Béketeremtést Támogató Irodájának erőfeszítéseivel; új megbízatásának, különösen a 2016. december 31-i megállapodás végrehajtásának megfelelően biztosítsa a MONUSCO gyors kiigazítását;

n)

szólítsa fel a nemzetközi közösséget, hogy tagjai közösen lépjenek fel a Kongói Demokratikus Köztársaságban jelenleg kialakult politikai válság kezelése érdekében, és hogy elkerüljék az országban az állam összeomlását;

o)

hangsúlyozza, hogy többet kell befektetni a konfliktusok megelőzésébe, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a politikai vagy vallási radikalizmus, a választások kapcsán kialakuló erőszak, a lakosság elmenekülése vagy az éghajlatváltozás;

p)

hívja fel az ENSZ-tagállamok, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjainak figyelmét az egyes nyugat-balkáni államok közötti fokozott feszültségre; szorgalmazza, hogy vezetőik tanúsítsanak önmérsékletet regionális politikájukban, az EU és az ENSZ esetében pedig azt, hogy továbbra is teljes mértékben vegyenek részt a kétoldalú konfliktusokra vonatkozó tartós megoldások keresésében, többek között szükség esetén közvetítői szerepet vállalva; ítélje el Oroszország nyugat-balkáni fellépéseit, amelyek a terület országaiban zajló törékeny reformfolyamat destabilizálásával fenyegetnek, és veszélyeztetik az említett országok EU- és NATO-tagsággal kapcsolatos célkitűzéseit;

q)

továbbra is támogassa az ENSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Afganisztánban béke legyen, és hogy megszűnjön az országban a biztonsági környezet sebezhetősége;

r)

határozottan ítélje el az észak-koreai vezetés lépéseit, amelyek fenyegetik a Koreai-félsziget és az azon túli térségek békéjét és biztonságát; ösztönözze Kínát mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagját, hogy gyakoroljon további nyomást az észak-koreai rezsimre annak érdekében, hogy építse le a regionális és a nemzetközi biztonságot fenyegető agresszív intézkedéseit; dolgozzon ki és hajtson végre egy határozott válaszintézkedést, amelyet széles és meglehetősen szilárd nemzetközi konszenzus támogat, annak érdekében, hogy eltántorítsa az észak-koreai rendszert további ellenséges nukleáris képességek kifejlesztésétől és a területén kívül végrehajtott gyilkosságoktól, támadásoktól és emberrablásoktól;

s)

sürgesse az ENSZ Közgyűlését és a Biztonsági Tanácsát, hogy vitassák meg a Dél-kínai-tengert érintő feszültségeket azzal a szándékkal, hogy valamennyi érintett fél véglegesítse a magatartási kódexről szóló tárgyalást;

t)

üdvözölje az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott 2307. (2016) számú határozatot, és gratuláljon Kolumbia kormányának és népének a békére való törekvés terén tett erőfeszítéseiért;

u)

jelentősen fokozza a tagállamoknak az ENSZ békefenntartó és békeépítő műveleteihez – különösen személyi állománybeli és eszközbeli hozzájárulással – nyújtott támogatását, amelynek van egy emberi jogi összetevője, és egyértelmű kilépési stratégiákat tartalmaz, valamint erősítse meg az EU e téren betöltött elősegítő szerepét; biztosítson jobb láthatóságot e támogatás és hozzájárulás számára; fejlesszen tovább olyan eljárásokat, amelyek az EU közös biztonság- és védelempolitikáját az ENSZ-műveletek támogatására vetik be, és eközben fordítson elegendő figyelmet a komplex válságkezelés különféle dimenzióira, például az emberi jogokra, a fenntartható fejlődésre, valamint a tömeges migráció kiváltó okaira; támogassa az ENSZ Biztonsági Tanácsa vétójoga alkalmazásának reformját azokban az esetekben, amikor bizonyíték támasztja alá háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetését;

v)

támogassa az ENSZ főtitkárát az ENSZ béketárgyalásokba való fokozottabb bevonására irányuló törekvéseiben;

w)

támogassa az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a nőkről, a békéről és a biztonságról nemrég hozott határozatok végrehajtását; kérje a nők mint aktív szereplők egyenlő és teljes körű részvételének előmozdítását; segítse elő a nők aktív részvételét a konfliktusmegelőzésben és -megoldásban, valamint az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben; emlékeztessen arra, hogy a nemi erőszakot, többek között az erőszakos közösülést háborús taktikaként alkalmazzák, és az háborús bűncselekménynek minősül; biztosítson biztonságos egészségügyi ellátást a háborúban szexuális erőszaknak áldozatul esett személyek számára; kérje a nők és a lányok védelmének megerősítését a konfliktushelyzetekben, különös tekintettel a szexuális erőszakra, támogassa és erősítse meg az ENSZ-en keresztül megvalósuló nemzetközi törekvéseket, amelyeknek az a céljuk, hogy véget vessenek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való felhasználásának, biztosítsa a nemi szempontokat szem előtt tartó elemzést, valamint a nemek és az emberi jogok valamennyi ENSZ-tevékenységben való érvényesítését; kérje a nők béke- és biztonságépítésben való részvétele tekintetében elért eredmények mérésére alkalmas mutatók kidolgozását;

x)

sürgősen és késedelem nélkül foglalkozzon az ENSZ személyzete és a kapcsolódó személyzet által a békefenntartó műveletek során elkövetett szexuális kizsákmányolással és visszaéléssel kapcsolatos végrehajtási és jogorvoslati segítségnyújtási törekvésekről az ENSZ által készített, 2015. május 15-i értékelő jelentés valamennyi szempontjával, és hozzon létre átlátható felügyeleti és elszámoltatási mechanizmusokat az állítólagos visszaélésekre vonatkozóan; kérje, hogy késedelem nélkül vizsgáljanak ki, vonjanak büntetőeljárás alá és ítéljenek el minden olyan katonai és civil alkalmazottat, akik szexuális erőszakot követtek el;

y)

erősítse tovább az R2P szerepét, mivel ez az ENSZ-tagállamok konfliktusrendezéssel, emberi jogokkal és fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeinek fontos elve; továbbra is támogassa a védelmi felelősség elvének (R2P) működőképessége érdekében tett erőfeszítéseket, és támogassa az ENSZ-et, hogy továbbra is vállaljon központi szerepet annak elősegítésében, hogy az országok alkalmazzák a védelmi felelősség elvét az emberi jogok, a jogállamiság és a nemzetközi humanitárius jog fenntartása érdekében; mozdítsa elő a humánbiztonság és a védelmi felelősség elvének átfogó meghatározását,

z)

ösztönözze az ENSZ összes tagállamát, hogy írják alá és erősítsék meg a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetve megsemmisítéséről szóló egyezményt;

aa)

kezdeményezzen nyilvános és átfogó vitát az ENSZ Közgyűlésének összes tagjával arról, hogy az elnöki mandátumok alkotmányos korlátozásait világszerte tiszteletben kell tartani;

ab)

ismételten jelentse ki, hogy egyértelműen elítéli a terrorizmust, és hogy maradéktalanul támogatja a regionális és a nemzetközi biztonságra nyilvánvaló veszélyt jelent jelentő terrorista szervezetek, különösen pedig az úgynevezett ISIS/Dáis legyőzésére és megsemmisítésére irányuló fellépéseket; ragaszkodik ahhoz, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során meghozott összes intézkedésnek teljes mértékben összhangban kell lennie a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályokkal;

ac)

támogassa az ENSZ-t abban, hogy prevenciós menetrendjében kulcsfontosságú szerepet kapjon a terrorizmus ellenei harc, összhangban az Unió azon elkötelezettségével, hogy megelőző intézkedéseket alkalmaz a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben; erősítse az EU és az ENSZ arra irányuló közös erőfeszítéseit, hogy harcoljanak a szélsőséges erőszakot és a terrorizmust kiváltó okok ellen, elhárítva a hibrid fenyegetéseket és fejlesztve a kutatási és kapacitásbeli képességeket a kibervédelem területén; támogassa az oktatást mint az erőszakos szélsőségesség megakadályozásának eszközét, és támaszkodjon a helyi szereplők által létrehozott meglévő békeépítő kezdeményezésekre, amelyek megközelítéseket dolgoznak ki, hajtanak végre és fejlesztenek a radikalizálódás és a terroristák toborzásának megakadályozására, ugyanakkor előmozdítva az erőszakért felelős személyek igazságszolgáltatás elé állítására irányuló nemzetközi fellépést; támogassa az Unió fokozott hozzájárulását az ENSZ kapacitásépítési kezdeményezéseihez a külföldi harcosok és az erőszakos szélsőségesség elleni harc tekintetében;

ad)

fokozza az erőfeszítéseket a nemcsak a közösségi média platformjain, hanem a radikalizálódott gyűlöletkeltő szónokok hálózatain keresztül is zajló toborzás és terrorista propaganda felszámolása érdekében; támogassa az olyan intézkedéseket, amelyek erősítik a szélsőséges propaganda által célba vett és radikalizálódásnak kiszolgáltatott közösségek ellenálló képességét, többek között a radikalizálódás mögöttes gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai okainak kezelésével; támogassa a radikalizálódás ellen fellépő és azt visszafordító politikákat az ENSZ erőszakos szélsőségesség megelőzésére irányuló cselekvési tervével összhangban; emlékeztessen arra, hogy a terrorizmusellenes politikák kulcseleme az emberi jogok előmozdítása és védelme, továbbá a jogállamiság tiszteletben tartása;

ae)

az ENSZ Közgyűlésével közösen lépjen fel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben, és dolgozzon ki mechanizmusokat a terrorista személyek és szervezetek megnevezésére, valamint világszerte erősítse meg a vagyoni eszközök befagyasztására irányuló mechanizmusokat, és közben védelmezze a megfelelő eljárás és a jogállamiság nemzetközi normáit;

af)

erősítse meg a terrorizmus és a transznacionális bűnözés elleni küzdelem területén folytatott nemzetközi rendőrségi és igazságügyi együttműködés hatékonyságát; üdvözli e tekintetben az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2322. (2016) számú határozatát, és hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a nemzetközi igazságügyi együttműködési folyamatokat, meg kell erősíteni a nemzetközi rendőrségi együttműködés meglévő mechanizmusait, és naprakésszé kell tenni a központi és az igazságügyi hatóságok közötti kapcsolattartási hálózatot;

ag)

támogassa az ENSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik nem állami szereplők és terrorista csoportok általi kifejlesztését, gyártását, beszerzését vagy átadását; ragaszkodjon a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Szerződés (NPT), a vegyi fegyverekről szóló egyezmény és a biológiai fegyverekről szóló egyezmény teljes körű betartásához, és tegyen tevékeny lépéseket a globális leszerelés érdekében;

ah)

szorgalmazza a fegyverkereskedelmi szerződés (ATT) maradéktalan végrehajtását, és buzdítsa az ENSZ valamennyi tagállamát az ATT aláírására és ratifikálására;

ai)

törekedjen hatékonyabb fellépésre a fegyverek és lőszerek – köztük a kézi- és könnyűfegyverek – illetéktelenek birtokába jutásával és tiltott kereskedelmével szembeni küzdelem során, különösen egy, a fegyverek nyomon követését szolgáló rendszer kidolgozásával; kérje, hogy az ENSZ tagállamai tegyenek tevékeny lépéseket a globális leszerelés felé;

aj)

fordítson különös figyelmet a robotika fegyverkezésben történő alkalmazásában bekövetkező technológiai fejlődésre, különösen a fegyveres robotokra és drónokra, és ezek nemzetközi jognak való megfelelésére; hozzon létre a drónokra és a fegyveres robotokra vonatkozó jogi keretet a hatályos nemzetközi humanitárius joggal összhangban, hogy megakadályozható legyen az e technológiával az állami és nem állami szereplők részéről illegális tevékenységek során elkövetett visszaélés;

ak)

szólítson föl a migrációra adott globális válaszlépések megerősítésére, építve az ENSZ Közgyűlésének a menekültek és a migránsok tömeges mozgásának kezelésével foglalkozó magas szintű, 2016. szeptember 19-i sikeres ülésére, és kezelve az illegális migráció szempontjai által előhívott olyan kihívásokat és biztonsági problémákat, mint az embercsempészet és az emberkereskedelem, valamint szólítson fel a jogszerű migráció lehetőségeinek a megteremtésére irányuló erőfeszítésekre; hangsúlyozza, hogy érdemi és sürgős kötelezettségvállalásra van szükség a humanitárius válságok és a példátlan migrációs és menekülthullámok kiváltó okainak kezelésére;

al)

szorgalmazza, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nagyobb támogatásban részesüljön a menekültek, köztük az olyan kiszolgáltatott csoportok, mint a nők, a gyermekek és a fogyatékos személyek védelméről szóló nemzetközi megbízatásának teljesítése során; hangsúlyozza az UNHCR költségvetési szükségletei és a beérkezett pénzösszegek közötti súlyos finanszírozási szakadékot, valamint szólítson fel nagyobb szolidaritásra; szólítson fel arra, hogy az ENSZ rendszeres költségvetéséből részesítsék nagyobb finanszírozásban az UNHCR legfontosabb feladatait, működőképessége megőrzésének érdekében; szólítson fel politikai kötelezettségvállalásra, finanszírozásra és konkrét szolidaritási intézkedésekre, támogatva a menekültekről és migránsokról szóló New York-i nyilatkozatot;

am)

támogassa és védelmezze a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok jogait, és szólítsa fel az ENSZ tagállamait azon jogszabályaik hatályon kívül helyezésére, amelyek az egyéneket szexuális vagy nemi identitás alapján büntetik, továbbá mozdítsa elő a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelmet szolgáló nemzetközi intézkedéseket;

an)

mozdítsa elő és tartsa tiszteletben a vélemény és a véleménynyilvánítás szabadságát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkében foglaltak szerint, és hangsúlyozza, mennyire fontos egy egészséges társadalomban a szabad sajtó és minden polgár abban betöltött szerepe;

ao)

szólítson fel a gyermekvédelmi rendszerek megerősítésére, és támogasson konkrét intézkedéseket a menekült és migráns gyermekek mindenek felett álló érdekében, a gyermek jogairól szóló egyezmény alapján;

ap)

követelje, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az illegális migráció megelőzése, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem felszámolása érdekében, elsősorban a vonatkozó titkosszolgálati információk időben történő és hatékony cseréje segítségével fellépve a bűnszervezetekkel szemben; fejlessze tovább az áldozatok azonosításának és megvédelmezésének módszereit és erősítse meg a harmadik országokkal való együttműködést az ebben az ágazatban elkövetett bűncselekményekből származó jövedelmek nyomon követése, lefoglalása és visszaszerzése céljából; ragaszkodjon az ENSZ szintjén a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és az ehhez csatolt – az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló –jegyzőkönyvek ratifikálásának és teljes végrehajtásának fontosságához;

aq)

nyomatékosan szólítsa fel az összes államot, közöttük az EU tagállamait, hogy sürgősen ratifikálják a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvét, amely panasztételi és kivizsgálási mechanizmusokat hoz létre;

ar)

nyomatékosan szólítsa fel az összes államot, és különösen az uniós tagállamokat arra, hogy aktívan vegyenek részt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán, Genfben a transznacionális társaságokról és az emberi jogokról szóló, kötelező erejű nemzetközi szerződésről folytatott tárgyalásokon;

as)

világosan és határozottan ismételje meg, hogy az ENSZ égisze alatt létrejött egyezményekben biztosított valamennyi emberi jog egyetemes, oszthatatlan, egymástól függő és egymással összefüggő, és biztosítsák azok betartását; követelje az emberi jogok és az alapvető szabadságok fokozottabb védelmét kifejeződésük minden vetületében, így többek között az új technológiák összefüggésében is; továbbra is ösztönözzön valamennyi ENSZ-tagállamot a különféle emberi jogi egyezmények aláírására, megerősítésére és végrehajtására, továbbá az ezen eszközök szerinti jelentéstételi kötelezettségeik teljesítésére; szólítson fel a vélemény és a véleménynyilvánítás szabadságának megvédelmezésére; hangsúlyozza a szabad média fontosságát;

at)

szólítsa fel az ENSZ tagállamait, hogy hajtsák végre a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó ajánlásait; mozdítsa elő, erősítse meg és érvényesítse a nők és a férfiak közötti egyenlőséget támogató tevékenységeket; kérje a nők és lányok fokozott szerepvállalását, erősítve a nők vezető szerepét és részvételét a döntéshozatal valamennyi szintjén, ideértve azt is, hogy külön figyelmet kapjon a kisebbségi csoportokhoz tartozó nők befogadása; szólítson fel a nők és lányok elleni erőszak és megkülönböztetés minden formájának felszámolására, figyelembe véve a nemi identitáson vagy a nemiség kifejeződésén alapuló megkülönböztetést is; mozdítsa elő a gyermekjogokat, biztosítva különösen a gyermekek hozzáférését az oktatáshoz, valamint a fegyveres csoportokba besorozott gyermekek rehabilitációját és visszailleszkedését, továbbá felszámolva a gyermekmunkát, a gyermekkínzást és a gyermekboszorkányság kérdését, a gyermekkereskedelmet és -házasságot, továbbá a gyermekek szexuális kizsákmányolását; támogassa tevékenyen a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok jogainak megsértései elleni további fellépéseket; támogassa az LMBTI személyek és az LMBTI személyek emberi jogaiért küzdő aktivisták helyzetének szoros nyomon követését az LMBTI-ellenes jogszabályokat alkalmazó országokban;

au)

továbbra is szálljon síkra a vallás, illetve a meggyőződés szabadságáért; sürgessen további erőfeszítéseket a vallási és más kisebbségek jogainak védelme érdekében; szólítson fel nagyobb erőfeszítésekre a vallási és etnikai kisebbségek üldözéssel és erőszakkal szembeni védelme érdekében; szólítson fel az istenkáromlást vagy a hitehagyást bűncselekményként kezelő törvények visszavonására, amelyek ürügyül szolgálnak a vallási kisebbségek és a nem hívők üldözésére; támogassa a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját; tevékenyen működjön közre azért, hogy az ENSZ ismerje el az ISIS/Dáis által a vallási, etnikai és más kisebbségekkel szemben elkövetett népirtást, és utalja a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) elé az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és a népirtás eseteit; támogassa az ENSZ kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és lealacsonyító bánásmód vagy büntetés, tömeges kivégzések és többek között kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomán kiszabott halálbüntetések elleni munkáját;

av)

ismételje meg, hogy egyhangúlag elítéli az emberijog-védőkkel, visszaélést bejelentő személyekkel, újságírókkal és bloggerekkel szembeni bármilyen erőszakot, zaklatást, megfélemlítést vagy üldözést; támogassa az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottjának kinevezését;

aw)

emlékeztesse az ENSZ Közgyűlését ama kötelességére, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT) tagjainak megválasztásakor vegye figyelembe, hogy a jelöltek hogyan tartják tiszteletben és mozdítják elő az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; szólítson fel arra, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tagságának elnyeréséhez határozzanak meg egyértelmű, az emberi jogok betartására épülő kritériumokat;

ax)

az elszámoltathatóság előmozdítása és a büntetlenség felszámolása érdekében erősítse meg a NBB és a nemzetközi bűnüldözési rendszer szerepét; szólítsa fel az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum megerősítésével csatlakozzanak az NBB-hez, valamint ösztönözzék a kampalai módosítások megerősítését; biztosítson az NBB számára határozott diplomáciai, politikai és pénzügyi támogatást;

ay)

emlékeztessen arra, hogy az Unió álláspontja a halálbüntetéssel szembeni zéró tolerancia; továbbra is határozottan szálljon síkra a halálbüntetés megszüntetésének előmozdításáért az egész világon; szólítson fel a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumra, és folytassa erőfeszítéseit a halálbüntetés egyetemes eltörlése érdekében; indítson olyan kezdeményezést, amely – az 1236/2005/EK rendelet ezzel kapcsolatos tapasztalataira építve – előmozdítja a kínzóeszközök és a halálbüntetés elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi keretet;

az)

törekedjen a jogállamiság előmozdítása iránti határozottabb elkötelezettségre, mivel ez átfogó kérdés, amely összekapcsolja az ENSZ három pillérét, vagyis a békét és a biztonságot, az emberi jogokat és a fejlesztést; működjön együtt az ENSZ emberi jogi főbiztosával annak érdekében, hogy a venezuelai hatóságokat valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátására és a hatalmi ágak szétválasztásának tiszteletben tartására ösztönözzék;

ba)

támogassa az ENSZ erőfeszítéseit a sporttal és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi keret létrehozására, amely előmozdítja az emberi jogok tömeges sportrendezvényeken elkövetett megsértéseinek megelőzését, nyomon követését és jogorvoslatát;

bb)

nyújtson további támogatást az ENSZ emberi jogi főbiztosának az emberi jogok üzleti vonatkozású megsértése tekintetében az elszámoltathatóság és az áldozatok jogorvoslathoz való hozzáférése javítása érdekében folytatott munkájához, hogy hozzájárulhasson a tisztességes és hatékonyabb nemzeti jogorvoslati rendszerekhez, különösen az üzleti szektor kiterjedt emberijog-sértései esetén; szólítsa fel az összes kormányt arra, hogy teljesítse kötelességeit az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása és az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése terén, mivel ez utóbbiaknak az emberi jogaik üzleti vonatkozású megsértései kapcsán a nemzeti és nemzetközi szintű jogorvoslathoz való hozzáférésben gyakorlati és jogi kihívásokkal kell szembenézniük;

bc)

hangsúlyozza az EU vezető szerepét az ahhoz vezető folyamatban, hogy az ENSZ-közgyűlés 2015 szeptemberében elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet (2030-as menetrend) és annak 17 fenntartható fejlesztési célját; tegyen konkrét lépéseket a 2030-as menetrend és a 17 fenntartható fejlesztési cél hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, mivel a megelőzés és a fenntartható fejlesztés fontos eszközeiről van szó; törekedjen a jövő generációk életének javítására, és nyújtson ösztönzést és támogatást az országoknak ahhoz, hogy magukénak érezzék e célokat, és alakítsanak ki nemzeti szintű kereteket a 17 fenntartható fejlesztési cél eléréséhez; ösztönözze az ENSZ tagállamait a fejlesztési segélyre fordított kiadásaik tekintetében vállalt kötelezettségeik teljesítésére, valamint a fejlődő országokbeli helyzet értékeléséhez az előrehaladás figyelemmel kísérése és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében szólítson fel a mutatószámokra vonatkozó szilárd keret elfogadására és a statisztikai adatok felhasználására; hangsúlyozza, hogy – a fejlődő országok realitásainak pontosabb értékelése, továbbá a szegénység elleni és a fenntartható fejlődésre irányuló küzdelem terén történő hatékony fellépés érdekében – a GDP-n kívül más mutatókat is figyelembe kell venni, különösen a közepes jövedelemmel rendelkező országok esetében; szólítson fel a nők jogainak előmozdítását és védelmét célzó, az EU egészére kiterjedő kezdeményezésekre; szólítson fel a Pekingi Cselekvési Fórum, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési terve és a fenntartható fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia teljes körű végrehajtására;

bd)

továbbra is törekedjen a fejlesztési szakpolitikai koherencia megvalósítására valamennyi uniós szakpolitikában, mivel ez elengedhetetlen a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, és a 17.14. céllal összhangban az ENSZ szintjén is támogassa a fokozottabb szakpolitikai koherenciát; támogassa az ENSZ törekvéseit a 2030-as menetrend végrehajtására irányuló integrált és összehangolt szakpolitikai támogatás fokozására, és ebből következően az ENSZ keretében egy olyan fejlesztési rendszer előmozdítására, amely integráltabb módon működik az ügynökségek közötti tevékenységek megerősítése és a projektek közös végrehajtása mellett, különösen erősítve a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot; szólítsa fel az ENSZ-t, hogy hosszú távú fejlesztési stratégiáiba módszeresen integrálja a kapacitásépítést és a jó kormányzást a szegénység és az éhezés felszámolása, a konfliktusmegelőzés és ellenálló képesség hatékony kialakítása érdekében, hogy előmozdítsa az ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag fenntartható fejlődést, küzdjön a társadalmi egyenlőtlenségek ellen és humanitárius segítséget nyújtson a lakosságnak; hangsúlyozza, hogy a biztonságos, megbízható és megfizethető vízellátáshoz és megfelelő szennyvízkezelési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítja az életszínvonalat, fellendíti a helyi gazdaságokat és elősegíti a méltóságteljesebb munkahelyek létrehozását;

be)

ragaszkodjon ahhoz, hogy a fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórum váljon a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása koherens, hatékony és inkluzív figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának biztosítása terén illetékes fő döntéshozó testületté; ismerje el a civil társadalmi szervezetek által a 2030-as menetrend sikeres végrehajtásában és a fenntartható fejlesztési célok elérésében játszott jelentős szerepet; ismerje el a fenntartható fejlesztési célok kulcsszerepét és hatását a nemzetközi béke és biztonság tekintetében;

bf)

biztosítsa, hogy az EU továbbra is élen járjon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és fokozza az együttműködést az ENSZ-szel ezen a területen; szólítsa fel valamennyi ENSZ-tagállamot a Párizsi Megállapodás betartására és annak biztosítására, hogy haladéktalanul végrehajtsák az ENSZ 2015. évi éghajlatváltozási konferenciáján hozott határozatokat;

bg)

szorosan működjön együtt az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit elszenvedő kis szigetállamokkal és más országokkal, hogy biztosítható legyen, hogy véleményüket és szükségleteiket az ENSZ különböző fórumain figyelembe veszik;

bh)

szólítsa fel az uniós tagállamokat, hogy jobban hangolják össze fellépéseiket az Egyesült Nemzetek rendszerének szerveiben és testületeiben, és törekedjenek még jobban az EU bizonyos ENSZ-alszervezetekben meglévő megfigyelői státuszának javítására; erősítse meg a kommunikációt és biztosítsa a tagállami álláspontok fokozottabb uniós szintű összehangoltságát; törekedjen a tagjelölt országokkal, a partnerországokkal és más hasonlóan gondolkodó országokkal az álláspontok egyeztetésére;

bi)

munkálkodjon a nemzetközi adóügyi együttműködés megerősítése érdekében, támogatva egy nemzetközi adóügyi testület ENSZ-rendszeren belüli létrehozását; az adózás területére vonatkozó automatikus információcserével és az adóparadicsomok egységes globális feketelistájának létrehozásával lépjen fel az adókikerülés és pénzmosás ellen;

bj)

széles konszenzus alapján tevékenyen támogassa az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának átfogó reformját, hogy az pontosabban tükrözze a világ új realitásait, és hatékonyabban megfeleljen a jelenlegi és a jövőbeni biztonsági kihívásoknak; támogassa azt a hosszú távú célt, hogy az Unió helyet kapjon a megreformált Biztonsági Tanácsban; ösztönözze az ENSZ Biztonsági Tanács tagjait, hogy tartózkodjanak a vétójog alkalmazásától olyan esetekben, amikor emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el; mozdítsa elő az ENSZ-közgyűlés munkájának felpezsdítését, valamint az összes ENSZ-intézmény fellépésének jobb összehangolását és koherenciáját, ami várhatóan fokozni fogja a hatékonyságot, az eredményességet, legitimitást, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, illetve a rendszer kapacitását és reprezentativitását, hogy gyorsabban válaszolhasson a globális kihívásokra;

bk)

határozottan támogassa az ENSZ újonnan megválasztott főtitkárának reformterveit; az egyszerűsítés, a decentralizálás és rugalmasság, valamint a pénzügyi szervezet egyszerűsítése révén ösztönözze az ENSZ békével és biztonsággal kapcsolatos struktúrája és a Titkárság működése és felépítése reformjának lendületét; hozzon létre hatékony rendszert a visszaéléseket bejelentő ENSZ-alkalmazottak védelme érdekében;

bl)

támogassa aktívan az ENSZ-főtitkár azon törekvéseit, hogy az ENSZ központjában több nőt nevezzen ki felső vezetői pozícióba;

bm)

mozdítsa elő a parlamentek és a regionális közgyűlések ENSZ rendszerén belüli szerepéről, továbbá az Egyesült Nemzetek Parlamenti Közgyűlésének létrehozásáról zajló vitát, hogy bővíthető legyen a szervezet demokratikus profilja és belső demokratikus folyamata, a globális civil társadalom pedig közvetlenül bevonható legyen a döntéshozatali folyamatba;

2.